S�rosi B�lint:

H�rad�sok az els� cig�nyband�kr�l*

Muzsika 2000. december, 43. �vfolyam, 12. sz�m, 15. oldal

A 18-19. sz�zad fordul�j�nak �vtizedeiben alakul ki �s v�lik hossz� id�re magyar nemzeti ismertet�jeggy� �s m�rc�v� a verbunkos zene st�lusa. E st�lusnak ugyanazt kellett kifejeznie, amit a d�szes magyar viselet, magyar t�nc, �s mindenekel�tt a meg�jul� magyar nyelv fejezett ki: a korszer� nemzeti t�rekv�seket. Nyelv�j�t�s volt ez is, ha lefoly�s�ban, m�reteiben �s eredm�ny�ben nem hasonl�that� is az irodalmi nyelv�hez. Hangszeres jelleg� �s reprezentat�v ig�ny� st�lusv�lt�sr�l l�v�n sz�, gyakorlati lebonyol�t�s�hoz hivat�sos amb�ci�j� zen�szekre volt sz�ks�g. Ez az ig�ny hozta l�tre a cig�nyzenekarokat.

Cig�nyzen�szekr�l Magyarorsz�gon a 15. sz�zad v�ge �ta tudunk. Nem a cig�nys�g nagyobb csoportjaival j�ttek, hanem zen�szk�nt �rkeztek Magyarorsz�gra, d�lkeletr�l, a t�r�k�k �ltal megsz�llt ter�letekr�l. Sz�muk a 18. sz�zadra megn�tt, �s zeneileg oly m�rt�kben asszimil�l�dtak, hogy ekkor m�r j�r�szt �ket tekintett�k a hangszeren j�tszott hagyom�nyos magyar zene hiteles k�pvisel�inek. �rthet�, ha a nemzeti t�rekv�seiben er�s�d� t�rsadalom figyelme �ntudatlanul is fel�j�k fordult: nem csup�n sz�rakoztat�knak tekintette �ket, hanem t�l�k v�rta a nemzet m�lt� zenei k�pviselet�t. Legjobbjaikat ennek a sz�nd�knak megfelel� m�rt�kben �s kitart�ssal seg�tette.

Kor�bbi sz�rv�nyos eml�t�sek ut�n az els� r�szletesebb �s hitelesnek elfogadhat� h�rad�st cig�nyzen�szekr�l a b�csi Anzeigen aus saemtlich kaiserl. koenigl. Erbl�ndern 1776. �vi m�sodik �s harmadik sz�m�b�l kapjuk. Nagyj�b�l ett�l az id�t�l lehet sz�m�tani azt a korszakot, mikor a magyarorsz�gi cig�nyzen�szek egy r�sze, mintegy kiv�lva az addigi hazai �s nemzetk�zi "n�pi" keretb�l, a magyar nemzeti zene m�vel�s�ben �s fejleszt�s�ben fokoz�d� m�rt�k� szerepet kap. Ett�l az id�t�l kezdve alakul ki �s foglalja el hely�t a nemzeti sz�rakoztat� zen�l�sben a cig�nyzenekar �s annak m�ig �rv�nyes j�t�kst�lusa - az a zen�l�sm�d, melyet itthon �s k�lf�ld�n, f�lrevezet� pontatlans�ggal, legink�bb cig�nyzen�nek szok�s nevezni. Ebb�l, a 18. sz�zad harmadik harmad�val kezd�d�tt, 7-8 �vtizedre terjed� korszakb�l sz�rmaznak t�bbs�g�kben azok a forr�s�rt�k� inform�ci�k, melyekhez k�s�bb vissza-vissza kell lapoznunk, hogy l�ssuk, mit hogyan sz�nezett, ferd�tett el a romantikus nemzeti buzgalom a cig�nyzen�szek m�ltj�r�l, szerep�r�l.

Az a t�rsadalom, melyben a sajt� �ltal figyelemmel k�s�rt cig�nyzen�szek m�k�dnek, term�szetesen nem a "n�p", hanem a korszak hivatalos t�rsadalma - mindenekel�tt a vid�k urai. �k a k�zvetlen fenntart�k, t�mogat�k, tan�ttat�k �s tan�t�k. K�z�tt�k �s a cig�nyzen�szek k�z�tt feud�lis jelleg� a kapcsolat. A patr�nus dikt�l, a zen�sz messzemen�en alkalmazkodik �s kiszolg�l; cser�be - ha �rdemesnek tartj�k r� - b�kez�en gondoskodnak r�la, nem ritk�n atyaian k�nyeztetik, csod�lj�k. A zen�sz t�mogat�sa mindink�bb hazafias k�teless�g is, hiszen �ltal�nos meggy�z�d�s szerint � a nemzeti karakter zenei kifejez�je.

