//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„n hiszek az Istenben, mint egy Szemlyben. Az letem egyetlen percben sem voltam ateista. n mg a dikveimben elutastottam Darwin, Haeckel s Huxley nzeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nzetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alaptja, Nobel-djas:


Mert gy szerette Isten a vilgot, hogy egyszltt Fit adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem rk lete legyen. Jnos 3,16


 

 

Erm s pajzsom az R, benne bzik
szvem. Zsoltr 28,7

… „amikor az ember Klvint olvassa - akr egyetrten, akr fenntartsokkal - mindentt s minden esetben gy rzi, hogy egy erteljes kz megragadja s vezeti."  Karl Barth

.


Theolgia, Trtnelem, Gradul, Zsoltr


Heidfogel Pl

lelkszi nletrajz - 2015


Csaldi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Kt 1563

 

II. HELVT HITVALLS

 

A GENFI EGYHZ KTJA

A GENEVAI Szent Gylekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudomnyban gyermekeket tant  FORMATSKJA 

M.Ttfalusi Kis Mikls ltal 1695 esztend 

A Genfi Egyhz Ktja 1695 Ennek ismertetje.

Klvin Jnos: A Genfi Egyhz Ktja Ppa 1907.
www.leporollak.hu - Nmeth Ferenc munkja

Hermn M. Jnos: A Genfi Kt tja Kolozsvrig

- Fekete Csaba Kt, egyhz,tants 

 

IRTA: Klvin Jnos

 

KLVINRL IRTK

 

Klvin vfordulk

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bib Istvn

 

Biblia - s jszvetsg Prbakiads -

 

Bibliakiadsok, knyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia v, vek utn

 

Dr Csehszombathy Lszl
szociolgus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyhzi Zsinatok s Knonjai

 

FORRSMVEK

 

GALSI RPD
Jakab, az r testvre

 

A Kroli Reformtus Egyetem Hittudomnyi karn 2009-ben megvdett doktori disszertci tdolgozott formja...

Az sgylekezet vezetje, Jakab a szlet keresztynsg egyik kiemelked alakja... fontos, hogy Jakab, az r testvre mltbb figyelmet kapjon. A klnbz Jakab-tradcik felvzolsa rvn…elemzi Jakab teolgijt .

E knyv hzagptl a hazai tudomnyos letben,  a nemzetkzi ku-tats viszonylatban is jat hoz ...azltal, hogy jszvetsgi teol-giai szempontbl kvnja jra-gondolni Jakab szerept. L’Harmat-tan Kiad, 2012 - 283 oldal


2. Evagliumi klvinizmus szerk Galsi rpd Klvin kiad

 

 

Dr GRGEY ETELKA lelkipsztor, ir

 

1. Kzssg az szvetsgben

2. Biblia s liturgia

3. Prtusok s mdek...

4. Isten bolondsga

5. li, li, lama sabaktani?

6. Minden egsz eltrt?

7. Siralmak s kzssg

 

HARGITA PL
reformtus lelkipsztor


Istvndi 1924-1996 Ppa

 

Keresztny filozfia

 

Dr (Kocsi) KISS SNDOR

 

Kommentr 1967 s

 

Dr KUSTR ZOLTN

 

MLIUSZ JUHSZ PTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LSZL pspk

 

SZEGEDI KIS ISTVN


1505 - 1572 REFORMTOR

 

SZENCI MOLNR ALBERT

1574 - 1633

 

Theolgiai irodalom

 

Temetsi beszdek

 

DR TTH KLMN
theolgiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TRK ISTVN

 

Dr. VICTOR JNOS (1888-1954)

 

Rgi magyar Irodalom

 

Rgi knyvek s kziratok

 

XX. szzad Trtnelmhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formtum

 

Teremtsrl

„A Vilgegyetem teremtsnek elve teljesen tudomnyos is. Az let a Fldn a leg- egyszerbb formitl a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezs eredmnye.” Behe Michael J. biokmikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolcielmlet biokmiai kihvsa knyvbl
 
 
- Dr. BUCSAY Mihly: Rvsz Imre (1889-1967)
ThSz 1967. 83-86 l

 

 

Rvsz Imre

(1889-1967)

Mrcius 14-n helyeztk el hamvait hasonl nev nagyatyja mell a debreceni kztemetben. Vgakarata szerint mindssze nhny bibliai vers s az ri Ima hangzott el a temetsi szertartson.

