//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„n hiszek az Istenben, mint egy Szemlyben. Az letem egyetlen percben sem voltam ateista. n mg a dikveimben elutastottam Darwin, Haeckel s Huxley nzeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nzetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alaptja, Nobel-djas:


Mert gy szerette Isten a vilgot, hogy egyszltt Fit adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem rk lete legyen. Jnos 3,16


 

 

Erm s pajzsom az R, benne bzik
szvem. Zsoltr 28,7

… „amikor az ember Klvint olvassa - akr egyetrten, akr fenntartsokkal - mindentt s minden esetben gy rzi, hogy egy erteljes kz megragadja s vezeti."  Karl Barth

.


Theolgia, Trtnelem, Gradul, Zsoltr


Heidfogel Pl

lelkszi nletrajz - 2015


Csaldi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Kt 1563

 

II. HELVT HITVALLS

 

A GENFI EGYHZ KTJA

A GENEVAI Szent Gylekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudomnyban gyermekeket tant  FORMATSKJA 

M.Ttfalusi Kis Mikls ltal 1695 esztend 

A Genfi Egyhz Ktja 1695 Ennek ismertetje.

Klvin Jnos: A Genfi Egyhz Ktja Ppa 1907.
www.leporollak.hu - Nmeth Ferenc munkja

Hermn M. Jnos: A Genfi Kt tja Kolozsvrig

- Fekete Csaba Kt, egyhz,tants 

 

IRTA: Klvin Jnos

 

KLVINRL IRTK

 

Klvin vfordulk

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bib Istvn

 

Biblia - s jszvetsg Prbakiads -

 

Bibliakiadsok, knyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia v, vek utn

 

Dr Csehszombathy Lszl
szociolgus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyhzi Zsinatok s Knonjai

 

FORRSMVEK

 

GALSI RPD
Jakab, az r testvre

 

A Kroli Reformtus Egyetem Hittudomnyi karn 2009-ben megvdett doktori disszertci tdolgozott formja...

Az sgylekezet vezetje, Jakab a szlet keresztynsg egyik kiemelked alakja... fontos, hogy Jakab, az r testvre mltbb figyelmet kapjon. A klnbz Jakab-tradcik felvzolsa rvn…elemzi Jakab teolgijt .

E knyv hzagptl a hazai tudomnyos letben,  a nemzetkzi ku-tats viszonylatban is jat hoz ...azltal, hogy jszvetsgi teol-giai szempontbl kvnja jra-gondolni Jakab szerept. L’Harmat-tan Kiad, 2012 - 283 oldal


2. Evagliumi klvinizmus szerk Galsi rpd Klvin kiad

 

 

Dr GRGEY ETELKA lelkipsztor, ir

 

1. Kzssg az szvetsgben

2. Biblia s liturgia

3. Prtusok s mdek...

4. Isten bolondsga

5. li, li, lama sabaktani?

6. Minden egsz eltrt?

7. Siralmak s kzssg

 

HARGITA PL
reformtus lelkipsztor


Istvndi 1924-1996 Ppa

 

Keresztny filozfia

 

Dr (Kocsi) KISS SNDOR

 

Kommentr 1967 s

 

Dr KUSTR ZOLTN

 

MLIUSZ JUHSZ PTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LSZL pspk

 

SZEGEDI KIS ISTVN


1505 - 1572 REFORMTOR

 

SZENCI MOLNR ALBERT

1574 - 1633

 

Theolgiai irodalom

 

Temetsi beszdek

 

DR TTH KLMN
theolgiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TRK ISTVN

 

Dr. VICTOR JNOS (1888-1954)

 

Rgi magyar Irodalom

 

Rgi knyvek s kziratok

 

XX. szzad Trtnelmhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formtum

 

Teremtsrl

„A Vilgegyetem teremtsnek elve teljesen tudomnyos is. Az let a Fldn a leg- egyszerbb formitl a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezs eredmnye.” Behe Michael J. biokmikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolcielmlet biokmiai kihvsa knyvbl
 
 
- Grf Apponyi Albert prizsi beszde TRIANON 1920

Apponyi Albert prizsi beszde Forrskzls Szerz: Zeidler Mikls

A trianoni dntsen a magyar bkedelegci ltal szban s rsban elterjesztett rvek sem tudtak vltoztatni. A benyjtott szmos jegyzk, s klnsen Apponyi Albert delegcivezet 1920. janur 16-n elmondott beszde gy nem is a bkekonferencira, sokkal inkbb a magyar kzvlemnyre gyakorolt nagy hatst, s megvetette a kt vilghbor kztti revizionizmus eszmei alapjait.

Apponyi a trtnelmi Magyarorszg egysgnek fenntartst tekintette volna idelis megoldsnak. Hangslyozta, hogy az orszg terlete termszetes fldrajzi egysget kpez, mely szerencss adottsgainak ksznheten harmonikus gazdasgi egyttmkdst tesz lehetv, s amely ppen ezrt egysges kormnyzst is kvn. Mrpedig a magyar llam ezer ves fennllsa alatt bizonytotta letkpessgt s teljestette hivatst: a nyugati civilizci terjesztst a kzp- s kelet-eurpai npek krben. Ezenkvl vszzadokon t fontos szerepet jtszott a trsg egyenslynak s stabilitsnak fenntartsban, „biztostva gy Eurpa bkjt a keletrl fenyeget kzvetlen veszedelmekkel szemben”. Az adott politikai helyzetben azonban Apponyi nem kvetelhette az integritst, ezrt azt indtvnyozta, hogy az elcsatolsra tlt terletek lakossga a nemzetkzi ellenrzs mellett megrendezend npszavazsokon maga dnthessen arrl, mely llamhoz kvn tartozni.

