//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„n hiszek az Istenben, mint egy Szemlyben. Az letem egyetlen percben sem voltam ateista. n mg a dikveimben elutastottam Darwin, Haeckel s Huxley nzeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nzetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alaptja, Nobel-djas:


Mert gy szerette Isten a vilgot, hogy egyszltt Fit adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem rk lete legyen. Jnos 3,16


 

 

Erm s pajzsom az R, benne bzik
szvem. Zsoltr 28,7

… „amikor az ember Klvint olvassa - akr egyetrten, akr fenntartsokkal - mindentt s minden esetben gy rzi, hogy egy erteljes kz megragadja s vezeti."  Karl Barth

.


Theolgia, Trtnelem, Gradul, Zsoltr


Heidfogel Pl

lelkszi nletrajz - 2015


Csaldi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Kt 1563

 

II. HELVT HITVALLS

 

A GENFI EGYHZ KTJA

A GENEVAI Szent Gylekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudomnyban gyermekeket tant  FORMATSKJA 

M.Ttfalusi Kis Mikls ltal 1695 esztend 

A Genfi Egyhz Ktja 1695 Ennek ismertetje.

Klvin Jnos: A Genfi Egyhz Ktja Ppa 1907.
www.leporollak.hu - Nmeth Ferenc munkja

Hermn M. Jnos: A Genfi Kt tja Kolozsvrig

- Fekete Csaba Kt, egyhz,tants 

 

IRTA: Klvin Jnos

 

KLVINRL IRTK

 

Klvin vfordulk

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bib Istvn

 

Biblia - s jszvetsg Prbakiads -

 

Bibliakiadsok, knyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia v, vek utn

 

Dr Csehszombathy Lszl
szociolgus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyhzi Zsinatok s Knonjai

 

FORRSMVEK

 

GALSI RPD
Jakab, az r testvre

 

A Kroli Reformtus Egyetem Hittudomnyi karn 2009-ben megvdett doktori disszertci tdolgozott formja...

Az sgylekezet vezetje, Jakab a szlet keresztynsg egyik kiemelked alakja... fontos, hogy Jakab, az r testvre mltbb figyelmet kapjon. A klnbz Jakab-tradcik felvzolsa rvn…elemzi Jakab teolgijt .

E knyv hzagptl a hazai tudomnyos letben,  a nemzetkzi ku-tats viszonylatban is jat hoz ...azltal, hogy jszvetsgi teol-giai szempontbl kvnja jra-gondolni Jakab szerept. L’Harmat-tan Kiad, 2012 - 283 oldal


2. Evagliumi klvinizmus szerk Galsi rpd Klvin kiad

 

 

Dr GRGEY ETELKA lelkipsztor, ir

 

1. Kzssg az szvetsgben

2. Biblia s liturgia

3. Prtusok s mdek...

4. Isten bolondsga

5. li, li, lama sabaktani?

6. Minden egsz eltrt?

7. Siralmak s kzssg

 

HARGITA PL
reformtus lelkipsztor


Istvndi 1924-1996 Ppa

 

Keresztny filozfia

 

Dr (Kocsi) KISS SNDOR

 

Kommentr 1967 s

 

Dr KUSTR ZOLTN

 

MLIUSZ JUHSZ PTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LSZL pspk

 

SZEGEDI KIS ISTVN


1505 - 1572 REFORMTOR

 

SZENCI MOLNR ALBERT

1574 - 1633

 

Theolgiai irodalom

 

Temetsi beszdek

 

DR TTH KLMN
theolgiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TRK ISTVN

 

Dr. VICTOR JNOS (1888-1954)

 

Rgi magyar Irodalom

 

Rgi knyvek s kziratok

 

XX. szzad Trtnelmhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formtum

 

Teremtsrl

„A Vilgegyetem teremtsnek elve teljesen tudomnyos is. Az let a Fldn a leg- egyszerbb formitl a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezs eredmnye.” Behe Michael J. biokmikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolcielmlet biokmiai kihvsa knyvbl
 
 
- Mszros dm: Egy Drva menti cigny
kzssg kt vszzada (Barcs)


mlt-kor trtnelmi folyirat - 2009

Mszros dm: Egy Drva menti cigny kzssg kt vszzada

2009. szeptember 3. 11:26

URL: http://mult-kor.hu/20090903_egy_drava_menti_cigany_kozosseg_ket_evszazada

Egy bes kzssg mindennapjai Barcson: a cignysg kt vszzada van jelen a trsgben, s ma a beilleszkeds mellett nagyon fontos szerepet sznnak hagyomnyaik jjlesztsnek.