Hrom s fl vtizeden t vett rszt egyhzunk teolgiai s kzletnek irnytsban. Huszont ves, amikor Kolozsvrott mr az egyhztrtnet rendes teolgiai professzora. Mg nem tlttte be 34-ik vt, amikor a nagy tiszntli egyhzkerlet fjegyzjv vlasztotta, s mg nem volt tven esztends, amikor beiktatta a pspki tisztsgbe. Munkssga tfogta az egyhz letnek egsz krt. Elssorban egyhztrtnsz, de amellett egyik legjobb egyhzi tanknyv- s ktrnk, jeles igehirdet, lapszerkeszt s kitn toll egyhzi publicista, de vlemnye nagy sllyal esett a latba az olyan dntseknl is, amikor egyhzunknak az llamhatalomhoz val viszonyrl, egyhzi szervezetnk, lelkszkpzsnk reformjairl, vagy az j gylekezeti nekesknyv megformlsrl volt sz. Mveinek, cikkeinek megszmllshoz alighanem ngyjegy szmra lesz szksg. De nagy ez az rsban fennmaradt letm nemcsak akkor, ha megszmoljuk, hanem akkor is, ha bels tartalmt tesszk mrlegre.

 

Sok terhes ajndkot kapott travalul az letre: jeles eldk ltal orszgszerte ismertt s tiszteltt vlt nevet, kivl kpessgeket,; sok nemes ambcit. Nagyatyja, a ptens-harc legends hse, legnevesebb egyhztrtnszeink egyike. Atyja a tiszninneni egyhzkerlet pspke, szintn jeles egyhztrtnsz. A szrmazshoz jrult mg a kls krlmnyek egsz sora, hogy kilezze Rvsz Imrben a maga tjn jrs szksgnek, st a vezetsre predesztinltsgnak rzst: korai rvasg, felnvekeds tbb zben vltoz krnyezetben, jabb j pldk s letidelok, tanuls evanglikus elemi es romai katolikus szerzetesi iskolban, majd a tvoli Erdly s a mg messzibb Dl-Franciaorszg teolgiai akadmiin.

 

1889 jnius 30-n szletett Ppn, kt hnap mlva meghalt az desanyja. desapja az ottani reformtus fiskola gyakorlati teolgiai s egyhzjogi professzoraknt szolglt, a kis flrva elbb anyai nagyanyjnl, Mihiyhzn, majd atyai nagynnjnl, dr. Hgyes Ferenc orvos felesgnl, - Budapesten nevelkedett. A Klvin tri hzbl a reformtus lelkszlakra s a Theolgia akkori pletre lehetett ltni. A kicsiny gyermekkor egyik legrgebbi emlke az, hogy a nagymama, zv. Rvsz Imrn Vcsey Johanna, maga is a debreceni kollgium egyik neves professzornak lenya, estnknt lbe vette a kis Imrt, s a szemkzti egyhzi plet egy gyertyafnyben sz ablakra mutatva htattal gy suttogott: „Nzd, fiam, ott dolgozik a pspk!" (T. i. Szsz Kroly.)

 

Ebben a meleg csaldi krben pihente ki a napi munka fradsgt a hzigazda testvrbtyja, dr. Hgyes Endre is, az eurpai hr orvosprofesszor. Ebben az egyszer megjelens frfiban a kisgyermek megrezte a nagy jellemet s a nagy tudst, s szvbl iparkodott mltv vlni szeretetre. Hgyes Endre is hallig nagy szeretettel rdekldtt fiatal tiszteljnek elhaladsa, tanulmnyai irnt.