A korai cig�nyband�kr�l k�sz�lt sajt�adatok eddig j�r�szt felt�ratlanok voltak. Ez�rt c�lszer�nek l�tszik ezek fontosabbj�b�l n�h�nyat legal�bb kivonatosan itt is k�z�lni. Ezek az adatok foglalj�k el a jelen keret nagyobb r�sz�t.**

1776. janu�r 10. �s 17. Anzeigen... [ford�t�s n�metb�l]

A cig�nyok sok helyen csak a parasztokat �s az alacsonyabb rend� embereket szolg�lj�k ki zen�j�kkel. Az el�kel�k, akik m�s zen�t hallanak maguk k�r�l, elt�velyed�snek tekintik, ha vigass�gaikon ezzel a n�ps�ggel szolg�ltatj�k ki magukat. Ez esetben a cig�ny azoknak a szok�saihoz �s �zl�s�hez igazodik, akiket kiszolg�l. [...] Ezzel szemben m�gis akadnak nem is ritk�n olyan cig�nyok Magyarorsz�gon �s Erd�lyben egyar�nt, kik csup�n zen�j�kkel nagy dics�s�get szereztek �s n�h�ny megy�ben szinte az egyetlenek, kik ez�ltal felt�n�st keltettek. Maga Debrecen szabad kir�lyi v�ros is bizony�thatja ezt. G�m�r megy�ben a legjobb zen�szek Runya k�zs�gben tal�lhat�k, N�gr�d megy�ben pedig Salg� �s Kolonda k�zs�gek csak arr�l h�resek, hogy az ottani cig�nyok k�z�l ker�lnek ki a legjobb heged�s�k, n�k �s f�rfiak egyar�nt, akik az uras�gokn�l �s az el�kel�bb nemess�gn�l lakodalmak �s vigass�gok alkalm�val a legnagyobb tetsz�s mellett teszik szolg�latukat. [...] Minthogy ez a Czinka Panna a heged�l�sben mindj�rt fiatalon eg�szen szokatlan hajlamot �s tehets�get mutatott, a falu akkori birtokosa (L�nyi J�nos) megragadta az alkalmat, hogy a cig�nyl�nnyal pr�b�t tegyen, �s megtudja: ir�ny�t�s �s tan�t�s mellett mire jut e m�v�szetben. Ilyen sz�nd�kkal b�zta �t a legjobb rozsny�i heged�s gondjaira. Nem sok id� telt el, �s a l�ny �sszes oktat�j�t fel�lm�lta. R�vid id� alatt �gy felt�nt �s elterjedt a h�re, hogy ad�d� �nneps�gekre k�l�nb�z� tekint�lyes urak, hogy zen�j�t �lvezhess�k, 20-30 m�rf�ldnyire is elhozatt�k G�m�rb�l. [...] Ura �s apai gondvisel�je egy h�res b�g�s kov�csmesterrel h�zas�totta �ssze, kinek egyik testv�re kontr�s, a m�sik cimbalmos volt. Ezek egy�tt olyan k�rust alkottak, mely minden alkalommal a jelenlev�k csod�lat�t �s teljes megel�ged�s�t �rdemelte ki. [...] K�ls� megjelen�s�t tekintve e cig�nyn�nek nem volt �ppens�ggel sz�p alkata; nagyon fekete, himl�helyes volt, �s nyak�n iszonyatos golyva �ktelenkedett. Mindez azonban nem cs�f�totta �t el, mert illemtud�sa, �lt�zet�nek tisztas�ga, �s f�leg kiv�teles zenei tehets�ge a term�szeti hib�kat elf�dte. Jellem�ben szinte nem volt nyoma a cig�nyok hib�inak �s f�ktelens�geinek. Maga �s h�za n�pe tisztess�gesen �lt�zk�d�tt, mely c�lra j�tev�j�t�l minden h�rom �vben eg�sz csal�dj�val egy�tt �j v�r�s ruh�t kapott aj�nd�kba. Tudott magas rang� uras�gokkal is kellemes �s mulattat� m�don t�rsalogni. Figyelemre m�lt� tetszet�ss�ggel �s tiszt�n besz�lt magyarul. [...] � maga, ha nem a muzsik�l�ssal volt elfoglalva, mosott, kenyeret s�t�tt, �s hasonl� h�ztart�si feladatokat l�tott el, vagy f�rj�nek seg�tett a kov�csm�helyben, amit igen sz�vesen tett. [...] Mec�n�sa a Saj� foly� mellett egy szob�b�l �s egy kov�csm�helyb�l �ll� k�nyelmes h�zat �p�ttetett neki �s csal�dj�nak. � bek�lt�z�tt a lak�s�ba, de azt csak t�len haszn�lta. Mihelyt bek�sz�nt�tt a tavasz, a nevezett foly� partj�n z�ld v�szonb�l a maga �s h�zn�pe sz�m�ra h�rom vagy n�gy s�trat vert, �s ott t�borozott teljes k�rnyezet�vel k�s� �szig […]