Apponyi fellpse Prizsban eredmnytelen maradt. Annl nagyobb s maradandbb hatssal volt a beszd a magyar kzgondolkodsra. A trtnelmi Magyarorszg fldrajzi egysgrl s idelis termszetes hatrairl, csaknem nellt nemzetgazdasgrl, az eurpai biztonsgpolitika szempontjbl kiemelked stratgiai jelentsgrl szl fejtegetsei szilrd ptkvei lettek a kt vilghbor kztti magyar nemzeti identitsnak, csakgy mint azok a megllaptsai, amelyek a magyarsg regionlis kulturlis flnyt, llamalkot erejt, civilizci-teremt s -kzvett hivatst hangslyoztk, vagy amelyek Magyarorszg hbors felelssgt kvntk kisebbteni. A Szent Istvn-i Magyarorszg mint affle aranykori hagyomny jelent meg Apponyinl, az a mgttes gondolat pedig, mely szerint a magyar br kis np, de nagy nemzet, s klnb, mint krnyezete, hossz tv hatst gyakorolt. Mindez kzrejtszott abban, hogy a kormnypolitika s a kzgondolkods f ramlata negyedszzadon t nem tudott s nem is akart elszakadni Nagy-Magyarorszg ideljtl.

Apponyi Albert grf delegcivezet szbeli vlasza a magyar bkedelegcinak tadott bkefelttelekre (Prizs, 1920. janur 16.)

Igen tisztelt Elnk r, Uraim! Engedjk meg, hogy mg egyszer megksznjem, hogy alkalmat adtak neknk llspontunk kifejtsre. Tulajdonkppen a krds megvitatst szerettem volna elrni, mert nzetem szerint ez az egyedli eszkz, amely bennnket a megrtshez s az elttnk fekv szvevnyes krdsek helyes megismershez vezethet. Minthogy azonban a Legfelsbb Tancs e tekintetben mr kinyilvntotta akaratt, meg kell ez eltt hajolnom. Elfogadom teht a ksz helyzetet, s hogy idejket tlsgosan ignybe ne vegyem, egyenesen a trgyra trek.

Tegnap ta a helyzet szmunkra megvltozott: hivatalosan tudomsunkra hoztk a bkefeltteleket. rzem a felelssg roppant slyt, amely rem nehezedik abban a pillanatban, amikor Magyarorszg rszrl elsnek kell szlnom ezekrl a felttelekrl. De ttovzs nlkl nyltan kimondom, hogy a bkefelttelek, gy, amint nk szveskedtek azokat neknk tnyjtani, hazm szmra lnyeges mdostsok nlkl elfogadhatatlanoknak ltszanak. Tisztn ltom azokat a veszlyeket s bajokat, amelyek a bke alrsnak megtagadsbl szrmazhatnak. Mgis, ha Magyarorszg abba a helyzetbe llttatnk, hogy vlasztania kellene ennek a bknek az elfogadsa vagy alrsnak visszautastsa kztt, gy tulajdonkppen azt a krdst kellene feltennie magnak: legyen-e ngyilkos azrt, hogy ne haljon meg.

Szerencsre mg nem tartunk itt. nk felszltottak bennnket, hogy tegyk meg szrevteleinket. Ezek kzl egynhnyat mr a bkefelttelek tvtele eltt btorkodtunk eljuttatni nkhz. Biztosak vagyunk abban, hogy nk a mr tnyjtott s a jvben tnyjtand megjegyzseinket a helyzet slyossga ltal megkvetelt komolysggal s lelkiismeretessggel fogjk ttanulmnyozni. Remljk teht, hogy meg fogjuk gyzni nket. Remljk ezt annl is inkbb, mert sem ma, sem ksbben nem ll szndkunkban rzelmeinket kiteregetni, vagy kizrlag az ltalunk vdelmezendnek tlt rdekek szempontjait kpviselni. Olyan kzs llspontot keresnk, amely a klcsns megrtst lehetv teszi. s, Uraim, ezt az llspontot mr megtalltuk. Ez a nemzetkzi igazsgossgnak, a npek szabadsgnak nagy eszmje, amelyet a Szvetsges Hatalmak oly fennen hirdettek, tovbb a bke, a stabilits s az eurpai jjpts nagy, kzs rdekei.

Ezeknek az elveknek s rdekeknek szempontjbl vizsgljuk meg a neknk felajnlott bke feltteleit. Mindenekeltt nem titkolhatjuk el megdbbensnket a bkefelttelek mrhetetlen szigorsga miatt. E megdbbens knnyen magyarzhat.

A tbbi hbort visel nemzettel, Nmetorszggal, Ausztrival s Bulgrival kttt bke felttelei mindenesetre szintn szigorak. De kzlk egyik sem tartalmazott olyan, a nemzet ltt rint terleti vltoztatsokat, mint azok, amelyeket neknk akarnak megszabni.

Magyarorszg szmra ez azt jelenten, hogy elveszti terletnek ktharmad s npessgnek majdnem ktharmad rszt, s hogy a megmaradt Magyarorszgtl megvonjk a gazdasgi fejlds majdnem sszes feltteleit. Mert az orszg e szerencstlen kzps rsze, elszaktva perifriitl, meg lenne fosztva szn-, rc- s sbnynak legnagyobb rsztl, pletfjtl, olajtl, fldgzforrsaitl, munkaerejnek j rsztl, alpesi legelitl, amelyek marhallomnyt tplltk; ez a szerencstlen kzps rsz, mint mondottam, meg lenne fosztva a gazdasgi fejlds minden forrstl s eszkztl ugyanakkor, amikor azt kvnjk tle, hogy tbbet termeljen. Ily nehz s rendkvli helyzetet ltva, felmerl a krds, hogy a fent emltett elvek s rdekek mely szempontja vltotta ki ezt a klnleges szigorsgot Magyarorszggal szemben?