A besok helye a magyarorszgi cignysgon bell

A somogyi Drva mentn fekv Barcs falu 1797-ben mezvrosi kivltsgokat kapott. Ez az esemny jelentsen hozzjrult a telepls gyors s ltvnyos fejldshez. Barcs, mint mezvros - latinul „oppidum" - a fldesri ktttsgek ellenre immr szerny nllsggal is rendelkezett, s klnfle jogokkal, privilgiumokkal brt. Termszetes, hogy a kivltsgokkal felruhzott s fldrajzi szempontbl is szerencss fekvs telepls vonzotta a beteleplket.

Barcs lakinak szma a 18. szzad vgtl vtizedeken t folyamatosan s temesen emelkedett. Az itt l magyar, horvt s nmet lakossg mellett ebben az idben jelentek meg az els bes cigny csaldok. Br a cignyok nem a vrosban, hanem kint a hatrban laktak, a telepls nvekv npessge s pezsg kereskedelme szmukra is pozitvan hatott: kedvezbb felttelek nyltak portkik, a teknk, fakanalak s ms hztartsi faeszkzk rtkestsre.

Az albbi cikk azon kzssg trtnetbe nyjt betekintst, amelyet krnyezetk „cigny"-knt tart szmon, k magukat „bes"-nak, „bias"-nak, nha „tekns"-nek nevezik, a „cigny" titulust elfogadjk, de a „roma" jelzt elhrtjk magukrl.

A besok a hazai sszcignysgnak mintegy 8%-t teszik ki. Tlnyom tbbsgk a Dl-Dunntlon l. Hagyomnyosan teknvjssal s fakanlksztssel foglalkoz cigny npcsoport, akik huzamosabb ideig tartzkodvn romn nyelvterleten, korbbi nyelvket a romnnal cserltk fel. A besok nyelvi s kulturlis tekintetben is eltrnek a cignysg tbbsgt alkot magyar s olh cignyoktl. Magyarorszgon hrom bes nyelvjrs, s ez alapjn hrom bes npcsoport ismeretes:

- rgyeln (ardelean – erdlyi) Dl-Dunntl egsz terlete

- muncsn (muntean - hegyi vagy muntniai) Alsszentmrton s krnyke

- ticsn (tisean - tiszai) Tiszafred s krnyke

A Dl-Dunntlon lk ltalban az rgyeln dialektust beszlik, a muncsn nyelvjrst egyedl a Baranya megyei Alsszentmrtonban s krnykn hasznljk. A magyarorszgi besok tlnyom tbbsge teht az rgyelnok csoportjba tartozik. Rgebbi forrsaink ltalban nem tesznek klnbsget az egyes cigny csoportok megnevezse kztt. A cigny nyelven beszl lovri cignyokat korbbi - havasalfldi vagy moldvai - lakhelyk, a besokat pedig az ltaluk beszlt romn dialektus miatt hvtk „olh"'-nak. A besok megnevezse azonban sokszor „tekns olh" vagy „kanalas olh", ami hagyomnyos mestersgkre utal.

