//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Csomasz Tóth Kálmán:ÁROKHÁTY
BÉLÁRÓL halálának 25. évfordulóján. 1942 1967
Szemle

Dr Csomasz Tóth Kálmán:

 

 

Árokháty Béláról halálának huszonötödik évfordulóján

(1967)

Megjelent: Theologiai Szemle 10 (1967) 219-221.

Amikor a huszonöt évvel ezelőtt, 1942. március 28-án elhunyt Árokháty Bélára emlékezem, fő feladatomat nem abban látom, hogy életrajzi adatokat vagy műveiből vett idézeteket soroljak fel. Ennél sokkal tanulságosabb és az évfordulót tekintve is időszerűbb azzal megpróbálkoznom, hogy Árokháty munkásságát és személyét a magyar református egyház zenei életének történelmi összefüggéseiben szemléltessem és állítsam a mai nemzedék tudatában arra a helyre, amely szegényes és elhanyagolt egyházzenei közműveltségünknek ezt a korszerű és európai felkészültségű, apostoli lelkületű és önmagát maradéktalanul küldetésének áldozó munkását méltán megilleti.

Hogy Árokháty Béla életének és munkájának jelentőségét a maga történelmi összefüggései szerint értékelhessük, röviden át kell tekintenünk azokat a megelőző állapotokat, amelyek a hazai református egyház zenei közműveltségét kezdettől fogva a legújabb időkig meghatározták.

A hazai reformáció hajnalán iskolai zenei oktatásunk kizárólag az énekes egyszólamú gregorián liturgikus gyakorlat, az úgynevezett cantus planus céljait szolgálta. Az iskolákban tehát nem tanítottak semmiféle hangszeres zenét, sem többszólamú éneklést. Az első protestáns gyülekezeti énekeskönyvek csaknem kizárólag hangjegyek nélkül, csupán szövegekkel és azok felett olykor közismert dallamokra utaló nótajelzésekkel jelentek meg. Az egyház éneklő gyakorlata a szóbeliség műveltségi fokán állott: egyik ember vagy egyik nemzedék hallás után adta át a másiknak az énekek dallamát. A dallamok ilyetén használat - csakúgy, mint a népzenében - idővel avagy tájanként kisebb-nagyobb eltéréseket, ún. variánsokat hozott létre, de az egyes dallamtípusok karaktere nem változott el; a variálódás inkább színeződést, gazdagodást eredményezett.

Az ilyen zenei szabad vegetáció azonban nem teremthet egységet, márpedig az egységes forma, a zárt írásbeliség elengedhetetlen feltétele annak, hogy egy bizonyos közösen használt műveltségi anyag térben és időben az egész nép, az egész egyház maradandó érvényű közkincsévé válhasson.

Sajnálatosképpen a református istentisztelet hazai formáinak egyenetlen fejlődése és a zenei közműveltség emelésére ösztönzést nem nyújtó igénytelensége, ennek következtében a kellő felkészültségű tanítók (lelkészek és kántorok) hiánya már igen korán, és a jelenkorig tartó érvénnyel éreztette hatását. Szilvás-Újfalvi Imre 1602. évi énekeskönyve előszavában ismételten sajnálkozva vallja meg a saját és kortársai zenei ismereteinek fogyatékosságát; Asztalos András a zsoltárfordító Szenci Molnár Alberthez írott több levelében panaszolja, hogy megvannak a szép zsoltárok, de nincs, aki tanítsa őket, mert - úgymond - „az música az magyaroknál tudatlanságban vagyon, nehezen találják ki az nótáit az ditséreteknek". Geleji Katona István az Öreg Gradual terjedelmes előszavában írja le, hogyan „vonsszák ki" a tudatlan diákok a kántor szájából az éneket. Misztótfalusi Kis Miklós 1684-ben keserűen panaszolja a zsoltáréneklés botrányos állapotát. Id. Révész Imre (1866) arról ad számot, hogy a XVIII. században volt idő, amikor a debreceni templomokban maga az egyházi vezetőség tiltotta be az éneklést, olyan botrányos volt a zűrzavar és a tudatlanság.

