Szak�ly Ferenc s�rj�n�l

ENGEL P�l

1999. j�lius 15.

Igaztalan, hogy a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�nak a legfiatalabb t�rt�n�sz tagj�t�l kell b�cs�t vennie. Igaztalan, hogy az Akad�mia T�rt�nettudom�nyi Int�zete is, tudom�nyos oszt�lyvezet�i k�z�l, azt b�cs�ztatja most, akit m�g �vek v�lasztottak el a nyugd�jkor hat�r�t�l. �s szinte m�r a term�szet ellen val�, hogy a fiatalabb p�lyat�rsr�l az id�sebbnek kell megeml�keznie. Bar�tot temetni mindenk�pp szomor�, de fiatalabb bar�tot k�tszeresen az.

Szak�ly Ferenc ez �v (1999) okt�ber 28-�n m�g csak 57 �ves lett volna. Zalaegerszegen sz�letett, de Szeksz�rdon nevelkedett �s iskol�it is ott j�rta ki. Tolna megyeinek vallotta mag�t, sz�l�v�ros�hoz �s megy�j�hez mindv�gig szoros sz�lak f�zt�k, a t�rt�net�kkel sokat �s sz�vesen foglalkozott. Szeksz�rdr�l ker�lt igen fiatalon, nyomban �retts�gi ut�n a f�v�rosba, majd 1962-ben felv�telt nyert a budapesti E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetemre. A diploma megszerz�se ut�n a Pest Megyei Lev�lt�rban, majd a Nemzeti M�zeumban dolgozott. 1977-ben lett a T�rt�nettudom�nyi Int�zet munkat�rsa, ahol 1985 �ta a kora �jkori oszt�lyt vezette. A kandid�tusi fokozatot m�g muzeol�gus kor�ban, 1976-ban szerezte meg. 1992-ben elnyerte a t�rt�nettudom�nyok doktora c�met, �s 1995-ben, mind�ssze 53 �ves kor�ban lett az Akad�mia levelez� tagja. Ennyi di�h�jban az a ragyog� p�lya, amelynek most oly hirtelen v�ge szakadt.

Mind�ssze 27 �ves volt, amikor els� k�nyve megjelent, az �n. parasztv�rmegye addig j�form�n ismeretlen int�zm�ny�r�l. F� �rdekl�d�si ter�lete ez�ta mindv�gig a t�r�k–magyar egy�tt�l�s kora maradt. Terjedelmes tanulm�nyt szentelt az 1526 el�tti t�r�k–magyar h�bor�k t�rt�net�nek; t�bbsz�r �rt Hunyadi M�ty�sr�l �s kor�r�l; k�l�n k�tetben foglalkozott a moh�csi csat�val �s el�zm�nyeivel, illetve a h�rhedt velencei kalandor, Lodovico Gritti �letp�ly�j�val. A legf�k�ppen m�gis a t�r�k h�dolts�g kora bilincselte le: arra keresett v�laszt, mik�ppen, milyen er�knek k�sz�nhet�en volt k�pes a magyars�g t�l�lni azt a m�sf�l �vsz�zadot, amikor nem volt saj�t orsz�ga, r�szben egy idegen kult�r�j� birodalom kereteiben �lt, �s k�zben folyamatosan v�rzett �s pusztult. A t�l�l�s technik�i foglalkoztatt�k, a mindennapok h�sei, mez�v�rosi polg�rok, parasztok, lelk�szek �s keresked�k, akik ennyire elviselhetetlen k�r�lm�nyek k�z�tt is megpr�b�ltak valahogy boldogulni, �s k�zben emberek maradtak. Noha � maga katolikus volt, vil�gosan l�tta �s mindig hangs�lyozta a reform�ci� k�l�n�sen nagy szerep�t a magyar nyelv �s kult�ra fennmarad�s�ban.

Tudom�nyos rangj�t �s tekint�ly�t ezekkel a munk�ival szerezte: hatalmas forr�sismeret�vel, pontos elemz�seivel, keresetlen �s m�gis eleg�ns st�lus�val, �s legf�k�ppen vil�gos �s meggy�z� �rvel�s�vel. Az �rdekl�d� nagyk�z�ns�g 1990-ben a Vir�gkor �s hanyatl�s szerz�jek�nt ismerhette meg. Ebben, a Magyarok Eur�p�ban c. �sszefoglal�s m�sodik k�tet�ben ny�jtotta mesteri �sszegz�s�t mindannak, amit a 15–17. sz�zad magyar �s eur�pai t�rt�net�b�l a mai olvas� sz�m�ra a legfontosabbnak v�lt.

