ZSOLT�R cim� �js�g, megtal�lhat� - itt ba jobb oldalon..

FEKETE K�ROLY Orgon�ink szerep�nek �jragondol�ja

,,Nem tudom, mi az oka, tal�n gy�ker�ben idegen nevel�si sziszt�m�nk, el�g az hozz�: menn�l t�r�lmetszettebb magyars�ggal jelentkezik n�lunk egy-egy f�nyes-feh�r nagy szellem, ann�l �rtetlenebb�l szeml�lj�k �s �t�lj�k meg. "

A mott�k�nt v�lasztott id�zet �r�ja, Kar�csony S�ndor „Magyar Ifj�s�g" c. k�nyv�ben �rokh�ty B�la mostoha sors�b�l felvillantott pillanatk�pekkel v�zolja fel az „akt�v magyar ember portr�j�t", aki szerinte „provok�lja el�bb a vil�got s hozz�nem�rt�k szem�ben ez a tulajdons�ga aktivit�snak t�nhetik fel. A vil�g felb�sz�l ellene s att�l kezdve h�s�nk majdnem lubickol a t�mad�sok �rj�ban, �gig�r� k�jjel �s belefelejtkez�n abba, hogy v�grevalah�ra alkalma ny�lik egy kis szenved�sre. Mert az � �leteleme is a szenved�s".1

I. N�vjegy: �rokh�ty B�la (1890 -1942)

Sz�letett: Gy�re, 1890. janu�r 14. Apja: �rokh�ty B�la ref. lelk�sz, anyja: Bodiczky Jol�n.

1920-1923: �nek-zenetan�r a budapesti Teol�gi�n, budapesti vall�soktat� lelk�sz

1923-1925: tanulm�ny�ton Edinburghban

1924-ben megn�s�l, feles�ge: Szalay Margit

1927-t�l a Bp-J�zsefv�ros orgonist�ja

1928: megalak�tja a Kor�l Kamara�nek- �s Zenekart

1933-t�l a Budapesti Egyh�zmegye szakfel�gyel�je

1937: megrendezi az I. Orsz�gos Protest�ns Egyh�zzenei Konferenci�t

1937: Dunamell�ki Egyh�zker�leti zenei tan�csad�

1938: a konventi �nek�gyi bizotts�g el�ad�ja

1939. megjelenik a Jugoszl�viai Enekesk�nyv

1941: megjelenik a Psalterium orgonak�nyv

1942. m�rcius 28-�n meghal �rokh�ty B�la

�rokh�ty B�la nemcsak muzsikus volt, hanem: „Lelkip�sztor, aki tereli �s vigasztalja ny�j�t. Teol�gus, aki egyed�l, �rts�k meg egyesegyed�l vitte be a gy�lekezeti elvet k�vetkezetesen k�lvini alapon �nek�gy�nkbe. Vall�spedag�gus, aki m�g vall�stan�r, m�dszertant �p�t a tan�t�sba, mikor meg m�r szakfel�gyel�, egyr�szt a r�b�zott iparos-tanoncok l�lektan�t kutatja, m�sr�szt a vall�stan�t�k tov�bbk�pz�s�nek a probl�m�j�t pr�b�lja megoldani. Nemcsak »muzsikus« a zen�ben sem, hanem a protest�ns magyar himnol�gia tud�s kutat�ja, a modern orgona�p�t�s alapos elm�leti ismer�je �s haz�nkban �tt�r�je is, az orgona �s egyh�zi zeneirodalom �tfog� ismeret�ben �vr�l-�vre gazdagabb m��lvez�, m�v�sz �s a v�g�n (kongeni�lis, archaiz�l�n-h� �s m�gis modern Psalt�rium�ra gondolok) m�alkot� is. Karmesteri p�ly�ja holt�ig emelked�ben."2

Nem a meg nem �rtett �s �rthetetlen zsenisors volt az �v�, hanem a dilett�nsok k�z�tti megsz�llott�, aki kin�tt az �szt�n�s zen�sz, a k�lvinista-hagyom�nyos, �tlag-k�ntor vil�gb�l �s tud�s�val, jelenl�t�vel, �r�saival kort�rsai val�ban provok�tort l�ttak benne. Csak kevesen ismert�k fel jelent�s�g�t �s k�ldet�s�t. K�z�l�k az egyik M�rton Barna nagyk�r�si ref. tan�r volt, aki a k�vetkez�ket �rta egyik level�ben �rokh�tynak: „Csak az, aki sz�nd�kosan megvak�tja a l�t�ideg�t, az nem l�tja tiszt�n a magyar reform�tus �nek- �s zene�gy�nk probl�m�it. Bart�k �s Kod�ly kor�ban nem lehet felel�tlen�l halandzs�zni meg�llap�tott probl�m�k felett." (1941. szeptember 9.)

