D. DR BUCSAY MIHÁLY D.D.

A magyarországi reformáció történetéről

megjelent fontosabb 

könyvek és cikkek

az utolsó negyedszázadban

[1940-1965]

A magyarországi reformáció történetének kutatása sajátosan magyar, azon belül pedig sajátosan teológusi feladat. Ha külföldiek foglalkoznak ezzel a kérdéssel, vagy a teológiában nem járatos magyar kutatók, nincs mindig köszönet benne. Egyben sajátosan ökumenikus feladat is, mert ha, mint a múltban tették, ezután is kiveszik részüket belőle a különböző hazai keresztyén felekezetek kutatói, akkor remélhető a legjobb eredmény.

Időnként fel kell mérni egyházi sajtónkban, hogy mi történt meg ezen a területen, mert így az is kirajzolódik, hogy mik a legfontosabb további teendők. Csakhamar megindul két teológiai akadémiánkon a munka a teológiai doktori fokozat megszerzéséért. Bizonyára nem kevesen fogják az egyháztörténeti szakot választani. Ezen belül fontos helyet tölt be a magyarországi reformáció kérdésvilága. Reformált keresztyénségünk abból a forrásból ismerhető meg és abból is újulhat meg, amelyből támadt és amelyből megtisztult.

Az alábbi könyvészeti jelentésből összefüggő kép rajzolódik ki a mögöttünk álló negyedszázad magyar reformációtörténeti kutatásáról. Jóleső érzéssel látjuk, hogy mennyi beszámolni valónk van. Láthatóvá válnak a jól, a csak kielégítően, vagy alighogy megmunkált és a teljesen elhanyagolt területek. Fiataabb kutatóknak áttekintésül segítséget adhat a témaválasztáshoz és az elinduláshoz, az idősebbeknek pedig önmaguk ellenőrzéséhez.

Miért éppen 1940-től kezdjük beszámolónkat, miért nem koráb-ban és nem később? Ismeretes, hogy Révész Imre Magyar ref. egyháztőrténetének I. részében, korszakunknak ebben a színvonalas kézikönyvszerű feldolgozásában széles bibliográfíai áttekintést nyújtott. A kötet 1938-ban jelent meg. Ezt megbízhatóan egészitik ki Zoványi Jenő Cikkei a tervezett teológiai lexikon számára. Ez az 1940-ben ,,kézirat gyanánt", 160. de kis példányszámban nyomtatásban is megjelent mű nagyobb egyházi és állami könyvtárainkban megtalálható. 1940 után már nem jelent meg hasonló feldolgozás, ezért kell ezzel az évvel kezdeni munkánkat.

A teljesség igényéről most nemcsak azért kell lemondanunk, mert a bibliográfiában egy kicsit majdnem mindig meg kell alkudni. A magyarországi reformáció története ezt más okból is szükségessé teszi. Ismeretes, hogy ez a szellemi mozgalom nemcsak az állami és társadalmi életre hatott, hanem olyan tudományszakokra is, mint a nyelv- vagy az orvostudomány. Ha egész teljességében szándékoznánk feldolgozni témánkat, bele kellene abba vonnunk pl. a XVI. századi magyar nyelvtörténet vagy orvostörténet csaknem teljes irodalmát, majdnem azt mondhatnánk, hogy a XVI. századra vonatkozó teljes magyar vonatkozású tudományos irodalmat. Itt is meg kell tehát állni valahol. Jelen esetben megszabja a határt, hogy ez a jelentés a Theológiai Szemle számára készült. Meg kellett elégednünk annyi hellyel, amennyi időszaki lapban egy hosszabb lélegzetű tanulmánynak kijár. Ez nem kevés, mert belefért több mínt három és félszáz cím. Viszont azt az olvasót, aki az egyes kérdései: irodalmának kisebb jelentőségű, vagy pedig bár jelentős, de az egyháztörténeti tematikához nem szorosan csatlakozó termékeit is át szeretné tekinteni, egy olyan kiadványhoz utasítjuk, amely valószínűleg még a 1965. évben megjelenik. Ez az UNESCO keretében E. J. Brillnél Leidenben megjelenő Bibliographie de la Réforme c. sorozat magyar része lesz, amelyet J. N. Bakhuizen van den Brink leideni egyháztörténész szerkeszt, és e sorok írója állított össze. Ebben a jegyzékben azonban, amely mintegy öt és félszáz címet foglal magában, csak az 1959-ig megjelent irodalom szerepel. Mosta-ni áttekintésünkben a fenti anyagnak a nézetűnk szerint fontosabbik fele szerepel. Nem térünk ki a külföldi reformáció személyiségeire és eseményeire vonatkozó magyar irodalomra, csak ha annak egészen szorosan vett és tudományos szem-pontból jelentékeny magyar reformációtörténeti vonatkozása is van. Nem megyünk el 1648-ig, mint az UNESCO bibliográfia, hanem csak 1608-ig, az irodalmunkban bevált korszakhatárig. Viszont kiegészítjük az UNESCO jegyzéket az 1964-ig megjelent fontosabb hazai szakirodalommal.