Taln tlethozatal lenne ez Magyarorszg ellen?

nk, Uraim, akiket a gyzelem a bri szkhez juttatott, nk kimondottk egykori ellensgeiknek, a Kzponti Hatalmaknak a bnssgt s elhatroztk, hogy a hbor kvetkezmnyeit a felelskre hrtjk. m legyen! De ez esetben a megtorlsnak, gy vlem, arnyban kellene llnia a bnssg mrtkvel, s mivel Magyarorszgot sjtjk a legszigorbb s mr a ltt is veszlyeztet felttelekkel, azt lehetne hinni, hogy az sszes nemzetek kzl ppen Magyarorszgot tekintik a legbnsebbnek. Uraim! Anlkl, hogy e krds rszleteibe bocstkoznk, hiszen ezt benyjtand okmnyaink fogjk megtenni, mindenekeltt gy vlem, hogy ezt az tletet nem lehet kimondani oly nemzet fltt, amely abban a pillanatban, amidn a hbor kitrt, nem brt teljes fggetlensggel s csak rszleges befolyst gyakorolhatott az Osztrk–Magyar Monarchia gyeire, s amely nemzet ezt, mint a legutbb nyilvnossgra hozott okmnyok bizonytjk, fel is hasznlta arra, hogy helytelentse azokat a lpseket, amelyeknek a hbort el kellett idznik.

Nem hiszem tovbb, hogy tlettel llunk szemben, mert hiszen az tlet oly eljrst ttelez fel, amelyben a felek egyforma krlmnyek kztt hallgattatnak meg, s egyforma lehetsget kapnak rveik kifejtsre. Mrpedig Magyarorszgot mindeddig nem hallgattk meg; lehetetlen teht, hogy a bkefelttelek tlet jellegvel brjanak.

Vagy taln a nemzetkzi igazsgossg elvnek oly alkalmazsrl van sz, amelynek clja a poliglott llamalakulatok helyett, amelyek kz Magyarorszg is tartozik, oly j alakulatokat ltrehozni, amelyek igazsgosabban oldjk meg a terleti krdst a klnbz nemzetisgek kztt, s amelyek hatsosabban biztostjk azok szabadsgt? Ha a tnyeket tekintem, gy knytelen vagyok ktelkedni abban, hogy ezeknek a megoldsoknak ez lenne az indtka.

Mindenekeltt a Magyarorszgtl elszaktand 11 000 000 lleknek 35%-a magyar, ami hrom s fl millit jelent akkor is, ha a rnk nzve legkedveztlenebb szmtst vesszk is alapul. Van kztk mg krlbell egy s egynegyed milli nmet, ami a magyarsg szzalkszmval egytt az egsznek 45%-t jelenti. Ezekre nzve a nemzetisgi elv ilyen alkalmazsi mdja nem elnyt, hanem a szenvedsek sort jelenten. Ha feltesszk teht – amitl tvol llok –, hogy a nemzetisgi elv alkalmazsa a fennmarad 55%-ra nzve elnysebb llapotot teremtene, mint a trtnelmi Magyarorszgon, mg mindig az elszaktand npessg majdnem felre nzve ez az elv nem vonatkozhatik, vagy ha vonatkozik, gy fordtott rtelemben.

Mrpedig, gy vlem, ha elvekrl van sz, gy azokat egyenl mdon kell alkalmazni mindazokra, akiket a szerzds rendelkezsei rintenek.

Menjnk azonban tovbb s tekintsk a Magyarorszg romjain megnvekedett llamokat. Megllapthatjuk, hogy nemzetisgi szempontbl ezek is ppen gy vagy taln mg inkbb megosztottak lesznek, mint az egykori Magyarorszg.

Nem clom nket, Uraim, kifrasztani azoknak az adatoknak felsorolsval, amelyeket az e krdsben benyjtand okmnyaink klnben is tartalmazni fognak. Addig is azonban, amg ezeket megismerhetik, krem nket, fogadjk el lltsaimat, hogy kvethessk kvetkeztetseimet, amelyeket levezetni btor leszek.

Nem ltom be, hogy a nemzetisgi elv, a nemzeti homogenits elve nyerne ezen feldarabols ltal. Egyetlen kvetkezmnye volna ennek, amelyet btor leszek megemlteni anlkl, hogy brkivel szemben is tmad szndkom lenne. Csak egyszeren megllaptani kvnom azt a tnyt, hogy e kvetkezmny a nemzeti hegemninak truhzsa lenne oly nemzetisgekre, amelyek jelenleg tbbnyire alacsonyabb kulturlis fokon llanak.

Kvetkeztetseim igazolsra egy pr szmadatot idzek.

A magyarsgnl az rni s olvasni tudk arnyszma megkzelti a 80%-ot; a magyarorszgi nmeteknl a 82%-ot; a romnoknl a 33%-ot; a szerbeknl az 59 s egynhny tizedet, majdnem a 60%-ot.

Ha a felsbb trsadalmi osztlyokat tekintjk s szmtsba vesszk azokat, akik gimnziumot vgeztek s letettk azt a vizsgt, amelyet Franciaorszgban a baccalaurat-nak neveznek, gy megllapthatjuk, hogy a magyarok arnyszma azok kztt, akik ily tanulmnyokat vgeztek s az rettsginek megfelel kpzettsget rtek el, 84%, jllehet a magyarok az sszes npessgnek csak 54,5%-t teszik; a romnok arnyszma az ily tanulmnyokat vgzettek kztt 4%, pedig az egsz npessgnek 16%-t alkotjk; a szerbek 1%, jllehet szmuk az egsz npessg 2,5%-a.

