Moln�r S�ndor K�roly: Bereczky Albert levele Forg�cs Gyul�hoz 1920. szeptember 2-�n (�s ami ut�na k�vetkezett…) 

Jegyzetek

[1] R�szben az �tpolitiz�lts�gnak, r�szben pedig a r�vid huszadik sz�zad magyar kollekt�v eml�kezet�nek �ll�t eml�ket Szil�gyi Gy�rgy m�ra m�r folkloriz�l�dott „Hanyas vagy? 28-as …” kezdet� �r�sa. A vers – b�r kabar�sz�mk�nt v�lt ismertt�, m�gis ink�bb – egy z�rt k�z�ss�g identit�skeres�s�nek mint�ja. Egyik r�szlete igaz az egyh�zak – �gy a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z – �let�re is, melyben szint�n megjelent az (egy z�rt k�zegben �nsorsront� hatalomm� v�l�) �tpolitiz�lts�g: „Ez egy kis orsz�g. / Itt mindenki �rdekelve volt valamilyen politikai mozgalomban. / Pro �s kontra. / Itt egyszer az �letben mindenkinek kih�zt�k a politikai nyer�sz�m�t. / Itt egyszer az �letben mindenki lesz�molhatott az ellens�g�vel. / Itt a lesz�mol�val is lesz�moltak. / Ez egy kis orsz�g.” (Szil�gyi Gy�rgy)

[2] BOLYKI J�NOS – LAD�NYI S�NDOR: A Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z 1918-1948 k�z�tt. In: A Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z t�rt�nete, 1918-1990. Szerk.: BARCZA J�ZSEF – DIENES D�NES. S�rospatak, 1999. (tov�bbiakban: BOLYKI-LAD�NYI, 1999.) 15. p. R�videbb form�ban el�sz�r megjelent: A magyar protestantizmus, 1918-1948. Szerk.: LENDVAI L FERENC. Bp., 1987. 25-127. p.) A kronol�giai r�sz megtart�sa mellett tartalmi �rtelemben vett l�nyegi k�l�nbs�g n�lk�l k�zl�sre ker�lt m�g: LAD�NYI S�NDOR: A Tan�csk�zt�rsas�g �s az egyh�zak. In: Magyarorsz�g a XX. sz�zadban. 2. k�t. Szeksz�rd, 1997. 331-336. p. A Bolyki-Lad�nyi szerz�p�ros meg�llap�t�s�nak igazol�s�ra alkalmas pl.: K�NYA ISTV�N: Az 1918–19-es forradalmak �s a magyar reform�tus egyh�z. In: Tanulm�nyok a k�lvinizmusr�l. Bp., 1975. 126-136. p.; (Els�sorban Balthaz�r Dezs� szerep�t mutatja be.)

[3] „Bereczky Albert megv�laszt�sa �rdek�ben Kiss Roland �llamtitk�r sorj�ban mag�hoz h�vatja a jel�lteket. Engem is mag�hoz h�v a honv�delmi miniszt�riumba. Aut�j�t k�ldi �rtem. Elmondja k�t b�n�m. Az egyik az, hogy az egyetemi hallgat�k 1905-ben az �n vezet�sem mellett vert�k meg a szocialist�kat a R�kk Szil�rd utc�ban. Megnyugtatom, hogy utc�n semmif�le ifj�s�gi mozgalomban nem szerepeltem. De a szocialist�k �ltal, a R�kk Szil�rd utc�ban �sszet�pett nemzeti z�szl� foszl�nyaival k�sz�tett ifj�s�gi hadi-lobog�t �n avattam fel az �jv�rosh�za d�szterm�ben. Kiss Roland megjegyzi, hogy � is ott volt �s »v�resre tapsolta« tenyer�t.” KOV�TS J. ISTV�N: Egy �let pr�dik�ci�ja. H.n., �.n. [Gy�mr�, 2005.] (tov�bbiakban: KOV�TS, 2005.) 439.

