http://palheidfogel.gportal.hu
http://palheidfogel.gportal.hu

Adjatok hálát az Atyának, aki alkalmassá tett titeket arra, hogy a szentek örökségében, a világosságban részesüljetek. Kolossé1,12


         "Aki nem tud embereknek köszönetet mondani, ezzel leleplezi önmagát, hogy bizony Istennel szemben is hálátlan és nem tud Neki sem köszönetet mondani”. Kálvin: A Genfi Egyház Kátéja.


         … „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth


          

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

http://heidfogel-domjan.gportal.hu

palheidfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHECISMUSSA Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító    FORMATSKÁJA melyet nagy theologus

CALVINUS JÁNOS …KOLOSVÁRATT M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend

Partium Hasonmás Kiadás - A Genfi Egyház Kátéja   Misztótfalusi Kis Miklós 1695-ös kiadásanak hasonmás kiadása. Csak ismertető.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.  www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozs- várig Környezetvizsgálati tanulmány

- Fekete Csaba Káté egyház tanítás Kálvin János A genfi egyház kátéjaPartium Kiadó Nagyvárad 2014

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


1924-1996

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505-1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 -1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Webem - itt

 
16. Berlász Jenő Magyarország egyházi könyv-
tárai a XVI-XVIII. században


Berlász Jenő

Magyarország egyházi könyvtárai a XVI-XVIII. században

I. Újkori könyvkultúránk kialakulása

1. Kódex-könyvtáraink pusztulása

Az a kétszáz esztendő, amely idő alatt a könyvnyomtatás elterjedt Európában, Magyarországra nézve köztudomásúlag katasztrofális politikai hanyatlásnak, a török inváziónak kora volt. Éppen akkor, a 16. század közepén, amikor hozzánk is utat talált a nyomtatott könyv, megnyitva a könyvműveltség irányába való fejlődés távlatait, akkor lépett fel a szellemi életünket és civilizációnkat egyaránt veszélyeztető félbarbár ázsiai nagyhatalom. Hazánknak mintegy harmadrésze török impérium alá került, s osztozott a balkáni népek szomorú sorsában: hosszú időre kikapcsolódott Európa szellemi áramköréből.

Óriási veszteség érte ezzel az országot, hiszen a hazai kultúrának a honfoglalás óta valóságos bölcsője volt ez a terület. Itt alakultak ki az európai műveltség eredményeit és módszereit hozzánk átplántáló római egyház legfontosabb papi és szerzetesi központjai. Az anyaországban 1526 előtt fennállt 10 egyházmegyei székhely közül 7 ide esett, s itt dőlt romba. A katasztrófát a szerzetesrendi monostorok sűrű hálózatának pusztulása tette teljessé. Az országnak mintegy 200 monostora közül 50-60 itt működött.

Ezek a püspöki székhelyek és szerzetesi klastromok kódexek formájában öt évszázad folyamán kibontakozott írásműveltségünk termésének tekintélyes hányadát őrizték. Igaz, hogy e kódexgyűjtemények meglehetősen távol álltak a gyakorlati élet kívánalmaitól - hiszen zömükben olyan felszerelést jelentettek, amelyek kiváltképpen a papi szakrális funkciókhoz kapcsolódtak, mégis nem voltak híjával a társadalmi-kulturális jelentőségnek sem. Hiszen mind a székesegyházak (káptalanok), mind a kolostorok iskolázó intézmények is voltak, amelyek az olvasás, írás, éneklés és számvetés ismereteire, sőt magasabb fokon oklevelezési tudományra is oktattak; tékájukat tehát szükségképpen ellátták a világi élet céljaira hasznavehető kéziratos könyvekkel is.

E becses gyűjtemények a török előnyomulása következtében menthetetlenül széthullottak és jórészt elkallódtak. Ez lett a sorsuk nemegyszer olyankor is, ha sikerült valamely felvidéki biztos helyre menekíteni őket. Itt ui. gyakran a győzelmes reformáció nevében földesurak, vagy túlzó prédikátorok semmisítették meg őket. Csak kivételesen fordult elő, hogy egy-egy szerencsésen fennmaradt kolostor (pl. a szegedi vagy a gyöngyösi ferencesek háza) megőrizte az elpusztult társházak könyveit is.

Ugyanilyen sors érte jórészben a Mátyás-kori és későbbi humanista főpapok nem intézményi jellegű híres magángyűjteményeit is.

A kódex-könyvtárak tulajdonképpen az újkori intellektuális fejlődés fundamentumait alkották. Pusztulásuk az ország középső részén megszakította a nemzeti művelődés folytonosságát.

2. A nyomtatott könyv uralomra jutása

Igen nagy jelentőségű tény volt, hogy az ország északi és keleti peremvidékének (az ún. királyi Magyarországnak és Erdélynek) sikerült az európai szellemi fejlődés útján megmaradni, sikerült magát - bár tragikus társadalmi-politikai konfliktusok közepette - az újkori könyvkultúra társadalmi állapotába felküzdeni.