Ismtlem, hogy ez a megjegyzsem nem br senkivel szemben bnt llel. Ennek a helyzetnek egyedli oka, hogy ezek a szomszdos npek trtnelmk szerencstlen esemnyei folytn ksbben lptek be a civilizlt nemzetek csaldjba, mint mi. A tny azonban tagadhatatlan. Nzetem szerint azonban a nemzeti hegemninak egy alacsonyabb kulturlis fokra val truhzsa nem kzmbs az emberisg nagy kulturlis rdekei szempontjbl. Ebben az irnyban mr most vannak bizonytkaink. Szomszdaink, akik ignyt tartanak terletnk egy rszre, mr legalbb egy ve hatalmukba kertettk azokat; a fegyverszneti szerzds rtelmben joguk volt ezeknek a terleteknek katonai megszllsra, de k kisajttottk a kormnyzs egsz gpezett. Ennek ltjuk mr a kvetkezmnyeit. Kln okmnyban fogjuk bemutatni, hogy ez alatt az egy v alatt mily nagy kulturlis rtkek romboltattak le. Ltni fogjk, Uraim, ezekben az okmnyokban, hogy kt egyetemnk, amelyek a kultra legmagasabb fokn llanak, a kolozsvri, a magyar kultra egyik rgi szkhelye s az jabb kelet pozsonyi egyetem, tnkrettettek. A tanrok elzettek, s szeretnm, ha megtudnk nk, hogy kiket ltettek a helykbe. Felhvom nket, hogy kldjenek ki tudsokbl lland bizottsgokat, hogy a val helyzetet megismerjk, s hogy az sszehasonltst megtehessk. Lehetetlen, hogy ezek az egyetemek s ezek a fakultsok, amelyek trtnelme a messze mltba nylik, gy eltnjenek, s brkik ltal felvltassanak. Az jonnan jttek nem kpesek ptolni ezeket a nagyszer kulturlis alkotsokat.

Hasonl a helyzet az egsz kzigazgatsi gpezet s az oktati testlet mindegyik foka tekintetben.

A romnok ltal megszllott terleteken mris tbb mint ktszzezer gyermek az utca porban neveldik a tanthiny folytn, mivel a magyar tantk kiutasttattak, s ptolni ket nem brjk.

Uraim! Azt hiszem, hogy az emberisg nagy rdekei szempontjbl nem lehet sem kzmbsen, sem megelgedettsggel szemllni azt a krlmnyt, hogy a nemzeti hegemnia oly nemzetisgekre szll t, amelyek ha a legjobb remnyekkel kecsegtetnek is a jvre nzve, de ma mg a kultra alacsony fokn llanak.

Lttuk mr, hogy nem tlethozatalbl eredhet az a szigor, amellyel Magyarorszgot sjtjk.

Lttuk, hogy a nemzetisgi elv sem nyerne ezltal semmit.

Taln akkor oly szndkkal llunk szemben, amely a npek szabadsgnak eszmjt kveti?

gy ltszik, hogy ennek a szndknak kiindul pontja az a feltevs, amely szerint Magyarorszg idegen nyelv lakosai szvesebben tartoznnak oly llamhoz, amelyben az llamfenntart elemet fajrokonaik alkotjk, mint Magyarorszghoz, ahol a magyar hegemnia rvnyesl.

 

Ez azonban csak feltevs, s ha a feltevsek tjra lpnk, gy btor vagyok megjegyezni, hogy e feltevs fordtott rtelemben alkalmazhat arra a 45% magyarra s nmetre, akik most j llamokhoz csatoltatnak, s kikrl ugyanilyen joggal feltehet, hogy szvesebben maradnnak a magyar llam polgrai. Ez az okoskods nem jelentene mst, minthogy az elnyket a msik oldalra helyezzk. De mirt induljunk ki sejtsekbl, s mirt alapozzunk feltevsekre, amikor a valsg megllaptsra rendelkezsnkre ll egy nagyon egyszer, de egyetlen eszkz, amelynek alkalmazst hangosan kveteljk, hogy e krdsben tisztn lssunk. s ez az eszkz a npszavazs.

Amidn ezt kveteljk, hivatkozunk a Wilson elnk r ltal oly kivlan szavakba nttt nagy eszmre, amely szerint semmilyen emberi csoport, az llamok lakossgnak egyetlen rsze sem helyezhet akarata, megkrdezse nlkl, mint valami marhanyj egy idegen llam fennhatsga al. Ennek a nagy eszmnek nevben, amely klnben aximja a jzan sznek s a kzmorlnak, kveteljk a npszavazst haznk azon rszeire vonatkozlag, amelyeket tlnk most elszaktani akarnak. Kijelentem, hogy elre alvetjk magunkat a npszavazs eredmnynek, brmi legyen is az. Termszetesen kveteljk, hogy a npszavazs olyan krlmnyek kztt tartassk meg, hogy annak szabadsga biztostva legyen.

A npszavazs annl is inkbb szksges, mivel a Nemzetgyls, amely vgs fokban hivatott a javasolt bkefelttelek fltt dnteni, csonka lesz. A megszllt terletek laki nem lesznek itt kpviselve. Mrpedig nincsen olyan kormny vagy Nemzetgyls, amely jogi vagy erklcsi szempontbl jogosult volna dnteni azoknak sorsa fltt, akik ott kpviselve nincsenek. Klnben a bkeszerzds e tekintetben oly kifejezseket tartalmaz, amelyekben e nehzsg sejtelme rejlik. „Magyarorszg a maga rszrl lemond, amennyiben szmot tarthatna…”; ezek krlbell a bkeszerzds szavai. Valban nem rezzk magunkat feljogostva oly hatrozatok hozatalra, amelyek akr jogi, akr morlis ktelezettsgeket rnnak a lakossgnak arra a rszre is, amely a Nemzetgylsben kpviselve nem lesz.

Mg egyszer mondom, hogy alapjban vve ez a f kvnsgunk, amelyet a bkekonferencia el terjesztnk. Ha egykori terletnk, a trtnelmi Magyarorszg rdekben felhozand rveink az nk szemben nem lesznek elgg dntek, gy azt javasoljuk, hogy krdezzk meg az rdekelt npessget. Elre is alvetjk magunkat tletknek.

Ha pedig mi ezt az llspontot foglaljuk el, s ha ellenfeleink kvetelseiket s aspirciikat nem merik a np tlete el bocstani, gy vajon kinek a javra szl a fltevs?

