//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„n hiszek az Istenben, mint egy Szemlyben. Az letem egyetlen percben sem voltam ateista. n mg a dikveimben elutastottam Darwin, Haeckel s Huxley nzeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nzetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alaptja, Nobel-djas:


Mert gy szerette Isten a vilgot, hogy egyszltt Fit adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem rk lete legyen. Jnos 3,16


 

 

Erm s pajzsom az R, benne bzik
szvem. Zsoltr 28,7

… „amikor az ember Klvint olvassa - akr egyetrten, akr fenntartsokkal - mindentt s minden esetben gy rzi, hogy egy erteljes kz megragadja s vezeti."  Karl Barth

.


Theolgia, Trtnelem, Gradul, Zsoltr


Heidfogel Pl

lelkszi nletrajz - 2015


Csaldi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Kt 1563

 

II. HELVT HITVALLS

 

A GENFI EGYHZ KTJA

A GENEVAI Szent Gylekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudomnyban gyermekeket tant  FORMATSKJA 

M.Ttfalusi Kis Mikls ltal 1695 esztend 

A Genfi Egyhz Ktja 1695 Ennek ismertetje.

Klvin Jnos: A Genfi Egyhz Ktja Ppa 1907.
www.leporollak.hu - Nmeth Ferenc munkja

Hermn M. Jnos: A Genfi Kt tja Kolozsvrig

- Fekete Csaba Kt, egyhz,tants 

 

IRTA: Klvin Jnos

 

KLVINRL IRTK

 

Klvin vfordulk

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bib Istvn

 

Biblia - s jszvetsg Prbakiads -

 

Bibliakiadsok, knyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia v, vek utn

 

Dr Csehszombathy Lszl
szociolgus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyhzi Zsinatok s Knonjai

 

FORRSMVEK

 

GALSI RPD
Jakab, az r testvre

 

A Kroli Reformtus Egyetem Hittudomnyi karn 2009-ben megvdett doktori disszertci tdolgozott formja...

Az sgylekezet vezetje, Jakab a szlet keresztynsg egyik kiemelked alakja... fontos, hogy Jakab, az r testvre mltbb figyelmet kapjon. A klnbz Jakab-tradcik felvzolsa rvn…elemzi Jakab teolgijt .

E knyv hzagptl a hazai tudomnyos letben,  a nemzetkzi ku-tats viszonylatban is jat hoz ...azltal, hogy jszvetsgi teol-giai szempontbl kvnja jra-gondolni Jakab szerept. L’Harmat-tan Kiad, 2012 - 283 oldal


2. Evagliumi klvinizmus szerk Galsi rpd Klvin kiad

 

 

Dr GRGEY ETELKA lelkipsztor, ir

 

1. Kzssg az szvetsgben

2. Biblia s liturgia

3. Prtusok s mdek...

4. Isten bolondsga

5. li, li, lama sabaktani?

6. Minden egsz eltrt?

7. Siralmak s kzssg

 

HARGITA PL
reformtus lelkipsztor


Istvndi 1924-1996 Ppa

 

Keresztny filozfia

 

Dr (Kocsi) KISS SNDOR

 

Kommentr 1967 s

 

Dr KUSTR ZOLTN

 

MLIUSZ JUHSZ PTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LSZL pspk

 

SZEGEDI KIS ISTVN


1505 - 1572 REFORMTOR

 

SZENCI MOLNR ALBERT

1574 - 1633

 

Theolgiai irodalom

 

Temetsi beszdek

 

DR TTH KLMN
theolgiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TRK ISTVN

 

Dr. VICTOR JNOS (1888-1954)

 

Rgi magyar Irodalom

 

Rgi knyvek s kziratok

 

XX. szzad Trtnelmhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formtum

 

Teremtsrl

„A Vilgegyetem teremtsnek elve teljesen tudomnyos is. Az let a Fldn a leg- egyszerbb formitl a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezs eredmnye.” Behe Michael J. biokmikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolcielmlet biokmiai kihvsa knyvbl
 
 
- ifj. Boros Mtys - 2010 Cignyzenszek
rgen s ma.

