Orosz K�lm�n:

K�LVINIZMUS �S LIBER�LIS TEOL�GIA ERD�LYBEN

Erd�lyben a protest�ns teol�giai ir�nyzatok saj�tosan jelentkeznek, Magyarorsz�gt�l hol f�ggetlen�l, hol nem - t�rt�nelmileg illetve hat�sban. A protestantizmus, m�g konkr�tabban a k�lvinizmus pedig nemcsak hogy saj�tosan magyar, hanem saj�tosan erd�lyi is.

Jelen dolgozat els�sorban a t�rt�nelmi k�lvinizmus megszil�rdul�s�t pr�b�lja bemutatni, kiv�ltk�ppen a liber�lis teol�giai ir�nyzatokkal szemben. Nem ker�l sor az ir�nyzatok (minden ir�nyzat) k�pvisel�inek bemutat�s�ra, azok k�z�l egy-egy reprezent�ns alak van kiragadva.

N�mely fogalmi �s elm�leti vizsg�l�d�s ut�n pr�b�lok �tfog� k�pet adni a 19. sz�zad m�sodik fel�vel - a liber�lis teol�gia Erd�lyre val� hat�s�val - kezd�d�en, el eg�szen napjainkig, felsorakoztatva a teol�gusok (a mi eset�nkben f�leg teol�giai tan�rok) gener�ci�it - mintegy t�rt�neti �s elm�leti egybevet�st v�gezve.

"K�lvinizmus"

A "k�lvinizmus" terminus K�lvin tan�t�s�t�l f�ggetlen�l k�tf�lek�ppen is �rtelmezhet�: el�sz�r jelenti azt a 17. sz�zadi doktr�n�t, tan�t�st, amelyet "k�lvinista" teol�gusok, tud�sok hangs�lyoztak. A terminus konkr�tan az 1618-19-es dortrecht-i (dorti) zsinaton k�rvonalaz�dott mint "a k�lvinizmus �t pontja", a K�lvin �ltal t�mogatott n�zetek v�delm�ben �s az "arminianizmus", Jacobus Arminius tan�t�sa ellen.

M�sodszor azokra az egyh�zakra, egyh�zi tan�t�sokra - �s azoknak a t�rsadalomra �s a kult�r�ra gyakorolt hat�s�ra -, illetve arra a vil�gszeml�letre vonatkoztathatjuk, amely K�lvin hat�sa alatt alakult �s fejl�d�tt ki.

A k�lvinista t�gabb fogalom, mint a reform�tus, hiszen sz�mos olyan egyh�z van, amely b�r "k�lvinista", de nem reform�tus. A "reform�tus" n�v ilyen szempontb�l a k�lvinizmus egyik egyh�zi form�j�t jelenten�: a k�lvinizmust, mint hitvall�st, tant �s k�z�ss�get. "A k�lvinizmus teh�t sokkal egyetemesebb vil�gfelfog�s �s �letir�ny, mint a reform�tus."[1]

A k�lvinista �s k�lvinizmus szavak term�szetesen csak vil�gn�zeti �rtelemben haszn�lhat�k - csup�n elm�letileg �s nem gyakorlatilag. A reform�tus megnevez�s ink�bb csak egyh�zi �rtelemben haszn�lhat�, a k�lvinista pedig a K�lvin tan�t�s�ra �p�l� szellemi ir�nyzatot jel�li - legyen az politikai, szoci�lis, gazdas�gi vagy teol�giai t�ren.