.Nem tudjuk, a besok pontosan hol s mikor cserltk fel nyelvket, s mikor kezdtek el romnul beszlni. Azt minden esetre feltehetjk, hogy nyelvcservel vltak romnajkv, s gy huzamos ideig kellett tartzkodjanak romn nyelvterleten. Nyelvvlts ltalban kt npcsoport egybeolvadsakor, az egyik csoport asszimilldsval megy vgbe. A besoknl azonban ms a helyzet. Esetkben nem trtnt asszimilci: sem letmdjukat, sem szoksaikat, sem lakhelyket tekintve nem azonosultak a romnokkal. Ezrt egyrszt nehz meghatroznunk a nyelvcsere indtkait, msrszt fel kell tennnk, hogy a teljes nyelvcserhez minimlisan szksges 100 vnl jval hosszabb idt tltttek a romnok kztt, akikkel - s ez szintn felttele a nyelvi elromnosodsnak - rendszeres, napi kapcsolatban lehettek.

Moldvban s Havasalfldn a trtneti forrsok a kzpkortl egsz' a 19. szzad kzepig rabszolgasorban l cignyokrl tudstanak. A trtneti tnyeket alapul vve ersen valszn, hogy a rabszolgasg idejn fennll krlmnyek vlthattk ki a romnsggal hossz idn t szoros kapcsolatban ll, m letkrlmnyeiben s trsadalmi sttuszban mgis elklnl cigny csoportok asszimilci nlkli, nyelvi elromnosodst.

Nemcsak Havasalfld s Moldva, hanem Magyarorszg s Erdly terletn is ltek cignyok romn nyelvi krnyezetben. Eldeik egy rsze a romn fejedelemsgekbl szktt t, az ottani rabszolgatart rendszer ell meneklve. Az itt l cignyok egy rsze szintn anyanyelveknt beszlte, hasznlta a romn nyelvet. Nincsen r rsos adatunk, hogy a romnul beszl besok eldei a romn fejedelemsgekbl kltztek-e haznkba, avagy a hazai romnsg kzt lve romnosodtak el. Azt minden esetre kijelenthetjk, hogy a cignysg migrcijnak dominns irnyvonala a romn fejedelemsgek rabszolgatart rendszere miatt Havasalfld s Moldva irnybl Erdly s a Temesi Bnsg (Bnt) fel mutatott. Vannak kutatk, akik bizonytott tnyknt fogadjk el a besok Oltnibl, Havasalfldrl val szrmazst. A fldrajzi s a politikaitrsadalmi viszonyokat ismerve ez valban gyanthat, m bizonytsa napjainkig vrat magra.

Az Erdly s a Bnt terletn l bes (bias.) cignyok a Krptokon kvl l trsaikhoz hasonlan a nyri idszakban aranymosssal, tlen tekn-ksztssel foglalkoztak. A besok foglalkozsnak e kettssgt tkrzi maga a 'bias' elnevezs is. A romn kifejezs a magyar eredet baia (= bnya) szbl kpzett foglalkozsnv, mely magyarul bnyszt jelent. A kutatk abban viszont mr nem egyeznek meg, hogy a bnyszs fogalma itt tnyleges bnyszatra, pontosabban aranybnyszatra, avagy a fa kivjsra, a fatekn ksztsre utal. Erdlyben s a Temesi Bnsgban azt talljuk, hogy a besok - tli-nyri vltsban - mind a kt mestersget zik.

A besok megtelepedse Barcson s krnykn

Mria Terzia s II. Jzsef leteleptsi politikja a Temesi Bnsg terletn rvnyeslt a legersebben. Az itt l, teknvjssal foglalkoz cignyok, ha nem akartk feladni hagyomnyos letformjukat s kenyr-keresetket, j lakhely utn kellett nzzenek. A bnti s nyugat-erdlyi bes cignyok els csoportjai Mria Terzia uralkodsa alatt hagyhattk el lakhelyket. Tbbsgk nyugatra, Bcska, Dl-Dunntl s Szlavnia fel vette az irnyt. A nyugati irny expanzi tbb hullmban, folyamatosan zajlott. Az 1780-as vek cigny sszersai arrl tanskodnak, hogy a besok egyes csoportjai mr a dl-dunntli Baranya s Somogy vrmegyk terletn bukkannak fel.

