//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Erdős Ákos: Lajtha László kapcsolata a kórus-
zenével

ERDŐS ÁKOS

 

LAJTHA LÁSZLÓ KAPCSOLATA A KÓRUSZENÉVEL

 „Ez a tanulni-vágyás töltötte be az én gyerek-koromat. …contrapunctot tanultam a nagy hollandus contrapunctistákat: olvastam, ösmertem őket. – tanultam tőlük és önkritikám egyre erősebb lett és élesebb.”(Breuer-1992: 17)

Gyermekkori élményeit felidézve emlékezett vissza Lajtha, hogyan találkozott 16-17 évesen először a kóruszenével.  Az aktív kórusénekléssel és a vezényléssel zeneakadémiai évei alatt ismerkedett. Karénekből mindvégig jeles eredményt ért el. A negyedévben kötelező karnagyképző tanfolyamot már harmadéves korában elvégezte. Külföldi tanulmányútjai során Párizsban részt vett a Vincent D’Indy és mások által 1894-ben alapított Schola Cantorum munkájában. D’Indy-nek óriási szerepe volt a régi korok zenéjének újrafelfedezésében. Zeneszerzés könyvet írt „Cours de composition musicale” címmel amely elsőként ölelte fel az elmúlt 2000 év európai zenéjét.  A Schola Cantorum amely a Saint Gervais templom kórusa köré szerveződött olyan régi korok zenei stílusainak és szerzőinek megismerését, megismertetését tűzte ki céljául, amelyek és akik akkoriban teljesen ismeretlenek voltak a zenei gyakorlatban és a koncertéletben. Ezek között szerepelt a gregorián énekkultúra újjáélesztése, Palestrina műveinek előadása, illetve stílusán alapuló modern egyházzene megteremtése, Monteverdi, Rameau és más elfeledett mesterek műveinek, általában a XVI-XVIII. század zenéjének felelevenítése. Az itt szerzett életre szóló tapasztalatok nagyban befolyásolták Lajtha további művészi fejlődését. A zeneirodalom olyan területeivel ismerkedhetett meg, amelyekről hallani sem lehetett abban az időben Budapesten. A zenéjére jellemző franciás jelleg és egyes műveiben megjelenő archaizáló hangvétel szintén ide vezethető vissza. Döntő élmény volt számára Couperin, Rameau, César Franck és Debussy alkotásainak megismerése. Zeneszerzőként, zenetudósként és pedagógusként egyaránt kamatoztatta a későbbiekben az itt szerzett tapasztalatokat.

Lajtha karvezetői pályája a húszas években kezdődött. A Madrigál és Motet Társulat a művészeti igazgató Hammerschlag János mellé ügyvezető igazgatójává választotta. Az együttes repertoárján a reneszánsz vokálpolifónia és a XX, század kórusirodalma szerepelt. Lajtha ebben is mint oly sok másban megelőzte korát. Az első hazánkban működő kamarakórus élén meghonosította az a cappella énekkultúrát, ami később a 30-as években Bárdos Lajos és munkatársai tevékenysége nyomán fejlődött országos mozgalommá. A Nemzeti Zenede növendékkórusával a Magyar Néprajzi Társaság rendezvényein szerepelt több alkalommal. Karnagyi munkájának harmadik területét a Goudimel-kórus vezetése jelentette. 1928-tól 1944-ig irányította az együttest. A kórus a Szabadság téri református templomban működött. A heti rendszerességgel ellátott egyházzenei szolgálat mellett hangversenyeket is adott.

