Papp Ivánné

A magyarországi evangélikus egyház könyvtárai
és a tudományos kutatás

A magyar evangélikus egyház számbelileg jóval kisebb, mint a katolikus vagy a református, és ez a kisebb számú evangélikusság is általában szórványszerűen él. Ebből a helyzetből a nagyobb egyházakétól eltérő egyházszervezeti formák következnek, amelyek bizonyos mértékig befolyásolják mind az egyes intézmények, mind a gyűjteményi munka lehetőségeit. A mintegy 320 gyülekezetet 16 egyházmegye fogja össze, ezek élén az esperesek állnak. 8-8 egyházmegye alkotja a két - Déli és Északi - egyházkerületet, amelyeket egy-egy püspök vezet. A legfelső egyházkormányzati feladatokat az Országos Presbitérium megbízásából az Országos Egyházi Elnökség látja el, ennek élén az egyház püspökelnöke és a nem-lelkész országos felügyelő áll. Az egyház különböző intézményeket és osztályokat tart fenn, diakóniai intézeteket, Teológiai Akadémiát, sajtóosztályt stb., valamint az Evangélikus Országos Levéltárat, az Evangélikus Országos Könyvtárat és a közelmúltban alakult Evangélikus Országos Múzeumot.

A gyülekezeti könyvtárak és állományuk

Az evangélikus könyvtárak elsősorban abban különböznek más egyházi könyvtáraktól, hogy az egyetlen központi könyvtár kivételével valamennyi gyülekezeti könyvtár, tekintet nélkül állománya jellegére vagy méreteire. A könyvtári állományok kialakulását, összetételét, a könyvtárak funkcióját és folyamatos működését igen sok összetevő befolyásolta. Az egyháztörténet nehéz századait tekintve érthető, hogy alig néhány kisebb és csak egy nagy könyvtár, a soproni, található ma is ugyanabban a gyülekezetben, amely annak idején alapította. Az egyházi élet meg-megszakadó folyamatossága természetesen erősen kihatott a könnyen rongálódó veszendő könyvre és egész könyvgyűjteményekre is. Meg kell azonban említenünk, hogy könyvtárainkra is érvényes az, ami az egész evangélikus egyházat jellemzi, hogy méreteit felülmúlják a hazai kulturális és általában a közéletben végzett szolgálatai. Könyvtárakról szólva: jelentős értékek vannak kevéssé ismert kis gyülekezetekben is, és szórvány-területeken is akad példa igen jó minőségű feltáró munkára.

Bár nem az állomány mérete a legfontosabb kritérium, az áttekinthetőség kedvéért mégis ennek alapján vesszük sorra gyülekezeti könyvtáraink egyes csoportjait.

A legtöbb kis- és közepes méretű könyvtár a 19. században keletkezett, s nem egy esetben sikerült reformkori vagy valamivel későbbi könyvanyagát megőriznie. Jó érzékkel ide gyűjtötték az elődök a korábbi értékes nyomtatványokat is, és a kis könyvtár azután vonzotta a hagyatékokat, ajándékokat. Állományuk zöme 19-20. századi teológiai és áhítatossági irodalom. Jelentősebb könyvanyagot mintegy 100-120 ilyen kisebb könyvtár őriz, muzeális értékű darabokat vagy együtteseket 45 gyülekezeti könyvtárban, 22 helyen pedig 16. századi vagy RMNY-anyagot is találunk. Elsősorban olyan gyülekezetek ezek, amelyek a 18. század végén artikuláris helyen voltak, ahol korábban nevezetes iskolák, intézmények vagy testületek működtek. Több esetben a ma nem nagy gyülekezet korának jelentős művelődési vagy egyházi központja volt mind földrajzi, mind szervezeti tekintetben. E kis és közepes nagyságú könyvtárakban nagyon eltérő lehet a muzeális értékű könyvek száma és az egyéb könyvanyag aránya. Esetleg csak egy-egy darabot őriznek, mint a régi alapítású kis gyülekezetek közül Csönge és Fancsal, vagy a 20. században keletkezett nagyvárosi gyülekezetek, mint Szeged  vagy Budapest-Kelenföld. Más helyeken viszont összefüggő értékes állományrészek is vannak, mint pl. a neves evangélikus lelkészcsalád, a Perlakyak könyvei. Muzeális értékeket őriznek többek között Békéscsaba, Kecskemét, Kőszeg, Kővágóörs, Sárszentlőrinc, Tét, Vadosfa; sőt a távolabb álló számára talán meglepő módon, 16. századi nyomtatványokat találunk Nagybörzsöny (6 db) és Nemeskér (16 db) gyülekezeti könyvtárában is. A felsoroltak általában nem fejlődő gyűjtemények, a gyülekezet csak éppen hogy megfelelő elhelyezést és a lelkész személyében az őrizetet tudja biztosítani.

