Jelentés

a Hallei Egyetemi Magyar és Délkeleteurópai Egyházi Kutatóállomás működésének első szakaszáról. 1938. május 15—1940. március 31. Beterjeszti dr. Bucsay Mihály, a Kutatóállomás volt vezetője. Szlováknyelvű kivonattal. Budapest, 1941. 22 lap. (A Középdunai Protestantizmus Könyvtára. A) sorozat, 2. kötet)1
 

Az 1938 májusában létrehívott Hallei Egyetemi Magyar és Délkeleteurópai Egyházi Kutatóállomás (Forschungsstelle für Kirchen-

1 A Jelentés német nyelven az Ungarische Jahrbücher 1940. évi 3. füzetében 338—348. lapokon jelent meg ezzel a címmel: Die Forschungsstelle für Kirchenkunde Südosteuropas, besonders Ungarns, an der Theologischen Fakultät der Universität Halle-Wittenberg. 415

künde Südosteuropas, besonders Ungarns, an der Theologischen Fakultät der Martin Luther Universität Halle—Wittenberg) hivatalosan megállapított feladatai közé 1. a németországi és magyarországi teológiai tudományos munkálkodás közti közvetítés, 2. a délkeleteurópai, elsősorban magyarországi evangéliumi egyházak múltjának és jelenének tudományos kutatása, 3. az egyetemi Teológiai Szeminárium megbízásából és annak keretén belül a délkeleteurópai egyházakkal kapcsolatos előadások tartása, 4. a Halléban tanuló magyar teológusok gondozása tartoznak. E feladat betöltését célzó működés első szakaszáról számol be a Kutatóállomás első vezetőjének, dr. BUCSAY MiHÁLYnak Jelentése.

A Jelentés természetszerűen a működésről való jelentéstétel előtt a Kutatóállomás felállításának előzményeit sorolja fel, egy ilyen intézmény szükségességének indokait adja elő és a Kutatóállomás megszervezéséről számol be. Ezután következik a Kutatóállomás működésének első szakaszáról való tulajdonképeni jelentéstétel. Sorrakerül -nek a Kutatóállomás keretében tartott egyetemi előadások, gyakorlatok, à kutatómunka, adatszolgáltatás, a magyar lelkésznövendékek gondozása és a hallei magyar „Baráti Kör" munkája.

A Magyar Könyvszemlét a Jelentés VI. pontja, A további kutatómunka eszközeinek megteremtése, érdekli közelebbről. Itt ugyanis a nevezetes KASSAi-féle Hallei Magyar Könyvtárról és a Kutatóállomás kiadványsorozatáról számol be a jelentésttevő. Az előzmények előadása során megtudjuk, hogy már a XVI. és XVII. században volt a wittenbergi magyar diákoknak könyvgyűjteményük. A mai Hallei Magyar Könyvtár alapját azonban a magyar exuláns professzor, KASSAI MICHAELIS GYÖRGY vetette meg saját könyvtárának az egyetem magyar hallgatói részére való ajándékozásával. Az akkori (a XVIII. század első harmada) kétezres állomány háromezerre növekedett 1890-re, midőn a könyvek gondozását a hallei egyetemi könyvtár vette át. Ma a könyvek az egyetemi könyvtár egyik tisztviselőjének felügyelete alatt állanak, aki ezért a „Hallei Magyar Könyvtár első kusztosza" címet viseli. A Hallei Magyar Egylet tagjai közül kerül ki a második kusztosz, ennek azonban a könyvek kezelését illetőleg érdemleges befolyása nincsen.

