Csapodin� G�rdonyi Kl�ra

Illusztr�lt k�dexeink

A k�z�pkori magyarorsz�gi k�nyvkult�ra (�r�s, miniat�ra, k�t�s) fejl�d�se p�rhuzamos az egykor� eur�pai k�dexek hasonl� jelleg� term�keivel s b�r az �vsz�zadok folyam�n k�l�nb�z� hat�sok �rt�k (n�met, francia, olasz), m�gis kialak�totta saj�tos jelleg�t. Sajnos azonban k�z�pkori k�dexeinkb�l igen kev�s maradt f�nn �s ezek nagyr�sz�t is k�l�nb�z� k�lf�ldi int�zm�nyekben �rzik. Ennek a sz�tsz�r�dotts�gnak az oka a haz�nk ter�let�n lefolyt puszt�t� h�bor�k �s a 150 �ves t�r�k uralom.

Viszonylag csek�ly az az anyag, ami k�z�pkori k�dexeinkb�l fennmaradt, ezekb�l az eml�kekb�l m�gis magasfok� k�nyvm�v�szetre k�vetkeztethet�nk.

Legr�gibb miniat�r�val d�sz�tett k�dexeink a Kah�ti-k�dex (Z�gr�b, �rseki k�nyvt�r MR 126.) �s a Szelepcs�nyi-k�dex (Nyitra, K�ptalani k�nyvt�r 118.). Az els� 1060 �s 1083 k�z�tt keletkezett, a m�sodik a XI. sz�zad v�g�r�l val�. Mindkett�ben d�szes kezd�bet�k vannak, a Szelepcs�nyi-k�dex nagyobb m�rt�kben d�sz�tett.

A XII. sz�zadb�l val� a Codex Albensis (Graz, Egyetemi k�nyvt�r), amely Sz�kesfeh�rv�ron k�sz�lt, a sz�zad els� fel�ben. Ezt k�t szinten tartott inici�l�k d�sz�tik. Ugyancsak XII. sz�zadi az Admonti-k�dex (Budapest, OSZK Clmae 433.), mely Szent Istv�n t�rv�nyeit tartalmazza; ebben is n�h�ny inici�l�t l�thatunk.

Vitatott a Csat�ri (vagy Gutkeled) biblia (Wien, �NB, Ser. nove 2701-2702) magyarorsz�gi keletkez�se, k�ts�gtelen azonban, hogy a k�dex a Gutkeled nemzets�g birtok�hoz tartoz� csat�ri kolostor sz�m�ra k�sz�lt �s ott is haszn�lt�k. A n�met m�v�szett�rt�net szerint a k�tk�tetes biblia gazdag �s sz�nvonalos illumin�l�sa salzburgi eredet�, Gerevich Tibor viszont kimutatta, hogy a miniat�r�k st�lusa m�s egykor� magyarorsz�gi m�v�szeti eml�kek st�lus�val van k�zeli rokons�gban. A m�v�sz felt�n� naturalizmussal festette a n�v�nyeket, madarakat, de hatottak r� biz�nci �s karoling el�k�pek is.

Az els�, m�v�szileg jelent�s alakos miniat�r�kat a Pray-k�dexben (Bpest, OSZK, MNy. l.) tal�ljuk. E XII. sz�zadi sacramentariumban. a Micrologus �s a kalend�rium k�z�tti lapokon a k�vetkez� �br�zol�sok vannak: Krisztus a keresztf�n, lev�tel a keresztr�l, l�togat�s a s�rn�l, tr�nol� Krisztus. Sz�ngazdags�g n�lk�li, egyszer� vonalas rajzzal k�sz�lt kompoz�ci�k, de nem tagadhatj�k le a rokons�got a Csat�ri-biblia d�sz�t�s�vel. Ebb�l a korb�l val� a N�met�jv�ri Missz�le (G�ssing, Ausztria) is.

A XIII. sz�zadb�l is kev�s eml�k maradt f�nn. Anonymus Gest�ja els� kezd�bet�j�nek piros �s z�ld sz�nekkel k�sz�lt tollrajzos inici�l�ja azonos az egykor�, a francia kancell�ria oklevelein alkalmazott d�sz�t�sek st�lus�val. A Biz�ncban nevelkedett III. B�la (1173-1196) feles�ge francia volt, ebben az id�ben jut el a francia kult�ra �s m�v�szet hat�sa Magyarorsz�gra.

A Pannonhalm�n �rz�tt Liber ruber (1240) keskeny inici�l�i is ezt a francia, kalligrafikus st�lust k�vetik. Nyilv�nval�an a magyarorsz�gi �r�stud�k is a p�rizsi egyetemen szerezt�k ismereteiket; tudjuk, hogy a sz�zad v�g�n az �gostonrendi Alexander de hungaria a p�rizsi Sorbonne professzora volt.

