http://palheidfogel.gportal.hu
http://palheidfogel.gportal.hu

Adjatok hálát az Atyának, aki alkalmassá tett titeket arra, hogy a szentek örökségében, a világosságban részesüljetek. Kolossé1,12


         "Aki nem tud embereknek köszönetet mondani, ezzel leleplezi önmagát, hogy bizony Istennel szemben is hálátlan és nem tud Neki sem köszönetet mondani”. Kálvin: A Genfi Egyház Kátéja.


         … „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth


          

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

http://heidfogel-domjan.gportal.hu

palheidfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHECISMUSSA Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító    FORMATSKÁJA melyet nagy theologus

CALVINUS JÁNOS …KOLOSVÁRATT M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend

Partium Hasonmás Kiadás - A Genfi Egyház Kátéja   Misztótfalusi Kis Miklós 1695-ös kiadásanak hasonmás kiadása. Csak ismertető.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.  www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozs- várig Környezetvizsgálati tanulmány

- Fekete Csaba Káté egyház tanítás Kálvin János A genfi egyház kátéjaPartium Kiadó Nagyvárad 2014

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


1924-1996

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505-1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 -1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Webem - itt

 
2. SZIGETI JENŐ ÉVSZÁZADOK FÉNYEI Skaricza
Máté a rajzoló reformátor

SZIGETI JENŐ ÉVSZÁZADOK FÉNYEI

Skaricza Máté a rajzoló reformátor


Ebben az esztendőben ünnepeljük Skaricza Máténak, a jeles énekszerző, művészet-kedvelő reformátorunknak 450. születése napját. A reformátorok második generációjához tartozott, akinek életével, színes humanista egyéniségével eddig keveset foglalkozott a magyar egyháztörténetírás. Barla Jenő 1901-ben, a Protestáns Szemlében folytatásokban megjelent monográfiája (1), mely ma is alapvető, az egyetlen róla írt könyv. Ezt próbálta továbbépíteni Mészáros László (2) újabb tanulmánya. Rajtuk kívül csak kisebb közlemények láttak napvilágot, mint amilyen Herepei János (3) írása volt. Munkásságát újabban Kathona Géza vizsgálta meg (4). Pedig Skaricza jeles énekszerzőnk volt, kinek egyik éneke ( "Drága dolog az Úr Istent dicsérni...") máig népszerű. Ugyanakkor tehetséges latin költő is volt (5). Ő fordította magyarra Luther Márton énekeit (6). Ő volt talán az "Erős várunk" első magyar fordítója. Jól verselt magyarul is. Ráckevének - szülővárosának - versekben megírt történetével jeles szolgálatot tett (7).

Skaricza Máté jeles teológus volt, Szegedi Kis István tanítványa, életrajzírója, alapvető munkájának kiadója. Igaza van Kathona Gézának, "Szegedi Kis István színes egyénisége, hatalmas tudása és keresztyén jelleme Skariczát egy egész életre magához láncolta" (8). A hercegszöllősi kánonoknak minden valószínűség szerint ő volt a magyarra átdolgozója és kiadója (9). Ezzel jelentős szolgálatot tett a kálvini irányzatú reformáció terjedésének. Kemény hitvitákat folytatott a XVI. század nyolcvanas éveiben jelentkező dunántúli antitrinitárius mozgalmakkal, melyek Baranyában vertek gyökeret és onnan sugároztak szerte (10). Írásbeli vitát folytatott az antitrinitárizmushoz csatlakozott Tolnai Ambrus Lukács polgárdi lelkipásztorral és sikerült őt visszatéríteni a helvét irányzathoz (11). 1588-ban pedig Pécsett élőszóval folytatott hitvitát Válaszúti Györggyel, az ottani unitárius lelkésszel (12). Lényegében ezekkel akarta az antitrinitárius eszméktől szétzilált Alsó-Dunamelléki református egyházkerület sorait újrarendezni. Ezért magyarította és adta ki az 1576. évi hercegszöllősi zsinat által elfogadott kánonokat, melyek lényegében Skaricza mesterének, Szegedi Kis Istvánnak az 1560-as években református szelleművé átalakított 47 szakaszos latin nyelvű kánongyűjteménye, az úgynevezett baranyai kánon.