Megtehettük volna, hogy rábízzuk ezt a tájékoztatást az UNESCO bibliográfia előkészületben levő magyar részlegére, vagy, hogy megvárjuk, amíg elkészül a Zoványi-féle cikkeknek a szükséges kiegészítésekkel ellátott kiadása. Ki tudna azonban pontos választ adni arra a kérdésre, hogy mikor tünnek fel a könyvkereskedések kirakataiban Zoványi jeles Cikkei, vagy, hogy hány magyar protestáns teológus asztalára jut el a nem éppen olcsó leideni kiadvány? Nem halogathattuk tehát, hogy lelkészeinknek és teológusainknak szolgáljunk a joggal elvárt segítséggel.

1.Forráskiadások

Egész kulturális életünk dísze és büszkesége, amellett a reformációtörténeti kutatás jelentős eseménye is az a Bibliotheca Hungarcia Antiqua című sorozat, amely XVI. századi irodalmunk jelesebb darabjait fakszimile kiadásban szélesebb körök számára teszi hozzáférhetővé. A következő 6 mű jelent meg: Sylvester János, Új testamentum magyar nyelven. Kiad. és bev. Varjas Béla, 1960. Tinódi Sebestyén, Cronica. Kiad. Varjas Béla, bev. Bóta László. 1959. Székely István, Krónika ez világnak jeles dolgairól. Kiad. és bev. Gerezdi Rabán, 1960. Ozorai Imre vitairata. Kiad. Varjas Béla, bev. Nemeskürty István, 1961. Heltai Gáspár, Cancionale. Kiad. és bev. Varjas Béla, 1962. Bornemisza Péter, Énekek három rendbe. Kiad. Varjas Béla, bev. Kovács Sándor Iván, 1964.

További forrás kiadások: Incze Gábor (kiad.), A reformáció és ellenreformáció korának evangélikus keresztyén (ref.és evang.) egyházi írói, 13-19. kötet, Bp. 1940-1948. - Dávid Ferenc értekezése a kettős Istenségről (De Dualitate ...). ford. Márkos A., p. 48. Kolozsvár, 1943.- Heltai Gáspár, Magyar krónika. bev. Varjas Béla, XXXVIII. + 488 p. + egy térkép, Bp. 1943. (Tolnai Gábor, Magyar Századok c. sorozat 2. kötete.) Heltai Gáspár, A Részegségnek és Tobzódásnak veszedelmes voltáról való Dialógus. Kiad. és bev. Stoll Béla. Facs. kiad. Bp. 1951. Bornemisza Péter, Ördögi kísértetek. Kiad. Eckhardt Sándor, p. 293, tab. 12, Bp. 1955. Bornemisza Péter, Válogatott írások 1553-1584. Összeáll. Nemeskürty István, p. 327. Bp. 1955. Heltai Gáspár, Válogatott írások 1552-1575. Összeáll. Nemeskürty István, p. 275, Bp. Magvető 1957. Károlyi Gáspár, Válogatott munkái. Bp. Magvető 1958. Régi Magyar Drámai Emlékek, I. bev. Kardos Tibor 1960. - Szerémi György, Magyarország romlásáról. Bev. Székely György 1961. Horhi Melius Péter, Herbarium. Kiad. Incze Gábor. bev. Bán Imre (a Bibliotheca Historiae Medicae Hungariae e. sorozat 23. kötete) 1962

2. Összefoglaló jellegű ábrázolások

a) Egyháztörténetiek: Révész Imre, Reformáció és ellenreformáció (a Magyar Művelődés Története 3. kőtete 407-448. lapján), 1940. Bucsay Mihály, Der Einfluss der völkischen Eigenart und des völkischen Kulturstandes auf die Konfessionsbildung in der Reformationsgeschichte Ungarns, Leipziger Vierteljahrschrift für Südosteuropa, t. 4., p. 63-77. 1940. - Tóth William, Highlights of the Hungarian Reformation, Church History, t. 9., p. 141-156. 1940. - Bíró Sándor Bucsay Mihály-Tóth Endre-Varga Zoltán, A magyar ref. egyház története. Kiad. Szilágyi István, Bp. 1949. Bucsay Mihály, Geschichte des ungarischen Protestantismus. Stuttgart, 1959. - Esze Tamás, A Magyar Református Egyház útja a reformációtól napjainkig, Theológiai Szemle (ezentúl: THSZ) t. 2., p. 317 - 324. 1959. - Roth, Erich, Die Reformation in Siebenbürgen. Köln-Graz 1962.

