//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Mi tartotta meg a hódoltság magyarságát?
História 1982

 

SZAKÁLY Ferenc

Mi tartotta meg a hódoltság magyarságát?

 

 

Thuri Pál tolnai iskolamester részletesen ecseteli azokat a körmönfont módszereket, amelyekkel a törökök magyar alattvalóikat a mohamedán vallás felvételére kényszerítik. Bár hasonló történetekkel mások is bőven szolgálnak, a megszállók – józan politikai és gazdasági megfontolásból – valójában nemigen kényszerítették áttérésre a meghódított területek parasztlakosságát. Ugyanakkor viszont az is igaz, hogy szívesen fogadtak és többnyire busásan megjutalmaztak minden áttérőt. Éppenséggel nem lenne hát csoda, ha a török uralom gerincroppantó súlya alatt görnyedező keresztény népességből sokan választják a kitörésnek ezt az egyébként könnyű útját. Az áttérés – a körülmetélés szertartását nem számítva – ugyanis lényegében formális aktus volt, s még azt sem zárta ki, hogy a renegát a lelke mélyén tovább őrizze-ápolja eredeti vallását.

A már a 15. században török uralom alá jutott görögök, szerbek, bosnyákok, albánok stb. közül valóban sokan éltek a sorskönnyebbítés e módszerével. Hovatovább szerte a Balkánon a renegátok alkották a helyi „török” hatalmi struktúra alapsejtjeit, s a mohamedanizált délszlávok és görögök általában is jelentős szerepet játszottak a birodalom igazgatásában. Mivel az egyre növekvő birodalomban a törökség lassan törpe minoritásba szorult, áttérésük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a mohamedán elem arányszáma nem esett a rendszer üzemeltetéséhez szükséges minimum alá, s ahhoz is, hogy a török hadsereg oly varázslatos gyorsasággal kiheverhette azokat a hallatlan emberveszteségeket, amelyeket a különböző hadszíntereken szinte menetrendszerűen elszenvedett.

A török birodalomban utazók gyakorta találkoztak olyan magyar származású renegátokkal, akik magukat „igazi” töröknek vallották – s talán érezték is –, s akik nemegyszer hathatósabban szolgálták a birodalom érdekeit, mint a született törökök. Tudnivaló azonban, hogy ezek a renegátok csaknem kizárólag a magyar társadalomból erőszakkal kiszakítottak, a gyermekkorukban elhurcoltak, a birodalomban raboskodó, kilátástalan sorsú foglyok közül kerültek ki. Százötven esztendős török uralom alatt alig-alig van rá példa, hogy a mezővárosi paraszt-polgárok vagy a falusi parasztok közül valaki önszántából – pusztán előnyök reményében – „törökké” lett volna. Ez annál is meglepőbb, mert a magyar parasztság kezdetben közel sem tekintett olyan ellenségesen a hódítókra, mint azt a fejleményekből visszakövetkeztetve gondolhatnánk. A 16. század dereka táján sok mezővárosi polgár vállalt hivatalt a török jövedelemigazgatásban, s akadtak köztük olyanok is, akik szolgálataik révén egyenest tímárbirtokossá lettek.

