SZAK�LY Ferenc

T�r�k�k �s a kereszt�ny k�nyvek

Kincsszerz�s �s „tudom�nyos �rdekl�d�s”

Az eur�pai felfog�s hajlamos a t�r�k�ket b�rdolatlan barb�rok t�meg�nek tekinteni, akiknek l�teleme volt mindent elpuszt�tani, ami nem muszlim alkot�s. Ezt a k�zkelet� v�lem�nyt k�rd�jelezi meg Szak�ly Ferenc forr�stanulm�nya.

Gr�f Luigi Ferdinando Marsigli (1653–1730) t�bornok nagy �rdemeket szerzett haz�nk tudom�nyos le�r�s�ban. A Bologn�ban sz�letett hadm�rn�k a t�r�k ki�z�s�vel v�gz�d�tt magyarorsz�gi h�bor�ban v�g�l a cs�sz�ri hadsereg m�rn�kkari parancsnoks�g�ig l�pdelt el�re a rangl�tr�n. T�bbek k�z�tt neki k�sz�nhetj�k a Duna itteni szakasz�nak t�zetes felt�r�s�t �s felt�rk�pez�s�t (Danubius pannonicomysius. Amsterdam, 1726 [6 k�tet]). A magyarorsz�gi hadm�veleteket ugyanis nagyban befoly�solta a sok �rter�let �s regisztr�latlan v�zfoly�s. Ez ut�bbiak a gyakori es�z�sek k�vetkezt�ben �tkelhetetlenn� duzzadtak, vagy pedig fen�kig befagytak. Manaps�g is sz�mos �rdekes leletre sz�m�that a Bologn�ban �rz�tt Marsigli-hagyat�kban kutat� t�rt�n�sz.

Marsiglinak k�sz�nhetj�k M�ty�s kir�ly Eur�pa-szerte elh�res�lt k�nyvt�ra, a Bibliotheca Corviniana (r�viden: a Corvina) maradv�nyainak megment�s�t is — hitt�k sok�ig. T�ny, hogy a 17. sz�zadi k�ztudat szerint a t�r�k�k, ha nem is gondosan, de meg�rizt�k azt, ami a Corvin�b�l megmaradt. P�ld�ul I. R�k�czi Gy�rgy (1593–1648) n�gy �zben pr�b�lkozott a Port�n�l, illetve a budai pas�n�l, hogy a Corvina maradv�nyait a gyulafeh�rv�ri iskola sz�m�ra – ak�r komoly anyagi �ldozatok �r�n is – megszerezze. T�ny viszont az is, hogy a budai palot�ba, n�mi baksis fej�ben bejutott cs�sz�ri k�vetek �s nyugati utaz�k – egy-k�t hisz�keny kiv�telt�l eltekintve – legfeljebb a Corvina h�lt hely�r�l, mint k�nyvekr�l tudtak besz�molni.

T�ny v�g�l az is, hogy – mik�zben a gy�zelemittas kereszt�ny katon�k mintaszer�en kifosztott�k �s ki�gett�k Bud�t – a menthet� �rt�kek ut�n kutat� Marsigli 1686. szeptember 3-�n egy nyolcsz�z darabos k�nyvhalmazt tal�lt a palota k�rny�k�n. Ezek nagy r�sze annyira �sszerohadt, hogy mind�ssze h�romsz�zat �t�lt �rdemesnek B�csbe sz�ll�tani. B�rmennyire k�zenfekv� feltev�s, hogy ez a k�nyvgy�jtem�ny a Corvina maradv�nyaival azonos, n�h�ny �vtizede Csapody Csaba er�s k�ts�geket t�masztott e felfog�ssal szemben.