b) Köztörténeti összefoglalások: Török Pál, Magyarország története, 232 p. Bp. 1942. Kosáry Domonkos, Magyarország története, 408 p. Bp. 1943. I. Tóth. Zoltán, Biographie d'une frontière (a Partium keletkezése) RHC t. 4., p. 79-102. 1946. A folyóirat-címeket rövidítve jelöljük meg. A rövidítések jegyzéke a 24. fejezetben, cikkűnk végén található.) Kardos Tibor, A huszita mozgalmak és Hunyady Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. SZ t. 84, p. 121-177. 1950. - H. Balázs Éva-Makkai László (szerk.), Magyarország története 1526-1790. 1962. (a Magyarország története e. mű II. része). Molnár Erik (főszerk.), Magyarország története I.-II. 1964. (az 1526-1711-ig terjedő időszakot írta R. Várkonyi Agnes, p. 159-316).

100. Népességtörténeti összefoglalások: Szabó István, A magyarság életrajza, 276 p. Bp. 1942. - Szabó István, La population de la Hongrie aux 16e et 17e siècles, in NRH t. 69., p. 353-362. 1943. - Karácsony S. Zs, Személyneveink 1500-tól 1600-ig. A humanizmus és reformáció korának névadása, in MNY p. 379 seq. 1954.

     d) Gazdasági és társadalomtörténeti összefoglalások: Szabó István, A parasztság története. Bp. 1940. Lederer Emma, A magyar társadalom kialakulása a honfoglalástól 1918-ig. Bp. 1947. Betts, R. R., La société dans l'Europe centrale et dans l'Europe Orientale. Son developement vers la fin du moyen áge, in RHC t. 7. p. 167-183. 1948. Molnár Erik, A magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig. Bp. 1949. Pamlényi E. Unger M., A magyar nép története. Bp. 1954. - Goldenberg, Samuil, Kronstadt um die Mitte des 16. Jh-s und der Auflehnungsversuch im Jahre 1557, in Mitteilungen der Klausenburger Babes- und Bolyai-Universitäten, 1956. Varga E., (kiad.), Úriszék. 16-18. századi perszövegek, p. 1104. Bp. 1958. Makkai László, Die Hauptzüge der wirtschaftlich-sozialen Entwicklung Ungarns im 15-17. Jh, in „La Renaissance et la Réformation en Pologne et en Hongrie" p. 27-46. 1963. Sinkovits István, Le „servage héréditaire" en Hongrie aux 16-17e siècles, in „La Renaissance et la Réformation en Pologne et en Hongrie" p. 47-90. 1963. - Szűcs Jenő, Das Städtewesen in Ungarn im 15-17. Jh., in „La Renaissance et la Réformation en Pologne et en Hongrie" p. 97-164. 1963. Székely György, Le dévelopement des bourgs hongrois à l'époque du féodalisme florissent et tardif, in Annal. Univ. Scient. Bp. Sectio Hist. t. 5. p. 53-87. 1963.

e) Irodalom- és művelődéstörténeti összefoglalások: Lukinich Imre (kiad.), A keresztyénség védőbástyája. Magyar Műνelődéstörténet, 3. kötet, p. 664. 1940. Pintér Jenő, A magyar irodalom története. 1. kötet: A magyar irodalom a XVIII. század végéig. 571 p. Bp. 1942. Horváth János, A magyar irodalmi műveltség megoszlása, II. kiad. Bp. 1944. Horváth János, A reformáció jegyében. A Mohács utáni félszázad magyar irodalomtörténete,II kiad. Bp. 1957. Klaniczay Tibor, A magyar reformáció irodalma, in IK. t. 61., p. 12-47. 1957. Klaniczay Tibor, Reneszánsz és barokk (benne az előbbi tanulmány, p. 64-150.) Bp. 1961. Klaniczay Tibor (szerk.), A magyar irodalom története 1600-ig. Irták Gerézdi Rabán, Klaniczay Tibor, V. Kovács Sándor, Pirnát Antal, Stoll Béla, Vajas Béla. Bp. 1364. (A magyar irodalom története c. mű I. kötete.)

f) Bölcselettörténeti összefoglalások: Alszeghy Zsolt, A magyar középkor bölcseleti és hittudományi irodalmának kérdéseihez. 24 p. Bp. 1948. Mátrai László (kiad. és bev.), Régi magyar filozófusok. XV-XVII. század. Bp. 1961.

