//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- A hódoltság. História 1986

SZAKÁLY Ferenc

A hódoltság


Mielőtt Bécs 1683. évi ostroma belesodorta a Habsburg birodalmat abba a háborúba, amely fennállása legnagyobb győzelemsorozatát hozta, és évszázadokra megerősítette pozícióit az európai nagyhatalmak közt, nem sok jele volt annak, hogy közeledik a magyarországi török uralom végórája. A látszat éppen az ellenkezőre vallott: miközben az oszmánok komoly sikereket értek el mind a lengyel, mind az orosz, mind pedig a velencei fronton, a császár egyre jobban belebonyolódott a nyugat-európai konfliktusba, ami tartósan akadályozta abban, hogy a keleti hadszíntéren támadásra gondolhasson. E nagyhorderejű változások kihatásai aztán csakhamar mutatkozni kezdtek a magyarországi belviszonyokban is.

A török hódoltság és a török befolyás növekedése

A török által megszállt terület (a hódoltság) a 17. század elején az országnak mintegy harmadát foglalta magában; az Erdélyi Fejedelemség valamivel nagyobb, az ún. királyi Magyarország pedig jóval kisebb volt nála. Az 1658–1664 közti török–erdélyi, illetve török–Habsburg háborúk alaposan megváltoztatták ezeket az arányokat. A három közül messze a hódoltság lett a legnagyobb országrész; a Porta a már korábban is létező budai, temesvári, egri és nagykanizsai mellé újabb két vilájetet szervezett Nagyvárad (1660) és Érsekújvár (1663) székhellyel. A meghosszabbodott határok mentén tovább növekedett az a sáv, az ún. hódoltsági peremvidék is, amely ugyan nem tartozott a török birodalomhoz, de rendszeresen adózott a hódítóknak.

A megszállt, illetve „csak” adóztatott területek kiterjesztésén túl a félhold növekvő magyarországi befolyását jelezte Erdély külpolitikai mozgásterének beszűkülése, a fejedelemségre nehezedő török nyomás erősbödése is. De még inkább az, hogy 1682-ben Északkelet-Magyarországon egy – a törökök által létrehozott, tőlük függő – államalakulat keletkezett gróf Thököly Imre fősége alatt.*

Az így immár négy részre hullott Magyarország három darabja tehát a szultán parancsaihoz igazodott. Csak most vált igazándiból valóra Pázmány Péter esztergomi érsek fájdalmas jóslata, miszerint a „kereszténység védőbástyájának” tekintett királyi országrész „egy hosszú folttá” zsugorodik össze.

De felettébb kétesnek mutatkozott ennek a „foltnak” a jövőbeli helytállása is. A szégyenletes vasvári békekötés (1664) még a legudvarhűbb magyar urakat is ráébresztette arra, hogy Bécs elsődlegesnek tekintett nyugati érdekeit akkor sem veszélyezteti törökellenes háborúval, ha abban nyilvánvalóan sikerekre lehetne kilátása. E felismerés nyomán bomladozni kezdett a magyar társadalom korábban oly töretlennek és egységesnek tűnő törökellenes elkötelezettsége, s sokan egyenest arra a következtetésre jutottak, hogy a királyi Magyarországnak is évi adóval kellene megvásárolnia békéjét és biztonságát a Portától.

A hódoltság népessége és népei


A török hatóságok 1662–1663-ban 13 572 állami adó fizetésére kötelezett egységet (hanet) vettek számba a budai, az egri és a kanizsai vilájetben, ami – hanetenként 4 háztartással, háztartásonként 5 fővel számolva – 250–300 ezer fős össznépességre enged következtetni. A legsűrűbben lakottnak a – még mindig aprófalvas településszerkezetű – Dél-Dunántúl mutatkozik; itt, az összterület egyötödén élt az össznépesség 45%-a. Baranya megye népfeleslege a 17. században végig a Duna–Tisza közén csapódott le; baranyaiak telepítették újjá a sokáig pusztán álló Kiskunhalast, s folyamatosan gyarapították a legnagyobb hódoltsági város, Kecskemét lakosságát is. Bár éppen itt találjuk a hódoltság legnépesebb és legteherbíróbb településeit – pl. Gyöngyöst, Kecskemétet, Nagykőröst és Szegedet –, a Duna–Tisza köze sohasem tudta többé kiheverni a tizenöt éves háború (1591–1606) pusztításait, amelyeknek az itteni települések mintegy kétharmada esett áldozatul.