A reformáció könyvpropagandája és a könyvgyűjtés

E nagyjelentőségű fölemelkedés első szakasza a reformáció jegyében ment végbe és kb. 1530-tól kezdve egy évszázadon át tartott.

A reformáció kulturális építkezése páratlan céltudatossággal, fegyelmezettséggel és tüneményes gyorsasággal haladt előre. A nyomtatott könyv forradalmi jelentőségű társadalmi szerepének felismerése - Luther és Melanchton útmutatásai alapján - szinte már az első percekben megtörtént. A mozgalom elemi erővel söpörte el a katolikus egyház vallásos-kulturális intézményeit s teremtett helyettük újakat. Akárcsak a hódoltságon, itt is feloszlottak a káptalani és kolostori iskolák, és jobbára protestáns birtokba mentek át a kódexkönyvtárak.

A diadalmas protestáns felekezetek saját új kulturális intézményeiket egyfelől a felvidéki és erdélyi szabad polgárvárosokban, másfelől a földesúri joghatóság alatt álló mezővárosokban és az alföldi önálló parasztvárosokban hívták életre. Iskoláikat tudatosan igyekeztek fölébe emelni a középkori skolasztikus oktatás színvonalának. A vallás céljait fel nem adva, programjukká tették az új világi műveltség elterjesztését is. Életre hívták a klasszikus latin és görög nyelvi-irodalmi jellegű középfokú iskolát. Ezáltal akarták kinevelni a bibliaolvasó és könyvolvasó embertípust.

Ennek a protestáns kultúraszemléletnek két következménye volt: egyrészt a könyvelőállítás új forradalmi jellegű módszerének, a könyvnyomtatásnak széles körű bevezetése, másrészt a könyvgyűjtés új értelmének, a könyvtár új típusának kialakulása.

A kanonokok és szerzetesek kisded csoportjainak használatára korlátozódó káptalani és kolostori könyvtárak teljesen korszerűtlenekké váltak. Most, amikor már nemcsak papjelöltek, hanem művelődni vágyó minden rangú-rendű ifjak felkeresték az új városi iskolákat, olyan könyvtárakra volt szükség, amelyek tanítók és tanulók számára egyaránt nyitva álltak és nyomtatott betűkkel terjesztették a legújabb ismereteket. Ez a korszerű téka többé nem kötődhetett a kultusz helyéhez, a templomhoz, hanem szükségképpen az iskolához kellett tartoznia. Most már nem a papi testületeknek, hanem kiváltképpen az iskoláknak kellett vállalniok a könyvgyűjtést és a gyűjtemény megőrzését, illetőleg használhatóvá tételét.

A kétirányú, vallásos-világi oktatás szükségleteit a hazai könyvirodalom és könyvnyomtatás jó ideig nem tudta kielégíteni. A korszerű műveltség-terjesztéshez nélkülözhetetlen volt külföldi könyvek beszerzése. A külső ellenséggel harcoló és belső anarchiától szenvedő ország elszegényedett társadalma számára ez nem kis feladatot jelentett. Mégis 60-70 év alatt a legtöbb protestáns iskola mellett sikerült nyomtatott könyvekből álló, korszerű hittudományi, világi polihisztorikus, sőt a polgári társadalmi gyakorlatot is szolgáló könyvtárt kifejleszteni.

Ebben a tényben pregnánsan kifejeződik társadalmi művelődésünk állapotának korszakos jelentőségű változása: az, hogy a 16. században Magyarországon is megnyílt a könyvkultúra korszaka, a közösségi életnek és munkának - az íráshasználaton túl - a nyomtatott betű által való támogatása és biztosítása.

Fontos mozzanata volt e fejlődésnek a világi jellegű magánkönyvtárak kialakulása is. Ilyenek a reformáció előtti időkben alig fordultak elő, hiszen - Mátyás és a Jagelló királyok udvarának idegen tudósain kívül - nem volt magyar laikus humanista rétegünk sem. A XVI. század második felében azonban mind a városi polgárság, mind a főnemesség soraiban gyökeret vert a könyvkultúra, s - párhuzamosan az iskolai könyvtárak szerveződésével - feltűntek az első laikus könyvgyűjtemények. Ezek a magántékák lényegileg ugyanolyan tudós jellegű, vallásos-világi gyűjtemények voltak, mint az intézményes iskolai könyvtárak. Társadalmi jelentőségük abban állt, hogy közvetve előmozdították a város, illetőleg a vidék egyre szélesebb körű intellektualizálódását.

A könyv szerepe az ellenreformációban

A protestantizmus kulturális erőfeszítéseit, melyekkel a nyugat-európai könyvműveltség hazai recepcióját igyekezett biztosítani, a 17. század első harmada után nem tudtak többé akadálytalanul érvényesülni; félreszorította, majd elnyomta őket a katolikus restauráció.