Skaricza Máté 1544-ben Ráckevén született. Alsóbb tanulmányait Bod Péter állításával ellentétben (13) nem Tolnán, hanem Ráckevén végezte, még Szegedi Kis Istvánnak 1563-ban Ráckevére való költözése előtt. Bod Péter csak a később kialakult jó barátságukat vetíti vissza Skaricza életére. A nagy reformátor ugyanis 1552-54-ben valóban a tolnai iskolában tanított. Az újabb elemzések azt mutatják, hogy Skaricza humanista műveltségének megalapozója a ráckevei iskola volt. Éppen Skaricza Szegedi életrajzából több latin műveltségű ráckevei polgárt ismerünk, Literatus Pált, Dezső Bálintot, Dezső Gáspárt, akik nemcsak a latin nyelvet ismerték, hanem a klasszikus auktorok között is tájékozottan mozogtak. Kathona Géza, aki erre az összefüggésre rámutatott, ennek alapján állapítja meg: "A ráckevei iskola ismeretlen nevű rektorai a török hódoltság fülledt levegőjét a reneszánsz szellem üdítő fuvallatával frissítették fel." (14). Ennek az iskolának volt Skaricza a tanulója.

A városka életében Szegedi Kis István érkezése hozott fordulatot (15). 1563-tól Skariczára is döntő hatást tett a nagy reformátor működése. Szegedi mindjárt 1563-ban Pestre küldte Skaricza Mátét rektornak, majd - bizonyára eredményes működése miatt - a következő évben, 1564-ben ugyanebben a minőségben szülővárosába tért vissza. Szegedinek is segített, ő másolta le nagy művét, a "Loci communes" kéziratát. Valószínűleg Szegedi Kis István tanácsára folytatta tovább tanulmányait Skaricza. 1566-67-ben Kolozsvárott járt, ahol a nagy hírű Károlyi Péter volt a rektor (16). Innen Jászberényben, majd 1568 elejétől ismét szülővárosában viselte a rektori tisztet. Ezt követte külföldi tanulmányútja, mely humanista műveltségét tovább öregbítette.

Skaricza Máté 1569 áprilisában külföldi tanulmányútra indult, melynek első állomása jó humanista szokás szerint Itália volt. Szegedi Kis Istvánról írt életrajzába szinte észrevétlenül beleszőtte külföldi peregrinációjáról szóló tudósítását is. Ebben úgy mutatkozik be, mint a magyar későreneszánsz markáns egyénisége. Az első állomása Padova volt, a magyar és az itáliai humanizmusnak ez a fontos kapcsolópontja (17). Szegedi és ráckevei barátait - Bogdányi Ivánt és patrónusát, Literatus Pétert -, akik a reformáció harcos hívei, nem kevés aggodalommal töltötte el Skaricza olasz földhöz való vonzalma. Erőfeszítéseketis tettek annak érdekében, hogy eredeti tervétől eltérítsék, de sikertelenül. Skaricza habzsolva szívta magába a reneszánsz kultúrát. Padovában Arisztotelész és Platón bölcseletét szerette volna pontosan megismerni, de nem hagyták nyugton az olasz föld csodálatos látnivaói. Humanista mohósággal járta végig a leghíresebb és legékesebb olasz városokat. Járt Velencében, Veronában, Mantuában, Ferrarában, Bolognában, Firenzében, Rómában, Sienában, Pisában, Genovában, Paviában és Milánóban. Ez is mutatja,hogy Skaricza nem csupán a filozófiában akart elmélyedni, hanem látni kívánta a régi Róma minden dicsőségének emlékét és a reneszánsz művészetének, építészetének, képzőművészetének minden csodáját. Több mint egy esztendeig vándorolt városról városra, és megtanult olaszul. Úgyannyira, hogy Genfben a hitük miatt idemenekült olasz emigránsokkal anyanyelvükön beszélt.