 

desatyja a szomor csaldi emlkek miatt ppai professzori llst a kassai lelkipsztorsggal cserlte fel. 1895-ben jra megnslt, s ettl kezdve a kis Imre a kassai parkin nevelkedett fltestvreivel egytt. Nyaranta nyelvtanuls cljbl hnapokat tlttt a Ksmrk melletti Leibicen, az ottani evanglikus lelkipsztor csaldjban, nagy gyalogtrk sorn megismervn ott a csodaszp Ttrt is. Kzpiskolai tanulmnyait a kassai premontrei szerzetesek gimnziumban vgezte el. Tbbszr emlegette, hogy klasszikus s modern nyelvtudsnak, magyar irodalmi ismereteinek szolidsgt szerzetestanrainak ksznhette. Termszetesen haszonnal jrtak ezek az vek arra is, hogy megismerje a rmai katolikus vallsi letet s gondolkozst, s ennek folytn sajt reformtus ntudata tisztuljon s izmosodjk.

 

rettsgi utn nem Srospatakon s nem is Debrecenben, hanem Kolozsvrott iratkozott be a Theolgira. Egy ksbbi eladsban, amely „Mit ksznhetek n az evangliumi keresztyn dikmozgalomnak?" (1925) cmen nyomtatsban is megjelent, szmot adott rla, hogy milyen okok alapjn vlasztotta a lelkipsztori hivatst. „A lelkipsztori plyra val lpsem megint csak magtl rtd, gyermeksgemtl fogva elvgzett, elttem s msok eltt pillanatig sem problematikus dolog volt" (5. lap). „Megint csak", azaz ppoly kevss problematikus az ifj szmra, mint maga a hit. „Isten kegyelmbl olyan csaldbl szrmazom - rta ugyanitt -, amelyben a hit sohasem volt problma. A magtl rtd istenbizonyossg levegjben szlettem s nttem fel. A Jzus Krisztus kvetse s szolglata minden vitn s ktelyen fell ll, a legszentebb rtelemben hagyomnyos letcl s letmrtk volt csaldomban" (3. lap).

 

A sznhely, Kolozsvr kivlasztsa atyja dntse volt. Tudott a kolozsvri fiskola kivl tanri karrl, s a tbbinl civilizltabb teolgiai interntusrl. Ezenfell Srospatakon, szemlyesen megismerkedett az ott teolgiai magntanri vizsgt ll fiatal Ravasz Lszlval, aki egyik tanra lett Rvsz Imrnek olyan kivl ms professzorok mellett, mint Nagy Kroly, Pokoly Jzsef, Bartk Gyrgy, Kenessey Bla s Kecskemthy Istvn. A filozfit a teolgusok Bhm Krolytl, a pedaggit pedig Schneller Istvntl tanultk. Egytl-egyig mindet nagy rtkeiknt tartja szmon egyhzunk s irodalmunk trtnete. A diktrsak kzl Imre Lajos, Musnai Lszl, Gnczy Lajos tartoztak Rvsz Imre szkebb barti krhez, egy tgabbhoz s ksbb kiformldhoz pedig Tavaszy Sndor, Makkai Sndor s Vsrhelyi Jnos.

 

A lendletes s ignyes kolozsvri teolgus letbe 1909-ben j sznt vitt az Evangliumi Keresztyn Dikmozgalom ottani zszlbontsa, klnsen ez v mjusban Mott Jnos ottani eladsai, amelyeket Victor Jnos tolmcsolt. „Itt ettl fogva mozdult meg a bibliakri munka, s ettl tpllva kezdett fejledezni a teolgusok rdekldse mindazon gyakorlati lettnyek s letproblmk irnt, amelyekkel addigi tanulmnyaik s fiskoljuknak egybknt igen rtkes szelleme nem szembestettk ket elegend mrtkben" - mondotta Rvsz Imre elbb emltett eladsban (9. lap).

 

Ugyanitt azonban azt is megvallotta, hogy a dikmozgalommal s Mott Jnos hatsval szemben ksbb jra a kolozsvri n. „tudomnyos teolgia" kerlt eltrbe, azaz az breszt-evangelizl mozgalmak bibliatanulmnyoz eljrsa helyett a trtneti-kritikai rsmagyarzs akkori vltozata, s a vallsnak rtkblcseleti-jkantinus felfogsa. A hangadk Kolozsvrott is „modern pietizmus" gyjtnvvel foglaltk ssze a mozgalmat, s mint „angolkrsgot" emlegettk. „ppen n voltam - rja Rvsz Imre - az egyik f kifaragja ennek a jelsznak, hogy a dikmozgalom, gy amint van s hatni akar, ,nem felel meg a magyar gniusznak'... Mi s az utnunk kvetkezett nhny diknemzedk inkbb a Bethlen Gbor krk eszmjt favorizltuk . .." (11—12. lap).