A római egyház legválságosabb helyzetében sem mondott le történelmi múltú vallásos és intellektuális vezető szerepének igényéről. A tridenti zsinat levonta a nagy világfordulat következtetéseit: egyrészről tudomásul vette az egyházi szervezettől elkülönült laikus intelligencia létét és sajátos társadalmi szerepkörét, másrészről elfogadta és alkalmazásba vette a humanisták által kimunkált laikus tudományosságnak mindazokat az eredményeit, amelyek az alapvető teológiai tanításokkal nem ellenkeztek. Ennek következtében vállalnia kellett a nyomtatott könyv és a rajta felépülő új könyvkultúra útjának egyengetését is.

A katolikus restauráció vallásos-kulturális célkitűzéseit Európa szerte a szerzetesség, s legkivált a sajátszerűen ellenreformációs hivatású jezsuita rend valósította meg.

A török invázión kívül maradt királyi Magyarországon is a jezsuiták betelepítésével ment végbe az ellenreformáció. A jezsuiták az arisztokrácia megnyerésével először a vidéket rekatolizálták. Működésük nyomán megreformált formában mindenfelé életre keltek a katolikus teológiai kultúra régi intézményei, a szerzetesházak. Nehezebb volt behatolni a polgárvárosokba, de a királyi hatalom támogatásával ezt is véghezvitték. Fél évszázad leforgása alatt (1620-1670) sikerült az országban katolikus túlsúlyt teremteni.

A jezsuiták gyors sikerében fontos szerepet játszott a könyv. A tömegeket élőszóval, prédikációval, a művelt rétegeket könyvpropagandával igyekeztek meggyőzni. Ezért mindenütt, ahol megtelepedtek, szinte egyszerre építették fel templomukat, másfelől könyvnyomdával és könyvtárral felszerelt iskolaházukat, a kollégiumokat. Ők is a középfokú humanista oktatásra fordították legfőbb figyelmüket.

A jezsuita kollégiumi könyvtár nem csupán a tankönyvtár szerepét töltötte be, nemzetközi jellegű tudományos apparátus is volt a rendtagok pasztorációs és írói tevékenységének támogatására, sőt ezen túl közművelődési tényező is a helybeli városi polgárság és a környékbeli nemesség számára. A tékák megszervezése a rend központi szervei által kidolgozott egységes irányelvek szerint történt. A gyűjtésben nemcsak a katolikus hittudományi és a nemzetközi humanista irodalomra voltak tekintettel, hanem a protestáns teológia termésére is. A nagyszámú jezsuita kollégiumi tékák sorából kiemelkedett a nagyszombati egyetem és a kassai akadémia mellett létesült nagykönyvtár.

Főpapi magánkönyvtárak

Az ellenreformációs könyvkultúra érvényesülésében - akárcsak a humanizmuséban vagy a reformációéban - részük volt a főpapi (és főúri) magángyűjteményeknek is, bár hatásuk ereje és köre távolról sem hasonlítható a jezsuita könyvtárakéhoz. Rendeltetésük szerint most is sajátosképpen gyűjtőik érdekét (önművelési, közéleti tevékenységét, vagy csupán kedvtelését) szolgálták, de azért közvetve a szűkebb vagy tágabb környezet, az aula, a baráti vagy rokoni kör érdeklődését és művelődési vágyat is kielégítették.

A főpapi könyvtárak köre - a hódoltsági javadalmak elvesztése óta - meglehetősen összezsugorodott, csaknem kizárólag Nagyszombatra korlátozódott. Jellemzők maradtak ebben az időszakban is a személyi tékák, amelyek létrehozóik halála után rendszerint felbomlottak. Az intézményes káptalani és egyházmegyei könyvtárak tudatos, állandó jellegű fejlesztésére viszonylag kevés gondot fordítottak. Az esztergomi érsekmegyei téka alapját csak az 1660-as években vetették meg.

A reformáció és az ellenreformáció nagy ideológiai-kulturális harcát tehát a könyvműveltség mint alapvető társadalmi módszer nem sínylette meg. A világi kultúra továbbélését biztosító nyomtatott könyv, a könyvből való ismeretszerzés, a könyvre támaszkodó életvitel, az intézményesülés útjára került könyvtár fennmaradt, lassan továbbterjedt, támaszul szolgálva a társadalom és kultúra fejlődésének.

II. Rekatolizált országos könyvtári hálózat

1. A könyvtári kultúra meggyökereztetése a volt hódoltságon

A 18. század kezdetén a megelőző másfélszáz év művelődési törekvéseinek eredményeként a királyi Magyarországnak és Erdélynek könyvekben, szervezett könyvgyűjteményekben tetemes szellemi tőke állt rendelkezésére. Ennek jelentősége nemcsak a könyvek sokaságából adódott, hanem abból a tényből is, hogy a könyvek tízezrei Európa közös műveltségének lényeges eredményeit hordozták és részben olyon intézményi keretek között voltak elhelyezve, amelyek a világi művelt rétegek számára is többé-kevésbé hozzáférhetők voltak. Ebben állt az új korszak pozitív öröksége. Mellette azonban jelen volt egy nagy negatívum is: a török hódoltság kulturális parlagja. A felszabadító háborúk lezajlása után mindenekelőtt e döbbenetes korszerűtlen. állapot megszüntetésére kellett törekedni.

