Harangsz� kereszty�n blog 2009.07.23.

K�LVIN J�NOS P�LY�JA

K�lvin elk�pzelhetetlen lenne a n�met lutheri reform�ci� n�lk�l, de a lutheri reform�ci� csak egy epiz�d maradt volna a t�rt�nelemben, ha nem j�tt volna K�lvin. A harminc�ves h�bor� els�p�rte volna a n�met lutheranizmust, tal�n a skandin�viait is. (Joachim Staedke: Johannes Calvin. Erkenntnis und Gestaltung. G�ttingen, 1969.)

Sz�let�se, neveltet�se

1509. j�lius 10-�n sz�letett Franciaorsz�gban, a pikardiai Noyon v�ros�ban Jean Cauvin, akit a magyar irodalomban K�lvin J�nosnak neveznek. Apja G�rard Cauvin vagy Chauvin p�sp�ki jogtan�csos �s gazdas�gi igazgat�. H�t gyermek k�z�l J�nos a m�sodik. Tanulm�nyait sz�l�v�rosa latin iskol�j�ban kezdte, majd ugyanott a Mommor csal�d gyermekeinek h�zi tan�t�ja tan�totta e csal�d gyerekeivel egy�tt. 12 �ves kor�ban k�pl�ni �ll�st kapott, aminek j�vedelme tanulm�nyait seg�tette. Ez a kor szok�sa szerint egyfajta �szt�nd�j volt. 14 �vesen a Mommor-fi�kkal P�rizsba ment tanulm�nyai folytat�s�ra. Ekkor latinos�totta nev�t Johannes Calvinus-ra.

A College de Montaiguban komoly teol�giai �s filoz�fiai tanulm�nyokra ny�lt alkalma K�lvinnak. A korak�z�pkori teol�gi�t �s Augustinust ismerhette meg alaposan. 1528-ban a szabad m�v�szetek magiszterek�nt hagyta el a de Montaigu koll�giumot. Ekkor kezd�dtek kifejezett egyetemi tanulm�nyai. Apja k�v�ns�g�ra jogot kezdett tanulni Orleans-ban. A legkiv�l�bb elm�kt�l tanulta ott a jog mellett a g�r�g�t az �jsz�vets�gi egzeg�zissel egy�tt, teh�t az egyik legfontosabb teol�giai tant�rggyal is foglalkozott. G�r�g tan�r�t, Melchior Wolmar n�met tud�st, k�l�n�sen megszerette. Tal�n az � k�zvet�t�s�vel ismerte meg a lutheri reform�ci�t. Hogy milyen maradand� hat�st gyakorolt r� Wolmar, azt az mutatja, hogy 1546-ban a 2. Korinthusi lev�l komment�rj�t neki aj�nlotta.

1530-ban Wolmar a bourges-i egyetemre ment, ahov� K�lvin k�vette, �s ott 1532-ben a jogtudom�nyok licenci�tusi fok�t megszerezve z�rta jogi tanulm�nyait. K�lvin apja 1531-ben meghalt, nem volt t�bb� akad�lya, hogy teol�gi�t tanuljon. A jogi tanulm�ny r�nyomta b�lyeg�t K�lvin eg�sz k�s�bbi m�k�d�s�re. Kiv�l� alapot adott reform�tori tev�kenys�g�hez �s saj�toss� is tette azt.

1532-ben P�rizsban a k�s�bbi College Royal hallgat�ja lett, ahol 1533-ig humanista �s teol�gusi k�pz�st kapott. A kor egyik igen h�res hebraist�j�t�l tanulta meg itt a h�bert, amely a teol�gia tanul�s�nak egyik sarkalatos tant�rgya, hiszen az �sz�vets�get tudta �gy eredetiben olvasni �s magyar�zni. Humanista �s reformokat latolgat� k�r�kkel bar�tkozott P�rizsban, de nem kezdte meg a reform�tori eszm�k terjeszt�s�t. Humanista akart lenni, akinek Bud� �s Erasmus volt az eszm�nyk�pe. Bud� a College Royal alap�t�ja �s vezet�je volt. K�lvin 1533-ban jogi doktor�tust szerzett P�rizsban. Humanista tanulm�nyainak lecsap�d�sak�nt jelent meg els� k�nyve, egy komment�r Seneca: De clementia c�m� m�v�hez. Nem aratott vele sikert.

Bujdos�sa, megt�r�se

1533 november elej�n bar�tja, Nicolas Cop orvos professzor rektori besz�d�t tartotta a p�rizsi egyetemen, amelyben a reform�ci� mellett foglalt �ll�st. A besz�d alatt vereked�s t�rt ki, Copot a parlament el� id�zt�k kihallgat�sra, de bar�tai lebesz�lt�k r�la, hogy megjelenj�k, pedig m�r �ton volt oda. Elmenek�lt �s bar�ti k�r�nek is menek�lnie kellett, k�zt�k K�lvinnak is. Cop besz�d�t nem K�lvin �rta, mint ahogy B�za, K�lvin els� �letrajz�r�ja gyan�totta. Cop is meg tudta azt �rni, mert az akkori orvosok teol�giailag igen k�pzettek voltak (ld. Servet, Blandrata).