 

De mg egy esztend sem telt el, s gykeres vltozs ment vgbe ifj teolgusunkban, mgpedig nem itthon, hanem klfldn: „A negyedik vet egy francia teolgiai fakultson tltttem - olvassuk tovbb beszmoljt -, egy a minknl hasonlthatatlanul tisztbb let, komolyabb diksg krben, ahol az, amit a dikmozgalom minlunk mg csak meg akart teremteni, mindennapos leveg volt" (15. lap). A francia diktrsak szinte csodlkozssal hallottk Rvsz Imrtl, hogy nlunk mg a lelkipsztori otthonokban sem igen van rendszeres csaldi htat, viszont meglepdve, st egyelre mg megtkzssel szemllte, amint a fakults dknja s vilghr egyhztrtnsz professzora, mile Doumergue, els ottani vacsorzsa alkalmval bibliaolvass utn csaldjval egytt trdreborulva imdkozott az asztal krl.

 

 

 

Montauban-ban Doumergue szemlyes hatsra fordult Rvsz Imre teljes rdekldssel az egyhztrtnelem fel. A nagy francia Klvin-kutat bartsgt s megbecslst olyan mrtkben sikerlt kirdemelnie, hogy az mg kilencven ves korn tl s flig vakon is folytatta vele a levelezst. Mr ez a kapcsolat is jelents volt egyhzunk szmra, mert az kumenben val egyttmkds egyik felttelt szolglta, egyhzunknak a klfldi hittestvrekkel val megismertetst. Rvsz Imre szernyen csak annyit mondott, hogy „nmely famulusi szolglatokat" tehetett Doumergue „La Hongrie Calviniste" c. kitnen megrt, a maga nemben mig egyedlll knyve sszelltsban. Ezt a szolglatot a Rvsz Imre letben s tollbl klnbz eurpai nyelveken megjelent tanulmnyok, ismertetsek s cikkek egsz sora kvette a magyar reformtus egyhz letrl.

 

A peregrinci alkalmul szolglt arra is, hogy a tudsszomjas ifj tbb nagy utazs sorn jrja be Francia- s Spanyol-, Olasz- s Nmetorszg, valamint Svjc nevezetesebb helyeit.

 

Mg Montauban-ban eldlt a tovbbi plyairny krdse is. 1911 elejn levelet kapott Nagy Krolytl, a kolozsvri Theolgia akkori igazgatjtl, a ksbbi erdlyi pspktl. A flrerthetetlen clzat hradst szvdobogva olvasta arrl, hogy a Theolgia egyhztrtnsze, Pokoly Jzsef 1912 sztl alighanem Debrecenbe tvozik a Kollgium fiskoljnak vilgtrtneti tanszkre; majd pedig a mg flrerthetetlenebb krdst: „A Rvsz Imre unokja nem kszl-e historikusnak?" Ez a biztats titkos s kedves hajtsra jelentett visszhangot, arra, hogy a teolgiai plyn maradva tanr lehessen, a tudomnyt, az egyhztrtnelmet mvelhesse.

 

Atyjnak ellenkezse miatt nem valsulhatott meg az a terve, hogy egy msodik vet is klfldi egyetemen tltsn, mgpedig Troeltsch Heidelberg-jben. Pedig nem minden alap nlkl remlte azt, hogy az orthodox Doumergue s a „baloldali'* Troeltsch a dogmatikus s a vallstrtnsz-vallsszociolgus hatsainak szembestsbl csak haszon szrmazhat teolgus s trtnsz egynisge kikristlyosodsra.