II. Egyh�zzenei helyzetk�p a XX. sz�zad elej�n

A sz�zad elej�n jelent meg a Pr�ba�nekesk�nyv, ami sok k�v�nni val�t hagyott maga ut�n. Zenei ig�nytelens�g jellemezte zsolt�rront�ssal �s dics�retv�ls�ggal. � megindult k�lf�ldi egyh�zzenei reformmozgalmaknak nincs m�g semmilyen visszhangja. Tombolt a dal�rda-korszak. Tragikomikus k�s�rletek �s �tletek sz�lettek a genfi zsolt�rok ritmus�nak „megmagyaros�t�s�ra". �letre h�vt�k a Reform�tus K�ntorok Egyes�let�t �s a Zenek�zl�ny c. lapot, de ezek f�k�nt a k�ntorok t�rsadalmi �rdekeit szolg�lt�k, zenei mell�kleteik pedig a mindennapok iskolai �s egyh�zi �let�nek, zenei sz�ks�gleteinek primit�v kiel�g�t�s�re szolg�ltak.

Nagy sz�mban terjedtek a gy�ri k�sz�t�s�, sablon-diszpoz�ci�j�, m�v�szi orgonaj�t�kra alkalmatlan hangszerek. Sok helyen rontotta az orgon�k min�s�g�t az I. vil�gh�bor� idej�n v�gbement s�p-rekvir�l�s, amely elt�ntette az orgon�k homlokzati �ns�pjait.

IIl. Eur�pai hat�sok �rokh�ty felk�sz�l�s�ben

�rokh�ty B�la 1923 �sz�t�l 1925-ig Edinburghban volt �szt�nd�jas, ahol zenei felk�sz�lts�g�t zenei doktor�tussal szerette volna bekoron�zni, de ez egyr�szt anyagi okok miatt, m�sr�szt dr. Tovey3 professzor hosszas betegs�ge �s szabads�gol�sa miatt megakadt. A kint t�lt�tt �vekben a St. Johns �s a St. Giles katedr�lis orgon�i tettek r� nagy hat�st.

�rokh�ty minden k�s�bbi m�ss�ga, t�bbet l�t�sa, eur�pai szint� zenei tervei, sz�les egyh�zzenei l�t�k�re, zenetudom�nyi megalapozotts�g� �ll�t�sai az Edinburgh-i �vekben megismert k�lf�ld ig�nyess�g szintj�b�l �rthet�k meg. A sk�t egyh�zzen�n k�v�l r�l�t�sa lett a n�met �s francia zenei vil�gban foly� v�ltoz�sokra is. � is figyelemmel k�s�rte az 1925-ben tartott hamburgi �s l�becki orgonakongresszus korszakalkot� eredm�nyeit.