 

A cignyzenszek helyzete Magyarorszgon a rendszervlts utn

Helyzetelemzs

ifj. Boros Mtys

 

Cignyzenszek rgen s ma

 

A 21. szzadban a cignysgot ltalban klnbz pejoratv sztereotpikkal illetik.” A trsadalom lskdi, tolvajok, bnzk…

Taln a cignysg trtnetben megtlsk mg soha nem volt annyira negatv, mint napjainkban, de helyzetk sem volt mg ennyire kiltstalan, mint most. Ez a megllapts egyarnt rvnyes ltalban a cignysgra, mint egysges etnikumra, de annak egyes rtegeire kln-kln, gy a cignyzenszekre is. A Magyar rtelmez Kzisztr is megfogalmazza a cigny sz pejoratve rtelmezst, miszerint “ravaszul hzelg, kunyorl vagy hazudoz ember”, a cignylet pedig a vndorcignyok hnyt-vetett lett, illetve teljesen ktetlen, rendetlen letmdjt.

 

Ez a megfogalmazs a tbbsgi trsadalom ltalnos vlemnye a cignyokkal szemben.

A 18. szzad vgn kzel 1600 cignyzenszt emltenek az sszersok. Szz v mlva mr 17 ezer zensz cignyt regisztrlnak Magyarorszgon. A falusi zenszektl kezdve a klfldn is jl ismert cignybandk, mint a cignysg legsikeresebb s leginkbb megbecslt tagjai – kztk Bihari Jnos, Rzsavlgyi Mrk (akit nem is volt cigny Rosentl Mrk), Bunk Feri – bertk a nevket a magyar zenetrtnelembe.

Ott voltak a cignybandk az 1848–49-es forradalom s szabadsgharc katoni kztt, s segtettk a nemzeti ellenlls bren tartst a kiegyezsig. A szzadfordul trsadalmban, pedig a „magyar ntra” srva vigad dzsentrik rvn hatalmas kultusz alakult ki mvszetk krl. A verbunkos elemei megjelentek az eurpai klasszikus zene alkotsaiban is, pl. Liszt Ferenc rapszdii, s Johannes Brahms 21 magyar tncot komponlt. A cignyzenszek eljutottak zenekarukkal Eurpa legtbb orszgba, ahonnan mindig nnepelt zenszknt trtek haza.

Kialakult a cignysg „arisztokrcija”, akik trsadalmi rangjukat, anyagi jltket a 20. szzad msodik felig meg tudtk rizni. 1968-ban mg ht-nyolcezer cignyember foglalkozott hivatsszeren zenlssel. A cignyzenszek a ’80-as vekig a tbbsgi trsadalomba integrldtak, lakshelyzetket, letvitelket tekintve a kzposztlyhoz hasonltanak, ugyanakkor kulturlis sajtossgaikat is megriztk. A tbbsgi trsadalom szoksrendszerbe bepl a cignyzene hallgatsa, a „cignyzens szrakozhelyek” ltogatsa. Napjainkban csupn hromezer cignyzenszt tartanak nylvn. Krvonalazdtak azon csoportok, akik nyertesv, illetve vesztesv vltak az j trsadalmi-gazdasgi berendezkedsnek. A csoportok kztti tjrs s klnsen a felfel juts nehezebb vlt. Ma Budapesten krlbell tz hagyomnyos cignyzenekar mkdik. Ebbl mindssze kett ttag, ami a klasszikus kvetelmnyeknek (minimum 7f prms –terces- brcss- cimbalmos- bgs- csells-klarintos) sem felel meg. A tbbi kt-hromtag, megesik, hogy (egy neves tteremben) egy szl cimbalom jtszik, de legtbbszr hinyos a zenekar. A vendgltsok, ha egyltaln foglalkoztatnak zenszt, azt – a brterhek miatt – legtbbszr feketn teszik.

Az 1950-es vektl folyamatosan szntek meg a cignyzens ttermek. Alakultak azonban n. mvszegyttesek, mint a BM Duna Mvszegyttes Jrka Sndor prms vezetsvel, az llami Npi Egyttes Boross Lajos prms vezetsvel,a Szkes Fvrosi Zenekar Kozk Gbor Jzsef prms vezetsvel, a Magyar Rdi Npzenekara Lakatos Sndor prms vezetsvel,Honvd Mvsz Egyttes Kovcs rpd prms vezetsvel stb. Ezekben a zenekarokba csak olyan muzsikusok kerlhettek be, akik magasabb kpzettsggel, zenei tanulmnyokkal rendelkeztek s ismertk a kottt.


