�rokh�ty B�la:

Az Er� c ifj�s�gi lap 1927. m�rcius h�nap - 11-12 oldal

Fiaim, csak  �nekeljetek!

Beethoven

A nap�leoni  �vek sz�l�tte. Eur�p�ban gigantikus er�k csapnak �ssze a XVIII. sz�zad v�g�n. Tr�nok inognak meg. N�pek l�lekzenek fel. �ntudatra �bred� t�megek kapj�k v�llukra kedvenceiket, hogy egyp�r nap m�lva m�r vonszolj�k �ket a k�npadra. Valami m�rhetetlen fesz�lts�gben fel�jjazva v�rj�k a lelkek a k�zeli, holnapokat. S egyre-m�sra neptunikus erupci�k r�zk�dtatj�k meg az emberi vil�got. Felszabadulnak a m�lys�gek er�i, hogy �sszez�zz�k, amit addig b�lv�nyozott a vil�g. V�ls�gos viharok ut�n k�vetkeznek �jabb kataklizm�k �s ezek �rv�nyl�s�ben �rlel�dnek a k�vetkez� sz�zadok �jj�alak�t� gondolatai, egyre jobban tisztul�, eszm�i.

M�g ezekben a f�ldrenget� viharokban hagyom�nyos, nemes uralkod�csal�dok feje hull a f�r�szporba, ugyanakkor indul el szuver�n tr�nja fel� a gyermek Beethoven, hogy n�peket �s �vsz�zados j�vend�ket  h�d�tson meg fejedelmi nagys�ga. 1770  december�ben, a Rajna melletti Bonnban �rvendez b�lcs�je k�r�l a k�lni v�laszt�fejedelem szer�nysors� tenorist�ja szer�ny, csendes-lelk� feles�g�vel. Csak megsokszoroz�dik a sz�l�k �r�me, mikor fel csillan egyp�r �v m�lva a gyermek csod�latos, rendk�v�li zenei k�pess�ge. El is hat�rozz�k, hogy csodagyermeket nevelnek bel�le, akit b�mul majd �s megfizet a vil�g. A  hi�nyos m�velts�g� �s italoskedv� apa durva k�zzel k�nyszer�ti gyermek�t a zongor�ra �s heged�re. Mennyit  s�r a kis Beethoven Lajos a zongora mellett, m�g kem�nykez� atyja szigor�an szabja ki sz�ml�ra a  neh�z  gyakorlatokat. Hogy min�l t�bbet gyakorolhasson, iskol�ba sem igen j�rhat. B�rmennyire  szeretne is tov�bb tanulni, �rni-olvasni is alig tanulhat meg. A helyes�r�s mindig is gyeng�je maradt, j�l lehet fogyat�kos neveltet�s�t k�s�bb siker�lt p�tolni, mikor m�r el�kel� t�rsadalmi k�r�kbe nyitott ajt� a sz�m�ra.

Kilenc�ves volt, mikor komolyabb zenei tanulm�nyokba  kezdett. Egy Pfeiffer nev� zen�sz, majd  k�s�bb  pedig  Neefe, jeles zeneszerz� �s orgonista ismeri fel meglep� tehets�g�t �s vezeti be a zeneelm�let m�ly �s szent titkaiba. Atyja �zleti szelleme azonban kiveszi a gyermeket a j� kezekb�l �s csodagyermekk�nt hangversenyk�r�tra viszi. Mint ahogy ma is szok�s, egy p�r �vet elhallgat a gyermekm�v�sz �letkor�b�l, hogy ann�l t�nem�nyesebb legyen a siker. Mire �jra Bonnba, haza�rkeznek, m�r igazi m�v�sz a gyermek ifj� s tizenn�gy�ves kor�ban orgonist�ja lesz a v�laszt�fejedelem udvar�nak, amelyben sok kiv�l� m�v�sz  vett r�szt a zenekar m�v�szi munk�j�ban. Itt ismeri meg �s csod�lja m�ly �h�tattal Mozartnak, a zongora halhatatlan po�t�j�nak a m�veit s ellen�llhatatlan v�gya hozz� viszi B�csbe. Mozart az ifj�t el�sz�r hidegen fogadja. Majd mikor ez s�rtett hi�s�g�ban t�m�t k�rt a csod�lt mestert�l, hogy afelett szabad vari�ci�kat,  r�gt�n�zz�n, olyan virtuozit�ssal  oldotta meg a feladatot, hogy Mozart elragadtatva ki�ltott bar�tai fel�: „Vigy�zzatok, err�l a fi�r�l m�g sokat fog besz�lni a  vil�g!" 