3. Humanizmus és devotio moderna Magyarországon

Kardos Tibor, Mátyás király és a humanizmus, in Mátyás király Emlékkönyv. Bp. 1940. - Kerecsényi Dezső, A magyar irodalom Mátyás korában, in Mátyás király Emlékkönyv. Bp. 1940. - Schleicher P., Oláh Miklós és Erasmus. Bp. 1941.Kardos Tibor, L'Un gheria negli scritti degli umanisti italiani, in C. 1941. Molnár Z., A renaissance-kutatás útja és eredményei. Kolozsvár, 1941. Trencsényi-Waldapfel Imre, Erasmus és magyar barátai. Bp. 1941. Angyal Endre, Cseh humanizmus,német misztika, budai kancellária, in NPHK p. 83 seq. 1942. Gerézdi Rabán, Egy magyar humanista: Váradi Péter, in MT 1942. Pálinkás L., A renaissance Magyarrországon, p. 29 + 32. Bp. Officina, 1942. Trencsényi-Waldapfel Imre, Erasme en Hongrie, in NRH t. 67, p. 148-158. 1942. Zolnai Klára, Mátyás király könyvtárának irodalma, 160 p. Bp. 1942. Eckhardt Sándor, Un prélat humaniste et érasmien: Jean de Gosztonyi à Paris (1915), a „De Sicambria à Sans-Couci" című kötetben, p. 139-158, Bp. és Párizs, 1943. - Kardos Tibor, La Hongrie latine, 136 p. Párizs, 1944. Mályusz Elemér, A pálosrend és a devotio moderna, in BPSZ 1944. Mályusz Elemér, A pálosrend a középkor végé, in E t. 3, p. 1-53. 1945 (1947). - Gerézdi Rabán, Janus Pannonius, in IT 1950. Kardos Tibor, A magyar humanizmus kérdései, in NYOK p. 149-231. 1953. Kardos Tibor, A magyar vígjáték kezdetei. Kodály-Emlékkönyv, p. 133-157. Bp. 1953. Angyal Endre, Recent Hungarian Renaissance Scholarship, in Mediavalia et Humanistica, t. 8, p. 71-94. 1954. - Kardos Tibor, A magyarországi humanizmus kora, 463 p., ill. Bp. 1955 Huszti J., Pier Paolo Vergerio s a magyar humanizmus kezdetei, in FK p. 521-533. 1955. Elekes L., Mátyás és kora. 188 p. Bp. 1956. - Kardos Tibor (kiad.), Renaissance tańulmányok. 542 p. ill. Bp. 1957. Kardos Tibor, Jagello-kori humanizmusunk néhány elvi kérdése tárgyában, in FK t. 5. p. 143-144. 1959. - Kardos Tibor, A renaissance Magyarországon (Brodarics emlékirata, Oláh emlékirataiból részlet). Bp. 1961.

4. Magyar élet a török hódoltságban

Földváry Antal, A magyar református egyház és a török uralom. 210 p. Bp. 1940. Fekete Lajos, Ofener Kaufläute zur Zeit der Türkenherrschaft, in Festschrift Fr. Giese, 1941. Fekete Lajos, A törökkori Vác egy XVI. századi összeírás alapján. 84 p. Bp. 1942. Bán Imre, A gyöngyösi ref. egyházközség török iratai, in E t. 1, p. 406-426. 1943. Sinkovits I, Európai műveltség a végvárak mögött, in SZ t. 77, p. 154-172. 19-13. Sinkovits I, Végvári harcok, a Magyar Történész Kongresszus című kiadványban, p. 48-59. Bp. 1954. Benda Kálmán, A végvári harcok ideológiája, in Tört. Szle. p. 15-18. 1963.

5. Külföldi egyházi, tudományos és iskolai összeköttetések

a) Angol kapcsolatok: Máthé Elek, Les rapports du Calvinisme hongrois avec l'Occident, in NRH t. 35, p. 31-37. 1942. - Trócsányi Berta, Magyar ref. teológusok Angliában a XVI. és XVII. században. Debrecen, 1944.

b) Cseh kapcsolatok: Barta I, L'Université Charles de Prague et La Hongrie, in RHC t. 26, p. 213-231. 1948. Kovács Endre, Magyar-cseh történelmi kapcsolatok. Bp. 1952. - Székely György, A huszitizmus visszhangja Magyarország népeiben, in TOK t. 5, p. 135-172. 1954. - Székely György, A huszitizmus és a magya nép, in SZ t. 90, p. 331-367, 556-590. 1956.

c) Délszláv kapcsolatok: Kathona Géza, A délszláv nyelv szerepe a 16. sz. törökmisszió váradalmaiban, in THSZ t. 2, p. 423-426. 1959.

d) Francia kapcsolatok: Gábriel A., La vie des étudiants hongrois dans le Paris de moyen âge, in NRH t. 62, p. 29-34. 1940. - Gábriel A., Blaise de Várda, humaniste hongrois à Paris, in AECO t. 7, p. 527-540. 1941. - Gábriel A., Maître Jacques de Hongrie, in NRH 1942. - Eckhardt Sándor, Magyarok a középkorì francia egyetemeken, in SZ t. 77, p. 415-418. 1943. - Sőtér István, Francia-magyar művelődési kapcsolatok. 80 p. Bp. 1943. (Magyar Szemle Kincsestára, 133. sz.) Sőtér István, Magyar-francia kapcsolatok. Bp. 1946.