[4] A magyarorsz�gi r�mai katolikus egyh�z papjainak t�rt�nete �ppen olyan �rdekes, mint a protest�ns lelkip�sztorok�. Egy �rdekes esetet dolgozott fel: BAK� BAL�ZS: Az ellenforradalm�r p�sp�k. Elj�r�s gr�f Mikes J�nos szombathelyi p�sp�k ellen 1918–1919-ben. In: A m�lt felt�r�sa el��t�letek n�lk�l. F�szerk.: GERGELY JEN�. Bp., 2006. 109-120. p.

[5] Az evang�likus egyh�zon bel�l Geduly Henrik �s Paulik J�nos tev�kenys�ge kapott nagy visszhangot 1920 ut�n. Ld.: FABINYI TIBOR: Ami�rt a p�sp�k fegyelmit kapott. In: Evang�likus �let, 1969. m�rcius 2.; U�: K�ntortan�t�k a prolet�rdiktat�r�ban. In: Evang�likus �let, 1969. m�jus 4.

[6] LAD�NYI S�NDOR: A „P�celi K�r” megalakul�s�nak f�lsz�zados �vfordul�j�ra. In: Reform�tus Egyh�z, 1970. 9. sz. 198-199. p.

[7] Reform�ci�: reform�tus lelk�szek, tan�t�k, presbiterek �s gy�lekezeti munk�sok lapja. Megjelent: 1920. okt�ber – 1931. december; sz�netelt: 1925. szeptember – 1926. okt�ber. Mell�klapja: Reform�tus lelk�szn�k lapja (1928-1930); havi mell�klete: Reform�tus igehirdet�. (1920-1927)

[8] Ld.: A p�celi konferenci�n r�szt vettek, 1920. augusztus 17-20. – A Dunamell�ki Reform�tus Egyh�zker�let R�day Lev�lt�ra. (tov�bbiakban: RL.) C 27. (= Forg�cs Gyula iratai.) 11. dob. (= Kunhegyesi Memorandum.) 16 fol.

[9] A P�celi K�r Vezet�s�g�nek 1921. j�lius 19–20-�n, az �rszentmikl�si �rtekezleten jelen voltak �ssze�r�sa. – RL. C 27. 11. dob. 31. fol.

[10] ZOV�NYI JEN�: Egyh�zt�rt�neti lexikon. Szerk.: LAD�NYI S�NDOR. Bp., 1977. (3. kiad.) (tov�bbiakban: ZOV�NYI-LAD�NYI, 1977.) 708. p.

[11] P�celi Program. In: Reform�ci�, 1920. 1. sz. 5-7. p. Eredeti g�piratban megtal�lhat�: RL. C 27. 11. dob. 34. fol.

[12] LAD�NYI S�NDOR: Bereczky Albert centen�riuma. In: A Magyar Reform�tus Egyh�z 1956 t�kr�ben. Egyh�zt�rt�neti tanulm�nyok. Bp., 2006. 143-157. p. (tov�bbiakban: LAD�NYI, 2006.); KISS R�KA: Bereczky Albert lelkip�sztori, p�sp�ki m�k�d�se. In: Reform�tusok Budapesten. I. k�t. Bp., 2006. 600-620. p.

[13] S�POS ETE �LMOS: „K�rj�tek az arat�snak Ur�t!” Forg�cs Gyula, a magyar reform�tus belmisszi� �tt�r�je. Bp., 2004. (Missziol�giai tanulm�nyok, 4.) (tov�bbiakban: S�POS, 2004.)

[14] S�POS, 2004. 86. p.

[15] BOLYKI J�NOS: Benk� Istv�n: egy munk�stelep�l�s papja, a Pest k�rny�ki (K�ls�-Budapesti) Reform�tus Egyh�zmegye megszervez�je �s els� esperese. In: Reform�tusok Budapesten. I. k�t. Bp., 2006. 532. p.

