//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- BUKSZ-1997 TISZTELETKÖR Szakály Ferenc
Mezőváros és reformáció 1. Kubinyi András

BUKSZ - Budapesti Könyvszemle

9. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1997. NYÁR

http://epa.oszk.hu/00000/00015/00006/

 

TISZTELETKÖR


Kubinyi András:
Polgárság a mezővárosban a középkor és az újkor határán

 

 

Szakály Ferenc:
Mezőváros és reformáció
Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez
(Humanizmus és reformáció; szerkeszti: Jankovics József)

 

Kubinyi András
Polgárság a mezővárosban a középkor és az újkor határán
Balassi Kiadó, Budapest, 1995 486 old.

 

Jegyzetek

A könyv - ahogy címe is elárulja - tanulmánygyűjtemény. Részben Szakály három, már korábban megjelent - most kissé átdolgozott - munkáját, részben két, először itt kiadott dolgozatát tartalmazza. Az öt tanulmányt az köti össze, hogy olyan személyekkel foglalkoznak, akik mezővárosi származásúak voltak, és főként ott is működtek, a reformáció elterjesztésében pedig komoly szerepet játszottak. A dolgozatok részletesen foglalkoznak a szóban forgó mezővárosok gazdasági életével, így Péccsel, Kálmáncsehivel, Ráckevével, Szegeddel, Nagymarossal vagy Nyírbátorral. A kötetet gazdag irodalomjegyzék, valamint kitűnő név- és tárgymutató teszi használhatóvá.

Ha csak ezeket az egymással tárgyuk alapján összefüggő tanulmányokat adta volna ki Szakály, az is nagy nyeresége lenne a késő középkor és a kora újkor története kutatóinak. A lényeg azonban a bevezetésben (Prológus: mezőváros és reformáció [megoldási javaslatok] 9-32. old.), illetve a befejezésben (Epilógus, 413-426. old.) rejlik, az öt tanulmány "esettanulmányként" ezen fejezetek bizonyító anyagát tartalmazza, itt ismerjük meg a szerző koncepcióját, ami túlmutat a reformációkutatáson, a XVI. századi polgárosodás kérdését taglalja, és hoz új eredményeket.

Ezek ismertetését és taglalását messziről kell kezdenünk. A szerző azon kevés kutató közé tartozik, aki egyaránt otthonos a Mohács előtti és a Mohács utáni magyar történelem forrásaiban és szakirodalmában, így módja van az előzményeket is megfognia. E sorok írója - medievista lévén - elsősorban a késő középkori kérdéseket kívánja kidomborítani.

Induljunk ki a konkrét tárgytól távolabbról. A történetírásban mindig kialakult egy-egy nézet, amelyet a tudósok közmegegyezése elfogad, és annyira evi-densnek tart, hogy már bizonyításra sem lát szükséget. Vannak olyan tételek, amelyek kialakulása ma már szinte rekonstruálhatatlan, vannak pedig mások, amelyeket egy nagy tudós - többnyire jól dokumentált - neve fémjelez. Egy idő után azonban ki szokott derülni, hogy a történelem annál sokkal komplexebb folyamat, semhogy ezeket a látszat-evidenciákat kritika nélkül elfogadjuk: az egyre nagyobb számú azzal ellentmondó adatokat ezért elő-ször olykor logikai bukfencekkel igyekeznek hozzáigazítani a régi tételekhez, míg végül bekövetkezhet az ezekkel való teljes szembefordulás, egy új koncepció kialakítása, amelynek azonban ugyanaz az egyoldalúság a hibája, mint az előbbinek, csak ellenkező előjellel. Az igazság feltehetően a középúton található. Sokkal jobb, ha a régitől eltérő nézetek megrostálása után, az elfogadhatókat megtartva állítjuk fel az új forrásanyagra vagy forrásértelmezésre támaszkodó szakmai tételeket.