K�lvin Angoul�mba menek�lt Luis du Tillet kanonokhoz, ahol �ln�ven �lt. A kanonok maga is a reform�ci� titkos h�ve volt. K�lvin az � k�nyvt�r�ban Augustinus �s m�s egyh�zaty�k, valamint Zwingli Ulrich (1484-1531) iratait tanulm�nyozta. 1533 �sze �s 1534 tavasza k�z�tt t�rt�nt K�lvin hirtelen v�gbement megt�r�se, vagyis egy lelki �lm�ny sor�n �rzelmileg is elk�telezett k�vet�je lett J�zus Krisztusnak. Ez a d�nt�s egy�ttal a reform�ci� melletti elk�telezetts�get is jelentette sz�m�ra.

�prilisban Navarrai Margit kir�lyn� udvar�ba utazott. Margit udvar�ba gy�lekeztek a legkiv�l�bb humanista s�t m�r a reform�ci� tanait vall� tud�sok, k�lt�k, �r�k. Ez �v m�jus�ban azt�n Noyonba utazott, ahol m�jus 4-�n lemondott egyh�zi javadalm�r�l, ezzel jelezte, hogy form�lisan is szak�tott r�gi egyh�z�val, nem k�v�nt papi p�ly�ra l�pni, de nem �hajtotta annak anyagi t�mogat�s�t sem tov�bb ig�nybe venni. Charles nev� katolikus pap b�tyj�t k�t nappal k�s�bb kik�z�s�tette a noyoni egyh�zmegye, ami azonban nem volt �sszef�gg�sben J�nos eml�tett d�nt�s�vel.

A ny�r k�zep�n azt�n K�lvin P�rizsba ment titkos tal�lkoz�sra egy spanyol orvossal. Miguel Serveto, vagy franci�san �rva Michel Servet De Erroribus Trinitatis, (Hagenau, 1531. A Szenth�roms�gra vonatkoz� t�velyg�sek) c�men kiadott egy k�nyvet, ami nagy ellenkez�st v�ltott ki mind a katolikus egyh�zban, mind a reform�ci� t�bor�ban. Az ebben a k�nyvben kifejtett akart�k megvitatni P�rizsban. Servet a tal�lkoz�sra nem ment el, viszont K�lvin komoly vesz�lybe ker�lt, hogy a hat�s�g elfogja.

1534-ben meg�rta K�lvin els� teol�giai m�v�t Psychopannichia c�men, amelyben azt bizony�totta, hogy a hal�l ut�n nem ker�l a l�lek alv� �llapotba, ezzel az anabaptist�knak azt a tan�t�s�t c�folta, mely szerint a holtak lelkei az utols� �t�letig �ntudatlan �llapotban lenn�nek. Ez �v �sz�n nagy hugenotta�ld�z�s indult Franciaorsz�gban. K�lvin du Tillet kanonokkal egy�tt k�lf�ldre menek�lt. 1535 janu�rj�ban v�g�l B�zelbe �rkeztek.

A francia nyelv� Biblia �s az Institutio

B�zelben K�lvin lektor�lta unokatestv�re, Pierre Robert Olivetan (1505/6-1538) bibliaford�t�s�t, aki a valdensek k�r�s�re az �sz�vets�get h�ber, az �jsz�vets�get g�r�g eredeti nyelv�r�l franci�ra ford�totta. K�lvin latin el�sz�t �rt a ford�t�shoz, ami azt�n �gy jelent meg �s a francia protest�nsok k�z�s Bibli�ja lett. 1559-ben K�lvin �tdolgozta unokatestv�re bibliaford�t�s�t. 1588-ig ezzel a sz�veggel forgott k�zk�zen a francia Biblia, akkor B�za v�gezte el az �jabb rev�zi�t.

1535. augusztus 23-�n al��rta K�lvin saj�t k�nyv�nek, az Institutio religionis christianae (m�s vari�ci� szerint Christianae religionis institutio = A kereszty�n vall�s rendszere) c�m� f�m�ve el�szav�t Ebben a hat fejezetb�l �ll� k�nyvben K�lvin mesterien �sszefoglalta a reform�ci� tanait, �gy azonban, ahogy azt addig senki sem tette meg. Maga K�lvin ford�totta franci�ra az Instituti�t, azt�n folyton b�v�tve m�g n�gyszer, utolj�ra 1559-ben adta ki. Ez tekinthet� f�m�v�nek �s m�r az els� kiad�s meghozta K�lvinnak a vil�gh�rt.

Elh�vat�s

1536 tavasz�n �ln�ven bar�tj�val, du Tillet-vel Fels�-It�li�ba utazott K�lvin Estei Renata ferrarai hercegn� (Ren�e de France) udvar�ba. A legkiv�l�bb humanist�k �s reform�torok voltak ott. Sokszor besz�lgetett ottl�t�ben a hercegn�vel �s �lete v�g�ig leveleztek. Renata a k�lvini reform�ci� k�vet�je lett. Hat heti ott tart�zkod�s ut�n nemk�v�natos szem�ly lett, �s tov�bb kellett mennie.