A nagyobb méretű gyülekezeti könyvtárak valamennyien muzeális értékek lelőhelyei. Állományuk 2.800-8.500 könyvtári egységig terjed. Legjelentősebb közülük a soproni gyülekezeti könyvtár; állománya mintegy 6.000 egység, 25 ősnyomtatványt és 20 RMNY-t őriz. Ismert és legfontosabb lelőhelye a reformáció-kori nyomtatványoknak, elsősorban Luther korai kiadásainak. A kiemelkedő könyvtári értékek feldolgozása célhitel-támogatással folyik, azonban nemcsak az egyes muzeális értékű darabok, hanem az egész együttes jelentős, még akkor is, ha az állomány jórészt egy hajdani nagyobb gyűjtemény töredékeiből áll: az egykori evangélikus líceum teológiai könyvanyagából. A gyűjtemény szakképzett, de részmunkaidős könyvtárossal is rendelkezik. A tudományos kutatást a gyülekezeti könyvtáron kívül a Berzsenyi Dániel Gimnázium könyvtára - a régi líceumi könyvtár utóda - is érdekli. A két gyűjtemény szervesen kiegészíti egymást: az anyag kisebb, teológiai része a gyülekezeti könyvtárban, a többi tudományághoz tartozó pedig a líceum jogutódja, a gimnázium könyvtárában tanulmányozható a kiemelkedően értékes, szakszerűen bemutatott kéziratos és tárgyi emlékanyaggal együtt, az ismert iskolatörténeti gyűjteményben.

A győri gyülekezeti könyvtár állománya mintegy 8.500 kötet, 16. századi és régi magyar nyomtatványain kívül különleges értékei a magyar pietizmus nyomdatermékei. Ezek adják a gyűjtemény egyéni színét - a pedagógiatörténet is értékes forrásokra találhat bennük.

A miskolci gyülekezeti könyvtár kb. 8.000 kötetet őriz, közte 18 hungaricumot 1800 előttről, és 107, főként német területekről származó antikvát.

A pápai gyülekezeti könyvtár állománya mindössze 2.800 kötetnyi, azonban a felmérés első adatai szerint is 21 RMNY, 13 antikva és más muzeális értékű könyvanyag van birtokában. Külön említésre méltók a protestáns teológiai disszertációkat tartalmazó gyűjtőkötetei. A könyvtárat szakképzett, részmunkaidős lelkész-könyvtáros gondozza.

A Budapest Rákóczi úti szlovák gyülekezet 8.000 egységnyi gyűjteménye egészen más jellegű, eredetét ugyanis a 19. század elején, a Deák téren egyidejűleg működő három gyülekezet egyikére vezeti vissza, tehát őrzi Jan Kollár működésének emlékeit mind levéltári, mind pedig könyvtári anyagában. Ezért a szlovák kutatók is számontartják. Állományának nagy százaléka a 19. századból való, de van pl. 5 mű a 16. századból is. Könyvtáros sajnos nincs.

Az egyetlen nem gyülekezeti keretekben működő evangélikus egyházi könyvtár az Evangélikus Országos Könyvtár. Állománya mintegy 110.000 könyvtári egység. A könyvtár mai keretein belül több külön katalogizált és raktározott könyvtárat kezelünk és egy 21.000 műből álló heterogén részleget, amely hagyatékokból, ajándékokból, megszűnt könyvtárak töredékeiből áll. A könyvtár állománya többségében teológiai jellegű, de ezen kívül tekintélyes mennyiségű keresett irodalmi - történeti anyaggal is rendelkezik. Néhány szó a könyvtár legfontosabb gyűjteményeiről.