Nem maradt ki Skaricza tanulmányi útjából a reformáció klasszikus földje sem. 1570 végén Genfben és Zürichben járt. 1571 elejétől a bázeli egyetemen tanult. Itt huzamosabb ideig kívánta tudását gyarapítani, de csupán a héber nyelv alapelemeinek elsajátításáig jutott el. Ellenállhatalan vágyat érzett, hogy meglátogassa a reformáció szülővárosát, Wittenberget, de a mindent megismerni akaró humanista tudásvágyától sarkallva néhány hónap múlva nagy nyugat-európai körútra indult. Járt Strassburgban és Heidelbergben, 1571 őszén Marburgban, majd Londonban és Cambridge-ben, azután egy rövid időre visszatért Wittenbergbe, hogy innen 1572 áprilisában hazainduljon szülővárosába, ahol atyai jóbarátjának, Szegedi Kis Istvánnak 1572. május 2-án történt halála után lelkészutóda lett. Amilyen tarka volt életének eddigi ideje, olyan hűségesen őrizte tisztét a továbbiakban. Szülővárosában szolgált egészen haláláig, 1591. március 21-ig, amikor életét egy török támadás során fegyver oltotta ki (18).

Skaricza Máté hosszú, változatos tanulmányútja alkalmával lényegében sehol sem tanult. Wittenbergben még a szokásos magisteri grádust sem szerezte meg. Helyette inkább kapcsolatokat gyűjtött, barátkozott. Az 1560-70-es évek fordulóján számos európai szellemi nagyságával sikerült barátságot kötnie jó humanista szokás szerint, és ezzel Európa legfontosabb szellemi műhelyeibe nyert bepillantást. Ebben - a korabeli Magyarországon csak Paksi Cormaeus Mihály (19) lehetett párja. Kathona Géza így foglalja össze ezt a gazdag kapcsolatsort: "Páduában a calabriai Martialis barátot hallgatja, Bázelben a lutheri hajlandóságú Simon Sulcerus tanítványa, Strassburgban a lutheri reformáció nyugtalan antagonistájánál, Matthias Flaciusnál és a krypto-kálvinizmussal gyanúsított úttörő pedagógusnál, Johannes Sturmnál tiszteleg, Heidelbergben azon kor legnagyobb hebraistájával, Immanuel Tremelliusszal ismerkedik meg, Cambridge-ben annak vejét, a hugenotta Rudolf Chevalier-t keresi fel, Londonban pedig az anglikán Johannes Foxiusszal veszi fel a kapcsolatot. Minden konfesszió képviselőjéhez nyílt szívvel közeledik. Bár nem csinál belőle titkot, hogy külföldi tanulmányútjának legnagyobb élménye az a pár nap volt, melyet Genfben Béza, Zürichben pedig Bullinger és munkatársai körében tölthetett."(20)

Ez a felsorolás nagyon tarka képet mutat. Az övétől eltérő világnézeti, teológiai nézetek nem szabtak határt humanista megismerésvágyának. Ez arra figyelmeztet, amit eleddig az egyháztörténeti kutatás nem vett kellő módon figyelembe. A magyar reformációnak erős humanista gyökerei vannak. Az ifjú Szegedi Kis István is humanistának indult. Azok a ferences, vagy ferences-barát befolyás alatt álló reformátorok, akik az új tan első zászlóvivői voltak, át voltak hatva a humanizmus szellemével. Első nagy szellemi élményük, mint Szegedi esetében is - a klasszikus auktorok megismerése volt. Ez vezetett sokakat Krakkóba, mint Szegedi Kis Istvánt is (21).Skaricza Máté humanista arcélét erősíti az a dédelgetett terve , hogy Olaszországban szerette volna megtanulni az akkor még nagyrészt művészetnek számító nyomdászmesterséget. Rövid velencei tartózkodása alatt foszlott szét talán ez az álom. Pedig megvolt gazdag humanista egyéniségében hozzá a kellő tálentum. "Az általa készített Szegedi arcképből követketethetően nem minden rátermettség nélkül vághatott volna bele a szakma elsajátításába, mert tehetséges rajzoló volt, s ha titkos vágya valóra válik, idővel kiváló réz- és betűmetsző lehetett volna belőle, XVI. századi előfutára Tótfalusi Kis Miklósnak." (22)

