BUKSZ - Budapesti K�nyvszemle

9. �VFOLYAM, 2. SZ�M 1997. NY�R

http://epa.oszk.hu/00000/00015/00006/

TISZTELETK�R

Kubinyi Andr�s:
Polg�rs�g a mez�v�rosban a k�z�pkor �s az �jkor hat�r�n

Szak�ly Ferenc:
Mez�v�ros �s reform�ci�
Tanulm�nyok a korai magyar polg�rosod�s k�rd�s�hez
(Humanizmus �s reform�ci�; szerkeszti: Jankovics J�zsef)

Kubinyi Andr�s
Polg�rs�g a mez�v�rosban a k�z�pkor �s az �jkor hat�r�n
Balassi Kiad�, Budapest, 1995 486 old.

Jegyzetek

A k�nyv - ahogy c�me is el�rulja - tanulm�nygy�jtem�ny. R�szben Szak�ly h�rom, m�r kor�bban megjelent - most kiss� �tdolgozott - munk�j�t, r�szben k�t, el�sz�r itt kiadott dolgozat�t tartalmazza. Az �t tanulm�nyt az k�ti �ssze, hogy olyan szem�lyekkel foglalkoznak, akik mez�v�rosi sz�rmaz�s�ak voltak, �s f�k�nt ott is m�k�dtek, a reform�ci� elterjeszt�s�ben pedig komoly szerepet j�tszottak. A dolgozatok r�szletesen foglalkoznak a sz�ban forg� mez�v�rosok gazdas�gi �let�vel, �gy P�ccsel, K�lm�ncsehivel, R�ckev�vel, Szegeddel, Nagymarossal vagy Ny�rb�torral. A k�tetet gazdag irodalomjegyz�k, valamint kit�n� n�v- �s t�rgymutat� teszi haszn�lhat�v�.

Ha csak ezeket az egym�ssal t�rgyuk alapj�n �sszef�gg� tanulm�nyokat adta volna ki Szak�ly, az is nagy nyeres�ge lenne a k�s� k�z�pkor �s a kora �jkor t�rt�nete kutat�inak. A l�nyeg azonban a bevezet�sben (Prol�gus: mez�v�ros �s reform�ci� [megold�si javaslatok] 9-32. old.), illetve a befejez�sben (Epil�gus, 413-426. old.) rejlik, az �t tanulm�ny "esettanulm�nyk�nt" ezen fejezetek bizony�t� anyag�t tartalmazza, itt ismerj�k meg a szerz� koncepci�j�t, ami t�lmutat a reform�ci�kutat�son, a XVI. sz�zadi polg�rosod�s k�rd�s�t taglalja, �s hoz �j eredm�nyeket.

Ezek ismertet�s�t �s taglal�s�t messzir�l kell kezden�nk. A szerz� azon kev�s kutat� k�z� tartozik, aki egyar�nt otthonos a Moh�cs el�tti �s a Moh�cs ut�ni magyar t�rt�nelem forr�saiban �s szakirodalm�ban, �gy m�dja van az el�zm�nyeket is megfognia. E sorok �r�ja - medievista l�v�n - els�sorban a k�s� k�z�pkori k�rd�seket k�v�nja kidombor�tani.

Induljunk ki a konkr�t t�rgyt�l t�volabbr�l. A t�rt�net�r�sban mindig kialakult egy-egy n�zet, amelyet a tud�sok k�zmegegyez�se elfogad, �s annyira evi-densnek tart, hogy m�r bizony�t�sra sem l�t sz�ks�get. Vannak olyan t�telek, amelyek kialakul�sa ma m�r szinte rekonstru�lhatatlan, vannak pedig m�sok, amelyeket egy nagy tud�s - t�bbnyire j�l dokument�lt - neve f�mjelez. Egy id� ut�n azonban ki szokott der�lni, hogy a t�rt�nelem ann�l sokkal komplexebb folyamat, semhogy ezeket a l�tszat-evidenci�kat kritika n�lk�l elfogadjuk: az egyre nagyobb sz�m� azzal ellentmond� adatokat ez�rt el�-sz�r olykor logikai bukfencekkel igyekeznek hozz�igaz�tani a r�gi t�telekhez, m�g v�g�l bek�vetkezhet az ezekkel val� teljes szembefordul�s, egy �j koncepci� kialak�t�sa, amelynek azonban ugyanaz az egyoldal�s�g a hib�ja, mint az el�bbinek, csak ellenkez� el�jellel. Az igazs�g feltehet�en a k�z�p�ton tal�lhat�. Sokkal jobb, ha a r�git�l elt�r� n�zetek megrost�l�sa ut�n, az elfogadhat�kat megtartva �ll�tjuk fel az �j forr�sanyagra vagy forr�s�rtelmez�sre t�maszkod� szakmai t�teleket.