Mg egy szempontbl vehetjk tekintetbe a npek nrendelkezsi jogt. Megkockztathat volna az az llts, hogy taln a nemzeti kisebbsgek jogai hatsosabban lennnek biztostva az j llamok terletn, mint ahogyan Magyarorszgon voltak.

Ez alkalommal nem akarok hivatkozni nk eltt arra a perre, amelyet Magyarorszg ellen szndkoztak indtani a nem magyar fajok lltlagos elnyomsa miatt. Csak annyit mondhatok nknek, hogy nagyon rlnnk, ha a tlnk elszaktott terleteken magyar testvreink ugyanazon jogoknak s elnyknek birtokban lennnek, amelyekkel Magyarorszg nem magyar ajk polgrai brtak.

Erre a krdsre mg lesz alkalmunk visszatrni. Ebben a pillanatban nem vagyok hivatva errl beszlni, mr csak azrt sem, mivel nem llanak rendelkezsemre a nlklzhetetlen okmnyok. De ksz vagyok brmikor s brkivel szemben e krdst behatan megvitatni. llthatom azonban, hogy ha az egykori Magyarorszg nemzetisgi politikja ezerszer rosszabb lett volna, mint ahogy azt legelkeseredettebb ellensgeink lltottk, mg akkor is jobb annl a helyzetnl, amelyet szomszdaink s csapataik a megszllt terleten teremtettek.

El fogunk terjeszteni, Uraim, egy egsz sorozat okmnyt, klnsen azokra a tnyekre vonatkozlag, amelyek Erdlyben trtntek. Szigoran megvizsgltuk az sszes jelentseket, amelyek e tekintetben berkeztek, s jllehet ezeknek az okmnyoknak hitelessgt az erdlyi hrom keresztny egyhz, a katolikus, klvinista s az unitrius egyhz vezeti erstik, mgsem kvnjuk – nem kvnhatjuk –, hogy puszta lltsunknak hitelt adjanak, mert deklarcikkal szemben llthatk ms deklarcik. Krjk azonban nket, hogy vizsgljk meg a helysznn a trtnteket, kldjenek ki a vgs dnts eltt a helysznre szakemberekbl ll bizottsgot, hogy meggyzdhessenek arrl, mi trtnik az emltett terleten.

Egyedl mi kveteljk, Uraim, hogy a helyzetet bort homly eloszlattassk, egyedl mi treksznk oly dntsekre, amelyek a krds teljes ismeretbl fakadnak. Krjk mg tovbb azt is, hogy abban a vgs esetben, ha terleti vltoztatsokat fognak renk knyszerteni, a nemzeti kisebbsgek jogainak vdelme hatsosabban s rszletesebben biztosttassk, mint azt a neknk tnyjtott bkejavaslat tervbe veszi. A mi meggyzdsnk szerint a tervbe vett biztostkok teljessggel elgtelenek. Ersebb biztostkokat kvnunk, amelyeket a Magyarorszg terletn megmarad idegen ajk lakosokkal szemben mi is teljes mrtkben kszek vagyunk alkalmazni. E tekintetben meghatalmazottjaikkal mr teljes egyetrtsre jutottunk. Azt hisszk azonban, hogy szomszdainknl erteljesebb biztostkok elrse nehzsgekbe fog tkzni, mert hiszen elfogultsguk fajtestvreikkel szemben jval nagyobb a mienknl. A jelenlegi tapasztalatok is azt mutatjk szmunkra, hogy e krdsben szvs ellenllsra fogunk tallni. A romn csapatoknak a demarkcis vonalra val visszavonsa tekintetben, amelyet tbb zben krtnk, s amelyet kormnyunk a bkedelegci Prizsba val kikldsnek felttelv tett, a Szvetsges Hatalmak oly erlyesen lptek fel a romn kormnynl, hogy lehetetlennek ltszott, hogy a romnok ne teljestsk a Szvetsges Hatalmak kvetelst. s mgis gy trtnt. Azt hiszem megrtik teht, Uraim, aggodalmainkat testvreinket illetleg, ha k ezen idegen uralom al kerlnnek.

Sorra vettem, Uraim, az elveket, amelyek a bkefelttelek megllaptsnl szmba jhetnek s megllapthatom, hogy nem tudtam a nemzetkzi igazsgossg, a nemzetisgi s a npek szabadsga elvnek oly alkalmazst megtallni, amely a neknk felajnlott bke indtokait kellleg megvilgtotta volna. Taln a fejtegetseim bevezetsben mr emltett rdekek, a bke nagy rdekei, az llandsg s Eurpa rekonstrukcija sugalltk ket?

Uraim! A magyar problma az ltalnos problmnak nem olyan kicsiny rsze, mint azt a statisztika nyers szmaibl kvetkeztetni lehetne.

Ez a terlet, amely Magyarorszgot alkotja, s amely jogilag ma is Magyarorszg, szzadokon t rendkvl fontos szerepet jtszott Eurpban, klnsen Kzp-Eurpban a bke s a biztonsg fenntartsa tekintetben. A magyar honfoglalst s a magyaroknak a keresztny hitre val ttrst megelz vszzadokban hinyzott itt a nyugalom s a biztonsg. Kzp-Eurpa a legklnbzbb barbr npek tmadsainak volt kitve. A biztonsg csak attl a pillanattl fogva llt fenn, amikor a magyar vdvonal kialakult. Az llandsg s a bke ltalnos rdekei szempontjbl rendkvl fontos, hogy a zavarok kelet-eurpai f fszke ne nyerjen trt s ne terjeszkedjk ki Eurpa szvig. Miutn a trk megszlls a Balkn-flszigeten megakasztotta a trtnelmi fejldst, az egyensly ott mg mindig nem llt helyre. Adja az g, hogy ez mielbb bekvetkezzen. De ma rendkvl fontos, hogy e zavarok, amelyek Eurpa bkjt oly sokszor hbortottk meg, s amelyek bennnket mr tbb zben a hbor kszbre sodortak, onnan ne terjedhessenek tovbb.