A Drvval hatros magyar- s horvtorszgi megykbe s a trtneti Bcs-Bodrog vrmegye terletre kltztt, korbban romn nyelvterleten l teknvj cignyok kt nagy migrcis hullmt klnthetjk el. Az els hullm a Bnt romn tbbsg, keleti felbl s Erdly nyugati rszbl indult ki, s a 18. szzad msodik felben folyamatosan zajlott. A msodik hullmot a 19. szzad kzepn a romn fejedelemsgek cigny rabszolginak felszabadtsa vltotta ki. A kt csoport klnbz nyelvjrsa s megnevezse rzi ennek az emlkt. A 18. szzadban nyugatra vndorolt csoport egy archaikus nyelvjrst beszl, amely a Bnt s Nyugat-Erdly terletn beszlt romn nyelv nyelvjts eltti llapott rzi.

Ezeket a besokat a msik teknvj csoport tagjai rgyelnnak (magyarul erdlyi) nevezik. A 19. szzadban Dl-Magyarorszgra s szak-Horvtorszgba szakadt teknvjk nyelve a romn nyelv egy ksbbi llapott rzi, jval kzelebb ll a napjainkban beszlt romnhoz, mint az rgyelnok nyelve, m rengeteg dlszlv jvevnyszt tartalmaz. ket az rgyelnok muncsnnak nevezik, ami sz szerint annyit tesz: „hegyvidki". Mivel azonban ezt a kifejezst az rgyeln ellenprjaknt hasznljk, nagy valsznsggel nem hegyre vagy hegyvidkre, hanem Muntnira (Havasalfld romn neve) utal.

Dl-Dunntlon a 18. szzad msodik felben bukkannak fel a besok els csoportjai. Az 1770-es vekben mr Baranya s Somogy vrmegyk tbb teleplsn jelen vannak. A korabeli forrsok ltalban nem tesznek klnbsget a klnfle cigny csoportok megnevezsben. Egyarnt olhnak titulljk a romn fejedelemsgekbl szrmaz lovri cignyokat s a romn nyelven beszl besokat is. Utbbiakat tekn- vagy kanlfarag foglalkozsukrl s a besokra jellemz csaldnevekrl ismerhetjk fel. A besok az 1810-es, 20-as vekig, a msodik katolikus - esetleg protestns - krnyezetbe szletett nemzedkig megriztk a romn nyelvterletrl magukkal hozott grg keleti (ortodox) vallsukat is.

1785-1786-ban Somogyban is elkszlt a megyben l cignyok sszersa. A tbbsgi magyar- illetve cigny ajk cignysg mellett tbb faluban tesznek emltst a teknvjkrl. Gesztiben s Varjaskren „omnes valachi" (olh emberek) cm alatt Bogdn, Gyurka, Igncz s Kalnyos nev cignyokat vesznek szmba. Hasonl neveket visel cignyokat rnak ssze Bhnyn, Henszen s Rinyahosszfalun is, illetve a Drva trsgben tbb teleplsen. Itt a Kalnyos s az Igncz mellett az Orss csaldnv is feltnik.

Barcs s Babcsa trsgben az 1770-es vekben jelentek meg az els bes cignyok. Az 1790-es vektl egyre gyakrabban tallkozunk a besokkal, akiket a babcsai anyaknyv legtbbszr drvaszentesi vagy pterhidai illetsg lakosoknak tntet fel. A falvaktl elklnlten l besok felteheten a kt falu kzti, Drva menti erdsgben vertk fel storfjukat. Zala, Somogy s Baranya megyk 1796 s 1847 kzti peres iratainak tansga szerint bes cignyokkal a kztrvnyes bneseteknl nem tallkozunk, a katonaszkevnyek kzt viszont annl gyakrabban bukkannak fel. A katonai perekben felvett vallomsokbl jl lthat a besok nagyfok mobilitsa, ami a vndorl letmdjukbl addott. A fknt 1819 krl lefolytatott perekben a bes katonaszkevnyek az emltett drvaszentesi frfi kivtelvel mg mind grg keleti vallsak. Legtbbjk nem volt tisztban a szletsi helyvel, ami bizonyra a vndorl letforma miatt volt gy.

