VIII. Tartalomjegyzék
I. Bevezetés. 1
A. A dolgozat témája. 1
1. A téma fontossága. 1
2. A gyermekek közötti missziói munka fontossága. 2
B. A MRE és a VISZ közös missziói munkájának lehetőségei 2
C. A dolgozat célja és a kutatás iránya. 3
1. A dolgozat célja. 3
2. A kutatás iránya és fő kérdései 4
3. A bemutatott példák kiválasztásának szempontjai 5
D. A cigánymisszió helyzetének elemzése. 6
1. Kik foglalkoztak korábban ezzel a témával 6
2. Fogalmak tisztázása. 11
E. Vizsgálati módszerek. 13
1. A vizsgált időszak (1989-2005) 13 2. A kutatásunk fázisai 13
II. A cigányság története és helyzete ma Magyarországon. 14
A. A cigányok története. 14
B. A cigányok helyzete ma Magyarországon. 16
III. A Magyarországi Református Egyház cigánymissziójának vizsgálata. 19
A. A MRE cigánymissziója – elméleti kérdések tisztázása. 19
1. A cigánymisszió bibliai alapja. 20
2. Az egyház egészének felelősége a cigánymisszió. 22
3. A cigánymisszió célja, feladata. 24
4. Asszimiláció, integráció vagy homogén gyülekezetek a cigánymisszióban. 25
B. A MRE cigánymissziója – a gyakorlatban – városban. 26
1. Budapest-Józsefváros. 27 2. Gyöngyös. 30
C. A MRE cigánymissziója – a gyakorlatban – falun. 32
1. Rohod. 32 2. Nyírvasvári 35
D. A modellek összehasonlítása és értékelése. 37
IV. A Vasárnapi Iskolai Szövetség cigánymissziójának vizsgálata. 40
A. A Vasárnapi Iskolai Szövetség munkája. 40
B. A VISZ cigánymissziója – elméleti kérdések tisztázása. 42
1. A VISZ cigánymisszióról vallott bibliai felfogása. 42
2. Az egyház egészének felelőssége a cigánymisszió. 42
3. A cigánymisszió célja, feladata. 43
4. Asszimiláció, integráció vagy homogén gyülekezetek a cigánymisszióban. 43
C.A VISZ cigánymissziója – a gyakorlatban. 43
1. 5 Napos Klub – Szirák. 43 2. Örömhír Klub – Bag. 46 3. Képzés. 48
V. Összegzés – tanulságok. 50
VI. Forrásanyag. 55
A. Elsődleges források. 55 1. Levéltári anyagok, kéziratok. 55
2. Írásbeli közlések, levelek, internet 55 3. Szóbeli közlések. 56
B. Bibliográfia. 57
VII. Mellékletek. 60 1. Melléklet – Kérdőív. 60 2. Melléklet – Esettanulmány. 64
3. Melléklet – MRE missziói törvénye. 65 4. Melléklet – A VISZ alapszabálya. 69
5. Melléklet – A VISZ célkitűzése. 77 6. Melléklet – A VISZ Hitvallása. 78
VIII. Tartalomjegyzék. 80
LÁBJEGYZET
[1] Elhangzott 2001. május 2-án a PC USA által támogatott „Szolgálat a romák között” című tanulmányúton a Budapest, Bocskai út 35. szám alatti Református Vendégházban.
[2] Hadházy szakmai önéletrajza szerint 1986 óta a MRE cigánymissziójának vezetője (Hadházy 2003/a p 73). Hivatalos kinevezése a MRE Zsinati Elnökségétől 2001. január 1-től szól (MRE ZsE 558/2001), melyről 2001. augusztus 1-én köszön le (Zsinati Levéltár / Cigánymisszió / 581/01).
[3] Megjelent még a „Cigány vagyok…” Tanulmányok a cigánymisszióról című kötetben is, 2002. Királyhágómelléki Református Egyházkerület.
[4] Erről a kérdésről Anne-Marie Kool is tartott előadást, a MRE Doktorok Kollégiuma Missziológiai Szekció 1999-ben tartott ülésén. Előadásának címe A cigányság egyház-integrációs problémái a világméretű missziológiai viták tükrében (Kool 1999).
[5] Máté 5,48 így hangzik: Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.
[6] Az első szám 1990. Húsvétkor jelent meg.