1784. m�rcius 13. Pressburger Zeitung

Aus Siebenb�rgen, vom 26 Febr. [ford�t�s n�metb�l]

Az enyedi reform�tus koll�giumban jelenleg a legjobb el�menetellel tanulja a teol�gi�t egy cig�ny, �s ami a legnagyobb ritkas�g, feddhetetlen, p�ldaad� �letvitel� �s sokoldal�an tehets�ges. - A kolozsv�ri v�rosi magisztr�tus az ottani cig�nyok felvil�gos�t�s�t lelkesen a sz�v�n viseli; de a cig�ny minden erej�vel ellen�ll annak, hogy a k�lv�rosi elemi iskol�ba bel�pjen. N�mely any�k �rj�ngtek, mintha gyerek�ket v�g�h�dra vinn�k; emezek �v�lt�ttek �s sikoltoztak, derekukra k�telet k�tve kellett �ket az iskol�ba hurcolni. A m�r feln�tt ifjaknak a legkevesebb fogalmuk sincs a vall�si k�teless�gekr�l �s Istenr�l. Minden, amit Istenr�l tudnak, maga a n�v; �s tal�n ez is ismeretlen volna sz�mukra, ha a koldul�shoz nem volna r� sz�ks�g�k. [...] A gal�ntai cig�nyok Magyarorsz�gon kiv�l� zen�szek, s mi t�bb, zenem�v�szk�nt is haszn�lhat�k. Gyakran �ri zenekarokban foglalnak helyet, �s sohasem j�tszanak kotta n�lk�l. A t�ncokon k�v�l koncerteket �s szimf�ni�kat is adnak el�. K�pzetts�g�k k�ts�gtelen�l ink�bb a m�v�szetnek, mint a term�szetnek k�sz�nhet�.

1790. j�nius 1. Magyar Kurir

Kolosv�r 26. M�y.

Egy 12 ujj polg�ri szem�llyekb�l �ll� legh�resebb kolosv�ri musik�s k�rus h�rom szekereken ma indula ki musika sz�val Kolosv�rr�l �s m�gyen a' Magyar orsz�gi gy�l�snek szolg�latj�ra Bud�ra �s Pestre. Ezek l�sznek azok a' musikusok, kik meg fogj�k mutatni az idegen nemzetek el�tt is, mennyire mehessen a term�szeti hajland�s�g; mert ezek el�tt sok mesters�ggel tanult musikusok fogj�k magokat megsz�gyenleni. Ezen musikusok serg�nek feje J�si �s Tsutsuj. Ezek azok, kik a mi eml�kezet�nkre m�g eddig az eg�sz vil�gon legjobb magyar n�t�kat tudnak vonni.

1790. november 16. Magyar Kurir

Nevezetes vala a czig�nyokra n�zve ezen h�napnak 13-dikja, a mid�n Posonyban a Prim�s �r � Em.-ja h�z�ban azon nevezetes kir�lyi b�ll tartat�k. Voltanak ugyan itt 12 n�met musik�sok - de hogy esett, hogy nem - 6 Tsal�-k�zi czig�ny musik�sok is hellyet tal�ltanak vala magoknak ezen kir�lyi m�dra fel�kesittetett b�ll piatzon - m�g pedig ollyan borzosan �s szennyes rongyoss�g� form�ban, mint ak�rmelyik serh�zban. Tsak k�pzelhetni, hogy egy ilyen aranyt�l, ez�stt�l, gy�m�ntt�l �s brilli�nt�l f�nyl� gy�lekezetnek, hol ennyi fejedelmi v�rb�l sz�rmoztak val�nak jelen, melly nagy d�sz�re lehettek ezen mosdatlan emberek. Azonban - ak�r milyen mosdatlanok val�nak is ezek, tsak ugyan az eg�sz fels�ges b�lban �k val�nak azok, kik legt�bbet musik�l�nak; mert a jelen val�k k�z�ns�gesen magyar �s lengyel t�ntzokat k�v�nv�n j�rni, a n�met musik�sok ezt nem tudnak vala, minthogy a nagyobbatska magyar udvarok is m�r minuv�t �s sebes t�ntzokat szoktanak j�rni. Rendre musik�lnak vala ezen 2 egym�st csak v�l hegyr�l n�z� korusok; m�g pedig �gy, hogy a n�met musikusok az � el�ttek l�v� �r�sokat alig h�zt�k el a mid�n r�kezdett a fekete banda s k�t �r�ig is el huzta k�nyv n�lk�l, hogy a n�met musik�sok tsak nem musik�jokat r�gj�k vala m�rgekben.

