LAJTHA L�SZL� KAPCSOLATA A K�RUSZEN�VEL

 „Ez a tanulni-v�gy�s t�lt�tte be az �n gyerek-koromat. …contrapunctot tanultam a nagy hollandus contrapunctist�kat: olvastam, �smertem �ket. – tanultam t�l�k �s �nkritik�m egyre er�sebb lett �s �lesebb.”(Breuer-1992: 17)

Gyermekkori �lm�nyeit felid�zve eml�kezett vissza Lajtha, hogyan tal�lkozott 16-17 �vesen el�sz�r a k�ruszen�vel.  Az akt�v k�rus�nekl�ssel �s a vez�nyl�ssel zeneakad�miai �vei alatt ismerkedett. Kar�nekb�l mindv�gig jeles eredm�nyt �rt el. A negyed�vben k�telez� karnagyk�pz� tanfolyamot m�r harmad�ves kor�ban elv�gezte. K�lf�ldi tanulm�ny�tjai sor�n P�rizsban r�szt vett a Vincent D’Indy �s m�sok �ltal 1894-ben alap�tott Schola Cantorum munk�j�ban. D’Indy-nek �ri�si szerepe volt a r�gi korok zen�j�nek �jrafelfedez�s�ben. Zeneszerz�s k�nyvet �rt „Cours de composition musicale” c�mmel amely els�k�nt �lelte fel az elm�lt 2000 �v eur�pai zen�j�t.  A Schola Cantorum amely a Saint Gervais templom k�rusa k�r� szervez�d�tt olyan r�gi korok zenei st�lusainak �s szerz�inek megismer�s�t, megismertet�s�t t�zte ki c�lj�ul, amelyek �s akik akkoriban teljesen ismeretlenek voltak a zenei gyakorlatban �s a koncert�letben. Ezek k�z�tt szerepelt a gregori�n �nekkult�ra �jj��leszt�se, Palestrina m�veinek el�ad�sa, illetve st�lus�n alapul� modern egyh�zzene megteremt�se, Monteverdi, Rameau �s m�s elfeledett mesterek m�veinek, �ltal�ban a XVI-XVIII. sz�zad zen�j�nek feleleven�t�se. Az itt szerzett �letre sz�l� tapasztalatok nagyban befoly�solt�k Lajtha tov�bbi m�v�szi fejl�d�s�t. A zeneirodalom olyan ter�leteivel ismerkedhetett meg, amelyekr�l hallani sem lehetett abban az id�ben Budapesten. A zen�j�re jellemz� franci�s jelleg �s egyes m�veiben megjelen� archaiz�l� hangv�tel szint�n ide vezethet� vissza. D�nt� �lm�ny volt sz�m�ra Couperin, Rameau, C�sar Franck �s Debussy alkot�sainak megismer�se. Zeneszerz�k�nt, zenetud�sk�nt �s pedag�gusk�nt egyar�nt kamatoztatta a k�s�bbiekben az itt szerzett tapasztalatokat.

Lajtha karvezet�i p�ly�ja a h�szas �vekben kezd�d�tt. A Madrig�l �s Motet T�rsulat a m�v�szeti igazgat� Hammerschlag J�nos mell� �gyvezet� igazgat�j�v� v�lasztotta. Az egy�ttes reperto�rj�n a renesz�nsz vok�lpolif�nia �s a XX, sz�zad k�rusirodalma szerepelt. Lajtha ebben is mint oly sok m�sban megel�zte kor�t. Az els� haz�nkban m�k�d� kamarak�rus �l�n meghonos�totta az a cappella �nekkult�r�t, ami k�s�bb a 30-as �vekben B�rdos Lajos �s munkat�rsai tev�kenys�ge nyom�n fejl�d�tt orsz�gos mozgalomm�. A Nemzeti Zenede n�vend�kk�rus�val a Magyar N�prajzi T�rsas�g rendezv�nyein szerepelt t�bb alkalommal. Karnagyi munk�j�nak harmadik ter�let�t a Goudimel-k�rus vezet�se jelentette. 1928-t�l 1944-ig ir�ny�totta az egy�ttest. A k�rus a Szabads�g t�ri reform�tus templomban m�k�d�tt. A heti rendszeress�ggel ell�tott egyh�zzenei szolg�lat mellett hangversenyeket is adott.

