Dr Bucsay Mih�ly

Melius Juh�sz P�ter gondolatvil�ga

1572. december 15-�n egy alig 36-38 �ves ember halt meg Debrecenben: Melius Juh�sz P�ter, a v�ros lelkip�sztora, az egyh�zker�let p�sp�ke, az eg�sz magyar reform�tuss�g apostoli tan�t�ja, szervez�je �s v�delmez�je. Jellemz�, hogy a kutat�k nem tudj�k biztosan megmondani, h�ny �ves volt, amikor meghalt. B�r Meliusnak a toll�b�l tal�n a legt�bb �r�i alkot�s maradt fenn magyar kort�rsaival �sszehasonl�tva, saj�t �letk�r�lm�nyeir�l nem vagy alig besz�lt. A k�vetkeztet�seknek az a csoportja, amelyet akkor nyer�nk, ha Somogyi P�tert, a hit��rt egyesztend�s kem�ny fogs�got szenvedett v�gsellyei tan�t�t azonosnak tekintj�k Meliusszal, ma m�g nem tekinthet� igazoltnak. El�g sok neh�zs�get kellene m�g legy�zni, kell�en fel nem oldott ellentmond�st elt�ntetni, hogy a k�t Somogyi P�ter azonoss�g�t t�nynek vehess�k.

Az els� biztos adat �let�r�l a wittenbergi egyetem anyak�nyvben tal�lhat�; ahol 1556. okt�ber 25-�n iratkozott be. Wittenbergben nem sokkal tov�bb mint f�l �vig 'id�z�tt, m�gis van jel, amely arra mutat, hogy a kell� el�k�sz�tetts�g birtok�ban e r�vid id� alatt is meg tudta szerezni a magisters�g tudom�nyos fokozat�t. A kutat�k �gy v�lik, hogy Melius, aki 1536 t�j�n sz�lethetett Horhiban, egy m�r elpusztult Somogy megyei k�zs�gben, k�znemesi csal�db�l, a h�res tolnai iskol�ban szerezhette sokoldal�, a filoz�fi�t, jogi: ismereteket �s a teol�gi�t is mag�ban foglal� el�k�pzetts�g�t. Megtanult ifj�s�g�ban a magyaron k�v�l hat nyelven besz�lni vagy olvasni: latinul, g�r�g�l, h�ber�l, n�met�l, arabul �s t�r�k�l. Magas fok� �n�ll�s�g�t �s �t�l�k�pess�g�t mutatja, hogy b�r a tolnai iskol�ban is �s Wittenbergben is lutheri tan�t�sokat hallhatott, � m�gis mint a magyar reform�tus egyh�z nagy szervez� �s �p�t� teol�gusa �rta be nev�t a t�rt�nelembe. Csak egyvalakir�l tudjuk forr�sszer�en, hogy seg�tett neki az �rvacsora k�rd�s�ben meg�rteni �s elfogadni a helv�t felfog�st. Szegedi Kis Istv�n volt ez az atyai tan�t�, egyh�zunk m�sik apostoli munk�ss�g� reform�tora.

A wittenbergi tanul�s ut�n Melius �let�ben van egy f�l �vt�l egy �vig terjed� id�szak, amelyr�l nincs adatunk. Leg�jabb �letrajz�r�ja, dr. Kathona G�za szerint leghelyesebb ezt az id�t egy nagyobb szab�s� k�lf�ldi k�r�ttal kit�lt�ttnek tekinteni. K�roli G�sp�r, a bibliaford�t�, �ppen ekkort�jt l�togatta meg Strasbourgot �s Sv�jcot. „Vajon bar�tja, Melius, nem tartott-e vele?" - teszi fel a k�rd�st joggal dr. Kathona G�za.1 S�t tal�n az eml�tett v�rosok sor�t m�g ki kell b�v�teni Majna-Frankfurttal, Heidelberggel �s T�bingennel. Amikor ugyanis Melius 1558-b�n megkezdte hazai m�k�d�s�t Debrecenben mint a v�ros f�ldesur�nak, Enyingi T�r�k J�nosnak p�rtfog�s�val odah�vott pr�dik�tor, az els� perct�l akkora hozz��rt�st �s hat�rozotts�got: �rult el a v�ros �s az eg�sz vid�k reform�tus szellemben val� megszervez�s�ben, mint aki saj�t szem�vel l�tta �s figyelte meg k�lf�ld�n a reform�lt egyh�zi �let k�l�nb�z� ir�nyait, j� �s rossz p�ld�it. Teljes magabiztoss�ggal, tev�kenykedett a reform�tus egyh�zi �let ki�p�t�s�ben nemcsak Debrecenben �s 'a Tisz�nt�lon, hanem a Tisz�n innen �s Erd�lyben is.