1802. �prilis 6. Magyar Hirmond� 

"Egy banda zsid�kb�l �ll� Muzsikusokat", kik Nagyk�rolyb�l, lakodalmi zen�l�sb�l hajnalban gyalog Irinybe igyekeznek, megt�madj�k egy major juh�szkuty�i. A kuty�kt�l val� f�lelm�ben "r� r�nt L�bli egy magyar n�t�t." M�g a zene sz�l, a kuty�k hallgatnak; a zen�szek pedig v�rj�k, "hogy a majoros tsak elhajtja a muzsik�lis akad�mi�ra egybegy�lt kuty�kat". A majoros v�g�l el�j�n, �s fagyott ujjakkal siker�l a zen�szeknek megmenek�lni�k. Ez eset pedig "annyira elh�resedett, hogy azt a der�k n�t�t, mellyel a megszeppent muzsikusok a kuty�kat mulattatt�k, m�g ma is kutya n�t�nak nevezik."

1813. november 27. Hazai s K�lf�ldi Tud�s�t�sok

Az Eszterh�zy Hg. Regementj�nek Verbunk Musik�ja elvesztette Oct. 20-ik�n egyik legalkalmasabb Tagj�t Rom�n J�sef Frajternek hal�la �ltal. Ez Dud�snak rendeltetv�n a Verbunkhoz, a t�bbi Musika eszk�z�kkel egyeztetve olly helyesen illegette Mezei Sipjait, hogy az eg�sznek kellemetes t�k�lletesed�s�re szolg�lt: s�t n�ha k�zbenk�zben mag�nosan olly m�lats�gos darabokat f�tt, hogy a' Publikum telljes gy�ny�r�ss�ggel hallgatta. […]

1816. febru�r 9. Magyar Kurir

...itt B�tsben egy igen jeles Bal�t vagy T�ntzj�t�k k�sz�lt ilyen tz�m alatt: A' Kis-B�ri Mezei M�latts�g. �mb�r az el�ad�sa ezen jeles T�ntzj�t�knak minden kitelhet� pomp�val �s mesters�ggel menjen v�ghez, a' honnan azt a' B�tsi Publikum nagyobb r�sze nagy megel�ged�ssel �s gy�ny�rk�d�ssel szokta szeml�lni: mind az�ltal a' magyar �rz�s� sz�vek �s f�lek sokban meg�tk�znek, min�m�ek: hogy a' Magyar T�ntzhoz a' n�ta alig hasonl�t valamit a' val�di Magyar T�ntzn�t�hoz; hogy az �lt�zet �ltalj�ban nem magyaros; hogy a magyar sohasem t�ntzol egy t�rsas�gban a' Tzig�nyokkal a' mint itt hib�san el�ad�dik.

1822. szeptember 28. Hazai s K�lf�ldi Tud�s�t�sok

Erd�di P�lffy Leopold f�isp�ni �s pozsonyi v�rkapit�nyi beiktat�s�n "...a Jobb�gyok k�l�mbf�le Nemzeti t�nczokat j�rv�n, hellyel k�zzel mulatt�k az �ri Vend�geket. A mulat� Kast�lyban k�l�n k�l�n el voltak rendelve a Katona �s Czig�ny muzsikusok. �gy v�g mulats�gok k�z�tt az �ri Vend�gek a palot�ban uzsonn�ztak, a palota el�tt pedig �s az erd�ben a Jobb�gyok."