 

Atyja, aki fltette t a tlontl modernnek s amellett mg Klvinnl szemben igazsgtalannak tlt Troeltsch befolystl, az 1911/12. esztendre maga mell vette Kassra esperesi segdlelksznek. Itt a fiatal tiszteletesnek bven volt alkalma prdiklsra s a lelkipsztori gyakorlat tbbi rsznek megszerzsre. Igehirdetseire kszlvn tallkozott Robertson kteteivel. Ezek felejthetetlen hatst gyakoroltak r. Arra sztkltk, hogy mint igehirdet se elgedjk meg kevesebbel sem az emberi valsg tragikus feszltsgnek, sem az evanglium gygyt erejnek felmrsben. Utlag visszatekintve kassai kplnkodst is hasznosnak tartotta, mert hiszen nem sokra teolgusokat kellett nevelnie a lelkszi szolglatra, arra, amelyet Kassn szemlyes tapasztalatbl volt mdja valamennyire megismerni.

 

1912 szn hozzkezdett Kolozsvrott az egyhztrtnsz professzori munkhoz mint helyettes, 1914-tl pedig mint rendes tanr. Tantva tanult is. Kezdettl fogva a renaissance s a humanizmus idszaka, a reformtorok, fleg Klvin, valamint a magyarorszgi helvt irny reformci lltak kutatsai kzppontjban. Tanri plyjnak mr ebben a korai szakaszban olyan mesterm kerlt ki tollbl, mint a „Dvai Br Mtys tantsai" (1915). A forrsok egszen szleskr ismerete s kiaknzsa, a nemzetkzi szakirodalom fltti biztos ttekints, a korviszonyoknak, a szemlyes lethelyzeteknek, a teolgiai eszmknek szerves egybeltsa s ugyanilyen meglttatsnak mvszete, vgl az elegns s lebilincsel elads a mvet egyhzi irodalmunk egyik klasszikusv teszik.

 

Az erdlyi impriumvltozs utn Rvsz Imrnek nem volt maradsa Kolozsvrott. A politikai fordulattal egyttjrt, hogy az n. erdlyi szellem mg a mr rgta fennll barti kzssgekben is egyre ersebb nyomatkot teremtett magnak. Rvsz Imre egyre idegenebbl rezte ott magt. Felbredtek sajt „atavizmusai" - a tiszntliak. Amikor teht a debreceni egyhz meghvja egyik lelkszi llsra, igent mond. Debreceni lelkipsztori szolglatban is a legkivlbbat nyjtotta. Ennek folytn a tiszntli egyhzkerletnek mr 1923-tl fjegyzje, 1925-tl konventi, 1928-tl pedig zsinati rendes tagja. A gyakorlati munknak e tz esztendejben szortott idt egyhztrtneti kutatsainak folytatshoz is. Kitn kzpiskolai tanknyveket rt, A Magyar Trtnettudomny Kziknyve cm rangos sorozatban „A magyarorszgi protestantizmus trtnelme" (1925) cmen vilgos, rvid, s mgis adatokban gazdag sszefoglalst adott, feldolgozta nagyatyja letmvt (Rvsz Imre lete, 1926), s elsnek elemezte Ozorai Imre reformtorunk knyvt (Krisztus s Antikrisztus, 1928).

 

1930 szeptembertl ismt teljes munkaervel az egyhztrtnet fel fordulhatott, mint Pokoly Jzsef utda a debreceni Tudomnyegyetem egyhztrtneti katedrjn. A kvetkez nyolc esztend a korbbi gazdag magvets bersnek idszaka. Gyors egymsutnban jelentek meg rendkvl magvas tanulmnyai a magyar reformci kulcsfontossg teolgusairl, okmnyairl, mozgalmairl. Csak a legfontosabbakat emltjk: „A Debrecen-Egervlgyi Hitvalls s a Tridentinum" (1934), „Klvin az 1564-i nagyenyedi zsinaton" (1934), „Mliusz s Klvin" (1936), „Debrecen lelki vlsga 1561-1571" (1936). E mvek s a tbbiek gondos elkszletl szolgltak ahhoz az opushoz, amelyet mltn tekinthetnk teolgiai irodalmunk egyik legszebb termknek. A „Magyar reformtus egyhztrtnet" I. ktete ez (1938). Akik e nyolc esztend valamelyikben voltak a debreceni Theolgia hallgati, mint e sorok rja is, nem fogjk elfelejteni ennek a nagy tudsnak s ers hit keresztynnek az rett tuds minden szpsgben pompz magisztrlis eladsait.