Erd�lyb�l azonban hatalmas �s veszedelmes ellenf�l jelentkezett, a Szenth�roms�gtagad� ir�nyzat, az antitrinitarizmus vagy unitarizmus, amely mag�t �ll�tja oda mint a reform�ci� utols�, befejez� l�p�s�t. Meliusnak nemcsak az unit�riusokat p�rtol� fejedelemmel, J�nos Zsigmonddal kellett szembeker�lnie, de az okos �s ravasz olasz fejedelmi tan�csossal �s orvossal, Blandrat�val, a kiv�l� szellemi adotts�gokkal b�r� D�vid Ferenccel �s a m�g�tt�k �ll� erd�lyi �s alf�ldi nemes urakkal, papokkal, polg�rokkal �s parasztokkal is. Az antitrinit�rius t�borral nemcsak ny�lt vit�kban kellett megm�rk�znie, de az ellenf�l az irodalmi szat�ra eszk�zeivel is megpr�b�lta Meliust hitelvesztett� tenni. Tudjuk, hogy a k�z�leti k�zdelemben a rosszhiszem� kipelleng�rez�snek az a legbev�ltabb m�dja, ha elhitetj�k az ellenf�lr�l, hogy minden l�p�s�t alantas anyagi �rdek vezeti. Ilyen rest, �lvhajh�sz�, �nel�g�lt embernek �br�zolta Meliust az antitrinit�rius kom�dia�r�: Kar�ti P�l a Debreceni disput�ban. (Actus primus :)

„P�ter p�pa (azaz Melius): �, boldogs�gos Szenth�roms�g! A te Szent Fiad�rt h�la l�gyen N�ked, hogy engemet, szeg�ny nyavaly�s b�n�st ilyen j� szerencs�vel Szerett�l, e vil�gon gazdags�ggal l�togatt�l. B�v�lk�d�m mindennel; �s amik�ppen a sz�p halacska a v�zben mily nagy gy�ny�r�s�gben �l: itt e vil�gon �n is szint�n azonk�ppen �lek. H�rem, nevem olyan nagy van, hogy majd ama b�lcs Alexandernek sem volt nagyobb. Bizony�ra, ha az �llapotomat megtekintem, ak�rmelyik kir�lyn�l is boldogabb vagyok, mert neki az orsz�gra gondja vagyon, hadra gondja vagyon, �nn�kem semmi aff�le gondom nincsen. Sz�lok, besz�lek valamit vas�rnap a vak paraszts�gnak, s heted�jszaka oszt�n csak nyugszom. Feles�gem sz�p gyenge vagyon, gyermekeim is sz�pek fagynak, �lek, mint az �r. De majd kimegyek a kertbe, onn�t oszt�n a halast�hoz ballagok, m�g az eb�det k�sz�ti a szak�cs... . De micsoda cseng�s-peng�st hallok? Azt gondolom, hogy Kardin�l Gy�rgy uram j�, mert a paraszt nem j�r olyan cseng�ssel - peng�ssel. Hamar, te D�k�ny, l�ss ki!"

Ha Melius val�ban ilyen k�nyelmes semmittev�sben p�p�lkodott volna Debrecenben, akkor aligha ker�lt volna sor �s lett volna sz�ks�g unit�rius szat�ra meg�r�s�ra. �ppen az ellenkez�je igaz, l�zas tev�kenys�gben �gette el �let�t egyh�z��rt. Mintha - korunk kifejez�s�vel �lve - magasabb fordulatsz�mon dolgozott volna az agya �s a lelkiismerete, mint b�rki m�s�. Nem vesztegette az id�t. Megc�folta, elszigetelte, kiiktatta a hittani elhajl�sokat, a Stancaro-f�l�t, az Arany Tam�s-f�l�t �s a t�bbieket, a lutheraniz�l� �s az anabaptista t�pus�akat. Hitvall�sokban �llap�totta meg a k�z�s reform�tus tant..Bibliai komment�rokat, bibliaford�t�sokat, pr�dik�ci�sk�teteket �rt, �nekesk�nyvet, istentiszteleti rendtart�st, egyh�zi t�rv�nyeket �ll�tott �ssze, mik�zben a nyomd�szt is t�mogatnia kellett a pap�r, a bet�k el�teremt�s�ben, a terjeszt�sben, a patr�nusok szerz�s�ben. Legsz�v�sabban �ppen a szat�ra szerz�i, az antitrinit�riusok ellen k�zd�tt, legt�bb erej�t, idej�t ez a harca em�sztette fel.