N�h�ny p�ld�val vil�gosabb� t�ve az elmondottakat, vegy�nk el� egy k�zismert evidenci�t, a feud�lis f�ldes�ri elnyom�s k�rd�s�t. Az elm�lt �vtizedekben egyes francia kutat�k r�mutattak, hogy ezek a n�zetek a francia forradalmat megel�z� id�ben ker�ltek az irodalomba, �s hatnak az�ta is. Sz�nd�kosan haszn�ltam az "irodalom" sz�t jelz� n�lk�l, mert a k�z�piskolai tank�nyveken kereszt�l a sz�pirodalomba, s�t filmekbe, t�v�be is bejutottak. Ezt vette �t a m�lt sz�zad liber�lis t�rt�net�r�sa (�s onnan a marxizmus), noha R�gine Pernoud �s Jacques Heers szerint a val�s�g ezzel nem v�g mindig egybe. 1 Term�szetesen a vita hev�ben az �j, ellenz�ki elm�let is t�ll� a c�lon. Miut�n Heers professzor sz�pen bizony�tja a k�z�pkori paraszti szabads�gjogok megl�t�t, er�sen v�rosellenes hangokra v�lt �t. Egy id�zet: "Kev�s t�rt�neti szlogen l�tszik annyira hamisnak, annyira nevets�gesnek �s �rtelmetlennek, mint amelyet nem tudni, milyen k�r�lm�nyek k�z�tt �s milyen propagandac�lb�l vetettek be a k�ztudatba, amely azt �ll�tja, hogy >>a v�rosi leveg� szabadd� tesz<<." 2 (Megjegyzem, hogy e sorok �r�ja b�rmennyire tiszteli a v�rost�rt�n�szk�nt is kiv�l� Jacques Heers-t, ebben nyilv�nval�an nem �rt egyet vele.) Egyet azonban m�gis tanulni lehet ebb�l: a paraszti szabads�gjogokat nem szabad lebecs�ln�nk.

Egy m�sik ilyen - �s imm�r a hazai t�rt�net-�r�sra jellemz� - l�tszat-evidencia m�g k�zelebb visz benn�nket Szak�ly k�nyv�hez. Ez a magyar k�s� k�z�pkori v�rosfejl�d�s lebecs�l�se, s ezzel kapcsolatban a hazai k�lkereskedelmi m�rleg passzivit�sa. Az ut�bbi t�telr�sz visszavezethet� Kov�ts Ferenc 1902-ben megjelent �s az 1457-1458-as pozsonyi harmincadk�nyvet feldolgoz� kiv�l� k�nyv�re, 3 m�g a v�rosfejl�d�s lebecs�l�se M�lyusz Elem�r egy idestova hetven �ve megjelent n�met nyelv� tanulm�ny�ra megy vissza, 4 aki tulajdonk�ppen Werb�czy �rtelmez�s�t veszi �t: csak a kir�lyi szabad v�rosok lak�i polg�rok, minden m�s egy�b telep�l�s lak�ja jobb�gy, azaz - ezt m�r �n teszem hozz� - a mez�v�rosi lakosoknak nincs hely�k a magyarorsz�gi polg�rs�g t�rt�net�ben. Ilyenform�n marad kb. 30 "igazi v�ros" az orsz�gban, egyenl�tlen ter�leti eloszt�sban. A Kov�ts- �s a M�lyusz-elm�let �ssze�tv�z�s�t el�sz�r Paulinyi Oszk�r v�gezte el, 5 majd j�val nagyobb forr�sanyag alapj�n �s a r� jellemz� magas szakmai sz�nvonallal Sz�cs Jen� 1955-ben. 6