Kzben, az elvek tisztzdsa folyamn, elvgezte sajt maga egynmely korbbi llsfoglalsnak a korrekcijt is. Kolozsvri professzorsga idejn mg kedvvel hasznlta a „klvinista" jelzt. Dvai Br Mtysrl mint az els magyar klvinistrl, Bethlen Gborrl mint a klvinista fejedelemrl rt tanulmnyt (1913 s 1914). Most nagy elvi s trtneti felkszltsggel fordult ez ellen a szhasznlat ellen pl. a „Klvinista Rma" (1934) cm tanulmnyban. Valaha a „protestantizmus" egyhztrtnetnek mvelst tekintette feladatnak, s ilyen szemszgbl tbb elvi s mdszeres krdsekkel foglalkoz tanulmnyt adott kzre. Viszont a „Magyar reformtus egyhztrtnet"-ben arra mutatott r nagy nyomatkkal, hogy „egy egysges magyar protestns egyhztrtnelmet sszegyrni... tudomnyos lehetetlensg volt s .. . az is marad" (6. lap); tovbb hogy egy „magyar reformtus egyhztrtnelem az, amit egyhzunk legmagasabb rend, teht tudomnyos nismeretnek az rdeke teremt meg s fejez ki a hitvallsi hsg s a tudomnyos munka egymssal nem ellenkez trvnyei szerint" (8. lap).

 

Ez az zig-vrig a tudomny mvelsre szletett ember kedve ellenre engedett a kzhajnak, amikor egyhzkerlete 1938. oktber elejn a legmagasabb rhelyre lltotta, pspki tisztsgbe iktatta be. Nhny vvel korbban Rvsz Imre skra szllt amellett a felfogsa mellett, hogy a pspki tiszt nem egyeztethet ssze a reformtus egyhzszervezet zsinatpresbiteri jellegvel („Presbiteri rendszer-e a magyar reformtus egyhz?" Theol. Szemle, 1935). Br kvetkezetes mdon 1942-ben s 1945-ben is ksrletet tett, hogy megszabaduljon pspki tiszttl, de a kzrdeknek engedve maradnia kellett. Magas egyhzkormnyzati tisztsge ellenre sem sikerlt semmifle eredmnyt elrnie abban az irnyban, hogy egyhzalkotmnyi felfogst trvnyhozsilag rvnyesthesse. A korviszonyok ellene dolgoztak s dolgoznak ennek mind haznkban, mind hatrainkon kvl.

 

Rvsz Imre pspki szolglatt mgsem lehet eredmnytelennek tekinteni. Nagy teolgiai mveltsge, rtkes egyhzkzi kapcsolatai, kesszlsa s rsmvszete jelents segtsgre voltak egyhzunknak abban, hogy tvoltartsa magt a teolgia s az egyhzi let elmocsarasodstl a hitlerizmus idszakban.

1944 vgn mint pspk-hzigazda teljes erejvel tmogatta a Debrecenben megalakult ideiglenes nemzeti kormny erfesztseit Magyarorszg j, demokratikus llami letnek elindtsban. A kvetkez vekben elsk kztt vette ki rszt abbl a felelssgbl s munkbl, hogy a magyar reformtus keresztynsg megtallja helyt az j magyar llamban.

 

De nem voltak a pspksg vei termketlenek tudomnyos szempontbl sem. Nemcsak sszegyjttt tanulmnyainak vaskos ktete jelent meg („Tegnap s ma s rkk ..." 1944), hanem olyan becses s szp tanulmnyok is, mint „Egy fejezet a magyar reformtus breds trtnetbl. A. N. Somerville magyarorszgi krtja" (1943), „A szatmrnmeti zsinat s az els .magyar reformtus breds" (1947), valamint az akadmiai rendes tagsgi szkfoglalul szolgl „Trsadalmi s politikai eszmk a magyar puritnizmusban" (1948). 1949-ben egyhzunk megbzsbl „Semper reformari" cmen sszelltott egy egyhztrtnelmi olvasknyvet, amely, sajnos, kiadatlan maradt.