A fenti összesítésből hiányzó temesvári vilájet népességéről egyelőre nem rendelkezünk kiértékelhető adatokkal. Abból azonban, hogy a temesvári törökök 1664-ben úgy nyilatkoztak egy idevetődött császári diplomatának, hogy „aki Budát elfoglalta, csak egy várost kapott, aki azonban Temesvárt hódította meg, az egy egész országot nyert”, arra következtethetünk, hogy ez a tartomány aligha lehetett elpusztult állapotban. Mivel a központi területek népességszáma 1662 óta nem csökkent számottevően, a Várad és Érsekújvár környékével megnövelt századvégi hódoltság összlélekszámát félmillió körül, de inkább efölött kell keresnünk. Ez a szám jócskán meghaladja a korábbi becslések eredményét.

Leszámítva a délkeleti szerb szórványokat, a törökök által bekebelezett országrészeket egykoron csaknem kizárólag magyarok lakták. Mivel azonban a másfél százados Habsburg–török háborúskodás leginkább ezeket a területeket sújtotta, idő haladtával alaposan megváltoztak etnikai viszonyaik is. Az Alföld Szegedtől délre eső zónájában már a 16. század második felében is a szerbek kerültek túlsúlyba. Még inkább így volt ez a tizenöt éves háború után, amikor is – részben a török hatóságok ösztönzésére, részben spontánul – óriási szerb vándormozgalom indult meg Ószerbiából az üresen álló déli magyar területek irányába. A Dél-Alföld annyira elszerbesedett, hogy még az ország integritásának külső jeleire féltékenyen vigyázó magyarok is közönségesen csak „Rácországnak” nevezték ezt a vidéket. Teljes joggal, hiszen az itteni lakosság mindennapi életét a görögkeleti szerb egyház szervezte, irányította, s gazdasági és politikai mentalitásuk is inkább a balkánihoz, semmint a magyarországihoz hasonlított. Jóllehet ott ilyen zárt szerb tömb nem alakult ki, bőven jutott a rác vándorlókból a Dunántúlra is. Egyes megyékben – így Somogyban és Tolnában – már a 17. század első felében is ők voltak többségben, s a század végén a szerb előrenyomulás elérte Buda környékét.

A hódoltsági puszták erőteljes vonzást gyakoroltak a jobbára szűk határú hegyvidéki falvakban szorongó szlovákságra is. Az Alföld északi peremére telepedett szlovákok azonban – lévén maguk is katolikus vagy evangélikus vallásúak, s termelési szokásaikban is a magyarokhoz hasonlóak – viszonylag gyorsan asszimilálódtak magyar környezetükhöz. Megemlítendő végül, hogy Várad környékén jelentős román szórványok kerültek török uralom alá. Mivel viszont a Vág és a Garam közének, illetve Észak-Biharnak a meghódítása a magyarság arányszámát javította, a hódoltság nemzetiségei nem jutottak többségbe.

Török berendezkedés – nagy hiányosságokkal


A helyi török apparátus a megnövekedett hódoltságnak sem tudott jobb gazdája lenni, mint amilyen a korábbiakban volt. A Köprülü-családból való nagyvezírek (1656–1676) restaurációja** – amely még egyszer utoljára feltámasztotta a már jó évszázada hanyatló török birodalom katonai erejét – a magyarországi tartományban nem nagyobb rend és szervezettség formájában, hanem pusztán a szolgáltatások növekedésében jelentkezett. Jócskán megnövekedett az egy-egy adóegységre jutó pénzteher is, az alávetett népesség leginkább mégis a várépítési és szállítási robot megsokszorozódását nehezményezte. Bár a török tisztségviselők és földesurak közt is akadtak olyanok, akik fájlalták a termékeny magyar táj elvadulását – egyikük például akácfák telepítésével próbálta volna megkötni az Alföld sívó homokját –, a többség nem volt képes változtatni a termelés iránt alapvetően közönyös magatartásán. Már az is nagy eredménynek számított – bár a jobbágyok persze nem örültek ennek az „eredménynek” –, hogy egyes török hűbérbirtokosok eltanulták a magyar uraktól a majorságépítést, és érdeklődni kezdtek a piacra vihető terményjáradékok iránt is.