Ez a művelődési restauráció legalább akkora feladatot jelentett, mint az elnéptelenedett területek újratelepítése. A roppant kultúrmunka elvégzéséhez társadalmunknak ekkoriban sem volt egyéb szerve, mint az egyházak. A közművelődési feladatok még teljesen kívül álltak az államhatalom tevékenységi körén.

A vallásos-kulturális újjáépítésben - az ellenreformációval elért túlsúlya alapján - a katolikus egyházra hárult a legtöbb feladat.

Az új katolikus iskolaszervezet létrehozása ezeken a területeken is elsősorban a jezsuiták műve volt. A visszafoglalt nagyobb városokban egy-két évtized leforgása alatt egész sorát állították fel rezidenciáknak és kollégiumoknak. A Rákóczi-felkelés után azonban az iskola- és kultúraszervezésben egy új tanító rend, a piarista rend vette át a vezetést. Iskoláik - szintúgy, mint a jezsuita kollégiumok - a humanista latin műveltségeszmény szolgálatában álltak, de nem zárkóztak el a 18. századi Európa új eszméinek, tudományosságának befogadása elől sem. Ehhez képest iskolai könyvtáraik is a korszerűség jegyében fejlődtek. Közülük elsőrangú társadalmi jelentőséget nyert a pesti iskola és könyvtára, amely mintegy magját alkotta a későbbi országos kulturális központnak. Vele szemben a jezsuiták budai akadémiai kollégiuma és tékája nem bizonyult fejlődésképesnek.

A hódoltság többi városában más szerzetesrendek is részt vettek a közművelődés megújításában, mégis a könyvtári kultúra meglehetősen vontatottan bontakozott ki. Magukban a püspöki városokban is csak a század közepe táján indult meg az intézményszerű tudományos könyvgyűjtemények szervezése. Az első példaszerű alapítás Klimó György pécsi tékája volt.

A protestánsoknak sem törvény-adta lehetőségük, sem anyagi erejük nem volt, hogy kultúraterjesztő missziójukat akár az Alföldön, akár a Dunántúlon a meglevőnél szélesebb körben terjeszthessék. Be kellett érniök azzal, hogy a török időket átvészelt intézményeiket fenntartsák.

A hódoltságon megtelepült főúri családok erőit - akárcsak a főpapokéit - 1750-ig lekötötték a telepítések és építkezések. Könyvtáraik felállítására sokáig nem került sor.

2. Változások a peremterületek könyvtári viszonyaiban

Ugyanez a fél évszázad, pontosabban a Rákóczi-felkelés utáni négy évtized zavartalan életkörülményeivel az ország peremterületei, Nyugat-Magyarország, a Felvidék, illetőleg Erdély és a Partium számára is kedvező lehetőségeket kínált a könyv- és könyvtári kultúra továbbfejlesztésére. Persze katolikusoknak és protestánsoknak nem egyenlően kedvezőket.

Nyugat-dunántúli könyvtárak

Dunántúlon a városi kultúrának ekkoriban csak két jelentős központja volt: Sopron és Győr.

Sopron a 16. század közepe óta a hazai evangélikus német polgárság egyik legerősebb bástyája volt. Latin iskolája és könyvtára - amely a reformáció első idejében alakult - az ellenreformáció sodrában elenyészett; könyvei a helybeli jezsuita kollégium birtokába kerültek. Egy évtizeddel később azonban ismét sikerült egy új gimnáziumot és könyvtárt szervezniök; ebből alakult ki a későbbi híres líceumi téka. A soproni városi könyvkultúrának kifejezői és biztosítékai voltak még a polgári magánkönyvtárak is, amelyeknek többnyire sikerült átmenteniök magukat a válságos időkön.

Győrben a protestantizmus nem tudott mélyebb gyökeret verni. Itt már a 17. szájad elején jezsuita kultúrintézmények irányították a szellemi életet. A század végén pedig itt alakult meg a Széchényi György-féle papnevelő intézettel az első intézményes egyházmegyei könyvtár.

Vidéki viszonylatban a reformáció könyvtári kultúrájából még kevesebb maradt meg. A rekatolizált nagy földesurak hatalmi szóval oszlatták fel e protestáns kulturális intézményeket és telepítettek helyükké szerzetesi rendházakat, gyakran ellátva őket könyvgyűjteményekkel is.

A Felvidék, a Kisalföld és a Hegyalja könyvtárai

Mind a városokban, mind vidéken lényegileg hasonlóképpen alakultak itt is a könyvtári viszonyok.

Az egykori lutheránus német kereskedő és bányavárosok közül csak a legjelentékenyebbek (Pozsony, Eperjes, Késmárk, Lőcse, Besztercebánya, Selmec, Sárospatak stb.) tudták iskolai és könyvtári intézményeiket fenntartani. A legtöbb helyen csupán lelkészi-polgári magántékák képviselték a könyvkultúrát. Annál szélesebb körben bontakoztak ki a katolikus intézményi könyvtárak.