Legal�bb 44 k�nyve jelent meg nyomtat�sban, �s legal�bb h�rom maradt k�ziratban egy �vtized leforg�sa alatt. Ezzel a l�zas buzg�s�g� �r�i tev�kenys�ggel nemcsak a reform�tori tan�t�sokat terjesztette �s v�delmezte, de a maguk l�b�ra akarta �ll�tani azokat az ekl�zsi�kat is, amelyeknek a t�r�k h�dolts�gban tanult lelkip�sztor nem jutott. Magyar nyelv� �nekekben is hirdette tan�t�sait. Tank�ltem�nyeket szerzett a kor nagy vit�s k�rd�seir�l, a Szenth�roms�g �s az �rvacsora helyes �rtelmez�s�r�l. �rt tov�bb� egy-egy gy�lekezeti �neket kar�csonyra �s a passi� idej�re. E k�t ut�bbi - �rdekes m�don - beker�lt a r�mai katolikus egyh�z r�gi �nekesk�nyveibe is. A lelk�szeket s�r� egym�sut�nban h�vta zsinatokba. Ezek a k�z�s hitvall�s meg�lla- p�t�sa mellett a tudom�nyos tov�bbk�pz�s �s a fegyelmez�s c�ljait is szolg�lt�k. Ha �letrajzi adatok nem maradtak is fenn kell� sz�mban r�la, a zsinati v�gz�sek, a nyomtat�sban megjelent egy�b m�vek, a pr�dik�ci�k, az �r�smagyar�zatok, a katekizmus, az �nekek mindenn�l hitelesebben megmutatj�k, ki volt Melius Juh�sz P�ter, miben hitt �s hogyan szolg�lta magyar n�p�t az akkori nem k�z�ns�gesen neh�z viszonyok k�z�tt.

Teol�giai rendszer�nek sarkpontjai

Teol�gi�j�t nem lehet kirakni m�shonnan k�lcs�nz�tt mozaik szemekb�l, mert f� von�sai �ppen az eredetis�g �s egy�ntet�s�g. Eml�tett�k, hogy ifj�kor�ban tanult luther�nus teol�gusokt�l, Lutheren k�v�l f�leg Brenzt�l, Flaciust�l, Melanchtont�l �s Osiandert�l, tanult az el�tte j�r� magyar reform�torokt�l: Ozorai Imr�t�l, D�vai B�r� M�ty�st�l, Batizi Andr�st�l, Szegedi Kis Istv�nt�l, �s azut�n sokat �s jelent�set tanult K�lvin J�nost�l, de ez ut�bbit�l sem olyan m�don, hogy egyszer�en K�lvin-tan�tv�nynak lehetne �t tekinteni. Teol�gi�j�nak saj�t tengelye van. Tanrendszere, ugyan a helv�t reform�ci� nagy csal�dj�hoz tartozik, de ebben az �lesen kirajzolt, k�vetkezetesen v�giggondolt alakban csak Meliusn�l tal�lhat� meg.