Megmentett k�nyvek

Egy Fodor P�l �ltal most publik�lt 1552. �vi szult�ni rendelet eld�nteni l�tszik a dilemm�t. Ez ugyanis az egyik kor�bbi budai dizd�r (v�rnagy) vissza�l�sei k�z�tt megeml�ti, hogy az – m�s �rt�kes t�rgyakkal egy�tt – „a budai �gy�szert�r kolostor�ban” tal�lt „nyolcsz�z darab hitetlen k�nyv �s nyolc darab [...] miseruha” lefoglal�s�t elmulasztotta. (Vagyis: elmulasztotta azokat kincst�ri tulajdonba venni.) E rendelet nyilv�nval�an nem a Corvin�ra, hanem valamilyen egyh�zi test�let (t�rsask�ptalan, kir�lyi k�polna, kolostor) k�nyveire vonatkozik. A sz�mok 1552. �s 1686. �vi egybees�se legal�bbis val�sz�n�s�ti, hogy ugyanarr�l a k�nyvhalmazr�l van sz�. Ne menj�nk most bele a tal�lgat�sba, hogy a k�nyvek melyik test�let�i voltak; egy�bk�nt is elk�pzelhet�, hogy nem szerves gy�jtem�nyr�l, hanem t�bb helyr�l �sszegy�jt�tt �llom�nyr�l van sz�. A l�nyeg sz�munkra ehely�tt ugyanis az, hogy a megsz�ll�k a k�nyveket nem egy ellens�ges ideol�gia potenci�lis eszk�zeinek, hanem �ppoly zs�km�nynak tekintett�k, mint az �rt�kt�rgyakat, fegyvereket, berendez�si t�rgyakat stb. (E szempontb�l k�zel�tve a k�rd�shez persze k�z�mb�s az is, hogy Marsigli a Corvina vagy m�s k�nyvt�r maradv�nyait mentette-e a cs�sz�rv�rosba; a t�r�k�k ezt is, azt is – �gyahogy – biztons�gba helyezend� kincst�ri vagyont�rgyk�nt kezelt�k.)

Ideol�gia �s tudom�ny

Az eur�pai felfog�s hajlamos a t�r�k�ket b�rdolatlan barb�rok t�meg�nek tekinteni, akiknek l�teleme volt mindent elpuszt�tani, ami nem muszlim alkot�s. Val� igaz, hogy a muszlim k�zn�p sz�m�ra az �r�s nem a gondolatk�zl�s eszk�ze. Ha „j�” az �r�s, babon�s elk�pzel�sekkel felruh�zott talizm�n, ha „rossz” – mert idegen jelekkel r�tt�k – gyan�s, vesz�lyes, k�vetkez�sk�pp elpuszt�tand�. A „tudom�nyos �rdekl�d�s” fogalma nem l�tezett – muszlim felfog�s szerint a Kor�nban mindenre megtal�lhat� a v�lasz – k�vetkez�sk�pp mindenki, aki idegen nyelven jegyzeteket k�sz�t, csakis k�m lehet. A birodalom vezet�i (f�leg persze a reneg�tok) k�z�tt azonban sz�mos m�velt, kifinomult �zl�s� f�rfi� akadt, akik – ha a helyzet �gy hozta – nagyvonal�ak, nagylelk�ek �s emelkedettek is tudtak lenni. Egy egyedi, �m besz�des p�lda: Szulejm�n szult�n Sz�kesfeh�rv�r bev�tele (1543) ut�n egy d�szes leplet helyezett el Moh�csn�l legy�z�tt ellenfele II. Lajos kir�ly s�rj�n, s ut�bb is ellen�riztette, hogy az nem t�nt-e el k�zen-k�z�n.

T�r�k ford�t�

Persze az egyszer� tisztek �s katon�k k�z�tt is akadtak olyan „csodabogarak” , akik nem eladhat� t�rgyk�nt, hanem egy idegen kult�ra hordoz�jak�nt kutattak k�nyvek ut�n az �jonnan t�r�k k�zre jutott v�rakban, vagy csak egyszer�en nem haj�tott�k f�lre, ha ilyenek akadtak a kez�kbe. P�ld�ul Mahmud tolm�cs (terdzs�m�n) saj�t elbesz�l�se szerint 1543-ban a sz�kesfeh�rv�ri kir�lyi palota romjai k�z�tt bukkant r� arra a magyar kr�nik�ra, amelyet ut�bb t�r�kre �ltetett �t. (A Mahmud �ltal elv�gzett munk�ra az el�bb az�rt haszn�ltuk a „ford�t�s” helyett az „�t�ltet�s” min�s�t�st, mert a der�k tolm�cs nem annyira visszaadta, mint a t�r�k �zl�snek megfelel�en �thangszerelte az eredetit. Vagyis: ott, ahol abban t�nyek �lltak, a Tarih-i Unguruszban jobb�ra sz�vir�gokat tal�lunk, s �gy manaps�g azt is neh�z eld�nteni, hogy egy ismert k�z�pkori kr�nik�val vagy eddig ismeretlen forr�ssal van-e dolgunk.)