Pozsonyban az újkori nyomtatott könyvkultúrát hat intézmény szolgálta: az evangélikusok líceumi könyvtára, három jezsuita bibliotéka és három kolostori gyűjtemény. Az evangélikusok könyvei az 1672. évi események idején a jezsuiták birtokába kerültek, de 1681 után sikerült új tékát szervezniök. Ezek mind több ezer kötetnyi állománnyal rendelkeztek. Mellettük három ősrégi téka is fennmaradt a városban: a társaskáptalané, a ferenceseké és a klarisszáké.

Nagyszombatban, a "magyar Rómá"-ban éppoly becses és régi könyvtárak álltak fenn, mint Pozsonyban. Inkább csak egyoldalú katolikus papi jellege, a polgári értelmiséget nélkülöző társadalmi struktúrája miatt sorolható Pozsony mögé. Itt is több középkori eredetű gyűjteményt őriztek, de fő nevezetessége a 16-17. század fordulóján megalapozott jezsuita egyetemi könyvtár volt, mintegy 10.000 kötetnyi állománnyal.

A keleti Felvidék legjelentősebb könyvtári városa Kassa volt. Itt a bennszülött evangélikus németség, a letelepült református magyarság kulturális intézményeit az ellenreformáció egyaránt maradéktalanul megszüntette. Helyüket a 17. század közepén jezsuita kollégium, majd akadémia foglalta el 4000 kötetnyi tékájával.

A bányavidéken Besztercebánya, a 16. század óta a protestáns iskolázás egyik központja játszotta a főszerepet. 1650 körül itt is megalakult a jezsuita kollégium és könyvtár. Az evangélikus iskola és téka csak nagy nehézségek árán tudott fennmaradni.

A Hegyalján a protestáns Rákóczi fejedelmek védnöksége alatt Sárospatak jutott kiváló kulturális jelentőségre. Scholáját és tékáját 130 évi virágzás után a jezsuiták megszüntették, de II. Rákóczi Ferenc ismét helyreállította.

A vidéken a katolikus könyvtári kultúrát továbbra is elsősorban szétszórt kolostorok képviselték, nemegyszer becses könyv- és tudománytörténeti állománnyal, valamint régi gyökerű és lassan továbbfejlődő főúri gyűjtemények. Ezeknél azonban a társadalmi szempontból jelentősebbek voltak a tudományos jellegű protestáns lelkészi magánkönyvtárak, amelyek a nyugat-európai polgári művelődés új eredményeit importálták és szűkebb-tágabb körben terjesztették. Közülük történelmi szerepet töltött be Bél Mátyás pozsonyi tékája mint a hazai polgári tudományosság megalapozásának segédeszköze.

Erdélyi könyvtárak

Erdélyben az ellenreformáció számára csak a fejedelemség megszűnése (1690) után nyílt meg az út. Olyan értelmű katolikus restaurációra azonban, mint amilyen a királyi területen végbement, itt nem kerülhetett sor. A Habsburgok itt kénytelenek voltak lemondani a nyers erőszak alkalmazásáról, s beérték azzal, hogy a katolikus egyházat egyenjogúsították a protestáns egyházakkal. Ennek következtében mind a református magyarságnak, mind az evangélikus szászságnak sikerült fenntartania vallásos-kulturális intézményeit. Érzékeny veszteségek csak az unitáriusokat érték.

A szűkebb Erdélyben továbbra is kimagasló szerepe maradt a reformátusok kolozsvári, nagyenyedi, marosvásárhelyi és udvarhelyi kollégiumának, másfelől az evangélikusok brassói és nagyszebeni gimnáziumának. Ez a hat tanintézet - amelyekhez hetediknek az unitáriusok egyetlen megmaradt iskoláját, a kolozsvári kollégiumot lehet még hozzászámítani - megannyi régi intézményes könyvtár fenntartója volt. Mellettük az 1698 után ujjászerveződő kolozsvári jezsuita kollégium tékája újnak számított, minthogy a Báthori István fejedelem által egy évszázaddal korábban alapított jezsuita egyetem tékáját még 1603-ban felbomlasztotta az unitárius zavargás.

De a protestáns iskolák könyvtárai is többnyire erősen megtépázva, súlyos veszteségekkel érték meg a 18. századot. Háborús események és elemi csapások egyaránt nagy pusztítást vittek véghez gyűjteményeikben. Az 1711 után bekövetkezett békés korszakban ideje lett volna erőteljes és korszerű kiegészítésnek, gyarapításnak. Ám a társadalmi fejlődés üteme itt is, akárcsak a rekatolizált Magyarországon, meglehetősen vontatott volt; a protestáns értelmiségben nehezen bontakozott ki a nemzeti kultúraépítés hivatástudata. Az erők kimerültek a lelkészi-tanári magángyűjtemények fejlesztésében. Hasonló helyzetben volt a főnemesség könyv- és könyvtári kultúrája is; a szellemi igények szintje alig emelkedett.

