//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Törökök és a keresztény könyvek.
História 1996

SZAKÁLY Ferenc

Törökök és a keresztény könyvek

Kincsszerzés és „tudományos érdeklődés”

Az európai felfogás hajlamos a törököket bárdolatlan barbárok tömegének tekinteni, akiknek lételeme volt mindent elpusztítani, ami nem muszlim alkotás. Ezt a közkeletű véleményt kérdőjelezi meg Szakály Ferenc forrástanulmánya.

Gróf Luigi Ferdinando Marsigli (1653–1730) tábornok nagy érdemeket szerzett hazánk tudományos leírásában. A Bolognában született hadmérnök a török kiűzésével végződött magyarországi háborúban végül a császári hadsereg mérnökkari parancsnokságáig lépdelt előre a ranglétrán. Többek között neki köszönhetjük a Duna itteni szakaszának tüzetes feltárását és feltérképezését (Danubius pannonicomysius. Amsterdam, 1726 [6 kötet]). A magyarországi hadműveleteket ugyanis nagyban befolyásolta a sok árterület és regisztrálatlan vízfolyás. Ez utóbbiak a gyakori esőzések következtében átkelhetetlenné duzzadtak, vagy pedig fenékig befagytak. Manapság is számos érdekes leletre számíthat a Bolognában őrzött Marsigli-hagyatékban kutató történész.

Marsiglinak köszönhetjük Mátyás király Európa-szerte elhíresült könyvtára, a Bibliotheca Corviniana (röviden: a Corvina) maradványainak megmentését is — hittük sokáig. Tény, hogy a 17. századi köztudat szerint a törökök, ha nem is gondosan, de megőrizték azt, ami a Corvinából megmaradt. Például I. Rákóczi György (1593–1648) négy ízben próbálkozott a Portánál, illetve a budai pasánál, hogy a Corvina maradványait a gyulafehérvári iskola számára – akár komoly anyagi áldozatok árán is – megszerezze. Tény viszont az is, hogy a budai palotába, némi baksis fejében bejutott császári követek és nyugati utazók – egy-két hiszékeny kivételtől eltekintve – legfeljebb a Corvina hűlt helyéről, mint könyvekről tudtak beszámolni.

Tény végül az is, hogy – miközben a győzelemittas keresztény katonák mintaszerűen kifosztották és kiégették Budát – a menthető értékek után kutató Marsigli 1686. szeptember 3-án egy nyolcszáz darabos könyvhalmazt talált a palota környékén. Ezek nagy része annyira összerohadt, hogy mindössze háromszázat ítélt érdemesnek Bécsbe szállítani. Bármennyire kézenfekvő feltevés, hogy ez a könyvgyűjtemény a Corvina maradványaival azonos, néhány évtizede Csapody Csaba erős kétségeket támasztott e felfogással szemben.

Megmentett könyvek

Egy Fodor Pál által most publikált 1552. évi szultáni rendelet eldönteni látszik a dilemmát. Ez ugyanis az egyik korábbi budai dizdár (várnagy) visszaélései között megemlíti, hogy az – más értékes tárgyakkal együtt – „a budai ágyúszertár kolostorában” talált „nyolcszáz darab hitetlen könyv és nyolc darab [...] miseruha” lefoglalását elmulasztotta. (Vagyis: elmulasztotta azokat kincstári tulajdonba venni.) E rendelet nyilvánvalóan nem a Corvinára, hanem valamilyen egyházi testület (társaskáptalan, királyi kápolna, kolostor) könyveire vonatkozik. A számok 1552. és 1686. évi egybeesése legalábbis valószínűsíti, hogy ugyanarról a könyvhalmazról van szó. Ne menjünk most bele a találgatásba, hogy a könyvek melyik testületéi voltak; egyébként is elképzelhető, hogy nem szerves gyűjteményről, hanem több helyről összegyűjtött állományról van szó. A lényeg számunkra ehelyütt ugyanis az, hogy a megszállók a könyveket nem egy ellenséges ideológia potenciális eszközeinek, hanem éppoly zsákmánynak tekintették, mint az értéktárgyakat, fegyvereket, berendezési tárgyakat stb. (E szempontból közelítve a kérdéshez persze közömbös az is, hogy Marsigli a Corvina vagy más könyvtár maradványait mentette-e a császárvárosba; a törökök ezt is, azt is – úgyahogy – biztonságba helyezendő kincstári vagyontárgyként kezelték.)