A dunntli besok szrmazsra nincs rott forrsunk, st a csaldneveik kzt sem tallunk rulkod, helynvi eredet neveket. Jellemzen foglalkozsneveket (pl. Kalnyos, Orss, Nyerges), testi tulajdonsgbl (pl. Balogh, Csonka) vagy keresztnvbl -felteheten egy hajdan lt s nevbl - (pl. Bogdn, Igncz) kpzett csaldneveket viselnek. A Dunntl dli rszre kltztt besok konkrt szrmazsra egyetlen adatunk Kalnyos Mihly vallomsbl szrmazik. Az, hogy a 26 esztends cigny ember 1818-ban erdlyi szletsnek mondta magt, egyetlen, de annl figyelemre mltbb adat, mely a dunntli besok erdlyi szrmazst s a nyugati irny migrci folytonossgt tmasztja al.

A barcsi bes kzssg kialakulsa s szervezdse

A besok Somogyban is az erdk szln, lehetleg vzfolysok vagy tavak kzelben telepedtek meg. A falvakba nem engedtk be ket, s k sem akartak gy lni, mint a fldmvesek. letformjuk a fkhoz, az erdhz kttte ket, a magyar s horvt falvakba csak a faragott portkk rtkestse miatt mentek be idnknt. Noha a Drva mentn mr az 1770-es vektl jelen voltak, Barcson csak ksbb vetettk meg lbukat. Az els csaldok bekltzse nincs dokumentlva, de felteheten sszefgg a telepls 1797-es mezvross vlsval. Barcs hatrban az anyaknyvi adatok szerint 1800 krl telepedtek le az els bes csaldok. Az erdszlen laktak, ahol fateknk, fakanalak s ms faeszkzk ksztsvel foglalkoztak. A helyi hagyomny szerint a Szchnyi csald engedte meg nekik, hogy letelepedjenek Barcs szln, azzal a felttellel, hogy dolgozzanak az urasg erdeiben s vegyenek rszt a fakitermelsben.

Barcs mezvros 1828. vi lleksszersban a szntfldn - nyilvn kunyhkban - lak cignyok „Zingari in jugaria extra Pagum habitat" megjegyzssel szerepelnek. Nv szerint: Kalnyos Pl, Bogdn Pter, Kalnyos Mrton, Tekenys Gyrgy s Kalnyos Adm. Az anyaknyvi adatok szerint Barcson bes cignyok s zensz cignyok is ltek. A kt csoport kztti vegyes hzassg igencsak ritka volt, pedig a besok itt egsz korn elhagytk ortodox vallsukat, s mr a 19. szzad els veiben rmai katolikusok voltak. Az 1810-es vekben a barcsi plbnia anyaknyvei az albbi csaldokat nevezik „zingarus"-nak vagy „tekns olh"-nak: Balogh, Bogdn, Csonka, Igncz, Jns, Kalnyos, Nyerges s Orss.

A barcsi plbnia hzassgi anyaknyveinek tansga szerint a barcsiak szertegaz kapcsolatrendszert tartottak fenn a megye klnbz rszein l trsaikkal. Mivel Barcs ebben az idszakban dinamikusan fejldtt, a cignyok is egyre nagyobb szmban kltztek ide. Barcson kt cignytelep vagy kolnia alakult ki a 19. szzad folyamn. Az egyik a rgebben Papkertnek, ksbb Tglavet-meznek nevezett rszen, a mai Bke utca s egyben a telepls szaki vgben helyezkedett el. Itt a mai napig homogn cigny lakossg l. Mra tbb utcja alakult ki, a helyiek egyszeren „telep" -nek nevezik. A msik bes kolnia az egykor nll Drvaplfalu (ma Barcs rsze) keleti hatrban, a vastvonal s a 6-os szm fkzlekedsi t mentn helyezkedett el. A Ztonytelepnek is nevezett plfalusi kolnia helyn ma mr csak egyetlen hzik ll.