Ami a Partiumot illeti, ennek művelődési élete a 16. század óta két nagy iskolavárosban tömörült: Nagyváradon és Debrecenben.

Nagyvárad egykor híres református főiskolája és könyvtára ebben az időben már nem létezett. Elpusztult még az 1660. évi török invázió idején. Az 1692-i felszabadítás után református restaurációra nem kerülhetett sor; útját állta ennek a helyreállított katolikus püspökség, amely a közművelődés és a könyvtári kultúra újraélesztését itt is a jezsuiták kezére adta. 1750-ig az ő kollégiumi könyvtáruk volt itt az egyetlen intézményszerű tudományos-irodalmi apparátus.

Debrecenben, a tiszántúli reformátusságnak e nagy kulturális empóriumában az ellenreformáció nem tudott úrrá lenni. A nagytömegű homogén református lakosság sikerrel védekezett a katolikus támadások ellen. A jezsuiták nem tudtak betelepülni a városba, csak a piaristák és ferencesek, de ezek társadalmi-kulturális hatása jelentéktelen maradt. A 16. század közepe óta fennálló kollégium uralkodó művelődési intézménye maradt az egész országrésznek. Tékája, bár a háborús időkben sokat szenvedett, lassú gyarapodásban, fejlődésben volt, de inkább csak a tanári kar és a tanulóifjúság céljait szolgálta.

Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a 18. század első felében fennállt katolikus és protestáns vallásos jellegű iskolák és a velük kapcsolatos könyvtári intézmények - idejétmúlt teológiai beállítottságukban és szűk társadalmi hatáskörük folytán - nemigen voltak alkalmasak a laikus művelődés útjának egyengetésére. Mégis létükkel és működésükkel akaratlanul is hozzájárultak a középhelyzetű társadalomrétegek szellemi felvevőképességének fejlesztéséhez s ezáltal a haladottabb európai országok világi-polgári nemzeti kultúrájának megismeréséhez és elsajátításához.

III. Felvilágosodás és könyvtári gondolat

1. A művelődésügy "államosítása". A szerzetesi könyvtárak feloszlatása

A 18. század közepe felé Európa-szerte, Magyarországon is megindult az ellenreformáció mozgalmának felszámolása. Ezt a történelmi fordulatot nyugati országokban erőteljesen kibontakozó polgárosodás kényszerítette ki. A rekatolizáció ui. refeudalizálódással járt együtt, s ez szükségképpen kiváltotta mind a kereskedő-iparos polgárság, mind a városi laikus értelmiség ellenállását. Amikor a városi vezetőrétegek szellemi színvonala elérte a feudális-egyházi társadalom teljesítőképességét, általános támadás indult meg a katolikus egyház ellenreformációs főereje, a jezsuita rend ellen. A polgári intellektualizmus arra törekedett, hogy a fejedelmi udvarokban a jezsuiták politikai-kulturális befolyását megszüntesse és a magáét juttassa érvényre. Néhány évtizedig tartó, jobbára könyvek által lezajlott éles harc után a jezsuiták mindenfelé vereséget szenvedtek, s az európai katolikus országokban uralomra jutott a polgári eszmék hatása alatt álló ún. felvilágosult abszolutizmus. Bekövetkezett ez a fordulat a Habsburg-birodalomban is. Mária Terézia bécsi udvarában aufklärista polgári elemek inspirációjára egyebek mellett állami program lett a katolikus egyház kulturális szerepének kisajátítása is.

A program megvalósítása Magyarországon több részletben ment végbe. Először a nagyszombati egyetemet reformálták meg etatista szellemben, azután új, kizárólag laikus tudományosságot oktató állami szakiskolákat hívtak életre, végül 1773-ban - a jezsuita rendnek Róma által kimondott feloszlatása kapcsán - államosították Magyarország és Erdély minden, jezsuita kézben volt tan- és kultúrintézetét.

E kisajátított iskolák királyi intézetekké alakítva továbbra is fennmaradtak - nem így a rendi könyvtárak. Ezeket mint a felszámolásra ítélt egyházi kultúra fegyvertárait mindenütt megszüntették. 33 kollégiumnak, illetőleg rezidenciának mintegy 60.000-70.000 kötetre rugó könyvállományát szétosztották az ország újjászervezett felsőoktatási intézményei, nevezetesen a Budára, majd Pestre helyezett királyi egyetem és a vidéki királyi akadémiák között.

A felvilágosodással szövetkezett fejedelmi abszolutizmusnak ez az egyházi kultúra ellen vívott harca II. József korában érte el tetőfokát. A császár főkegyúri joga alapján feloszlatta az ország szerzetesi rendházainak többségét, közel 150 kolostort, s velük együtt szétoszlatta könyvtáraikat is. Ezek a rendi könyvek is többnyire a különböző királyi tanintézetekbe áramlottak, de rengeteg anyag került kótyavetyére is.