1822. december 10. Magyar Kur�r

Mind eddig el� a Magyar a Sz�p-m�v�szs�g gyakorl�s�t nem hozz� tartoz� sz�rmaz�suak kez�ben hagyta tulajdon haz�j�ban is s maga �zsiai b�szke m�lt�s�ggal n�zte ha vit�z tetteit idegen k�z rajzai a k�vetkez� id�nek �ltal ad�k s �gy hallgatta nemzeti n�t�jit. [...] sokan Haz�nkban, mihelyt a M�v�sz, s�t m�g az �r� is sz�letett Magyar, m�r bizodalmatlans�ggal vannak jeless�g�hez s azon el�it�let miatt, mintha mi csak kardra termettek voln�nk, elb�s�tj�k a t�k�letess�gre v�gy� talentumot [...] ...a Magyarnak mostani els� muzsikusa mint heged�s, s�t nemzeti t�ncz n�t�ira n�zve Compositora is, a legl�rm�z�bb czimbalmosig, Czig�ny. Ez �ll el� czirmos csoportban a lakodalmak s f�rs�ngi napok mulats�gain s n�hol m�g redutokban is [...] mivel tal�n a legcsek�lyebb sors� magyar is, el�g hib�san, maga alatt val�nak tartan�, hogy � szugolyba von�ljon muzsik�j�val. [...] Az �gyes Bihari, heged�lt t�bb �zben kegyes Kir�lyunk � Fels�ge el�tt, gy�ny�rk�dtette j� N�dor Isp�nunk palot�j�ban az Orsz�g-gy�l�si K�veteket, �szt�nz�tte nemes felk�lt seregeink k�z�tt mer�sz von�s� �s a magyar hazai ind�latot kifakaszt� t�nczn�t�jival a nemzeti �rz�st [...] s illyen talentumu ember nem �rdemlett [e] volna a k�z megbecs�l�st? �pen ezen ind�t� okokn�l fogva, Nagy-Ajtai Cserey Farkas, Cs. K. Kamar�s �s M�jor �r Biharit 1820ban Pesten D�n�t Akademicus K�p�r�val lefestette, hogy k�pe k�s�bb id�kben is fennmaradjon. […]

1829. febru�r Tudom�nyos Gy�jtem�ny, 114. lap

Magyar t�ncz P�risban. Febru�rius 9-k�n 1829. Gr�f Apponyi Antal cs�sz�ri �s kir�lyi k�vet f�rang� vend�gek sz�m�ra rendezett farsangi b�lon, f�rang� t�ncosp�roknak - k�zt�k k�lf�ldieknek - a k�zrem�k�d�s�vel nagysiker� magyar t�ncbemutat�t rendez. "A muzsika Biharinak �s a Veszpr�mi Gy�jtem�nynek n�t�ib�l volt v�lasztva, mellyeket �gyes franczia m�v�szek hathatossan j�tszottak."

1829. december Aehrenlese zur Belehrung und Unterhaltung, 409. lap [ford�t�s n�metb�l]

Ezek a zen�szek soha egy darabot eredeti form�j�ban, �gy hogy azt valami saj�tossal meg ne foltozn�k, el� nem adnak. [...] Sokat vesz�dtem azzal, hogy kiv�l� cig�nyokat, kik t�lem egy dalocsk�t megtanultak, meggy�zzek arr�l, hogy azt megfelel� pontoss�ggal j�tssz�k. Hi�ba! �vek ut�n is megtal�ltam ugyanazt a kieg�sz�t� r�szletet ugyanann�l a zen�szn�l; tan�tv�nyai �jabbat tettek hozz�, elvettek bel�le, �s v�g�l a dal felismerhetetlenn� v�lt; az el�ad�snak k�sz�nhet�en azonban mindenkinek tetszett, kiv�ve engem. A rig�k egyenesen �gy tesznek, gondoltam �n, �s hagytam e tollatlanokat is aszerint f�ty�lni, mint cs�r�knek megfelel. Azt�n felt�nt nekem, hogy ritk�n akad k�zt�k olyan, aki h�rnev�t ne �lte volna t�l. A brezn�iak Mozartjak�nt emlegetett Cibulya Marci; Borz� P�l, kit mint a kenyeret, minden vid�m asztaln�l sz�vesen l�ttak, ma m�sodheged�sk�nt vaker�l, ilyenk�nt sem �ppen �p�letesen. Maga Bihari az Orfeus, kinek jobb napjai idej�n egy t�ncdarabk��rt 10-20 gulden volt a j�rand�s�ga, legut�bb egy f�l pint bor�rt is sz�vesen j�tszott [...] mik�pp a cseh az igen �gyesen �s pontosan j�tsz� sz�szt ked�lyes el�ad�sban fel�lm�lja, magyar nemzeti dal dolg�ban nyom�ba sem l�phet a cig�nynak. Az �ri�si er�, ahogy e f�lvadak po�zise a nemzet ked�ly�t �s szellem�t megragadja, sz�momra els�rend� rejt�ly.