Csod�san gazdag �vek munk�ja k�vetkezett. Mozart csod�lkoz� felki�lt�s�ra. Lelke kor�nak a gigantikus  fesz�lts�g�t hordozta mag�ban. Tele van az �lete k�rd�sekkel, t�preng�sekkel, a legnemesebb v�gyakkal, a  legtiszt�bban emberi indulatokkal.  Zongor�j�hoz �l, hogy a hangokra b�zza, amit emberi nyelv nem mondhat el. Kottapap�rok vonalrendszer�re vet�ti ki megold�sokat keres� lelke tit�ni sejtelmeit. Hal�los komolys�ggal sz�l az �l�t nagy k�rd�seir�l, a f�jdalomr�l, csal�d�sr�l, a rem�nyr�l �s az �r�mr�l  is. Minden, amit  a hangok sz�rny�ra b�z, tiszta, nemes �s szent. A magass�gokba figyel �s a magass�gok eszmei vil�g�b�l hordja sz�t az �r�kk�val�s�g �zeneteit rend�thetetlen, megr�z� pr�f�tai er�vel. M�v�szete nem j�t�ka a hangoknak, hanem kifejez�se egy megsejtett eszmei vil�g �r�k�rt�k� igazs�gainak, ame-lyekben kiegyenl�t�dnek m�ly lelk�nek �r�kl�tt nagy fesz�lts�gei.

S hogy felmagasztosul, mennyire �nnep�lyess� v�lik a hangja, mikor az Isten v�gz�se azzal teszi pr�b�ra, hogy megfosztja �t, a hangok birodalm�nak k�lt�fejedelm�t a hall�st�l. „K�tszeresen �rzem szerencs�tlens�gemet, - mondja emberf�l�tti f�jdalommal - mert az emberek m�g f�lre is ismernek... Teljesen egyed�l vagyok ..." Ekkor gazdagodik meg befel� fordul� szeml�l�d�se s m�ly�l el a lelke. Ekkor csend�lnek fel zen�j�ben a term�szet zen�j�nek �si elemei az Appassionataban, az Eroic�ban, az V. szimf�ni�ban. Ekkor �rja a halhatatlan Kreutzer-szon�t�t s  majd a Missa Solemnis-t �s a IX. szimf�ni�t.

Befel� n�z, hogy az �let val� vil�g�b�l ann�l t�bbet l�sson. Nem hallja az elragadtat�s tapsviharjait s hogy belef�jdul a lelke arra a gondolatra, hogy nem �rtik meg.  Feljegyz�seiben, leveleiben ott l�tjuk  borong�s arc�t, m�lyen elt�n�d� szemeit. Levelez�seib�l  a nagy ember nagy lelke sz�lal meg, mikor a  szeretet �s az igazs�g tiszta hangja mellett a t�relmetlen f�jdalom z�g is fel. Az �let filoz�fus, megrend�t�erej�, komor m�v�sze �, akinek a munk�ja, az �lete az�rt  �ld�s az  eg�sz emberis�g sz�m�ra, mert �nmaga f�l� emeli azt, aki meghallgatja: oda, ahonnan az isteni kegyelem a maga teljess�g�ben hozta az egyetlen  lehets�ges felold�s�t minden diszharm�ni�nak.

Hal�l�nak sz�zadik �vfordul�j�t �nnepli az: eg�sz vil�g. Nek�nk is fel kell figyelni r�! Hozz�nk, magyarokhoz is idek�t�tt�k a m�v�szet �s bar�ts�g sz�lai. Sok m�v�t aj�nlotta magyar nagylelk� tisztel�inek. A pesti n�met sz�nh�z megnyit�s�ra (1812) is �t k�rt�k fel alkalmi el�- �s ut�j�t�k �r�s�ra. „... Orvosom tilalma ellen�re neki�l�k, hogy seg�tsek a magyar bajuszosoknak, akiket sz�vb�l szeretek ..." - �rja kiad�j�nak   Lipcs�be. Mi ez �v tavasz�n f�nyes �nneps�gekben �nnepelj�k a halhatatlan nev� Beethovent.

1827 m�rcius  v�g�n  hunyta be  szemeit.. A kr�nik�s szerint B�csben ugyanakkor heves vihar d�h�ng�tt, havazott �s mennyd�rg�tt. Csak�gy, mint a b�lcs�je felett kint a nagyvil�gban …          

 �rokh�ty B�la

Az Er� c ifj�s�gi lap 1927. m�rcius 11-12