A k�rusm�vek sz�mukat tekintve nem k�peznek jelen�s r�szt Lajtha munk�ss�g�ban. Zenei �rt�keik szempontj�b�l viszont a XX. sz�zadi magyar k�rusirodalom legfontosabb alkot�sai k�z� tartoznak, Bart�k �s Kod�ly m�vei mellett. K�t id�szaka volt Lajtha �let�nek, amikor k�rusm�veket kompon�lt. 9 a cappella vegyeskar�t 1932 �s 1940 k�z�tt �rta. �let�nek utols� �vtized�ben 1950 �s 1958 k�z�tt pedig katolikus egyh�zzenei m�veket alkotott. �rdekes az id�beli elt�r�s karvezet�i tev�kenys�ge �s k�rusm�veinek keletkez�si d�tuma k�z�tt. M�g karnagyk�nt a 20-as �vekt�l m�k�d�tt, k�rusm�veket csak egy �vtized m�lva kompon�lt.  Tal�n elegend� karvezet�i tapasztalat megszerz�se ut�n akart csak hozz�kezdeni k�rusm�vek �r�s�hoz. Az els� korszakban keletkezett vegyeskarok a k�vetkez�k:

K�t k�rus op. 16, 1932 �prily Lajos verseire

K�t k�rus op. 23, 1936 Charles D’ Orl�ans verseire

N�gy madrig�l op. 29, 1939 Charles D’ Orl�ans verseire

Hol j�rt a dal? op. 32, 1940 �prily Lajos verseire

A francia versek magyar ford�t�sait �prily Lajos k�sz�tette el. Lajth�t bar�ti sz�lak f�zt�k a k�lt�h�z. � volt az egyetlen magyar k�lt�, akinek a verseit Lajtha megzen�s�tette. �prily a k�rusm�veken k�v�l a Lysistrata-balett librett�j�nak meg�r�s�n�l is seg�dkezett. A N�gy madrig�l eset�ben a k�s�bbiekben N�das Katalin is k�sz�tett ford�t�st. A Charles D’ Orl�ans versek kiv�laszt�s�n�l Lajtha �gyelt arra, hogy elker�lje a Debussy �ltal m�r megzen�s�tetteket. A k�rusok meg�r�sa id�ben egybe esik a B�rdos �s Ker�nyi nev�hez f�z�d� �nekl� Ifj�s�g mozgalom kibontakoz�s�val �s a Magyar K�rus kiad� munk�j�nak kezdet�vel. Lajtha nem csatlakozott a mozgalomhoz �s k�rusainak hangv�tele is eg�szen m�s volt, mint az �j dalos mozgalom n�pdalfeldolgoz�sai �s megzen�s�tett versei. A n�pdalfeldolgoz�sr�l alkotott v�lem�ny�t a k�vetkez�k�ppen foglalta �ssze:”R�szemr�l nem nagyon t�mogatom a folkl�rt a zen�ben. N�zetem szerint csakis az alkot� szem�lyis�ge