[16] T�l �leten �s hal�lon. Benk� Istv�n r�kospalotai lelkip�sztor �lete. Szerk.: SZAB� IMRE. Kiskunf�legyh�za, 1998.

[17] �j Magyar �letrajzi Lexikon. II. k�t. Bp., 2001. 100. p.

[18] KOV�TS, 2005. 201. p. Gombos egy�bk�nt Losoncra menek�lt, az 1930-as �vekben Magyarorsz�gon Bajcsy-Zsilinszky Endr�hez k�zel �ll� �js�g�r�, a Tisz�nt�l szerkeszt�je, 1945 ut�n miniszt�riumi tisztvisel� lett.

[19] A bar�ti j� kapcsolatokat r�szletesen bemutatja: LAD�NYI, 2006. 143-144. p.

[20] SZAB� LAJOS: Utols� szalmasz�l. Bp., 2000. 19. p.

[21] R�KOSI M�TY�S: Visszaeml�kez�sek, 1892-1925. I. k�t. Sajt� al� rend.: BAR�TH MAGDOLNA, FEITL ISTV�N et al. Bp., 2002. 389-400. p. A salg�tarj�ni helyzet neh�zs�geire el�g egy mondatot kiemelni : „Salg�tarj�nban a janu�ri esem�nyek ut�n, amikor Peyer K�roly egy sz�kely z�szl�aljjal leverte a kommunista szervezetet, �s sok kommunista b�ny�szt kiv�geztetett, szinte a prolet�rdiktat�ra kiki�lt�s�ig stat�rium volt, s minden kommunista megmozdul�st a legk�m�letlenebb�l elfojtottak.” Uo. 391-392. p.

[22] D�SA RUDOLFN� – LIPTAI ERVINN� – RUFF MIH�LY: A magyar Tan�csk�zt�rsas�g eg�szs�g�gyi politik�ja. Bp., 1959. k�ln. 23-24. p.

[23] Az agit�ci�s munk�t mutatja az a sz�mtalan �js�gcikk is, ami az alkoholellenes tan�cs munk�j�t mutatta be. Ld.: A Tan�csk�zt�rsas�g Budapestje a korabeli lapok t�kr�ben. (Bibliogr�fia.) Szerk.: TOLNAI GY�RGY. Bp., 1969. 485-486. p.

[24] „A vil�gforradalom els�pri a kizs�km�nyol�s t�rsadalm�nak hitv�ny �r�meit, az alkoholt �s a prostit�ci�t. A kommunista t�rsadalom az �let legf�bb javait �s legtiszt�bb �r�meit adja nektek. Aki gy�l�li a r�gi rendet, gy�l�lnie kell az alkoholt �s a prostit�ci�t is.” – F�v�rosi Szab� Ervin K�nyvt�r. (tov�bbiakban: FSzEK.) Budapest Gy�jtem�ny Plak�tt�ra. (tov�bbiakban: BpGyP.) Tov�bbi plak�tok sz�vege: „Prolet�rok! Vigy�zzunk, hogy senki meg ne szegje az alkoholtilalmat! Az alkohol minden cs�ppje m�reg! Aki szeszes italt iszik, az ellens�ge a Tan�csk�zt�rsas�gnak!”; „Az alkohol �s a prostit�ci� az emberis�g gyilkosai” stb. Uo.