Itt teh�t egy jogi �s egy gazdas�gi krit�rium keveredik. A M�lyusz-f�le t�tel hib�j�t �s ennek hat�s�t Sz�csre Szak�ly is vil�gosan felismerte (14. old. 29. j.). 7 Szerz�nk sajnos nem vette figyelembe egy 1991-ben megjelent tanulm�nyomat, amelyben egyr�szt kimutattam, hogy a pozsonyi harmincadk�nyv alkalmatlan a kereskedelmi m�rleg passzivit�s�nak bizony�t�s�ra, s�t az aktivit�s-passzivit�s k�rd�se a k�z�pkorban adatokkal nem d�nthet� el, m�sr�szt id�ztem saj�t nagydoktori �rtekez�sem vit�j�t, ahol Sz�cs mint opponens v�lem�ny�ben k�zeledett a saj�t �ll�spontomhoz, v�laszomban meg magam is bizonyos korrekci�t hajtottam v�gre kor�bbi n�zeteimen. Id�zem a t�m�nk szempontj�b�l fontos mondatot Sz�cs opponensi v�lem�ny�b�l: "�gy t�nt, mintha �n �ltal�ban a mez�v�rosok konkurenci�j�t is besoroltam volna a v�rosfejl�d�st torz�t� t�nyek sor�ban. [�gy!] Val�j�ban ezt a negat�v �sszef�gg�st kiz�r�lag a keresked�v�rosok vonz�sk�r�ben gondolom �rv�nyesnek." 18 Ez a mondat az�rt fontos, mert a Z�gr�b, Sopron, Esztergom, Sz�kesfeh�rv�r, Buda, Pest, Kassa, Nagyb�nya vonalt�l keletre �s d�lre, azaz az orsz�g nagyobbik fel�n Erd�ly hat�r�ig csup�ncsak, a k�s� k�z�pkorban a kir�lyi v�rosok sor�ba l�p� Szeged az egyetlen val�di v�ros, amelynek nem l�v�n v�rosfala, k�ls�leg a mez�v�rosok k�z� is sorolhat� lenne. A "v�rosmentes" t�jra esik az orsz�g legs�r�bben lakott ter�lete, a D�l-Dun�nt�l �s a Szer�ms�g a maga sz�l�ivel. Tal�n nem v�letlen, hogy Szak�ly az �ltala p�ldak�nt felhozott mez�v�rosokat - a hat�ron fekv� Nagymaros kiv�tel�vel - a "v�rosmentes" orsz�gr�szr�l vette.

Magam elk�pzelhetetlennek tartottam �s tartom ma is, hogy s�r�n lakott �s gazdas�gilag fontos ter�leten ne legyenek v�rosok, ez�rt a jogi helyzet (azaz: polg�rnak vagy jobb�gynak sz�m�tanak-e egy telep�l�s lak�i a k�z�pkor v�g�n) szerintem nem d�ntheti el, hogy a telep�l�s v�rosnak sz�m�that�-e. Megjegyzem, hogy a szomsz�d osztr�k tartom�nyokban a magyar kir�lyi szabad v�rosoknak megfelel� Landesf�rstliche St�dte mellett voltak f�ldes�ri v�rosok (Patrimonialst�dte), �s a mi mez�v�rosaink megfelel�i, a Marktok is l�teztek. 9 Ezeknek k�l�nben nem kellett - nev�k ellen�re - piaccal rendelkezni�k. A magyarhoz oly hasonl� fejl�d�s� k�s� k�z�pkori Lengyelorsz�gban a kort�rsak a v�rosokat n�gy csoportra osztott�k: a f�bb civitasok, a m�sodrend� civitasok �s oppidumok, az �vi �s hetiv�s�rt tart� oppidumok, a piaccal nem rendelkez� oppidumok. 10 Az oppidum a magyar mez�v�ros latin megfelel�je. Lengyelorsz�gban teh�t a v�s�rral nem rendelkez� oppidumokat is a v�rosokhoz sorolt�k. (Megjegyzem, hogy a lengyel korona ter�let�n 1500 k�r�l a t�rt�n�szek szerint 363 ilyen "negyedrend�" v�ros volt 141 100 lakossal, azaz �tlag 389 f�vel. 11 )