Alkot� munk�ja mellett arra is szak�tott mindig id�t, hogy r�szt v�llaljon a tudom�ny szervez�s�ben �s m�k�dtet�s�ben. Szeretett �s tudott is szerkeszteni: �jj��leszt�je �s f�szerkeszt�je volt a T�rt�nelmi Szeml�nek, szerkeszt�je �s gyakori szerz�je a Hist�ri�nak. Tudom�nyos k�z�leti munk�ss�ga pedig alig sz�mba vehet�: f�titk�ra, majd aleln�ke a Magyar T�rt�nelmi T�rsulatnak, aleln�ke az Akad�mia m�sodik oszt�ly�nak; a rendszerv�lt�s el�tt hossz� id�szakon �t d�nt� szava volt a Tudom�nyos Min�s�t� Bizotts�gban, k�s�bb pedig �veken �t a Magyar Akkredit�ci�s Bizotts�gban k�pviselte szakm�j�t. Hajland� volt r�szt venni minden olyan kezdem�nyez�sben, ahol tenni lehetett valamit a t�rt�nettudom�ny�rt �s annak m�vel�i�rt.

Van azonban a tev�kenys�g�nek egy olyan oldala, amely tal�n munk�in�l is t�bb figyelmet �rdemel. Most, a s�rj�n�l �llva hely�nval�, hogy els�sorban erre eml�kezz�nk. Meggy�z�d�sem, hogy � is ezt tartan� �letm�ve legfontosabb �zenet�nek.

Szak�ly Ferenc nemzeti elk�telezetts�g� t�rt�n�sz volt a sz� legjobb �rtelm�ben. A t�rt�nelemb�l azt a tanuls�got vonta le, hogy soha nem volt �s ma sincs egyetlen igaz �t; hogy nem sz�ks�gk�ppen mindenki ellens�g, aki nem azon az �ton j�r, mint a mi�nk; hogy a m�lt panoptikuma nem oszthat� j�kra �s �rul�kra; hogy minden t�borban voltak h�s�k �s hitv�nyak, s�t egyazon l�lekben is megf�rt egym�ssal a j� �s a rossz. Ak�rcsak szellemi el�dje, Szekf� Gyula �s atyai bar�tja, Kos�ry Domokos, � is azon f�radozott eg�sz �let�ben, hogy helyrebillentse t�rt�nelemszeml�let�nket, amelyet t�l egyoldal�nak v�lt. Munk�iban mindig arra pr�b�lt figyelmeztetni, hogy a m�ltunk soksz�n�, �s t�bbf�le �rt�k van benne.

Ami a k�zelm�ltat illeti, ezt a t�relmet �s bel�t�st sug�rozta �t bar�taira �s koll�g�ira, �s ezzel valami nagyon fontosat tett valamennyi�nk�rt. Az ut�bbi �vtized folyam�n nap mint nap tapasztalhattuk a szomor� t�nyt, hogy a magyar �rtelmis�g elitje szemben �ll�, s�t ellens�ges t�borokra szakad sz�t. A t�rt�nettudom�ny ama kiv�teles ter�letek egyike volt, ahol ez nem k�vetkezett be; ahol ellent�tes vil�gn�zet� alkot�k mindm�ig sz�ba �llnak egym�ssal, �s akik bar�tok voltak, azok bar�tok is tudtak maradni. Mindannyiunk szerencs�je, hogy ez �gy alakult; de abban, hogy �gy alakult, Szak�ly Ferencnek, az � vitathatatlan tekint�ly�nek d�nt� szerepe volt. Az � szak�rtelm�t, tehets�g�t, jellem�nek integrit�s�t nem lehetett k�ts�gbe vonni; olyan integrat�v egy�nis�g volt, akit mindenki k�nytelen tisztelni, p�rt�ll�sra val� tekintet n�lk�l. � pedig azt sugallta, hogy embert�rsaink meg�t�l�s�ben is ugyanez a h�rom dolog legyen a m�rce: a hozz��rt�s, a tehets�g �s a jellem. Ez a b�lcsess�g �s t�relem, a sz�l�f�ldnek ez az �rtelmes szeretete tal�n a legfontosabb e pillanatban mindabb�l a sokb�l, amit �r�ks�g�l hagyott r�nk. K�sz�net �rte mindannyiunkt�l.

http://www.tankonyvtar.hu/historia-1999-08/historia-1999-08-szakaly