e) Lengyel kapcsolatok: Waldapfel J., Magyarország sorsának XVI, századi lengyel visszhangja, in EPHK t. 64, p. 197-211. 1940. - Nyáry P., A krakkói egyetem és magyar diákjai a XIV-XVI. században. 32 p. Bp. 1942. Dabrowski, J., A krakkói és a magyar reneszánsz kapcsolatai, in MTÉ t. 5, p. 31-36. 1956. - Kovács Endre, A krakkói egyetem és a magyar művelődés. Bp. 1964.

f) Német kapcsolatok: Harsányi András, A magyarországi tanúlók és a wittenbergi disputációk, in E t. 1, p. 289-295. 1943. Monori E., Heidelberg és a magyar szellemi élet kapcsolata. Phil. dis. in ms. Bp. 1944-45., cf. IT p. 36. 1946. g) Olasz kapcsolatok: Gerézdi Rabán, Bologna és a magyar humanizmus, in IT, 1940. Veress Endre, Olasz egyetemeken járt magyar tanulók anyakönyve és, iratai, 1221-1864. Bp. 1941. Gerézdi Rabán, Aldus Manutius magyar barátai„ in MK, 1945.

h) Román kapcsolatok: Gáldi L., L'influsso dell'umanesimo ungherese sul pensiero rumeno, in AECO t. 6, p. 242-311. 1940. Juhász István, A reformáció az erdélyi románok között. 276 p. Kolozsvár, 1940. i) Svájci kapcsolatok: Choisy, J. E., Les rélations spirituelles entre Genève et la Hongrie protestante, in NRH t. 63, p. 94-98. 1940. Nagy A. B., Étudiants hongrois a l'université de Genève. Genf, 1940. - Dezsényi B., Magyarország és Svájc. 274. p., ill. Bp. 1946. Choisy, J. E., Genève et la Hongrie protestante, in RHC t. 5, p. 219-224. 1947. - Staehelin, E., Bâle et la Hongrie à travers l'histoire, in RHC t. 6. p. 226-242. 1947.

6. Az egyháztörténetírás módszertana

Vanyó Tihamér, A plébániatörténetírás módszertana. Pannon-halma, 1940. - Vanyó Tihamér, Az egyháztörténész szemhatára, in R p. 675-719. - Benczédi P., Egyháztörténetírásunk feladatai, in KM p. 31-36. 1944. - Wiczián Dezső, Luther-kutatás Magyarországon, ún L t. 31, p. 564-567. 1956. - Kormos László, Egyháztörténetirásunk újabb feladatairól, in THSZ t. 6, p. 155 seq. 1963.

7. Életrajzi lexikonok, bibliográfiák.

Zoványi Jenő, Cikkei a „Theol. Lexikon" részére a magyar protestantizmus történetéből. Kézirat gyanánt. Bp. 1940. Seregély E., Magyar történeti bibliográfia az 1936-1941. évről, SZ 1937-1942. Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái, t. 1-6, A-D, Bp. 1939 -1944. Bucsay M., Régi magyar könyvek a hallei magyar könyvtárban. Bp. 1941. Félegyházi J. Querchnitt der ung. Kath. Kirchengeschichtsschreibung 1936-1942., in Litteraria Hungarica t. 1, p. 1943. Bibliographie de l'Europe Carpatique. Publicationshistoriques de l'année 1942, 1943., in RHC p. 196. 1943., p. 245-406. 1944. Szimonidesz Lajos, A magyarországi anabaptisták irodalma és könyvei, in MK 1944. Geréb L., Bibliográfia a hazai parasztkázadások verses és elbeszélő irodalmához. Bp. 1949. A Magyarországon megjelent történeti munkák jegyzéke, in SZ, 1954 óta félévenként. Geréb L. (kiad.) A hazai osztályharcok irodalma 1526-1660. 391 p. Bp. 1955. - Kosáry Domokos, Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába, t. 1, MM 1711-ig, 480 p. Bp. 1951., t. 3, pótlások és index, 400 p. Bp. 1956. - Réti Endre, Nagy magyar orvosok, 139 p. Bp. 1954., II. kiad. 279 p. Bp. 1959., bibliográfia: p 277-279. Veszprémi István. Succineta medicorum Hungariae et Transsilvaniae biographia Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Ford. Kővári Aladár, Bp. 1960. Magyar irodalmi Lexikon, I. kötet: A-K. 728 p. Bp. 1963.

8. Levéltárak, könyvtárak

Bán Imre, A gyöngyösi ref. egyházközség levéltára, in E t. 1 p. 389-405. 1943. Nagy Sándor, A debreceni kollégiumi levéltár, in E t. 2, p. 163-186, 1944. - Ember Gy. Les archives et l'historiographie en Hongrie, in Acta Hist, t. 4, falc. 1-3. p. 319-343. Bp. Szimonidesz Lajos, Egyházunk központi könyvtáráról és levéltáráról, in L t. 30, p. 223-226, 285-288. 1955. Schulek Tibor, Az első magyar bibliográfiáról, in ITK p. 372-375. 1957. Kovács Sándor Iván, Bornemisza Péter maecenasának könyvtárjegyzéke 1560-ból, in ITK p. 83-89, 1962.