Így bontotta le a teréziánus és jozefinus államraison alig másfél évtized alatt mindazokat a kulturális intézményeket és gyűjteményeket, amelyeket a barokk ellenreformáció másfél évszázad alatt épített. Célját azonban csak részben érte el. Az államosított iskolák mellé nem sikerült új etatista szellemű, utilitárius tartalmú tékákat szervezni. Hiába írta elő az 1777. évi híres tanulmányi reform, a Ratio Educationis az új tanintézeti könyvtárak létesítésének irányelveit, efféle gyűjtemények a pesti egyetemen kívül sehol sem alakultak meg. Pénzügyi fedezet híján az igényes tervekből semmi sem lett.

Ez a nagyszabású kísérlet azonban mégsem maradt hatástalan a hazai könyvtári kultúra további alakulására. A társadalomnak mind egyházi, mind világi vezető rétegei hirtelen tudatára ébredtek annak, hogy a bécsi kulturális-társadalmi újító mozgalom vitális érdekeiket fenyegeti, tehát védekezni kell ellene, mégpedig ugyancsak a korszerűség jegyében álló, de nem az abszolutizmust szolgáló új kulturális intézmények életrehívásával.

2. Új főpapi könyvtáralapítások

Hogy a jezsuita kollégiumok és a különböző szerzetesházak feloszlatásával elenyészett óriási könyvtári apparátust pótolni kell, az a katolikus főpapság számára hamarosan világossá vált. Azok a püspökök, akik nem szegődtek a jozefinizmus szolgálatába, nagy erőfeszítéseket tettek a katolikus egyház művelődési szerepének megmentésére. A régi vallásos szervezetek felújítását nem látták többé célszerűnek, ezért inkább a világi társadalom számára is hasznos művelődési intézmények, főiskolák és tudós társaságok létrehozására törekedtek. Céljukat a bécsi udvar ellenállása miatt nem érték ugyan el, a tervezett intézetek nem kelhettek életre, de testet öltött legalább a tudományos felszerelés, a könyvtári apparátus. A szervező egyházfők mindenhol körültekintő, alapos gyűjtőmunkát végeztek: elsősorban a nemzetközi egyházi és világi tudományosság újabbkori könyvtermését igyekezetek megszerezni, de tekintettel voltak a nemzeti kultúrát reprezentáló régi és új, nyomtatott és kéziratos művekre is.

Ez az új egyházi könyvtártípus, amelyet az alapítók világi érdeklődők használatára is megnyitni szándékoztak, legelőször 1774-ben Pécsett valósult meg Klimó György püspök buzgalmából és bőkezűségéből.

Csaknem egyidejűleg, a hatvanas-nyolcvanas években alakult ki, körülbelül ugyanekkora mintegy 15.000 kötetnyi, de sok tekintetben korszerűbb állománnyal gróf Eszterházy Károly alapítványa, az egri püspöki könyvtár.

Főként középkori hungarika állománya révén nyert jelentőséget a nyolcvanas-kilencvenes években gróf Batthyány Ignác gyűjtőtevékenységéből létrejött gyulafehérvári püspöki téka.

Valamivel korábban, a hatvanas években kezdett kialakulni Patachich Ádám nagyváradi püspök muzeális tékája. Ez 8000 kötetnyi állományával 1776-ban Kalocsára került, ahol fejlesztését - főleg a történeti szektorban - Kollonics László érsek folytatta.

Nem kellett újjászervezni az esztergomi prímási tékát; ez a 17. század óta az érsekek és kanonokok hagyatékából úgyszólván állandóan gyarapodott, s ha elkésve is, mindenkor feltöltődött az európai egyházi és világi tudományosság termékeivel. Hazai vonatkozásban pedig a legjelentékenyebb letéteményese lett a középkor és a reneszánsz kor kódex- és könyvhagyatékának. A század folyamán mintegy 20.000-25.000 kötetre nőtt állományát leghatékonyabban gróf Batthyány József prímás gyarapította.

Ám mindezek az új, vagy megújuló egyházmegyei gyűjtemények - bármennyi szellemi kincset halmoztak is fel kereteik között - végül mégsem tudtak számottevő hatást gyakorolni kulturális életünk fejlődésére. Nem voltak képesek igazi, a világiak számára is nyitott intézményekké alakulni; lényegük szerint nehezen hozzáférhető, sajátosan egyházi érdekű intézetek maradtak. S ami még nagyobb baj volt: általában elakadtak fejlődésükben is; sem rendszeres utánpótlásuk, sem katalogizálásuk nem volt biztosítva. Mindinkább könyvmúzeumokká váltak, ahelyett, hogy élő használati könyvtárakká lettek volna.

3. A protestáns főiskolai könyvtárak

Protestáns oldalon a 18. század második felében a reformátusok sok viszontagságon keresztülment főiskolai könyvtárai közül csak a debreceni és a sárospataki bizonyult fejlődőképesnek. Ez a kettő messze túlszárnyalta a többi kollégiumi és líceumi tékát.