Ferrar�b�l Franciaorsz�gba utazott K�lvin, mert amneszti�t kaptak a hit�k miatt elmenek�lt franci�k, ha hazat�rve lemondanak protest�ns hit�kr�l. K�lvin megl�togatta bar�tait, P�rizsban is j�rt, v�g�l hazat�rt Noyonba, ahol Charles nev� b�tyja �ppen akkor halt meg. J�nos mint imm�r legid�sebb fi�, eladta a csal�di h�zat �s Antal nev� �ccs�vel �s M�ria h�g�val kiv�ndorl�sra k�sz�lt. �ppen id�ben, mert az ism�t kit�rt hugenotta�ld�z�s miatt menek�lve kellett elhagyniuk sz�l�v�rosukat �s haz�jukat. Stra�burgba vagy B�zelbe igyekeztek, ezek valamelyik�ben k�v�ntak letelepedni, ahol J�nos tudom�nyos munk�val �hajtott foglalkozni. A k�r�lm�nyek miatt Genf fel� voltak k�nytelenek ker�lni, ahol 1536. j�lius�ban egy napot sz�nd�koztak t�lteni. Guillaume Farel, vagy ahogy magyarosan nevezz�k, Farel Vilmos Genf vezet� lelk�sze val�sz�n�leg du Tillet-t�l megtudta K�lvin kil�t�t, ez�rt felkereste �s pr�f�tai fell�p�ssel marad�sra b�rta. „Te tanulm�nyaiddal v�dekezel, de a mindenhat� Isten nev�ben mondom neked: Isten �tka fog �rni, ha t�l�nk az �r munk�j�ban seg�ts�gedet megtagadod, �s magadat el�bb teszed, mint a Krisztust.”

Els� genfi munk�lkod�sa

K�lvin nem lelk�sz lett el�sz�r Genfben, hanem lektor, amolyan tan�csad� �s a lakoss�g protest�ns hitre t�rt�n� �tnevel�s�nek szak�rt�je �s v�gz�je. Hitvall�s, k�t� a gyermekek oktat�s�ra, tov�bb� egyh�zi rendtart�s k�sz�t�se volt a legs�rg�sebb teend�je. K�teless�ge volt a pr�dik�l�s, hogy a templomi sz�sz�kr�l pr�dik�ci� form�j�ban megismertesse a genfieket a reform�ci� tanaival, azaz �j vall�sukkal.

Eml�kiratot adott be a v�rosi tan�cshoz reformjavaslatokkal: Legyen minden vas�rnap �rvacsoraoszt�s, zsolt�r�nekl�s az istentiszteleten, egys�ges hitvall�st�tel, gyakorolj�k az egyh�zfegyelmet az egyh�z v�lasztott, a v�rosi tan�cst�l f�ggetlen vezet� test�lete, a presbit�rium �ltal, alkossanak �j h�zass�gjogot, gondoskodjanak a gyermekek oktat�s�r�l. A v�rosi magisztr�tus 1537. janu�r 16-i rendelet�ben v�laszolt az eml�kiratra, eszerint �vi n�gyszeri �rvacsoraoszt�st enged�lyezett, a presbit�rium fel�ll�t�s�t elutas�totta, az egyh�zfegyelem bevezet�s�t szint�n, m�gpedig azzal az indokkal, hogy nem akarja az �rvacsor�t fegyelmez� eszk�zk�nt alkalmazni, elutas�totta azt a javaslatot is, hogy minden genfi a templomban k�zfelemel�ssel tegyen hitvall�st, vagyis k�telezze el mag�t �nnep�lyesen �j vall�sa mellett.

Genf a felbomlott Burgund Kir�lys�g r�sze volt �s sem Sv�jchoz, sem Franciaorsz�ghoz nem tartozott, Savoya herceg�nek volt legnagyobb es�lye, hogy uralma al� vonja, de az sem siker�lt, mert Genf szuver�nje hercegi rang� p�sp�ke volt. A v�ros�llam 1526-ban sz�vets�get k�t�tt Bern kantonnal, 1533-ban e sz�vets�ggel a h�ta m�g�tt el�zte p�sp�k�t. 1532-t�l reform�lt a v�rosban Farel �s n�h�ny t�rsa, akiket akkor el�ld�ztek onnan. Amikor azt�n a p�sp�k�t �ld�zt�k el, akkor a v�ros visszah�vta Farelt �s lelk�szt�rsait �s 1535-t�l a reform�ci� tanait hivatalosan �llamvall�snak fogadta el, ami minden polg�r�ra �s lakos�ra k�telez� volt. A genfiek azonban messze voltak att�l, hogy val�j�ban ismert�k volna �j vall�sukat �s annak a k�vetelm�nyei szerint �ltek volna. Bern, majd 1536-t�l Freiburg kanton sz�vets�ge mentette meg Genfet, att�l hogy ak�r a genfi p�sp�k, ak�r Savoya fegyveresen vegye birtokba,. A v�rosra Bern gyakorolt nagy hat�st. Bernben luther�nus jelleg� egyh�z volt �s nem a z�richi reform�ci� hat�sa �rv�nyes�lt. Ezzel szemben mind a sokkal radik�lisabb, de az�rt nem sz�ls�s�ges Farel �s genfi lelk�szt�rsai, mind a fiatal K�lvin t�volodott m�r akkor a lutheri ir�nyt�l �s kereste a saj�t �tj�t.