Kod�ly Zolt�nnal

adja a m�vek �rt�k�t �s jelent�s�g�t, nem pedig az csakis az alkot� szem�lyis�ge adja a m�vek �rt�k�t �s jelent�s�g�t, nem pedig az Lajtha nem csatlakozott a mozgalomhoz �s k�rusainak hangv�tele is eg�szen m�s volt, mint az �j dalos mozgalom n�pdalfeldolgoz�sai �s megzen�s�tett versei. A n�pdalfeldolgoz�sr�l alkotott v�lem�ny�t a k�vetkez�k�ppen foglalta �ssze:”R�szemr�l nem nagyon t�mogatom a folkl�rt a zen�ben. N�zetem szerint csakis az alkot� szem�lyis�ge adja a m�vek �rt�k�t �s jelent�s�g�t, nem pedig az anyag.” (Breuer-1992: 118) B�rdos Lajos �s szerz�t�rsai Kod�ly nyom�ban haladva a n�pdal mellett a Palestrina st�lusb�l t�pl�lkoztak. Lajth�ra egy�ltal�n nem gyakorolt ilyen meghat�roz� hat�st a renesz�nsz mester. Ezzel szemben Bach zen�j�b�l – els�sorban kontrapunktik�j�b�l – sokat mer�tett. 1910-es tanulm�ny�tj�n Lipcs�ben �ri�si hat�st gyakorolt r� a n�met szerz� m�v�szete. Ez els�sorban hangszeres �s kamara zen�j�ben �rz�dik sok esetben. Egyetlen dolog volt, amiben Lajtha egyet�rtett a k�rus�let akkori szerepl�ivel. Ez a n�met-osztr�k liedertafel st�lus teljes elvet�se volt.  Lajtha a st�lussal szembeni ellenszenv�t az is mutatja, hogy a tipikus liedertafel egy�ttesre, f�rfikarra egy�ltal�n nem �r. K�l�nleges �s egyed�l�ll� Lajtha k�rushangja a kor k�ruszen�j�n bel�l, de saj�t akkoriban kompon�lt m�veivel sem mutat kapcsolatot. Egyes m�shol is alkalmazott harm�niai elemek, mint p�ld�ul a r� jellemz� p�rhuzamban mozg� akkordsorok sz�nhat�sk�nt val� alkalmaz�sa, azonban megfigyelhet� a k�rusokban is. Sz�p p�ld�ja Lajtha sz�veg�br�zol� k�szs�g�nek a k�t hal�l k�zeli hangulatot �raszt� �prily k�rus: az Esti p�rbesz�d �s a Hegylak�k. Lajtha zen�je nem csak illusztr�lja a verseket, hanem feler�s�ti azok dr�mai erej�t. Marad�ktalanul kiakn�zza a k�rusban rejl� hangz�sbeli lehet�s�geket. Sokf�le sz�nhat�st alkalmaz ezekben a m�vekben: a sz�vegtelen r�szekn�l k�l�nb�z� hangz�kkal, csukott �s f�lig csukott sz�jjal, z�mm�gve �nekel a k�rus.

A k�t Charles D’Orl�ans k�rus meg�r�sakor kompon�lt Lajtha el�sz�r francia nyelven.  Ez k�s�bb t�bbsz�r is el�fordult, pl. a K�k kalap c�m� oper�ja eset�ben. AChanson kompon�l�sm�dja a n�metalf�ldi mesterek bonyolult polif�ni�j�t id�zi. A sz�lamsz�m olykor el�ri a nyolcat, s�t n�hol a k�rushoz h�rom szopr�n sz�lista is t�rsul. A Rondel k�nnyed, t�ncos jelleg�t er�s�ti a rengeteg lalala sz�veg� r�sz, amelyekn�l ism�t megjelennek a Lajth�ra jellemz� d�r harm�nia sorok. A Rondelel�ad�s�hoz alternat�v lehet�s�gk�nt hangszerek haszn�lat�t javasolja a szerz�. Pontosan meghat�rozza azok fajt�j�t, j�t�km�dj�t �s elhelyezked�s�ket is.  Ez fontos adal�k az a cappella el�ad�i gyakorlattal kapcsolatos zenet�rt�neti vit�khoz. E mellett r�mutat arra is, hogy Lajtha a historicizmus elterjed�s�t �vtizedekkel megel�zve gondolt a korh� el�ad�sm�d lehet�s�geire.