A bes frfiak famunkbl tartottk el jellemzen npes csaldjaikat. Amg a termkeikre lland igny mutatkozott, s ez megfelel meglhetst biztostott szmukra - ms cigny csoportokkal ellenttben - a kregets s a lops csak ritkn fordult el krkben. Kzssgket kompninak, besul kumpnynak neveztk. A kumpnye magt a telepet jelenti, ami tbb csaldot foglal magba. Ez rgen munkakzssget, egytt dolgoz teknkszt csaldokat is jelentett.

F szerszmuk a teknvj balta - ms nven kapacs - volt, amellyel a kenyrdagaszt, a sz- s a gyermek-frszt teknket, a melencket s a plyateknket ksztettk. A darabolshoz rgen bokorfog frszt hasznltak, amihez kt ember kellett. Napjainkra ezt a motorfrsz vltotta fel. A szerszmok tbbsgt a falusi kovccsal kszttettk el, bes neveik egytl egyig a romn nyelvbl vezethetk le.. Hasznltak fejszt (szekur) s brdot is. A hossznyel mlyt kapt (cseszl) a tekn nagyols-hoz, a szalukapt (kapocska, kapcska, cseszl mik) a finomtshoz hasznltk. A kisebb konyhai eszkzket, mint a fz-, az ev- s a zsrkever kanalakat az egyenes l kuszturval s a homor felletek kikpzshez hasznlatos, kamps formj szkbval (scoab) ksztettk. A ktnyel ksek kzl a patk alak flkihz s a sziks (kucutj) volt hasznlatos. ltalban fzbl s nyrfbl dolgoztak.

A falvakban a bes asszonyok rendszeresen rultk a frfiak ltal ksztett termkeket, k lttk el faeszkzkkel a falusi lakossgot. A teknket, kanalakat a vsrokon is rustottk. Olyan is volt, hogy falusiakat, magyarokat vagy horvtokat, svbokat krtek fel erre. A besok ksztette termkek nagyon npszerek voltak. Az idsebbek azt tartjk, hogy rgebben azrt is szerettk a fa evkanalat, mert azzal jobb z volt az tel, s nem melegedett t olyan gyorsan, mint az alumnium evkanl. A teknket, kanalakat s ms termkeket sok esetben nem pnzrt, hanem lelemrt cserltk el a falusiakkal. Az asszonyok s a lnyok emellett rendszeresen jrtak az erdbe gyjtgetni. Kivlan ismertk a klnfle gygynvnyeket s a gombkat. Az ebdet tlen srkemencben, nyron a kunyh eltti szabad tzn fztk.

A famegmunkls komoly szakrtelmet ignyelt, melynek rtkt azonban a besok tbbsge egyltaln nem rezte t. A szakmai fortlyok aprl fira szlltak, a gyerekek kicsi koruktl folyamatosan tanultk, lestk el a fogsokat. A kosrfons a besok msodik mestersge, melyet sohasem a famegmunkls helyett, hanem mellette ztek. Egyes elemeit valsznleg a falusi lakossgtl tanultk el. Ezen kvl a barcsi besok kzt tallunk muzsikusokat is, noha ez kevss jellemz, st ritka a cignyoknak e csoportjban.

A kumpnye, mint terleti szervezds mellett igen fontos szerepk volt a vrsgi kapcsolatoknak. A telep tbb csaldot fogott ssze, de egy-egy csald ms kumpnykban is tartott rokonsgot. A kzssgi sszetart er teht loklis (terleti) s csaldi (vrsgi) alapon is mkdtt. A rokonsgot minden bes szmon tartotta. Azonban ez nem csak az elemi csaldok szintjn, az azonos nevet visel, valban kzeli rokonok krben, hanem az azonos (kpzelt vagy vals) kzs stl szrmazk, de a rokonsg tnyleges fokt megmondani nem tudk kzt, teht nemzetsgi szinten is mkdtt.