Ugyanakkor a XIII. sz�zad folyam�n m�r a bolognai egyetemnek is sok magyar hallgat�ja volt. Az utols� �rp�dh�zi kir�ly, III. Endre �desanyja a velencei Morosini Tomasina. A berni Historisches Museumban �rzik III. Endre �zvegy�nek, �gnesnek diptichonj�t, melynek kerete velencei �s biz�nci st�lusban k�sz�lt m�v�szi kivitel� �tv�smunka. A diptichonon 44 pergamenre festett, hegyikrist�llyal fedett miniat�ra van, melyek Krisztus �let�b�l vett jeleneteket �s magyar szenteket �br�zolnak. A miniat�r�k minden val�sz�n�s�g szerint a magyar kir�lyi udvarban k�sz�ltek.

A XIV. sz�zadban a magyar tr�nra ker�lt Anjouk k�zvet�t�s�vel felt�nik Magyarorsz�gon az it�liai m�v�szet hat�sa. R�bert K�roly uralkod�sa alatt (1308-1342) er�s�dnek a gazdas�gi, kultur�lis kapcsolatok Olaszorsz�ggal. A k�dexm�v�szet ekkor m�g f�leg kolostori m�v�szet volt, gradu�l�k �s misek�nyvek k�sz�ltek, p�lda erre a budapesti Egyetemi K�nyvt�r Cod. lat. 34. jelzet� k�dexe, mely �rdekes instrukci�kat tartalmaz antifon�riumok �s gradu�l�k k�sz�t�s�re n�zve. T�bb gradu�le keletkezett ebben a korban hazai ferences kolostorokban (EK Cod. lat. 119., 121., 122., 123.). Ezekben piros �s k�k sz�nnel rajzolt inici�l�k, drolerie-k �s kiss� esetlen emberi alakok is tal�lhat�k.

A XIV. sz�zadban Pozsonyban is vir�gzott a miniat�ram�v�szet, mint ezt az OSZK-ban �rz�tt un. pozsonyi missz�l�k is bizony�tj�k (Clmae 94, 214, 220 �s 435).

Finoman rajzolt inici�l�k, nativit�s-jelenetek �s k�nonk�pek jelent�sek ezekben a k�dexekben.

A sz�zad k�zepe fel� egyre er�s�dik az it�liai - f�leg d�lolasz - hat�s. Ennek a m�v�szetnek n�h�ny igen kimagasl� eml�ke maradt f�nn. A sz�zad els� fel�b�l val� a gazdagon d�sz�tett Nekcsey-biblia (Nekcsey D�m�t�r a kir�ly kincst�rnoka volt), amelyet a washingtoni Library of Congress-ben �riznek. A k�dex gazdag, m�v�szi illumin�ci�ja bolognai hat�st mutat, de magyar vonatkoz�sai miatt fel kell t�telezn�nk, hogy haz�nkban k�sz�lt, ami azt is bizony�tja, hogy a kir�lyi udvar mellett m�s mec�n�sok �s bibliofilek is voltak m�r ekkor.

Egy m�sik, a sz�zad k�zepe fel� tehet� kiemelked� k�nyvm�v�szeti eml�k�nk az �n. Vatik�ni Legend�rium, melynek n�h�ny sz�tsz�r�dott lapj�t a New York-i Morgan Libraryben �s a leningr�di Ermitage-ban �rzik. Ez a k�dex szentek �let�t tartalmazza, k�zt�k a magyar szentek�t is, ami meghat�rozza a k�zirat keletkez�se hely�t. Gazdag, alakos miniat�ra-d�sze k�zeli rokons�gban van egyr�szt a Nekcsey-bibli��val, m�sr�szt a K�pes Kr�nik�val.

E kor m�v�szi t�rekv�seinek legmagasabb sz�nvonal�t �ri el az I. Lajos kir�ly idej�ben, 1360 k�r�l k�sz�lt K�pes Kr�nika, melyet ma az OSZK K�ziratt�r�ban �riznek (Clmae 404.). Sajnos, sem a kr�nika sz�veg�nek szerz�j�t, sem a mini�tor nev�t teljes bizonyoss�ggal nem ismerj�k. K�ts�gtelen azonban, hogy a k�dexet d�sz�t� 147 miniat�ra (nem sz�m�tva a lapsz�li dekorat�v d�sz�t�seket) haz�nkban k�sz�lt. A m�v�sz, olasz hat�s alatt ugyan, de kor�nak magyar t�rsadalm�t �r�k�tette meg a t�rt�nelmi sz�veghez festett k�peken, jeleneteken. �rp�dh�zi kir�lyok, hercegek, udvari emberek, intrikusok alakja jelenik meg a k�dex lapjain.