Néhány példával világosabbá téve az elmondottakat, vegyünk elő egy közismert evidenciát, a feudális földesúri elnyomás kérdését. Az elmúlt évtizedekben egyes francia kutatók rámutattak, hogy ezek a nézetek a francia forradalmat megelőző időben kerültek az irodalomba, és hatnak azóta is. Szándékosan használtam az "irodalom" szót jelző nélkül, mert a középiskolai tankönyveken keresztül a szépirodalomba, sőt filmekbe, tévébe is bejutottak. Ezt vette át a múlt század liberális történetírása (és onnan a marxizmus), noha Régine Pernoud és Jacques Heers szerint a valóság ezzel nem vág mindig egybe. 1 Természetesen a vita hevében az új, ellenzéki elmélet is túllő a célon. Miután Heers professzor szépen bizonyítja a középkori paraszti szabadságjogok meglétét, erősen városellenes hangokra vált át. Egy idézet: "Kevés történeti szlogen látszik annyira hamisnak, annyira nevetségesnek és értelmetlennek, mint amelyet nem tudni, milyen körülmények között és milyen propagandacélból vetettek be a köztudatba, amely azt állítja, hogy >>a városi levegő szabaddá tesz<<." 2 (Megjegyzem, hogy e sorok írója bármennyire tiszteli a várostörténészként is kiváló Jacques Heers-t, ebben nyilvánvalóan nem ért egyet vele.) Egyet azonban mégis tanulni lehet ebből: a paraszti szabadságjogokat nem szabad lebecsülnünk.

Egy másik ilyen - és immár a hazai történet-írásra jellemző - látszat-evidencia még közelebb visz bennünket Szakály könyvéhez. Ez a magyar késő középkori városfejlődés lebecsülése, s ezzel kapcsolatban a hazai külkereskedelmi mérleg passzivitása. Az utóbbi tételrész visszavezethető Kováts Ferenc 1902-ben megjelent és az 1457-1458-as pozsonyi harmincadkönyvet feldolgozó kiváló könyvére, 3 míg a városfejlődés lebecsülése Mályusz Elemér egy idestova hetven éve megjelent német nyelvű tanulmányára megy vissza, 4 aki tulajdonképpen Werbőczy értelmezését veszi át: csak a királyi szabad városok lakói polgárok, minden más egyéb település lakója jobbágy, azaz - ezt már én teszem hozzá - a mezővárosi lakosoknak nincs helyük a magyarországi polgárság történetében. Ilyenformán marad kb. 30 "igazi város" az országban, egyenlőtlen területi elosztásban. A Kováts- és a Mályusz-elmélet összeötvözését először Paulinyi Oszkár végezte el, 5 majd jóval nagyobb forrásanyag alapján és a rá jellemző magas szakmai színvonallal Szűcs Jenő 1955-ben. 6

Itt tehát egy jogi és egy gazdasági kritérium keveredik. A Mályusz-féle tétel hibáját és ennek hatását Szűcsre Szakály is világosan felismerte (14. old. 29. j.). 7 Szerzőnk sajnos nem vette figyelembe egy 1991-ben megjelent tanulmányomat, amelyben egyrészt kimutattam, hogy a pozsonyi harmincadkönyv alkalmatlan a kereskedelmi mérleg passzivitásának bizonyítására, sőt az aktivitás-passzivitás kérdése a középkorban adatokkal nem dönthető el, másrészt idéztem saját nagydoktori értekezésem vitáját, ahol Szűcs mint opponens véleményében közeledett a saját álláspontomhoz, válaszomban meg magam is bizonyos korrekciót hajtottam végre korábbi nézeteimen. Idézem a témánk szempontjából fontos mondatot Szűcs opponensi véleményéből: "úgy tűnt, mintha én általában a mezővárosok konkurenciáját is besoroltam volna a városfejlődést torzító tények sorában. [Így!] Valójában ezt a negatív összefüggést kizárólag a kereskedővárosok vonzáskörében gondolom érvényesnek." 18 Ez a mondat azért fontos, mert a Zágráb, Sopron, Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Pest, Kassa, Nagybánya vonaltól keletre és délre, azaz az ország nagyobbik felén Erdély határáig csupáncsak, a késő középkorban a királyi városok sorába lépő Szeged az egyetlen valódi város, amelynek nem lévén városfala, külsőleg a mezővárosok közé is sorolható lenne. A "városmentes" tájra esik az ország legsűrűbben lakott területe, a Dél-Dunántúl és a Szerémség a maga szőlőivel. Talán nem véletlen, hogy Szakály az általa példaként felhozott mezővárosokat - a határon fekvő Nagymaros kivételével - a "városmentes" országrészről vette.