A Podmaniczky-Dégenfeld könyvtár, amelyet 1929-ben eredeti berendezésével együtt az evangélikus egyháznak ajándékoztak, lényegében Könyvmúzeum. Egykori tulajdonosai Kiskartalon tudatos gyűjtőtevékenységet folytattak; a kb. 25.000 mű között megtalálhatók más családok könyvtárának töredékei is, és nyoma van rendszeres hungaricum-vásárlásnak is. Muzeális értékű könyveink java része ennek a gyűjteménynek köszönhető.

Ugyancsak külön kezeljük a régi és ritka könyvek gyűjteményét: 900 kötetben 1567 művet. Részben a Podmaniczky könyvtár, részben más gyűjtések anyagából (pl. Kovács Sándor hajdani püspök Luther Könyvtár és Múzeum kezdeményezése) állították fel majd két évtizede.

Külön részleg az Evangélikus Teológiai Akadémia régi és új könyvtára. A régi a soproni ev. Teológiai főiskola (majd fakultás) könyveit tartalmazza: az egykori kari könyvtár kb. 6.000 kötetét és a szemináriumi (tanszéki) könyvtárak több mint 12.000 kötetét. Az új könyvtár már Budapesten keletkezett; 1950 óta 6.000-nél több külföldi, mintegy 4.000 kötetnyi belföldi eredetű könyvanyagával és gazdag szakfolyóirat-gyűjteményével a protestáns lelkészképzés, továbbképzés és a teológiai tudományos munka céljain túl sok más szakterület igényeit is kielégíti.

Az Evangélikus Országos Könyvtár munkafeladatait jelenleg egy szakképzett, teljes munkaidejű könyvtáros, egy részmunkaidős lelkész és egy kisegítő teológus látja el.

A muzeális értékű könyvanyag felmérése

A felmérő munkát, mivel gyűjteményi központ akkor még nem volt, az Evangélikus Országos Könyvtárnak kellett megszerveznie és lebonyolítania. A felmérés módszere eltér attól a gyakorlattól, amelyet a többi egyház követett, mert bár általában helyesebb először a nagy gyűjtemények értékeit felmérni, és csak ezután foglalkozni a kis könyvtárakkal, sajátos helyzetükből következően ezt az utat nem követhettük. Nagy könyvtáraink értékeinek számbavétele, függetlenített könyvtárosok hiányában, rövid időn belül ugyan elképzelhetetlen, azonban a meglevő katalógusok, könyvjegyzékek, leltárak segítségével a nyilvántartás és az azonosítás folyamatosan elvégezhető. A kis gyülekezeti könyvtárak anyagával viszont a gyülekezeti lelkész is megbirkózhat. Az adott helyzetben tehát a kis gyűjteményektől haladunk a nagyok felé, s ez annál is fontosabb, mivel a kis gyülekezeti könyvtárak sokkal inkább veszélyeztetett állapotban vannak (pl. a gyülekezet periférikus fekvése, gyülekezet-összevonások, gyakori lelkészváltozások stb. miatt).

1970. januárjában a két egyházkerület püspöke közös körlevélben utasította a gyülekezeteket a felmérő munka elvégzésére. A körlevélhez csatolt melléklet részletesen leírta a muzeális értékű könyvek különböző típusait. A muzeális értékeken kívül igyekeztünk tájékozódni a gyülekezetek birtokában levő egyéb könyvanyagról és a gyűjtemény állapotáról is. A jelentések 1970-ben és 1971 első felében érkeztek be; két nagy gyűjteményben a felmérés jelenleg is folyik még. A jelentések összesítése 1971 júliusában készült el - gazdagodásával még számolhatunk.

Az evangélikus gyűjteményi tanács

Az Országos Presbitérium 1972. december 17-én határozatot fogadott el az Evangélikus Gyűjteményi Tanács megalkotásáról. A Tanács 1973. január 1-től működik. Vezetője az ev. Egyház püspök-elnöke, tagjai: az egyház vezetői, a három gyűjteményi ágazat (könyvtári, levéltári, múzeumi) vezetői és egy-egy egyházkerületi gyűjteményi előadó. A Tanács ügyvezetői teendőit háromévenként más-más ágazati vezető látja el; 1973-tól az Evangélikus Országos Könyvtár vezetője. A Tanács munkáját a 16 egyházmegye egy-egy megbízott gyűjteményi előadója is segíti, ők azonban nem tagjai a Tanácsnak.