A k�lvinizmus eleddig meg�llta a hely�t a t�gabb protestantizmus ink�bb szellemi-vil�gn�zeti, mintsem egyh�zi megnevez�se mellett, b�r "az el�l sem z�rk�zunk el, hogy ak�r teljesen �j nevet is fogadjunk el, ha az a k�lvinizmus egyetemes �s vil�gn�zeti tartalm�t �s jelent�s�g�t t�k�letesebben �s vil�gosabban tudja kifejezni." - �rja Sebesty�n Jen�, a magyarorsz�gi k�lvinista teol�gus az �ltala szerkesztett Magyar K�lvinizmus c�met visel�, 1934-t�l megjelen� foly�iratban.[2]

A "t�rt�nelmi k�lvinizmus" - a holland szigor� egyh�z ihlet�s�re �s Abraham Kuyper teol�gus-politikus hat�s�nak is k�sz�nhet�en - k�l�n�sen az els� vil�gh�bor� ut�n szil�rdul meg, �s v�lik sz�ks�gess� az egy�n �s az egyh�z megreform�l�s�ra egyar�nt - uralva a 20. sz�zad els� fel�beni Magyarorsz�g �s Erd�ly reform�tus teol�gi�j�t. A k�lvinista megnevez�s v�ltozatos haszn�lat�val szemben a "t�rt�nelmi k�lvinizmus" "a reform�tus kereszty�ns�g t�rt�nelmileg kialakult szellem�t �s teol�gi�j�t akarta a magyar reform�tus egyh�zban er�re emelni, a magyar reform�tus egyh�z reform�tus szellem�t akarta restaur�lni �s t�rt�nelmi alapokon tov�bb fejleszteni." - �rja Lad�nyi S�ndor annak magyarorsz�gi �tt�r�j�r�l, Sebesty�n Jen� teol�gia tan�rr�l.[3]

A t�rt�nelmi k�lvinizmus v�llalta a f�leg akkor konzervativizmussal t�rs�tott ortodox jelz�t is. A k�lvinizmus - val�ban - nem el�gg� alkalmazkod�, a korszellem mindig is er�sebb volt enn�l, amennyiben az liber�lis volt, �s nem klerik�lis.

Ami a "magyar k�lvinizmust" illeti, az amolyan "nyakas" ragaszkod�snak v�lhet�, hiszen a magyar reform�tus egyh�zban sok�ig nem a k�lvini teol�giai elvek alapj�n gondolkodtak, illetve ir�ny�tott�k az egyh�zat, hanem az am�gy vulg�risan is haszn�lt megnevez�s els�sorban egy antikatolikus �s antiliber�lis l�gk�rben vert gy�keret.[4]

"Liberalizmus"

A teol�gi�ra vonatkoztatva liberalizmus alatt k�t dolgot �rt�nk: egyr�szt azt a 19. sz�zadi, 20. sz�zad eleji teol�giai ir�nyzatot, ami "protest�ns liberalizmus" n�ven ismeretes, �s valahol Schleiermacher teol�gi�j�val kezd�dik.

M�sr�szt liberalizmusnak nevezz�k az �n. "teol�giai liberalizmus" perspekt�v�j�t, mely mindenkor l�tezhet, f�ggetlen�l a tulajdonk�ppeni protest�ns liberalizmus ir�nyzat�t�l.

A protestantizmus nem felt�tlen�l t�rs�that� a politikai liberalizmussal, b�r a 19. sz�zadi Magyarorsz�gon a liber�lis politika t�maszul haszn�lta a protestantizmust, de a mindenkori protestantizmus nem kell k�zelebb �lljon sem a liberalizmushoz, sem a konzervativizmushoz. Mag�nak a k�lvinizmus sz�nak pedig van egy antiliber�lis �rtelme is. A reform�ci�t sem lehet a polg�ri liberalizmus eszm�nyei�rt kibontakoz� mozgalomnak tekinten�nk.[5]

"A liber�lis teol�gia 1860-1890 k�z�tt uralkod� teol�giai ir�nyzat volt Erd�lyben"[6] - ezt akkor "modern teol�gi�nak" nevezt�k. Ennek a magyar liber�lis teol�gi�nak els�sorban azt r�tt�k fel, hogy a tudom�ny �s a hit egyeztet�s�re t�rekszik minden �ron, hogy azonos�tja a transzcendenst az inmmanenssel, Isten helyett ink�bb a vall�sos emberhez fordul, csak a relat�v, v�ltoz� igazs�gokkal foglalkozik, a �gy szubjektum �s objektum is egybeolvad n�la.