Megpr�b�ljuk a lehetetlent, hogy ezt a meliusi teol�gi�t n�h�ny mondatba s�r�tve el�t�rjuk. Teol�gi�j�nak tengelye a Szenth�roms�g Isten tev�keny emberszeretete.. Nemcsak a teremt�sben, de a megv�lt�sban is, a h�vek �j �let�ben is a Szenth�roms�g tev�keny. Els�sorban J�zus Krisztusban osztja ki r�nk �ld�sait. Krisztusban teremtette meg a vil�got �s benne az embert. Az embernek szabadon elk�vetett, de Istent�l el�re l�tott elbuk�s�val szemben J�zus Krisztusban rendelt szabad�t�t. �benne v�lasztotta ki a h�veket, bel�le, mint egy forr�sb�l aj�nd�kozta a hitet, a rem�nys�get �s a szeretetet. Ha szeret�nk, a Krisztus szeretet�vel tessz�k. A Szenth�roms�g az emberszeretet m�v�t v�gzi, de az ember �ltal is, azzal a szeretettel, amelyet a hiv� ember a Krisztus�b�l kapott. Melius nem az Isten �s az ember k�z�tti sz�vets�gek egym�sut�nj�ban gondolkozik, hanem csod�s egyidej�s�get l�t, amelyben egyszerre t�rt�nik meg Isten emberszeretete, teh�t nemcsak a megigaz�t�s, hanem a megszentel�d�s is olyan egyidej�s�gben, amely nem a mi id�fogalmunk szerint val�, hanem az Isten egyidej�s�ge. Ennek az egyszerre t�rt�n� isteni cselekv�snek Melius a Katekizmus 21. k�rd�s�ben a k�vetkez� �t tagj�t k�l�n�ti el:

El�sz�r: Isten kegyelme mint kezd� ok.
M�sodszor: Krisztus mint �let�nknek k�tfeje.
Harmadszor: Az Isten Lelke mint benn�nk cseleked� foganatos munk�lkod�.
Negyedszer: Az Isten �g�retei az ig�ben mint Isten fel�li csatorn�ban �s a szents�gekben mint az �g�retek pecs�t�iben �s bizonys�gaiban.
�t�dsz�r: Az ember hite, amely az el�bbieknek, az �r javainak megfog� �s elvev� eszk�ze.

Mind az �t cselekv�s egyetlen esem�ny. Mindben Isten cselekszik egyidej�leg. Az emberi oldalon a hit az alapvet�, de Isten aj�nd�ka. A hitet hat�saiban az �letjelens�gek eg�sz sora mutatja �s igazolja, �s ezek k�z�tt a j� cselekedetek a korona. Melius a kett�s predestin�ci�t vall� teol�gus. Azt akarja bemutatni, hogyan �p�l az ember �dv�ss�ge egyed�l Istennek �letre kiv�laszt� dekr�tum�ra �s hogyan val�sul meg ez a dekr�tum a Szenth�roms�g tev�kenys�ge �ltal. Isten emberszeretet�t sz�vesen szeml�lteti h�rom l�p�sben. Az els� az ember teremt�se Isten k�p�re �s hasonlatoss�g�ra. A m�sodik l�p�st az ember tette: saj�t b�ne folyt�n elvesztette az Istenk�pet, �s az �rd�g a saj�t k�p�t vonta r�. A harmadik l�p�s azt, hogy Isten irgalm�b�l J�zus Krisztus �jra fel�lt�zteti a v�lasztottakat az Isten-k�pbe.  -Hallgassuk meg, hogyan sz�l Melius Krisztusnak err�l a munk�j�r�l:
(A Koloss�beliekhez �rt lev�l I. r�sz�nek 21. �s 22. vers�hez f�z�tt magyar�zat 1561-b�l)

„Istennek ellens�ge vagy, �s te, magadt�l, Istennel meg nem b�k�lhetsz, mert a b�k�l�s�rt, amit k�v�n, te abban csak egy pontot sem adhatsz meg. De Isten �maga cselekedik a te megb�k�l�sedben. Elidegenedt�l--e Istent�l a b�n�rt? Ne f�lj, megt�r�t �. Az �rd�g �tj�n vagy-�? Az � �tj�ra hoz �. �rd�g �letin vagy-�? Az � �letire hoz �. Ellens�ge vagy-�? Bar�tj�v� teszen az � Fi��rt. Elfordult-� �rtelmed, sz�ved, akaratod, igyekezeted Istent�l; �s csak gonoszra hajlasz-�, csak gonoszt tehetsz-�? Adj helyt az �rnak, az � Fia �t, az � Fi�ban az �letre vezet. �let az � Fia, az�ltal �letet ad. Szerelmes �s bar�ts�gos az Atya az � Fi�val, ebben bar�tj�v� �s kedves fi�v� teszen. (J�n. I. 14:15. Ef. I.) Somm�: Nincsen semmid? Nincs-� kir�lyi �letre val� m�lt�s�god? Nincs-� ruh�d, kiben �neki udvarolj? Vagyon a J�zus, Krisztusnak. Valami sz�ks�g n�ked, mindent megtal�lsz a Krisztusban, mert � az Aty�d kincsesl�d�ja, az�rt nagy gazdags�ggal tal�lsz �benne minden idvess�gre val�t. (II. Kor. 3:4.) � az �letnek k�tfeje. Mer�ts �bel�le, ami sz�ks�g. Megavult�l �s romlott�l-� sz�let�sedben �s �letedben? �jj� t�szen �, mert � �j ember. � h�z vagy-�? �j h�zz� teszen �, az � �s rohadt falt kih�nyja bel�led, tudatlans�godat kiveti, s tudom�nyt �s b�lcsess�get ad. Az �rd�g�t mind orsz�gost�l ki�zi bel�led, �s a Szentlelket az � orsz�g�val, tudniillik az � igazs�g�val neked adja. Engedetlens�gedet kiveszi bel�led �s engedelmess�get ad bel�d. . ."