A trtnelmi Magyarorszg tlttte be ezt a feladatot, az egyensly s a stabilits llapotnak fenntartst, biztostva gy Eurpa bkjt a keletrl fenyeget kzvetlen veszedelmekkel szemben. Ezt a hivatst tz szzadon t tlttte be s erre egyedl organikus egysge kpestette. Idzem a nagy francia geogrfusnak, Reclus Elise-nek szavait, amelyek szerint ez az orszg oly tkletes fldrajzi egysg, amely Eurpban egyedl ll. Folyik s vlgyeik rendszere, amelyek a hatrokrl kiindulva a kzppont fel trekszenek, oly egysget alkotnak, amely csak egysges hatalom ltal kormnyozhat. Rszeinek gazdasgi sszefggse szintn a legteljesebb, miutn a kzp hatalmas mezgazdasgi zemet alkot, a szlek pedig tartalmazzk mindazt, amire a mezgazdasg fejldse szempontjbl szksg van.

A trtnelmi Magyarorszg teht Eurpban egyedlll termszetes fldrajzi s gazdasgi egysggel rendelkezik. Terletn sehol sem hzhatk termszetes hatrok, s egyetlen rszt sem lehet elszaktani anlkl, hogy a tbbiek ezt meg ne szenvedjk. Ez az oka annak, hogy a trtnelem tz szzadon t megrizte ezt az egysget. nk visszautasthatjk a trtnelem szavait, mint elvet, egy jogi konstrukci megptsnl, de a trtnelem tansgt, amelyet az ezer ven t hangoztatott, figyelembe kell vennik. Nem a vletlen, hanem a dolgok lnyege nyilvnul meg ebben. Magyarorszg az organikus egysg minden felttelvel rendelkezik, egyet kivve, s ez a faji egysg. De mint az imnt mondottam, azok az llamok, amelyeket a bkeszerzds rtelmben Magyarorszg romjain ptennek fel, szintn nem rendelkeznnek a faji egysggel – az egysg egyetlen olyan elvvel, amely Magyarorszgnak nincs meg –, s hozzteszem, hogy az egysg egyetlen alapelvvel sem fognak brni. Az alaktand j llamok tvgnk a fldrajz termszetes hatrait, megakadlyoznk a hasznos bels vndorlst, amely a munkst a kedvezbb munkaalkalmak fel irnytja; megszaktank a tradci fonalait, amelyek a szzadokon t egytt lket kzs mentalitsban egyestettk, akik ugyanazon esemnyeket, ugyanazt a dicssget, fejldst s ugyanazokat a szenvedseket ltk t. Nem jogosult-e teht a flelmnk, hogy itt az llandsgnak kiprblt oszlopa helyett a nyugtalansgnak jabb fszkei fognak keletkezni? Nem szabad magunkat illzikban ringatnunk. Ezeket az j alakulatokat az irredentizmus aknzn al, sokkal veszedelmesebb formban, mint azt egyesek Magyarorszgon flfedezni vltk. Ez a mozgalom, ha ltezett is Magyarorszgon a mveltebb osztly egy rsznl, a np nagy tmegeit sohasem hatotta t. Az j alakulatokat azonban oly nemzetek irredentizmusa aknzn al, amelyek nemcsak idegen hatalom uralmt reznk, de az vknl alacsonyabb kultrj nemzet hegemnijt is. s itt organikus lehetetlensget kell megllaptanunk. Mindenesetre felttelezhetjk, hogy mg egy magasabb kulturlis fokon ll nemzetisgi kisebbsg is kpes a hegemnia gyakorlsra egy alacsonyabb fokon ll tbbsggel szemben, de hogy egy alacsonyabb kulturlis fejlettsggel br kisebbsg, vagy egy igen csekly tbbsg hegemnival brhasson, elrhesse egy magasabb kulturlis fokot elrt nemzetisg nkntes alrendeldst s morlis asszimilcijt, ez, Uraim, organikus lehetetlensg.

Elszeretettel vdolnak meg bennnket azzal a szndkkal, hogy a krdsek neknk nem tetsz elintzst erszakkal fogjuk megvltoztatni. Tvol llunk, Uraim, az ilyen esztelen tervektl. Mi remnyeinket az igazsgnak s azoknak az elveknek morlis erejre alaptjuk, amelyekre tmaszkodunk, s amit nem tudunk elrni ma, annak megvalsulst a Npek Szvetsgnek bks akcijtl vrjuk, amelynek egyik feladata lesz orvosolni azokat a nemzetkzi helyzeteket, amelyek a bke fennmaradst veszlyeztethetnk.

Ezt kijelentem, nehogy szavaimban gyerekes s flsleges fenyegetst lssanak. De kijelentem azt is, Uraim, hogy olyan mestersges rendelkezsekkel, mint amilyeneket a bkeszerzds tartalmaz, Eurpnak ebben az ltalnos bke szempontjbl oly fontos s sokat szenvedett rszben nem lehetsges bks politikai helyzetet teremteni. Kzp-Eurpt a keletrl jv veszedelmekkel szemben egyedl a trtnelmi magyar terlet stabilitsa tudja megrizni.

Eurpnak szksge van gazdasgi rekonstrukcira. A gazdasgi fejldst azonban az j alakulatok bizonyra meg fogjk gtolni. Ez a krlmny a megmaradt Magyarorszgon szksgkppen be fog kvetkezni. De hasonl lesz a helyzet az elszaktott rszeken is. Ugyanez fog trtnni az elszaktott terleteken is, annl az egyszer tnynl fogva, hogy alacsonyabb minsg igazgats al, egy alacsonyabb kulturlis fokon ll rezsim al kerlnek, s el lesznek vlasztva ennek az organikus egysgnek tbbi rszeitl, amelyekkel egytt pedig jbl virgzsnak indulhatnnak, de nlklk a stagnlsra, vagy valsznleg a visszaessre vannak krhoztatva.