Az els� vil�gh�bor� ut�ni Erd�lyben elt�nik a liber�lis teol�gia optimizmusa, megk�rd�jelez�dik helyt�ll�sa az akkori politikai, nemzeti helyzetben.

A liberalizmust�l a k�lvinizmusig

E k�t ir�nynak: a "kult�r-protestantizmus"-nak �s a "kereszty�n liberalizmus"-nak is nevezett perspekt�v�knak , ak�rcsak a "t�rt�neti k�lvinizmus"-nak egyar�nt voltak k�vet�i Magyarorsz�gon �s Erd�lyben.

Erd�lyben a 18.-20. sz�zad teol�giai �ramlatai: a racionalizmus, a romantika, a pietizmus, az ortodoxia �s neoortodoxia, a t�rt�nelmi k�lvinizmus, az �jreform�tori teol�gia, a dialektikus teol�gia �s a teol�giai liberalizmus mind jelen vannak a teol�gusok, teol�giai tan�rok, vall�si �r�k �s lelk�szek gondolkod�s�ban.

A 20. sz�zadi "modern teol�giai ir�nyzatok"-nak is nevezhet� �tkeres�seken bel�l is nagyok az elt�r�sek, gondoljunk csak a dialektikus teol�gusoknak nevezhet� Barth-ra, Brunner-re, Bultmann-ra - ut�bbi egyeztetni is pr�b�lv�n valamelyest a liber�lis �s a dialektikus teol�gi�t.

Az eur�pai ir�nyzatok �s teol�gusok megosztott�k az erd�lyi teol�giai gondolkod�st, teol�gusainkra jellemz� volt a n�zetek, ir�nyzatok, teol�gi�k k�z�tti v�lt�s (ld. Tavaszy S�ndor).

A 19. sz�zad m�sodik fel�ben tagadhatatlan a liber�lis hat�s az erd�lyi teol�gi�ra: olyan nagyenyedi teol�giai professzorok �llnak a schleiermacheri liberalizmus talaj�n, mint Kov�cs �d�n, vagy Keresztes J�zsef. Az � hat�suk alatt alakul ki az enyedi liber�lis iskola.

Kov�cs �d�n egy m�sik tan�tv�nyi csoportja, Bart�k Gy�rgy �s Makkai Domokos azonban "az egyh�z m�ltj�nak, a liber�lis theologia vil�gn�zet�nek �s a jelen egyh�za k�z�let�nek �sszekapcsol�s�n" [7] f�radoznak - k�zel�tve egy egyh�zcentrikusabb k�lvinizmushoz. M�veikben a m�lthoz fordulnak, t�rt�nelmi, reform�tori alakokr�l �rnak. Bart�k, a k�s�bbi p�sp�k azonban sohasem hagy fel filoz�fiai, vall�sfiloz�fiai �rdekl�d�s�vel.

�rezhet� volt m�r azonban, hogy a liber�lis teol�gia csak eszme �s elm�let, vall�s �s teol�gia �sszemos�d�sa, a teol�gia �s nem az Ige, nem a Megv�lt� hirdet�se. A t�lzottan is liber�lis l�gk�rben sz�ks�g volt a gyakorlati teol�gi�ra, sz�ks�g volt a gy�lekezet �p�t�s�re, igazi reform�tori tan�t�sra. Ezt a sz�ks�get l�tta meg �s pr�b�lta ellens�lyozni Moln�r Albert. Meg is haladja a teol�giai liberalizmust, de �tl�p az igazi k�lvinista eszm�ken, t�lzottan is hangs�lyt fektetve az "�p�t�sre" �s "reform�tus �ntudatra val� nevel�sre" - k�zel�tve egyfajta pietizmushoz is. Moln�r Albert t�rekv�se t�kr�zi bizonyos fokig a 19. sz�zad m�sodik fel�nek azon keres�s�t, amely a liberalizmus hat�sa al�l a gyakorlat, a gy�lekezet �s a hagyom�ny fel� keres utat.

