K�LVIN J�NOS

a kereszty�neknek, mindazoknak, akik szeretik az Isten Ig�j�t, k�sz�nt�s�t k�ldi.

Nagyon k�v�natos �s f�l�tt�bb sz�ks�ges dolog a kereszty�n vil�gban, hogy minden egyes h�v� - ott, ahol lakik - �lland� k�z�ss�gben �ljen az Anyaszentegyh�zzal: teh�t j�rjon el egyar�nt a vas�rnapi meg a h�tk�znapi �sszej�vetelekre, amelyeknek f�ladatuk az Isten tisztelete �s szolg�lata. �mde ennek k�vetkezt�ben hasznos �s c�lszer�, hogy minden h�v� tudja �s �rtse azt, ami a templomban sz�val �s cselekedettel v�gbemegy, mert csak �gy nyerhet bel�le lelki �p�l�st �s gy�m�lcs�ket. Hiszen a mi Urunk, amikor meg�llap�totta, milyen rendet kell megtartanunk, mid�n az � nev�ben �sszegy�lekez�nk, nem az�rt cselekedte ezt, hogy puszt�n sz�rakoztassa az embereket bizonyos l�tni- �s n�znival�kkal. � azt akarta, hogy az istentiszteletb�l lelki haszna legyen az � eg�sz n�p�nek. P�l apostol is err�l tesz bizonys�got, amikor azt rendeli, hogy mindaz, ami a kereszty�n gy�lekezetben t�rt�nik, legyen mindeneknek k�z�s �p�l�s�re. IKorinthus 14:26 M�r pedig a szolga nem rendeln� ezt, ha az Ur�nak nem ez lett volna a sz�nd�ka.

Ez azonban csakis akkor lehets�ges, hogyha megfelel� tan�t�st nyerve, mindazt meg tudjuk �rteni, amit az �r a mi lelki okul�sunkra rendelt.

Alapj�ban v�ve a mi vall�sos �sszej�veteleinken h�rom ilyen dolog megtart�s�t rendelte Urunk, s ez a h�rom: az � Ig�j�nek hirdet�se, a nyilv�nos �s �nnep�lyes im�ds�g, meg az � s�kramentomainak kiszolg�ltat�sa.

Ami a nyilv�nos im�ds�got illeti, ez k�tf�le lehet. Vannak olyan im�ds�gok, amelyeket csak egyszer� �l�sz�val mondunk, m�sokat meg �nekel�nk. Ez pedig nem valami �jabbkori tal�lm�ny, hanem, amint a t�rt�nelem bizony�tja, meg volt m�r az Egyh�z t�rt�net�nek legkezdet�t�l iogva. Hiszen m�r maga P�l apostol sem puszt�n az egyszer� �l�sz�val im�dkoz�sra buzd�t, hanem az �nekl�sre is Ef�zus 5 :19 ; Kolosse 3:16. �s azt csakugyan, tapasztalatb�l tudjuk, mekkora ereje �s hatalma van az �neknek arra, hogy az emberi sz�veket Istennek m�g forr�bban, m�g szenved�lyesebben buzg� seg�ts�g�lh�v�s�ra �s dics�ret�re ind�tsa �s gerjessze f�l. Arra mag�t�l �rt�d��n nagyon is �gyelni kell, hogy az �nekl�s ne legyen aff�le k�nnyed�n csapong�, hanem legyen benne s�ly �s fens�g, amint �goston egyh�zatya mondja. Vagyis teh�t nagy k�l�nbs�gnek kell lennie az asztali �s h�zi muzsika meg a zsolt�r k�z�tt: amarra v�gadnak az emberek, emezt pedig a szent gy�lekezetben �neklik, Istennek �s az � angyalainak sz�ne el�tt.

Helyes �t�lettel, rem�lj�k, mindenki szentnek �s tiszt�nak fogja tal�lni az �nekl�snek azt a form�j�t, amelyet ebben a k�nyvben bemutatunk. Hiszen az egyszer�en alkalmazva van a lelki �p�l�snek arra a c�lj�ra, amelyr�l m�r sz�lottunk.