Lajtha az op. 23-as K�t k�rus Charles D’ Orl�ans verseire c�m� m�v�t 1936-ban �rta. Ennek m�sodik t�tele a Rondel. A sz�veg megv�laszt�s�n�l Lajtha ebben az esetben is, mint a N�gy madrig�ln�l, vigy�zott, hogy a Debussy �ltal megzen�s�tett verseket ker�lje. T�m�j�ban azonban rokon, a Debussy H�rom chansonz�r� t�telek�nt felhangz� k�ltem�nnyel. Itt is ott is a telet el�z�, a tavasz j�tt�t v�r� k�ltem�nyr�l van sz�. A m� az elm�lt �vtizedekben, ha ritk�n is, de n�ha felt�nt a hazai k�rusreperto�ron. Mint Lajtha �sszes k�rusa, minden szempontb�l k�l�n�sen neh�z feladat el� �ll�tja az el�ad�kat. Ebben az esetben ezt fokozza a nagy sz�lamsz�m (n�hol �t, hat sz�lam sz�l egyszerre), valamint a temp�b�l fakad� neh�zs�gek. Az anyag a 104-es negyed �rt�kkel megadott Animato utas�t�s mellett sokszor mozog apr� ritmus�rt�kekben, �gy a francia sz�veg pontos, pregn�ns kiejt�se k�l�n�sen neh�z. 

Kor�bban felsoroltuk a Lajtha vegyeskarokra �ltal�nosan jellemz� legfontosabb kompoz�ci�s megold�sokat, melyek ebben a m�ben is megfigyelhet�k. A tov�bbiakban, n�h�ny mondatban mindegyiket kicsit r�szletesebben t�rgyaljuk, majd a m�ben megfigyelhet� konkr�t p�ld�kat vessz�k sorba.

A polif�nia (valamint egy�b imit�ci�s szerkeszt�sek) egyik legfontosabb alkot�eleme Lajtha m�veinek. A k�rusokban igen v�ltozatosan alkalmazza, r�vid imit�ci�s szakaszokt�l a bonyolult t�bbsz�lam� polif�ni�ig. 

A Rondel eset�ben k�nnyed, t�ncos jelleg�, s�r� ritmus�rt�kekben mozg� t�m�val ind�t a tenor �s ennek v�ltozatos, virtu�z polifonikus feldolgoz�sai rond�szer�en, t�rnek vissza a m� sor�n. A t�bbi sz�vegr�szek is polifonikus feldolgoz�sban hangzanak el.

Kedvelt megold�sa Lajth�nak a sz�lamp�rok okt�v p�rhuzamban val� �nekeltet�se. Ez�ltal egyes dallamok meger�s�t�st nyernek, kiemel�sre ker�lnek. T�bbnyire a magas �s a m�ly sz�lamok alkotnak p�rokat. Olykor m�s p�ros�t�sokat is alkalmaz.

A Rondel-ben a 43. �temt�l k�t �temen kereszt�l a k�t magas sz�lam �ll szemben ism�t a k�t m�ly sz�lammal. A 65. �tem nagy k�rus unisonoj�t megel�z� 4 �temes felvezet�sben ugyanez a helyzet. A 70-77. �temig terjed� szakaszban m�s vari�ci�t alkalmaz a szerz�. A k�t m�ly sz�lam mozog egy�tt, a magas sz�lamok pedig k�nonban �neklik ellensz�lamukat.

Lajtha igen gazdagon kibontja a k�rushangz�sban rejl� lehet�s�geket. Ilyen soksz�n�s�gre tal�n rajta k�v�l nem is nagyon lehet p�ld�t tal�lni az irodalomban. A sz�veges �nekl�s mellett sz�mtalan m�don alkalmazza a sz�vegtelen �nekl�s lehet�s�geit, valamint a kett� sokf�le vari�ci�j�t. Szinte egy zenekar sokr�t� sz�ngazdags�g�t siker�l megval�s�tania a k�ruson. Ezek a megold�sok v�gtelen�l v�ltozatoss� teszik a hangz�st �s egy�ttal a sz�vegtartalom megjelen�t�se ter�let�n is, nagym�rt�kben megn�velik a szerz� lehet�s�geit. Ehhez a t�mak�rh�z kapcsol�dnak a k�l�nb�z� hangut�nz� kifejez�seket tartalmaz� r�szek, la,la,la, vagy din,dan,don sz�vegekkel, vid�m lend�letes karakterek eset�ben. A Rondel eset�ben Lajtha k�l�nleges v�ltozat�t alkalmazza a sz�vegtelen �nekl�snek. Nagy ter�leteken, els�pr� lend�let�, vid�m la,la,l�k v�ltakoznak a sz�veges szakaszokkal.