Az "enyedi iskola" racionalizmus�val, liberalizmus�val ellent�tes volt a most m�r kolozsv�ri theologiai fakult�s �j, Budapestr�l import�lt "evang�liumi kereszty�ns�ge". Az enyediek liberalizmus�t, idealizmus�t racionalizmussal, a kolozsv�riak "�l�-kerszty�n" egyh�zi mozgalm�t pedig a pietizmussal t�rs�tott�k.

"Mindenekel�tt felt�nik egy, az erd�lyi trad�ci�t�l idegen, s�t a liberalizmus �ltal hat�rozottan perhoresc�lt ir�ny, amely a kolozsv�ri theol. fakult�s vezet� szellem�v� volt hivatva kifejl�dni (...) s ez�ltal az erd�lyi egyh�zi �s irodalmi k�zszellemet is �talak�tani s gy�ker�b�l meg�j�tani import�ltatott ide." - �rja az ugyanahhoz a nemzed�khez tartoz� Makkai S�ndor.[8]

Ezt az evang�liumi, "enyed-ellenes" ir�nyt Kenessey B�la teol�giai tan�r, k�s�bbi p�sp�k k�pviselte - ellent�tben a teol�giai liberalizmus szellemi �r�ks�g�t tov�bbviv� Nagy K�roly n�zeteivel. Nagy K�roly - Kov�cs �d�n legkiv�l�bb tan�tv�nya - K�lvin-kutat� is volt, �gy nevezt�k el az � n�zet�t "k�lvinista liberalizmus"-nak. Az els� vil�gh�bor� ut�n azonban a m�r eml�tett �j �t vette �t a hely�t ennek az ir�nynak, olyanok szem�ly�ben, mint Ravasz L�szl�, Makkai S�ndor, Imre Lajos, stb.

�gy a 19. sz�zad v�g�n mindk�t ir�nyzat jelen lesz. Az evang�liumi ir�ny n�lk�l�zte a vil�gn�zeti alapot, a liberlizmusban ez b�r megvolt, de hi�nyzott bel�le a szem�lyes �s gyakorlati kereszty�n �let.

Megsz�letett h�t az ig�ny egy olyan vil�gn�zeti alapra, amely �tv�zte a vall�st �s a tudom�nyt, a gyakorlatot az elm�lettel. "Hogy pedig megt�rt�nhetett, az�rt egyh�zunk �r�k h�l�val tartozik Isten kegyelme �ltal B�hm K�rolynak, a legnagyobb magyar filoz�fusnak, aki a kolozsv�ri egyetem katedr�j�n a kolozsv�ri theologia hallgat�inak mestere lett ennek az �letsz�ks�gletet k�pez� kapcsolatnak megalkot�s�ban a vall�s �s tudom�ny k�z�tt."[9]

A B�hm iskol�nak ink�bb a teol�gia fel� hajl� tagjai m�gsem maradtak meg egyfajta liberalizmus hat�sa alatt, hanem megmaradtak reform�tori �s hitvall� teol�gusoknak, vagy el�bb-ut�bb azz� lettek.

Az eur�pai �s az erd�lyi protestantizmust is Scleiermacher-t�l kezd�d�en a liberalizmus domin�lta - a gy�lekezet, a teol�gia, a kult�ra �s a t�rsadalom �sszekapcsol�sa. Az els� vil�gh�bor� ut�n Karl Barth dialektikus teol�gi�j�nak hat�s olyan nagy, hogy a liberalizmus feled�sbe mer�l. Az ekkor uralkod� egzisztenci�lis �s Ige-teol�gia hat�sa egyre nagyobb, k�sz�nhet�en tal�n a modern teol�gusoknak is nevezhet� barth-i, brunner-i �s bultmann-i liberalizmus-kritik�nak, akiket ink�bb kell moderneknek nevezn�nk, mintsem liber�lisoknak.