A magasabb szakmai kvetelmnyek megjelense mr nem volt elg ahhoz, hogy a zenekarban tudjk elsajttani a cignyzensz mestersget. Zeneiskolkba rattk be a gyerekeket, s voltak, akik felntt fejjel tanultk meg a kottaolvasst. A kpzs a zeneszakkpzs irnyban folytatdik. A rendszervlts ta a vendg-ltipari egysgek privatizlsa egy teljesen j munka-erpiaci helyzetet eredmnyezett a cignyzenszek szmra. A munkaadi szfrra nehezl nagymrtk kzterhek, adk (pl. ArtisJus) arra knyszerttettk a munkaadkat, hogy elkldjk a zenszeket, mondvn, „nincs r igny”. A csaldfenntart frfiak eddigi letplyja a muzsikus letrl szlt, a befektettet energia, munka, a zenetanuls terletre sszpontosult, amelyet ms terletre tvltani, tvinni nem vagy nehezen lehet. Vannak muzsikusok, akik szakkpzettsg nlkl hangszerjavtssal prblnak sorsukon segteni. A fiatal generci j tja a klasszikus zene tanulsa. A rendszervlts eltt a Zeneakadmin kevesen tanultak. A cignysg rszrl is tapasztalhatunk ettl egyfajta idegenkedst. „Elveszted a romasgod”, „Kitanulod a vredet” – mondtk az regek. Azok az ismert cignymuzsikusok, akik a rajkzenekarban vgeztk zenei tanulmnyaikat (Berki Lszl, Lendvai Cscsi Jzsef, Horvth Zoltn, Gabora Gyula stb.) ltva a kiltstalan helyzetket, a gyermekeiket a klasszikus plya fel orientltk. A tradicionlis cignyzene sajnos ma mr veszlyben van.

 A Zeneakadmin meg lehet tanulni hegedlni, de a szakmt, a stlust, a mestersgbeli tudst, csak a cignyzene nagy regjeitl lehet megtanulni a mindennapi munkavgzs muzsikls kzben. Ez a mvszet s az t, amelyet a cignyok tbb szz ve jrnak, veszlybe kerlt. Ezrt kell ma megmenteni s trkteni, mert taln mr holnap ks.

A rendszervlts azonban nemcsak a privatizci, a munkahelyek elvesztse miatt eredmnyezett meglhetsi gondokat. A hatrok megnyitsa, a “kinylt vilg”, a mdia szabadd vlsa s a kzzls formlsban val uralkodv vlsa felgyorstotta a cignyzene npszersg-vesztst. A klfldrl beraml modern zene – amely nem minden esetben rtket kzvett – az egynapos slgerek s sztrok vilga, a kultra pnzkzpontv, zlett vlsa risi csapst jelentett a mfajra. A rdis- s televzis csatornk versenye, a nzettsgi-hallgatottsgi mutatkrt vvott kzdelembe nem fr bele az nemzeti sajtossgunkat jelent magyar nta s cignyzene. A mai kor nemzedke, a tizen- s huszonvesek – hacsak az otthoni krnyezetben nem hallottak a mfajrl, illetve nem ismerkedtek meg vele – nem ismerik sem a ntkat, sem a cignyzent, mivel az a klnbz csatornk az elbbiekben vzolt msorpolitiknak val megfelelsi knyszere miatt nem is ismerhet meg. A kereskedelmi adkon, egyltaln nincs ilyen jelleg msor, a kzszolglati televziban elvtve, a Magyar Rdi pedig a kzelmltban szntette meg . A mdia gyakorlatilag egyedl elrhet ntamsorait a Petfi Rdiban (J ebdhez szl a nta, Ntakvnsgmsor, Szv kldi stb.).

E msorok sugrzst olyan frekvencikon tette lehetv MR6, melyet pl. Pestmegyben vagy az orszghatrain tl a legnagyobb szm hallgatsg, az idsebb generci nem tud meghallgatni, a fiatalsg pedig nem keresi, mert nem is tudja, hogy mit kell keresnie, s hogy egyltaln van ilyen. A mfajt nem divatos, hallgatni “ciki”. Hagyomnyrzsben tanulhatnnk ms orszgoktl, akik idt, pnzt nem sajnlnak nemzeti kultrjuk polsra, npszerstsre, gondoljunk csak a vilgon – s nlunk is – rendkvl nagy sikernek rvend r tncokra, illetve zenre.

A rendszervltozs trsadalmi, gazdasgi hatsai jelentsen rintettk a romk helyzett is.