Igaz, hogy az �nekl�s l�lek�p�t� munk�ja nem szor�that� puszt�n csak a templom, falai k�z�. Odahaza is, meg m�g k�nn a mez�n is �szt�n �s eszk�z lehet sz�munkra az �nek, hogy dics�rj�k Istent, sz�v�nket Hozz� emelj�k s az � erej�r�l, j�s�g�r�l, b�lcsess�g�r�l �s igazs�gos volt�r�l elm�lkedve, megvigasztal�djunk. Hogy pedig erre mekkora sz�ks�g�nk van, azt j�form�n ki sem lehet besz�lni.

El�sz�r is nem ok n�lk�l buzd�t benn�nket oly odaad�an a Szent L�lek a Szent�r�s �ltal, hogy �rvendezz�nk Istenben �s hogy minden egy�b �r�m�nknek is ez az �r�m legyen a val�di c�lja. Tudja ugyanis a Szent L�lek, mekkora benn�nk a hajland�s�g a hi�baval� �rvendez�sre. Term�szet�nk folyv�st arra vonz �s csalogat benn�nket, hogy minden bolond �s b�n�s v�gass�gnak megkeress�k a m�dj�t. A. mi Urunk viszont mindenk�pen el akar benn�nket vonni a test �s a vil�g cs�b�t�sait�i s ez�rt minden lehets�ges utat-m�dot megad nek�nk arra, hogy mi abba a val�dig lelki �rvendez�sbe foglaljuk magunkat, amelyet � minek�nk annyira aj�nl. M�r pedig sok dolog van, ami alkalmas fel�d�teni �s gy�ny�rk�dtetni az embert, de a zene ezek k�z�tt vagy a legels� vagy legal�bb az egyik legf�bb: nem is gondolhatunk egyebet, mint hogy egyenesen erre a c�lra aj�nd�kozta az Isten. Azonban �ppen ez�rt ann�l gondosabban kell �gyeln�nk arra, hogy valamik�pen vissza ne �lj�nk vele: be ne szennyezz�k cs�fosan �s azt, amit n�k�nk javunkra �s �dv�ss�g�nkre adott Isten, k�rhozatunkra ne ford�tsuk.

Ha semmi egy�b okunk nem volna is r�, maga ha �nekel, tudja is, mit mond. Viszont a meg�rt�snek j�rjon nyom�ban a sz�v �rzelme is, ez pedig csak �gy lehets�ges, hogy az �neket eml�kezet�nkbe v�ss�k s ekk�pen lelk�nk sz�ntelen�l tudja zengeni azt.

Mindezekn�l fogva ezt a k�nyvet k�l�n�sk�pen aj�nlom mindenkinek, aki Isten szerint val� szent �r�mre v�gyakozik, olyanra, amellyel egyk�nt szolg�lja a saj�t �dv�ss�g�t, meg felebar�tai jav�t. De nincs is sz�ks�g r�, hogy nagyon aj�nlgassam: hiszen ez a k�nyv �nmag�ban hordja becs�t �s dics�ret�t. B�rcsak lenne az emberekben annyi meggondol�s, hogy elhagyn�k eddig szok�sos �nekeiket, amelyek r�szint �resek �s led�rek, r�szint ostob�k �s esetlenek, r�szint pedig szennyesek �s hitv�nyak s ennek k�vetkezt�ben valamennyi rossz �s �rtalmas - s b�rcsak ezek helyett megszoknak ezut�n ezeknek az isteni �s mennyei �nekeknek az �nekl�s�t, egy�tt a j� D�vid kir�llyal!

Ami a dallamokat illeti, az�rt alkalmaztunk ebben a k�nyvben ilyen fegyelmezett dallamform�kat, mert ezeket �t�lt�k legalkalmasabbnak arra, hogy a szent t�rgyat megfelel� s�llyal �s m�lt�s�ggal zengj�k �s hogy - amik�nt kifejtett�k - a szent gy�lekezetben is �nekelhet�k legyenek.