[7]Megtalálható:http://www.google.com/search?q=cache:aI_3pWF7o30J:presbiter.parokia.net/nkonf/nk1999.html+cig%C3%A1nymisszi%C3%B3&hl=hu&lr=lang_hu
[8] A szekció résztvevői ellátogattak az újonnan alakuló Budapest-Kőbányai Református Cigány Missziói Gyülekezet imatermébe, ahol bekapcsolódtak az ott tartott cigány-csendesnap programjába (Gonda 1999).
[9] Zsinati Levéltár / cigánymisszió / 348/98
[10] Zsinati Levéltár / cigánymisszió / 411/99 ill. 58/00
[11] A szeminárium résztvevői terepgyakorlaton voltak Kárpátalján (Rohn 2003).
[12] Szervezte Orián Géza (Noé Bárkája Ifjúsági Egyesület).
[13] A VISZ 2005. 01. 17-én Pécelen tartott munkatársi találkozóján kitöltött kérdőíve alapján.
[14] 2001. évi népszámláláskor 190 ezer ember – a magyarországi cigányság 33 %-a – vallotta magát cigánynak (önminősítés) (Kemény – Janky 2003).
[15] Önminősítés vagy kívülálló (kérdezőbiztos, helyi közigazgatási-, szociális-, egészségügyi-, oktatási szakember) minősítése.
[16] Minek alapján? Rasszjegyek, életmód, szociális helyzet stb.
[17] A magyar cigányok (romungro), az oláh cigányok (roma), a román cigányok (beás, balajáró) és a szinto cigányok (Szegő 1983, 64-75).
[18] Lásd bővebben a dolgozat „A cigányok története” c. fejezetében
[19] Roma a rom (cigány férfi) többes számú alakja a cigány nyelvben (Fraser 1996, 207 lábjegyzet).
[20] A „roma” terminust a Comité International Tsigane (CIT) által 1971-ben megszervezett I. Cigány Világkongresszus résztvevői fogadták el népük nevének (Fraiser 1996, 293).
[21] A VISZ 1989. március 15-én tartotta alakuló ülését Budapesten.
[22] Komárom környéki fiatal protestáns teológiai hallgató, aki a hollandiai Leidenben tanult (Vágh 1983, 25).
[23] Anzeigen aus den sämtlichen k.u.k. Erbländern (Közlemények a cs. és kir. örökös tartományokból) c. folyóirat Bécs 1776. (Vágh 1983, 25)
[24] Brassó 1416. évi városi számadásaiban szerepel, hogy „Egyiptomi Emaus úrnak és társainak 10 dénárt, 2 dénár áraiért szárnyast és 6 dénár értékben a városi magtárból terményeket” adtak (Tomka 1983, 38).
[25] Zsigmond király és német–római császár, 1417-ben kelt menlevelével utaztak (Tomka 1983, 38).
[26] Kiutasítás, vagyonelkobzás, halálbüntetés, törvényenkívüliség, megbélyegzés, egyházi átok, stb. (Tomka 1983, 42-43).
[27] A cigány megnevezés használatának tiltása (1761), a vándor életmód tiltása (1761), szilárd házba való telepítés (1773), ingyenes iskoláztatás (1783), házasságkötés szabályozása (1767), a cigány gyermekek „jó keresztény” családnál való elhelyezése (1767), a cigány nyelv használatának tiltása (1783) (Tomka 1983, 47-48).
[28] A magyar-, vagy kárpáti cigányok (romungrók).
[29] Az 1855-ös romániai cigány rabszolga fölszabadítást követően (Tomka 1983, 50).
[30] Arhaikus román nyelvet beszélnek.
[31] Céllövöldések, ringlispílesek, cirkuszosok.
[32] Ez legtöbb esetben azt jelentette, hogy a család férfi tagjai csak hétvégén voltak otthon. Ennek hatására sok család felbomlott.
[33] A baranyai Alsószentmárton volt az első ilyen település Magyarországon, ahonnan 1977 nyarán távozott az utolsó nem cigány (sokác) család (Csalog 1979). Azóta odaköltözött Lankó József magyar rk. plébános.
[34] Máté 28, 19–20 „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek”
[35] Sunto Bisadino (oláh cigány nyelven) magyarul Szent Küldetés. A dokumentáció levéltári anyaga (1998-2001) megtalálható – feldolgozatlan formában – a MRE Zsinati Levéltárában.
[36] Comité Catolique International pour les Tsiganes (Nemzetközi Katolikus Bizottság a Cigányokért)
[37] MRE Zsinati Elnökség 558/2001 határozata alapján, 2001. január 1-től havi illetmény és költségtérítés illeti meg.