Ideológia és tudomány

Az európai felfogás hajlamos a törököket bárdolatlan barbárok tömegének tekinteni, akiknek lételeme volt mindent elpusztítani, ami nem muszlim alkotás. Való igaz, hogy a muszlim köznép számára az írás nem a gondolatközlés eszköze. Ha „jó” az írás, babonás elképzelésekkel felruházott talizmán, ha „rossz” – mert idegen jelekkel rótták – gyanús, veszélyes, következésképp elpusztítandó. A „tudományos érdeklődés” fogalma nem létezett – muszlim felfogás szerint a Koránban mindenre megtalálható a válasz – következésképp mindenki, aki idegen nyelven jegyzeteket készít, csakis kém lehet. A birodalom vezetői (főleg persze a renegátok) között azonban számos művelt, kifinomult ízlésű férfiú akadt, akik – ha a helyzet úgy hozta – nagyvonalúak, nagylelkűek és emelkedettek is tudtak lenni. Egy egyedi, ám beszédes példa: Szulejmán szultán Székesfehérvár bevétele (1543) után egy díszes leplet helyezett el Mohácsnál legyőzött ellenfele II. Lajos király sírján, s utóbb is ellenőriztette, hogy az nem tűnt-e el kézen-közön.

Török fordító

Persze az egyszerű tisztek és katonák között is akadtak olyan „csodabogarak” , akik nem eladható tárgyként, hanem egy idegen kultúra hordozójaként kutattak könyvek után az újonnan török kézre jutott várakban, vagy csak egyszerűen nem hajították félre, ha ilyenek akadtak a kezükbe. Például Mahmud tolmács (terdzsümán) saját elbeszélése szerint 1543-ban a székesfehérvári királyi palota romjai között bukkant rá arra a magyar krónikára, amelyet utóbb törökre ültetett át. (A Mahmud által elvégzett munkára az elébb azért használtuk a „fordítás” helyett az „átültetés” minősítést, mert a derék tolmács nem annyira visszaadta, mint a török ízlésnek megfelelően áthangszerelte az eredetit. Vagyis: ott, ahol abban tények álltak, a Tarih-i Unguruszban jobbára szóvirágokat találunk, s így manapság azt is nehéz eldönteni, hogy egy ismert középkori krónikával vagy eddig ismeretlen forrással van-e dolgunk.)

Mahmud maga osztrák származású volt (eredeti neve: Sebold von Pribrach), Bécsből került II. Lajos udvarába apródként, s a mohácsi csatában esett török fogságba. Az eltelt tizenhét esztendő alaposan átformálhatta gondolkodását; minden jel szerint hithű muszlim vált belőle. Bár a keresztény diplomaták jelentései gyakorta szólnak róla, semminő jelét sem adta annak, hogy vonzódnék hozzájuk és a keresztény kultúrához. Ha Mahmud azzal a hátsó szándékkal végezte el az átültetés fáradságos munkáját, hogy a Padisáh figyelmét újonnan szerzett tartománya történetének kivonatával magára vonja, úgy helyesen számított. Egyre nagyobb befolyásra tett szert a szultáni szerájban, a külföldi követek versengtek kegyeiért. Hosszú időn át ugyanis ő viselte az első tolmács – a külügyminiszteri méltósággal felérő – tisztét, s e minőségében számos diplomáciai missziót vezetett nyugati országokba (többek között szülővárosába, Bécsbe) 1575-ben bekövetkezett haláláig.

