Dr. Bucsay Mih�ly:

DR. BUDAI GERGELY EML�KEZETE

El�ad�s teol�gusnapon a Szil�gyi Dezs� t�ri templomban 1978. �prilis 23-�n

Be kell vallanom, ismerek magamn�l illet�kesebbeket arra, hogy megrajzolj�k Budai Gergely lelki arc�t. Budai Gergely legnagyobb alkot�sai az �jsz�vets�g magyarra ford�t�sa �s egy teljes magyar �jsz�vets�gi komment�r. Ezek �rt�kel�s�be a kell� szakismeretek hi�ny�ban k�ptelen vagyok belebocs�tkozni. Mi�rt v�llalkoztam teh�t m�gis, m�gpedig sz�vesen, hogy teljes�tsem a volt tan�tv�nyok k�r�s�t? Az�rt, mert Budai Gergely gondolatvil�g�nak, eg�sz �let�tj�nak olyan saj�tos a nevel� �rt�ke, hogy arr�l tov�bb hallgatni szinte megbocs�thatatlan mulaszt�s lenne.

Dunavecs�n, egyszer� falusi csal�dban l�tta meg a napvil�got 1887. m�rcius 3-�n. Sz�lei helyett - akik kor�n elv�ltak - szil�rd jellem� �s er�s hit�, buzg� reform�tus anyai nagyanyja nevelte a minden sz�pre, j�ra fog�kony gyermeket. N�gy elemi oszt�lyt v�gzett Dunavecs�n.

Gimn�ziumba Kunszentmikl�sra adta nagyanyja. Egy iparos csal�dn�l tal�lt n�ki sz�ll�st m�s di�kgyerekek t�rsas�g�ban. - A vas�rnapi istentiszteleteken Baksay S�ndor pr�dik�ci�it �s im�ds�gait hallgathatta, az�t a lelk�sz-�r��t, akiben a hit, az emberies �rz�s �s a sz�ps�g szeretete jobban egym�sra tal�lt, mint abban a korban tal�n b�rki m�sban. Lehets�ges, hogy ezeknek a pr�dik�ci�knak a hallgat�sa �rlelte meg Budai Gergelyben m�r 14 �ves kor�ra a d�nt�st, hogy hivat�s�ul a lelkip�sztori p�ly�t v�lassza. Eml�kezett egy m�sik, m�g dunavecsei hat�sra is: „... harmadikos elemista koromban f�ldim, Gergely Antal (k�s�bb mez�t�ri lelkip�sztor) volt a hitoktat�m �s az �vv�gi vizsg�n egy kis �j Testamentomot adott. Akkor tal�lkoztam az �j Testamentommal; ez volt az �n els� Bibli�m �s belemer�ltem annyira amennyire egy gyerek tud". (R�v�sz Imr�hez �rott level�ben, 1966. m�jus 10-�n. Dr. Budai Gergelyn� k�zl�se, akinek itt k�sz�n�m meg sokoldal� �rt�kes seg�ts�g�t el�ad�som meg�r�s�hoz.)

Kunszentmikl�son abban az id�ben a reform�tus gimn�ziumnak m�g csak az als� n�gy oszt�lya volt meg. Teh�t m�sik gimn�zium ut�n kellett n�zni. Olyan reform�tus f�gimn�ziumot keresett, amelynek intern�tusa is volt. Csurg�n tal�lt ilyent. Ebben a Csokonai-eml�kekben gazdag, patin�s reform�tus iskolav�rosban, a nagyon tiszta, rendes intern�tusban �s k�l�n�sen a gy�ny�r� nagy kertj�ben, valamint gazdag k�nyvt�r�ban kedv�re tanulhatott.