Hazaj�vetele ut�n � az, aki t�j�koztatja a reform�tus egyh�zi k�zv�lem�nyt az orgonareformr�l. Err�l tan�skodnak 1930-31-ben �rt �js�gcikkei. Ezek egyik�ben pl. �gy �r: „Egy p�r �ve, hogy jeles n�met �s francia zenetud�sok megl�tt�k azt a veszedelmet, amely a legnemesebb hangszert a teljes lez�ll�sbe sodorja s a l�becki XVI. sz�zadbeli orgona restaur�l�s�val a hamis�tatlan �si orgona utol�rhetetlen nemes hangz�sait�l megihletve, megind�tott�k az orgonareform mozgalmat. Ez a mozgalom az orgon�t eredeti �si alapjain fejleszti tov�bb. Ami �rt�keset hozott a XVIII-XX. sz�zad �p�t�si technik�ja, azt felhaszn�lja, de az orgona saj�tlagos szellem�ben. Elveti az olcs�, v�s�ri hat�sokat s az orgon�t ism�t m�lt�, kir�lyi fens�g�ben �ll�tja az Isten dics�s�g�nek a szolg�lat�ba. N�metorsz�gban Schweitzer prof., a strassburgi teol�giai fakult�s kiv�l� tan�ra, h�res zenetud�s, Mahrenholz reform�fus lelk�sz, k�zismert organologus, Straube prof., a lipcsei szt. Tam�s-iskola vil�gh�r� tan�ra, Bach k�s�i ut�dja �llanak az �l�n annak a m�v�szseregnek, amely tudom�nyosan foglalkozik az orgon�val, mint templomi hangszerrel. - N�lunk semmi �rdekl�d�s. Egyh�zaink orgon�ik �p�t�s�t r�b�zz�k tan�t�ikra, k�ntoraikra, akik lehetnek kiv�l� orgonist�k, jeles j�t�kosok, de nem �rtenek az orgona�p�t�shez, ami m�v�szi �s t�bb, mint m�v�szi feladat, mert ehhez a sz�ks�ges ismereteket nem volt alkalmuk megszerezni. M�g a Zenem�v�szeti F�iskol�t v�gzett orgonam�v�szek k�z�tt is alig akadnak n�h�nyan, akik az orgona�p�t�s hihetetlen�l bonyodalmas m�v�szet�t elsaj�t�tott�k volna. Csak legut�bb, Zal�nfy Alad�r zeneakad�miai tan�r, �s Geyer J�zsef r. kath. lelk�sz buzg� munk�ss�ga vezeti be az ifj� nemzed�ket az orgona�p�t�s elemi ismereteibe."4

1935 tavasz�n, a Sch�tz-Handel-Bach �nneps�gekre �rokh�ty is elutazott, ahol „felkereste az orgona�p�t�szet remekeit L�neburgban, Hamburgban, L�beckben, �s behat�an tanulm�nyozta a vil�gh�r� Thomaner-Chor �let�t �s munk�j�t �s a Bach-korabeli hangszereket Lipcs�ben, ahol Bach mai ut�dja, Straube professzor l�tta el �t b�s�ges felvil�gos�t�ssal" - adta h�r�l a Reform�tus �let c�m� lap.5

�rokh�ty egyik k�lf�ldi �tj�nak �s annak hat�s�nak Kar�csony S�ndor is tan�ja volt: „Klosterneuburgban volt. R�gesr�gi, haszn�latb�l j�ideje kivont hangszert sz�laltatott akkor meg a helyb�li karnagy vend�ge kedv��rt. ... El�g volt azonban egy �ra hosszat felv�ltva hallanom B�l�nak �s h�zigazd�j�nak a kezel�s�ben, hogy meg�rtsem a mai orgonareform t�rekv�s�t �s holtig h� katon�j�v� szeg�djem ennek a mozgalomnak. Az orgona - orgona, nem zenekar-ut�nzat.6

IV. Hazai kit�r�si pontok

1. A zen�s �h�tat

�rokh�ty B�la meggy�z�d�se volt, hogy a protest�ns zenem�v�szet kincseit hozz�f�rhet�v� kell tenni. T�bb �r�s�ban is elfogadja a kor egyh�zi zen�re �s a hangszerhaszn�latra vonatkoz� rendelkez�seit, de egyh�zzenei munk�ss�g�nak els� pillanat�t�l az utols�ig az�rt f�radozott, hogy min�l ink�bb el�seg�tse az egyh�zzene t�rnyer�s�t a reform�tus istentiszteleten. Kiindul�sk�nt vallotta, hogy az orgona akkor t�lti be „kir�lyi" hivat�s�t, ha al�zatosan szolg�l az �nekl� gy�lekezetnek. ,,Amint a gy�lekezeti istentisztelet liturgusa felh�vja a h�veket az �nekl�sre a zsolt�r vagy a dics�ret megjel�l�s�vel, �pp�gy h�vja az orgona a h�veket az �nekl�sre a zsolt�r- vagy dics�retdallam megjel�l�s�vel (inton�l�s�val). S amint r�zend�t a h�vek sokas�ga az �nekre, akkor az orgona kap az �nek sz�rnyaira [...] s boldog alkalomnak tartja, hogy a sz�rnyal� lelkekhez simulhat, mert �rzi, hogy szolg�lata ebben szentel�dhetik meg. [...] Nem val� itt hozz� sem a romantikus kit�r�sek hat�skeres�se, sem pedig az elandal�t� szentimentalizmus. Ismeretlenebb kor�ljainkat elzengi el�tt�nk, hogy "�kesen" el tudja �nekelni a nagy testv�ri k�z�ss�g. Az ismert dallamokat el�nk id�zi, hacsak f�bb mot�vumaiban is. [...] Term�szetesen van szerepe az orgon�nak a gy�lekezetben az istentiszteleti liturgia keret�n k�v�l is. [...] Az istentisztelet megkezd�se el�tt �s befejez�se ut�n �tveheti a sz�t. A m�v�szet nemes eszk�zeivel el�tte megind�thatja a lelkeket az Isten vil�ga fel� vezet� �ton s ut�na maga is, mint a kegyelem f�ny�ben megf�rd�tt h�v� lelkek a h�la �s a megtisztult �rz�sek hangjaiban ujjong.7