9. Személyek (1. a különböző tárgyi címszavak alatt is!)

Bucsay M., Belényesi Gergely, Kálvin magyar tanítványa, in E t. 2, p. 1-104. 1944. Benda Kálmán, Bocskai István. 242 p. Bp. 1942. Benda Kálmán, A Bocskai-szabadságharc. 159 p. Bp. 1955. Kiss Sándor, Bocskai-féle apologia, in E t. 2 (5), p. 100. 1959. Végh F., Bornemisza Péter ifjúsága, in IT p. 514-522. 1952. Koltay-Kastner J., Bornemisza Péter humanizmusa, in IT p. 91-124. 1953. Nemeskürty I., Bornemisza Péter stílusa, in ITK p. 24-35. 1955. Nemeskürty I., Bornemisza Péter származása, in IK t. 62, p. 503-506. 1958. - Nemeskűrty I., Bornemisza Péter, az ember és az író. 558 p. Bp. 1959. Váry A., Dávid Ferenc nyomain, in KM t. 72, p. 232-241. 1940. - Jenei F., Dávid Ferenc és Heltai Gáspár ismeretlen munkái, in ITK p. 205 seq. 1953., p. 73 seq. 1954 - Pirnát Antal, Dávid Ferenc: „Könyvecske az igaz keresztyéni keresztségről" és annak német eredetije, in ITK p. 299-308.1954.-Botár I., Újabb adatok Dávid Ferenc életéhez, in ITK t. 59 p. 337-339. 1955. Makkai L., Dávid Ferenc és a népi reformáció Magyarországon, in TT t. 114, p. 484-488. 1955. Révész Imre, Dévai Bíró Mátyástól erednek-e az 1544-i tébelek? Szentpéteri Kun Béla Emlékkönyv, p. 437-451. Debrecen, 1946. Miklós Ödön, Dévai Bíró Mátyás utolsó évei, in RE t. 5, n. 8, p. 13 seq. 1953. - Miklós Ödön, Dévai Bíró Mátyás mint Debrecen papja, in RE t. 6, n. 14, p. 21 seq., n, 15, p. 22 seq. 1954. - Sólyom Jenő, A törvény haszna. Luther tanítása Dévai tanításának tükrében, in L t. 31, p. 442-449. 1956. - Sólyom Jenő, Dévai Mátyás tiszántúli működése, in E t. 2 (5), p. 193-217. 1959. - Kirner A. B., Fischer András baptista vértanú felső magyarországi pályája, 1523-1540. Bp. 1940. - Stoll Béla, Heltai Gáspár könyve :a pazarlás ellen, in IT 1951. Pirnát A.-Végh F., Új adatok Heltai Gáspárról, in ITK t. 60, p. 66-74. 1956. Csinády G., Honterus János, a nagy erdélyi geográfus és földrajztanító, in TT t. 115, p. 487-490. 1956. Csinády G., Honterus jelentősége a földrajzoktatásban, in PedSZ t. 7, p..45-51. 1957. Kathona Géza, Huszár Gál úrvacsoratana, in RE t. 7, p. 61-65, 1955. Fekete I., Így prédikált Huszár Gál, in L t. 33, p. 507-515. 1958. Kathona G., Huszár Gál es Dávid pápai esperessége, in RE t. 16, p. 88 seq. 1964. - Botár I., John Sigmund in H. Q. t. 6, p. 505-514. 1940. Harsányi András, János Zsigmond, in PSZ t. 49, p. 304-309. 1940. P. Szentmártoni K., János Zsigmond, az unitárius fejedelem. Kolozsvár, 1940. Károlyi Emlékkönyv, Debrecen, 1940. S. Szabó J., Károlyi Gáspár élete és munkássága. Károlyi Emlékkönyv, p. 7-25. Erdős Károly, Károlyi Gáspár bibliafordításának törzskönyve. Károlyi Emlékkönyv, p. 40-58. 1940. - Harsányi A., Károlyi Gáspár életmunkája. 16 p. Bp. 1940. Erdős Károly, Károli Gáspár, in RE t. 17, p. 12-13. 1965. - Gerézdi Rabán, Az erasmista Komjáti Benedek, in Re 1944-46. - Szücs István, Némethy Ferenc, in RE t. 16, p. 166 seq. 1964. Bucsay M., Rákóci Márton latin hymnusai a strassburgi Szt. Tamás levéltárban, in E t. 1, p. 110-113. 1943. Harsányi A., Sylvester János, in PSZ 1941. Sólyom Jenő, Negyven éves Sylvester Ûjtestamentuma, in KI p. 176. 1941. Horváth János, ,,Próféták által szólt rígen ..." in MK t. 67, p. 231-244. 1943. Horváth. János, Sylvester János vezetéknevéről, in MNY 1949. - Balázs J., Sylvester János és a magyar irodalmi nyelv, in MNY p. 126-129. 1954. Balázs J., Sylvester János, az első magyar nyomtatott szójegyzék szerzője, in MNY p. 274-276. 1955. - Balázs J., Sylvester János és kora. 473 p„ ill. Bp. 1958. Kathona G., Sylvester János és Wittenberg, in THSZ t. 4, p. 168 seq. 1961. - Kocsis Elemér, Milyen héber kéziratot hasznalt Sylvester Jánosa Máté evangéliuma fordításához? in THSZ t. 4, p. 171 seq. 1961. Bucsay M., Szegedi Gergely debreceni reformátor, a kálvini irány úttörője hazánkban. Bp. 1945. Tóth Wilham, Stephen Kis of Szeged, in Archív für Reformationsgeschichte, t. 44, p. 86-113, 1953. Kiss Sándor, Szilvás-újfalvi Anderkó Imre, in E t. 2 (5), p. 218-241. 1959. Varga J., Szkhárosi Horvát András, in IT p. 268-304, 1955. Turóczi-Trostler J., Cibere bán és Konc vajda, in NYOK t. 13, p. 171-183. 1958. Miklós Ödön: Sztárai drámainak egyháztörténeti háttere, in PSZ t. 51, p. 21-26. 1942. Stoll Béla, Sztárai Mihály ismeretlen bibliai históriája, ín IK t. 63, p. 520 - 523. 1959.