A kórusművek számukat tekintve nem képeznek jelenős részt Lajtha munkásságában. Zenei értékeik szempontjából viszont a XX. századi magyar kórusirodalom legfontosabb alkotásai közé tartoznak, Bartók és Kodály művei mellett. Két időszaka volt Lajtha életének, amikor kórusműveket komponált. 9 a cappella vegyeskarát 1932 és 1940 között írta. Életének utolsó évtizedében 1950 és 1958 között pedig katolikus egyházzenei műveket alkotott. Érdekes az időbeli eltérés karvezetői tevékenysége és kórusműveinek keletkezési dátuma között. Míg karnagyként a 20-as évektől működött, kórusműveket csak egy évtized múlva komponált.  Talán elegendő karvezetői tapasztalat megszerzése után akart csak hozzákezdeni kórusművek írásához. Az első korszakban keletkezett vegyeskarok a következők:

Két kórus op. 16, 1932 Áprily Lajos verseire

Két kórus op. 23, 1936 Charles D’ Orléans verseire

Négy madrigál op. 29, 1939 Charles D’ Orléans verseire

Hol járt a dal? op. 32, 1940 Áprily Lajos verseire

A francia versek magyar fordításait Áprily Lajos készítette el. Lajthát baráti szálak fűzték a költőhöz. Ő volt az egyetlen magyar költő, akinek a verseit Lajtha megzenésítette. Áprily a kórusműveken kívül a Lysistrata-balett librettójának megírásánál is segédkezett. A Négy madrigál esetében a későbbiekben Nádas Katalin is készített fordítást. A Charles D’ Orléans versek kiválasztásánál Lajtha ügyelt arra, hogy elkerülje a Debussy által már megzenésítetteket. A kórusok megírása időben egybe esik a Bárdos és Kerényi nevéhez fűződő Éneklő Ifjúság mozgalom kibontakozásával és a Magyar Kórus kiadó munkájának kezdetével. Lajtha nem csatlakozott a mozgalomhoz és kórusainak hangvétele is egészen más volt, mint az új dalos mozgalom népdalfeldolgozásai és megzenésített versei. A népdalfeldolgozásról alkotott véleményét a következőképpen foglalta össze:”Részemről nem nagyon támogatom a folklórt a zenében. Nézetem szerint csakis az alkotó személyisége

http://www.hagyomanyokhaza.hu/pictures/2/00002720.jpeg

Kodály Zoltánnal

adja a művek értékét és jelentőségét, nem pedig az csakis az alkotó személyisége adja a művek értékét és jelentőségét, nem pedig az Lajtha nem csatlakozott a mozgalomhoz és kórusainak hangvétele is egészen más volt, mint az új dalos mozgalom népdalfeldolgozásai és megzenésített versei. A népdalfeldolgozásról alkotott véleményét a következőképpen foglalta össze:”Részemről nem nagyon támogatom a folklórt a zenében. Nézetem szerint csakis az alkotó személyisége adja a művek értékét és jelentőségét, nem pedig az anyag.” (Breuer-1992: 118) Bárdos Lajos és szerzőtársai Kodály nyomában haladva a népdal mellett a Palestrina stílusból táplálkoztak. Lajthára egyáltalán nem gyakorolt ilyen meghatározó hatást a reneszánsz mester. Ezzel szemben Bach zenéjéből – elsősorban kontrapunktikájából – sokat merített. 1910-es tanulmányútján Lipcsében óriási hatást gyakorolt rá a német szerző művészete. Ez elsősorban hangszeres és kamara zenéjében érződik sok esetben. Egyetlen dolog volt, amiben Lajtha egyetértett a kórusélet akkori szereplőivel. Ez a német-osztrák liedertafel stílus teljes elvetése volt.  Lajtha a stílussal szembeni ellenszenvét az is mutatja, hogy a tipikus liedertafel együttesre, férfikarra egyáltalán nem ír. Különleges és egyedülálló Lajtha kórushangja a kor kóruszenéjén belül, de saját akkoriban komponált műveivel sem mutat kapcsolatot. Egyes máshol is alkalmazott harmóniai elemek, mint például a rá jellemző párhuzamban mozgó akkordsorok színhatásként való alkalmazása, azonban megfigyelhető a kórusokban is. Szép példája Lajtha szövegábrázoló készségének a két halál közeli hangulatot árasztó Áprily kórus: az Esti párbeszéd és a Hegylakók. Lajtha zenéje nem csak illusztrálja a verseket, hanem felerősíti azok drámai erejét. Maradéktalanul kiaknázza a kórusban rejlő hangzásbeli lehetőségeket. Sokféle színhatást alkalmaz ezekben a művekben: a szövegtelen részeknél különböző hangzókkal, csukott és félig csukott szájjal, zümmögve énekel a kórus.