Az els� Protest�ns Egyh�zzenei Kongresszu-son, tisztelve az istentiszteleti rendtart�s szab�lyait, de az�rt csak felveti 1937-ben: „hogy a zene m�v�szete ezen a kir�lyi m�v�szetre rendeltetett hangszeren kaphat-� a templom �let�ben m�v�szi megb�zat�st s ha igen, akkor szolg�lat�t milyen keretekben t�ltheti be, ez nemcsak a reform�tus, hanem az evang�likus egyh�zunkban is ma m�g csup�n az egy�ni elb�r�l�sokt�l f�gg�, de l�nyeg�ben megoldatlan k�rd�s."8

M�g j�val k�lf�ldi tapasztalatai el�tt, 1920 m�rcius�t�l m�jus�ig, szerd�nk�nt 9 r�szb�l �ll� egyh�zzenei sorozatot szervezett Budapesten �rokh�ty, mint teol�giai oktat�. A kital�lt �j m�fajnak � adta a „zen�s �h�tat" elnevez�st.

„A zen�s �h�tatok, amelyek�rt mintha k�vetkezetlens�ggel v�doltak volna benn�nket a purit�ns�g jelszava alatt, �ppen az�rt teremt�dtek meg, hogy az egyh�zi zen�nek a templomban hajl�kot adjunk an�lk�l, hogy K�lvinnal ellenkez�sbe ker�ln�nk. A gy�lekezeti liturgikus istentisztelet k�r�ben jelenlegi istentiszteleti rendtart�sunk nem ad sz�t Bachnak, Handelnek �s a t�bbi egyh�zi zenek�lt�nek, teh�t teremtett�nk m�s alkalmakat. Mivel az �p�t� zene hallgat�s�ra h�vtuk egybe a h�veket, ez�rt nem hallgathattuk el a zen�s jelz�t, s mivel a zen�t az Ige szolg�lat�ba �ll�tottuk, s�t az Ig�t mag�t is egy kis �h�tat keret�ben megsz�laltatjuk, ez�rt aligha a l�nyegtelen von�sokat emelt�k ki az alkalom fogalmi megjel�l�s�ben.... Sem liturgi�i elveket, sem a k�lvinizmus t�rt�neti lelkis�g�t nem s�rtett�k meg vele, s�t m�g csak nem is a p�pist�kat ut�noztuk, hanem a - sv�jci reform�tusokat sok l�lek �p�l�s�re.8

Ennek a c�lnak az el�r�se �rdek�ben hozta l�tre 1928-ban a Kor�l Kamara�nek- �s Zenekart, akiknek tagjai evang�likus �s reform�tus zen�szek voltak, s k�pesek voltak megsz�laltatni a magasrend� templomi muzsik�t.