Mahmud maga osztr�k sz�rmaz�s� volt (eredeti neve: Sebold von Pribrach), B�csb�l ker�lt II. Lajos udvar�ba apr�dk�nt, s a moh�csi csat�ban esett t�r�k fogs�gba. Az eltelt tizenh�t esztend� alaposan �tform�lhatta gondolkod�s�t; minden jel szerint hith� muszlim v�lt bel�le. B�r a kereszt�ny diplomat�k jelent�sei gyakorta sz�lnak r�la, semmin� jel�t sem adta annak, hogy vonz�dn�k hozz�juk �s a kereszt�ny kult�r�hoz. Ha Mahmud azzal a h�ts� sz�nd�kkal v�gezte el az �t�ltet�s f�rads�gos munk�j�t, hogy a Padis�h figyelm�t �jonnan szerzett tartom�nya t�rt�net�nek kivonat�val mag�ra vonja, �gy helyesen sz�m�tott. Egyre nagyobb befoly�sra tett szert a szult�ni szer�jban, a k�lf�ldi k�vetek versengtek kegyei�rt. Hossz� id�n �t ugyanis � viselte az els� tolm�cs – a k�l�gyminiszteri m�lt�s�ggal fel�r� – tiszt�t, s e min�s�g�ben sz�mos diplom�ciai misszi�t vezetett nyugati orsz�gokba (t�bbek k�z�tt sz�l�v�ros�ba, B�csbe) 1575-ben bek�vetkezett hal�l�ig.

Mahmuddal ellent�tben minden h�ts� sz�nd�k n�lk�li �rdekl�d�s vezette a „kereszt�ny k�nyvek” tanulm�nyoz�s�hoz a P�csett, bosny�k eredet� csal�dban sz�letett Ibrahim Pecsevit (=P�csi Ibrahimot), aki – hangs�llyal a magyarorsz�gi esem�nyekre – terjedelmes munk�ban dolgozta fel a T�r�k Birodalom t�rt�net�t Nagy Szulejm�n uralkod�s�t�l (1520–1566) a 17. sz. negyvenes �veiig (Tarih-i Pecevi). Pecsevi �let�nek jelent�s r�sz�t Magyarorsz�gon t�lt�tte. Hol mint a budai defterd�ri hivatal tisztvisel�je, hol mint sz�kesfeh�rv�ri b�g stb. szolg�lt; olyan helyeken teh�t, ahol aki akart, k�nnyen h�reket szerezhetett a kir�lyi Magyarorsz�gon �s Erd�lyben forg� k�nyvekr�l, s n�mi szervez�s �r�n hozz� is juthatott ezekhez. Egyed�l�ll� kora t�r�k t�rt�net�r�s�ban, hogy – ellent�tben a hasonl� v�llalkoz�sok szerz�ivel – kitekint�se volt a „hitetlen n�pek” vil�g�ba is. Haszn�lta t�bbek k�z�tt a magyar Istv�nffy Mikl�s, Heltai G�sp�r, Tin�di Sebesty�n �s az it�liai Paolo Giovio munk�it.

A t�r�k v�mosok tudom�sunk szerint semmif�le �rdekl�d�st nem tan�s�tottak a hazat�r� keresked�k szeker�n vagy haj�j�n meglapul� k�nyvek ir�nt. (Nem �gy, mint a Habsburg Birodalom �lesszem� fin�ncai, akik a 18. sz�zadban a poggy�sz sz�th�ny�s�val �s a k�nyvek elkobz�s�val igyekeztek megakad�lyozni a felvil�gosod�s tanainak begy�r�z�s�t.) M�r folyt a „tizen�t�vel h�bor�” (1593–1606), amikor (1594-ben) jelentette az egyik harmincados a Pozsonyi Kamar�nak, hogy a h�dolts�gb�l t�r�k v�sznat visznek ki a kir�lyi Magyarorsz�gra, cser�be k�nyvecsk�k�rt �s postill�k�rt. A t�r�k hat�s�goknak az ellen sem volt kifog�sa, hogy a piacokon �s v�s�rokon a nyomd�sz-k�nyvkeresked�k is kirakodjanak. Ennek k�l�n�sen az 1560/1570-es �vek s�r� szakrament�rius–antitrinit�rius hitvit�inak idej�n volt jelent�s�ge, amikor is n�mi t�lz�ssal sz�lva havonta jelentek meg a disput�ci�kr�l friss besz�mol�k vagy azokhoz kapcsol�d� m�s kiadv�nyok.