A ritmus, mint az egyik fontos karakterteremt� eszk�z, igen jelent�s szerepet t�lt be Lajtha m�veiben. Zen�j�nek ritmik�ja t�k�letesen k�veti mind a magyar, mind a francia nyelv hangs�ly rendj�t. Kedveli az apr� ritmus�rt�keket. Ritmikailag gazdagon kidolgozott ter�leteket tal�lunk k�rusaiban. Olykor poliritmikus szakaszok is el�fordulnak.

Rondel-t csipkeszer�, folyamatos, s�r� nyolcad �s tizenhatod mozg�sok jellemzik. Ez biztos�tja a t�tel k�nnyed, j�t�kos, sodr� lend�let�t.

A metrum szempontj�b�l igen v�ltozatosak Lajtha k�rusai. Sokf�le �temmutat�t haszn�l, �s azokat folyamatosan v�ltogatja. Ritka, hogy egy fajta �temmutat�, egy hosszabb ter�leten v�ltozatlan maradjon. M�veiben, e tekintetben semmif�le k�t�tts�g nem �rv�nyes�l. Ha a sz�veg, vagy a zene lejt�se �gy k�v�nja, nem marad az adott metrum keretein bel�l, hanem minden pillanatban a sz�ks�ges m�don v�ltoztatja az �temmutat�t. El�fordul, hogy egy m�v�n bel�l csak negyedes, vagy csak nyolcados metrumokat alkalmaz, de olyan t�tel is akad, amelyben ezek teljesen szabadon keverednek egym�ssal. Gyakran haszn�l aszimmetrikus �temeket is Rondelmetrikai szempontb�l az egyik legv�ltozatosabb �s legizgalmasabb az �sszes k�rus k�z�l. K�l�nb�z� negyedes �s nyolcados �temmutat�k v�ltakoznak. 2,3,4 negyed, 6/8 �s 9/8 s�t egy alkalommal 5+3/8-os �temmutat�t is tal�lunk.

Lajtha k�rusm�veiben szabadon kezeli a form�kat, nem alkalmaz merev szab�lyokat. N�h�ny tendencia azonban megfigyelhet� benn�k, amelyeket laz�n k�vet a szerz� az egyes darabokban. Egyik leggyakrabban haszn�lt format�pusa a rond�. Sosem tal�lkozunk t�m�k �s epiz�dok pontos v�ltakoz�s�val, ink�bb csak nyomaiban megtal�lhat� szerkezeti elvk�nt mutathat� ki az egyes darabokban. A m�sik els�sorban a Charles D’ Orl�ans t�telekn�l megfigyelhet� megold�s a renesz�nsz vok�lpolif�ni�b�l ismert szerkeszt�si elv, mely szerint minden �j sz�vegr�szhez �j zenei anyag kapcsol�dik. Harmadikk�nt kell megeml�teni, hogy az �ltala kedvelt �s egy�b m�veiben is, sokszor alkalmazott sorol� szerkeszt�s p�ld�i is megtal�lhat�k a k�rusok k�z�tt. A Rondel egy k�nnyed, j�t�kos f� t�m�ra �p�l, amit a tenor mutat be (a). A m�sik fontos elem a nagy ter�leteken v�gigsz�guld� vid�m lalal�z�s (b). A sz�veg tov�bbi r�szei r�vid formar�szekre tagol�dva a lalal�z� szakaszok k�z� �kel�dve, vagy azzal p�rhuzamosan hangzanak el (c,d,e,f). A t�tel szerkezeti k�plete a k�vetkez�: (a,b,a,b,a,c,b,d,a,e-b,b,f-b,a-b) A c�mnek megfelel�en val�ban rond�szer� a forma, de most sem k�vetkezetes.

A mixt�r�k fontos harm�niai elemei Lajtha k�rusm�veinek. Sok esetben �l ezzel a lehet�s�ggel. Van ahol csak sz�nhat�sk�nt, van ahol jelent�s ter�leteken alkalmazza ezt az eszk�zt. K�rusaiban tal�lunk ton�lis, re�lis �s vegyes mixt�r�kat egyar�nt.