Eurpnak szksge van szocilis bkre. nk jobban ismerik azokat a veszlyeket, amelyek ezt a bkt fenyegetik. nk jobban tudjk, mint n, hogy a hbor kvetkezmnyei megzavartk s egyenslybl vetettk ki a gazdasgi let szellemt s feltteleit. A mlt szomor tapasztalatibl tudjuk, hogy a felforgat elemek sikerei mind annak a kvetkezmnyei, ami alsta a trsadalom morlis erejt, teht mindannak, ami meggyngtette a nemzeti rzst, de mindenekeltt a munkanlklisg okozta szenvedseknek. Ha Eurpnak ebben a rszben, amely nagyon kzel van a bolsevizmus mg mindig g tzfszkhez, nk megneheztik a munka feltteleit, megneheztik a termelmunka jbl val megkezdst, ezltal slyosbtjk a trsadalmi bkt fenyeget veszlyeket. A jrvnyok, klnsen a morlis jrvnyok ellen minden torlasz hatstalan.

Mindezekkel a terikkal szemben nk felhozhatjk mint dnt tnyezt a gyzelmet s a gyzk jogait. Elismerjk ezeket, Uraim. Elg relisan gondolkozunk politikai krdsekben, hogy ezzel a tnyezvel kellkppen szmoljunk. Ismerjk tartozsunkat a gyzelemmel szemben. Kszek vagyunk veresgnk vltsgdjt megfizetni. De ez lenne az jjptsnek egyedli elve? Az erszak volna az egyedli alapja az ptsnek? Az anyagi er lenne az egyedli fenntart eleme annak a konstrukcinak, amely sszeomlban van, mieltt az pts befejezdtt volna? Eurpa jvje igen szomor lesz ebben az esetben. Nem hisszk, Uraim, hogy a gyztes hatalmaknak ez volna a mentalitsa; ezeket az elveket nem talljuk meg azokban a nyilatkozatokban, amelyekben nk megllaptottk azokat az eszmket, amelyeknek gyzelmrt harcoltak, s amelyekben megjelltk a hbor cljait.

Ismtlem, nem hisszk, hogy ez volna a gyzelmes nagy nemzetek mentalitsa. Ne vegyk rossz nven, hogy a most gyzelmes Franciaorszgon, Anglin s Olaszorszgon tl – hogy csak eurpai nemzeteket emltsek – meglssam a krvonalait annak a msik Franciaorszgnak, amely mindig a nemes trekvsek elrse s a nagy eszmk szcsve volt, annak a msik Anglinak, a politikai szabadsgok szlanyjnak, s annak az Olaszorszgnak, amely a renesznsznak, a mvszeteknek s a szellemi fejldsnek a blcsje volt. s ha duzzogs nlkl ismerem el a gyz jogt, gy azzal a msik Franciaorszggal, Anglival s Olaszorszggal szemben egsz mskpp rzek; hlval hajlok meg elttk s szvesen fogadom el ket mestereinkl s nevelinkl. Engedjk meg, Uraim, hogy azt tancsoljam: ne veszlyeztessk rksgknek ezt a legjobb rszt, ezt a nagy erklcsi befolyst, amelyre nknek joguk van, az erszak fegyvernek alkalmazsval, amely ma az nk kezben van, de amelyet holnap ms ragadhat meg; rizzk meg srtetlenl rksgknek ezt a legszebb rszt.

Bzva ezeknek az eszmknek erejben, a bennnket krnyez minden nehzsg, minden flrerts s minden akadly dacra, amelyeket utunkon felhalmozni igyekeznek, bizalommal lpnk arra az tra, amely vgre megnylt elttnk, hogy rszt vehessnk a bke munkjban; s tesszk ezt a legteljesebb jhiszemsggel. Bzunk az nk ltal meghirdetett eszmk szintesgben. Mltnytalansg volna nkkel szemben mskppen gondolkoznunk; bzunk az erklcsi tnyezk erejben, amelyekkel gynket azonostjuk, s azt kvnom nknek, Uraim, hogy fegyvereik dicssgt szrnyalja tl annak a bknek a dicssge, amelyet nk a vilgnak adnak.

Csak egy pr szt kvnok mg, Uraim, nmely rszletkrdst illetleg ejteni.

Belthatjk, hogy nem trhettem ki a neknk felajnlott bke rszletes trgyalsra. Egyedl a terleti krdssel foglalkoztam, mert ez a krds magban foglalja a tbbieket. Fel szeretnm azonban hvni figyelmket mg egynhny pontra, amelyeknek megoldsa nzetem szerint rendkvl srgs.

Mindenekeltt itt van egy humanitrius krds, a hadifoglyok krdse.

A bkeszerzds rendelkezsei szerint a hadifoglyok hazaszlltsa csak a bke ratifikcija utn trtnhet meg. Krem nket, Uraim, tekintsenek el egy olyan formlis rendelkezstl, amely miatt annyi rtatlan csaldnak kell szenvednie.

A szerencstlen szibriai hadifoglyok gyben kln beadvnnyal fordultunk a Legfelsbb Tancshoz. Ennek a krdsnek megoldsnl hivatkozom az nk jsgra s emberiessgre; oly rzsek ezek, amelyeknek, mg hbors idben is, fltte kell llaniuk a politiknak. Mg egy megjegyzst kvnok tenni a pnzgyi klauzulkra vonatkozlag.

Nzetem szerint a bkeszerzds nem veszi elgg figyelembe Magyarorszg klnleges helyzett. Magyarorszgnak kt forradalmat, a bolsevizmus ngy hnapos dhngst s tbb hnapos romn megszllst kellett tlnie. Ily krlmnyek kztt lehetetlen, hogy a szerzds ltal tervbe vett pnzgyi s gazdasgi hatrozatokat vgre tudjuk hajtani. Ha a gyztes hatalmak polgrai ltal rsznkre folystott hitelek a bke alrsnak pillanatban – mint ezt a javaslat kimondja – behajthatk lesznek, ez a fizetskptelensget, a csdt jelenti, amelynek visszahatst ktsgkvl a gyztes hatalmak reznk. Valban sok hiteleznk van az nk orszgaiban. A hitelek visszafizethetk lesznek, ha erre neknk haladkot adnak, de nem lesznek visszafizethetk, ha azonnal kvetelik azokat tlnk.