Erősen és következetesen őrizte különállását a hódoltsági magyar nép a török által megszállt területeken lépésről lépésre előrenyomuló más nemzetiségűekkel – kivált a szerbekkel – szemben is. Mivel a török hódítással és előrenyomulással együtt járó állandó háborúskodás, területi elhelyezkedésénél fogva, elsősorban a magyarságot érintette és – ami ezzel egyet jelentett – tizedelte, a korábban a királyság peremterületein élő nemzetiségek minden irányból előrenyomultak az ország közepe felé. Bár a szlovákok és a románok is jelentős teret nyertek, a legszembetűnőbb és a legsúlyosabb következményekkel járó a szerbség északra nyomulása volt. Az őshazájukban meglehetősen sanyarú körülmények közt élő rácokra ellenállhatatlan vonzást gyakoroltak a megürült alföldi területek, a 17. században pedig már a Dunántúlon is jócskán elszaporodtak. A „tizenötéves háború” (1593–1606) katasztrófája után a Dunától Zaránd megyéig húzódó sáv zárt délszláv tömbbé formálódott, s a 17. század utolsó harmadában a Dunántúlon már Buda magasságát is elérték a szerb telepesek. A török szokásokhoz jól idomult, a megszállók oltalmát élvező rácok minden más nemzetiségnél lojálisabbak voltak a török uralommal szemben; elszaporodásuk nagyban hozzájárult a magyarországi török uralom konszolidálódásához. Bár magyarok és szerbek közt szükségképp kialakultak bizonyos gazdasági és emberi kapcsolatok, lényegében elszigetelten és elegyedés nélkül, s meglehetősen ellenségesen éltek egymás mellett.

A törökkel szembeni lelki ellenállás és az idegen szokásrendszert hordozó görögkeleti etnikumokkal szembeni elzárkózás okait eleddig nemigen vizsgálta történetírásunk. Nyilvánvalóan azért nem, mert e jelenség mögött valamiféle eleve adott minőségkülönbség-tudatot és kikezdhetetlen nyugati keresztény étoszt sejtett. Alapjában véve helyesen; csakhogy mindezek érvényesüléséhez és fennmaradásához a külső és belső – kényszerből és vállalásból fakadó – tényezők egész sora szükségeltetett.

A magyarországi török hódoltság mindmegannyi specifikus vonása abból eredt, hogy Magyarország volt az egyetlen olyan keresztény ország, amelyet a törököknek csak mélig-meddig sikerült bekebelezniük; nyilvánvaló, hogy a hódoltsági magyarság megmaradásának is ez volt a legfontosabb külső meghatározója. Egyidejűleg több áttételen keresztül is. A teljességgel meghódított országok egykori uralkodó osztálya vagy elenyészett, vagy beolvadt a törökbe, az általuk hordozott historizált állam- és különállástudat vagy elveszett, vagy – rendszerint egyházias színezetet öltve – megmerevedett. Nem így Magyarországon, ahol az erőszakkal szétszakított országrészek – a királyi Magyarország és Erdély – nemessége egymással versengve munkálkodott a kor által felvetett kérdésekre adott újabb és újabb válaszok kidolgozásán. A magyarság történeti, nemzeti, hivatás-, sőt kiválasztottság-tudatát ápolók tiszteletreméltó ügyességgel és rugalmassággal ötvözték egybe e felfogás hagyományos és – a nagy egyházi megújulás közvetítette – újabb elemeit.

Bár ez a régiből és újból összeötvöződött ideológia alapvetően a nemesség „tulajdona” volt, hatott és továbbfejlesztőkre talált a hódoltság – nemességétől megfosztott – magyar társadalmában is. A hódoltság, illetve a királyi Magyarország és Erdély közti határok lényegében mindvégig nyitva álltak a magyarok – de csak a magyarok – előtt, s ezen a helyzeten – sok, itt nem részletezhető ok következtében – a török apparátusnak sem állott érdekében változtatni. Az ide-oda utazgató kereskedők, parasztok, diákok és egyháziak nemcsak árucikkeket hoztak, hanem azt a tudatot is, hogy a határokon túl él a magyar állam, egyház – illetve, a 16. század közepétől kezdve már egyházak –, a magyar kultúra, s azt a hitet, hogy a hódoltságban élők – a töröknek alávetve és azt szolgálva is – az egy és oszthatatlan magyar társadalom tagjai.