A barcsi bes kzssg napjainkban (2009)

A lnyegben azonos nyelvet beszl rgyelnok s muncsnok kztt ers tvolsgtarts s egy ezzel ellenttes kzssgtudat figyelhet meg. nmeghatrozsuk is ezen alapul: sokszor egymshoz kpest, a msikhoz viszonytva definiljk magukat. A barcsiak gy vlik, az rgyeln kifejezst a muncsnok talltk ki rjuk. nmagukat besknt, nem pedig rgyelnknt nevezik meg, s a muncsnokat is besnak tartjk. Ezzel szemben az Alsszentmrtonbl Barcsra szrmazott asszonyok azt mondjk, hogy a barcsiak a besok, k pedig sokc cignyok. A muncsn nevet elfogadjk ugyan, de azt tartjk, hogy azt a romnok (!) talltk ki rjuk.

Noha a hzassgi kapcsolatok rgi, a mai viszonyokhoz kpest szigornak mondhat endogm rendszere napjainkra fellazult, a barcsi besok krben ma is ers a ms cigny csoportoktl val klnlls tudata. Nem csak a romnul beszl muncsnoktl hatroljk el magukat, de az ltaluk leketrnak nevezett, cigny nyelv olh vagy kolompr cignyoktl is.

A rgi normk fellazulsa jellemzi a barcsi cignyok loklis kzssgt is. A Bke utcai telepet ma is homogn cigny npessg lakja, amelyrl azonban nem mondhat el, hogy a rgi kumpnyhoz hasonlan kzssgknt mkdne. Rgebben a besok a teleplstl elklnlten, sajt kzssgk normi szerint ltek. Maguk vlasztotta vezetjk, a vajda hozta meg a kzssget rint fontosabb dntseket, de szerepet kapott a dntshozatalban a tbbiek ltal tisztelt s nagyra tartott regek vlemnye is. A vajda intzmnye a 20. szzad kzepn tnt el. Az utols vajda Barcson a Csuga (Ciuga) nembl szrmaz Balogh (Goga) Istvn volt.

A cigny kzssg integrlsra s „rendszablyozsra" a barcsi elljrsg tbb ksrletet tett. Ezek kzl az egyik legjelentsebb a cignytelep kunyhinak szmozsa volt 1905-ben.

A 20. szzad hozta meg a kunyhk elbontst s a kor kvetelmnyeinek minden tekintetben megfelel, knyelmes lakhzak felptst a cignyok szmra. A besok rendkvl rossz iskolzottsgi mutati is sokat javultak az I. vilghbor eltti 0%-os (!) szinthez kpest. A vltozsok azonban nem csak pozitv irnyban hatottak. A gyripar fejldse a cignyok ksztette teknk s kanalak irnti igny cskkenshez, ezltal a hagyomnyos bes mestersgek elsorvadshoz, a cignysg asszimillsra irnyul hatalmi trekvsek pedig a hagyomnyos cigny kzssg felbomlshoz, a biztonsgot nyjt szoksok elhagyshoz s az erklcsi normk lazulshoz vezettek.

A kzssg napjainkban is fontos vltozsokat l t. letmdjukban, rtkrendjkben egyre kzelebb kerlnek a nem cigny lakossghoz, s napjainkban zajlik jabb nyelvvltsuk is. Az idsebb s a kzpkor barcsi cignyok bes anyanyelvk mellett a magyart msodik nyelvknt hasznljk. A fiatal besok viszont mr magyar anyanyelvek, s a best msodik nyelvknt beszlik. A gyerekek kzl tbben ugyan rtik, de mr nem, vagy csak rosszul beszlik a bes nyelvet.

Ezzel egyidejleg egy ellenttes folyamat is zajlik. A bes rtelmisg - felismerve a ma zajl vltozsok jelentsgt - szervezett keretek kzt prblja megrizni illetve visszatantani a nyelvet, polni a kultrt. gyeskez s lelkes vidki cigny emberek a hagyomnyos bes mestersgeket mentik t az utkornak, olykor mvszi fokra emelve a fafarags s a kosrfons „ tudomnyt".