A Rondel c�m� t�telben �l sokszor ezzel az eszk�zzel a szerz�. A 6. �temben a n�ikarban kvint �ll�s� �-d�r akkord sz�l repet�lva  D-d�rral v�ltakozva. A 8. �temben D-d�r akkordot ism�telget a n�ikar. Ezek k�z� �kel�dnek Asz-kvartszext �s C-d�r akkordok. Sokszor hangk�z p�rhuzamokat alkalmaz a szerz�. A 16. �temben a tenor �s a basszus c-� nagy decima t�vols�gban halad. A 22. �temben a basszus �s az alt szext p�rhuzamban �nekel. A 31.-ben a tenor �s a basszus kvint p�rhuzamban, a 36. �temben pedig tercp�rhuzamban halad. A 24. �temben a n�ikar kvint�ll�s� Fisz-d�r akkordokat ism�telget. A v�lt� harm�nia ez esetben �-d�r. A 26. �temben a n�ikar �-d�r akkordon repet�l, D-d�r v�lt� akkordok k�zbeiktat�s�val. A 49. �temben a szopr�n, az alt �s a tenor a m� sor�n el�sz�r �nekel egy�tt, h�rom �tem hossz�s�g� mixt�ra sort. A darab v�ge fel� k�zeledve a 84. �temt�l kezd�d�en egyre s�r�s�dnek az akkord p�rhuzamok. V�ltozatos �sszet�telben �nekelnek egy�tt a k�l�nb�z� sz�lamok. El�sz�r a h�romfel� osztott szopr�n, majd a f�rfikar �s az alt, ut�na a n�ikar, v�g�l a 106. �tem k�zep�t�l a m� sor�n el�sz�r a teljes k�rus.

Lajtha az op. 23-as K�t k�rus Charles D’ Orl�ans verseire c�m� m�v�t 1936-ban �rta. Ennek m�sodik t�tele a Rondel. A sz�veg megv�laszt�s�n�l Lajtha ebben az esetben is, mint a N�gy madrig�ln�l, vigy�zott, hogy a Debussy �ltal megzen�s�tett verseket ker�lje. T�m�j�ban azonban rokon, a Debussy H�rom chanson z�r� t�telek�nt felhangz� k�ltem�nnyel. Itt is ott is a telet el�z�, a tavasz j�tt�t v�r� k�ltem�nyr�l van sz�. A m� az elm�lt �vtizedekben, ha ritk�n is, de n�ha felt�nt a hazai k�rusreperto�ron. Mint Lajtha �sszes k�rusa, minden szempontb�l k�l�n�sen neh�z feladat el� �ll�tja az el�ad�kat. Ebben az esetben ezt fokozza a nagy sz�lamsz�m (n�hol �t, hat sz�lam sz�l egyszerre), valamint a temp�b�l fakad� neh�zs�gek. Az anyag a 104-es negyed �rt�kkel megadott Animato utas�t�s mellett sokszor mozog apr� ritmus�rt�kekben, �gy a francia sz�veg pontos, pregn�ns kiejt�se k�l�n�sen neh�z.

Kor�bban felsoroltuk a Lajtha vegyeskarokra �ltal�nosan jellemz� legfontosabb kompoz�ci�s megold�sokat, melyek ebben a m�ben is megfigyelhet�k. A tov�bbiakban, n�h�ny mondatban mindegyiket kicsit r�szletesebben t�rgyaljuk, majd a m�ben megfigyelhet� konkr�t p�ld�kat vessz�k sorba.

A polif�nia (valamint egy�b imit�ci�s szerkeszt�sek) egyik legfontosabb alkot�eleme Lajtha m�veinek. A k�rusokban igen v�ltozatosan alkalmazza, r�vid imit�ci�s szakaszokt�l a bonyolult t�bbsz�lam� polif�ni�ig. A Rondel eset�ben k�nnyed, t�ncos jelleg�, s�r� ritmus�rt�kekben mozg� t�m�val ind�t a tenor �s ennek v�ltozatos, virtu�z polifonikus feldolgoz�sai rond�szer�en, t�rnek vissza a m� sor�n. A t�bbi sz�vegr�szek is polifonikus feldolgoz�sban hangzanak el.