Ez persze keserves kötelezettségeket vont maga után. Elsősorban – a törökök berendezkedésének pillanatától kezdve – azt, hogy aki közrendűnek született, annak nemcsak a töröknek, hanem a magyar földesúrnak, egyháznak és államnak is adóznia kell. Ettől a kötelezettségtől – függetlenül attól, milyen érzelmekkel gondolt magyar uraira – persze mindenki szívesen megszabadult volna, de még „elfeledkezni” sem lehetett róla, hiszen ez esetben kisvártatva megjelentek ott a magyar végvári katonák, hogy ököllel és szablyával a késedelmeskedők fejébe verjék: él még a magyar állam, s tud ütni a megtépázott magyar hatalmi szervezet.

Ami az egyénnek és a kisebb közösségnek egyaránt kínos, életét nehezítő, gazdálkodását gátló teher volt, az általában és hosszabb távon szemlélve egyértelműen a hódoltsági magyarság fennmaradását szolgálta. Kivált, hogy miután az adóztatás a kritikus 16. századon átmentette a magyar feudalizmus hódoltsági pozícióit, a 17. században a határokon túl élő nemesség „visszavette” korábban végleg elveszettnek tűnő közigazgatási és jogszolgáltatási funkciói java részét is. Hiába működött a török apparátus, hiába ítélkezett a díván és a kádi, magyar ember számára hovatovább csak a hódoltságon kívüli magyar fórumok – elsősorban a nemesi vármegyék és azok törvényszékei – szolgálhattak mértékadó ítélettel. (Ugyanakkor a hódoltságban élő délszlávok ügyes-bajos dolgait továbbra is kizárólag a török bíróságok intézték.)

Ezeknek a mindennapos gyakorlatban szerzett pozícióknak jogi körülbástyázására dolgozta ki a magyar jogalkotás a „törökösség”, mint hivatalból üldözendő bűntény fogalmát. Ez a zseniálisan egyszerű jogi fikció egykor, a 17. század elején annak kivédését célozta, hogy a Habsburgok elleni küzdelemben a török segítségre (is) szoruló magyar rendek nehogy túlontúl szoros kapcsolatra lépjenek a „természet szerint való ellenséggel”. Az e célból hozott törvények hatályát azonban a hódoltságban érdekelt vármegyék utóbb szinte minden lényegi jogügyletre kiterjesztették. Ha valaki örökségi, vagyonjogi, válási ügyben vagy valamiféle, a magyar közjogi érdekeket érintő panasszal török hatósághoz fordul, bízvást számíthatott rá, hogy csakhamar idézést kap az illetékes vármegye tiszti ügyészétől, s nem ússza meg olcsón. Heves-Külső-Szolnok vármegye 1677-ben például azért üttette le Miskey István gyöngyösi nemes fejét, mert egy váci törökkel ingatlanvételi ügyletbe bocsátkozott és a másik igénylőt török bíróság elé citáltatta.

A magyar rendiség szervei mindezen közigazgatási és jogszolgáltatási pozíciókat azért építhették ki újra, mert időközben lassacskán kiépült a vármegyék hódoltsági végrehajtó apparátusa is. A nemesi vármegyék a 16. században sem szüneteltették működésüket, tevékenységük azonban – megfelelő helyi támasz híján – merőben formális volt, s a legjobb esetben is csak kiegészítette a török hatóságok hasontermészetű tevékenységét. A 17. században fordult a kocka; a magyar hatóságok vitték a prímet, amihez a török apparátus jó ha szekundált. A nemesi vármegyék hódoltsági exponenseiként a szép számmal nemességet szerzett mezővárosi és falusi parasztok szolgáltak, akik ún. „hódolt szolgabíróként” és „esküdtként” magukra vállalták a hódoltsági feladatok java részét, s egyszersmind a nemesi vármegyék figyelő szemeként éltek a hódoltsági településeken.