[25] Egy, a Munka�gyi �s N�pj�l�ti N�pbiztoss�g �ltal jegyzett, a „v�r�s katon�knak” c�mzett felh�v�sb�l: „A t�ke a millitarisztikus elnyom�ssal �s az alkohol seg�ts�g�vel n�gy �s f�l �vig tartott benneteket fegyverben. �vtizedeken �t hirdette, hogy az alkohol: a bor, s�r, p�linka er�t ad, t�pl�l, meleg�t. A tudom�ny ezt r�g megc�folta, de az alkohol var�zserej�r�l �vtizedeken �t bel�tek nevelt babon�t m�g nem siker�lt kiirtani. […]Az alkohol megrontja a hadsereg harck�pess�g�t! M�r a b�k�ben v�gzett k�s�rletek bebizony�tott�k, hogy az a katona, aki menetel�s el�tt 1-2 poh�r bort, s�rt vagy rumos te�t ivott, hamarabb kid�lt �s nem b�rta annyira a gyakorlatoz�ssal j�r� f�radalmakat. Az alkohol cs�kkenti a test ellen�ll� erej�t a j�rv�nyos betegs�gekkel szemben, elb�d�tja az agyat s ez�rt k�ptelenn� tesz a pontos megfigyel�sre, a vesz�lynek idejekor�n val� felismer�s�re. […] Vess�tek most el magatokt�l ezt a veszedelmes m�mort. Tarts�tok meg szigor�an a Korm�nyz�tan�cs alkoholtilalm�t. A V�r�s Hadsereg minden egyes katon�j�nak tisztafej�, eg�szs�ges izm� harcosnak kell lennie!” – FSzEK. BpGyP. K 136 TK. Egy m�sik szerint: „A kapitalista kizs�km�nyol�s egyik leghatalmasabb eszk�ze az alkoholm�reg, a t�ke legveszedelmesebb fajt�ja az alkoholt�ke volt. Nem el�gedett meg azzal, hogy elvette a munk�st�l heti keresm�ny�t, m�g meg is rontotta eg�szs�g�t, t�nkretette test�t, lelk�t, csal�di boldogs�g�t; nyomorba, b�nbe tasz�totta, fegyh�zba, t�bolyd�ba juttatta. […]Munk�sok! Elvt�rsak! A prolet�rdiktat�ra egyik els� cselekedete volt, hogy elrendelte a teljes szesztilalmat. Vigy�zzunk, hogy azt mindenki betartsa! A t�k�t �s vele az alkoholt�k�t kipuszt�tottuk. Puszt�tsuk ki az alkoholizmust, az elnyom�s �s n�pbut�t�s eszk�z�t is! Csak �p test�, tiszta �t�let� munk�ss�ggal lehet a prolet�rdiktat�ra feladatait megval�s�tani, hatalm�t fenntartani! Aki szeszesitalt iszik, az ellens�ge �nmag�nak, ellens�ge a Tan�csk�zt�rsas�gnak!” Uo. K 131TK.

[26] Pl.: STEIN F�L�P: Az alkoholizmus ellen val� v�dekez�s haz�nkban. Bp., 1901.; U�: Az alkohol. Bp., 1906.; U�: Az alkoholk�rd�s mai �ll�s�r�l. Bp., 1910.-

[27] „Azut�n �tt�rve a n�p erk�lcsi �s vall�sos �let�re, fejtegettem a f�v�ros k�zels�g�nek, az igenis k�nny� k�zleked�snek, az �r�k�s v�s�rra j�r�snak,a n�k gy�m�lcs �s z�lds�ggel val� h�zal�s�nak, s kuf�rkod�snak, az �rb�li kocsm�kban id�z�snek veszedelmeit. Ezek miatt a h�zast�rs, a gyermekek anyagi gondoz�sa �s �regek, s�t nevel�s �s iskol�ztat�s is szenved- f�l�, hogy egy nemzed�k fordulat�val, a gy�lekezetnek vall�si �s erk�lcsi �s oktat�sa h�tr�nyos v�ltoz�st szenvedhet.” – Sz�sz K�roly napl�ja. RL. A 1. i. (= Dunamell�ki Ref. Egyh�zker�let irata, p�sp�ki vizit�ci�s iratok.) 7-8. k�t.

[28] ENYEDI ANDOR: Az egyh�z, ahogy �n l�tom. K�zirat.