Esetleges gazdálkodási törekvéseiket nagyban gátolta, hogy a török hatalom itteni exponensei nem a nép között, hanem váraikban éltek. Mióta a törökök visszavonták a kerítetlen magyar mezővárosokból a kádikat, a várakon kívül nem voltak török intézmények. A helyi török apparátus alkalmi „látogatások”, fenyegető levelek és beidézések útján igyekezett ellenőrizni és szabályozni alattvalói mindennapi életét. Tevékenységük ilyen körülmények között jobbadán csak a szolgáltatások és a büntetéspénzek behajtására szorítkozott.

A magyarországi törökök tulajdonképpen saját váraik rabjai voltak, ahonnan csak nagyobb konvojokban és erős fegyveres csoportokban volt tanácsos kilépniük a névleg általuk bírt területre. Ott ugyanis már régen nem ők, hanem a magyar végvárak katonái és hajdúi voltak az igazi urak. A magyar katonaság jó része kora tavasztól késő őszig a hódoltságban kóborolt, rendszeresen elmaradozó zsoldját kipótolandó, annak lakosságától csikarta ki mindazt, amire magának és családjának szüksége volt, s sokkal jobban ismerte a nép belviszonyait, mint a megszállók. A török apparátus teljességgel tehetetlennek bizonyult velük szemben, s a század utolsó harmadában már csak azt szerette volna elérni, hogy a magyar katonák – ha a jobbágyságot rendszeresen sarcolják is – legalább a törököket ne támadják meg és hurcolják rabságra. De még ezt sem tudták elérni.

A török hatalmi szervezet azonban nemcsak a magyarokkal, hanem saját tatár szövetségeseivel szemben sem tudott védelmet nyújtani alattvalóinak. A magyarországi török berendezkedés ezen alapvető hiányossága a tizenöt éves háború idején egyszer már katasztrofális következményekkel járt: elsősorban az itt kiteleltetett tatárok felelősek Dél-Magyarország szinte teljesnek mondható pusztulásáért. Nem volt ez másként az 1683. évi hadjárat idején sem. A tatár segédcsapatok közeledtekor maguk a törökök figyelmeztették a Duna-Tisza köze lakosságát: jobb, ha állatait a Dunántúlra menekíti előlük. Amikor ez sem segített, maguk a törökök váltották vissza alattvalóik állatait fékezhetetlen segédcsapataiktól.

A magyar hatalom újjászerveződése a hódoltságban

A végváriak nyomában – s elsősorban az ő állandó jelenlétükre és kényszerítő erejükre számítva – aztán benyomultak a hódoltságba a magyar feudalizmus szervei is. A magyar állam és a földesurak erejéből a 16. században még csak a folyamatos adóztatás megszervezésére futotta, a 17. században azonban lépésről lépésre kiterjesztették ellenőrzésüket a jogszolgáltatás és a közigazgatás területére is. Ebben leginkább a területükről elűzött, de a végvárak oltalmában – és a végváriak segítségével – intenzíven működő nemesi vármegyék jártak az élen, amelyek kezdetben csak a büntető- és birtokügyeket, utóbb azonban már a polgári pereket és a közigazgatási ügyköröket is magukhoz vonták. A század utolsó harmadában már olyan helyi ügyekbe is beleszóltak, amelyeknek elrendezését nyugodtan az érintett közösségekre bízhatták volna. Koháry István füleki főkapitány például olyan részletekig szabályozta Kecskemét belső rendjét és határhasználatát, mintha az nem is a hódoltság kellős közepén, hanem valahol a királyi Magyarországon feküdt volna. Mindennek betetőzéseként a magyar hatóságok bizonyos ügyekben – így. például a birtokjogot és birtokhatárokat érintőekben – eltiltották a hódoltsági jobbágyságot attól, hogy török fórumokhoz forduljon, s aki ezt nem tartotta be, az a „törökösség” fővesztéssel megtorlandó bűnébe esett.

