Besz�lget�s Alvin Planting�val

2008. augusztus 12.

A Time magazin m�r 1980-ban az Istenbe vetett hit tekint�ly�t helyre�ll�t� csendes filoz�fiai forradalom k�zponti alakj�nak nevezte Alvin Plating�t. Egy nemr�giben adott interj�j�b�l k�zl�nk r�szleteket.

Alvin Patinga

Sok munk�j�t �gy jellemzik, mint reform�tus episztemol�gi�t, ismeretelm�letet. Meg tudn� magyar�zni mi ez?

Plantinga: R�gen a vall�sfiloz�fia oktat�sa Isten l�tez�se melletti �rvekkel kezd�d�tt, mint a teleol�giai, kozmol�giai, mor�lis �s ontol�giai �rv bemutat�sa, azt�n ezekre a konkl�zi� nagyj�b�l ez volt: „h�t, ezek nem sokat bizony�tanak.” Azt�n az Isten elleni �rvek k�vetkeztek – a rossz probl�m�ja �s hasonl�k –, �s ezek ut�n a kurzus v�g�n a hallgat�knak �ltal�ban �gy t�nt, hogy �sszess�g�ben ink�bb Isten neml�te fel� billen a m�rleg. A reform�tus episztemol�gia ezzel szemben abb�l indul ki, hogy az ember �gy van „programozva,” hogy automatikusan hisz�nk pl. m�s emberek l�t�ben, automatikusan hisz�nk a m�ltban �s a k�lvil�gban. �s ugyanez igaz az istenhitre is. Nem t�maszkodhatunk csak a racion�lis �s vitathat� isten�rvekre. Szerintem j�n�h�ny �rv sz�l Isten l�te mellett, de nem ez a helyes �t egy h�v� sz�m�ra, a hit nem nyugodhat �rveken. Ez a reform�tus episztemol�gia l�nyege.

Hogyan �rt�keli az Isten l�te mellett sz�l� �rveket?

Plantinga: Az �rvek fontosak. Vannak olyan emberek, akiket az �rvek ereje gy�z meg Isten l�t�r�l. A legt�bb ember nem �gy t�r meg, de van ilyen eset is, p�ld�ul C.S. Lewis. Azt�n az �rvek er�s�teni tudj�k a hitet. Tegy�k fel, hogy kereszt�nyk�nt ingadozik a hitem. Ha tal�lkozom egy j� �rvvel Isten mellett, akkor az meger�s�thet engem.

Az isten�rvekr�l alkotott v�lem�nye v�ltozott p�lyafut�sa sor�n?

Plantinga: Igen, azt hiszem v�ltozott. Amikor elkezdtem filoz�fi�val foglalkozni, �n is �gy gondoltam, hogy a kereszt�nys�g lehet racion�lis �s �sszer�, ha tal�lunk hozz� j� �rveket. De min�l t�bbet gondolkoztam err�l, ann�l ink�bb v�ltozott a v�lem�nyem. Azt�n meg�rtam az “Isten �s m�s elm�k” (God and Other Minds) c�m� k�nyvemet, amelyben ki�rt�keltem az �rveket Isten �s m�s elm�k l�tez�se mellett. Arra jutottam, hogy a m�s elm�k, m�s emberek l�te melletti bizony�t�kok nem er�sebbek, hanem gyeng�bbek, mint az Isten l�te melletti �rvek. Ekkor azt mondtam: „Nos, egy�rtelm�en �sszer� hinni m�s emberek l�tez�s�ben, akkor h�t mi�rt nem �ll ugyanez a teismusra?” �s �gy kezdtem l�tni, hogy nincs sz�ks�g �rvekre.

Azt�n egy darabig �gy gondoltam, hogy nemcsak hogy nincs sz�ks�g Isten melletti �rvekre, de ezek m�g zavar�ak is. Nem j�tszanak semmilyen �sszer� szerepet, egyed�l arra �szt�nzik az embereket, hogy ne higgyenek Istenben �rvek n�lk�l.

Ma �gy gondolom van bizonyos szerep�k az isten�rveknek, de csak korl�tozott m�rt�kben fontosak. A h�v� �tja nem �rveken alapul.

Mi a v�lem�nye a j�v� filoz�fi�j�r�l?

Plantinga: Pillanatnyilag m�lyponton van filoz�fia. Ma m�r nem becs�lik �gy, mint r�gen. Ma a tudom�ny� – f�leg a fizik�� �s a biol�gi�� – a f�szerep. Ez azonban nem cs�kkenti a filoz�fia jelent�s�g�t. Az emberek mindig fel fognak tenni filoz�fiai k�rd�seket, hacsak nem v�ltoznak meg gy�keresen…

Mi az oka annak, hogy pillanatnyilag nem �rdekli az embereket a filoz�fia?

Plantinga: Ennek oka a 20. sz�zadi filoz�fia, f�leg az analitikus filoz�fia, mely elfordult a nagy k�rd�sekt�l, ami �rdekli az embereket �s olyan k�rd�sekkel foglalkozik, amelyek rendk�v�l sz�vev�nyesek, bonyolultak �s l�nyegtelenek. Ez a sz�rsz�lhasogat�s nem �rdekli az embereket. Ezek a rendk�v�l r�szletes, technikai k�rd�sek sokszor �rdekesek, de nem mindig. N�ha csak olyanok, mint egy kirak�j�t�k, ami egy�ltal�n nem kapcsol�dik az autentikus emberi probl�m�khoz. Amikor az emberek ma a filoz�fi�ra gondolnak, akkor val�sz�n�leg ez jut esz�kbe.