Így persze könnyen érthető, hogy a hódoltsági magyar parasztok közt nemigen akadtak olyanok, akik egy olyan hatalomhoz kötötték volna a sorsukat, amely saját területén sem ura a helyzetnek, amelynek a mindennapi gyakorlat szinte még a létét is megkérdőjelezi. S ha mégis, hamar tapasztalniuk kellett, hogy rosszul ítéltek, hiszen még a hódoltság legtávolabbi zugában is felkutatták és elérték a magyar feudalizmus erőszakapparátusaként is működő végvári katonák, akik a 17. században olyannyira „uralták” már a hódoltságot, hogy a kétfelé adózó lakosságnak szinte egy pillanatnyi nyugalma sem volt tőlük.

Ez a drasztikus külső kényszer persze éppenséggel azt is eredményezhette volna, hogy a hódoltság magyar népe szorosabban felzárkózik a törökökhöz, s hovatovább lassan elveszti megkülönböztető jegyeit. Hogy ez a törökök feltartóztathatatlannak tetsző előrenyomulása idején, a 16. század második harmadában sem történt így, ahhoz erőteljes belső motiváció is kellett. Olyan, amely a hódoltsági magyar nép tömegeit is meg tudja ragadni és a nyugati eszmekör speciális magyar megjelenési formájához bilincselni. Ezt a borzalmas belső erőforrást a tűzvész sebességével terjedő reformáció ösztönzéseiben kell felismernünk.


A reformáció – amelynek magyar úttörői a legtisztább forrásból, Wittenberg és Genf szellemiségéből merítettek – a lehető legjobb pillanatban érintette az önértékelési válságba sodródott magyarságot. Most persze nem annyira arra gondolunk, hogy ötletekkel és forrásokkal szolgált olyan elméletek kidolgozásához, amelyek a magyar értékrendben segítettek helyére tenni az országot ért csapásokat. Itt, ebben az összefüggésben inkább az anyanyelvi kultúra felvirágoztatására és a széles néprétegek aktivizálására irányuló törekvései érdemelnek megkülönböztetett figyelmet.

A korai reformáció az addig egyeduralkodó katolikus egyház legyűrése érdekében kezdetben kénytelen volt a tömegekre apellálni, s hogy ezt megtehesse, mindenekelőtt a tömegek számára is érthető nyelvre kellett fordítania a szent iratokat. Ebbéli törekvése minden általa érintett országban az anyanyelvű irodalom hihetetlen mérvű felpezsdülését eredményezte, ami korántsem korlátozódott a hittudományra, hanem átterjedt a tudományos és szépirodalom megannyi területére is. Mivel mindez mit sem ért volna az alsó fokú iskoláztatás kibővítése nélkül, a reformáció rendkívüli erőfeszítéseket tett az oktatás kiterjesztésére és színvonalának emelésére. Ennek első eredményei gyorsan megmutatkoztak abban, hogy a magyar mezővárosi ifjúság – nem utolsósorban éppen a hódoltságból – sohasem remélt mértékben kezdte látogatni a kor élenjáró külföldi egyetemeit, hogy aztán hazatérve éppen kibocsátó közegében próbálja meg terjeszteni frissen szerzett, magas színvonalú ismereteit.

Az, hogy nem egy hódoltságban működő lelkipásztor olyan tudós munkákkal rukkolt ki, amelyeket a nyugati országokban is elismertek, nem feltétlenül bizonyítja, hogy a reformáció valóban megerősítette a hódoltság népében a nyugati kultúrához való tartozás tudatát, s ezzel segítséget adott neki magyarságának megőrzésében. Kételkedni még sincs okunk, hiszen a források tömege tanúsítja, hogy a hódoltsági vagy hódoltsági származású magyar kereskedőnép óriási áldozatot hozott a reformáció meggyökereztetése érdekében; hogy a nagyobb formátumú lelkipásztorok mellett polgárokból mindenütt kialakult egy kisebb-nagyobb humanista kör; hogy a parasztnép nemcsak hallgatóként, hanem aktív résztvevőként is belefolyt a hitvitákba, vagyis: saját vallásfelfogásának megváltoztatásába; hogy a hódoltsági helységek valósággal versengenek egy-egy nevesebb prédikátorért és iskolamesterért; hogy a parasztpolgárok nemcsak vásárolták a könyveket, hanem néha maguk is tollat ragadtak, hogy érzéseikről valljanak; hogy a reformáció lírai alkotásai (kivált a zsoltárok) a magyar népi kultúra részévé váltak stb. stb.