 

Elrvn a nyugdjkorhatrt, 1949 szeptember 1-n Rvsz Imre megvlt pspki tisztsgtl s mint egyetemi tanr vonult nyugdjba. De lankadatlanul dolgozott tudomnyos vonalon ezutn is. Olyan becses monogrfik kerltek ki tollbl, mint „Kossuth s a fggetlensgi nyilatkozat" (1952), „Lamennais s a magyarok" (1954), „Fejezetek a Bach-korszak egyhzpolitikjbl" (1957), „Comenius unokja, D. E. Jablonski" (1962), „Sinai Mikls s kora" (1959) s „Bcs Debrecen ellen. Vzlatok Domokos Lajos (1728—1803) letbl s mkdsbl" (1966). Emellett a Magyar Tudomnyos Akadmia tagjaknt lektori jelentsekben, opponensi vlemnyekben tudomnyos letnk szempontjbl igen jelents segt, korrigl, tudsnevel munkt fejtett ki. Ilyesfajta, legtbbszr tanulmnyszer dolgozatainak szma kzel jr a szzhoz. Ezekben a munkkban az egyhztrtneti munkssgt 1949-ig irnyt szempontoktl nagyon messze toldott. A keresztyn trtnelem- s egyhzszemllet ezekben a kutatsokban s llsfoglalsokban rszben a dolog termszete szerint nem juthatott szhoz, mskor pedig maga a szerz hrtotta el azt magtl, teljes hatrozottsggal revidilvn korbban vallott nzeteit.

 

E dologban egyhzunk fell nzve klnbzkppen lehet vlekedni. gy is lehetne felfogni, mint mederszktst, mint egy tuds szekularizldst, aki az ltalnos protestns, a klvinista, az evangelizcis-breszt, az ige-teolgusi s az kumenikus-diakniai szemlleti mdok lpcsin haladva tfejldtt a trtnelem immanens konmiai szemlletig. Vlemnyem szerint nem ilyen fajta mederszklsrl van sz, hanem az engedelmessg igen - igen magas fokrl. A Tiszt egyszer szablyozni kezdtk, s hullmai engedelmesen j mederbe trltek. Ilyen medervlts az, amit Rvsz Imre vghez vitt, hogy szolglatnak gazdagabb tartalmat, korszerbb rtelmet adjon. De a foly nem tud rezni, az ember azonban igen. Az, amit Rvsz Imre magra vllalt s amire trekedett azrt, hogy szolglatt bels embernek parancsa szerint teljesen betltse, a hatrn van az emberileg elhordozhatnak. Emltsk meg, hogy nyugdjazsa utn s szakadatlanul dolgozott annak a nagy, majdnem kimert magyar reformtus egyhztrtneti bibliogrfinak a tkletestsn, amelyet a srospataki egyhzi tudomnyos gyjtemnyben helyezett el egyhztrtnet-rsunk nagy hasznra.

LETRAJZI S KNYVSZETI JEGYZET

letrajzhoz becses adatokat tartalmaz a „Vallomsok" c. teolgiai nletrajz, amelyet R. 2943/2. sz. alatt a Debreceni Egyhzkerleti Nagyknyvtr riz, valamint egy rvidebb nletrajzi vzlat, amely a csald birtokban van. tolvassuk lehetv ttelrt hls ksznetet mondok dr. dm Lszln Rvsz Gabriellnak s dr. Mdis Lszl kollgiumi figazgatnak.

 

Rvsz Imre nagyobb tudomnyos rtket kpvisel munki 1938-ig bezrlag megtallhatk Zovnyi Jen kzismert Cikkei-ben a Theolgiai Lexikon rszre (Bp. 1940). Folytatlagosan, 1943-ig az Akadmiai Almanach jegyezte fel tudomnyos munkssgt. Az ezekbl kimaradt fontosabb munkkat, valamint az 1943 utn megjelenteket a kziratban maradtakkal egytt egy Rvsz Imre ltal sszelltott felsorols tartalmazza: „Jegyzk tudomnyos s kzleti irodalmi munkssgomrl. 1912-1966", amely a M. T. A. Knyvtrnak kzirattrban ll a kutatk rendelkezsre. A teljes bibliogrfiba beletartozik az a mg szmba nem vett sokszz kisebb cikk, amely legnagyobbrszt az Erdlyi Reformtus Szemle 1908-1918 kztti, a Debreceni Protestns Lap 1923-1949 kztti, a Protestns Szemle 1914-1943 kztti vfolyamaiban, a Rvsz Imre ltal szerkesztett Debreceni Hit- s letben (1921-1923) tallhat meg.