Bizonyos szent�r�si helyek azonban arr�l sz�lnak, hogy Isten az embernek cselekedetei szerint fizet (R�m. 2:6, M�t� 16:2, Jel. 22:12), hogy a b�nt a szeretet fedezi el (P�ld. 10:12, I. Kor. 13:7, I. P�t. 4:8, Jak. 5:20), hogy a t�rv�nyt a szeretet t�lti be (M�t� 22:40, R�m. 13:10, I. Tim. 1:5). Hogyan kell helyesen �rteni ezeket a bibliai helyeket? - k�rdezi Melius. V�lasza itt is az, hogy az ember j� cselekedete nem az ember�, hanem Isten�. Az ember j� cselekedete a Szenth�roms�g emberszeret�, az Isten-k�pet helyre�ll�t� m�v�nek az utols� l�ncszeme. A Szentl�lek a sz�v m�ly�n, az emberi elhat�roz�sban �s tettekben, az Ige �s a hit vil�goss�g�ban azt foganatos�tja, amit az Atya szeretete elhat�rozott, a Fi� pedig szenved�s�vel �s hal�l�val ki�rdemelt : az ember �jj�sz�let�s�t a j� cselekv�s�re. K�t helyet id�z�nk a Katekizmus befejez� r�sz�b�l. Ezek m�s-m�s oldalr�l fogalmazz�k meg a mark�ns meliusi tan�t�st. (A Katekizmus 329. k�rd�s�b�l:)  „Isten e vil�g el�tt, az emberek el�tt teszi az �t�letet az utols� napon. Bezzeg h�t olyan bizonys�got kell az igazultakra hozni, amit az ember l�sson. Az igazul�s bizonys�ga �s c�g�re a j� cselekedet. Az�rt az emberek el�tt Isten a j� cselekedet bizonys�gtev� szava szerint fizet. .. A gonoszoknak hal�llal fizet az � b�neik�rt, amint a gonosz cselekedetek az � b�neiket bizony�tj�k, de a h�veknek Krisztus�rt kegyelemb�l �r�k �letet ad, a j� cselekedetek szerint, melyek Isten�i voltak a h�vekben. .." (A Katekizmus 332. k�rd�s�b�l:)

„A szeretet kett�. Egyik a bels�. Ez Krisztus �rdeme, engedelmess�ge, Isten kegyelme. Ez az Isten el�tt t�lti be a t�rv�nyt �s fedezi a b�nt. A m�sik a k�ls� szeretet, amit a Szentl�lek hitb�l cselekszik a megigazultakban. .. Isten (�nmaga el�tt) Krisztus nev�ben hittel t�lti be a t�rv�nyt, az emberek el�tt pedig j� cselekedetekkel. .. Teh�t a szeretet, a j� cselekedet, a j� alamizsna Isten�, Krisztus �rdeme, a Szentl�lek Isten munk�ja, a hit gy�m�lcse..."

Ez ut�bbi szavakban �jb�l el�tt�nk �ll Melius teol�gi�j�nak a tengelye. Mint mondottuk: a Szenth�roms�g Isten tev�keny emberszeretete ez a tengely. A j� cselekedet e szeretet legnagyobb aj�nd�k�nak, az Isten-k�pbe val� �jrafel�lt�z�snek a k�vetkezm�nye. Melius azt tan�tja, hogy az Isten-k�p most m�g igaz�b�l csak a Krisztus�, �s csup�n hit �ltal a mienk is. De egykor, ha Isten emberszeretete teljesed�sbe megy, �s „� leszem minden minden h�vekben," nemcsak hitben, hanem teljes .val�s�g�ban is hordozni fogjuk az Isten-k�pet (322. k�rd�s).