Sajnos, arra nincs lehet�s�g, hogy a magyar mez�v�ros problematik�j�val ebben az ismertet�sben foglalkozzunk, csak h�rom dolgot szeretn�k megeml�teni. A szakirodalom - �s k�l�n�sen a n�prajztudom�ny 12 - tal�n az elnevez�s alapj�n a mez�gazdas�gi jelleget emeli ki. Pedig - ahogy arra Szak�ly is r�mutat - a mez�v�ros sz� szerint "falak n�lk�li, nyitott v�rost" jelent (13. old.). Ett�l term�szetesen uralkodhatott benne a mez�gazdas�g, de els�sorban a sz�l�termel�s �s az �llatteny�szt�s. A faluval val� egybevet�s azonban indokolatlan. M�sodszor B�cskai Vera az 1965-ben megjelent k�nyve tan�s�ga szerint 13 m�r sok mindent vil�gosan l�tott, val�sz�n�leg azonban nem fejthette ki a m�r �vtizedek �ta uralkod� n�zetekkel szemben. Harmadszor mind az �n. "igazi v�rosok", mind a legk�l�nb�z�bb jogi szabads�gokkal rendelkez� mez�v�rosok (�s fallal �vezett f�ldes�ri v�rosok, p�ld�ul P�cs!), mind a heti �s/vagy �vi v�s�rtart�si joggal rendelkez� falvak a k�zponti helyek (Zentralorte) kateg�ri�j�ba tartoznak, a k�rd�s csak ott van, hol h�zzuk meg a hat�rt a v�rosias �s a falusias k�zponti helyek k�z�tt. Engem ez a k�rd�s k�zel h�rom �vtizede izgat, t�bb m�dszert is kidolgoztam r�, ezekre azonban nem utalok, ugyanis Szak�ly id�zi �s felhaszn�lja �ket. Csak annyit: b�r a forr�sok megengedn�k, �n a lengyel negyedik v�roskateg�ri�t nem soroln�m a v�rosias k�zponti helyek k�z�.

E t�l b�re siker�lt, de saj�t n�zetem bemutat�sa miatt fontos bevezet�s ut�n t�rj�nk vissza Szak�ly k�nyv�re. A szerz�t is izgatja a mez�v�ros k�rd�se. Joggal veti fel a mez�v�rosjegyz�k �ssze�ll�t�s�nak sz�ks�gess�g�t (14. old.) - megjegyzem, hogy r�videsen elk�sz�l�k a Dun�nt�llal -, tov�bb� r�mutat a t�r�k �ssze�r�sok jelent�s�g�re. Ezek ugyanis nem csup�n a k�z�pkori �llapotok rekonstrukci�j�ra is alkalmasak, hanem vil�gosan mutatj�k az egyes telep�l�sek nagys�g�t, s�t gazdas�gi jelent�s�g�t. Felhaszn�l Szak�ly egy szellemes �j m�dszert is. �t, forr�sk�nt forgathat� k�nyv szem�lyn�vanyag�t dolgozta fel, olyan egyedek�t, akik a k�s� k�z�pkorban �s a kora �jkorban az egyh�zi �letben vagy �pp a reform�ci�ban j�tszottak szerepet. 82 telep�l�sb�l 621 szem�lyt tal�lt. Mivel a nemesekkel nem foglalkozott, a statisztika vil�gosan mutatja, hogy mind a r�gi r�mai egyh�zban, mind a reform�torok k�z�tt milyen nagy jelent�s�g�k van a v�rosi �s mez�v�rosi polg�roknak, a 82 telep�l�s pedig nyilv�nval�an a legjelent�sebbek, a legv�rosiasabbak k�z� tartozott (22-27. old.).