Tan�rai k�z�l k�l�n�sen Dr. Vida K�rolyra, az iskola igazgat�j�ra �s Bodola L�szl�ra eml�kezett vissza mindig nagy tisztelettel �s szeretettel. Vida K�roly tan�totta a term�szetrajzot olyan hozz��rt�ssel �s gonddal, hogy annak hat�sa Budai Gergely eg�sz �let�re sz�lt. Ugyancsak � �bresztette fel a filoz�fikus �ttekint�s szeretet�t �s ig�ny�t is. A val�s�g a tud�s rendszer�ben t�kr�z�dik. Aki �ttekint�st szerez a rendszer f�l�tt, k�nnyed�n �s gyorsan hely�re tudja rakni a dolgokat. Az eg�sz el�bb van, mint a r�sz, a r�szt teh�t az eg�szb�l tudjuk j�l meg�rteni. Erre val� a filozofikus m�velts�g, a filozofikus szeml�let.

De azt is megtanulta Budai Gergely csurg�i igazgat�j�t�l, hogy jobb m�dszere a nevel�snek kiss� feln�ttsz�mba venni m�r a gyermeket is, mint gyermeknek tekinteni m�g az �retts�giz� di�kot is. Akit fiatals�g�ban gyereksz�mba vettek, vagy �ppens�ggel korb�ccsal neveltek, k�nnyen azt hiszi k�s�bb, ha vezetnie kell, hogy az emberek kiskor�ak �s csak korb�ccsal lehet �ket ir�ny�tani.

Vida K�roly hat�sa lehetett az - amit persze sokan t�lz�snak is tartottak -, hogy Budai Gergely hossz� pedag�gus p�ly�ja sor�n egyetlen el�gtelen oszt�lyzatot sem adott. „Soha sem buktat, nem szigor�, nem b�nt meg senkit, �s az ember m�gis �rzi: az � t�rgyaib�l kell a legbecs�letesebben k�sz�lni" — �rta r�la egyik tan�tv�nya.

Mindehhez hozz� kell tenni, hogy sem Vida K�roly, sem k�s�bb Budai Gergely nem tekintett�k a tan�r szem�ly�t az iskola legfontosabb t�nyez�j�nek m�g akkor sem, ha kiv�l� nevel�. A legfontosabb t�nyez� az iskola eg�sz l�gk�re. - Ezt Budai Gergely m�sik felejthetetlen csurg�i tan�r�val, az intern�tus fel�gyel�j�vel kapcsolatban fejtette ki. „Az iskol�ban nemcsak a tan�rok nevelnek, hanem a di�kok is nevelik egym�st". Mind�ssze a csal�dias hangulatot kell biztos�tani, a k�lcs�n�s megbecs�l�st �s azt, hogy mindig csak a teljes�tm�ny sz�m�tson, annak az igazs�gos elismer�se, �gy, ahogy azt Bodola „Laci b�csi" tette.

A Csurg�n �retts�gizett dunavecsei fiatalember �tja term�szetesen vezetett a pesti Teol�gi�ig. 1905. szeptember 9-�n iratkozott be. Ekkor m�r Baksay S�ndor a dunamell�ki egyh�zker�let p�sp�ke, aki csod�latos egyszer�s�ggel l�tja el ezt a magas tiszts�get; csak akkor j�n fel Kunszentmikl�sr�l Pestre, ha fontos egyh�zi �l�sek vagy a Tudom�nyos Akad�mia sz�pirodalmi oszt�ly�nak �gyei sz�l�tj�k.

Reform�tus egyh�zunk a sz�zad els� �vtized�ben m�r t�ljutott azon a kezdeti bizakod�son, amely a minden ter�leten �rv�nyes�l� szabads�gt�l, a liberalizmus t�rsadalmi �s vil�gn�zeti rendszer�t�l rem�lte a jobb j�v�t. Valaha oszlopos egyh�zi ember�nk, F�y Andr�s m�g azt �rta az „�ramutat�”-ban (1842): „Min�l kevesebbb hinnival�ja van a protest�nsnak, a lelke ann�l szabadabb, a n�h�ny fontos bilincs szint�gy ny�g�z mint a m�zs�s" (34. lap) Ilyen bilincseknek tartotta F�y Andr�s a hitvall�sokat, az istentisztelet m�ltb�l �r�k�lt form�it, a zsolt�r�nekl�st, az eg�sz papos magatart�st. Az � ide�ljai m�g azok a lelk�szek, akik „gy�m�lcs- vagy vir�gteny�szt�k, pomol�gusok, ornitol�gusok, m�h�szek, fi�- vagy le�nynevel�k... a vil�ggal haladnak, a t�rsalg�sban sim�bbak, a gazd�lkod�sban �gyesebbek" (135. lap).