Mahmuddal ellentétben minden hátsó szándék nélküli érdeklődés vezette a „keresztény könyvek” tanulmányozásához a Pécsett, bosnyák eredetű családban született Ibrahim Pecsevit (=Pécsi Ibrahimot), aki – hangsúllyal a magyarországi eseményekre – terjedelmes munkában dolgozta fel a Török Birodalom történetét Nagy Szulejmán uralkodásától (1520–1566) a 17. sz. negyvenes éveiig (Tarih-i Pecevi). Pecsevi életének jelentős részét Magyarországon töltötte. Hol mint a budai defterdári hivatal tisztviselője, hol mint székesfehérvári bég stb. szolgált; olyan helyeken tehát, ahol aki akart, könnyen híreket szerezhetett a királyi Magyarországon és Erdélyben forgó könyvekről, s némi szervezés árán hozzá is juthatott ezekhez. Egyedülálló kora török történetírásában, hogy – ellentétben a hasonló vállalkozások szerzőivel – kitekintése volt a „hitetlen népek” világába is. Használta többek között a magyar Istvánffy Miklós, Heltai Gáspár, Tinódi Sebestyén és az itáliai Paolo Giovio munkáit.

A török vámosok tudomásunk szerint semmiféle érdeklődést nem tanúsítottak a hazatérő kereskedők szekerén vagy hajóján meglapuló könyvek iránt. (Nem úgy, mint a Habsburg Birodalom élesszemű fináncai, akik a 18. században a poggyász széthányásával és a könyvek elkobzásával igyekeztek megakadályozni a felvilágosodás tanainak begyűrűzését.) Már folyt a „tizenötével háború” (1593–1606), amikor (1594-ben) jelentette az egyik harmincados a Pozsonyi Kamarának, hogy a hódoltságból török vásznat visznek ki a királyi Magyarországra, cserébe könyvecskékért és postillákért. A török hatóságoknak az ellen sem volt kifogása, hogy a piacokon és vásárokon a nyomdász-könyvkereskedők is kirakodjanak. Ennek különösen az 1560/1570-es évek sűrű szakramentárius–antitrinitárius hitvitáinak idején volt jelentősége, amikor is némi túlzással szólva havonta jelentek meg a disputációkról friss beszámolók vagy azokhoz kapcsolódó más kiadványok.

Nyelvgyakorlás

Visszatérve a törökök keresztény könyvek iránti érdeklődésére, ennek néhány alkalomszülte megnyilvánulásáról is szolgálhatunk elszórt adalékokkal. Skaricza Máté Szegedi Kis István-életrajzában (Bázel, 1585) az 1562. évnél az alábbiakat olvashatjuk: „Eközben odaérkezett [Szolnokra, ahol Szegedi Kist Mahmud bég sanyarú fogságban tartotta] a tiszteletreméltó öreg Bakonyi Albert is, akivel a bég Cegléden annak saját házában lépett ismeretségre, és meghagyta neki, hogy a nála látott világkrónikát késedelem nélkül vigye hozzá eladásra. Ezt a kegyes férfiú [aki ekkortájt a Duna-melléki református egyházkerület szuperintendense volt] meg is tette, észrevévén, hogy ez egy olasz eredetű török ösztönzésére történt, akivel együtt szemlélte meg egykor a zsarnok [értsd: Mahmud bég] a könyv képeit. A hatalmas könyv végül is csak három forintért jutott annak tulajdonába.” Hogy az olasz származású renegátnak miért volt szüksége erre a kötetre – pl. azért-e, hogy ki ne essék a nyelvgyakorlatból, vagy csupán az illusztrációkban gyönyörködve igyekezett felidézni egykori önmagát –, soha nem fogjuk megtudni.