A m�dszert nagyon j�nak, s�t k�vetend�nek tartom, viszont sz�lesebb b�zis alapj�n helyesebb lenne kib�v�teni. Jobban sz�tv�lasztand� a reform�ci� el�tti �s ut�ni helyzet, a k�s� k�z�pkorban a n�gy nyugat-magyarorsz�gi k�ptalan tagjain k�v�l m�s k�ptalanok�t is fel kellene dolgozni. Ami tal�n nem eg�szen elfogadhat�: "A fentebbi jegyz�k els� tanuls�ga, hogy az >>igazi<< v�rosok sem a Moh�cs el�tti katolikus, sem az azut�n kialakult protest�ns hierarchi�ban nem �rv�nyes�tett�k a falusi �s mez�v�rosi parasztt�rsadalommal szemben - egy�bk�nt nyomaszt� - gazdas�gi f�l�ny�ket."(27. old.) Nem azt akarom most kiemelni, hogy - a fentiekben elmondottak alapj�n - nem tartom helyesnek mez�v�rosi parasztt�rsadalomr�l besz�lni �s f�k�nt nem a mez�v�rosi �lmez� eset�ben. Azt is problematikusnak tartom, hogy Szak�ly Szegedet mez�v�rosnak nevezte, noha a v�ros a t�bbi kir�lyi szabad v�ros m�dj�ra, �s nem a mez�v�rosok mint�j�ra ad�zott, 1498 �ta pedig el is ismert�k kir�lyi szabad v�rosi jogait. Ha az igazi v�rosokat a jogi helyzet alapj�n - noha ez sem helyes - k�l�nb�ztetj�k meg, akkor Szeged v�ros, Temesv�r pedig mez�v�ros (pontosabban: kir�lyi f�ldes�ri v�ros).

Szak�ly t�bl�zata azonban nem mutatja, hogy az "igazi v�rosok" (helyesebben kir�lyi szabad v�rosok 14 ) nem �rv�nyes�tett�k volna "nyomaszt� f�l�ny�ket" az �n. mez�v�rosokkal szemben. A 82 telep�l�sb�l 11 (Szegedet is bele�rtve) kir�lyi v�ros, a list�ra ker�lt 621 szem�ly k�z�l ugyanis 111, azaz 17,9% k�z�l�k ker�lt ki. Ami sokkal d�nt�bb, a kir�lyi v�rosok k�z�l els�sorban a magyar vagy t�bbs�g�ben magyar anyanyelv�ek tartoznak ide. Kassa p�ld�ul csak a reform�ci� kor�b�l - amikorra elmagyarosodott -, Pozsony viszont a Moh�cs el�tti pozsonyi k�ptalan tagjai r�v�n jutott be a jegyz�kbe. Fut�lagos �sszehasonl�t�sk�nt figyelembe vettem k�t sz�kesk�ptalan 1458 �s 1526 k�z�tt a k�ptalanba beker�lt kanonokjait. Az esztergomi k�ptalan 219 tagja k�z�l 5% a kir�lyi szabad v�rosi polg�r, m�gpedig �t esztergomi, k�t pesti, valamint egy-egy budai, b�rtfai, nagyb�nyai vagy pozsonyi, itt is kev�s a n�met v�rosi eredet�. 15 A kalocsai k�ptalan 65 tagja k�z�l 7,7% v�rosi, m�gpedig h�rom feh�rv�ri �s k�t szegedi. 16 Meg kell jegyezni, hogy sz�mos kanonok csak keresztn�vvel fordul el�, Esztergomban pedig sok az olasz sz�rmaz�s�, az ar�ny a val�s�gban teh�t magasabb lehet.

Att�l tartok teh�t, hogy az �rtelmis�gieket ad� telep�l�seket nem igazi v�ros - mez�v�ros - kateg�ri�k, hanem a polg�rok anyanyelve alapj�n kellene megk�l�nb�ztetni. Lehet, hogy ha jobban ismern�nk a v�rosi pl�b�ni�k �s az ottani kolostorok paps�g�nak �sszet�tel�t, m�s k�p t�rulna el�nk. Ezt mutatja a pozsonyi k�ptalan. A Moh�cs el�tti 27 hazai polg�ri eredet� kanonok k�z�l 15 sz�rmazott hazai n�met (vagy n�met-szlov�k) anyanyelv� v�rosb�l, illetve mez�v�rosb�l, k�z�j�k kell m�g sz�m�tani a n�gy budai sz�let�s� kanonok k�z�l h�rom n�metet. 17 �gy nem mern�m azt �ll�tani, hogy "a XV. sz�zadi �s XVI. sz�zad eleji Magyarorsz�gon a vil�gi papi �s szerzetesi "p�lya" els�sorban a "mez�v�rosiak vad�szter�lete volt" - ahogy azt Szak�ly �rja (28. old.). Ezt �gy m�dos�tan�m: els�sorban a magyar anyanyelv� polg�rs�g (v�rosi �s mez�v�rosi) vad�szter�lete volt. (Azzal a megjegyz�ssel, hogy csak fel�letesen ismerj�k a n�met nyelv� v�rosok paps�g�t.)