Nos, a F�y Andr�s �s oly sok jeles reformkorbeli t�rsa �ltal ide�lnak tekintett liberalizmus 1905-re m�r meglehet�sen �talak�totta a magyar t�rsadalmat, �m egyben napf�nyre ker�ltek rettenetes �rnyoldalai is. A szabadversenyes vil�gban az �gyesek m�r az �lre t�rtek, a f�v�rosban �s a vid�ken nagy vagyonokat mondhattak maguk�nak, de f�nyes �letsz�nvonaluk mellett ann�l jobban szembet�nt a lakoss�g sokmilli�s t�bbs�g�nek lemaradotts�ga. A hazai kil�t�stalans�g el�l sz�zezrek t�ntorogtak ki Amerik�ba. A f�v�rosba sodr�dott falusiak testi-lelki kiszolg�ltatotts�ga kir�v� volt, a n�pbetegs�gek jobban szedt�k �ldozataikat, mint valaha.

Budai Gergely teol�gi�ra ker�l�sekor 1905-ben a pesti Teol�gia tan�rai k�z�l m�r csak a legfiatalabb, a 35 �ves Marton Lajos tartott ki kem�nyen a liber�lis elvek mellett, szerencs�re �sszek�tve azokat magasszint� szaktudom�nyos ig�nyekkel. A t�bbiek, a 72 �ves Farkas J�zsef, az 52 �ves Sz�ts Farkas, az �ppen a tan�ri katedr�ra l�p� Bilkei Pap Istv�n nem osztott�k a liberalizmus l�t�sm�dj�t, nem hittek t�bb� a szabadversenyes recept mindenhat�s�g�ban, megtorpanva �s tapogat�zva kerestek �j t�j�koz�d�st. Nagy professzor egy�nis�g mind a h�rom. K�l�n�sen Bilkei Pap Istv�nra eml�keztek tan�tv�nyai h�l�s sz�vvel, mert nemcsak a tan�ruk volt, de p�sztoruk �s �desatyjuk is, mik�zben b�lcs tal�l�konys�ggal, eredeti humorral �tv�zgette egym�sba a magyar reform�tus egyh�zi hagyom�nyokat �s az �j m�dszert, a belmisszi�t. Ennek a m�dszernek legagilisabb hirdet�je �s szervez�je Szab� Alad�r, � azonban m�r egy �vvel kor�bban pesti lelkip�sztori �ll�ssal cser�lte fel a tan�ri katedr�t; de vissza-visszaj�rt speci�lis koll�ga mokat tartani. � nagyon szerette Budai Gergelyt �s csal�dja k�r�ben is mindig sz�vesen l�tta.

Eml�ts�k meg Pruzsinszky P�lt is, aki 1906-ban kezdett el tan�tani, egyel�re a filoz�fiai t�rgyakat, majd n�h�ny �v m�lva az egyh�zt�rt�netet. � is vil�gosan l�tta, hogy a magyar t�rsadalmat a liberalizmus szinte atomjaira bontotta sz�t. Pruzsinszky az egyh�z n�p�nek szoros egys�gbe fog�s�ra azt az utat v�lasztotta, hogy K�lvin J�nos reform�tori hit�t, t�rsadalomszervez� eszm�it kell �jra felid�zni �s a k�zpontba �ll�tani. Pruzsinszky elk�pzel�sei csak k�s�bb �rtek be, amikor m�r n�l�n�l nagyobb hat�s� szervez�k is munk�ba vett�k ugyanezt a c�lt. Budai Gergely nem tette ugyan mindent elhat�roz� doktr�n�v� �let�ben a t�rt�nelmi k�lvinizmust, de tanult abb�l, t�mogatta t�rekv�seit el addig, hogy ennek az ir�nynak egyik di�kmozgalmi hajt�s�ban: a Soli Deo Gl�ria sz�vets�gben is vezet� funkci�t v�llalt. De tal�n az el�bbiekn�l m�lyebben hatott gondolkod�s�ra az a Hamar Istv�n, aki viszonylag fiatal kora ellen�re (sz�l. 1867) Budai Gergelynek a Teol�gi�ra ker�l�sekor m�r csaknem t�z �ve tan�totta az �sz�vets�gi t�rgyakat �s akinek m�ly �s tiszta bibliai fund�lts�g� hite �s tudom�nya a Bibliai Lexikon nagy cikkeiben �ll el�tt�nk.