A jvedelemegyenltlensgek nvekedse a munka-erpiaci helyzet talakulsa a kisebb-nagyobb rendszerekhez val j adaptcis stratgik kidolgozsra ksztettk a lakossgot.

A rendszervlts eredmnyekppen krvonalazdtak azon csoportok, akik nyertesv, vagy vesztesv vlhattak az j trsadalmi gazdasgi berendezkedsnek. A csoportok kztti mobilits s tjrs felfel juts nehezebb volt, mg azok a csoportok, akik az eddigi letsznvonal megtartsrt nagyfok erfesztseket tettek, de nagy valsznsggel „lejjebb” kerlhettek a „trsadalmi csszdn”. Trsadalmi sttuszokrt folytatott kzdelmket egy j piaci szemllet hatotta t melyben nemcsak definilni kellett sajt helyket, hanem a piaci mkds szablyrendszernek megismerst s az ahhoz val igazodst tette egyre srgetbb. A rendszervltozs nemcsak a makro-rendszerekben kvnt meg az j elvrsok beptst szksgszeren hatssal volta a mikr- rendszerek kisebb mkdsi egysgkre; a csald mkdsre is. A nyertess vlshoz az (egyltaln letbemaradshoz) de mg „szinten” maradshoz szksges volt, mind a szimbolikus, mind a kapcsolati tke kamatoztatsa. gy elnysebb helyzetbe azok kerltek azok, akik ezzel rendelkeztek, vagy idben szert tudtak erre tenni. A csald mkdsben nagy szerephez jutottak a tovbbi kiltsok, a bizonytalansgok kikszblse a jelent s jvt illeten.

A roma kzssgek htrnyos helyzetnek forrsa leginkbb a gazdasgi s szocilis jellemziben rejlik.

A munkanlklisg slyosan rintette a cigny csaldfenntartkat, ksbb a nk munkaer-piaci eslyeinek cskkensvel is szmolni kellett (mivel kevs iskolai vgzettsggel rendelkeztek, gy takartnknt tudtak elhelyezkedni, st mamr a csaldban csak rendelkezik lland keresettel). A csaldok helyzetben a jvedelem hiny szmos ms tnyezkben is negatvan fejtette ki hatst. A megvltozott munkaer-piaci helyzetben szmolni kellett azzal, hogy a cignyok foglalkoztatsi eslyei jelentsen romlottak. trtkeldtek az eddigi tudsok, ismeretek, helykbe jabb ismeretek (n Manager-ls), kszsgek lptek. Ez szksgess tette a piackpes szakmk, (s zenei stlusok,) kpzsek beindtst, amely az adott foglalkoztatsi struktrn bell elhelyezkedsi lehetsget jelenthet. A foglalkoztatsi helyzetket neheztette a diszkrimincinak a nylt s rejtett, kzvetlen s kzvetett formja, amely a cignyokat rintette (nem alkalmaztk mg takartnnek, sem mert cigny).

A cignysg problmjnak kezelse tbb szakmaterlet sszehangolt munkjt kvnta meg, eltrbe kerltek azok a kezdemnyezsek, amelyekben oktats, kpzs, foglalkoztats kiegszl a szemlyes s szakszer segtsgnyjtssal, intzmnyi egyttmkdssel, a csaldok, roma kzssgek nagyobb szerepvllalsval (cigny nkormnyzati segtsgek).

 

A cignysg trtnetisge

A cigny npcsoport krlbell tszz ve l a Krpt-medencben, ezen bell is fknt a mai Magyarorszg s Szlovkia terletn. A cignysgnak az a kre, amelyik az gynevezett krpti cigny nyelvjrst beszlte, illetve beszli elszrtan mg ma is pl. Ngrd, Szabolcs Borsod -megyben, s amely a cignysgon bell a leginkbb asszimilltnak tekintett rteg. Magyarorszgon a trsadalomtudomnyi kutatsokban romugrknt szerepelnek, vagyis magyar cignyknt. A nyelvet nem beszlik, a cignyokra jellemz ltzkdsi, tkezsi sajtsgok sem jellemzik. (gy mond: elgdzssodtak)

Magyarorszgon jelenleg a teljes cigny npessgnek krlbell 70%-t teszik ki a romungrk. ( Kemny Istvn (szerk,1% 0,6%] A tovbbiakban a romungrk egy igen illusztris csoportjval, a muzsikus cignyokkal foglalkozom. A szegkovcsok, patkol kovcsok mellett a muzsikusok a magyar cigny npessg legismertebb, legjobban krlhatrolhat csoportja, mely vszzadok ta szoros kzssgben l a tbbsgi trsadalommal.