Így hát Skaricza Máténak köszönhetjük egyetlen hiteles reformátor arcképünket. Ez az egyetlen ránkmaradt rajza. Erre viszont ő is büszke volt. Keletkezésének körülményeit maga írja le a Szegedi-életrajzban: "Félévre átvettem Jászberényben az iskola vezetését (23). Itt fejeztem be Szegedinek arcképét jobb kivitelű rajzban, melyet még odahaza nagy merészen az iránta való nagy szeretettől és tisztelettől indítatva, néhány papírlapon vázolni kezdtem. A megértő Szegedivel minden szándékomat közöltem, máskülönben effajta képességemnek egy morzsáját se ismerte egyetlen elöljáróm sem. Most pedig ennek az én vakmerőségemnek és ifjúságomnak első kísérletét itt bemutatom..., ha már közlöm azt a verset is, mellyel ezt a képet először Szegedinek ajánlottam:


Csak tűnő képet jelez a tükör és ha odébb állsz,

Még nyoma sem marad ott, amit elébb mutatott.

Éppen ezért vélem, Szegedink! te szerinted is illő,

Hogy tartós képben lásd alakod magad is.

Ám, ki halálod után tudakolja, (mit adjon az ég is)

Milyen testben volt annyi nemes tudomány:

Annak okulásul megfestém fürge kezemmel,

Milyen volt arcod s milyenek a szemeid.

Így e képmássod meg lesz még holtod után is

Testre kicsiny alakú, ám nagy eszű Szegedink!

Aki gyakorlatlan kezeim művét lebírálná,

Jusson eszébe: "elég merni is a nagyot" - Élj! (24)



Ez a rajz Szegedi Kis István híres művében, a "Theologiae sincernae loci communes"-ben látott napvilágot Skaricza sokat emlegetett Szegedi életrajzával együtt. Alatta, ismét jó humanista szokás szerint egy vers, a kitűnően verselő Skaricza tollából. A kép markáns, tekintélyt parancsoló, erőtől duzzadó, javakorabeli férfit mutat, a vers meg álljon itt Szegedi Kis István és humanista tanítványa, Skaricza Máté emlékezetére:


Si cupis expressos STEPHANI cognoscere vultus:

Os oculosque suos sic SZEGEDINUS habet.

Hinc reputa, sancti Lector non ficte laboris,

Quot fuerint humili corpore mentis opes.

Ut, quamvis faciem manus hanc operosa notarit,

Caetera depingi Zeusis et ipse neget.

Qualis enim doctum penetrale figuret Apelles,

Per sua quod solus scripta diserta docet?

Haec idcirco favens ubi conspicis ora, precare

Ne pareant tanti tot monumenta viri.

Anno IMMANUELIS CIO IO LXVIII.


Magyar fordításban:

Hogyha Kis Istvánt, a Szegedit, nem ismered, ímé:

Ilyen alakja van arca vonásainak.

Aki e szent munkát most olvasod, elhiszed erről,

Mily nagy szellemi kincs sátora volt ez a test.

Úgy hogy bár kezem is gonddal festette vonásit,

Többet Zeuxis sem tudna jelezni velök.

Mert vajh Apelles is rajzolhatná-e a belsőt,

Melyet ez egymaga szép műveiben kimutat?

Jóindulattal nézvén ezen arcra, imádkozz:

Légyen e férfiúnak nagy neve, műve örök.