�rokh�ty a gy�lekezeti istentisztelet keretein k�v�l szervezett alkalmakat az Isten dics�s�g�nek szolg�lat�ra, evangeliz�ci�s c�llal, misszi�i munkak�nt sz�nta. 9

2. Orgon�k az ig�nyesebb egyh�zzen��rt (elvek �s tervek)

„Vissza a r�gi orgon�hoz!" - ez volt az alapelve annak a tev�kenys�gnek is, mely �rokh�ty B�la orgona-�p�t� munk�ss�g�t jellemezte. Bizony, t�retlen �t volt ez, kiv�lt eleinte. K�pzelhetni a halasiak elk�ped�s�t, akik abban a hiszemben h�vt�k meg egyszer �rokh�ty B�l�t orgonaszak�rt�nek, hogy van egy �sdi, divatb�l kiment, »vergliszer�« kasznijok, azt most kidobj�k s a h�res m�v�sz tan�csai szerint modern, villamosm�re berendezett orgon�val cser�lik fel. Meg�rkezik a szak�rt�, n�zegeti az �reg b�tort, tapogatja, meg-megsz�laltatja. »Cs�szkal�d�s?« - k�rdi csillog� szemmel. »Igen« - rebegik a helybeliek szem�rmesen sz�gyenkezve. "Nagyszer�, �ljen, remek, nem is rem�ltem!« - lelkendezik a messzir�lj�tt ember. Alig akart�k elhinni neki, hogy �rt�kes kincs van a birtokukban. Hamis�tatlan orgona, el ne herd�lj�k. Ha tov�bb akarj�k is �p�teni, felt�tlen�l hagyj�k meg az eddigit – alapul.10

1937-ben a Protest�ns Egyh�zzenei Konferenci�n �rokh�ty r�szletesen is kifejtette elveit „Az orgona�p�t�s mai probl�m�i" c�mmel, ahol 1931-ben m�r megfogalmazott kijelent�s�vel egybehangz�an m�shol is kijelenti: „rossz, haszontalan orgonat�pusok ut�n indulnak el egyh�zi zen�szeink, vagy pedig az orgonagy�rak v�s�ri tervezetei, sablonai ut�n �s �p�lnek komoly hozz��rt�s n�lk�l sil�ny hangszerek, a szak�rt�i ellen�rz�s hi�ny�ban rossz anyagb�l, m�v�szietlen �s m�ltatlan m�don an�lk�l, hogy b�rkit is felel�ss�gre lehetne �rte vonni.”11

�rokh�ty ellenl�basainak, ker�kk�t�inek (Szab� Gyula, Hodossy B�la �s k�ntork�r�k, akiket befoly�suk al� vontak)

A R�day Lev�lt�rban az al�bbi egyh�zk�zs�gek sz�m�ra k�ld�tt tervet, illetve terveket, hiszen t�bbsz�r t�bb alternat�v�t aj�nlott megfontol�sra a d�nt�st hoz� test�letnek14: �gy a hagyat�k �riz olyan terveket is a 45 helysz�nre elk�ld�tt 80 diszpoz�ci� k�z�tt, amelyek nem val�sultak meg.

3. �rokh�ty orgon�inak jellegzetess�gei:

1. Menzur�l�skor legt�bbsz�r W. Ellerhorst: Hand-buch der Orgelkunde (1936) c�m� k�nyv�t haszn�lta. A s�pk�peket Mahrenholz: Die Orgelregister, ilire Geschiclite und ihr Bau (1930) c�m� k�nyv�b�l vette. A j�t�kasztal m�retein�l Mecheln param�tereit haszn�lta, manu�lon �ltal�ban 56 hanggal, a ped�lon 30 hanggal �p�tve.

2. Ha csak lehetett, a legkisebb helyre is 2 manu�los orgon�t tervezett. „Minden gy�lekezetnek, m�g a legkisebbnek is, arra kell t�rekednie, hogy viszonyaihoz k�pest a legjobb orgon�t �p�tse."15

3. A diszpoz�ci� �ssze�ll�t�s�n�l arra t�rekedett, hogy - a hanggula t�rv�nyeinek �rv�nyes�l�s�vel - minden s�pcsoport legyen k�pviselve: m�venk�nt princip�lok, fedettek, b�m�ret� fuvol�k, aliquot j�t�k, magas mixt�r�k, nyelvek; a ped�lon is cantus firmus j�tsz�s�ra alkalmas magas regiszterek.

Ezt az elvet t�bb helyen a regiszterbill�k elhelyez�s�vel, csoportos�t�s�val is jelezte, mint pl. Ny�regyh�z�n, ahol a funkci�k szerint helyezkednek el k�l�n-k�l�n a masculin, feminin �s sz�l�-j�t�kok kapcsol�i.

4. Ahol r�gi szekr�ny nem volt, ott kedvelte a nyitott, modern, egytag� s�pt�kr�t (Bp-J�zsefv�ros, Kiskunlach�za, Ny�regyh�za, stb.).