S ha valakit még a fentiek sem győznének meg, hadd hivatkozzunk még azokra az áldozatokra, amelyeket a sokfelől nyomorgatott hódoltsági közösségek hoztak az iskola fenntartására a 16–17. században. Nem lehet megindulás nélkül regisztrálni, hogy még a legnyomorúságosabb időkben is alig akadt olyan falu, amelynek gyermekei e tekintetben ellátatlanul maradtak volna. Az apró kiskunsági Szabadszállás faluban 1651-ben nem kevesebb, mint 122 fiú járt az iskolamester keze alá, annyi, amennyit a helység népességszáma alapján alig hihetnénk.

Persze igazságtalanok lennénk, ha a magyarság fennmaradását szolgáló alkotásokat mind a reformáció számlájára írnánk. Márcsak azért is, mert a jócskán visszaszorult katolikus egyház – az anyanyelvűség és a népoktatás terén – csakhamar átvette az ellenfél módszereit. Ha nem is a reformátusokéhoz mérhető színességgel, a hódoltsági ferences és jezsuita rendházaknak és világi papoknak is van érdeme abban, hogy a hódoltság magyar népe magyar maradt.

Mindezen külső és belső tényezők alighanem együttesen okozták, hogy a török uralom százötven esztendő után is úgy olvadt le az időközben szívszorítóan megcsappant magyar népességről, hogy – a pusztulás megannyi nyomán túl – mindössze néhány motívumot hagyott emlékül maga után.

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Diplomás asztrológustól: A nyárra való tekintettel. Horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft. a konzultáció ingyenes!Katt!    *****    Szeretted a Trónok Harcát? Ha Westeros lenyûgözött, akkor Aneliath sem okozhat csalódást - Csatlakozz! FRPG    *****    Unalmas a nyár? Szeretnél kikapcsolódni? Az írás a véredben van? Szeretnéd kiélni a vágyaidat? - CSATLAKOZZ - FRPG    *****    SZEREPJÁTÉK - Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel fûszerezett olvasztótégelyben?    *****    A te szavazatodra is szükség van, kérlek szavazz a családi napos pályázatunkra. A fõoldalról a szövegre klikkelve...!    *****    A nyárra való tekintettel óriási akciót indítok.Születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft.A konzultáció ingyenes!    *****    Ha diplomás asztrológustól szeretnél horoszkópot + 3 éves elõrejelzést,rendeld meg.Most minden megrendelés csak 2000 Ft    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    "Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések." - Vámpírnaplók FRPG    *****    Szerepjáték &#8211; Csatlakozz közénk, és részese Te is a kalandoknak - FRPG    *****    Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs. - Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs.    *****    A horoszkóp a lélek tükre, most nagyon kedvezõ nyári lehetõség, akcióra van lehetõséged, használd ki. Várlak az oldalon!    *****    BOOKISLAND - könyvajánlók, ahol a könyvek életre kelnek - BOOKISLAND    *****    Megnyitottunk. Magyarország jelenleg talán egyetlen rajongói oldala a népszerû Holnap Legendái sorozatról. Nézz be.    *****    ANELIATH - egy középkori világ - fórumos szerepjáték    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték - ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték - &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    DIGIMON DIGITAL Monsters a digimonok rád várnak, kattints látogass meg minket!!!! A legjobb a íme a világon!    *****    >> Nézz be a "THE 100" (A visszatérõk) címû sorozattal foglalkozó lapra! Információk, érdekességek, interjúk, képek! <<    *****    A horoszkóp olyan lehetõségeket mutat,amire nem is gondoltál,a konzultáció során mindenre választ kapsz teljesen ingyen!