A meliusi etika

Melius teol�gi�j�nak dogmatikai r�sz�ben azt tan�tja, hogy a legistenibb, a legobjekt�vebb val�s�g, a Szenth�roms�g tev�keny emberszeretete v�g�l is a legemberibb, legszubjekt�vebb val�s�gban, az ember j� cselekedet�ben realiz�l�dik. A meliusi etika vez�rgondolata a dogmatik�b�l folyik. Istennek az az ember kedves, aki emberszeret�; az az ellens�ge, aki az embernek is ellens�ge. A s�lypont az etik�n van. A kereszty�ns�g, a reform�ci�, a reform�tus egyh�z sz�ve, k�zponti �gye az emberszeretet tan�t�sa �s gyakorl�sa. A kereszty�n egyh�z teol�gi�ja �ppen az�rt, mert a szeretet teol�gi�ja, Melius szerint a legfontosabb k�z�gy. M�lt� arra, hogy ir�ny�tsa �s el�revigye az �llami �s gazdas�gi �letet, a tudom�nyt, az egy�tt�l�st a csal�dban �s az emberi t�rsadalomban. De Melius nemcsak elvben �llap�totta meg az emberszeretet prim�tus�t az egyh�zi �letben, hanem nagy b�kez�s�ggel �s szabatosan alkalmazta is ezt a felismer�st a korabeli magyar �let testi-lelki, kultur�lis �s gazdas�gi, etikai probl�m�inak oldozgat�s�ra, a n�p eg�szs�g�nek �s boldogul�s�nak, b�kess�g�nek �s teljes emberi kiteljesed�s�nek a munk�l�s�ra.

Amennyire eg�szen r� tudott t�maszkodni a kijelent�sre, �pp�gy tudott �s szeretett a term�szetes �sz f�ny�vel is �lni. B�tran aj�nlotta az emberi tud�s teremtette eszk�z�ket. Kor�t meghalad� m�don harcolt a babona ellen. A "megig�z�sr�l" p�ld�ul azt tartotta, hogy „az eg�sz k�rd�st ink�bb el kellene temetni, mintsem el�adni, de �js�gv�gy� �s k�pzelg� emberek gonosz babonas�ga miatt m�g nem lehet".2 „Amit ezek a szemmel ver�sr�l fecsegnek, mer� gonosz ostobas�g. Mert r�n�z�ssel nem lehet kisdedeket megrontani, de ann�l ink�bb testi �rint�ssel vagy b�z�s lehelet r�lehel�s�vel, �s nem csup�n a kicsinyeket, hanem a feln�tteket is".3.

Er�s hitet t�kr�z Meliusnak a f�lelmetes pestissel szembeni tan�t�sa. Bizakodva hagyatkozott Istennek a Krisztusban megismert szeretetakarat�ra, �s �gy tudta v�rni a hal�l Isten rendelte �r�j�t.4. De ez a hite nem tette fatalist�v�, t�tlenn�. „A sztoikusok �ltal meg�llap�tott f�tumszer� sz�ks�gess�get visszautas�tjuk"5. - tan�totta. Megbecs�lte a tudom�ny eszk�zeit, �s Isten eszk�zeit l�tva benn�k, kereste, ig�nyelte �s alkalmazta �ket. A Debreceni hitvall�sban a„Vajon el lehet-e ker�lni a d�gv�szt" felirat� fejezet �gy kezd�dik: „Gyakran a leveg� rag�lyos megfert�z�s�t elh�r�tja n�melyek tudom�nya”.6. Az ilyen elh�r�t� tudom�nyra maga adott p�ld�t. F�v�szk�nyv�ben, Herbarium�ban a magyar gy�gy�szat egyik �tt�r� alkot�sa �ll el�tt�nk. T�bb mint 600 n�v�ny le�r�s�t ny�jtotta benne, �s ezeknek a n�v�nyeknek n�ha tucatnyi elnevez�s�t �rizte meg a feled�st�l, valamint a XVI. sz�zadi magyar nyelv eg�sz sereg szav�t betegs�gekre �s gy�gym�djukra.