Az 1893-as statisztika szerint 16 337 muzsikus cigny lt Magyarorszgon, az erdlyi terleteket nem szmtva. (A Magyarorszgon 1893. janur 31-n vgrehajtott Cignysszers Eredmnyei. Az Orszgos Magyar Kirlyi. Statisztikai Hivatal Budapest, 1895. (Athenaeum T.) facsimile kiads 76. p.) Ez az adat meglehetsen pontatlan, mert a felmrsbl kimaradt a budapesti npessg, s kzismert, hogy a szzad vgn, Budapesten igen nagy szmban tevkenykedtek.

"Hivatalos statisztika szerint Magyarorszgon 1963-ban 9929 cignyzensz volt, ebbl 3 159-en voltak lland (ttermi) alkalmazsban, a tbbi n. kisegt zenszknt egy-egy idnyre (pl. nyron, a Balaton krnykn) helyezkedhetett el, vagy alkalmanknt szerzdtt lakodalomba, blba, lland alkalmazsban lev zenszek helyettestsre. Cignyzenekarbl orszgosan 393-at, ebbl Budapesten 87-et tartott nyilvn a statisztika." (Srosi Blint: Hangszerek a magyar nphagyomnyban. Plants Kiad 138. p.) Szirmai Lszl az OSZK igazgatja tbb nyilatkozatban krlbell tezerre teszi az ttermi cignyzenszek szmt a nyolcvanas vek vgn.

A jelenlegi ltszmot hromezerre becsli. (Cignyzene feketemunkban – Rudas Pter cikke – Npszabadsg 2001. jlius 20. 5. p. "Szirmai Lszl az OSZK igazgat adatai szerint tz vvel ezeltt (akkor sznt meg a zenszek ktelez munkakzvettse) ngy-tezer szrakoztat zensz lehetett, szmuk ma legfeljebb hromezer, de pontos adatot nem tudni, hiszen semmifle bejelentsi ktelezettsg nincs.

A cignyzenszek valamennyien a cignyzensz-csaldok vlsgrl beszltek, ez a vlsg hvja fel elsknt figyelmet a tma fontossgra. Feltnik az is, hogy a romungr cignysg kultrjval, nyelvvel, trtnetvel, letmdjval kapcsolatban eddig szmottev kutats nem ltott napvilgot, az elemzseknl kiemelt fontossg az a szempont, tny, hogy a cigny npessg nem egysges, eltr trtneti, nyelvi hagyomnyai vannak az egyes csoportoknak.

A muzsikus cignysg krben egy olyan sszetart, erteljes kulturlis rtkeket hordoz npessgcsoportrl beszlhetnk, mely rtkek az eddigieknl jval nagyobb nyilvnossgot rdemelnek. Klnskppen a csaldi szocializcis folyamat egyedisge, kidolgozottsga, s az a sajtossga, hogy szorosan sszefondik a muzsikus szakma tovbbhagyomnyozdsval.

Az intim szfra s a szakmaisg ilyen mrtk sszefondsa, amely a preindusztrilisaz (iparosodseltti) korban Eurpa-szertejellemz volt a csaldok mindennapi letre, a modernizci sorn megsznt. A csaldi let s a szakmai kr radiklisan kettvlt, ez alapveten megvltoztatta a gyerekek szocializcijt s a felntt-letet egyarnt. Hogyan segti el ez a sajtos szocializci a cigny kultra tovbblst egy olyan krben, mely nmagt a leginkbb integrltnak tekinti a cignysg tbbi csoportjhoz kpest, s amely ugyanakkor igen ersen ragaszkodik sajt tradciihoz. Az "egyszerre magyarnak lenni s cignynak lenni" problematikja az egyik kzponti krdse az ndefinciknak, s a rendszervlts ta eltelt id azt bizonytja, hogy ez az ndefinci egyre kevsb vihet t a mindennapi let interakciiba.

 

Cignyzenszek helyzetnek letkrlmnyeirl

A cignyzenszek helyzetnek kezelse nemcsak gazdasgi s trsadalmi megkzeltst ignyel, hanem csaldi, kulturlis sajtossgokkal tarktott folyamat ismerett is.