Ilyen állapotok között, a nagy debreceni pestisjárvány idején szervezte meg a külföldi tanulmányútjáról nemrég hazatért fiatal professzor, Maróthi György, a maga diák ének-kvartettjét. Hogy a történeti hűségnek eleget tegyünk, Maróthi nem az egyetlen, talán nem is a legelső református egyházzenei reformátor volt ebben az időben, de ő volt a legeredményesebb és a legmaradandóbb hatású. Erdélyben az 1740-ben elhunyt Szigeti Gyula István püspök, Bod Péter tanúsága szerint már korábban megpróbálkozott az egyházban a zenei oktatás és a gyülekezeti éneklés színvonalának emelésével. Szatmáron Bardóc Pál 1742-ben vezette be a „hármoniás éneklés"-t, Kolozsvár 1746-ban, Sárospatak 1752-ben követte a példát. Maróthi reformmunkáját talán szerényebb felkészültséggel, de személytelen szerénységgel és nagy buzgósággal folytatta Varjas János, majd rendre átvették ezt a „kollégiumi" stílust a többi református iskolák is. Maróthi kezdeményezése hazánkban egy egész zenetörténeti stíluskorszakot indított el és jelez ma is.

Mégis azt kell mondanunk, hogy ez a kollégiumi énekkari gyakorlat -vagyis a Nyugaton a XIV. századtól a XVI. század második feléig uralkodott ún. tenorpraxis, mely egyszerű akkordikus szerkezetben a tenorszólamba helyezte a többi énekszólam közé ágyazott fődallamot - ez a praxis, mely a reneszánsz és a barokk nagy művészettől elmaradott igénytelenségében a német-svájci református gyülekezetek énekegyesületeiben, az ún. Collegium Musicumokban egészen a XIX. századig fenntartotta magát, európai mértékkel mérve, a XVIII. században már régóta élő anakronizmus, kuriózumszerű csökevény volt csupán. Ezt a primitív többszólamúságot a XVI. századi humanista iskolákban is csak a valódi többszólamúságba való bevezetésként tanították. Semmi adatunk nincs arra nézve, hogy Maróthi, hét évre és öt országra terjedő külföldi tanulmányai idején ezen túlra, az egykorú európai zene nagy stílusaira kitekintést szerzett volna, holott Bach és Händel a század harmincas éveiben állottak pályájuk delelőjén, nem is szólva a számos kisebb preklasszikus mesterről és zenéjükről. Ha ennek azt vethetnők ellene, hogy a református egyházi felfogásnak csakis a mindenféle hangszert, még az orgonát is mellőző, a-capella vokális zene felelhetett meg az akkori időben, még mindig fennmarad az a tény, hogy Maróthi a tisztán vokális reneszánsz stílus java alkotásait sem ismerte, vagy ha ismerte volna, akkor sem gondolhatott arra, hogy megkíséreljen egy magasabb fejlettségű zenei stílust az akkori hazai talajba átültetni.

A XIX. század második felében a sárospataki Ivánka Sámuel kísérelte meg az egyházi éneklés, a kántorképzés és az egyházon belüli zenei közműveltség magasabb szintre emelését, de fáradozásai nem jártak országosan érezhető sikerrel.

Árokháty Béla annyiban új és egyedüli jelenség a magyar református zenei életben, hogy ő volt az első lelkész, aki teológiai tanulmányaival párhuzamosan teljes értékű, európai színvonalú zenei szakképzettséget szerzett, és ezt a szakképzettségét korszerű és nagy távlatú, egyháza történetének zenei területén új korszakot nyitó, sokoldalú tanító és szervező tevékenységben igyekezett sok közöny, sok értetlenség és ellenállás közepette gyümölcsöztetni. A Zeneművészeti Főiskolán, mint 1925-ben készített önéletrajzában írja, egyidejűleg két főtanszakot végzett. Zeneszerzésben Kodály Zoltán, Siklós Albert és Weiner Leó, az orgona tanszakon Antalffy Zsiross Dezső volt a tanára. Majd 1923-ban Skóciába ment tanulmányútra és az edinburghi egyetem teológiai, ül. zenei fakultásán tanult két évig. Itt a zenei doktorátus előkészítő vizsgáját is sikerrel letette, de szigorlatára a vezető professzor hosszas betegeskedése miatt nem volt lehetőség. Skóciai tartózkodása idején Edinburghban a St. John's egyházközség orgonistája és karnagya volt, és a brit zenészek szövetsége (The Association of British Musicians) tb. tagjává választotta. Saját templomán kívül a St. Giles katedrálisban és másutt számos orgonahangversenyt adott és karvezetői, valamint zeneszerzői minőségben is gyakran szerepelt.