[29] Az alkoholprobl�m�val ugyanakkor t�bb kort�rs �r� is foglalkozott �s vez�rcikkekben adtak hangot n�zeteiknek: JUH�SZ GYULA: Alkohol. In: D�lmagyarorsz�g, 1919. janu�r 5. In: „Mindenki �jakra k�sz�l…” Az 1918–19-es forradalmak irodalma. Sz�veggy�jtem�ny. II. k�t. Szerk.: FARKAS J�ZSEF. Bp., 1962. 275-277. p. stb.

[30] ANKA L�SZL�: A budapesti prostit�ci� �s szexpiac t�rt�nete a boldog b�keid�kben. In: Val�s�g, 2004. 2. sz. 82-105. p.; U�: A budapesti prostit�ci� jogt�rt�nete a dualizmus kor�ban. In: V�zlatok k�t �vsz�zad magyar t�rt�nelm�b�l. Szerk.: DOMBOV�RI �D�M – MANHERCZ ORSOLYA. Bp., 2010. 51-65. p.

[31] A Pesti ty�k. Budapest erk�lcse a vil�gh�bor� ut�n. Erk�lcsrajz. �rta: K�t v�n kakas. Bp., �.n. 36-37. p.

[32] CSOM�R ZOLT�N: A csehszlov�k �llamkeretbe k�nyszer�tett Magyar Reform�tus Egyh�z h�sz�ves t�rt�nete. Ungv�r, 1940. 199. p.

[33] ANKA L�SZL�: Apponyi Albert �s a kongruat�rv�nyek. In: Egyh�zt�rt�neti Szemle, 2010. 1. sz. 51-65. p.

[34] KOV�TS, 2005. 220. p.

[35] Ezt a jel�l�st azonban nem fogadta el Forg�cs, a k�vetkez� alkalommal, a Tisz�ninneni Egyh�zker�let p�sp�kv�lazt�s�n�l 1932-ben viszont igent mondott, v�g�l nem v�lasztott�k meg. Ld. S�POS, 2004. 59-60., 82. p

[36] KOV�TS, 2005. 295. p

[37] RAVASZ L�SZL�: Eml�kez�seim. Bp., 1992. (tov�bbiakban: RAVASZ, 1992.) 172. p.

[38] A zsinat �l�sei. In: K�lvinista Szemle, 1921. 42. sz. 343. p.

[39] Ld. II. sz. dokumentum.

[40] B�r Deme L�szl� 1921. augusztus 17-�n kelt level�ben a szem�ly�re vonatkoz� �t�let s�lyoss�g�r�l �rt, de ennek ellen�re azt elfogadta. – RL. A 7. (= Pesti Egyh�zmegye. B�r�s�gi iratok, 1904-1921.) Benk� Istv�n �s t�rsai. 10. dob.

[41] RL. A 7. Benk� Istv�n �s t�rsai. 10. dob.

[42] RL. A 1. e. (= B�r�s�gi iratok. Fegyelmi �gyek, 1921-1939.) 9. dob.

[43] Ld.: Egyh�zi t�rv�nyek a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�zban. Az 1904. �v november hav�nak t�zedik napj�n megny�lt m�sodik budapesti Orsz�gos Reform�tus Zsinat �ltal alkotott kilenc t�rv�nycikk. Debrecen, 1906. (tov�bbiakban: ET. 1906.) V. tv. 15.�. 113. p.

[44] Ld.: SZAB� IMRE: Egy reform�tus papi �let a XX-ik sz�zadban. (Fiers Elek �lete.) Bp., 1930. (A Reform�tus Figyel� f�zetei, 2.)

[45] RL. C 196. (= Deme L�szl� iratai.) Interj� Deme L�szl�val, k�sz�tette: Kov�cs G�bor. s.d. 52. p.

[46] Patay, „az esem�nyek egyik jelent�s szem�lye” 1959. j�nius 29-�n a Budapest-D�li Egyh�zmegye lelk�sz�rtekezlet�n tartott el�ad�st. Ld. err�l: BOLYKI-LAD�NYI, 1999. 15. p.