A Tavaszy-ra is nagy hat�st gyakorl� Barth-nak sokat k�sz�nhet az eur�pai �s az erd�lyi protestantizmus is, hiszen � volt az, aki K�lvinra, s�t Kierkegaard-ra is t�maszkodva szabad�tja meg a teol�gi�t a filoz�fia hat�sa al�l. A teol�gia �s a teol�gaiai gondolkod�s azonban mintegy "barthi�nus fogs�g" al� ker�l, Barth b�r�latainak k�sz�nhet�en is h�tt�rbe ker�l a pozit�v, apologetikus liber�lis teol�gia is - igaz csak egy �jliberalizmus megsz�let�s�ig.

Erd�lyben, a kolozsv�ri teol�gusok, egyh�zi szem�lyis�gek k�z�tt jelen van a kor minden ir�nyzata. De a b�hmi iskol�b�l bontakozik ki egy olyan hitvall� �s reform�tori teol�gia, amely most m�r tagadhatatlanul a t�rt�nelmi k�lvinizmus jegyeit hordja.

Ravasz L�szl� �s Magyarorsz�gon a dogmatikus Sebesty�n Jen� ezt a t�rt�nelmi k�lvinizmust k�pviselik. Ekkor jelenik meg Magyarorsz�gon Sebesty�n Jen� alap�t�s�ban a K�lvin J�nos T�rsas�g (1936-48), - Erd�lyben Ravasz L�szl� terveiben szerepelt egy Erd�lyi K�lvin Sz�vets�g l�trehoz�sa - kett�j�k szerkeszt�s�ben a "Magyar K�lvinizmus" nev� foly�irat, a "K�lvinista Szemle", illetve a "K�lvinista Vil�g", a "Protest�ns Szemle", valamint a "Reform�tus Szemle" �s "Az �t" mellett - Erd�lyben.

Az erd�lyi �s magyarorsz�gi teol�gi�nak ezt a fordulat�t vet�ti tal�n ki �s t�m�r�ti �ssze Tavaszy S�ndor gondolkod�sa �s teol�gi�ja - aki a liber�lis teol�gi�t�l, az egzisztencialista �s dialektikus teol�gi�n kereszt�l eljut egy igei, �jreform�tori, hitvall� teol�gi�hoz. Az ehhez a nemzed�khez tartoz� Makkai S�ndor �ntudatos k�lvinizmusa �s Tavaszy �jreform�tori teol�gi�ja k�z�tt egyfajta dogmatikai vita volt, mely sor�n - �rja Nagy L�szl�: "Makkai k�nytelen volt feladni hittani �ll�spontj�t a Karl Barth dialektikai teol�gi�j�t k�pvisel� Tavaszy S�ndor jav�ra."[10]

Liberalista eszm�kr�l itt m�r nem-igen besz�lhet�nk. A k�vetkez� nemzed�k teol�gusai vagy az �jreform�tori vonalat, vagy a Makkai �ltal is k�pviselt ir�nyt vitt�k tov�bb. A k�t vonal k�z�tt azonban - a liber�lis teol�gi�ra vonatkoztatva - nem sok k�l�nbs�g volt.

Tavaszyt nem lehet a barthi�nusok t�bor�ba besorolni, hiszen az erd�lyi egyh�zi, teol�giai, kultur�lis helyzet saj�tos volt: "Kolozsv�r nem Bonn �s nem B�zel. (...) Tavaszy mindig tudat�ban volt annak, hogy � az erd�lyi reform�tus egyh�z tagja �s tan�t�ja." - �rja Nagy L�szl� Tavaszy-r�l �rott r�vid tanulm�ny�ban.[11]

M�rcsak az�rt sem lehetne Tavaszyt barthi�nusnak nevezni, mivel a "Reform�tus kereszty�n dogmatik�t" (Kolozsv�r, 1932.) - tal�n f�m�v�t -, Barth munk�ss�g�nak kezdet�n �rta meg.