10. Tanok, tanviták, antitrinitarizmus (l. más címszavak alatt is!)

Scheler, H. J., Sommer, Leben und Wirken eines süddeutschen Humanisten; ín Siebenbürg. Vierteljahrsschrift 1941. Bucsay M., A reformátorok úrvacsoravitái. 25 p. Sárospatak-Budapest, 1942. Irányi B., Felekezeti vita Nagykanizsán 1595-ben, in RE t. 8, p. 451-453. 1956. - Tóth William, Trinitarianism versus Antitrinitarianism in the Hungarian Reformation, in Church History t. 13, p. 255-268. 1944. Wilbur, E. M., A History of Unitarisme I-II. Cambridge (Mass.) 1946-52. Gerézdi Rabán, Erasmus és az erdélyi unitáriusok. 14 p. Bp. 1947. Pirnát Antal, Die Ideologie der Siebenbürger Antitrinitarier in den 1570-er Jahren. Bp. 1961. Kathona Géza, Megjegyzések Neuser Ádám életrajzához és ideológiájához, ins.ITK p. 328-334. 1963. [163oldal]

11. Egyházszervezet, egyházfegyelem, anyagi ügyek

Miklós Ödön, A magyar prot. egyházalkotmány kialakulása a reformáció századában. 195 p. Pápa, 1942., - Gál Lajos, Protestáns lelkipásztor a XVI. századi Magyarországon. Tiszaföldvár, 1942. - Nagy Konstantin, A magyar kath, egyház nemzeti zsinatai. 200 p. Gyöngyös, 1943. Miklós Ödön, Az első hazai püspökök egyházalkotmányi helyzete, in E t. 1. p. 321-329. 1943. = Révész Imre, Egyházalkotmányunk kezdetei. Miklós Ödön könyvéről. - in E t. 2, p. 187-195. 1944. Bucsay M., XVI-XVIII. századi egyházfegyelmünk értékeléséhez, in E t. 2, p. 358-361. 1944. Zoványi Jenő, Mit értettek presbyter alatt a XVI. században in KM p. 28-30. 1944. - Zoványi Jenő, Magyarországi prot. egyházi szervezetek a XVI. században, in KM 1944. - Miklós Ödön, Arany Tamás bírói fóruma, in E t. 2, p. 225-233. 1944. Miklós Ödön, A tiszáninneni unió negyedik tagja a XVI. században, in RE t. 5, n 8, p. 17 seq. 1953. Kathona Géza, Protestáns egyházaink az egykori földközösség-ben, in E t. 1 (4), p. 9-17. 1958. Bucsay M., Az egyházalkotmány kialakulása és mai helyzete a reformáció egyházaiban, in RE t. 16, p. 196 seq 1964.

12. Bibliafordítások

Vasady B. (kiad.), Károlyi-Emlékkönyv. 375 p. 1940. Sólyom Jenő, A vizsolyi biblia jubileumi irodalmához, in PSZ t. 50, p. 257-262. 1941. - Erdős Károly, Az első teljes magyar nyelvű Újtestamentum, in THSZ t. 18, p. 7--15. 1942. - Karner Károly, A Károlyi-biblia revíziója és az ún. textus receptus, in THSZ t. 13, p. 16-24. 1942. - Mezey L., A „Báthory-biblia" körül. - A mű és szerzője, in NYOK t. 8, p. 191-221. 1956.