[38] Zsinati Levéltár / Cigánymisszió / 581/01.
[39] Elhangzott 2001. május 2-án a PC USA által támogatott „Szolgálat a romák között” című tanulmányúton a Budapest, Bocskai út 35. szám alatti Református Vendégházban.
[40] Magyar jelentései: idegen, ideiglenesen más országban tartózkodó, vendég, vándor, aki nem otthon tartózkodik (Hadházy 2003/a, 4).
[41] Mindkettő azt jelenti: (el)küld.
[43] Itt főleg a romungró (magyarcigány) csoportról van szó, amely már elvesztette korábbi nyelvét (kárpáti cigány nyelv) és sajátos cigány kultúrájának nagy részét is.
[44] Erre nézve vannak (katolikus) próbálkozások, pl. Choli Daróczi József Újszövetség fordítása Szent Jeromos kiadó.
[45] Dévlesz Ásár énekfüzet (szerk.: Draskóczy Gábor), Hadházy Antal (szerk.) Énekeskönyv – A magyarországi romunkrók, romák, beások és más cigány népek használatára Nyíregyháza 1998.
[46] Dávid Király, David kraj (összeállította Hadházy Antal) Budapest, 1990.
[47] Hadházy Nyíradonyban évenként cigányvasárnapokat szervezett, ahol a cigány kultúra bemutatására is lehetőség adódott (Hadházy 2003/a, 98-99).
[50] Józsefvárosi Református Egyház (1085 Bp. Salétrom u. 5.), Külső-Józsefvárosi Református Egyház (1089 Bp. Kőris u. 13.), Törökőri Református Egyház (1087 Bp. Százados u. 4.) és a Nagyvárad téri Református Egyház (1089 Bp. Üllői út 90.).
[51] Évi 40–60 temetés mellett 20–25 keresztelés van (Bacskai 2005).
[52] 2002. 05. 04-én a gyülekezeti önkéntes segítők képzési alkalmán elhangzott Hadházy Antal Önkéntes gyülekezeti munka, különösen a romák között című előadása (Hadházy 2003/b,52-55).
[53] Napház – Khamarro, Klubmozi és Kisebbségi Kulturális Intézmény, Budapest-Józsefváros
[54] Kati Horváth Lajos, akit a gyülekezetben kereszteltek meg.
[56] Orián Géza református szociális munkás (Bp.) keltette fel benne az érdeklődést Isten dolgai iránt, majd Berzétei Lászlóné, a gyöngyösi gyülekezet tagja hívta meg az ifjúsági órára.
[57] Csabai Ágnes nevelt fiának fogadta Jónás Zsoltot.
[58] ROME (Szolnok, Hild Viktor u. 20. III/12.)
[59] Kristonné Fekete Ágnes
[62] Iványi Péter metodista lelkész az 1970-es évek elején kezdte őket rendszeresen látogatni Nyíregyházáról, majd Jenei Zoltán (ma Debrecenben református lelkész) és Szabados Zoltán metodista lelkészek folytatták közöttük az evangélizációs szolgálatot. Mindhárman a Magyarországi Metodista Egyházban (MME) kezdték meg szolgálatukat, de az egyházszakadás miatt a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségben (MET) kényszerültek azt folytatni.
[63] Ebben az időben vált ki Szabados Zoltán metodista lelkész – Iványi Péter utóda – a metodistáktól és a Szabadkeresztyének között folytatta szolgálatait.
[64] Karizmatikus tanítások és gyakorlatok, például a „hanyatt esés” gyakorlata.
[65] Isten Szentlelke bölcsességet adott a helyi cigányok fent említett csoportjának, hogy megítéljék mi helyes és mi helytelen.
[66] Öt napon át gyermek-evangélizáció, általában a szabad ég alatt.
[67] Betánia C.E. Szövetség; Magyar Belmisszió, Biatorbágy.
[68] Menny Kapuja Pokol Lángjai című színdarab – Frontvonal Alapítvány.
[69] Magyar Ildikó lelkésznő, családi körülményeinek megváltozása miatt most kénytelen szüneteltetni.
[70] Efézus 2; ApCsel 15.
[71] Ezt bizonyítja az az eset, amikor egy igehirdető közöttük cigányos zenét próbált játszani (kanállal és kannával dobolva), amin ők inkább megbotránkoztak, minthogy belelkesedtek volna.