Azt kvetelik tovbb tlnk – s ez is igazolja, hogy mennyire hasznosabb lett volna bennnket mr korbban meghallgatni –, hogy Ausztrinak vasrcet szlltsunk. Mivel magunk is abban a helyzetben vagyunk, hogy rcet kell importlnunk, ezt a rendelkezst nem tudjuk teljesteni.

Hasonl a helyzet az pletfa tekintetben.

Ezekre a rszletekre nzve krem az nk jakarat megfontolst, amelyet mr az nk kpviseli rsznkre kiltsba helyeztek.

Mieltt szavaimat befejeznm, hlsan ksznm, Uraim, hogy alkalmat adtak nekem llspontomnak lszval val kifejtsre, s hogy beszdemet oly jakarat s lland figyelemmel ksrtk.

Nhny szt szlnk mg olaszul is, hogy kimutassam mlysges tiszteletnket az olasz nemzet irnt. A magyar vr s az olasz vr nem mltt mindig szemben ll tborokban: sokszor mltt olyan harcmezkn is, ahol a kt nemzet kzsen kzdtt rgi jogtalansgok ellen, a szabadsgrt.

n ezeknek az emlkeknek vdelme al helyezem magamat avgett, hogy Olaszorszg olyan tmogatsban rszestse jogos szrevteleinket – ha azok jogosaknak talltatnak –, amint az igazsgossg elvei s Eurpa rdekei kvnatoss tesznek.

Apponyi Albert

In: Trianon fel. A gyztes nagyhatalmak trgyalsai Magyarorszgrl. Paul Mantoux tolmcstiszt feljegyzsei. Szerkesztette, sajt al rendezte Litvn Gyrgy. Fordt Litvn Katalin. Budapest, 1998, MTA Trtnettudomnyi Intzete. 243–252. o.

 

 

Szabolcska Mihly
Uram, maradj velnk!

          

Mi lesz velnk, ha elfutott a nyr?
Mi lesz velnk, ha sznk is lejr?
Ha nem marad, csak a rideg telnk…
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz velnk, ha elfogy a sugr,
A nap lemegy, s a stt bell.
Ha rnk borul rk, vak jjelnk:
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz, ha a vilgbl kifogyunk?
S a kopors lesz rk birtokunk.
Ha mr nem lnk, s nem reznk:
Uram, mi lesz velnk?

tied a tl Uram, s tid a nyr,
Te vagy az let, s te a hall.
A vltozsnak rendje mit neknk?
Csak Te maradj velnk!

 

 

 

dv a Olvasnak! Regards to the reader! Grsse an den Leser!

 

Istvndi trtnethez

 

ROKHTY BLA
1890-1942
zeneszerz, orgonamvsz, orgonatervez, karnagy
79 ve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHLY
1912 - 1988 - 2021
33 ve halt meg

 
Garai Gbor Jkedvet adj

Garai Gbor: Jkedvet adj

                  ennyi kell, semmi ms

   Jkedvet adj, s semmi mst, Uram!
   A tbbivel megbirkzom magam.
   Akkor a tbbi nem is rdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon s bajon,
   nem kell ms, csak ez az egy oltalom,
   mg magnyom kivltsga se kell,
   sorsot cserlek, brhol, brkivel,
   ha jkedvembl, nknt tehetem;
   s flszabadt jra a fegyelem,
   ha rtelmt tudom s vllalom,
   s nem pnclzat, de szrny a vllamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdd s folytatd bolond
   kaland, mi egyszer vget r ugyan –
   ahhoz is csak jkedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LSZL
1892-1963-2021
58 ve halt meg

 

Protestns Gradul

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok egy zsoltrprjnak tanulsgai
 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok s a viszonyts megoldatlansgai (dlvidki gradulok: blyei, klmncsai, nagydobszai)


ltogat szmll

 

Zsoltr s Dicsret

 

Egyhztrtnet

 

Tth Ferentz

 

Trtnelem

 

Trtnelem. Trk hdoltsg kora

 

Dr SZAKLY FERENC


trtnsz 1942-1999 - 22 ve halt meg

 

Vilghbork - Hadifogsg
Mlenkij robot - Recsk

 

Keresztyn Egyhzldzs
Egyhz-politika XX.szzad

 

Roma mlt, jv, jelen

 

PUSZTUL MAGYARSG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta neknk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segtsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkn szerettk,

   Kikrt szlltunk hsen, egytt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelknknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformn raktuk a szpet

   Bartnak s ellensgnek,

   Mert muszj.

 

   Egyformn s mindig csaldtunk,

   De ht ez mr a mi dolgunk

   S jl van ez.

 

   S szebb dolog gy meg nem halni

   S knoztatvn is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARCSONY NNEPRE

 

HSVT NNEPRE

 

PNKSD NNEPRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Trtnetek
msolhat, nyomtathat

 

WERES SNDOR

A bn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyltan s btran szembeszegl az ernnyel, hanem mikor ernynek lczza magt. 

 

 

A reformtus keresztynsget gy tekintjk, mint a lnyegre reduklt evangliumi hitet s gyakorlatot. Ez a szemnk fnye. De mint minden magasrend lelki tmrls, ez sem mentes a deformlds s a korrumplds veszlytl, amint tovbbadja azt egyik nemzedk a msik nemzedknek, egyik np egy msik npnek. A Klvin-kutatk kongresszusai arra hivatottak, hogy segtsenek megrizni s megtisztogatni a reformtus teolgit s a reformtus egyhzat az elmocsarasodstl. Dr Bucsay Mihly Elre Klvinnal                      Oldal tetejre          ltogat szmll

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!