"Tavaszy a 'k�lvinista vil�g' XX. sz�zadi 'ki�lt� sz�ja', aki f�k�nt a Hitvall�sainkban �s K�lvin theologi�j�ban megsz�lal� eg�szs�ges �s rajong�smentes evang�liumi kereszty�ns�g k�pvisel�je volt, an�lk�l, hogy egy eklekt�v, epigonizmusban kimer�l� neok�lvinizmus k�pvisel�je lett volna, aki �vsz�zadok f�l�tt fogott kezet nagy el�dj�vel �s eszm�nyk�p�vel, az erd�lyi hitvall�, evang�liumi 'k�lvinizmus' leger�teljesebb szem�lyis�g�vel, Geleji Katona Istv�nnal." (Nagy L�szl�)[12]

Tavaszy transzilvanizmus�t sem kell elfeledn�nk, ami fel is h�vja figyelm�nket a protestantizmus �s k�l�n�sk�ppen a k�lvinizmus nemzeti, n�pi, �p�t� �s k�z�ss�gi volt�ra, ellent�tbe egy liber�lis nemzet-k�zi, t�bb-vall�sos be�ll�t�d�ssal. A h�bor�kat �s csatol�sokat meg�lt Erd�lynek pedig �pp erre volt sz�ks�ge, �s van tal�n ma is.

A k�lvinizmust ak�r "magyar vall�snak" is nevezhetj�k, hiszen Erd�lyben a felekezeti �s nemzeti hat�rok egybeesnek. "A dolog nyitja abban �ll - �rja szint�n Makkai egy �js�gcikk�ben -, hogy a magyar l�lek �si alapvon�sai a kereszty�ns�ggel a k�lvinizmus kem�ny, harcos, szigor� alakj�ban tal�lnak �ssze legink�bb. �ppen ez�rt lett a k�lvinizmus n�lunk is nemzeti vall�s, magyar vil�gn�zet..."[13]

A Tavaszyt k�vet� teol�giai tan�r-gener�ci� pedig m�r a kommunizmus alatt tev�kenykedett, "az erd�lyi reform�tuss�g nemzeti feladatai"[14] m�g ink�bb el�t�rbe ker�lnek.

Tavaszy kapcs�n is felmer�l a k�rd�s, hogy besz�lhet�nk-e erd�lyi teol�giai iskol�r�l. Ha igen, az mindenk�ppen hitvall�, �jreform�tori �s hitvall� teol�gi�t - k�lvinista vil�gn�zetet k�pvisel.

Ma a kolozsv�ri teol�gia hagyom�ny�rz�s�re lehet b�szke, meg�rizve �s tisztelve "az aty�k" tan�t�s�t - tart�zkodva minden nyugati liber�lis be�ll�totts�gt�l, ott vannak persze tagadhatatlanul a barthi hat�s maradv�nyai. A reform�tus egyh�zon bel�l avagy k�v�l l�tez� kegyesebb, liber�lisabb ("kult�r-protestant�ns") t�m�r�l�s csak v�ltozatosabb� teszi Erd�ly protest�ns (�s nemcsak) sz�nter�t, �s elgondolkoztat a hagyom�ny�rz� egyh�z, a t�rt�nelmi k�lvinizmus helyt�ll�k�pess�g�r�l egy modern t�rsadalomban.

A k�lvinizmus �s a teol�giai liberalizmus teh�t, l�thattuk, hol egy�tt l�teznek, hol pedig egym�s tagad�sai; s mint a legt�bb ir�nyzat, azok Erd�lyben saj�tos jelent�s hordoz�i. Hiszen Kolozsv�r nem Genf, nem Amszterdam nem Bonn �s nem B�zel.