Genfbe ezekben az �vekben �z�nl�ttek a menek�lt francia hugenott�k, hiszen anyanyelv�k k�z�s l�v�n, otthonra tal�ltak ott. A francia menek�ltek rendszerint vagyonuk p�nzz� tehet� r�sz�t magukkal vitt�k, vagy legal�bbis szaktud�sukat, szorgalmukat, fanatikus munkaszeretet�ket, egyszer�, de tisztes �letvitel�ket. �k ismert�k saj�t vall�sukat, ami�rt haz�jukat is k�szek voltak elhagyni. Mer�ben k�l�nb�ztek a genfiekt�l. F�leg a r�gi patr�cius csal�dok nemeseket majmol� mulatoz�, pompakedvel�, k�ltekez�, a munk�t magukhoz m�ltatlannak tart� mentalit�s�t�l. A r�gi genfiek ellens�gesen tekintettek a menek�lt francia hugenott�kra, m�sfel�l sz�ks�g�k volt r�juk, mert azokkal a lakoss�g n�h�ny �v alatt szinte megdupl�z�dott, anyagi ereje megn�tt �s ez f�ggetlens�g�k meg�rz�s�nek es�ly�t is megn�velte. 1538-ban a bev�ndorolt polg�rok p�rtj�val szemben a v�rosi tan�csi v�laszt�son a r�gi genfi patr�ciusok berni-p�rtja gy�z�tt. Farel �s K�lvin lelk�szt�rsaival egy�tt �gy t�mogat�s n�lk�l maradt. 1538. m�rcius�ban a v�rosi tan�cs elrendelte, hogy a k�vetkez� h�sv�tkor az �rvacsor�t a lutheriz�l� berni liturgia szerint osty�val szolg�ltass�k ki, holott Farel�k nem csup�n m�s liturgia szerint osztott�k az �rvacsor�t, hanem ostya helyett kov�szos keny�rrel. A tan�cs rendelet�nek nem engedelmeskedtek, mire az sz�m�zte �ket. 1538. �prilis 25-�n megk�nnyebb�lve hagyt�k el Genfet.

Sta�burgi �vei

Genfb�l B�zelbe utazott Farel �s K�lvin, ut�bbi ott akart maradni, hogy k�t �vvel azel�tti terv�t megval�s�tva a tudom�nynak �ljen. Farel hamarosan Neuchatel lelkip�sztora lett, ahol 1565-ben bek�vetkezett hal�l�ig szolg�lt. K�lvint Martin Bucer (1491-1551) Stra�burgba h�vta. Ez a n�met reform�tor 1524/25-t�l lelk�szkedett ebben a n�met v�rosban �s m�sokkal egy�tt annak reform�tor�v� v�lt. � k�zvet�t� �ll�spontot k�pviselt Luther �s Zwingli, majd annak ut�dai k�z�tt. K�lvinra is nagy hat�ssal volt, mondhatni tan�tv�ny�v� lett Bucernak, aki pl. m�r 1531-t�l presbit�riumot szervezett az egyh�z fel�gyelet�re, azt vallotta, hogy az egyh�z igazgat�s�t v�lassz�k el az �llamt�l. A francia nyelv� menek�lt protest�nsok nagy sz�mban tal�ltak otthont Stra�burgban, sz�mukra francia nyelv� gy�lekezetet kellett alap�tani francia nyelv� lelkip�sztorral, a f�iskol�n tan�t�s mellett erre a tiszts�gre szemelte ki Bucer a Genfb�l el�z�tt K�lvint, aki 1538. szeptember 8-�n megkezdje szolg�lat�t, Stra�burgban. A menek�lt vallonok k�z�tt sokan voltak anabaptist�k, akik k�z�l sz�mosan elhagyt�k e meggy�z�d�s�ket �s a K�lvin �ltal vezetett gy�lekezetbe t�rtek.

A megt�rt menek�lt vallon anabaptist�k k�z� tartozott egy Jean Stordeur nev� ember, aki azt�n hamarosan pestisben meghalt. Bucer aj�nlat�ra K�lvin Jean Stordeur �zvegy�t, Idelette Stordeurt, le�nykori nev�n Idelette de Bure-t vette feles�g�l 1540 �sz�n k�t gyermekkel. 1542. j�lius 28-�n sz�letett meg K�lvin egyetlen gyermeke, akit Jacques n�vre kereszteltek, de sajnos csecsem� kor�ban meghalt. K�lvin�k nehezen �ltek csek�ly fizet�s�b�l, pedig a stra�burgi �llampolg�rs�got is megkapta, miut�n felvett�k a szab� c�hbe. Sajnos K�lvin mintaszer� feles�ge 1549-ben elhunyt, ami nagy csap�s volt a rengeteg munk�val terhelt reform�torra. Elvesztette lelki t�masz�t �s nem volt, aki gondoskodj�k r�la �s ennek t�r�keny eg�szs�ge l�tta k�r�t, siettette hal�l�t.
A XVI. sz�zad legkiv�l�bb pedag�gus�t, a n�met Johann Sturm-ot (1507-l589) h�vt�k Sta�burgba 1537-ben, hogy ott iskol�t alap�tson, amit meg is tett. T�zoszt�lyos gimn�ziumot, majd �t �vfolyamos akad�mi�t alap�tott �s vezetett. K�lvint felk�rte a tan�t�sra, amit � ottani �vei alatt v�gzett is. A Debreceni Reform�tus Koll�giumra Sturm iskolarendszere volt j� ideig meghat�roz� a Melanchthon F�l�p�vel egy�tt.