-A zenetanuls, a zenszlet tbbgenercis trktse, tovbbhagyomnyozdsa jellemz- zenszdinasztik, csaldi zenekarok

- A zenetanuls kisgyermekkorban kezddik, a csald egyik kitntetett terlete a zenetanuls intzmnyvel val kapcsolattarts, egyttmkds (a cignygyermekek vizsgarutinra tesznek szert, az otthoni s intzmnyi hangversenyek vizsgk kapcsn.

-A kpzs a zeneszakkpzs irnyba fokozdik az 1980-as vekig- a professzionalizlds a zene terletre, cignyzene mvelsre sszpontosul (Rajk Zenekar) ma mr nagyon kevesen jelentkeznek ebbe az intzmnybe, mivel a cignyzensz szakma presztzse elhalvnyult.

-A cignycsaldok a „zenszlet” letformt nemcsak a csaldon bell, hanem szorosan zensz kzssgekben gyakoroljk, bartsgok kapcsolatok kiemelt szntere ahol zenlnek, gymond tanulnak egymstl.

-A 80-as vekig a cignyzene tanulsnak mind intzmnyi rendszere, mind hagyomnya, kereslete megjelent, s segtette a megkezdett kulturlis trkt folyamatot

-A csaldban a frfi a csaldfenntart, legtbb zensznek a felesge ltalban hztartsbeli a (80.-as vek vgre a nk knytelenek szembenzni munka-erpiaci eslyeikkel, s vgzettsgktl fggen foglalkoztatsba kerlni.

- A muzsikus felesgek tevkenysge a frfi s a gyerekek pozitvan rtelmezett „kiszolglsn” alapszik (ing, mellny nadrgvasals, a gyermekek iskolai s zeneiskolai tanulmnyainak felgyelete elksrse.)

- a klfldi munkavllalsoknl a nk szerepe fokozdik a csaldf szerept, tltik be.

- A muzsikusok lehetsget kapnak klfldi munkavllalsra, amely anyagilag nagymrtkben segti a tovbbi stabilizldsukat.

A cignyzenszek a 80.-as vekig a tbbsgi trsadalomhoz integrldik, a kzposztly rtkeivel azonosul (mind lakshelyzetben s letvitelben hasonlt a kzposztlyhoz, de sajt kulturlis sajtossgait beptve l).

A kulturlis s kzssgi programok a kisebb- nagyobb zenekarok tallkozsa, s amelyek a napi „zenlsen” kvl cignyblokon, klnbz rendezvnyeken val fellpst jelentett. A rendezvnyeken nagykznsg rtkeli a zenszek teljestmnyt, s a tbbsgi trsadalom szoksrendszerbe pl a cignyzene hallgats, a cignyzens helyek ltogatsa. Manapsg mr Budapesten l egyes zenszeknek csak a 100 tag cignyzenekar jelenthet egyfajta zenlsi lehetsget, s valamelyes kereseti lehetsget.

 

A rendszervltozs

A rendszer pillanatok alatt romba dnttte azt a sikeresnek indul folyamatot, amelyet a muzsikusok elrhettek.

- A vendglt-ipari egysgek privatizlsa, egy teljesen j munkaer-piaci helyzetet eredmnyez a cignyzenszek szmra.
- A munkanlkli helyzet tbb lethelyzetbeli vltozs elidzst vltja ki.

- Az llami s nkormnyzati brlaksok tmeges kirustsa kritikus laksproblmkat okozott a roma csaldok kztt.

-A szakkpzettsg irnti meg nvekedett igny, az j gazdasgi s trsadalmi jelensgek, valamint az informcis trsadalom kibontakozsa jelentsen megneheztik a krzisbl val kilbalst.

-A csald biztos jvedelemforrstl esik el.

-A csaldfenntart frfi eddigi letplynak a muzsikus letrl szl, a befektettet energia s munka a zenetanuls terletre sszpontosult, amelyet ms terletre tvltani, tpteni nem lehet.

-A tovbbkpzs tkpzs lehetsgvel a cignyzensz nem tud lni, annl is inkbb mert a hagyomnyos szakmk s az ahhoz szksges ismeretek, kszsgek nem llnak rendelkezsre, ezltal nem versenykpesek a munkaerpiacon.(htves kortl tanulja a szakmjt s egy 40-50 ves frfi nehezen tud vltani ill. j szakmt tanulni.)