Az asztrol�gia tekintet�ben �ll�spontja felt�tlen�l halad�bb, �sszehasonl�tva a csillagj�sl�snak valamelyest m�g hitelt ad� Erasmusszal, Lutherrel, Melanchthonnal, Zwinglivel �s Bez�val. � K�lvinnal �s Bullingerrel volt egy n�zeten. Azt tan�totta, hogy „el kell fordulni a csillagokb�l val� j�sl�st�l. Nem szabad a n�ma csilagoknak mint b�lv�nyoknak tulajdon�tani azt, ami Isten�, tudniillik �let�nket, el�menetel�nket, mozg�sunkat, magatart�sunkat, alkot�sunkat".7 Melius az ember egyik legfontosabb f�ldi feladat�nak azt tartotta, hogy re�lis ismeretek szerz�s�vel �s helyes gondolkod�s �ltal igazodj�k el a vil�gban, �s tegye mag�t hasznoss�. Egyik gyakran el�fordul� szava ez: helyes ar�ny. Az Isten tetteiben is kedvtelve mutatja fel"8, az emberek egym�s k�zti meg�llapod�saiban pedig megk�veteli tekintetbev�tel�t"9. illetve s�lyosan rosszallja hi�ny�t. M�g a wittenbergi reform�ci� tiltotta a kamatszed�st, �s ezzel g�tolta a t�kek�pz�d�st, a t�k�k gy�m�lcs�z� kihelyez�s�t, a gazdas�gi fejl�d�st, addig Melius a helv�t ir�nnyal egy�tt halad�bb felfog�st k�pviselt, csak az uzsor�t tiltotta el szigor�an, de a p�nzk�lcs�nre �p�l� v�llalkoz�sban a nyeres�ggel helyes ar�nyban �ll� j�vedelemr�szesed�st nem tekintette uzsor�nak."11

Az �rt�km�r�: a k�z�ss�g�rt v�gzett h� munka. B�r „a Szent�r�s �s a term�szet t�rv�nye szerint" val�nak nyilv�n�totta, hogy tulajdon vagyona legyen valakinek, m�gis nem a p�nz, hanem a munka megbecs�l�s�t tan�totta. Szembefordult azokkal, akik nem dolgoznak, k�teless�g�ket elhanyagolj�k, �s az ilyen felsorol�sokat - az �t jellemz� m�don - nem a csel�deken kezdte, hanem a hat�s�gokon, a p�sp�k�k�n �s az evang�liumot nem hirdet� papokon.12 Ha a csel�deket uruk h�s�ges szolg�lat�ra �s a szolgas�g ig�j�nak kereszty�ni t�relemmel val� hordoz�s�ra buzd�totta is, nem lehet reakci�s szeml�lettel v�dolni. A Szent�r�s szerinti rendet k�vetelte meg urakt�l �s szolg�kt�l egyar�nt. Arra nem gondolt, hogy oszt�lyharc �l�re �lljon, �s a dolgoz� n�p kez�be seg�tse �t a hatalmat. D�zsa �s M�nzer sikertelen felkel�seinek eml�ke t�l k�zeli volt m�g. De hangja a tiszt�vel �s hatalm�val vissza�l� hat�s�gi szem�ly vagy f�ldes�r b�r�lat�ban �ppoly konkr�t �s t�mad�, mint az �gynevezett „n�pi" reform�torok b�rmelyik��. Kem�nyen feddi azokat; „akik leh�zz�k a szeg�nyek b�r�t, �s elnyelik alattval�ikat, mint a kenyeret". Tiltakozva emeli fel szav�t az ellen, hogy „a fejedelmek �s f�urak az ap�c�kra, t�ncosokra, boh�cokra, haszontalan j�t�kra vesztegess�k az orsz�g j�vedelm�t". A hat�s�gok �s a j�m�d�ak k�teless�g�v� teszi, hogy „az akad�mi�kat �s iskol�kat, melyek az Ige vetem�nyeskertjei, az orsz�g k�zj�vedelm�b�l gondozz�k".13 Ha az a teol�gia �s az az igehirdet�s, amelynek k�z�ppontj�ban a Szenth�roms�g Isten emberszeretete �ll, a legfontosabb k�z�gy, akkor azokat, akik annak ellens�gei, le kell leplezni, el kell szigetelni, s�t azokat az eretnekeket, akik makacs m�don tov�bb is terjesztik t�ved�s�ket, hal�lb�ntet�ssel kell s�jtani. Kor�nak ezt az �rv�nyes jogszab�ly�t �s majdnem mindenki �ltal vallott k�zfelfog�s�t Melius �s osztotta. De dics�ret�re szolg�lhat, hogy er�teljesen hangs�lyozta: az eretnek ne haljon meg felt�tlen�l, hanem a kik�z�s�t�s �ltal megsz�gyen�lve vezekeljen, t�rjen meg, �s v�tess�k vissza el�bbi �llapot�ba. „Orvoss�g a kik�z�s�t�s, �s nem hal�l" s vallotta Augus tinusszal egy�tt.14