Sta�burgi �vei alatt K�lvin Bucerrel r�szt vett a r�mai katolikus egyh�z �s a n�met reform�ci� k�pvisel�i k�z�tt lezajlott egyeztet� t�rgyal�sokon. V. K�roly cs�sz�r bel�tta, hogy a N�met-r�mai Szent Birodalom b�k�j�t nem fegyverrel, hanem megegyez�ssel, a vall�si egys�g helyre�ll�t�s�val lehetne legegyszer�bben helyre�ll�tani, ez�rt szorgalmazta a t�rgyal�sokat. K�lvin t�mogatta a megegyez�si t�rekv�seket �s ezeken a hivatalos megbesz�l�seken szem�lyesen megismerkedett �s bar�ts�got k�t�tt Melanchthonnal. Egy m�v�t Melanchthonnak aj�nlotta 1543-ban �s kiadta franci�ul annak Loci communes c�m� f�m�v�t, amiben a lutheri reform�ci� tanait foglalta �ssze. Az egyeztet� t�rgyal�sok kudarccal v�gz�dtek, a n�met evang�likus egyh�z nem tudott megegyezni a r�mai katolikussal, �gy nem egyes�ltek.

M�sodik genfi m�k�d�se

1538 �sz�n K�lvin lev�lben intette a genfieket az egym�s k�zti b�kess�gre, a p�rtoskod�s felsz�mol�s�ra �s a reform�ci�hoz val� h�s�gre. 1539-re a berniek p�rtja korm�nyz�sa k�vetkezt�ben szinte anarchikus �llapotok keletkeztek Genfben. Ezt haszn�lta kis Jacob Sadoleto b�boros, aki 1539. m�rcius�ban levelet int�zett Genfhez �s rekatoliz�l�sra sz�l�totta fel. A genfi magisztr�tus nem akart rekatoliz�lni, de nem tudott v�laszolni a lev�lre. Bern k�r�s�re K�lvin �rta meg a v�laszt, amit kinyomatva k�ldtek meg a genfi tan�csnak. Meg�r�ltek a genfiek a v�lasziratnak �s r��bredtek, hogy hiba volt t�l�k K�lvin el�z�se. 1540. augusztus�ban elk�ldt�k Genfb�l a K�lvin�k hely�re v�lasztott lelk�szeket �s okt�berben k�ld�tts�get menesztettek K�lvinhoz Stra�burgba, hogy visszah�vj�k. K�lvin nem akart menni. Ism�t Farel l�pett k�zbe, aki ismert pr�f�tai meggy�z� m�dszer�vel r�vette K�lvint, hogy 1541. szeptember�ben visszat�rjen.

K�lvin bizonyos felt�telekhez k�t�tte visszat�r�s�t. A genfi tan�cs meg�g�rte, hogy bizonyos m�rt�kig enged K�lvin k�vetel�seinek egyh�zkorm�nyzati reformot hajt v�gre, szigor� egyh�zfegyelmet val�s�t meg, liturgiai t�ren engedm�nyt tesz K�lvinnak. Ennek a szellem�ben k�sz�lt el a K�lvin �ltal �rt Ordonances Ecclesiastiques c�m� egyh�zalkotm�ny, amit 1541. november 20-�n elfogadott a v�rosi tan�cs. A genfi egyh�z bizonyos fokig f�ggetlen�lt a v�rosi tan�cst�l. A szigor� egyh�zfegyelem korl�tozta a korcsm�k nyitva tart�s�t, tiltotta a prostit�ci�t, par�znas�got, h�zass�gt�r�st, szerencsej�t�kot, mulatoz�st, t�ncot �s az ellen�k v�t�ket a hat�s�g megb�ntette. Nem voltak kiv�telek a gazdag patr�ciusi csal�dok tagjai, s�t a magas �ll�s� genfi hivatalnokok, tiszts�gvisel�k sem. Ezek miatt a v�rosi tan�csban t�bbs�gben l�v� berni p�rtiak minden �r�gyet felhaszn�ltak a K�lvin elleni t�mad�sra, ak�r �let�nek fenyeget�s�re. A r�gi erk�lcsi �s k�z�llapotokat visszak�v�n� r�gi genfi polg�rok magukat hazafiaknak nevezt�k, radik�lis sz�rnyukat viszont libertinusoknak hivt�k a bek�lt�z�tt genfiek. A liberitnusok t�madt�k a legsz�ls�s�gesebb, ak�r terrorisztikus m�don K�lvint �s a mellette �ll� Genfbe menek�ltek p�rtj�t. K�lvint az utcagyerekek Kain-nak nevezve g�nyolt�k. Id�r�l-id�re tud�sokat t�mogattak a libertinusok, hogy azok K�lvin tanait, egyh�zszervezet�t, egyh�zfegyelm�t eszmeileg t�madj�k, hogy a v�rosi tan�cs e t�mad�sok alapj�n elmozd�thassa hivatal�b�l K�lvint. T�bb ilyen eset fordult el� a 40-es �vekben.