Kedvelt megold�sa Lajth�nak a sz�lamp�rok okt�v p�rhuzamban val� �nekeltet�se. Ez�ltal egyes dallamok meger�s�t�st nyernek, kiemel�sre ker�lnek. T�bbnyire a magas �s a m�ly sz�lamok alkotnak p�rokat. Olykor m�s p�ros�t�sokat is alkalmaz. A Rondel-ben a 43. �temt�l k�t �temen kereszt�l a k�t magas sz�lam �ll szemben ism�t a k�t m�ly sz�lammal. A 65. �tem nagy k�rus unisonoj�t megel�z� 4 �temes felvezet�sben ugyanez a helyzet. A 70-77. �temig terjed� szakaszban m�s vari�ci�t alkalmaz a szerz�. A k�t m�ly sz�lam mozog egy�tt, a magas sz�lamok pedig k�nonban �neklik ellensz�lamukat.

Lajtha igen gazdagon kibontja a k�rushangz�sban rejl� lehet�s�geket. Ilyen soksz�n�s�gre tal�n rajta k�v�l nem is nagyon lehet p�ld�t tal�lni az irodalomban. A sz�veges �nekl�s mellett sz�mtalan m�don alkalmazza a sz�vegtelen �nekl�s lehet�s�geit, valamint a kett� sokf�le vari�ci�j�t. Szinte egy zenekar sokr�t� sz�ngazdags�g�t siker�l megval�s�tania a k�ruson. Ezek a megold�sok v�gtelen�l v�ltozatoss� teszik a hangz�st �s egy�ttal a sz�vegtartalom megjelen�t�se ter�let�n is, nagym�rt�kben megn�velik a szerz� lehet�s�geit. Ehhez a t�mak�rh�z kapcsol�dnak a k�l�nb�z� hangut�nz� kifejez�seket tartalmaz� r�szek, la,la,la, vagy din,dan,don sz�vegekkel, vid�m lend�letes karakterek eset�ben. A Rondel eset�ben Lajtha k�l�nleges v�ltozat�t alkalmazza a sz�vegtelen �nekl�snek. Nagy ter�leteken, els�pr� lend�let�, vid�m la,la,l�k v�ltakoznak a sz�veges szakaszokkal.

A ritmus, mint az egyik fontos karakterteremt� eszk�z, igen jelent�s szerepet t�lt be Lajtha m�veiben. Zen�j�nek ritmik�ja t�k�letesen k�veti mind a magyar, mind a francia nyelv hangs�ly rendj�t. Kedveli az apr� ritmus�rt�keket. Ritmikailag gazdagon kidolgozott ter�leteket tal�lunk k�rusaiban. Olykor poliritmikus szakaszok is el�fordulnak. Rondel-t csipkeszer�, folyamatos, s�r� nyolcad �s tizenhatod mozg�sok jellemzik. Ez biztos�tja a t�tel k�nnyed, j�t�kos, sodr� lend�let�t.

A metrum szempontj�b�l igen v�ltozatosak Lajtha k�rusai. Sokf�le �temmutat�t haszn�l, �s azokat folyamatosan v�ltogatja. Ritka, hogy egy fajta �temmutat�, egy hosszabb ter�leten v�ltozatlan maradjon. M�veiben, e tekintetben semmif�le k�t�tts�g nem �rv�nyes�l. Ha a sz�veg, vagy a zene lejt�se �gy k�v�nja, nem marad az adott metrum keretein bel�l, hanem minden pillanatban a sz�ks�ges m�don v�ltoztatja az �temmutat�t. El�fordul, hogy egy m�v�n bel�l csak negyedes, vagy csak nyolcados metrumokat alkalmaz, de olyan t�tel is akad, amelyben ezek teljesen szabadon keverednek egym�ssal. Gyakran haszn�l aszimmetrikus �temeket is Rondelmetrikai szempontb�l az egyik legv�ltozatosabb �s legizgalmasabb az �sszes k�rus k�z�l. K�l�nb�z� negyedes �s nyolcados �temmutat�k v�ltakoznak. 2,3,4 negyed, 6/8 �s 9/8 s�t egy alkalommal 5+3/8-os �temmutat�t is tal�lunk.