A rszletes esetlers a tanulmny eredeti megjelensi helyn olvashat: Cignysors. A cignysg trtneti mltja s jelene II. Felels szerkeszt: Mrfi Attila. Palatia Nyomda, Pcs. 2009. 311 o.

 

Szabolcska Mihly
Uram, maradj velnk!

          

Mi lesz velnk, ha elfutott a nyr?
Mi lesz velnk, ha sznk is lejr?
Ha nem marad, csak a rideg telnk…
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz velnk, ha elfogy a sugr,
A nap lemegy, s a stt bell.
Ha rnk borul rk, vak jjelnk:
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz, ha a vilgbl kifogyunk?
S a kopors lesz rk birtokunk.
Ha mr nem lnk, s nem reznk:
Uram, mi lesz velnk?

tied a tl Uram, s tid a nyr,
Te vagy az let, s te a hall.
A vltozsnak rendje mit neknk?
Csak Te maradj velnk!

 

 

 

dv a Olvasnak! Regards to the reader! Grsse an den Leser!

 

Istvndi trtnethez

 

ROKHTY BLA
1890-1942
zeneszerz, orgonamvsz, orgonatervez, karnagy
79 ve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHLY
1912 - 1988 - 2021
33 ve halt meg

 
Garai Gbor Jkedvet adj

Garai Gbor: Jkedvet adj

                  ennyi kell, semmi ms

   Jkedvet adj, s semmi mst, Uram!
   A tbbivel megbirkzom magam.
   Akkor a tbbi nem is rdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon s bajon,
   nem kell ms, csak ez az egy oltalom,
   mg magnyom kivltsga se kell,
   sorsot cserlek, brhol, brkivel,
   ha jkedvembl, nknt tehetem;
   s flszabadt jra a fegyelem,
   ha rtelmt tudom s vllalom,
   s nem pnclzat, de szrny a vllamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdd s folytatd bolond
   kaland, mi egyszer vget r ugyan –
   ahhoz is csak jkedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LSZL
1892-1963-2021
58 ve halt meg

 

Protestns Gradul

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok egy zsoltrprjnak tanulsgai
 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok s a viszonyts megoldatlansgai (dlvidki gradulok: blyei, klmncsai, nagydobszai)


ltogat szmll

 

Zsoltr s Dicsret

 

Egyhztrtnet

 

Tth Ferentz

 

Trtnelem

 

Trtnelem. Trk hdoltsg kora

 

Dr SZAKLY FERENC


trtnsz 1942-1999 - 22 ve halt meg

 

Vilghbork - Hadifogsg
Mlenkij robot - Recsk

 

Keresztyn Egyhzldzs
Egyhz-politika XX.szzad

 

Roma mlt, jv, jelen

 

PUSZTUL MAGYARSG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta neknk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segtsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkn szerettk,

   Kikrt szlltunk hsen, egytt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelknknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformn raktuk a szpet

   Bartnak s ellensgnek,

   Mert muszj.

 

   Egyformn s mindig csaldtunk,

   De ht ez mr a mi dolgunk

   S jl van ez.

 

   S szebb dolog gy meg nem halni

   S knoztatvn is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARCSONY NNEPRE

 

HSVT NNEPRE

 

PNKSD NNEPRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Trtnetek
msolhat, nyomtathat

 

WERES SNDOR

A bn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyltan s btran szembeszegl az ernnyel, hanem mikor ernynek lczza magt. 

 

 

A reformtus keresztynsget gy tekintjk, mint a lnyegre reduklt evangliumi hitet s gyakorlatot. Ez a szemnk fnye. De mint minden magasrend lelki tmrls, ez sem mentes a deformlds s a korrumplds veszlytl, amint tovbbadja azt egyik nemzedk a msik nemzedknek, egyik np egy msik npnek. A Klvin-kutatk kongresszusai arra hivatottak, hogy segtsenek megrizni s megtisztogatni a reformtus teolgit s a reformtus egyhzat az elmocsarasodstl. Dr Bucsay Mihly Elre Klvinnal                      Oldal tetejre          ltogat szmll

 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!