A szorgalmas, rendszeret�, idej�t kit�n�en beoszt� Budai Gergely term�szetesen a legjobb tanul�k k�z� tartozott a Teol�gi�n �s ugyanilyen term�szetesen ker�lt annak elv�gz�se ut�n a k�lf�ldi �szt�nd�jasok list�j�ra. Sk�ci�ban tanult volna tov�bb, de visszal�pett, mert a neki sz�nt �szt�nd�jat egy er�sen protezs�lt di�kkal kellett volna megosztania. A k�s�bbi �vekben azut�n t�bbsz�r utazgatott k�lf�ldre. Az idegen nyelveket m�r di�k kor�ban tanulta meg (n�metet �s angolt f�k�nt).

A Teol�gia elv�gz�se ut�n k�t �vig Szolnokon volt seg�dlelk�sz, majd 1911-t�l ebbe a Szil�gyi Dezs� t�ri egyh�zk�zs�gbe helyezte a p�sp�k. Itt hat esztendeig szolg�lt. Akkor m�g eg�sz Buda egyetlen egyh�zk�zs�get alkotott. Hayp�l Ben� volt a lelkip�sztora. Ketten, a seg�dlelk�sz�vel int�zt�k el a reform�tusok egyh�zi �gyeit. Nem volt k�nyelmes szolg�lat itt seg�dlelk�sznek lenni. A vas�rnapi d�lel�tti �s d�lut�ni istentiszteleten k�v�l k�thetenk�nt a Lip�tmez�n is volt istentisztelet. Budai Gergely pr�dik�ci�ihoz m�r szerd�nk�nt kiv�lasztotta a textust �s szombatra m�r le volt �rva a vas�rnap elmondand� besz�d. - Napirenden voltak a temet�sek (h�zn�l ravataloztak!). A konfirm�ci�i el�k�sz�t�s, a hitoktat�s t�bb iskol�ban stb. nagyr�szt a seg�dlelk�sz feladata volt. - �s mind e mellett Budai Gergely m�g �lland�an tanult.

1917. j�lius 1-t�l vall�stan�ri beoszt�sban l�tjuk viszont �s m�r egy �v m�lva r�b�zt�k a f�v�rosi vall�soktat�s megszervez�s�t. 1935-ig � volt a budapesti reform�tus vall�soktat�" test�let igazgat�ja. Abban az id�ben Budapesten 100-120 reform�tus vall�stan�t� tan�tott mintegy 17 000 gyermeket. K�zben, 1924 janu�rj�ban Budai Gergely theol�giai mag�ntan�ri vizsg�t tett gyakorlati theol�gi�b�l �s egyh�zjogb�l, majd 1929. j�nius�ban b�lcs�szdoktors�got szerzett a budapesti Tudom�nyegyetemen. Johannes Chrysostomos pedag�gi�j�t v�lasztotta �rtekez�s�nek t�m�j�ul.