Lajtha k�rusm�veiben szabadon kezeli a form�kat, nem alkalmaz merev szab�lyokat. N�h�ny tendencia azonban megfigyelhet� benn�k, amelyeket laz�n k�vet a szerz� az egyes darabokban. Egyik leggyakrabban haszn�lt format�pusa a rond�. Sosem tal�lkozunk t�m�k �s epiz�dok pontos v�ltakoz�s�val, ink�bb csak nyomaiban megtal�lhat� szerkezeti elvk�nt mutathat� ki az egyes darabokban. A m�sik els�sorban a Charles D’ Orl�ans t�telekn�l megfigyelhet� megold�s a renesz�nsz vok�lpolif�ni�b�l ismert szerkeszt�si elv, mely szerint minden �j sz�vegr�szhez �j zenei anyag kapcsol�dik. Harmadikk�nt kell megeml�teni, hogy az �ltala kedvelt �s egy�b m�veiben is, sokszor alkalmazott sorol� szerkeszt�s p�ld�i is megtal�lhat�k a k�rusok k�z�tt. A Rondel egy k�nnyed, j�t�kos f� t�m�ra �p�l, amit a tenor mutat be (a). A m�sik fontos elem a nagy ter�leteken v�gigsz�guld� vid�m lalal�z�s (b). A sz�veg tov�bbi r�szei r�vid formar�szekre tagol�dva a lalal�z� szakaszok k�z� �kel�dve, vagy azzal p�rhuzamosan hangzanak el (c,d,e,f). A t�tel szerkezeti k�plete a k�vetkez�: (a,b,a,b,a,c,b,d,a,e-b,b,f-b,a-b) A c�mnek megfelel�en val�ban rond�szer� a forma, de most sem k�vetkezetes.

A mixt�r�k fontos harm�niai elemei Lajtha k�rusm�veinek. Sok esetben �l ezzel a lehet�s�ggel. Van ahol csak sz�nhat�sk�nt, van ahol jelent�s ter�leteken alkalmazza ezt az eszk�zt. K�rusaiban tal�lunk ton�lis, re�lis �s vegyes mixt�r�kat egyar�nt. A Rondel c�m� t�telben �l sokszor ezzel az eszk�zzel a szerz�. A 6. �temben a n�ikarban kvint �ll�s� �-d�r akkord sz�l repet�lva  D-d�rral v�ltakozva. A 8. �temben D-d�r akkordot ism�telget a n�ikar. Ezek k�z� �kel�dnek Asz-kvartszext �s C-d�r akkordok. Sokszor hangk�z p�rhuzamokat alkalmaz a szerz�. A 16. �temben a tenor �s a basszus c-� nagy decima t�vols�gban halad. A 22. �temben a basszus �s az alt szext p�rhuzamban �nekel. A 31.-ben a tenor �s a basszus kvint p�rhuzamban, a 36. �temben pedig tercp�rhuzamban halad. A 24. �temben a n�ikar kvint�ll�s� Fisz-d�r akkordokat ism�telget. A v�lt� harm�nia ez esetben �-d�r. A 26. �temben a n�ikar �-d�r akkordon repet�l, D-d�r v�lt� akkordok k�zbeiktat�s�val. A 49. �temben a szopr�n, az alt �s a tenor a m� sor�n el�sz�r �nekel egy�tt, h�rom �tem hossz�s�g� mixt�ra sort. A darab v�ge fel� k�zeledve a 84. �temt�l kezd�d�en egyre s�r�s�dnek az akkord p�rhuzamok. V�ltozatos �sszet�telben �nekelnek egy�tt a k�l�nb�z� sz�lamok. El�sz�r a h�romfel� osztott szopr�n, majd a f�rfikar �s az alt, ut�na a n�ikar, v�g�l a 106. �tem k�zep�t�l a m� sor�n el�sz�r a teljes k�rus.

 

---