A mohácsi béget 1640-ben a magyar történelem részletei is érdekelhették, oly hosszan fordíttatta magának Bonfini krónikáját, pontosabban – mint az alábbiakból kiderül – annak magyar változatát: Chronica az magyaroknak dolgairól..., melyet Heltai Gáspár megírt a magyar nyelven és ez rendre hozta az Bonfinius Antalnak nagy könyvéből és egyéb históriás könyvekből nem kicsin munkával (Kolozsvár, 1575). Laskai Sándor – ez a magyar és török oldalra egyaránt kémkedő, gyakran gyanús ügyletekbe bonyolódó kiskomári református lelkész – 1640. szeptember 13-án a következőket jelentette gróf Batthyány Ádámnak, a Kanizsával szembeni végek főkapitányának: „ismét alámentem vala érteközni, mi karban légyön az állapat Törökország felé; elérközvén Vid Benedök uramhoz, negyed napra jöttem ki Laskó várasából, de mihelyön odaértem, az mohácsi szandzsákbég is odaérközött Vid Benedök uram házához 18 lovassal [...]. Jövetelinek oka csak az volt, hogy Benedök uram az magyar Bonfiniust törökül tolmácsolná neki, mivel maga az bég nemigön magyar [értsd: nem tud jól magyarul]. Megértvén penig, hogy én mind olvasni és törökül is jól tudnék, vasárnap csak prédikációra sem bocsátott, sem hétfőn mellőle nem eresztött.”

*

Hogy a megszállók „hitetlen könyvek” iránti alkalmi érdeklődése a birodalom hanyatlása idején, magyarországi uralmuk végén sem változott, tanúsítják azok a kötetek, amelyekbe egykori német tulajdonosaik bejegyezték, hogy azokat Buda visszavételekor zsákmányolták.

Tanúsítván ezzel, hogy nemcsak a török, hanem a keresztény hadakban is akadtak olyan katonák, akik egy könyvet is értékes zsákmánynak tekintettek...

http://www.tankonyvtar.hu/historia-1996-08/historia-1996-08-torokok


 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Jótékonysági licit Aprajafalva mentett kutyusaiért! Gyertek! :)    *****    Jótákonysági licit! Gyertek, licitáljatok Aprajafalva mentett kutyusaiért!:)    *****    Diplomás asztrológustól: A nyárra való tekintettel. Horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft. a konzultáció ingyenes!Katt!    *****    Szeretted a Trónok Harcát? Ha Westeros lenyûgözött, akkor Aneliath sem okozhat csalódást - Csatlakozz! FRPG    *****    Unalmas a nyár? Szeretnél kikapcsolódni? Az írás a véredben van? Szeretnéd kiélni a vágyaidat? - CSATLAKOZZ - FRPG    *****    SZEREPJÁTÉK - Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel fûszerezett olvasztótégelyben?    *****    A te szavazatodra is szükség van, kérlek szavazz a családi napos pályázatunkra. A fõoldalról a szövegre klikkelve...!    *****    A nyárra való tekintettel óriási akciót indítok.Születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft.A konzultáció ingyenes!    *****    Ha diplomás asztrológustól szeretnél horoszkópot + 3 éves elõrejelzést,rendeld meg.Most minden megrendelés csak 2000 Ft    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    "Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések." - Vámpírnaplók FRPG    *****    Szerepjáték – Csatlakozz közénk, és részese Te is a kalandoknak - FRPG    *****    Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs. - Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs.    *****    A horoszkóp a lélek tükre, most nagyon kedvezõ nyári lehetõség, akcióra van lehetõséged, használd ki. Várlak az oldalon!    *****    BOOKISLAND - könyvajánlók, ahol a könyvek életre kelnek - BOOKISLAND    *****    Megnyitottunk. Magyarország jelenleg talán egyetlen rajongói oldala a népszerû Holnap Legendái sorozatról. Nézz be.    *****    ANELIATH - egy középkori világ - fórumos szerepjáték    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték - ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    ♛ ANELIATH ☉ varázslat és sárkányvér - szerepjáték - ♛ ANELIATH ☉ varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    DIGIMON DIGITAL Monsters a digimonok rád várnak, kattints látogass meg minket!!!! A legjobb a íme a világon!