Haz�nk a trianoni sebek l�z�ban �gett abban az �vtizedben. A legjobbak a reform�tus egyh�zban is a roppant anyagi vesztes�geket szellemi t�ren, a tudom�ny, a m�velts�g, az egyh�zi �let emel�s�ben igyekeztek kiegyenl�teni, ha lehet t�lhatni. Budai Gergely els�rang� seg�ts�gnek bizonyult az ilyen t�rekv�sek �s c�lok munk�l�s�ban. Sz�les k�r� egyh�zi m�velts�ge, j� �zl�se, v�laszt�kos st�lusa, pontos, fegyelmezett munkam�dja megb�z�sokat szerzett sz�m�ra azokban a zsinati bizotts�gokban, amelyek az �j Agenda �s az �j Istentiszteleti Rendtart�s megalkot�s�val voltak megb�zva. Ezek sajt� al� rendez�s�ben �s n�mik�ppen a meg�r�s�ban is Budai Gergely fontos szerepet t�lt�tt be.

Ilyen el�zm�nyei voltak annak, hogy a Dunamell�ki Egyh�zker�let vezet�i 1934 november�ben a Marton Lajos hal�l�val meg�resedett �jsz�vets�gi theol�giai tansz�kre p�ly�zat hirdet�se n�lk�l Budai Gergelyt h�vt�k meg. Ezzel alkot� munk�j�nak a m�sodik szakasza kezd�d�tt. H�sz �ven �t, 1954-ig tan�totta Akad�mi�nkon szakt�rgy�t, m�gpedig sz�lesebb terjedelemben mint el�dei: El�ad�saira a ny�ri sz�netekben el�re elk�sz�lt. Sz�pen sokszoros�tott kurzusait m�r �sszel k�zhez kapt�k tan�tv�nyai. A Bibli�t a modern k�lf�ldi irodalom ismeret�ben ugyan, de azzal a pozit�v biblikus alapszeml�lettel magyar�zta, mint egykori tan�ra Hamar Istv�n. Bizony�ra Bengelnek a Gnomonja volt eszm�nyk�pe.

Tansz�k�resed�sek eset�n Budai Gergelyt mindenhol be lehetett vetni. Tan�tott �test�mentomi, vall�studom�nyi �s filoz�fiai t�rgyakat is. Ez a sokoldal�s�g jel�lte ki arra, hogy egyh�zi magasm�vel�d�s�nk egyik fontos v�llalkoz�sa, a Parochi�lis K�nyvt�r �gy�nek el�ad�j�v� v�lassz�k meg. A Reform�tus Egyh�zi K�nyvt�r sz�mos k�tet�t seg�tett l�trehozni �s sajt� al� rendezte azokat. Az � feladata lett a Theol�giai Lexikon megszerkeszt�se is. A szerkeszt�s l�nyeg�t, a cikkek list�j�t � �ll�totta �ssze �s � osztotta sz�t a megb�z�sokat. A m�r r�szben be�rkezett k�ziratok azonban megsemmis�ltek ama bombatal�lat k�vetkezt�ben, amely Budai Gergely Maros utcai lak�s�t elpuszt�totta 1945-ben. A cikkek k�z�l puszt�n Zov�nyi Jen� egyh�zt�rt�neti anyaga maradt meg, mert azt m�r kor�bban kinyomtatt�k kis p�ld�nysz�mban, hogy a t�bbi munkat�rs t�masza legyen.

Budai Gergely alkot� munk�j�nak k�z�ps� szakasz�r�l sz�lva meg kell eml�kezn�nk arr�l is, hogy hat �ven �t t�lt�tte be - 1938-t�l 1944-ig - az akad�miai igazgat�, (ma �gy mondan�k: a d�k�n) tiszt�t. Lapozgatva Akad�mi�nk �rtes�t�it, �gy tal�ltam, hogy gazdags�g �s rendszeress�g dolg�ban kit�nnek a Budai Gergely �ltal szerkesztett �vk�nyvek.