A két Charles D’Orléans kórus megírásakor komponált Lajtha először francia nyelven.  Ez később többször is előfordult, pl. a Kék kalap című operája esetében. AChanson komponálásmódja a németalföldi mesterek bonyolult polifóniáját idézi. A szólamszám olykor eléri a nyolcat, sőt néhol a kórushoz három szoprán szólista is társul. A Rondel könnyed, táncos jellegét erősíti a rengeteg lalala szövegű rész, amelyeknél ismét megjelennek a Lajthára jellemző dúr harmónia sorok. A Rondelelőadásához alternatív lehetőségként hangszerek használatát javasolja a szerző. Pontosan meghatározza azok fajtáját, játékmódját és elhelyezkedésüket is.  Ez fontos adalék az a cappella előadói gyakorlattal kapcsolatos zenetörténeti vitákhoz. E mellett rámutat arra is, hogy Lajtha a historicizmus elterjedését évtizedekkel megelőzve gondolt a korhű előadásmód lehetőségeire.

Lajtha az op. 23-as Két kórus Charles D’ Orléans verseire című művét 1936-ban írta. Ennek második tétele a Rondel. A szöveg megválasztásánál Lajtha ebben az esetben is, mint a Négy madrigálnál, vigyázott, hogy a Debussy által megzenésített verseket kerülje. Témájában azonban rokon, a Debussy Három chansonzáró tételeként felhangzó költeménnyel. Itt is ott is a telet elűző, a tavasz jöttét váró költeményről van szó. A mű az elmúlt évtizedekben, ha ritkán is, de néha feltűnt a hazai kórusrepertoáron. Mint Lajtha összes kórusa, minden szempontból különösen nehéz feladat elé állítja az előadókat. Ebben az esetben ezt fokozza a nagy szólamszám (néhol öt, hat szólam szól egyszerre), valamint a tempóból fakadó nehézségek. Az anyag a 104-es negyed értékkel megadott Animato utasítás mellett sokszor mozog apró ritmusértékekben, így a francia szöveg pontos, pregnáns kiejtése különösen nehéz. 

Korábban felsoroltuk a Lajtha vegyeskarokra általánosan jellemző legfontosabb kompozíciós megoldásokat, melyek ebben a műben is megfigyelhetők. A továbbiakban, néhány mondatban mindegyiket kicsit részletesebben tárgyaljuk, majd a műben megfigyelhető konkrét példákat vesszük sorba.

A polifónia (valamint egyéb imitációs szerkesztések) egyik legfontosabb alkotóeleme Lajtha műveinek. A kórusokban igen változatosan alkalmazza, rövid imitációs szakaszoktól a bonyolult többszólamú polifóniáig. 

Rondel esetében könnyed, táncos jellegű, sűrű ritmusértékekben mozgó témával indít a tenor és ennek változatos, virtuóz polifonikus feldolgozásai rondószerűen, térnek vissza a mű során. A többi szövegrészek is polifonikus feldolgozásban hangzanak el.

Kedvelt megoldása Lajthának a szólampárok oktáv párhuzamban való énekeltetése. Ezáltal egyes dallamok megerősítést nyernek, kiemelésre kerülnek. Többnyire a magas és a mély szólamok alkotnak párokat. Olykor más párosításokat is alkalmaz.

Rondel-ben a 43. ütemtől két ütemen keresztül a két magas szólam áll szemben ismét a két mély szólammal. A 65. ütem nagy kórus unisonoját megelőző 4 ütemes felvezetésben ugyanez a helyzet. A 70-77. ütemig terjedő szakaszban más variációt alkalmaz a szerző. A két mély szólam mozog együtt, a magas szólamok pedig kánonban éneklik ellenszólamukat.