Az Úrnak 1568-ik évében. (25)

JEGYZETEK 

1. / Barla Jenő: Skaricza Máté élete és zsoltárköltészete Protestáns Szemle, 1901. 589-600, 660-677, 717-732. Különnyomatban: Bp. 1902 ismertette Thury Etele: Prot. Egyh. Iskolai lap. 1902. 227. Előtte a legjelentősebb Skariczára vonatkozó mű: (Jankovich Miklós) Magyarországon volt Socinianus Ecclesiákról és Válaszúti György papjoknak Skaricza Máténak 1588. esztendőben tartott diputatiójáról. Tudományos Gyűjtemény, 1828. VI. 31-79. Klny. is. - 2. / Mészáros László: "Elég merni is a magyart..." (Skaricza Máté ráckevei prédikátor költő élete) Theológiai Szemle 1972. 9-10. 307-315. - 3. / Herepei János: Skaricza Máté halála ideje. Prot. Szemle 1936. 17-20. - 4. / Kathona Géza: Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. Humanizmus és reformáció 4 Bp. 1972. 83-89 - 5. / Sírverset írt Szegedi Kis Istvánnak. Verset írt Szegedi Kis István: Tabulae analytica (1592) elé stb. vö. Szegedi Kis István: Theologiae sincerae loci communos. Basel 1585. - 6. / vö. Barla Jenő im. A hagyomány szerint mintegy kilenc nagyrészben idegenből fordított egyházi éneket kapcsol össze nevével, de ezek közül csak háromról tudjuk kétségen kívül Skaricza szerzőségét bizonyítani. - 7. / Skaricza Máté versezete Keviről(1581) - Diplomatorium Ráckeviense. Kiadja Magdics István Székesfehérvár, 1888. 83-93. - Valószínűleg ő a szerzője Szabó Lázár énekének. Barlai Jenő: Szabó Lázár éneke. Magyar Protestáns Egyháztörténeti adattár, 1907. VI. 7-10. -8. / Kathona Géza: im. 83. - 9. / Zoványi Jenő: A magyarországi protestantizmus 1865-től 1600-ig. Humanizmus és reformáció 6. Bp. 1977. 133-137. Kanyaró Ferenc: Unitáriusok Magyarországon, Kolozsvár, 1891. - 10. / Kathona Géza: A baranyai unitárizmus a XVII. sz. végén. Theológiai Szemle 1963. 11-12, 341-346. Az Alsó és Felső Baranyában való Ecclesiacnac articulusi, mellyec Hercheg Szőlösön, irattac Negyven Praedicatoroc ielön voltaban, melyeket minyaion iová hattanac. Pápa, 1577. (RMNy I. 394.) Fakszimile szövege. Mokos Gyula: A hercegszöllősi kánonok, Bp. 1901. - 11. / Kathona Géza: im. 40. - Szabó Károly: Adalék a magyarországi unitáriusok XVI.-ik századi töténetéhez. Keresztyén Magvető 1872. 248-252. - 12. / Válaszúti György: Pécsi disputa. Régi Magyar Prózai Emlékek 5. köt. Bp. 1981. Bevezetés és jegyzetek Dán Róbert, Bp. 1981. - 13. / Bod Péter: Magyar Athenás. Nagyszeben 1766. 241. - 14. / Kathona Géza: im. 84. - 15. / Földvári László: Adalékok a dunamelléki ev. ref. egyh. kerület történetéhez I. Bp. 1898. 43-44. uo.: Szegedi Kis István élete s a Tisza-Duna mellékének reformációja Bp. 1884 - Kathona Géza: Szegedi Kis István helye kora szellemi összefüggéseiben im. Fejezetek... 145-193. - 16. / Károly Péter (1543-1576). Nagy Kálózy Balázs: Károly Péter. im. A második helvét hitvallás Magyarországon és Méliusz életműve. Studia et Acta Ecclesiastica II. 1967. 473-515. - 17. / Veress Endre: A paduai egyetem magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai (1264-1864) Bp. 1915. - Waldapfel József: Padova, Krakkó és a magyar irodalom. im. Waldapfel József: Irodalmi tanulmányok. Bp. 1957. 7-23. - 18. / Herpai János: im. 17-20. - 19. / Paksi Cormaeas Mihályról: Kathona Géza: im. 21, 28, 40, 85, 139-140, 168, 223, 228. Szeremlei József: A Heidelbergben tanult magyarok névsora: Sárospataki füzetek 1862. 559. - 20. / Kathona G.: im. 85. - 21. / Waldapfel József: Krakkó szerepe a magyar művelődésben. Apolló 1939. 52-58. im. Irodalmi tanulmányok. Bp. 1957. 16-23. - Kovács Endre: A krakkói egyetem és a magyar művelődés Bp. 1964. 228. Dabrowski, Jan: Krakkó és a krakkói egyetem szerepe a magyar kultúra történetében. Tanulmányok a lengyel-magyar irodalmi kapcsolatokköréből. Bp. 1969. 55-70 - 22. / Kathona G.: im 84 - 23./ Erre 1567-ben került sor - 24./ Latinul így szól az idézet: "Et his hoc pacto Dei nutu transactis, parentique meo summa cum laeticia expositis, ad instantiam iterum Bellein et civium loci regimen scholare Iazbrinii ad annum saltem dimidium suscipio: Ibique imaginem Szegedini perfectiori pictura absolvo, quam adhuc domi audacius summo eius amore et reverentia ductus aliquot chartulis informare coeperam: praesentique Szegedino propositum omne meum detexeram, alias eiusce artificii ne mica quidem ullo mihi antesignano gustata. Porro eiusdem meae temeritatis ac adolescentiae rudimenta hic posuero si commemorem versus quoque quibus chartas illas Szegedino primum dedicaram:

In speculo fallax obstantis imago resultat:

Mox abeuntis, eo dissimulante, perit:

Hinc Szegedine tibi durabile, credo putasti,

Ingenii fieres notus et ipse typo:

Sed cupidis forsan (quod post tua fata precabor)

Nosse, tot in quo sint corpore mentis opes:

Quod potui feci: sic os oculosque notando,

Quo tibi gestari more modoque solent:

Hinc alter tu iam superest, tua tempora vincens,

Corpore non magnus, mente sed altus homo:

Porro ego aghnastoV ne quoquam iudice damner:

Est satis in magnis et voluisse: Vale.

 Stephani Szegedini Vita. im. Szegedi Kis István: Theologiae sincerae loci communes de Deo et homine. Basel 1585. b4b-/35a. A fordítás Kathona Géza műve ( im. 108, - latin; 136) a versfordítás pedig Faragó Bálint A mezőtúri ref. főgimnázium 1905-1906 évi értesítőjének 5-68. lapján közölt fordításából való (Klny. Mezőtúr, 1906) - 25. / vö. 23. j. - Kathona Géza: im. 225.-

 http://www.reformatus.hu/confessio/cikk.php?cikk=1994/4/szep3.htm

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!

Szabolcska Mihály:

Uram, maradj velünk!

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Istvándi történetéhez

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható és videó is

 

ÁROKHÁTY BÉLA 1890-1942

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912-1988

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999

 

XX. század Történelméhez

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - TUDJ MEG TÖBBET SELENA GOMEZ MAGÁNÉLETÉRÕL, SZERELMÉRÕL, CSALÁDJÁRÓL, KARRIERÉRÕL!    *****    HA TE IS IMÁDOD A ZÖLD ÍJÁSZ VILÁGSIKERÛ SOROZAT ELBÛVÖLÕ SZERELMESPÁRJÁT AKKOR ITT A HELYED! MAGYAR OLICITY SITE    *****    The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    ARIANA GRANDE TODAY - MAGYARORSZÁG EGYETLEN ARIANA GRANDÉVAL FOGLALKOZÓ HONLAPJA - TUDJ MEG RÓLA MINDENT    *****    KOSEMBLOG.GP//A MAGYAR "A SZULTÁNA" RAJONGÓI OLDAL//BY: KÖSEM// KOSEMBLOG.GP//MINDEN, AMI KÖSEM...