[73] A Vasárnap Iskolai Szövetség (VISZ) 40 órás tanfolyama, amelyen a hallgatókat arra készítik fel, hogy hogyan hirdessék az evangéliumot a gyermekeknek.
[74] A Timóteus Társaság vetítette, a református és a baptista közösség összefogásával jött létre az alkalom (Tárnok 2005/a, 1).
[75] A VISZ támogatásával szervezett – öt napig tartó – szabadtéri gyermek-evangélizáció.
[76] A helyi lelkész, Tárnok Ferenc teológus fia
[77] A VISZ támogatásával – általában egy lakásban – szervezett hetenkénti gyermekóra, főleg gyülekezetbe nem járó gyermekek részére.
[78] Gyermek Evangélizációs Közösség
[79] Első gyermekmunkás képzésüket 1972-ben Budafokon egy magánháznál tartották.
[80] Az első időkben flanelográffal.
[81] Továbbiakban VISZ-I, melynek hivatalos elnevezése: Gyermekek Evangéliumi Tanítása I.
[82] Ez egy színes oldalakat tartalmazó könyv. A színek kapcsán beszélhetünk Istenről (arany oldal), az emberről – a bűnről (fekete), Jézus Krisztusról – a megváltás üzenetéről (piros), arról, hogyan lehetünk Isten gyermekévé (fehér) és a hívő életben való növekedésről (zöld).
[83] Továbbiakban VISZ-II, melynek hivatalos elnevezése: Gyermekek Evangéliumi Tanítása II.
[84] Örömhír Klubban, 5NK-ban, Ünnepi Klubban stb.
[85] A karácsonyi-, húsvéti-, vagy más történet a Bibliából.
[86] 2003-ban Az egyetlen út; 2004-ben Jézus az én Megváltóm és barátom, 2005-ben A nagy változás című sorozatot készítette el a VISZ.
[87] A 2005–2006-os tanévben a Kezdetben (5 lecke), az Ősatyák (5 lecke), Krisztus élete 1. és 2. (6–6 lecke) az ÖHK anyaga.
[88] Óvodáskorúaknak a Tomi és Évi című sorozat (7 lecke); hét évtől a Mondj egy történetet I. és II. sorozat (7–7 lecke); tizenkét évtől a Felfedezők I. és II. sorozat (8 és 7 lecke) és a Levelező klub sorozat (7 lecke); tizennégy évtől a Szerelem, randevú és házasság sorozat (12 lecke).
[89] A program 2005-ban az Indiánok volt, 2006-ban pedig Sport tábor volt a Nehémiás leckesorozattal.
[92] Klúcsik János evangélikus lelkész
[93] Patkós László és Solymosi Sára, az USA-ból hazatelepült magyarok, akik a Bp. Pasaréti református gyülekezet tagjai.
[94] Cseri Kálmán Bp. Pasaréti lelkész.
[95] Draskóczy Gábor lelkész, a VISZ Kelet-Pest-, Nógrád- és Heves megyei felelőse.
[96] Thuránszky a Magyarországi Evangélikus Egyház cigánymissziós referense.
[97] A sziráki, béri és vanyarci cigány gyermekeket hívta meg, lelkészeikkel együtt.
[98] Így nyilatkozott Horváth Istvánné cigányasszony.
[99] Horváth Istvánné, béri segítő.
[102] Itt a magyar-cigányok (romungrók) laknak, akik jobban integráltak mint a falu másik végén lakó oláh cigányok (romák).
[103] Magyar Belmisszió, Biatorbágy
[105] A kéthetes felkészítő Nyíregyháza – Varga-bokorban volt.
[106] Kétnapos képzés, Pécelen volt.
[107] Lásd a 2. számú mellékletet
[108] Roma Kultúra Osztálytól kapott rövidebb változat.
[109] Anne-Marie Kooltól kapott bővebb változat.
[110] A tanulmány nagyrészt Puporka L. és Zádori Zs. A magyarországi romák egészségügyi állapota című összefoglaló munkájára támaszkodik. Világbank-Magyarországi Regionális Képviselet, NGO tanulmányok 2. száma. Roma Sajtóközpont, 1999
[111] A cikk törzs anyaga megegyezik a (Búzás 2004/b) cikkben foglaltakkal. Különbség a bevezetőkben és a cigány – roma elnevezés használatában van.
[112] A cigányok egymás között nem a hivatalos nevüket használják, hanem általában mindenkinek van „ragadvány neve”.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