A jelenetek: koron�z�sok, templom�p�t�s �s f�leg csatak�pek. A k�pek hangulata �ltal�ban v�ve ink�bb s�t�t, komor, s�t tragikus sz�nezet�; nyoma sincs benne a Franciaorsz�gban �s n�met f�ld�n ebben az id�ben m�r nagy m�rt�kben elterjedt lovagreg�nyek pomp�j�nak, sokszor humoros der�j�nek �s a lovagi t�rgy� l�rai k�lt�szet hangulat�nak.

A K�pes Kr�nika m�v�sz�nek m�g egy k�ts�gtelen munk�j�t ismerj�k: az Oxfordban �rz�tt Secreta secretorumot, mely j�val egyszer�bb d�sz�t�s�, mint a K�pes Kr�nika, de bizonyos, hogy ez is I. Lajos sz�m�ra k�sz�lt.

A XIV. sz�zad m�sodik fel�ben k�sz�ltek egyh�zi c�l�, f�leg liturgikus k�dexek is. �gy pl. a jelenleg Gyulafeh�rv�rt (Rom�nia) �rz�tt missz�le, mely Csuk�rdi Henrik pozsonyi �rkanonok sz�m�ra k�sz�lt. A k�dex inici�l�iba festett alakok �br�zol�s�ban realizmusra val� t�rekv�st figyelhet�nk meg.

I. Lajos hal�la (1382) ut�n nem sokkal Luxemburgi Zsigmond ker�lt a magyar tr�nra (1387-1437). Ez a k�r�lm�ny a sz�zadfordul� magyar miniat�ram�v�szet�ben is v�ltoz�st hozott: �t �vtizeden kereszt�l, eg�szen a magyar humanizmus kezdet�ig az olasz Trecento dekorat�v elemei hely�be a francia �s osztr�k g�tika jellegzetes d�sz�t�mot�vumai l�pnek.

1394-b�l ismerj�k Miskolci L�szl� mini�tor nev�t, akinek misek�nyvbeli k�nonk�pe (Eger, P�sp�ki k�nyvt�r U 2. IV. 5.) g�tikus m�lys�ggel fejezi ki az �t�lt jelenetet. A kor d�ln�met, osztr�k �s cseh miniat�ram�v�szet�vel val� rokons�gra mutat a v�ci �tv�sc�h szerk�nyve (OSZK Clmae 377.), melyet 1423-ban Johannes de Vacia mini�tor k�sz�tett. A c�mlap inici�l�j�n Szent Eligiust, az �tv�s�k v�d�szentj�t �br�zolta, a mesters�ghez tartoz� eszk�z�kkel.

Ennek a kornak is t�bb eml�k�t k�lf�ld�n �rzik. Ezek k�z�l is igen sz�p a b�csi Historia Troyana, melyet minden bizonnyal Martinus Opifex k�sz�tett Borb�la kir�lyn� sz�m�ra. Martinus Opifex m�v�szete francia-burgund hat�s alatt �llt. Az ebben a korban Magyarorsz�gon k�sz�lt els� d�sz�tett c�meres nemeslevelek egyik�n kimutathat� Martinus Opifex hat�sa

Haz�nkban �rz�tt ugyancsak vil�gi t�rgy� eml�k Kyeser Bellifortisa, amely Liber de septem signis n�ven ismert (MTA K�ziratt�ra, Cod. lat. 2^O 14.), s amelyben szimbolikus k�pek feltehet�en Zsigmondot mint a Napot �s Borb�la kir�lyn�t mint V�nuszt �br�zolj�k. Val�sz�n�, hogy ez a v�zfestm�nysorozat Zsigmond gy�jtem�ny�b�l sz�rmazik.

K�t �rt�kes, sz�pen illumin�lt egyh�zi t�rgy� k�dex maradt r�nk P�l�czy Gy�rgy esztergomi �rsek (1423-1439) tulajdon�b�l. Az egyik egy brevi�rium (Salzburg, Studienbibliothek V. 1. E. 60.), melynek kalend�rium�ban szokott hely�k�n szerepelnek a magyar szentek. A c�mlap B inici�l�j�ban D�vid kir�ly h�rf�z� alakja l�that�, ezenk�v�l m�g vir�gos lapsz�lekkel �s inici�l�kkal d�sz�tett tizenhat lapja van, alakos jelenetekkel.