A könyvállomány felújítása az 1860—61-ben TORKOS és RAPHA-NIDES diákkusztoszok által készített katalógus alapján történt. A TOR-Kos-féle rendszerezés a könyveket és kéziratokat nyolc tárgyi főcsoportba és ezeken belül alcsoportokba osztotta. A főcsoportok: /. Teológia (A) Szentírásmagyarázat, B) Történeti teológia, C) Rendszeres teológia, D) Gyakorlati teológia), //. Történettudomány, III. Nyelvtudomány és szépirodalom (A) Nyedvtudomány, B) Szépirodalom), 416. IV. Bölcselet és jogtudomány (A) Bölcselet, B) Jogtudomány), V. Természettudomány, VI. Vegyes müvek (Kolligátumok), VII. Kéziratok, VIII. Hazai nyelven írt munkák (A) Magyarnyelvűek, B) Szlávnyelvűek). A folióalakú katalógus eredetileg is házi használatra és meglehetősen szakképzettség nélkül készült, úgyhogy végtére is inkább csak leltárnak tekinthető; sőt ebből a szempontból sem kifogástalanul pontos.

A Hallei Magyar Könyvtár anyagának katalogizálási munkáját 1900-ban dr. REINHOLD HENRIK első kusztosz kezdte meg és végzett e tekintetben kiváló munkát. A VI. főcsoport anyagának egy részét leszámítva felvette cédulákra az egész állományt két példányban. Egyik abc-rendben állíttatott össze — ezt 1914-ben beolvasztották az egyetemi könyvtár betűrendes összkatalógusába —, a másik, helyrajzi számszerinti összeállítás, a könyvállomány mai helyrajzi katalógusa. Az anyagnak különálló betűrendes katalógusa nincs, szakkatalógus pedig még egyáltalában nem készült, használhatósága tehát ezidő-szerint meglehetősen korlátozott. BUCSAY működése folyamán többirányban elindította a katalóguskészítési munkát és az anyag feldolgozását. Többek közt készített egy olyan kézi cédulakatalógust, amely tartalmazza a Hallei Magyar Könyvtár mindazon darabjainak leírását, amelyek a Kutatóállomás munkájához szükségesek lehetnék. Hasonló szempontból felvétettek ide a berlini Magyar Intézet és a hallei egyetemi könyvtár egyes egyházi vonatkozású nyomtatványai is. BUCSAY-nak a Hallei Magyar Könyvtár anyagával kapcsolatban végzett legjelentősebb munkája a régi magyarok számbavétele. Eredményeit külön kötetben publikálta.2

A Hallei Magyar Könyvtár könyvállománya a Kutatóállomás felállításáig nem igen gyarapodott, sőt 1921-ben bizonyos mértékben csökkent is. Ekkor ugyanis GRAGGER RÓBERTnek 865 könyvtári, 105 kézirattári és 100 folyóirattári számnak 99 évre a berlini Magyar Intézet számára való kikölcsönzését sikerült elérnie. E könyvek tulajdonjogilag természetesen ezután is a Hallei Magyar Könyvtárhoz tartoznak.

A Kutatóállomás felállítása után szükségessé vált, hogy az új intézménynek feladatai teljesítéséhez szakkönyvtár álljon rendelkezésére. Legcélszerűbbnek az látszott, ha ennek alapjául a Hallei Magyar Könyvtárat tekintik. Ezért BUCSAY — bár a Hallei Magyar Könyvtár kezelésében mint a Kutatóállomás vezetője, hivatalos szerepet nem

2 Régi m.igyar könyvek a Hallet Magyar Könyvtárban. Jegyzéküket összeállította és bevezette dr. BUCSAY MIHÁLY. Budapest, 1941. (A Középdunai Protestantizmus Könyvtára, A. sorozat, 1. kötet.) Ism. a MKSzle 1941. évi III. füzetében. 417

vitt — igen jelentős eredményt mutató könyvbeszerzés-munkájával a Hallei Magyar Könyvtár állományát gyarapította. A gyarapodás részben ajándékozás, részben vétel útján történt.

Az ajándékozók között elsősorban a magyarországi két protestáns egyház és a két magyar egyetemi protestáns hittudományi kar, azonkívül néhai CSIKESZ SÁNDOR debreceni egyetemi tanár, a Hallei Magyar Egylet és a Gusztáv Adolf Egylet lipcsei központja találhatók. Jelentős ajándékot juttatott a berlini Magyar Intézet és folyóiratokat az OKBK. Az ajándékozás útján történt gyarapodás mértSke: kb. 550 kötet és 7 kurrens folyóirat.