Jegyzetek

[1] Tavaszy S�ndor: A k�lvinista vil�gn�zet alapk�rd�sei, in: Magyar reform�tus �nismereti olvas�k�nyv. V�logat�s a XX. sz�zad els� fel�nek reform�tus teol�giai irodalm�b�l, K�lvin J�nos Kiad�, Budapest, 1997., 60. o.

[2] Dr. Sebesty�n Jen�: "K�lvinista" vagy "reform�tus"? in: Magyar K�lvinizmus 1934./3-4. 100.o.

[3] Lad�nyi L�szl�: Sebesty�n Jen�, in: Eml�kk�nyv Sebesty�n Jen� sz�let�s�nek 100. �vfordul�j�ra, Ref. Zsinati Iroda, Budapest, 1986., 14.o.

[4] R�v�sz Imre: Reform�tus vagy k�lvinista?, in: Magyar reform�tus �nismereti olvas�k�nyv, 44. o.

[5] K�sa L�szl�: A magyar protestantizmus �tjai, in: Protest�ns Szemle 1993/1., 40.o.

[6] Froukje de Hoop: Nagy K�roly, in: Akik j� bizonys�got nyertek. A Kolozsv�ri Reform�tus Theologia tan�rai 1895-1948., Kolozsv�r, 1996.

[7] Makkai S�ndor: Az erd�lyi reform�tus egyh�zi irodalom 1850-t�l napjainkig, "Az �t" kiad�sa, Kolozsv�r, 1925., 17.o.

[8] Makkai S�ndor: i.m. 31.o.

[9] Makkai uo.

[10] Nagy L�szl�: Jegyzetek L�szl� Dezs� theologiai gondolkod�s�nak kialakul�s�r�l, in: "Tiszteld aty�dat". Tanulm�nyok az erd�lyi reform�tus theologia t�rt�net�nek k�r�b�l, Szemle F�zetek 16., Kolozsv�r, 1995., 62. o.

[11] Nagy L�szl�: Tavaszy S�ndor, in: "Tiszteld aty�dat", 46.o.

[12] Nagy L�zsl� uo.

[13] Makkai S�ndor: Magyars�g �s k�lvinizmus Erd�lyben, in: Egyh�zi �js�g 1913./8. 1.o.

[14] Juh�sz Istv�n teol�giai tan�r egyik el�ad�s�nak a c�me

Bibliogr�fia.

Akik j� bizonys�got nyertek. A Kolozsv�ri Reform�tus Theologia tan�rai 1895-1948. Kolozsv�r, 1996.

Eml�kk�nyv Sebesty�n Jen� sz�let�s�nek 100. �vfordul�j�ra, Ref. Zsinati Iroda, Budapest, 1986.

K�sa L�szl�: A magyar protestantizmus �tjai, in: Protest�ns Szemle 1993/1.

Kuyper, Abraham: A k�lvinizmus l�nyege, Budapest, 1922.

Magyar reform�tus �nismereti olvas�k�nyv. V�logat�s a XX. sz�zad els� fel�nek reform�tus teol�giai irodalm�b�l, K�lvin J�nos Kiad�, Budapest, 1997.

Makkai S�ndor: Magyars�g �s k�lvinizmus Erd�lyben, in: Egyh�zi �js�g 1913.

Makkai S�ndor: Az erd�lyi reform�tus egyh�zi irodalom 1850-t�l napjainkig, "Az �t" kiad�sa, Kolozsv�r, 1925.

Nagy L�szl�: "Tiszteld aty�dat". Tanulm�nyok az erd�lyi reform�tus theologia t�rt�net�nek k�r�b�l, Szemle F�zetek 16., Kolozsv�r, 1995.

Sebesty�n Jen�: "K�lvinista" vagy "reform�tus"? in: Magyar K�lvinizmus 1934/3-4.

V�lyi Nagy Ervin: Nyugati teol�giai ir�nyzatok sz�zadunkban, Ref. Zsinati Iroda, Budapest, 1984.