1542-ben adta ki K�lvin h�ress� v�lt genfi k�t�j�t, ami k�z�rthet�en foglalta �ssze tanait.

1543-44-ben K�lvin azon is f�radozott, hogy a n�met luther�nusokkal kib�k�ljenek a r�mai katolikusok, igyekezett a cs�sz�rt is megnyerni a n�met egyh�zi egys�g helyre�ll�t�s�ra. A cs�sz�r a k�lpolitikai helyzete miatt hajlott arra tov�bbra is, de v�g�l sikertelen maradt e t�rekv�s. Szomor�an �llap�totta meg K�lvin, hogy 1544-ben Luther megt�madta a z�richi reform�ci� egyh�z�t a s�kramentumokr�l alkotott n�zeteik miatt, ezzel az 1536 �ta a z�richiek �s a lutheri ir�nyzat k�z�tt megl�v� wittenbergi egyezm�ny fenntarthatatlann� v�lt. 1549. m�jus�ban K�lvin Z�richbe ment �s meg�llapodott Zwingli ut�d�val, Bullinger Henrikkel (1504-1575) tanaik egyeztet�s�r�l. Megsz�letett a Bullinger �ltal megsz�vegezett Consensus Tigurinus (Z�richi Egyezm�ny), ami egys�ges�tette a helv�t reform�ci� k�t �g�t, ez�ta besz�lhet�nk reform�tus egyh�zr�l.

A Servet-�gy

„A popul�ris-dilett�ns ’irodalom’ – r�szben tudatlans�gb�l, r�szben kifejezetten ellens�ges, rossz indulatb�l, a t�nyeket sz�nd�kosan meghamis�tva, kicsavarva – rengeteg badars�got hord �ssze K�lvinr�l m�g ma is, amelyek ’helyret�tele’ igen neh�z, mivel el�g m�lyen be�v�dott a kell� ismeretekkel nem rendelkez�k ’tudat�ba’ (’tudatlans�g�ba’!). �gy p�ld�ul ’K�lvin volt felel�s Szerv�t letart�ztat�s��rt �s el�t�l�s��rt” (Lad�nyi S�ndor: K�lvin J�nos r�vid �letrajza, adatai (1509-1564). In: K�pes K�lvin Kalend�rium a 2009. �vre. A Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z �vk�nyve. Bp. 2008. K�lvin J�nos Kiad�. 97-98. p.)

Michel Servet (1511-1553) orvos �s teol�gus volt, aki orvosilag kor�nak nevezetes tud�sak�nt megsejtette a kisv�rk�r l�tez�s�t. Genfben azonban nem ez�rt v�gezt�k ki, s�t err�l sz� sem volt per�ben. Teol�giailag �s filoz�fiailag vallott olyan tanokat, amelyek miatt m�glyahal�l lett szomor� sorsa. Tagadta a kereszty�nek k�r�ben elfogadott Szenth�roms�g tan�t, J�zus istens�g�t. Panteista filoz�fi�t vallott, amelynek �rtelm�ben az Isten nem k�l�n szem�ly (l�tez�), hanem a mindens�gben, az anyagban �s az �l�l�nyekben, �gy az emberben is, tov�bb� az angyalokban, s�t a S�t�nban is. Rossz �s j� teh�t �sszefon�dik. Az ember 20 �ves kor�ig nem k�vethet el b�nt. Ezzel az anabaptizmus sz�ls�s�ges ir�nyzata fel� hajlott, a zwickau �s m�nsteri anarchi�t el�id�z� n�zetek fel�. Azzal is, hogy a Bibli�t nem tekintette Isten kiz�r�lagos kijelent�s�nek, hanem azt vallotta, hogy neki Isten folyamatosan ad kijelent�st. 15 �ves kora k�r�l vall�si fanatizmusb�l, m�sok szerint �nekhangja meg�rz�se c�lj�b�l v�grehajtott kasztr�ci�ja is �sszef�rhetetlen, hi�, �ntelt, alattomos, gy�l�lk�d� pszich�s alkatot k�lcs�nz�tt neki. K�lvint m�r 1531-ben megjelent, �ltalunk eml�tett antitrinit�rius k�nyv�nek k�zread�sa �ta f� ellenfel�nek, egyre ink�bb ellens�g�nek tekintette. 1534-ben szem�lyes vit�ra nem ment el, de k�s�bb is leveleivel ostromolta. Egy ideig K�lvin t�relmesen v�laszolgatott neki, majd elk�ldte az Institutio aktu�lis kiad�s�t, amit Servet gyal�zkod� sz�ljegyzetekkel ell�tva k�ld�tt vissza K�lvinnak.