Az �rsek m�sik k�nyve egy Missale Strigoniense, melyet az OSZK k�ziratt�ra �riz (Clmae 359.). A k�t k�dex nem egy k�z munk�ja. A Salzburgba ker�lt brevi�rium miniat�r�i Martinus Opifex hat�s�t mutatj�k, melyhez k�pest a missz�le miniat�r�i ig�nytelenebbek.

A magyarorsz�gi k�nyvm�v�szet �s k�nyvkult�ra tet�fok�t a XV. sz�zad m�sodik fel�ben �rte el. Vit�z J�nos hat�s�ra utols� �veiben V. L�szl� is �rdekl�d�st kezdett mutatni a humanizmus ir�nt, mint ez 1454-ben Alfonso n�polyi kir�lyhoz �s Borso d'Este ferrarai herceghez int�zett leveleib�l kit�nik. Vit�z igazi tan�tv�nya azonban ezen a t�ren Hunyadi M�ty�s volt. Maga Vit�z J�nos m�r v�radi p�sp�ks�ge idej�n k�nyvt�rat alap�tott, melynek fejleszt�s�t esztergomi �rseks�ge idej�n folytatta. A Vit�z tulajdon�b�l ma ismert k�dexek nagy r�sze azonban It�li�b�l val�, csup�n n�h�ny olyan Vit�z k�ziratot ismer�nk, amelyeknek �ppen g�tikus st�lus� d�sz�t�se mutatja, hogy Magyarorsz�gon k�sz�ltek (Victorinus, Regiomontanus).

A M�ty�s kir�ly budai k�nyvt�r�b�l fennmaradt 180 hiteles korvina k�z�l is csup�n n�h�nyr�l lehet felt�telezni st�luskritika alapj�n, hogy haz�nkban k�sz�ltek (Trapezuntius-csoport, Cassianus-csoport). De ha itt k�sz�ltek is, vitathatatlanul az egykor� renesz�nsz, firenzei �s velencei k�nyvd�sz�t� m�v�szet hat�sa alatt �lltak. Megtal�lhatjuk viszont a fennmaradt korvin�k k�z�tt a nagy olasz mesterek: Cherico, Gherardo �s Giovanni di Monte �s Attavante t�bb kiv�l� alkot�s�t.

A kir�ly k�nyvszeretet�nek p�ld�ja kihatott k�rnyezet�re, a f�urakra �s f�papokra is. Nagylucsei D�czy Orb�n, egri p�sp�k, Gar�zda P�ter nyitrai f�esperes, B�thori Mikl�s v�ci p�sp�k, Filipecz J�nos v�radi p�sp�k, K�lm�ncsehi Domokos sz�kesfeh�rv�ri pr�post nem egy d�szesen illumin�lt k�dexe maradt f�nn. Ezek k�z�l egyik legszebb, haz�nkban �rz�tt k�dex (OSZK Clmae 446.) K�lm�ncsehi Domokos brevi�riuma, mely felt�telezhet�en a budai k�nyvk�sz�t� m�helyben k�sz�lt, b�r illumin�tora, Franciscus de Castello Italico, neve alapj�n it�liai sz�rmaz�s� volt.

M�ty�s hal�la ut�n a k�nyvm�v�szet haz�nkban hanyatl�snak indult, amit az 1526-os moh�csi csata betet�z�tt. Tal�n az utols� renesz�nsz f�pap, Szatm�ri Gy�rgy esztergomi �rsek (1522-t�l), aki tudom�nyp�rtol�s�r�l �s �p�tkez�seir�l volt ismert, z�rja be a magyar bibliofilek sor�t. C�mer�vel ell�tott egyetlen k�nyv�t, egy Esztergomi Brevi�riumot a p�risi Bibliotheque Nationale �riz (Ms. lat. 8879). A pazar f�nnyel ki�ll�tott k�dex azonban nem magyar munka: miniat�r�it az a Boccardino Vecchio k�sz�tette, aki Attavante tan�tv�nya volt, s m�r M�ty�s sz�m�ra is dolgozott.

A XV-XVI. sz�zadfordul�n k�sz�lt m�g n�h�ny d�szes, liturgikus k�nyv k�z�r�ssal �s k�zi d�sz�t�ssel. Azonk�v�l k�sz�ltek m�r egyszer�bb ki�ll�t�s�, magyar nyelv� k�dexek is, f�leg ap�c�k �s vil�giak sz�m�ra. Ezek k�z�l legszebb a renesz�nsz vir�gmot�vumokkal d�sz�tett, �n. Festetich-k�dex (OSZK MNy. 72.), mely 1490 ut�n a nagyv�zsonyi p�losok kolostor�ban k�sz�lt �s Kinizsi P�ln� Magyar Benigna tulajdona volt.