A reform�ci� mez�v�rosi kapcsolatai k�rd�s�ben - ha j�l �rtelmezem a szerz�t - Klaniczayval szemben ink�bb Horv�th J�nossal �rt egyet: a f�ldesuraknak nagyobb szerep�k volt, mint a "parasztpolg�rok" hitv�lt�s�nak (11. old.). Magam ezt a k�rd�st �rnyaltabban t�rgyaln�m. Szak�ly maga is id�zi a papv�laszt�sr�l �rt tanulm�nyomat, amelyben azt igyekeztem bemutatni, hogy a k�z�pkor v�g�re a legt�bb v�ros �s mez�v�ros, s�t sz�mos falu lak�i rendelkeztek papv�laszt�si joggal. Ebb�l term�szetesen nem k�vetkezik, hogy a f�ldes�rnak nem volt m�dja befoly�solni jobb�gyait, hogy a neki megfelel� papot v�lassz�k meg. Erre maradt is adat. 1506-ban Anna kir�lyn� a szentfalvai (Pest k�lv�rosa) pl�b�ni�t egyik k�pl�nj�nak akarta juttatni, �s ez �gyben megegyezett az ottani f�ldesurak t�bbs�g�vel. T�rcai J�nos sz�kelyisp�n ottani jobb�gyai azonban ebbe nem akartak belemenni, �gy a kir�lyn� �rt T�rcainak, hogy int�zze el az �gyet. 18 Egy protest�ns lelkip�sztor megv�laszt�sa teh�t �pp�gy megt�rt�nhetett a f�ldes�r, mint a mez�v�rosi k�z�ss�g iniciat�v�j�b�l. A k�rd�s l�nyege azonban az, hogy a f�ldes-�r reform�ci� ir�nti szimp�ti�ja honnan eredt, ismert-e olyan papokat, akik a reform h�vei voltak, vagy �pp a mez�v�rosi k�z�ss�g �ltal t�mogatott szem�ly t�r�tette meg az urat.

�s ekkor ott vagyunk, ami Szak�ly k�nyv�b�l krist�lytiszt�n kider�l, a "mez�v�rosi" keresked� polg�rok ismert�k �s t�mogatt�k a reform�ci�t. Erre kit�n� p�ld�kkal szolg�lnak az �j tanok terjed�s�r�l Moh�cs el�tt lefolytatott vizsg�latok �s jelent�sek. Az 1524-es soproni vizsg�lat alkalm�val a pl�b�nos elmondja, hogy a laikusoknak is vannak m�r luther�nus k�nyveik, �s amikor az emberek �sszegy�lnek a kocsm�kban (!), aki tudja olvasni, felolvassa, �s t�zen, h�szan hallgatj�k. 19 A szebeni k�ptalan 1526-os panasz�b�l pedig arr�l �rtes�l�nk, hogy egy kiugrott domonkos a keresked�k �s polg�rok lakom�in hirdeti az �j tanokat. 20 Nem v�letlen, hogy Sopronban annak a Moritz P�l kalm�rnak volt a legt�bb luther�nus k�nyve, akinek 1520-1529 k�zti �zleti k�nyv�t - a legr�gibb hazai ilyen munk�t - nemr�g adta ki a most meghalt Mollay K�roly. 21 Ez�rt teh�t val�sz�n�s�thet�, hogy a papv�laszt�skor is a "mez�v�rosi" keresked� polg�rok j�tszhatt�k a f�szerepet, akik a helyi - tudom�sunk szerint sz�nvonalas - latin iskol�kban megfelel� k�pzetts�get szereztek, �s akik a v�s�rokon k�nyveket v�s�roltak.