Az alkot� tev�kenys�g harmadik szakasza saj�tos m�don azzal kezd�d�tt, hogy Budai Gergely 67 �vesen ugyan, de teljes testi-lelki eg�szs�gben, 1954. febru�r 1-�n nyugd�jba ment. Az 50-es �vek els� fel�t egyh�zunkban a lelk�szi konferenci�k �s a tov�bbk�pz�si alkalmak jellemezt�k. Az utaz�s f�radalmait mag�ra venni k�szebb, t�retlenebb energi�j� fiatalabb er� vette �t a katedr�j�t. Budai Gergelyre jellemz�, hogy ez nem vette el a munkakedv�t. Mintha egyenesen most ny�lt volna sz�m�ra p�lya, hogy megalkossa azt az egym�ssal �sszef�gg� k�t nagy m�vet, amelyekre tulajdonk�ppen eg�sz �let�ben k�sz�lt. T�z �ven �t napi 8—10 �rai odaad� munk�val ford�totta le az �jtestamentumot oly m�don, hogy minden vers ford�t�s�t gondos exeg�zis el�zte meg. Az �jsz�vets�gnek ez a ford�t�sa 1964-ben k�sz�lt el �s 1967-es �vsz�mmal jelent meg Zsinatunk kiad�s�ban. A teljes �jsz�vets�gi komment�r m�g k�ziratban van.

Szeretn�m sz�hoz juttatni a megeml�kez�s sor�n egyik-m�sik tan�tv�ny�t is. Ilyen mond�sait jegyezgett�k fel: „Ne t�gy soha semmi olyat, amit r�stelln�l, ha m�sok l�tn�k. A f� szab�ly ez: ne t�gy semmit, amit pal�stosan nem mern�l megtenni!". „A pap ne k�v�njon t�bbet a h�veit�l, csak amennyit az �let�vel fedezni tud. Ugyanis az ember besz�d�vel m�rleget �ll�t a h�ta m�g�, amelyen megm�rik �t". „A j� �sz� a m�ly vizet szereti. Min�l nehezebben oldhat� meg valamely probl�ma, ann�l �rdekesebb". „A pesszimista, rosszkedv� �s rem�nytelen embernek soha sincsen igaza". Ezeket a mondatokat, �s annyi m�st is, h�l�s di�kjai jegyezgett�k fel, mert a lelkip�sztori �let eg�sz �tj�t megvil�g�t� aranymond�soknak tartott�k.

Van azonban az ember �let�nek egy olyan t�kr�z�d�se is, amely bizonyos esetben tal�n a legjobb �s a leghitelesebb azok k�z�tt, amelyek itt a f�ld�n k�sz�lnek. A szeret� hitves alkotja meg ezt a k�pet hitvest�rs�r�l az egym�s mellett fut� �vtizedek sor�n. A f�ldi �let egyik legcsod�latosabb aj�nd�ka ez a k�lcs�n�s t�kr�z�d�s egym�s szem�ben, egym�s sz�v�ben, egym�s gondolataiban. K�t gazdag szem�lyis�g egym�sban visszhangz�sa ez, amelynek tiszta �s teljes �rt�ke van. Budai Gergelyn�ben az � f�rje-ura n�h�ny legfontosabb vonatkoz�sban, azaz mint tud�s teol�gus, mint minden sz�p ir�nt fog�kony m�v�szi�lek �s mint a bar�tot keres� bar�t a k�vetkez� visszhangot keltette. Feljegyz�seib�l id�zek:

A tud�s. „B�mulatos a re�sz�letetts�ge! �l� mestere, s�t itt �l� mintak�pe sem volt. A tanul�sra nem serkentette, nem is seg�tette senki, nagy �ser� �s sz�v�s akarat, minden �ron felfel� t�rekv�s �lt benne m�r kicsiny di�kkor�ban. M�r akkor kem�nyen meg kellett k�zdenie minden legkisebb elismer�s�rt, minden j� oszt�lyzat�rt. Nem �llt m�g�tte senki. Testileg nem mutat�s, lelkileg szer�ny �s olyan tiszta volt, hogy

esz�be nem jutott soha, hogy m�s �ton is lehetne k�ls� eredm�nyt el�rni, mint a kem�ny, becs�letes munka �tj�n... � soha nem v�gyik olcs� sikerekre, dics�s�gre, n�pszer�s�gre sem. � egy sz�ntelen�l �g� f�klya Istennek �s az � tudom�ny�nak olt�r�n."