Magam elképzelhetetlennek tartottam és tartom ma is, hogy sűrűn lakott és gazdaságilag fontos területen ne legyenek városok, ezért a jogi helyzet (azaz: polgárnak vagy jobbágynak számítanak-e egy település lakói a középkor végén) szerintem nem döntheti el, hogy a település városnak számítható-e. Megjegyzem, hogy a szomszéd osztrák tartományokban a magyar királyi szabad városoknak megfelelő Landesfürstliche Städte mellett voltak földesúri városok (Patrimonialstädte), és a mi mezővárosaink megfelelői, a Marktok is léteztek. 9 Ezeknek különben nem kellett - nevük ellenére - piaccal rendelkezniük. A magyarhoz oly hasonló fejlődésű késő középkori Lengyelországban a kortársak a városokat négy csoportra osztották: a főbb civitasok, a másodrendű civitasok és oppidumok, az évi és hetivásárt tartó oppidumok, a piaccal nem rendelkező oppidumok. 10 Az oppidum a magyar mezőváros latin megfelelője. Lengyelországban tehát a vásárral nem rendelkező oppidumokat is a városokhoz sorolták. (Megjegyzem, hogy a lengyel korona területén 1500 körül a történészek szerint 363 ilyen "negyedrendű" város volt 141 100 lakossal, azaz átlag 389 fővel. 11 )

Sajnos, arra nincs lehetőség, hogy a magyar mezőváros problematikájával ebben az ismertetésben foglalkozzunk, csak három dolgot szeretnék megemlíteni. A szakirodalom - és különösen a néprajztudomány 12 - talán az elnevezés alapján a mezőgazdasági jelleget emeli ki. Pedig - ahogy arra Szakály is rámutat - a mezőváros szó szerint "falak nélküli, nyitott várost" jelent (13. old.). Ettől természetesen uralkodhatott benne a mezőgazdaság, de elsősorban a szőlőtermelés és az állattenyésztés. A faluval való egybevetés azonban indokolatlan. Másodszor Bácskai Vera az 1965-ben megjelent könyve tanúsága szerint 13 már sok mindent világosan látott, valószínűleg azonban nem fejthette ki a már évtizedek óta uralkodó nézetekkel szemben. Harmadszor mind az ún. "igazi városok", mind a legkülönbözőbb jogi szabadságokkal rendelkező mezővárosok (és fallal övezett földesúri városok, például Pécs!), mind a heti és/vagy évi vásártartási joggal rendelkező falvak a központi helyek (Zentralorte) kategóriájába tartoznak, a kérdés csak ott van, hol húzzuk meg a határt a városias és a falusias központi helyek között. Engem ez a kérdés közel három évtizede izgat, több módszert is kidolgoztam rá, ezekre azonban nem utalok, ugyanis Szakály idézi és felhasználja őket. Csak annyit: bár a források megengednék, én a lengyel negyedik városkategóriát nem sorolnám a városias központi helyek közé.

E túl bőre sikerült, de saját nézetem bemutatása miatt fontos bevezetés után térjünk vissza Szakály könyvére. A szerzőt is izgatja a mezőváros kérdése. Joggal veti fel a mezővárosjegyzék összeállításának szükségességét (14. old.) - megjegyzem, hogy rövidesen elkészülök a Dunántúllal -, továbbá rámutat a török összeírások jelentőségére. Ezek ugyanis nem csupán a középkori állapotok rekonstrukciójára is alkalmasak, hanem világosan mutatják az egyes települések nagyságát, sőt gazdasági jelentőségét. Felhasznál Szakály egy szellemes új módszert is. Öt, forrásként forgatható könyv személynévanyagát dolgozta fel, olyan egyedekét, akik a késő középkorban és a kora újkorban az egyházi életben vagy épp a reformációban játszottak szerepet. 82 településből 621 személyt talált. Mivel a nemesekkel nem foglalkozott, a statisztika világosan mutatja, hogy mind a régi római egyházban, mind a reformátorok között milyen nagy jelentőségük van a városi és mezővárosi polgároknak, a 82 település pedig nyilvánvalóan a legjelentősebbek, a legvárosiasabbak közé tartozott (22-27. old.).