A debreceni kollégium könyvtára - a jozefinista tolerancia iskolafejlesztő légkörében és a kollégium pénzalapjának növekedésével - különösen Sinai Miklós professzor három évtizedre (1760-1790) terjedő prefektussága idején tett komoly előhaladást. Az állomány továbbra is megőrizte univerzális jellegét, és a humanista latinitásból is csak lassan bontakozott ki. Gyarapodását legfőképpen papi-tanári hagyatékoknak köszönhette. Végül is a század utolján 20.000 kötetnyi állományával és muzeális értékű kódex- és könyvkincseivel majdnem egy sorba került a legelső katolikus gyűjteményekkel. Odáig azonban a kollégium vezetői sem jutottak el, hogy a pesti egyetemi könyvtár példájára megnyissák a téka kapuit a művelt közönség előtt.

Hasonló jellegű és mértékű növekedésen ment át a sárospataki kollégium könyvtára is. Itt is főképp az oktatás lehetőségének tágulása nyújtott módot a kibontakozásra. A külföldi korszerű könyvanyag gyarapítása itt is nehezen ment; jóval könnyebben a hazaié. Különben ez a téka is fenntartotta céhszerű, zárt intézményi jellegét. Az evangélikus főiskolai könyvtárak közül továbbra is a pozsonyi és a soproni líceum gyűjteményei vitték a vezető szerepet. De a gyarapodást ezeknél is sokkal inkább régi könyvkincsek és kéziratok felhalmozódása jelentette, semmint az időszerű kulturális és szakirodalom beszerzése. Az állományok leginkább professzori és polgári hagyatékok által növekedtek.

Az erdélyi protestáns főiskolák tékái felett is meglehetősen nyomtalanul múlt el a 18. század második fele. Országos kulturális jelentőségét csak a kolozsvári és nagyenyedi református kollégiumnak, valamint a nagyszebeni evangélikus gimnáziumnak sikerült megőriznie; tékájuk azonban csak nehezen tudott lépést tartani a művelődés egyre gyorsabb ütemű haladásával.

4. Egy világi közkönyvtár társadalmi szükségessége

Az egyházi tékáknak ez az általános fejlődésképtelensége - amelyben a teológiai kultúra társadalmi vezető szerepének elmúlása fejeződik ki - kiáltó ellentétben állt a felvilágosodás hatása alatt Magyarországon is kialakult új kulturális igényekkel. A 18. század végén már múlhatatlanul szükség volt a világi irányú közműveltségnek széles körű és céltudatos előmozdítására. A feudális társadalomból tudvalevőleg erre az időre határozottan kiválasztódott egy új, laikus kultúrájú szociális réteg, a polgári eszméket képviselő értelmiség. Ez az új intelligencia hivatását nemcsak mellékesen, hanem főképpen a szellemi alkotómunkában, mégpedig a világi, s egyben nemzeti tudományosság és irodalom művelésében látta. Úgy vélte, ezen a réven lesz lehetséges az immár anakronisztikummá vált szűk kultúrájú rendi Magyarország helyén egy újat, korszerűt felépíteni. Reform-munkájának kibontakoztatása végett ezért egyre határozottabban kívánta, sürgette egy nemzeti tudományos társaság és még inkább egy mindenki számára hozzáférhető használati nemzeti közkönyvtár életrehívását.

A lelkes propagandának - amely 1790-91-ben érte el tetőfokát - meg is lett az eredménye. Mire a 18. század a 19.-be fordult - társadalmunknak az egyházak által történt majd három évszázadra terjedő folyamatos művelése után - egy nagylelkű hazafi megértéséből és áldozatából megszületett a sajátosan a hazai könyvkultúra őrizetére és fejlesztésére hivatott nagyszerű alapítvány: a Széchényi Országos Könyvtár.

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!

Szabolcska Mihály:

Uram, maradj velünk!

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Istvándi történetéhez

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható és videó is

 

ÁROKHÁTY BÉLA 1890-1942

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912-1988

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999

 

XX. század Történelméhez

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - TUDJ MEG TÖBBET SELENA GOMEZ MAGÁNÉLETÉRÕL, SZERELMÉRÕL, CSALÁDJÁRÓL, KARRIERÉRÕL!    *****    HA TE IS IMÁDOD A ZÖLD ÍJÁSZ VILÁGSIKERÛ SOROZAT ELBÛVÖLÕ SZERELMESPÁRJÁT AKKOR ITT A HELYED! MAGYAR OLICITY SITE    *****    The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    ARIANA GRANDE TODAY - MAGYARORSZÁG EGYETLEN ARIANA GRANDÉVAL FOGLALKOZÓ HONLAPJA - TUDJ MEG RÓLA MINDENT    *****    KOSEMBLOG.GP//A MAGYAR "A SZULTÁNA" RAJONGÓI OLDAL//BY: KÖSEM// KOSEMBLOG.GP//MINDEN, AMI KÖSEM...