Lajtha igen gazdagon kibontja a kórushangzásban rejlő lehetőségeket. Ilyen sokszínűségre talán rajta kívül nem is nagyon lehet példát találni az irodalomban. A szöveges éneklés mellett számtalan módon alkalmazza a szövegtelen éneklés lehetőségeit, valamint a kettő sokféle variációját. Szinte egy zenekar sokrétű színgazdagságát sikerül megvalósítania a kóruson. Ezek a megoldások végtelenül változatossá teszik a hangzást és egyúttal a szövegtartalom megjelenítése területén is, nagymértékben megnövelik a szerző lehetőségeit. Ehhez a témakörhöz kapcsolódnak a különböző hangutánzó kifejezéseket tartalmazó részek, la,la,la, vagy din,dan,don szövegekkel, vidám lendületes karakterek esetében. A Rondel esetében Lajtha különleges változatát alkalmazza a szövegtelen éneklésnek. Nagy területeken, elsöprő lendületű, vidám la,la,lák váltakoznak a szöveges szakaszokkal.

A ritmus, mint az egyik fontos karakterteremtő eszköz, igen jelentős szerepet tölt be Lajtha műveiben. Zenéjének ritmikája tökéletesen követi mind a magyar, mind a francia nyelv hangsúly rendjét. Kedveli az apró ritmusértékeket. Ritmikailag gazdagon kidolgozott területeket találunk kórusaiban. Olykor poliritmikus szakaszok is előfordulnak.

Rondel-t csipkeszerű, folyamatos, sűrű nyolcad és tizenhatod mozgások jellemzik. Ez biztosítja a tétel könnyed, játékos, sodró lendületét.

A metrum szempontjából igen változatosak Lajtha kórusai. Sokféle ütemmutatót használ, és azokat folyamatosan váltogatja. Ritka, hogy egy fajta ütemmutató, egy hosszabb területen változatlan maradjon. Műveiben, e tekintetben semmiféle kötöttség nem érvényesül. Ha a szöveg, vagy a zene lejtése úgy kívánja, nem marad az adott metrum keretein belül, hanem minden pillanatban a szükséges módon változtatja az ütemmutatót. Előfordul, hogy egy művön belül csak negyedes, vagy csak nyolcados metrumokat alkalmaz, de olyan tétel is akad, amelyben ezek teljesen szabadon keverednek egymással. Gyakran használ aszimmetrikus ütemeket is Rondelmetrikai szempontból az egyik legváltozatosabb és legizgalmasabb az összes kórus közül. Különböző negyedes és nyolcados ütemmutatók váltakoznak. 2,3,4 negyed, 6/8 és 9/8 sőt egy alkalommal 5+3/8-os ütemmutatót is találunk.

Lajtha kórusműveiben szabadon kezeli a formákat, nem alkalmaz merev szabályokat. Néhány tendencia azonban megfigyelhető bennük, amelyeket lazán követ a szerző az egyes darabokban. Egyik leggyakrabban használt formatípusa a rondó. Sosem találkozunk témák és epizódok pontos váltakozásával, inkább csak nyomaiban megtalálható szerkezeti elvként mutatható ki az egyes darabokban. A másik elsősorban a Charles D’ Orléans tételeknél megfigyelhető megoldás a reneszánsz vokálpolifóniából ismert szerkesztési elv, mely szerint minden új szövegrészhez új zenei anyag kapcsolódik. Harmadikként kell megemlíteni, hogy az általa kedvelt és egyéb műveiben is, sokszor alkalmazott soroló szerkesztés példái is megtalálhatók a kórusok között. A Rondel egy könnyed, játékos fő témára épül, amit a tenor mutat be (a). A másik fontos elem a nagy területeken végigszáguldó vidám lalalázás (b). A szöveg további részei rövid formarészekre tagolódva a lalalázó szakaszok közé ékelődve, vagy azzal párhuzamosan hangzanak el (c,d,e,f). A tétel szerkezeti képlete a következő: (a,b,a,b,a,c,b,d,a,e-b,b,f-b,a-b) A címnek megfelelően valóban rondószerű a forma, de most sem következetes.

A mixtúrák fontos harmóniai elemei Lajtha kórusműveinek. Sok esetben él ezzel a lehetőséggel. Van ahol csak színhatásként, van ahol jelentős területeken alkalmazza ezt az eszközt. Kórusaiban találunk tonális, reális és vegyes mixtúrákat egyaránt.