5. A magyar elnevez�sek �s a nemzetk�zi sz�haszn�lat itt-ott keveredik a j�tsz�asztal feliratain�l. (Nagyk�r�s�n pl. els� l�t�sra �ttekinthetetlen volt a kopul�k bet�jel�l�se.)

6. K�tmanu�los orgon�k tervez�s�n�l t�bbsz�r alkalmazta a Mellm�vet (Cs�kv�r, Ny�regyh�za, Pacs�r).

7. �rokh�ty terveit legsz�nvonalasabban a Rieger �s az Angster orgonagy�r val�s�totta meg, kev�sb� siker�ltek Barakovits orgon�i.

�rokh�ty a j�v�nek tervezett, s minden igyekezet�t ez k�t�tte le, mert tudta: „Hogy kev�s a j� orgon�sunk, annak a magyar�zata az is, hogy nincsenek igazi j� orgon�ink. Igazi orgon�sok csak igazi t�k�letes m�v�szi orgon�k mellett nevel�dhetnek.16

A nagyk�r�si orgonaterv bevezet�j�ben �rta le, de v�lem�nyem szerint minden nagyobb hangszern�l �gy gondolkodott: „...a magyar reform�tus egyh�z kult�r�ja �rdek�ben a nagyk�r�si Nemes Ekl�zsi�nak is meg kell hoznia azt az �ldozatot, hogy olyan orgon�t �ll�tson a j�v� reform�tus kult�r-munk�s-nemzed�k el�, amely mintat�pus �s magasabb kultur�lis szolg�latokra is alkalmas. Am�g igazi j� orgon�ink nincsenek, nem lehetnek igazi m�v�szeink sem. M�g jeles orgonam�v�szeink nem lesznek, addig nem lesz egyh�zi �nek- �s zene-kult�r�nk sem �s emiatt tov�bb kell sz�gyenkezn�nk k�lf�ldi bar�taink el�tt, akik elj�nnek Magyarorsz�gra, hogy meggy�z�djenek a kult�r��rt val� felel�ss�g�rzet�nkr�l is. A magyar nemzet h�res a zen�j�r�l. De egyh�zi zen�je elhanyagolts�ga kult�r�nknak tagadhatatlan sz�gyene. Ezen seg�teni csak �gy tudunk, ha egyh�zaink is �t�rzik a felel�ss�get �rte �s seg�teni is k�szek rajta �ldozatok �r�n is." (1931)

4. Hol tartunk ma? Hogyan tov�bb?

�rokh�ty B�la nagyszer� kezdem�nyez�sei �s a sokf�le meg nem �rt�ssel k�zd� �let�t (m�giscsak) megval�sult eredm�nyei mindenk�ppen �szt�nz� hat�s�ak. Napjaink hazai reform�tus egyh�zzenei fejl�d�s�ben mindenk�ppen folytatni kell az orgona istentiszteleti szerep�nek b�v�t�s�t.

Meg kell teremteni a gazdagabb istentiszteleti hangszerhaszn�lat lehet�s�g�t azokban a gy�lekezetekben, ahol ehhez a t�rgyi �s szem�lyi felt�telek adottak.

K�zeledni kell az eur�pai protest�ns �kumen� orgona-haszn�lat�hoz. Az egyh�zzene ter�n is r�nk f�r az EU-csatlakoz�s, hiszen a szaporod� nyugati testv�rgy�lekezeti kapcsolatokb�l sokunk szem�lyes �lm�nye az egyh�zzenei ig�nyess�g.

�ll�tsuk funkci�ba az istentiszteleti orgonazen�t! Hogyan?

Haszn�ljuk ki spiritu�lis feladatokra, hiszen az orgona em�ci�kat kelt� hangszer, s ezzel a jelleggel eszk�ze lehet a lelkigondoz�snak �s a medit�ci�s elcsendesed�snek.

Adjunk neki doxologikus feladatot, hogy seg�tsen �nnepp� emelni az istentiszteletet.

Sz�m�tsunk az egyh�zi �v k�rforg�s�ban az illet� �nnepk�r karakteress� t�tel�ben a zenei szimbolika k�vetkezetes felhaszn�l�s�ra.