Skótországi tanulmányútja előtt, 1920-1923-ig a budapesti teológiai akadémia ének- és zenetanára volt. Hazatérése után ezt a munkakört betöltve találta. Ugyanakkor sikertelenül pályázott a debreceni Kollégiumban megüresedett zenetanári állásra. Vajon hogyan alakult volna a református ének- és zeneügy fejlődése a két világháború közötti időszakban, ha Árokháty akár a budapesti teológián főhivatásszerűen megmaradhatott, vagy akár a debreceni tanárságot elnyerhette volna?...

Így azután a református egyház első és egyetlen magasfokú művészi és tudományos zenei szakképzettséggel rendelkező lelkésze legsajátosabb hivatását holtáiglan csak mellék-foglalkozásként gyakorolhatta. Ebben a sziszifuszi munkában égett el az élete, őrlődött fel 52 éves korára minden energiája. Leghűségesebb, legállandóbb bázisa a józsefvárosi gyülekezet volt, amelyben 1927 óta haláláig orgonista-karnagyi minőségben is szolgált. Miután már 1920-ban ő rendezte meg a Kálvin téren hetenként kilenc héten át az első, stílus és tartalom szerint egyaránt magas színvonalú zenés áhítatokat és zenetörténeti hangversenyeket, sőt sorozatokat tartott számos nagyobb vidéki városban is, 1928-ban megalakította a Korál-Kamara ének- és zenekart, hogy ezzel az együttessel megszólaltathassa a protestáns egyházi zeneirodalom legszebb, nálunk csaknem ismeretlen remekműveinek egész sorát. Már a húszas években megkezdte harcát a kántorképzés színvonalának emeléséért, a ritmikus zsoltáréneklésért, az ősi dallamok hangnemi tisztaságának helyreállításáért, az énekkari kultúra színvonalának emeléséért és az orgonatervezés reformjáért. Ez utóbbi törekvéseinek szolgálatába állította kiadványait: a „Korál füzetek"-et és a Zalánfí Aladárral közösen tervezett, kétkötetesnek szánt Szentek Kórusa c. karénekgyűjteményt, valamint harmincnégy orgonatervét, amelyek közül legyen elég csak a nagykőrösit és a budapest-józsefvárosit említeni. Kiadványai, melyekhez sehonnét nem kapott támogatást, súlyos anyagi áldozatokat követeltek tőle, de ő mindent szívesen vállalt, csakhogy küldetését betölthesse. Rengeteg munkája sajnálatosan szétforgácsolta erejét; ennek következtében kitűnő elméleti írásainak sem tudott annyi időt szentelni, amennyire szüksége lett volna, hogy minden mondanivalójának kifejezést adjon, de még a saját és hitvese, valamint több kortársának bevallása szerint, számos orgonára, valamint magán- és karénekre vagy hangszerekre írt és előadásra került kompozíciója közül is alig maradt fenn egynéhány. Ez a néhány fennmaradt mű a Korál-füzetek egyikében-másikában került kiadásra.

Mindezekben a fáradozásaiban, főleg kiadványai létrejöttében emberileg és szakmailag egyaránt sokat jelentett számára Karácsony Sándor és Zalánfy Aladár barátsága és segítsége. Kodály Zoltán pedig elsősorban Árokháty ösztönzésére kezdett érdeklődni a genfi zsoltárok iránt; ilyen módon a nagy mester szépszámú énekkari zsoltárkompozíciója is közvetve Árokhátynak köszönheti létrejöttét. Ilyen értelmű nyilatkozatot nekem is volt alkalmam magától Kodálytól hallani.

Orgonakönyve, a Psalterium, a maga idejében messze előre mutató alkotás volt és értéke ma is fennáll, ha nem is tükrözi mindenben a zsoltárdallamok hangnemi jellegének maradéktalanul megfelelő, és a svájci, francia, valamint holland reformátusok legújabb zsoltárkiadványaiban vagy akár az új magyar koráikönyvben is kifejezett harmóniai felfogást.

Gyakorlati jelentőségét és hatását tekintve legjelentősebb alkotása a szerkesztésében 1939-ben megjelent jugoszláviai református énekeskönyv. Ennek koncepciója, következetes felépítése adta meg az ösztönzést a hazai egyház vezetőségének az énekeskönyvi reform munkálatainak 1941-ben történt elindítására, és ez az énekeskönyv szolgáltatta a közvetlen példát az 1949-ben megjelent új énekeskönyv szerkesztő bizottságának is. Természetes, hogy tíz év eltelte után már a jugoszláviai énekeskönyvnél tovább kellett jutnunk néhány lépéssel, néhány újabb felismerés megvalósításának kísérletével, kivált a zsoltárdallamok modális alakjának teljes érvényre juttatása és főleg a magyar és külföldi reformátori énekanyag válogatási területének kiszélesítése és felhasználása tekintetében. Ebből adódik, hogy ma, újabb 18 év elteltével a jelenlegi református énekeskönyv is maga veti fel az előbb-utóbb esedékes revízió kérdését. Egy ilyen eljövendő revízióban csak az Árokháty szerkesztményéből merített tanulság állíthatja fel a majdani szerkesztők elé azt a mindig érvényes normát, hogy a jól megértett és életszerűen tovább folytatott hagyomány az a fundámentom, amelyre az „itt és most" időszerű felépítményt szervesen, hasznosan és színvonalasan rá lehet állítani.