Melius a gazdas�gi, eg�szs�g�gyi, szoci�letikai �s m�s k�z�leti k�rd�sek eg�sz sor�ban foglalt el �ll�spontot, olyanokban is, amelyekben a reform�ci� k�lf�ldi tan�t�it�l hi�ba keresett volna eligaz�t�st. Mindent megtett az�rt, hogy nyitogassa az emberek szem�t, hogy n�velje szem�kben az �rtelem megbecs�l�s�t, a term�szetes �sszef�gg�sek megkeres�s�nek k�szs�g�t, a t�rsas kapcsolatokban a k�lcs�n�s jogos �rdekek kipuhatol�s�t, az igazs�gos ar�ny megk�vetel�s�t. Nemcsak a hit k�rd�seiben, de a polg�ri �letben is a maguk l�b�ra akarta �ll�tani, �t�l�k�pess�gre akarta r�nevelni hallgat�it �s olvas�it. Ebben a t�rekv�s�ben oly m�lyre hajolt le az emberek gondjaihoz, mint a maga kor�ban nagyon kevesen.

Tulajdonk�ppen mindezzel szem�lyes hitbeli meggy�z�d�s�t akarta �tadni a Szenth�roms�g Isten �r�k emberszeretet�r�l Minden m�s ennek a hitbeli meggy�z�d�snek az egyszer� k�vetkezm�nye. Melius megtapasztalta, teh�t m�sokkal is meg akarta tapasztaltatni, hogy az �r J�zus Krisztusba mint Megv�lt�ba vetett hit a leggy�tr�bb probl�m�k �s a hal�los veszedelem k�zepette is szil�rd alapot tud adni, s az embert �let�nek minden idej�ben nyugodtt� �s szabadd�, b�torr� �s nagylelk�v� tudja tenni. Ugyanez a hit a k�z�ss�get v�di �s t�m�r�ti, neveli �s el�bbre viszi a j�ban.

Ezt a k�z�ss�get t�m�r�t�, v�d� �s a j�ban fejleszt� munk�t v�gezte el Melius nemcsak Debrecenben �s a Tisz�nt�lon, hanem az eg�sz magyar reform�tuss�g �let�ben is. E hallatlanul nagy iram�, �nmag�t el�get� munka k�zben alakult ki Melius hit�b�l, �zl�s�b�l �s b�lcsess�g�b�l az �gynevezett „debreceni forma", hogy azut�n sz�zadokon kereszt�l e forma szerint alakuljon a magyar reform�tusok pr�dik�l�sa, k�ny�rg�se, �nekl�se �s gy�lekezeti munk�ja. Megalapoz�, orsz�gos, sok �vsz�zados hat�sok ezek: rajtuk kereszt�l �p�lt be egyh�zunkba Melius hite �s �lete. Az az�ta eltelt sz�zadok t�rt�neti tanuls�ga az, hogy ezt a form�t nem v�ltoztatni kell, hanem bet�lteni. Dr Bucsay Mih�ly

JEGYZETEK 1. Studia et Acta kiad. 1967. 119. lap. 2. Kiss �ron: A 16. sz�zadban tartott... stb.. 229. 3. Uo. 230. 4. U.o. 108-109. 5. Uo.. 6. U.o. 109. 7. U.o. 231. 8. U.o. 99., 100., 103. 9. U.o. 261., 262. 10. U.o. 111. 11. U.o. 261. 12. U.o. 280. 13. U.o. 175., 176. 14. U.o. 175.  - - - CONFESSIO 1980 IV. 40-46,