Vásárlás útján 284 mű került a Hallei Magyar Könyvtárba. 1116 pengő értékben. A vásárlást a debreceni egyetem hittudományi kara útján a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által adományozott 400 pengő összegű azonnali és 1600 pengő összegű egyszersmindenkori beruházási segély tette lehetővé. A vásárolt könyvek egyrészt szótárak és lexikonok, másrészt peddig „tervszerűen oszlanak meg a Kutatóállomás által ápolt szakterület egyes ágai közt". Több folyóiratra is előfizetett a Kutatóállomás. A könyvvásárlásoknál és folyóiratmegrendeléseknél az elv az volt, hogy a „nem magyar és nem magyarországi nemzetiségi kiadványok megvásárlására a hallei egyetemi könyvtárt kell felkérni".

BUCSAY Jelentése megemlékezik arról is, hogy a Hallei Magyar Könyvtár elhelyezése nem kedvező: félreeső helyen és kettős >orok-ban állanak a könyvek. Ezen a helyzeten való változtatást, egyrészt megfelelőbb és kényelmesebb elhelyezést, másrészt a gyakrabban használt könyveknek és folyóiratoknak az egyetemi könyvtár olvasótermében való felállítását az egyetemi könyvtár igazgatósága már megígérte és az ígéret beváltását csak a háborús körülmények késleltetik.

Megjegyzi BUCSAY, hogy a Kutatóállomás és a Hallei Magyar Könyvtár viszonya hivatalosan nincs tisztázva. Tekintve, hogy a Kutatóállomás az egyetemi könyvtár vezetőségének és tisztviselőinek jóindulatát és segítségét tapasztalta, BUCSAY szerint a jelenlegi helyzeten nem szükséges változtatni. A könyvanyag őrzése jó és biztos kezekben van. „Abban az esetben azonban — írja Jelentesében BUCSAY —, ha mód nyílnék a kutatóállomásnak olyan egyetemi intézetté való átalakítására, amelynek állandóbb jellegű vezetősége és megfelelő segédszemélyzete lenne, a Hallei Magyar Könyvtár, mint ennek az intézetnek a könyvtára, hasonlíthatatlanul nagyobb fejlődési lehetőségeknek nézne elébe ..."

Beszámol BUCSAY a Kutatóállomás keretein belül megindított kettős kiadványsorozatról is. Céljuk, hogy a Kutacóáilomás keretében végzett kutatások eredményei publikáltassanak, azonkívül pedig, hogy 418 a magyar protestáns teológiai irodalom németnyelvű munkák — fordítások és bibliográfiák — révén közelebb kerüljön a német teológusokhoz.

A németnyelvű sorozat címe Bibliothek des Protestantismus im mittleren Donauraum. Eddig a második kötet jelent meg teljesen (dr. SZABÓ GÉZA dolgozata3 és az első kötetnek két füzete.4 Harmadik kötetnek RÉVÉSZ IMRE Magyar református egyháztörténett van tervbe-véve. A fordítás egy része készen áll is, de a fordító harctéri szolgálata miatt a munka a háború után fog csak elkészülhetni.

A magyarnyelvű sorozatot (A Középdunai Protestantizmus Könyvtára) BUCSAY már említett bibliográfiája nyitotta meg.

Rámutat végül BUCSAY Jelentésében egy félévenként 2—3 ív terjedelmű magyar protestáns teológiai könyvszemle megindításának szükségességére. A kérdés elsősorban természetesen anyagiakon múlik.

BUCSAY Jelentésének itt ismertetett pontjai arról tesznek bizonyságot, hogy a Kutatóállomás élén eltöltött működésének jelentős része könyvészeti vonatkozású tevékenység volt. De egyúttal arról is, hogv e tevékenysége egyrészt igen értékes eredményeket mutathat fel, másrészt pedig, hogy utódai számára hasonlóan értékes munkálkodás lehetőségeit készítette elő és indította meg.

 

HARSÁNYI ANDRÁS.