-A tbbsgi trsadalom ltal kialaktott intzmnyrendszerhez, a piacgazdasg kvetelmnyeihez val alkalmazkods nehzsge a cignyzenszeknl is nagy gtat jelent.

-A cignyzenszek megrekedt integrcija az eddig elrt folyamatot veszlyeztette, amely mr nemcsak gazdasgi dimenzikban fellp vltozst, hanem a kulturlis rtkek, hagyomnyok elhagyst is magukkal vontk.

-Szocilis transzferekbl val meglhetsre knyszerl a cignyzensz csald.

-A feketn alkalmazott zensz elesik a munkajogi vdelemtl, illetve azoktl az elltsoktl melyek munkaviszonyhoz ktttek.

-A cignyzensz csaldok gyermekeit mr teljesen ms plya fel irnytjk, a zenemvszet terletn a klasszikus zene kap nagyobb hangslyt.

-A cignyzenekarok nem tudjk tartani a kzssgi szervezdsket, sem jogilag, sem szervezetileg nem egysgesek, sztbomlanak s ezzel azok a kapcsolatrendszerek is lazulnak, amelyek alapjt biztostottk a sikeres mkdsnek

- j zenemvszeti irnyzatokban val prblkozsok mutatkoznak, melyekben a cignyzenszek bizonytjk, hogy tbb terleten is kpesek megfelelni, de ez sem elg a sikeres „vltshoz”.

A cignyzenszek helyzetnek megoldst tbb krlmny egyre srgetbb teszi. A cignyzene szellemi s kulturlis rtk, amelynek megrzse kiemelten fontos feladatnak kell lennie. Azoknak a kszsgeknek, kpessgeknek, amelyek a cignyzenszek integrcijt vgigksrte (rugalmassg, kompromisszum, mobilits, egyttmkds) ezek a kulcskpessgeknek a tovbbi mkdtetst s hasznostst kell megteremteni a megvltozott helyzetben, mert a cignyzenszek letnek ezt a hagyomnyos rtkt kpviselheti. A kulturlis identits megrzshez, a cignyzenszek tanulmnyainak tovbbfolytatst eddigi teljestmnyk elismerst kell kezdemnyezni. A mr megindult szervezdseket formailag, szervezetileg mkd zenekarokat, ersteni kell, zenemvszeti irnyzatukban melyet vllattak segteni s ersteni. A zenetanuls intzmnyrendszere talakult, jelenleg tbb magn-zeneiskola mkdik melyet a cignycsaldok tbbsge nem kpes finanszrozni. A cignyzenszek kpzsre s foglakoztatsi programjt vals munka-erpiaci ignyekhez, s relis kulturlis s mvszeti keresletre szksges kidolgozni. Tbb olyan kimenetel kpzsi programok letkpesek melyek a foglalkoztat ignyeivel is sszhangban ll. Zenetanodk ltrehozst ahol a cignyzenszek tudsukat-tapasztalataikat tadhatnk a fiatal genercinak. Meg kell teremteni azoknak a cignyzenszeknek az tkpzs lehetsgt, akik nappal „civil” foglalkozst szeretnnek, de este muzsiklni szeretnnek.

Meg kell teremteni azokat az intzmnyeket, intzmnyi koordincit, amely a tovbbkpzs, specializlds, fellps menedzsels lehetst biztostja a cignyzenszeknek.

Segteni kell a zenekarok szervezett alakulst ebben val segtsget, kell adni szakmailag.

A mdiban, sajtban fokozott hangslyt kapjon a cignyzene, mint kulturlis rtk, ezltal tbb generci szmra biztostani a magyar nta ismerett. A kulturlis s mvszeti programokat a kzmveldsi szintre kell emelni, kzmveldsi intzmnyekkel val egyeztetst kell kezdemnyezni melyben az egyttmkds terleteinek feltrkpezse a cl.

A kulturlis s kzssgi programok szervezse fokozott jelentsggel br, mert e rendezvnyeken val aktv rszvtel jelentheti a kzs lmny hatsra a tbbsg s kisebbsg kapcsolatban megjelen eltletek mrsklst, kapcsolatukban a trsadalmi tvolsg cskkentst.