1832. m�rcius 28. Hasznos Mulats�gok

A gr�f F�y Istv�n �ltal alap�tott "Fels� Magyar Orsz�gi Egyes�let" az Aba�j megyei F�jban n�gynapos "muzsikai id�szak"-�n koncertek hangzottak el Haydn, Mozart, Beethoven, Riess, Zomb, Weber stb. m�veib�l. "Nevelte ezen id�szak �r�meit a' tisztelt igazgat� Gr�f �ltal egy tiszta tsendes estve adatott pomp�s �j k�sz�let� T�zi j�t�k �s v�g nemzeti t�ntzos mulats�g, mellyeket a' Tagok kedv emel�sekre jeles tzig�ny hang�sz T�rsas�g �gyes muzsik�ja szokott lelkesb�teni."

1833. janu�r 16. Hasznos Mulats�gok

Els� t�nczmulats�g a v�rosi t�nczpalot�ban, Pesten. [...] ...magyar b�l tartat�k Pesten a v�rosi teremben. [...] �r�gtek a fekete frakkok s sz�lek �s hosszak nem vala; a magyar �lt�zet l�tatlan szin� volt. De a' b�l az�rt magyar vala. [...] A magyar sz�...belef�lhata a n�metbe, de az�rt a b�l magyar vala. Vagy k�tszer sz�lamlott meg a magyar muzsika, vagy mint az �jabbak mondj�k: k�tszer �rvendeztete meg a nemzeti hang, �s tal�m �t magyar ifju is t�nczolt rajta. [...] A h�lgyek magyar t�ncot nem t�ncoltak, de volt quadrille, mazur ("�jszaki"), cotillon. [...] A dud�s galopp Tomala Ferdinandt�l nagy kedvess�get nyere s a b� ujju ingben volt dud�s b�szk�n emel� bag�s�veg�t a zajos taps alatt. F� t�ncz a n�met vala; [...Voltak] diadal kering�k, ...kering�k magyar szellemben, ...lepke kering�k. […]

1834. janu�r 16. Honm�v�sz

Janu�r 12k�n az els� �larczos t�nczmulats�gra mind a v�rosi redut-terembe, mind a h�t v�laszt�hoz igen-igen kev�s vend�g jelent meg. Amott Bunk� J�nosnak tavali magyar n�t�ji kezd�k meg a mulats�got, de senki se t�nczolt. Egym�st v�ltott�k ezut�n Scheller �rnak (a pattanty�s ezred hang�szkar�b�l) igazgat�sa alatt Straussnak leg�jabb kering�ji [...] A h�tv�laszt�ban [...] is id. Moravetz �r igazgat�sa alatt magyar n�ta zengett el�sz�r, s a sokszor dics�retesen eml�tett ifi� Kosty�l Daniel jeles magyar t�ncz�val bizony�t� be tisztelt sz�l�j�t�l �r�kl�tt nemzetis�g�nek buzgalm�t. � kiv�le m�s magyar t�nczos nem tal�lkozott. K�vett�k ezt Strauss kering�ji, n�met kvadrille, galoppok, sat. Muzsika mind a k�t helyen j� volt.

1836. december 1. Honm�v�sz

Kecskem�ten, okt. 27 �n rendezett b�lon "A kecskem�ti barna hang�szok" a "leg�jabb kering�kkel" lept�k meg a t�ncosokat. [Debrecenben a Katalin-napi t�ncmulats�gon:] Egy v�lt�forintnyi bemenet-�r mellett (noha a kij�vet sokkal t�bbe ker�l) el�g vigan t�lthet� kiki ezen els� b�li est�t, melyen a t�nczosok talpviszketegs�g�t Boka K�roly ismeretes barna hang�sz band�nk �gyes vez�re, �rz�ssel j�tszva ingerl� �s csillap�t�.

A h�rad�sokb�l, fentebb k�z�ltekb�l �s nem k�z�ltekb�l kider�l, hogy a 18. sz�zad utols� harmad�ban cig�nyzen�szek az orsz�g minden t�j�n megtal�lhat�k, �s els�sorban �k a magyar sz�rakoztat� zen�l�s szak�rt�i. K�l�n eml�tik N�gr�d �s G�m�r megy�t, Csall�k�zt, Pozsony k�rny�k�t (Gal�nta), a keletebbi t�jakr�l Debrecent, Kolozsv�rt. Ismert, hogy ugyanakkor ugyanazt a magyar zen�szi funkci�t a cig�nyokhoz viszony�tva tal�n kevesen, m�gis tekint�lyes sz�mban ugyanilyen j�l bet�ltik zsid� zen�szek is (1802). Mint m�r ekkor is tudni lehet, nem a zen�sz dikt�lja a zenei divatot, hanem "azoknak a szok�saihoz �s �zl�s�hez igazodik, akiket kiszolg�l" (1776). 1840 t�j�ig cig�nyzen�szek k�z�tt sincsenek sokan, kiket a sajt� figyelemben r�szes�t; m�g k�nnyen fel lehet �ket sorolni, akkor is, ha n�h�ny kor�bbi nevet (pl. Czinka Pann��t �s az Anzeigenben vele egy�tt m�ltatott m�g kor�bbi Barna Mih�ly�t) hozz�juk sz�m�tunk. Ilyen nevekkel tal�lkozunk: a kolozsv�ri J�si �s Tsutsuj, a brezn�i Czibulya Marci �s a tal�n ugyancsak brezn�i Borz� P�l, a kom�romi "Paltsi cig�ny". K�z�tt�k ebben az id�ben egy van, aki val�ban orsz�gosan ismert, �s akir�l viszonylag sokat tudunk: Bihari J�nos. Eml�t�s t�rt�nik m�g Bunk� J�nosr�l �s Boka K�rolyr�l, kik az 1840-es �vekben v�lnak majd h�ress�.