Kelt Genfben, 1543 j�nius 10-�n.

Johanes Calvinus

JEGYZET. Reform�torunk a fentebb mondottakat el�sz�ul irta a genfi egyh�z sz�m�ra szerkesztett �gend�sk�nyv�hez, amely egy�ttal t�bb verses zsolt�rford�t�st is tartalmazott, r�szben m�r a ma is haszn�lt dallamokkal. Ennek a zsolt�ros �gend�sk�nyvnek 1542-ben jelent meg az els�, 1545-ben a m�sodik kiad�sa.

 A Psalt�rium Ungaricum Szenczi Moln�r Albert solt�rford�t�sa 1607-ben Hernbornban jelent meg el�sz�r. M�sod�zben 1808-ban Hanau-ban, harmadszor 1612-ben Oppenheimban ker�lt ki a k�nyvsajt� al�l.

M�sodik kiad�s�nak a sz�veg�t tekinthetj�k v�glegesnek'�s hitelesnek, mert azon a szerz� �let�ben t�bb� �j kiad�s alkalm�b�l sem v�ltoztatott. C�mk�p�nk�n az els� kiad�s c�mlapja l�that�. A zsolt�rok sz�vege a m�sodik kiad�sb�l, de a mai magyar helyes�r�s szab�lyai szerint van le�rva. Minden esetleges haszn�latban lev� elt�r�ssel szemben ez a kiad�s teh�t Szenczi Moln�r Albert zsolt�rford�t�s�nak az a h�, pontos, hiteles sz�vege, amely (a megv�ltoztatott leg�jabb magyarorsz�gi �nekesk�nyvet nem sz�m�tva) ez�ttal 83-ik kiad�sban ker�l a reform�tus gy�lekezetek nyilv�noss�ga el�.

A zsolt�rdallamok kott�i pedig hasonl� t�rt�neti h�s�ggel, de K�lvin 1562-ben megjelent genfi Psalt�rium�val egybevetve, a ma haszn�latos G-kulcsban vannak le�rva.

 Dics�retek

A dics�retek kiv�laszt�s�n�l egyed�li ir�nyelv az volt, hogy a felveend� �nek evang�liumi tartalm� kegyes �nek, - tov�bb� Ideol�giai, irodalmi �s zenei szempontb�l kifog�stalan legyen.

Forr�sul szolg�tlak a Jugoszl�vi�ban, Magyarorsz�gon �s Erd�lyben jelenleg haszn�latban lev� �nekes k�nyvek. A r�giek k�z�l az 1778 �vi debreceni, az 1751 �s 1777 �vi kolozsv�ri �nekes k�nyvek, Szenczi Moln�r Albert zsolt�raihoz kapcsolt f�ggel�k, Mar�thy Gy�rgy 1743-iki �nekes k�nyve, Sz�nyi Benj�min Szentek heged�je (1762). I.osonczy Istv�n �nekl�sben tan�t� mestere (1752), �ts Mih�ly Zengedez� mennyei kara �s Uj zengedez� mennyei kara (1770), Szegedi, Gergely �nekes k�nyve (1569), az Agyagfalvi �nekesk�nyv (1642), a g�nczi (1590), l�csei (1675) v�radi (1566) �nekes k�nyvek s a debreceni �s p�pai halotti �nekes k�nyvek. V�g�l a leg�jabbak k�z�l a dun�nt�li evang�likus �nekes k�nyv s a Hozs�nna �s Halleluja cim�i �nekes k�nyvek.

„A minden J�s�gnak, Rendnek, Sz�ps�gnek, D�szess�gnek �s Illend�s�gnek Istene szenteljen meg mindny�junkat �s tegyen alkalmatosakk� az � szent Nev�nek l�lekben �s igazs�gban val� tisztelet�re. �men". - (Mar�thi)

�nekesk�nyv�nk t�rt�nete �s munkat�rsai.