A módszert nagyon jónak, sőt követendőnek tartom, viszont szélesebb bázis alapján helyesebb lenne kibővíteni. Jobban szétválasztandó a reformáció előtti és utáni helyzet, a késő középkorban a négy nyugat-magyarországi káptalan tagjain kívül más káptalanokét is fel kellene dolgozni. Ami talán nem egészen elfogadható: "A fentebbi jegyzék első tanulsága, hogy az >>igazi<< városok sem a Mohács előtti katolikus, sem az azután kialakult protestáns hierarchiában nem érvényesítették a falusi és mezővárosi paraszttársadalommal szemben - egyébként nyomasztó - gazdasági fölényüket."(27. old.) Nem azt akarom most kiemelni, hogy - a fentiekben elmondottak alapján - nem tartom helyesnek mezővárosi paraszttársadalomról beszélni és főként nem a mezővárosi élmező esetében. Azt is problematikusnak tartom, hogy Szakály Szegedet mezővárosnak nevezte, noha a város a többi királyi szabad város módjára, és nem a mezővárosok mintájára adózott, 1498 óta pedig el is ismerték királyi szabad városi jogait. Ha az igazi városokat a jogi helyzet alapján - noha ez sem helyes - különböztetjük meg, akkor Szeged város, Temesvár pedig mezőváros (pontosabban: királyi földesúri város).

Szakály táblázata azonban nem mutatja, hogy az "igazi városok" (helyesebben királyi szabad városok 14 ) nem érvényesítették volna "nyomasztó fölényüket" az ún. mezővárosokkal szemben. A 82 településből 11 (Szegedet is beleértve) királyi város, a listára került 621 személy közül ugyanis 111, azaz 17,9% közülük került ki. Ami sokkal döntőbb, a királyi városok közül elsősorban a magyar vagy többségében magyar anyanyelvűek tartoznak ide. Kassa például csak a reformáció korából - amikorra elmagyarosodott -, Pozsony viszont a Mohács előtti pozsonyi káptalan tagjai révén jutott be a jegyzékbe. Futólagos összehasonlításként figyelembe vettem két székeskáptalan 1458 és 1526 között a káptalanba bekerült kanonokjait. Az esztergomi káptalan 219 tagja közül 5% a királyi szabad városi polgár, mégpedig öt esztergomi, két pesti, valamint egy-egy budai, bártfai, nagybányai vagy pozsonyi, itt is kevés a német városi eredetű. 15 A kalocsai káptalan 65 tagja közül 7,7% városi, mégpedig három fehérvári és két szegedi. 16 Meg kell jegyezni, hogy számos kanonok csak keresztnévvel fordul elő, Esztergomban pedig sok az olasz származású, az arány a valóságban tehát magasabb lehet.

Attól tartok tehát, hogy az értelmiségieket adó településeket nem igazi város - mezőváros - kategóriák, hanem a polgárok anyanyelve alapján kellene megkülönböztetni. Lehet, hogy ha jobban ismernénk a városi plébániák és az ottani kolostorok papságának összetételét, más kép tárulna elénk. Ezt mutatja a pozsonyi káptalan. A Mohács előtti 27 hazai polgári eredetű kanonok közül 15 származott hazai német (vagy német-szlovák) anyanyelvű városból, illetve mezővárosból, közéjük kell még számítani a négy budai születésű kanonok közül három németet. 17 Így nem merném azt állítani, hogy "a XV. századi és XVI. század eleji Magyarországon a világi papi és szerzetesi "pálya" elsősorban a "mezővárosiak vadászterülete volt" - ahogy azt Szakály írja (28. old.). Ezt így módosítanám: elsősorban a magyar anyanyelvű polgárság (városi és mezővárosi) vadászterülete volt. (Azzal a megjegyzéssel, hogy csak felületesen ismerjük a német nyelvű városok papságát.)