A m�v�szl�lek.„Minden m�v�szet �s �s igazi m�v�sz tisztel�je. Ezek �rdekl�d�s�nek t�rgyai teljes �let�ben. K�l�n�sen a zene �s a pikt�ra �rdekli. Ezeket alaposan tanulm�nyozza, szakszer�en �rt hozz�juk. ... Di�kkor�ban sz�pen rajzolt, festett, �nekelt. Csurg�n tal�lkozott k�l�nb�z� hangszerekkel, a fuvola tetszett legjobban. �, de szeretett volna fuvol�zni! De akkor erre nem volt p�nze... A volt csurg�i di�knak 40 �ves kor�ra meglett az �hajtott B�hm fuvol�ja, s �lland� tud�s munk�ja k�zben megpihen egy-egy �r�csk�t j�tszva rajta. - A term�szet �s annak �br�zol�sa is foglalkoztatja. A f�k k�l�n�sen �rdeklik, illet�leg a lombtanulm�nyok. De ha egy rovar �r�asztal�ra ker�l, azt is gy�ny�rk�dve megfigyeli nagy�t�j�val. - �rdekl�d�se nem ismert hat�rt."

�s v�g�l: a bar�t. Hitvese �gy �r err�l: „Nem ismerik, nem �rtik. — Vajon mi�rt? Mert teljesen visszavonultan �l: L�nye cs�ndes �s z�rk�zott. �lesl�t�sa folyt�n az emberek gyarl�s�gait tiszt�n l�tja, ann�l is ink�bb, mert ember-ide�lja magasztos, krisztusi, �nmag�t sz�ntelen�l az � k�p�re �s hasonlatoss�g�ra neveli, �s a t�bbieket is azzal a m�rt�kkel m�ri mint �nmag�t. ... Az�rt nem ismerik teh�t, mert nem mutogatja, nem t�rja fel l�ny�t �ton-�tf�len. S mivel nem ismerik, nem �rtik. Pedig mennyi emberi sz�ps�get, m�lys�get ismer meg az ember, ha �t megismeri! �s milyen nagyon megszereti! Boldog, aki k�zel�ben �lhet, aki el�tt megny�lik, akire bizalm�nak, szeretet�nek napja s�t!"

Ez a h�rom jellemz�s (r�szlet) Budai Gergelyr�l nemcsak egy nemes f�rfi gazdag egy�nis�g�t �rja le, de felt�rja �s megmutatja egy nemeslelk� asszony egy�nis�g�t is. Tal�n a legcsod�latram�lt�bb �ppen ennek a k�t embernek az egym�sra tal�l�sa! Mindkett�j�ket napf�nnyel �s er�vel t�lt�tte meg egy eg�sz �leten �t. Budai Gergely �gy vallott err�l: „�letemben k�tszer d�nt�ttem egyszer s mindenkorra, hogy melyik oldalra �llok teljes er�mmel. El�sz�r, mid�n �letemet v�gleg az Isten szolg�lat�ba �ll�tottam, m�sodszor pedig, amikor sz�vemet Bell�mnak adtam �s az � sz�v�t saj�tomk�nt elfogadtam... Egyik elhat�roz�somat sem b�ntam meg soha, egyiket sem szegem meg soha, boldogg� tett mindkett�."

1974. janu�r 8-�n Budai Gergelyt mag�hoz sz�l�totta az, Akinek sz�v�ben minden j� munk�s �s minden j� munka tal�lkozik. Hitvest�rsa azonban itt van k�z�tt�nk. �rasszuk teh�t �r� azt a tiszteletet �s szeretetet, amellyel �ldott eml�k� f�rj�nek dr. Budai Gergely professzornak mi, tan�tv�nyai vagy munkat�rsai �s bar�tai - tal�n sokban �s sokan - ad�sai maradtunk!

Bucsay Mih�ly