Időközben kezdett újjáépülni a magyar feudalizmus helyi szervezete is. Azok a hódoltsági gazdagparasztok, akik az 1660–1670-es, években tömegesen vásároltak maguknak nemességet, eredetileg nem rangemelkedésre vágytak, hanem – mivel nemes könnyebben bérelhetett magának pusztát, s állatait vámmentesen hajthatta ki az országból – termelő és kereskedő tevékenységüket kívánták ily módon „racionalizálni”. A nemesi vármegyék azonban sorra kinevezték őket „hódolt esküdtjüknek”, és velük végeztették el azokat a helyszíni vizsgálatokat és tanúvallatásokat, amelyek révén bepillanthattak a hódoltság belviszonyaiba, és amelyek alapján odafönn ítéleteiket meghozták. A nemesi vármegyék figyelő szemeként és végrehajtó apparátusaként működtek ekkor már az eredetileg a parasztság önvédelmére alakult ún. parasztvármegyék is.

Következmények


Mivel a törököknek másfél évszázad sem volt elegendő arra, hogy az alávetett magyar jobbágytársadalmat uralmuk fenntartásában érdekeltté tegyék, a felszabadító háború megindulásakor természetesen nem számíthattak a várak közti nyílt terepen élő, védtelen lakosság „közegellenállására” sem. Ez a magyarázata annak, hogy a nagy várak eleste után a hódoltság szinte tojáshéjként roppant össze a szövetséges sereg csapásai alatt, amely sokszor még azelőtt berendezkedett a hódoltságban, mielőtt az illető részt ellenőrző erősséget elfoglalta volna.

A bevándorolt szerbek a törökkel tartottak: mivel a nemesi vármegyéknek rájuk nem sikerült kiterjeszteniük fennhatóságukat, csupán adózással ismerték el a magyar földesurak jogát az általuk lakott földhöz, de azt sem mindannyian. Az évszázados együttélés és érdek-összefonódás okán a török hadvezetés az ő éles fegyvereikre ugyan számíthatott volna, mire azonban a felszabadító háború elérte az általuk lakott belsőbb hódoltsági réseket, a török védelmi szervezet összeroppant, s így bevetésükre nem kerülhetett sor.



* Vö. Benczédi László cikkét e számunk 30. oldalán.

** Vö. Hegyi Klára cikkét e számunk 7. oldalán.

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Diplomás asztrológustól: A nyárra való tekintettel. Horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft. a konzultáció ingyenes!Katt!    *****    Szeretted a Trónok Harcát? Ha Westeros lenyûgözött, akkor Aneliath sem okozhat csalódást - Csatlakozz! FRPG    *****    Unalmas a nyár? Szeretnél kikapcsolódni? Az írás a véredben van? Szeretnéd kiélni a vágyaidat? - CSATLAKOZZ - FRPG    *****    SZEREPJÁTÉK - Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel fûszerezett olvasztótégelyben?    *****    A te szavazatodra is szükség van, kérlek szavazz a családi napos pályázatunkra. A fõoldalról a szövegre klikkelve...!    *****    A nyárra való tekintettel óriási akciót indítok.Születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft.A konzultáció ingyenes!    *****    Ha diplomás asztrológustól szeretnél horoszkópot + 3 éves elõrejelzést,rendeld meg.Most minden megrendelés csak 2000 Ft    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    "Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések." - Vámpírnaplók FRPG    *****    Szerepjáték &#8211; Csatlakozz közénk, és részese Te is a kalandoknak - FRPG    *****    Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs. - Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs.    *****    A horoszkóp a lélek tükre, most nagyon kedvezõ nyári lehetõség, akcióra van lehetõséged, használd ki. Várlak az oldalon!    *****    BOOKISLAND - könyvajánlók, ahol a könyvek életre kelnek - BOOKISLAND    *****    Megnyitottunk. Magyarország jelenleg talán egyetlen rajongói oldala a népszerû Holnap Legendái sorozatról. Nézz be.    *****    ANELIATH - egy középkori világ - fórumos szerepjáték    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték - ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték - &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    DIGIMON DIGITAL Monsters a digimonok rád várnak, kattints látogass meg minket!!!! A legjobb a íme a világon!    *****    >> Nézz be a "THE 100" (A visszatérõk) címû sorozattal foglalkozó lapra! Információk, érdekességek, interjúk, képek! <<    *****    A horoszkóp olyan lehetõségeket mutat,amire nem is gondoltál,a konzultáció során mindenre választ kapsz teljesen ingyen!