A Tanács munkája - az ágazati vezetők személyében - közvetlenül ráépült a három központi intézményre, és így a könyvtár, a levéltár és a múzeum vezetőinek áttekintési lehetőségei közvetlenül és azonnal felhasználhatók.

Kutatószolgálat

A gyülekezeti könyvtárak többnyire a gyülekezeti levéltárral közös helyiségben vannak elhelyezve, amely általában nem fűthető, kutatószoba nincs, felügyelet sem igen biztosítható. A kis gyülekezeti könyvtárakat pedig általában a lelkészi hivatal helyiségeiben helyezték el, és így a muzeális könyvanyag használatához itt sincsenek meg a biztonságos és nyugodt munkát jelentő körülmények. Ezért igyekszünk azt a gyakorlatot bevezetni, hogy a kutató kérésére a kívánt könyvet a központi könyvtárba hozatjuk be. Ha túl nagyszámú könyvre vagy az egész állományra kiterjedő kutatásról van szó, akkor a Tanács ügyintézője a gyülekezeti lelkész, esetleg a kerületi előadó segítségével igyekszik a gyülekezet hivatali helyiségeiben megfelelő kutatási körülményeket teremteni.

Az Evangélikus Országos Könyvtár részt vesz - a Könyvek Központi Katalógusába történő bejelentés alapján - a hazai és külföldi könyvtárközi kölcsönzésben. Több év könyvtárközi kéréseit megvizsgálva úgy látjuk, hogy külföldi modern anyagunkra (egyháztörténet, himnológia, régészet, filozófia, pszichológia) elsősorban a magyar egyetemi és kutatóintézeti könyvtáraknak van szükségük, a 19. század vége és a 20. század eleje magyar könyvtermését pedig megyei könyvtáraink és a külföldi egyetemi és nemzeti könyvtárak kérik (magyar, történelem, irodalomtörténet, forráskiadványok, irodalmi művek). Egyes szakterületek kutatói használják folyóirat-anyagunkat, főleg a Külföldi Folyóiratok Központi Katalógusa alapján. Ez az osztály 1972 tavaszán nyilvántartást készített idevágó periodikáinkról. Kölcsönző szolgálatunk nagyjából az intézeti könyvtárak gyakorlatának megfelelően működik, a tudományos kutatókon kívül - indokolt esetben - egyetemi hallgatóknak is kölcsönzünk. Állományunk épségét a kutatószolgálat kiterjesztése nem veszélyeztette. Állandó olvasóink az evangélikus és más egyházak teológiai munkát is végző lelkészei, a teológiai akadémiai tanárai és hallgatói - más szakterületekről pedig főként történészek, zenetudósok, régészek, levéltárosok, pedagógia- és helytörténészek.

A magyar könyvtárügy vállalkozásaiból - erőnkhöz képest - igyekszünk kivenni részünket. Ez legtöbbször nem megy könnyen, hiszen már az is maximális erőfeszítést igényel, hogy könyvtári szolgáltatásainkat, katalogizáló munkánkat a megfelelő és megkívánható szinten tartsuk. Olvasószolgálatunkban a jelenlegi havi 350-380 könyvtári egységnél nagyobb forgalmat nem lennénk képesek lebonyolítani. Nagyobb önálló kiállítások megrendezésére nincs ma még lehetőségünk, mivel erőinket a feldolgozó munka, az olvasószolgálat és az elkerülhetetlen adminisztrációs feladatokra összpontosítjuk. A közös nagy kiállításokra azonban készséggel adnak könyvtáraink is anyagot.

A méretbeli különbségek és a diaszpóra-helyzet nem tette az evangélikus egyházat érzéketlenné a nemzeti értéket képviselő kulturális kincsek iránt. Mivel ezek az értékek valóban jelentősek, a reánk váró feladatokat a magunk erejéből nem tudnánk ellátni. 1973-ban feltáró munka és könyvrestaurálás céljára az evangélikus könyvtárak bizonyos célhitel-támogatásban részesültek; bízunk abban, hogy hasonló támogatásra a következő esztendőkben is sor kerülhet majd.

Az evangélikus egyház könyvtáraiban levő értékes könyvanyag bekapcsolása a magyar tudományos élet egészébe olyan szolgálat, amelyért érdemes erőnket összeszedni mindnyájunknak.