A r�gi t�nczene jelk�pe �s eszk�ze, a duda, n�mely vid�ken parasztok k�zt tov�bb �l, de magasabb k�r�kben alig eml�tik. Jellemz� viszont, hogy katonatoborz�shoz m�g haszn�lj�k. Ez�rt van Esterh�zy herceg regimentj�nek dud�sa, aki �gy l�tszik nemcsak k�l�n, hanem "a t�bbi muzsika eszk�z�kkel egyeztetve", vagyis cig�nyband�val egy�tt is szerepel (1813).

A cig�nyzen�szek �ltal j�tszott zene, jobb-rosszabb min�s�gben felszolg�lva, hazai t�megcikk, aminek legjav�b�l magyar jellegzetess�gk�nt el�kel� k�lf�ldieknek is bemutatnak. Minthogy azonban ezzel a zen�vel "sok helyen csak parasztokat �s alacsonyabb rend� embereket" szolg�lnak ki, az el�kel�k, kik m�s zen�t is ismernek, ezt len�zik (1776). A len�z�k k�zt val�sz�n�leg sokan vannak olyanok is, akik, ha m�sk�pp nem, titokban �lnek vele, mert sokan �s id� telt�vel mind t�bben j�l �rzik magukat, felszabadulnak, ha ezt a zen�t hallj�k �s erre t�ncolhatnak. Az el�kel�k, k�l�n�sen a f�v�rosban, ebben az id�ben legink�bb m�g idegen zen�vel b�loznak, idegen t�ncot t�ncolnak, de gyorsan n� a magyar ig�nyek sz�ma �s ereje, k�zben pedig a cig�nyzen�szek legjava is felgyorsult iramban igazodik az �j k�vetelm�nyekhez: reperto�rban, st�lusban (hangszerel�sben, harmoniz�l�sban) mind jobban megk�zel�tik az eur�pai norm�kat. Jobb �rv�nyes�l�s�k �rdek�ben sietnek a magyar t�ncok mell� az idegeneket is megtanulni. Kotta n�lk�l is van erre lehet�s�g�k, hiszen nemcsak a pozsonyi "kir�lyi b�l"-ban (1790), hanem m�shol is, rangosabb k�rnyezetben gyakran szerepelhettek p�rhuzamosan idegen zen�szekkel, tanulhattak patr�nusaik t�mogat�s�val kottaismer� szakemberekt�l. 1833-ban m�r a kecskem�ti "barna hang�szok" is a leg�jabb kering�kkel lepik meg az ottani b�loz�kat.

A gal�ntai kottaolvas� cig�nyzen�szek (kikr�l a h�rad�st el�sz�r Major Ervin ismertette 1960-ban) m�g a 19. sz�zadban is a ritka kiv�telek k�z� tartoznak. Az �ket eml�t�, 1784-ben publik�lt cikk arr�l is sz�l, hogy a cig�ny m�g az elemi iskolai oktat�snak is minden erej�vel ellen�ll. Az olyan tanul�st, ami nem �llt k�zvetlen kapcsolatban az �let megk�vetelte gyakorlattal - amilyen a kotta megismer�se is -, maguk a zen�szek is elker�lt�k. M�gis rengeteget kellett tanulniok az els� cig�nyband�knak ahhoz, hogy els�rend� k�zrem�k�d�i lehessenek a verbunkos korszak zenei nyelv�j�t� mozgalm�nak.