Szak�ly k�nyve �t tanulm�ny�ban az �ltala t�rgyalt mez�v�rosok k�z�pkori jelent�s�g�re is sz�mos adattal szolg�l. Itt jegyzem meg, hogy Ny�rb�tor 1332-es �rumeg�ll�t� jog�nak k�rd�se v�ltozatlanul ny�lt. Szak�ly lehets�gesnek tartja, hogy a vonatkoz� oklevelek a XV. sz�zad m�sodik fel�b�l sz�rmaz� hamis�tv�nyok (395-398. old.). Nem z�rom ki ennek a lehet�s�g�t, de a kor�bban nekem is fejt�r�st okoz� k�rd�s, hogyan rendelkezhetett egy m�giscsak jelent�ktelen helys�g m�r akkor ezzel a joggal, amikor az orsz�gban csup�n hat jelent�s v�rosnak volt ilyenje, ma is fenn�ll. Nem gondoltam azonban arra, ami viszont er�s�thetn� hiteless�g�t, hogy az �sszes t�bbi �rumeg�ll�t� jogi kiv�lts�g a k�lkereskedelemmel f�gg �ssze, Ny�rb�tor viszont csup�n egy sz�k ter�letre �rv�nyest kapott.

A k�tet l�nyeg�t m�gis az Epil�gus fejezi ki. Itt olvashatjuk a nekem sz�zsz�zal�kosan meggy�z� t�telt: "a XVI. sz�zadot alighanem a magyar v�llalkoz�s els� f�nykor�nak min�s�thetj�k."(417. old.) �n azonban ebbe bele�rten�m a Moh�cs el�tti �vtizedeket is. Ha az �n. "igazi v�rosok" polg�rs�g�n k�v�l a v�llalkoz�khoz soroljuk a jogilag mez�v�rosok polg�rait, valamint a paraszts�g differenci�l�d�sa k�vetkezt�ben kialakult falusi gazdagparaszti r�teget is, akkor teljesen �rdektelenn� v�lik a kor�bbi vita: hanyatlott-e a XV. sz�zadban glob�lisan a magyar v�rosi fejl�d�s, vagy egyes - f�leg nyugati hat�rsz�li - v�rosok hanyatl�sa egybeesett m�sok, f�k�nt k�zponti fekv�s� v�rosok emelked�s�vel. Az orsz�gban �lt egy gazdag, v�llalkoz�, bizonyos m�velts�ggel rendelkez� keresked�-polg�r r�teg, f�ggetlen�l att�l, hogy lak�hely�nek mi volt a jogi jellege. Itt jegyzem meg, hogy a falusi auton�mia is, amelyre Szak�ly csak r�viden utal (423. old.), a jelek szerint jelent�sebb volt ann�l, ahogy kor�bban gondoltuk. Erre k�l�nben m�r utalt k�lf�ldi vonatkoz�sban a fent eml�tett Heers, valamint a "kommunalizmus" elm�let�t hirdet� Peter Blickle iskol�ja. 22

V�geredm�nyben Szak�ly tanulm�nygy�jtem�ny�b�l a k�s� k�z�pkori �s kora �jkori magyar polg�ri fejl�d�s �j, a kor�bbin�l hitelesebb k�pe bontakozik ki, amely m�g hossz� ideig hatni fog a t�rt�n�szgener�ci�kra.

Jegyzetek

1 * R�gine Pernoud: Pour en finir avec le Moyen Age. H. n. 1977. - Jacques Heers: Le Moyen Age, une imposture. Paris, �. n.

2 * Heers: i. m. 190. old.

3 * Kov�ts Ferenc: Nyugatmagyarorsz�g �ruforgalma a XV. sz�zadban a pozsonyi harminczadk�nyv alapj�n. Bp., 1902.

4 * M�lyusz Elem�r: Geschichte des B�rgertums in Ungarn. In: Vierteljahrschrift f�r Sozial- und Wirtschaftgeschichte 20 (1927-1928), 356-407. old.

5 * Paulinyi Oszk�r: Ipar, kereskedelem. In: Magyar M�vel�d�st�rt�net. Szerk. Domanovszky S�ndor, h. �s �. n. II. k., 161-199. old.

6 * Sz�cs Jen�: V�rosok �s k�zm�vess�g a XV. sz�zadi Magyarorsz�gon. Bp., 1955.