A reformáció mezővárosi kapcsolatai kérdésében - ha jól értelmezem a szerzőt - Klaniczayval szemben inkább Horváth Jánossal ért egyet: a földesuraknak nagyobb szerepük volt, mint a "parasztpolgárok" hitváltásának (11. old.). Magam ezt a kérdést árnyaltabban tárgyalnám. Szakály maga is idézi a papválasztásról írt tanulmányomat, amelyben azt igyekeztem bemutatni, hogy a középkor végére a legtöbb város és mezőváros, sőt számos falu lakói rendelkeztek papválasztási joggal. Ebből természetesen nem következik, hogy a földesúrnak nem volt módja befolyásolni jobbágyait, hogy a neki megfelelő papot válasszák meg. Erre maradt is adat. 1506-ban Anna királyné a szentfalvai (Pest külvárosa) plébániát egyik káplánjának akarta juttatni, és ez ügyben megegyezett az ottani földesurak többségével. Tárcai János székelyispán ottani jobbágyai azonban ebbe nem akartak belemenni, így a királyné írt Tárcainak, hogy intézze el az ügyet. 18 Egy protestáns lelkipásztor megválasztása tehát éppúgy megtörténhetett a földesúr, mint a mezővárosi közösség iniciatívájából. A kérdés lényege azonban az, hogy a földes-úr reformáció iránti szimpátiája honnan eredt, ismert-e olyan papokat, akik a reform hívei voltak, vagy épp a mezővárosi közösség által támogatott személy térítette meg az urat.

És ekkor ott vagyunk, ami Szakály könyvéből kristálytisztán kiderül, a "mezővárosi" kereskedő polgárok ismerték és támogatták a reformációt. Erre kitűnő példákkal szolgálnak az új tanok terjedéséről Mohács előtt lefolytatott vizsgálatok és jelentések. Az 1524-es soproni vizsgálat alkalmával a plébános elmondja, hogy a laikusoknak is vannak már lutheránus könyveik, és amikor az emberek összegyűlnek a kocsmákban (!), aki tudja olvasni, felolvassa, és tízen, húszan hallgatják. 19 A szebeni káptalan 1526-os panaszából pedig arról értesülünk, hogy egy kiugrott domonkos a kereskedők és polgárok lakomáin hirdeti az új tanokat. 20 Nem véletlen, hogy Sopronban annak a Moritz Pál kalmárnak volt a legtöbb lutheránus könyve, akinek 1520-1529 közti üzleti könyvét - a legrégibb hazai ilyen munkát - nemrég adta ki a most meghalt Mollay Károly. 21 Ezért tehát valószínűsíthető, hogy a papválasztáskor is a "mezővárosi" kereskedő polgárok játszhatták a főszerepet, akik a helyi - tudomásunk szerint színvonalas - latin iskolákban megfelelő képzettséget szereztek, és akik a vásárokon könyveket vásároltak.

Szakály könyve öt tanulmányában az általa tárgyalt mezővárosok középkori jelentőségére is számos adattal szolgál. Itt jegyzem meg, hogy Nyírbátor 1332-es árumegállító jogának kérdése változatlanul nyílt. Szakály lehetségesnek tartja, hogy a vonatkozó oklevelek a XV. század második feléből származó hamisítványok (395-398. old.). Nem zárom ki ennek a lehetőségét, de a korábban nekem is fejtörést okozó kérdés, hogyan rendelkezhetett egy mégiscsak jelentéktelen helység már akkor ezzel a joggal, amikor az országban csupán hat jelentős városnak volt ilyenje, ma is fennáll. Nem gondoltam azonban arra, ami viszont erősíthetné hitelességét, hogy az összes többi árumegállító jogi kiváltság a külkereskedelemmel függ össze, Nyírbátor viszont csupán egy szűk területre érvényest kapott.