[47] Legal�bbis a „Gombos Ferenc visszaeml�kez�se a Patay-el�ad�sban” megjegyz�s ezt sejteti. V�. BOLYKI-LAD�NYI, 1999. 22-24. p.

[48] S�POS, 2004. 7. p.

[49] Az elm�lt id�szakban elt�r� �rdekl�d�s� szerz�k toll�b�l t�bb r�szk�rd�sre kaphatunk v�laszt. Ezek azonban a legt�bb esetben a forr�soknak k�sz�nhet�en lok�lis jelent�s�g�ek, �s nem ker�lhettek be a t�rt�n�szi irodalom k�rforg�s�ba. Ld. pl.: FAZEKAS CSABA: Az 1919-es Tan�csk�zt�rsas�g �s az egyh�zak. Egy megker�lt dokumentum. In: Magyar Nemzet, 1999. j�lius 1. 10. p.; BOLV�RI-TAK�CS G�BOR: A Tan�csk�zt�rsas�g �s a pataki Koll�gium. B�za L�szl� eml�kei 1919-r�l. In: Zempl�ni M�zsa, 2005. III. sz. 79-84. p. [Online: http://zemplenimuzsa.hu – 2011. j�lius.]; BABUS ANTAL: F�lep Lajos az 1918-19-es forradalmakban. I-V. r. In: �j Forr�s, 2002. 3-7. sz. (A szerz� ugyanilyen c�m� doktori disszert�ci�ja: Debreceni Egyetem Elektronikus Arch�vum / Doktori disszert�ci�k: http://ganymedes.lib.unideb.hu – 2011. j�lius.)

[50] „A harmadik t�nyez� volt az Ev. kereszty�n di�ksz�vets�g. Enn�l m�r szomor� t�ny az, hogy miut�n el�z�leg theologialig folyton �s rohanva cs�szott lefel� a lejt�n, v�gre t�nyleg �s teljesen �tnyergelt a kommunizmushoz; b�r ott sem tagadhat�, hogy egyik-m�sik igyekezett m�g valami Tolsztoj-szer� evang�liumi alapot meg�rizni.” MILITANS: Egyh�zi forradalom a kommunizmus alatt. In: K�lvinista Szemle, 1920. m�jus 23. 6-7., m�jus 30., 3-4. p. (tov�bbiakban: MILITANS, 1920.)

[51] RAVASZ, 1992. 184. p.

[52] MILITANS, 1920.

[53] RL. C 27. 11. dob. 33. fol.

[54] Utal�s, a Heidelbergi K�t� 54. k�rd�s-felelet�nek parafr�zisa.

[55] Egyh�zi t�rv�nyek a magyarorsz�gi reform�tus egyh�zban, Az 1904. �v november hav�nak t�zedik napj�n megny�lt m�sodik budapesti orsz�gos ref. zsinat �ltal alkotott kilencz t�rv�nyczikk Debreczen, 1906. (tov�bbiakban E.T.)

[56] RL. D 7. 18. dob. (1919-es esem�nyek. A K�rolyi-f�le forradalom �s a tan�csk�zt�rsas�g idej�t vizsg�l� egyh�zk�zs�gi igazol�bizotts�g jelent�se 1920. m�rcius 31.). Megjegyz�s: A jelent�s I. r�sze az igazol�bizotts�g munk�j�val foglalkozik, a III. r�sz pedig elvi k�rd�seket boncolgat. Bereczky Albert level�hez k�l�n�sen a II. r�sz kapcsol�dik.

[57] RL. D 7. 18. dob.; RL. A 7. Benk� Istv�n �s t�rsai. 10. dob. A dokumentumban szerepl�, kor�bban nem eml�tett szem�lyek: B. Papp Istv�n (Bilkei) (1865–1943) reform�tus lelk�sz, teol�giai tan�r; Cs�r�s Istv�n (1870-1947) reform�tus lelk�sz, vall�stan�r; Takar� G�za (1881–1974) reform�tus lelk�sz, esperes; Hatolkay K�zm�r (?–?) a Budapest-K�b�nyai Reform�tus Egyh�zk�zs�g lelk�sze 1922 �s 1948 k�z�tt. V�. ZOV�NYI-LAD�NYI, 1977. 454., 619-620. p.