Theolgiai Szemle 1967 83 -86. ol

D. Dr. Bucsay Mihly

 

 

 

Szabolcska Mihly
Uram, maradj velnk!

          

Mi lesz velnk, ha elfutott a nyr?
Mi lesz velnk, ha sznk is lejr?
Ha nem marad, csak a rideg telnk…
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz velnk, ha elfogy a sugr,
A nap lemegy, s a stt bell.
Ha rnk borul rk, vak jjelnk:
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz, ha a vilgbl kifogyunk?
S a kopors lesz rk birtokunk.
Ha mr nem lnk, s nem reznk:
Uram, mi lesz velnk?

tied a tl Uram, s tid a nyr,
Te vagy az let, s te a hall.
A vltozsnak rendje mit neknk?
Csak Te maradj velnk!

 

 

 

dv a Olvasnak! Regards to the reader! Grsse an den Leser!

 

Istvndi trtnethez

 

ROKHTY BLA
1890-1942
zeneszerz, orgonamvsz, orgonatervez, karnagy
79 ve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHLY
1912 - 1988 - 2021
33 ve halt meg

 
Garai Gbor Jkedvet adj

Garai Gbor: Jkedvet adj

                  ennyi kell, semmi ms

   Jkedvet adj, s semmi mst, Uram!
   A tbbivel megbirkzom magam.
   Akkor a tbbi nem is rdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon s bajon,
   nem kell ms, csak ez az egy oltalom,
   mg magnyom kivltsga se kell,
   sorsot cserlek, brhol, brkivel,
   ha jkedvembl, nknt tehetem;
   s flszabadt jra a fegyelem,
   ha rtelmt tudom s vllalom,
   s nem pnclzat, de szrny a vllamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdd s folytatd bolond
   kaland, mi egyszer vget r ugyan –
   ahhoz is csak jkedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LSZL
1892-1963-2021
58 ve halt meg

 

Protestns Gradul

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok egy zsoltrprjnak tanulsgai
 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok s a viszonyts megoldatlansgai (dlvidki gradulok: blyei, klmncsai, nagydobszai)


ltogat szmll

 

Zsoltr s Dicsret

 

Egyhztrtnet

 

Tth Ferentz

 

Trtnelem

 

Trtnelem. Trk hdoltsg kora

 

Dr SZAKLY FERENC


trtnsz 1942-1999 - 22 ve halt meg

 

Vilghbork - Hadifogsg
Mlenkij robot - Recsk

 

Keresztyn Egyhzldzs
Egyhz-politika XX.szzad

 

Roma mlt, jv, jelen

 

PUSZTUL MAGYARSG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta neknk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segtsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkn szerettk,

   Kikrt szlltunk hsen, egytt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelknknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformn raktuk a szpet

   Bartnak s ellensgnek,

   Mert muszj.

 

   Egyformn s mindig csaldtunk,

   De ht ez mr a mi dolgunk

   S jl van ez.

 

   S szebb dolog gy meg nem halni

   S knoztatvn is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARCSONY NNEPRE

 

HSVT NNEPRE

 

PNKSD NNEPRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Trtnetek
msolhat, nyomtathat

 

WERES SNDOR

A bn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyltan s btran szembeszegl az ernnyel, hanem mikor ernynek lczza magt. 

 

 

A reformtus keresztynsget gy tekintjk, mint a lnyegre reduklt evangliumi hitet s gyakorlatot. Ez a szemnk fnye. De mint minden magasrend lelki tmrls, ez sem mentes a deformlds s a korrumplds veszlytl, amint tovbbadja azt egyik nemzedk a msik nemzedknek, egyik np egy msik npnek. A Klvin-kutatk kongresszusai arra hivatottak, hogy segtsenek megrizni s megtisztogatni a reformtus teolgit s a reformtus egyhzat az elmocsarasodstl. Dr Bucsay Mihly Elre Klvinnal                      Oldal tetejre          ltogat szmll

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!