Servetet kereste az inkviz�ci�, mivel eretneks�g�t a lutheri �s a helv�t „eretneks�g”-n�l is vesz�lyesebbnek tartotta. A spanyol orvos �s teol�gus Villanovanus vagy Villeneuve �ln�ven �lt Franciaorsz�gban. Vienne v�ros p�sp�k�nek a h�ziorvosak�nt minden gyan�n fel�l �llt. 1553 elej�n azonban �ln�ven kiadta k�nyv�t Christianismi restitutio (De restitutio Christianismi = A kereszty�ns�g helyre�ll�t�sa) c�mmel. Nem sokkal a k�nyv megjelen�se ut�n, az inkviz�ci� elfogta. A vallat�s sor�n Servet bevallotta, hogy � a Restitutio szerz�je, �s ki�llt tanai mellett. Az inkviz�ci� m�glyahal�lra �t�lte, ha kiv�gezt�k volna, akkor mostanra feled�sbe mer�lt volna a neve, mint az inkviz�ci� sok ezer �ldozata egyik�nek a neve. Az �t�let v�grehajt�sa el�l azonban Servet megsz�k�tt. Lengyelorsz�g �s Erd�ly kiv�tel�vel akkor b�rhov� menek�lt volna, ha szem�ly�t azonos�tj�k, akkor az inkviz�ci� �t�let�t v�grehajtj�k, mert az eretnekek elleni k�z�pkori t�rv�nyek a protest�ns orsz�gokban is �rv�nyben voltak. Vienneben „in effigie” v�gezt�k ki Servetet, aki Genfbe utazott. Ott felismert�k, a v�rosi hat�s�g elfogta �s miut�n szem�lyazonoss�g�t meg�llap�totta eretneks�g gyan�j�val pert ind�tott ellene.

A per sor�n Servet volt a t�mad� K�lvinnal szemben. �gy viselkedett, mintha K�lvin lett volna a v�dlott. Gyal�zkod� hangot haszn�lt vele szemben sz�ban �s �r�sban egyar�nt. K�rte a tan�cst�l, hogy K�lvint fossz�k meg hivatal�t�l, vagyon�t�l, adj�k neki mindkett�t �s K�lvint v�gezz�k ki eretnekk�nt. K�lvinnak nem siker�lt r�vennie arra sem, hogy vonja vissza tanait �s azzal menek�lj�n meg a hal�lt�l. V�g�l a v�rosi tan�cs hat�ron t�li szak�rt�k v�lem�ny�t is kik�rve, eretneks�g miatt m�glyahal�lra �t�lte Servetet, vagyis megism�telte az inkviz�ci� �t�let�t. K�lvin nem volt tagja a v�rosi tan�csnak, s�t annak t�bbs�ge az � ellenfeleib�l �llt. K�rte az �t�let pallos �ltali, hum�nusabb m�dra v�ltoztat�s�t, de elutas�tott�k, �gy 1553. okt�ber 27-�n Serveten az eredeti �t�letet hajtott�k v�gre.

Van olyan hipot�zis, hogy az inkviz�ci� titkos megb�zat�ssal k�ldte Servetet Genfbe, hogy buktassa meg K�lvint �s azt�n a v�rosban bek�vetkez� k�osz lehet�s�get ad annak katonai elfoglal�s�ra �s a katolikus vall�s vissza�ll�t�s�ra. Ugyanez a felt�telez�s a tov�bbiakban egy m�sik hasonl� diverzi�s tervet is l�tni v�l. E szerint az inkviz�ci�t�l f�ggetlen�l a genfi libertinusok h�vt�k Genfbe Servetet, hogy megbuktass�k seg�ts�g�vel K�lvint, ez a magyar�zata annak, hogy Servet olyan biztos volt a dolg�ban a b�r�s�g el�tt. Tehette, mert titkos genfi t�mogat�it�l tudta, hogy a K�lvin ellenfelei vannak t�bbs�gben a v�rosi tan�csban �s az �t�let az � jav�ra fog eld�lni, csak b�tran �s k�m�letlen�l kell tennie a dolg�t, hogy K�lvin ellen ford�thassa a hangulatot. Sem Servet, sem a libertinusok nem sz�moltak azzal, hogy �gye t�l n�tt a genfi b�r�s�g, s�t a genfi magisztr�tus hat�sk�r�n �s �t nemhogy K�lvin hely�re nem �ltethett�k, de m�g futni sem hagyhatt�k, mert bel�thatatlan nemzetk�zi k�vetkezm�nyei lehettek volna az �gynek.

K�lvin gy�zelme Genfben

A Servet-�gy ut�n a libertinusok visszah�z�dtak. 1554. janu�r 1-�n lakom�n b�k�ltek ki K�lvinnal ellens�gei, de ez r�sz�kr�l csup�n taktikai l�p�s volt. Az exkommunik�ci� jog�t akart�k a libertinusok elvenni a konziszt�riumt�, az egyh�zi vezet� test�lett�l �s a polg�ri hat�s�gnak visszaadni. Ezzel a konziszt�rium befoly�s�t tett�k volna t�nkre �s az egyh�z kiharcolt �n�ll�s�g�t �st�k volna al�. K�lvin nem engedett. A testv�regyh�zak v�lem�nye is az volt, hogy a kik�z�s�t�s a konziszt�rium joga kell, hogy maradjon. 1555. janu�r 24-�n a v�rosi tan�cs �gy d�nt�tt, hogy marad az addigi rendtart�s, vagyis a kik�z�s�t�s tov�bbra is a konziszt�rium hat�sk�r�be tartozik. K�lvin gy�z�tt. A libertinusok fegyveres �sszeesk�v�st szerveztek �s felkel�st robbantottak ki. Elbuktak. Ett�l kezdve K�lvin helyzete megszil�rdult Genfben �s bek�sz�nt�tt a nyugalmas �p�tkez�s korszaka.