Rondel című tételben él sokszor ezzel az eszközzel a szerző. A 6. ütemben a nőikarban kvint állású É-dúr akkord szól repetálva  D-dúrral váltakozva. A 8. ütemben D-dúr akkordot ismételget a nőikar. Ezek közé ékelődnek Asz-kvartszext és C-dúr akkordok. Sokszor hangköz párhuzamokat alkalmaz a szerző. A 16. ütemben a tenor és a basszus c-é nagy decima távolságban halad. A 22. ütemben a basszus és az alt szext párhuzamban énekel. A 31.-ben a tenor és a basszus kvint párhuzamban, a 36. ütemben pedig tercpárhuzamban halad. A 24. ütemben a nőikar kvintállású Fisz-dúr akkordokat ismételget. A váltó harmónia ez esetben É-dúr. A 26. ütemben a nőikar É-dúr akkordon repetál, D-dúr váltó akkordok közbeiktatásával. A 49. ütemben a szoprán, az alt és a tenor a mű során először énekel együtt, három ütem hosszúságú mixtúra sort. A darab vége felé közeledve a 84. ütemtől kezdődően egyre sűrűsödnek az akkord párhuzamok. Változatos összetételben énekelnek együtt a különböző szólamok. Először a háromfelé osztott szoprán, majd a férfikar és az alt, utána a nőikar, végül a 106. ütem közepétől a mű során először a teljes kórus.

Lajtha az op. 23-as Két kórus Charles D’ Orléans verseire című művét 1936-ban írta. Ennek második tétele a Rondel. A szöveg megválasztásánál Lajtha ebben az esetben is, mint a Négy madrigálnál, vigyázott, hogy a Debussy által megzenésített verseket kerülje. Témájában azonban rokon, a Debussy Három chanson záró tételeként felhangzó költeménnyel. Itt is ott is a telet elűző, a tavasz jöttét váró költeményről van szó. A mű az elmúlt évtizedekben, ha ritkán is, de néha feltűnt a hazai kórusrepertoáron. Mint Lajtha összes kórusa, minden szempontból különösen nehéz feladat elé állítja az előadókat. Ebben az esetben ezt fokozza a nagy szólamszám (néhol öt, hat szólam szól egyszerre), valamint a tempóból fakadó nehézségek. Az anyag a 104-es negyed értékkel megadott Animato utasítás mellett sokszor mozog apró ritmusértékekben, így a francia szöveg pontos, pregnáns kiejtése különösen nehéz.

Korábban felsoroltuk a Lajtha vegyeskarokra általánosan jellemző legfontosabb kompozíciós megoldásokat, melyek ebben a műben is megfigyelhetők. A továbbiakban, néhány mondatban mindegyiket kicsit részletesebben tárgyaljuk, majd a műben megfigyelhető konkrét példákat vesszük sorba.

A polifónia (valamint egyéb imitációs szerkesztések) egyik legfontosabb alkotóeleme Lajtha műveinek. A kórusokban igen változatosan alkalmazza, rövid imitációs szakaszoktól a bonyolult többszólamú polifóniáig. A Rondel esetében könnyed, táncos jellegű, sűrű ritmusértékekben mozgó témával indít a tenor és ennek változatos, virtuóz polifonikus feldolgozásai rondószerűen, térnek vissza a mű során. A többi szövegrészek is polifonikus feldolgozásban hangzanak el.

Kedvelt megoldása Lajthának a szólampárok oktáv párhuzamban való énekeltetése. Ezáltal egyes dallamok megerősítést nyernek, kiemelésre kerülnek. Többnyire a magas és a mély szólamok alkotnak párokat. Olykor más párosításokat is alkalmaz. A Rondel-ben a 43. ütemtől két ütemen keresztül a két magas szólam áll szemben ismét a két mély szólammal. A 65. ütem nagy kórus unisonoját megelőző 4 ütemes felvezetésben ugyanez a helyzet. A 70-77. ütemig terjedő szakaszban más variációt alkalmaz a szerző. A két mély szólam mozog együtt, a magas szólamok pedig kánonban éneklik ellenszólamukat.