A kötet lényegét mégis az Epilógus fejezi ki. Itt olvashatjuk a nekem százszázalékosan meggyőző tételt: "a XVI. századot alighanem a magyar vállalkozás első fénykorának minősíthetjük."(417. old.) Én azonban ebbe beleérteném a Mohács előtti évtizedeket is. Ha az ún. "igazi városok" polgárságán kívül a vállalkozókhoz soroljuk a jogilag mezővárosok polgárait, valamint a parasztság differenciálódása következtében kialakult falusi gazdagparaszti réteget is, akkor teljesen érdektelenné válik a korábbi vita: hanyatlott-e a XV. században globálisan a magyar városi fejlődés, vagy egyes - főleg nyugati határszéli - városok hanyatlása egybeesett mások, főként központi fekvésű városok emelkedésével. Az országban élt egy gazdag, vállalkozó, bizonyos műveltséggel rendelkező kereskedő-polgár réteg, függetlenül attól, hogy lakóhelyének mi volt a jogi jellege. Itt jegyzem meg, hogy a falusi autonómia is, amelyre Szakály csak röviden utal (423. old.), a jelek szerint jelentősebb volt annál, ahogy korábban gondoltuk. Erre különben már utalt külföldi vonatkozásban a fent említett Heers, valamint a "kommunalizmus" elméletét hirdető Peter Blickle iskolája. 22

Végeredményben Szakály tanulmánygyűjteményéből a késő középkori és kora újkori magyar polgári fejlődés új, a korábbinál hitelesebb képe bontakozik ki, amely még hosszú ideig hatni fog a történészgenerációkra.

Jegyzetek

1 * Régine Pernoud: Pour en finir avec le Moyen Age. H. n. 1977. - Jacques Heers: Le Moyen Age, une imposture. Paris, é. n.

2 * Heers: i. m. 190. old.

3 * Kováts Ferenc: Nyugatmagyarország áruforgalma a XV. században a pozsonyi harminczadkönyv alapján. Bp., 1902.

4 * Mályusz Elemér: Geschichte des Bürgertums in Ungarn. In: Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftgeschichte 20 (1927-1928), 356-407. old.

5 * Paulinyi Oszkár: Ipar, kereskedelem. In: Magyar Művelődéstörténet. Szerk. Domanovszky Sándor, h. és é. n. II. k., 161-199. old.

6 * Szűcs Jenő: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp., 1955.

 

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Diplomás asztrológustól: A nyárra való tekintettel. Horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft. a konzultáció ingyenes!Katt!    *****    Szeretted a Trónok Harcát? Ha Westeros lenyûgözött, akkor Aneliath sem okozhat csalódást - Csatlakozz! FRPG    *****    Unalmas a nyár? Szeretnél kikapcsolódni? Az írás a véredben van? Szeretnéd kiélni a vágyaidat? - CSATLAKOZZ - FRPG    *****    SZEREPJÁTÉK - Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel fûszerezett olvasztótégelyben?    *****    A te szavazatodra is szükség van, kérlek szavazz a családi napos pályázatunkra. A fõoldalról a szövegre klikkelve...!    *****    A nyárra való tekintettel óriási akciót indítok.Születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft.A konzultáció ingyenes!    *****    Ha diplomás asztrológustól szeretnél horoszkópot + 3 éves elõrejelzést,rendeld meg.Most minden megrendelés csak 2000 Ft    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    "Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések." - Vámpírnaplók FRPG    *****    Szerepjáték &#8211; Csatlakozz közénk, és részese Te is a kalandoknak - FRPG    *****    Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs. - Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs.    *****    A horoszkóp a lélek tükre, most nagyon kedvezõ nyári lehetõség, akcióra van lehetõséged, használd ki. Várlak az oldalon!    *****    BOOKISLAND - könyvajánlók, ahol a könyvek életre kelnek - BOOKISLAND    *****    Megnyitottunk. Magyarország jelenleg talán egyetlen rajongói oldala a népszerû Holnap Legendái sorozatról. Nézz be.    *****    ANELIATH - egy középkori világ - fórumos szerepjáték    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték - ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték - &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    DIGIMON DIGITAL Monsters a digimonok rád várnak, kattints látogass meg minket!!!! A legjobb a íme a világon!    *****    >> Nézz be a "THE 100" (A visszatérõk) címû sorozattal foglalkozó lapra! Információk, érdekességek, interjúk, képek! <<    *****    A horoszkóp olyan lehetõségeket mutat,amire nem is gondoltál,a konzultáció során mindenre választ kapsz teljesen ingyen!