Nyelvgyakorl�s

Visszat�rve a t�r�k�k kereszt�ny k�nyvek ir�nti �rdekl�d�s�re, ennek n�h�ny alkalomsz�lte megnyilv�nul�s�r�l is szolg�lhatunk elsz�rt adal�kokkal. Skaricza M�t� Szegedi Kis Istv�n-�letrajz�ban (B�zel, 1585) az 1562. �vn�l az al�bbiakat olvashatjuk: „Ek�zben oda�rkezett [Szolnokra, ahol Szegedi Kist Mahmud b�g sanyar� fogs�gban tartotta] a tiszteletrem�lt� �reg Bakonyi Albert is, akivel a b�g Cegl�den annak saj�t h�z�ban l�pett ismerets�gre, �s meghagyta neki, hogy a n�la l�tott vil�gkr�nik�t k�sedelem n�lk�l vigye hozz� elad�sra. Ezt a kegyes f�rfi� [aki ekkort�jt a Duna-mell�ki reform�tus egyh�zker�let szuperintendense volt] meg is tette, �szrev�v�n, hogy ez egy olasz eredet� t�r�k �szt�nz�s�re t�rt�nt, akivel egy�tt szeml�lte meg egykor a zsarnok [�rtsd: Mahmud b�g] a k�nyv k�peit. A hatalmas k�nyv v�g�l is csak h�rom forint�rt jutott annak tulajdon�ba.” Hogy az olasz sz�rmaz�s� reneg�tnak mi�rt volt sz�ks�ge erre a k�tetre – pl. az�rt-e, hogy ki ne ess�k a nyelvgyakorlatb�l, vagy csup�n az illusztr�ci�kban gy�ny�rk�dve igyekezett felid�zni egykori �nmag�t –, soha nem fogjuk megtudni.

A moh�csi b�get 1640-ben a magyar t�rt�nelem r�szletei is �rdekelhett�k, oly hosszan ford�ttatta mag�nak Bonfini kr�nik�j�t, pontosabban – mint az al�bbiakb�l kider�l – annak magyar v�ltozat�t: Chronica az magyaroknak dolgair�l..., melyet Heltai G�sp�r meg�rt a magyar nyelven �s ez rendre hozta az Bonfinius Antalnak nagy k�nyv�b�l �s egy�b hist�ri�s k�nyvekb�l nem kicsin munk�val (Kolozsv�r, 1575). Laskai S�ndor – ez a magyar �s t�r�k oldalra egyar�nt k�mked�, gyakran gyan�s �gyletekbe bonyol�d� kiskom�ri reform�tus lelk�sz – 1640. szeptember 13-�n a k�vetkez�ket jelentette gr�f Batthy�ny �d�mnak, a Kanizs�val szembeni v�gek f�kapit�ny�nak: „ism�t al�mentem vala �rtek�zni, mi karban l�gy�n az �llapat T�r�korsz�g fel�; el�rk�zv�n Vid Bened�k uramhoz, negyed napra j�ttem ki Lask� v�ras�b�l, de mihely�n oda�rtem, az moh�csi szandzs�kb�g is oda�rk�z�tt Vid Bened�k uram h�z�hoz 18 lovassal [...]. J�vetelinek oka csak az volt, hogy Bened�k uram az magyar Bonfiniust t�r�k�l tolm�csoln� neki, mivel maga az b�g nemig�n magyar [�rtsd: nem tud j�l magyarul]. Meg�rtv�n penig, hogy �n mind olvasni �s t�r�k�l is j�l tudn�k, vas�rnap csak pr�dik�ci�ra sem bocs�tott, sem h�tf�n mell�le nem ereszt�tt.”

*

Hogy a megsz�ll�k „hitetlen k�nyvek” ir�nti alkalmi �rdekl�d�se a birodalom hanyatl�sa idej�n, magyarorsz�gi uralmuk v�g�n sem v�ltozott, tan�s�tj�k azok a k�tetek, amelyekbe egykori n�met tulajdonosaik bejegyezt�k, hogy azokat Buda visszav�telekor zs�km�nyolt�k.

Tan�s�tv�n ezzel, hogy nemcsak a t�r�k, hanem a kereszt�ny hadakban is akadtak olyan katon�k, akik egy k�nyvet is �rt�kes zs�km�nynak tekintettek...

http://www.tankonyvtar.hu/historia-1996-08/historia-1996-08-torokok