Lajtha igen gazdagon kibontja a kórushangzásban rejlő lehetőségeket. Ilyen sokszínűségre talán rajta kívül nem is nagyon lehet példát találni az irodalomban. A szöveges éneklés mellett számtalan módon alkalmazza a szövegtelen éneklés lehetőségeit, valamint a kettő sokféle variációját. Szinte egy zenekar sokrétű színgazdagságát sikerül megvalósítania a kóruson. Ezek a megoldások végtelenül változatossá teszik a hangzást és egyúttal a szövegtartalom megjelenítése területén is, nagymértékben megnövelik a szerző lehetőségeit. Ehhez a témakörhöz kapcsolódnak a különböző hangutánzó kifejezéseket tartalmazó részek, la,la,la, vagy din,dan,don szövegekkel, vidám lendületes karakterek esetében. A Rondel esetében Lajtha különleges változatát alkalmazza a szövegtelen éneklésnek. Nagy területeken, elsöprő lendületű, vidám la,la,lák váltakoznak a szöveges szakaszokkal.

A ritmus, mint az egyik fontos karakterteremtő eszköz, igen jelentős szerepet tölt be Lajtha műveiben. Zenéjének ritmikája tökéletesen követi mind a magyar, mind a francia nyelv hangsúly rendjét. Kedveli az apró ritmusértékeket. Ritmikailag gazdagon kidolgozott területeket találunk kórusaiban. Olykor poliritmikus szakaszok is előfordulnak. Rondel-t csipkeszerű, folyamatos, sűrű nyolcad és tizenhatod mozgások jellemzik. Ez biztosítja a tétel könnyed, játékos, sodró lendületét.

A metrum szempontjából igen változatosak Lajtha kórusai. Sokféle ütemmutatót használ, és azokat folyamatosan váltogatja. Ritka, hogy egy fajta ütemmutató, egy hosszabb területen változatlan maradjon. Műveiben, e tekintetben semmiféle kötöttség nem érvényesül. Ha a szöveg, vagy a zene lejtése úgy kívánja, nem marad az adott metrum keretein belül, hanem minden pillanatban a szükséges módon változtatja az ütemmutatót. Előfordul, hogy egy művön belül csak negyedes, vagy csak nyolcados metrumokat alkalmaz, de olyan tétel is akad, amelyben ezek teljesen szabadon keverednek egymással. Gyakran használ aszimmetrikus ütemeket is Rondelmetrikai szempontból az egyik legváltozatosabb és legizgalmasabb az összes kórus közül. Különböző negyedes és nyolcados ütemmutatók váltakoznak. 2,3,4 negyed, 6/8 és 9/8 sőt egy alkalommal 5+3/8-os ütemmutatót is találunk.

Lajtha kórusműveiben szabadon kezeli a formákat, nem alkalmaz merev szabályokat. Néhány tendencia azonban megfigyelhető bennük, amelyeket lazán követ a szerző az egyes darabokban. Egyik leggyakrabban használt formatípusa a rondó. Sosem találkozunk témák és epizódok pontos váltakozásával, inkább csak nyomaiban megtalálható szerkezeti elvként mutatható ki az egyes darabokban. A másik elsősorban a Charles D’ Orléans tételeknél megfigyelhető megoldás a reneszánsz vokálpolifóniából ismert szerkesztési elv, mely szerint minden új szövegrészhez új zenei anyag kapcsolódik. Harmadikként kell megemlíteni, hogy az általa kedvelt és egyéb műveiben is, sokszor alkalmazott soroló szerkesztés példái is megtalálhatók a kórusok között. A Rondel egy könnyed, játékos fő témára épül, amit a tenor mutat be (a). A másik fontos elem a nagy területeken végigszáguldó vidám lalalázás (b). A szöveg további részei rövid formarészekre tagolódva a lalalázó szakaszok közé ékelődve, vagy azzal párhuzamosan hangzanak el (c,d,e,f). A tétel szerkezeti képlete a következő: (a,b,a,b,a,c,b,d,a,e-b,b,f-b,a-b) A címnek megfelelően valóban rondószerű a forma, de most sem következetes.