A növényvilághoz hasonlóan az emberi művelődés területén is minden talaj létrehozza a maga sajátos tenyészetét, és minden tenyészet a maga talajának adottságai, lehetőségei szerint alakul ki. A magyar református egyházi éneklés és zene a maga, ha nem is egészen sivatagi, de legalábbis szikes talajában idáig csak itt-ott hozott létre valamelyes összefüggő vegetációt, vagy egy-egy magányos személyben kibontakozott, elszigetelt virágokat. A valaha dús és egészséges kulturális aljnövényzet, a gyülekezeti népéneklés a gondozatlanság vagy az elhibázott vezetés hatására elformátlanodott; a tartós sikert nélkülöző szórványos felemelési kísérletekből nem alakulhatott ki európai igény és színvonal. Ezt az európai igényt és színvonalat hirdette meg a XX. század első felében Árokháty Béla, aki művészi és tudományos felkészültség tekintetében négyszáz esztendő alatt elsőül emelkedett fel a magyar református lelkészek közül az egyházzenei magaskultúra élvonalába. Az egyháznak ma is van és még sokáig lesz tanulnivalója az ő szellemi örökségéből és életének példájából.

Kompozícióinak túlnyomó része elkallódhatott, nagyobb lélegzetű tudományos művei életének kényszerű szétforgácsolódása miatt meg sem íródhattak; műveiben és tanításainak közvetlen hatásában mérhető öröksége szerénynek látszhatik. Mégis egyike ő a hazai református zenei tudat és zenei élet történelmi jelentőségű ébresztőinek. Neve méltán foglal helyet a zsoltárfordító Molnár Albert és a kórusszervező Maróthi György társaságában.

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Diplomás asztrológustól: A nyárra való tekintettel. Horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft. a konzultáció ingyenes!Katt!    *****    Szeretted a Trónok Harcát? Ha Westeros lenyûgözött, akkor Aneliath sem okozhat csalódást - Csatlakozz! FRPG    *****    Unalmas a nyár? Szeretnél kikapcsolódni? Az írás a véredben van? Szeretnéd kiélni a vágyaidat? - CSATLAKOZZ - FRPG    *****    SZEREPJÁTÉK - Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel fûszerezett olvasztótégelyben?    *****    A te szavazatodra is szükség van, kérlek szavazz a családi napos pályázatunkra. A fõoldalról a szövegre klikkelve...!    *****    A nyárra való tekintettel óriási akciót indítok.Születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft.A konzultáció ingyenes!    *****    Ha diplomás asztrológustól szeretnél horoszkópot + 3 éves elõrejelzést,rendeld meg.Most minden megrendelés csak 2000 Ft    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    "Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések." - Vámpírnaplók FRPG    *****    Szerepjáték &#8211; Csatlakozz közénk, és részese Te is a kalandoknak - FRPG    *****    Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs. - Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs.    *****    A horoszkóp a lélek tükre, most nagyon kedvezõ nyári lehetõség, akcióra van lehetõséged, használd ki. Várlak az oldalon!    *****    BOOKISLAND - könyvajánlók, ahol a könyvek életre kelnek - BOOKISLAND    *****    Megnyitottunk. Magyarország jelenleg talán egyetlen rajongói oldala a népszerû Holnap Legendái sorozatról. Nézz be.    *****    ANELIATH - egy középkori világ - fórumos szerepjáték    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték - ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték - &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    DIGIMON DIGITAL Monsters a digimonok rád várnak, kattints látogass meg minket!!!! A legjobb a íme a világon!    *****    >> Nézz be a "THE 100" (A visszatérõk) címû sorozattal foglalkozó lapra! Információk, érdekességek, interjúk, képek! <<    *****    A horoszkóp olyan lehetõségeket mutat,amire nem is gondoltál,a konzultáció során mindenre választ kapsz teljesen ingyen!