A kotta nem ismer�s��rt a cig�nyzen�szeket k�z�ns�g�k r�sz�r�l szemreh�ny�s nem �rte. K�z�ns�g�k azt k�v�nta t�l�k, hogy �r� figyeljenek, teljes odaad�ssal az � �rzelmeihez igazodjanak, ne kott�hoz. A hagyom�nyos magyar t�nc, melyhez k�zrem�k�d�s�ket legink�bb ig�nybe vett�k, maga is �r�stalan, improviz�l� m�faj, aminek k�s�ret�t nem lehet el�re r�gz�teni. Az �r�stalans�g szabads�ga viszont azt is jelenti, hogy a zen�sz az ismert dallamot nyersanyagnak tekinti, amit c�lj�nak megfelel�en alak�tgathat. A n�met nyelv� cikk �r�ja a l�nyegre tapint, mikor helytelen�ti, hogy a cig�nyzen�szek az �ltala nekik megtan�tott dalocsk�hoz hozz�tettek, elvettek bel�le. Ez�ltal - mint �rja - "a dal felismerhetetlenn� v�lt, az el�ad�snak k�sz�nhet�en azonban mindenkinek tetszett, kiv�ve engem" (1829). Vagyis a zen�szek az egyszer� dallamot tetszet�s hangszeres dallamm� �lt�ztett�k. Az �gyes, alkalmazkod� improviz�l�snak nagy r�sze van abban, amit ugyanez a cikk�r� is elismer: "[Magyarorsz�gon m�k�d� cseh vagy n�met zen�sz] magyar nemzeti dal dolg�ban nyom�ba sem l�phet a cig�nynak."

Magyarok k�zt a t�rgyalt korszakban sokan voltak, akik egy vagy k�t gener�ci� alatt lettek idegenb�l der�k magyar emberr�: magyarul besz�ltek, magyar �lt�zetet viseltek, a magyars�ghoz tartoz�nak tekintett�k magukat. Ugyanez �ll a korszak �lvonalbeli cig�nyzen�szeire - azzal a pozit�v h�tt�rrel, hogy az � �seik m�r k�t-h�rom �vsz�zad �ta itt �ltek, foglalkoz�suk �ltal j�r�szt szorosan k�tve az itteni k�rnyezethez. Elhagyt�k a cig�ny nyelvet, megtanultak magyarul, b�szk�n hordj�k a magyaros �lt�zetet, minden t�rekv�s�k az, hogy zen�j�k mellett a magyar mag�t otthon �rezze, a k�lf�ldinek pedig Magyarorsz�g jusson esz�be. A k�z�ns�g voltak�ppen a sz�rakoztat� zen�szi foglalkoz�st tekinti len�zend� idegennek, "mivel tal�n a legcsek�lyebb sors� magyar is, el�g hib�san, maga alatt val�nak tartan�, hogy � szugolyba vonuljon muzsik�j�val" (1822). A legjobbak teljes�tm�ny�t viszont nagyra �rt�kelte. Az id�zett cikkben a ma is ismert h�res Bihari-portr�r�l is sz� van, melyet a nagyrabecs�lt pr�m�s-zeneszerz�r�l magas rang� tisztel�i �ppen abban az id�ben k�sz�ttettek. Ugyanerr�l a Biharir�l �rj�k 1829-ben, hogy "jobb napjai idej�n egy t�ncdarabk��rt 10-20 gulden volt a j�rand�s�ga." M�shonnan azt is tudjuk, hogy cig�nyzen�s b�l eset�n, nem annyira a bemenet, mint ink�bb a "kij�vet" volt k�lts�ges. Az adakoz� ugyanis a cig�nyzen�sz kalapj�ba tett p�nzzel hazafias �rz�let�t is kifejezte.__________________

* A sajt�beli adatokat - nemcsak az itt k�z�lteket, hanem a kezdetekt�l a 20. sz�zad k�zep�ig mindazt, amihez t�bb �v alatt hozz�juthattunk - D�rnyei S�ndor sajt�t�rt�n�sszel egy�tt, a Soros Alap�tv�ny t�mogat�s�val gy�jt�tt�k �ssze.

** A k�zlem�nyben az id�z�jel n�lk�li bekezd�sek eredeti sz�vegek. Ahol a bekezd�sen bel�l nemcsak id�zett sz�veg �ll, ott az eredeti sz�vegek id�z�jelben szerepelnek. K�s�bb a k�z�lt r�szletekre val� hivatkoz�s az el�tt�k lev� �vsz�mmal t�rt�nik.

Muzsika 2000. december, 43. �vfolyam, 12. sz�m, 15. oldal

Muzsik�l� cig�nybanda, 1800-as �vek eleje

Gal�ntai cig�ny cimbalmos a 18. sz�zadban

Bihari J�nos / Don�t J�nos festm�nye