[58] „34. �. Fegyelmi v�ts�gek: A) Egyh�zi tisztvisel�knek vagy alkalmazottnak a k�vetkez� pontokban felsorolt cselekm�nyei vagy mulaszt�sai: 1. az egyh�zi t�rv�nyek vagy szab�lyrendeletek �ltal re� r�tt hivatalos k�teless�gek megszeg�se; 2. minden oly cselekv�ny vagy mulaszt�s, a melyb�l az egyh�znak vagy iskol�nak k�ra sz�rmazik, vagy jogos haszna marad el; 3. oly cselekm�nye vagy mulaszt�sa, a mely a vall�sos �rz�letbe, hith�s�gbe, k�zerk�lcsis�gbe �tk�zik, az egyh�zias tekint�lyt lealacsony�tja, a viselt egyh�zi hivatali �ll�s m�lt�s�g�t s�rti.” ET. 1906. 119. p.

[59] „140. �. A lelk�szek a hivatalos teend�ket csak saj�t egyh�zk�zs�g�kben v�gezhetik, m�s egyh�zk�zs�gben csak akkor, ha arra az egyh�zi fels�bb hat�s�g �ltal kik�ldettek, vagy az illet�kes lelk�sz �ltal felk�rettek, vagy felhatalmaztattak.” ET. 1906. 49. p.

[60] „35. �. Fegyelmi b�ntet�sek: a, rosszall�s; b, fedd�s; c, p�nzb�ntet�s, a mely azonban az egyh�zi hivatalnok �vi fizet�s�nek (lakb�rt vagy a lak�s-�rt�k�t lesz�m�tva) egy�t�d�t meg nem haladhatja; d, a viselt hivatalb�l, azon helyr�l val� elmozd�t�s �s pedig vagy egyharmad vagy f�l nyugd�jjal, avagy minden javadalom n�lk�l; e, az egyh�zi hivatal visel�s�t�l val� v�gleges megfoszt�s; f, a v�laszt�s vagy v�laszthat�s�g jog�t�l legfeljebb �t �v tartam�ra val� megfoszt�s.” ET. 1906. 120. p.

[61] Orsz�gos Reform�tus Tan�cs alakult 1918. okt�ber 27-�n. Javar�szt az Orsz�gos Reform�tus Lelk�szegyes�let (ORLE) tagjaib�l �s c�lkit�z�seivel. A II. vil�gh�bor� ideje alatt alakult a nev�ben nagyon hasonl� Orsz�gos Reform�tus Szabad Tan�cs, ami jelent�s politikai �s egyh�zpolitikai potenci�llal rendelkezett az 1945 �s 48 k�z�tti id�ben. Ld.: CSOH�NY J�NOS: Kilencven �ve alakult az Orsz�gos Reform�tus Lelk�szegyes�let. In: Egyh�zt�rt�neti Szemle, 2001. 1. sz. 128-142. p.

[62] �j Reform�ci�: 1918-ban 1 pr�basz�m jelent meg, majd 1919-ben tov�bbi 17 sz�m.

[63] Ezen indokl�snak ellentmond Petri Elek 1919. november 17-�n kelt igazol� levele: „Igazolom, hogy ifj. Benk� Istv�n r�kospalotai lelk�sz m�rc. 30-�n �s �pr. 6-�n d�lel�tt a K�lvin-t�ri templomban v�gezte a templomi szolg�latok. A k�lvin-t�ri lelk�szi hivataln�l t�rt�nt szerepl�s�b�l kifoly�lag ellene semmi panaszom nincsen.” – RL. A 7. Benk� Istv�n �s t�rsai. 10. dob.

[64] V�. 58. sz. jegyz.