K�v�njuk az ig�nyes zen�t a liturgi�ba ker�l� „holt id�k" kit�lt�s�re.

Meg kell keresni azokat a liturgikus pontokat, ahol r�vid „akklam�ci�-szer�" hangszeres zenei elemek hangozhatnak el. Ezek jellege lehet r�felel� zene a gy�lekezet �neke, im�ja mellett, vagy a bibliai gondolatokat-hangulatokat elm�ly�t�, net�n tov�bbviv� zen�k.

Old�dnia kellene az eszt�tik�t�l val� f�lelm�nknek, s v�gre komolyan kellene venn�nk, hogy nem emberi elv�r�s, hanem az Isten elv�r�sa, hogy az istentisztelet legyen sz�p.

5. N�h�ny jellegzetes diszpoz�ci�

Az �rokh�ty-hagyat�kban tal�lhat� orgonatervek k�z�l val� az al�bbi v�logat�s, amelyb�l kider�l, hogy milyen hangk�p-ide�lja volt �rokh�ty B�l�nak:

- milyen elk�pzel�seket vallott a kev�s regisztersz�m� kis-orgon�k �p�t�s�n�l,

- a gazdagabb lehet�s�get biztos�t� k�zepes nagys�g� orgon�k �p�t�s�n�l,

�s bemutatunk n�h�nyat a nagyobb orgon�k terveib�l is

 ZSOLT�R 2003. ��V �SSZEVONT SZ�M

1 KAR�CSONY S�ndor: Magyar Ifj�s�g. Exodus Kiad�. Bp 1946

2 Kar�csony S�ndor: Magyar Ifj�s�g. Exodus Kiad�. Bp. 1946. 27

3 Sir Donald Francis TOVEY (1875. Eton - 1940. Edinburgh) angol zenei �r�, zongoram�v�sz �s zeneszerz�. 1914-t�l az edinburgh-i egyetemen a zene professzora. 1917-ben alap�totta a Reid Symphony Orchestr�t, amelynek karmestere is volt. Jelent�s zenei �r� volt. T�bb szakk�nyve jelent meg. Irt egy oper�t, k�rusokat, szimfonikus �s kamarazenei m�veket. Az Encyclopnedin Britannica sz�m�ra zenei sz�cikkeket �rt.

4 Legy.1931.20.

5. R� 1935. �prilis 20. 135.

6 KAR�CSONY S�ndor: Magyar Ifj�s�g. Exodus Kiad�. Bp. 1946. 29.

7 �ROKH�TY B�la: Az orgona a reform�tus gy�lekezetben. RE 1930. 367.

8 �ROKH�TY B�la: Az egyh�zi zene szolg�lat�nak megszervez�se, ir�ny�t�sa. PrSz.1937. 343.

8 �ROKH�TY B�la. Reform�tus orgonaz�g�s. RF1931/181.

9 �rokh�ty B�la: A reform�tus gy�lekezeti �nekl�s. Bp.1940. 30.

10 KAR�CSONY S�ndor: Magyar Ifj�s�g. Exodus Kiad�.1946. 29-30.

11 LEgy, 1931.19.

12 �ROKH�TY B�la: Az orgona�p�t�s mai probl�m�i. PrSz 1937/320.

13. Jelzete a R�day Lev�lt�rban: »�rokh�ty B�la iratai" C/106. 1-6. doboz. R�szletezve:

1. doboz: vegyes feljegyz�sek, hangversenym�sorok, f�nyk�pek az �ltala tervezett orgon�kr�l, �zvegy�nek feljegyz�se f�rje �let�r�l;

2. doboz: vegyes jegyzetek el�ad�sair�l, megjelent cikkeinek k�ziratai, m�sorok;

3. doboz: levelez�s;

4. doboz: orgonatervek;

5. doboz: napt�rak, zsebk�nyvek;

6. doboz: �n�letrajza, f�nyk�pei, nyomtat�sban megjelent �r�sai.

14 R�day Lev�lt�r C 106. 4. doboz. A diszpoz�ci�k k�zl�sekor az irat dobozon bel�li sz�m�t is k�zl�m.

15 �ROKH�TY B�la: Kis orgon�k tervez�se kis templomok sz�m�ra. LEgy. 1930. 256.

16 �ROKH�TY B�la: Az orgona�p�t�s mai probl�m�i. PrSz 1937. 321.