A mixtúrák fontos harmóniai elemei Lajtha kórusműveinek. Sok esetben él ezzel a lehetőséggel. Van ahol csak színhatásként, van ahol jelentős területeken alkalmazza ezt az eszközt. Kórusaiban találunk tonális, reális és vegyes mixtúrákat egyaránt. A Rondel című tételben él sokszor ezzel az eszközzel a szerző. A 6. ütemben a nőikarban kvint állású É-dúr akkord szól repetálva  D-dúrral váltakozva. A 8. ütemben D-dúr akkordot ismételget a nőikar. Ezek közé ékelődnek Asz-kvartszext és C-dúr akkordok. Sokszor hangköz párhuzamokat alkalmaz a szerző. A 16. ütemben a tenor és a basszus c-é nagy decima távolságban halad. A 22. ütemben a basszus és az alt szext párhuzamban énekel. A 31.-ben a tenor és a basszus kvint párhuzamban, a 36. ütemben pedig tercpárhuzamban halad. A 24. ütemben a nőikar kvintállású Fisz-dúr akkordokat ismételget. A váltó harmónia ez esetben É-dúr. A 26. ütemben a nőikar É-dúr akkordon repetál, D-dúr váltó akkordok közbeiktatásával. A 49. ütemben a szoprán, az alt és a tenor a mű során először énekel együtt, három ütem hosszúságú mixtúra sort. A darab vége felé közeledve a 84. ütemtől kezdődően egyre sűrűsödnek az akkord párhuzamok. Változatos összetételben énekelnek együtt a különböző szólamok. Először a háromfelé osztott szoprán, majd a férfikar és az alt, utána a nőikar, végül a 106. ütem közepétől a mű során először a teljes kórus.

 


Dr. Erdős Ákos (1959) karnagy, az ELTE BTK Zenei Tanszék egyetemi adjunktusa.

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Diplomás asztrológustól: A nyárra való tekintettel. Horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft. a konzultáció ingyenes!Katt!    *****    Szeretted a Trónok Harcát? Ha Westeros lenyûgözött, akkor Aneliath sem okozhat csalódást - Csatlakozz! FRPG    *****    Unalmas a nyár? Szeretnél kikapcsolódni? Az írás a véredben van? Szeretnéd kiélni a vágyaidat? - CSATLAKOZZ - FRPG    *****    SZEREPJÁTÉK - Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel fûszerezett olvasztótégelyben?    *****    A te szavazatodra is szükség van, kérlek szavazz a családi napos pályázatunkra. A fõoldalról a szövegre klikkelve...!    *****    A nyárra való tekintettel óriási akciót indítok.Születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft.A konzultáció ingyenes!    *****    Ha diplomás asztrológustól szeretnél horoszkópot + 3 éves elõrejelzést,rendeld meg.Most minden megrendelés csak 2000 Ft    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    "Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések." - Vámpírnaplók FRPG    *****    Szerepjáték &#8211; Csatlakozz közénk, és részese Te is a kalandoknak - FRPG    *****    Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs. - Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs.    *****    A horoszkóp a lélek tükre, most nagyon kedvezõ nyári lehetõség, akcióra van lehetõséged, használd ki. Várlak az oldalon!    *****    BOOKISLAND - könyvajánlók, ahol a könyvek életre kelnek - BOOKISLAND    *****    Megnyitottunk. Magyarország jelenleg talán egyetlen rajongói oldala a népszerû Holnap Legendái sorozatról. Nézz be.    *****    ANELIATH - egy középkori világ - fórumos szerepjáték    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték - ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték - &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    DIGIMON DIGITAL Monsters a digimonok rád várnak, kattints látogass meg minket!!!! A legjobb a íme a világon!    *****    >> Nézz be a "THE 100" (A visszatérõk) címû sorozattal foglalkozó lapra! Információk, érdekességek, interjúk, képek! <<    *****    A horoszkóp olyan lehetõségeket mutat,amire nem is gondoltál,a konzultáció során mindenre választ kapsz teljesen ingyen!