1559-ben fel�ll�totta K�lvin Genfben a k�z�p- �s f�iskol�t. Legmagasabb szinten a teol�giai k�pz�s folyt. A jogi �s orvosi oktat�s, k�s�bb fokozatosan egym�s ut�n indulhatott meg �s nyerhette el az int�zm�ny az egyetemi rangot. 1559. j�nius 5-�n lezajlott az �nnep�lyes megnyit�s, az akad�mia rektora Theodor de B�ze, azaz B�za T�dor (1519-1605), maga is bev�ndorolt francia tud�s lett, akit K�lvin hal�la ut�n �t�d�v� v�lasztottak. A f�iskol�n K�lvin bibliamagyar�zatot, egzeg�zist tan�tott. Kor�nak legjobb egzeg�t�j�nak sz�m�tott, aki r�viden, vil�gosan, dogmatikai megk�t�tts�gek n�lk�l a tudom�ny akkori �ll�sa szerint magyar�zta a Bibli�t. A nagy �rdekl�d�sre tekintettel egy templomban tartotta tan�r�it, hogy hallgat�i elf�rjenek. Gyors�r�k jegyezt�k el�ad�sai, mert � maga nem �rta meg azokat el�re. Hasonl�an pr�dik�ci�it sem �rta le, amik vas�rnap d�lel�tt is mind�ssze 45 percesek voltak (akkori m�rt�k szerint r�videk), hanem gyors�r�i lejegyz�s ut�n n�zte �t �s ker�ltek nyomd�ba, vagy vitt�k �ket a francia hugenott�knak, akik ekkor m�r K�lvin nyom�n reform�tusok voltak �s K�lvin egyh�zszervezeti elveit k�vett�k. A genfi akad�mi�n a francia lelk�szk�pz�s is megold�dott. K�lvin hal�lakor 1500 di�kja volt Eur�pa nyugati kereszty�ns�g�nek ter�let�r�l, kiv�ve Magyarorsz�got. Ezen nem lehet csod�lkozni, hiszen K�lvinnak sz�mos nyomtat�sban megjelent k�nyve �s n�gyezret meghalad� levele r�v�n, amit Magyarorsz�g kiv�tel�vel a nyugati kereszty�ns�g ter�let�n sz�mos tud�shoz �s politikushoz �rt, igen nagy �s pozit�v hat�st v�ltott ki.

A diak�nusok szolg�latba �ll�t�s�val nem kellett 1555-ig v�rnia K�lvinnak. K�rh�z, szeg�nyh�z l�tes�lt, seg�lyezt�k a r�szorultakat, gy�gy�tott�k a betegeket, ha nem volt p�nz�k maguk gy�gykezeltet�s�re, az �tutaz� szeg�nyeknek, koldusoknak ingyenes �tmeneti sz�ll�st �s ell�t�st biztos�tottak, de tov�bb kellett menni�k, mert tilos volt a koldul�s Genfben.

K�lvin eg�szs�gi �llapota �s hal�la

A mai nyugat-eur�pai emberek �tlag testmagass�g�t tekintve K�lvin ink�bb alacsonynak tekinthet� (id. R�v�sz Imre K�lvin �letrajz�ban 1864-ben m�g k�z�ptermet�nek �rta, de az�ta lezajlott az akceler�ci�). Sov�ny testalkata nem csup�n genetikai, hanem legal�bb annyira �letm�di meghat�rozotts�g� volt. Di�k kor�b�l van adat arra, hogy a rossz koszt t�nkre tette gyomr�t ehhez j�rult az �lland� kialvatlans�g. M�r tanul� �vei alatt gyakran k�nozta gy�tr� fejg�rcs. Ennek gy�gy�t�s�ra 36 �r�s b�jt�t tartott, ami fokozta alult�pl�lts�g�t. Sajnos ezt az �letrendj�t k�s�bb is k�vette, s�t �lete utols� t�z �v�ben rendszeresen nem reggelizett �s napj�ban �ltal�ban csup�n egyszer, d�lben evett. K�szv�ny�n k�v�l minden betegs�ge ebb�l a helytelen �letm�dj�b�l eredt. V�gelgyeng�l�s k�vetkezt�ben be�llt kering�si �sszeoml�s okozta hal�l�t.

1564. febru�r 6-�n pr�dik�lt utolj�ra, amit t�bbsz�r meg kellett szak�tania k�h�g�si rohamai miatt. 1564. m�jus 27-�n hunyt el. M�snap sokan t�dultak ravatal�hoz, de a r�k�vetkez� vas�rnapon, d�lut�n 2 �rakor szinte az eg�sz v�ros kik�s�rte kopors�j�t a k�ztemet�be, ahol minden pompa n�lk�l eltemett�k, �s s�rj�t k�v�ns�ga szerint nem jel�lt�k meg.

Csoh�ny J�nos