A megjelen nszervezdsekre, kulturlis kezdemnyezsekre, az eddig mr mkd tmogatsi rendszerekre val alapozs a megindult folyamatok erstst teszi szksgess. A megindult mvszeti, kulturlis, hagyomnypol tevkenysgek formai szervezeti kereteinek megadsa biztosthatja a tovbbi mkdst, a szlesebb krben val megismerst, idelis formai keretet tud majd nyjtani a kzssgi hz. A mkd s alakul kzssgeken kvl – a kzssgi hz szolgltatsain bell – nagy hangslyt fektetnk az ignyfelmrsre, s az jabb s jabb kzssgek felkarolsra, menedzselsre.

Budapest, 2010.janur 21. ifj. Boros Mtys Hegedmvsz, Prms, jsgr

 

 

 

Szabolcska Mihly
Uram, maradj velnk!

          

Mi lesz velnk, ha elfutott a nyr?
Mi lesz velnk, ha sznk is lejr?
Ha nem marad, csak a rideg telnk…
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz velnk, ha elfogy a sugr,
A nap lemegy, s a stt bell.
Ha rnk borul rk, vak jjelnk:
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz, ha a vilgbl kifogyunk?
S a kopors lesz rk birtokunk.
Ha mr nem lnk, s nem reznk:
Uram, mi lesz velnk?

tied a tl Uram, s tid a nyr,
Te vagy az let, s te a hall.
A vltozsnak rendje mit neknk?
Csak Te maradj velnk!

 

 

 

dv a Olvasnak! Regards to the reader! Grsse an den Leser!

 

Istvndi trtnethez

 

ROKHTY BLA
1890-1942
zeneszerz, orgonamvsz, orgonatervez, karnagy
79 ve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHLY
1912 - 1988 - 2021
33 ve halt meg

 
Garai Gbor Jkedvet adj

Garai Gbor: Jkedvet adj

                  ennyi kell, semmi ms

   Jkedvet adj, s semmi mst, Uram!
   A tbbivel megbirkzom magam.
   Akkor a tbbi nem is rdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon s bajon,
   nem kell ms, csak ez az egy oltalom,
   mg magnyom kivltsga se kell,
   sorsot cserlek, brhol, brkivel,
   ha jkedvembl, nknt tehetem;
   s flszabadt jra a fegyelem,
   ha rtelmt tudom s vllalom,
   s nem pnclzat, de szrny a vllamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdd s folytatd bolond
   kaland, mi egyszer vget r ugyan –
   ahhoz is csak jkedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LSZL
1892-1963-2021
58 ve halt meg

 

Protestns Gradul

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok egy zsoltrprjnak tanulsgai
 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok s a viszonyts megoldatlansgai (dlvidki gradulok: blyei, klmncsai, nagydobszai)


ltogat szmll

 

Zsoltr s Dicsret

 

Egyhztrtnet

 

Tth Ferentz

 

Trtnelem

 

Trtnelem. Trk hdoltsg kora

 

Dr SZAKLY FERENC


trtnsz 1942-1999 - 22 ve halt meg

 

Vilghbork - Hadifogsg
Mlenkij robot - Recsk

 

Keresztyn Egyhzldzs
Egyhz-politika XX.szzad

 

Roma mlt, jv, jelen

 

PUSZTUL MAGYARSG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta neknk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segtsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkn szerettk,

   Kikrt szlltunk hsen, egytt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelknknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformn raktuk a szpet

   Bartnak s ellensgnek,

   Mert muszj.

 

   Egyformn s mindig csaldtunk,

   De ht ez mr a mi dolgunk

   S jl van ez.

 

   S szebb dolog gy meg nem halni

   S knoztatvn is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARCSONY NNEPRE

 

HSVT NNEPRE

 

PNKSD NNEPRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Trtnetek
msolhat, nyomtathat

 

WERES SNDOR

A bn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyltan s btran szembeszegl az ernnyel, hanem mikor ernynek lczza magt. 

 

 

A reformtus keresztynsget gy tekintjk, mint a lnyegre reduklt evangliumi hitet s gyakorlatot. Ez a szemnk fnye. De mint minden magasrend lelki tmrls, ez sem mentes a deformlds s a korrumplds veszlytl, amint tovbbadja azt egyik nemzedk a msik nemzedknek, egyik np egy msik npnek. A Klvin-kutatk kongresszusai arra hivatottak, hogy segtsenek megrizni s megtisztogatni a reformtus teolgit s a reformtus egyhzat az elmocsarasodstl. Dr Bucsay Mihly Elre Klvinnal                      Oldal tetejre          ltogat szmll

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!