�nekesk�nyv�nk kiad�s�t az orsz�gos egyh�zi tan�cs 1933. j�nius 7-iki �l�s�ben kezdem�nyezte s az orsz�gos k�zgy�l�s 1937. november 4-iki �l�s�ben hat�rozta el.

A dics�ret-anyag �sszegy�jt�s�ben �s megrost�l�s�ban Dr. R�v�sz Imre �s �goston S�ndor p�sp�k�k, Gachal J�nos, D�vay Lajos esperesek, n�hai F�bi�n Zolt�n, Szab� Zolt�n, ifj. Keck Zsigmond �s Varga S�ndor lelk�szek, n�hai Piger Zolt�n �s Vitkay Gyula k�ntorok vettek r�szt. Ennek a munk�nak oroszl�nr�sz�t azonban �rokh�ty B�la budapesti lelk�sz, a j�zsefv�rosi egyh�zk�zs�g k�ntora �s Dr. Kar�csony S�ndor egyetemi m. tan�r v�gezt�k. �rokh�ty B�la a r�gi magyar �s k�lf�ldi �nek-k�lt�szet �ri�si anyag�t felkutatta s annak gy�ngyeit kiv�logatta s �gy a zsolt�rokat. mint a dics�reteket a r�gi hangjegyekr�l a mai G kulcsba �t�rta. Dr. Kar�csony S�ndor a Szenczi Moln�r Albert leghitelesebb 1608-iki kiad�s�t a mai magyar (akad�miai) helyesir�ss�l lem�solta.

A dics�ret anyag rendez�se k�zben sz�ks�gess� v�lt egyes �nekeknek �j magyar ford�t�sa �s �tdolgoz�sa, amit Dr. R�v�sz Imr�n� V�r� Margit �s D�m�t�r Ilona v�geztek.

R. V�r� Margit a 77-ik dics�retet ford�totta s a 228. 265. 266. 268. 296. dics�reteket dolgozta �t.

D�m�t�r Ilona a 123, 125, 205, 259, 285, 293. dics�reteket ford�totta s a 195. �s 276. dics�reteket dolgozta �t.

K�lvin J�nos el�szav�t a zsolt�rokhoz Dr. R�v�sz Imre ford�totta.

A Heidelbergi K�t� jav�tott ford�t�s�t Erd�s J�zsef a theol�gia doktora �s professzora, egykori s�v�i �s pancsev�� lelk�sz engedte �t.

Az �rvacsorai k�rd�sek f�l�tti elm�lked�seket �nekesk�nyv�nk sz�m�ra Dr. Ravasz L�szl� p�sp�k �rta.

A d�sz�t�seket Baranghy Jen� fest�m�v�sz f�nyk�pek ut�n rajzolta, a klis�k Angerer �s G�schl budapesti grafikai m�int�zet�ben k�sz�ltek.

Az im�ds�gok szerkeszt�s�ben id, Keck Zsigmond �s T�th Lajos lelk�szek seg�tettek. Az �nekmutat�t a Heidelbergi K�t�hoz ugyan�k k�sz�tett�k.

A korrekt�r�t �rokh�ty B�la, Dr. Kar�csony S�ndor, S�pos Mih�ly, B�k�ssy Zolt�n, Gutsohn D�niel, L�ngh Zolt�n �s Feh�r Juli�nn� v�gezt�k. A sajt�hib�k kikeres�s�ben N�nay Attila Kov�csy S�ndor �s Csete Istv�n lelk�szek seg�tettek.

A nyomdai munk�t az Els� Magyar Bet��nt�d� amts-antiqua bet�ivel De�k S�ndor nyomd�sz, szuboticai egyh�ztag v�gezte s v�g�l a k�nyvet FiloyJen� k�nyvk�t�, szuboticai egyh�ztag, volt presbiter �s egyh�zmegyei tan�csbir� k�t�tte be.

  Bet�rendes mutat�, Sajt�hib�k, Tartalomjegyz�k, Miaty�nk..