13. Hitvallások (l, a Katekizmusoknál is)

Ágostai Hitvallás, fond. Pröhle K. I. kiad. 72 p. Győr, 1940. II. kiad. 72 p. Győr, 1943. - Tóth Endre, A Debrecen-Egervölgyi Hitvallás kora kérdéseiről, in RE t. 5, a 11, p. 17 seq. 1953. - A M. Ref. Egyház hitvallási iratai, I. A Heidelbergi Káté, II. A II. Helvét Hitvallás. 212 p. Bp. 1954. - Victor János, Néhány szó a Heidelbergi Káté méltatásához, az előbbi műben, p. 21-42. - Tóth Endre, A Heidelbergi Káté története, az előbbi műben, p. 7-20. Nagy Barna, Bevezetés a II. Helvét Hitvalláshoz, az előbbi műben, p. 83-111. Tóth Endre, Adatok a Ií. Helvét Hitvallás történetéhez, in RE t. 5, p. 270-278. 1955. Konkordia Könyv. Az evang. egyház hitvallási iratai, t. 1: 331 p., t. 2: 236 p. Bp. 1957. Bucsay NL, Bullinger Henrik teológiája és igehirdetése a Decades tükrében. W. Hollweg művének ismertetése, néhány kitekintéssel a Debrecen-Egervölgyi Hitvallás teológiájára, in THSZ t. 4, p. 283 seq. 1961. Esze Tamás, A Debrecen-Egervölgyi Hitvallás, in THSZ t. 5, p. 197 seq. 1962. Bucsay M., A Debrecen-Egervölgyi Hitvallás, in RE t. 14, p. 127 seq. et 155 seq. 1962. Szabó Lajos, A Tarcal-Tordai Hítvallás egyik elfelejtett szaváról, in THSZ t. 6, p. 184. 1963. Bucsay M., A tarcali zsinatok és a Tarcal-Tordai Hitvallás jelentősége, in RE t. 16, p. 149-152. 1964.

14. Katekizmusok (l. a Hitvallásoknál is)

Musnai L., Háromszáz éves ismeretlen unitárius káté, in MK t. 64, p. 391-393. 1940. - Heidelbergi Káté, ford. Erdős József, XI. kiad. 76 p. Debrecen, 1941. - Majba J. V., Luther Márton Kílkátéja magyarázatok: kal, XX, kiad. 64. p. Bp. 1941., XXI. kiad. 64 p. Bp. s, a. XXII. kiad. 72 p. Bp. 1948. - Majba J. V., Der kleine Katechismus dr. Martin Luthers mit Erklärungen, XXI. ed. 64 p. Bp.. 1941. - Mózes A., Az erdélyi román reformáció kátéirodalma. 112 p. Kolozsvár, 1942. - Tamás L., Fogarasi István kátéja. 138 p. Kolozsvár, 1942. Heidelbergi Káté, ford. Galambos Zoltán, III. kiad. 64 p. Bp. 1943., IV. kiad. 63 p. Bp. 1948., V. kiad. 63 p. Bp. 1948. Luther Márton, Kis Káté, 29 p. Bp. 1946., 32 p. Bp. 1947., 32 p. Bp. 1948., 32 p, Bp. 1949. Heidelbergi Káté, ford. Tavaszy S. III. kiad. 60 p. Kolozsvár, 1957: Tóth Endre, A Heidelbergi Káté Magyarországon, in THSZ t. 6, p. 175-178. 1963. Tóth Endre, A Heidelbergi Káté és Debrecen, in RE t. 15, p. 97 seq. 1963. Heidelbergi Káté. Jubileumi kiadás. 63. p. Hozzá: Tárgymutató. 40 p. Bp, 1963.

15, Prédikációk, imák, liturgia

Kállai A. beszéde Homonnai István felett, Bártfa 1599. Kiadta Incze Gábor, 16 p. Bp. 1940. - Kathona Géza, A dunántúli és felsődunamelléki prot. szuperintendenciák liturgiai berendez-kedésének forráselemei a XVI. században, in THSZ t. 17, p. 216-225. 1941. Kathona Géza, A róm. kath. confessio generalistól a Melotai-agenda gyónó imájáig, in: Csikesz Sándor Emlékkönyvek, t. 2, p. 95-122, 1941. Bucsay M., Meliusz, Bornemisza és a Méliusz-agenda bűnvalló imádsága,az előbbi műben, t. 4, p 217-224. 1942. Kathona Géza, A tiszántúli reformáció közgyónata. Válasz, az előbbi műben, t. 4, p. 224-237. 1942. - Huszár Gál, Prédikációk. 1558. Kiad. Incze Gábor. Bp. 1945. - Melius Juhász Péter, A Krísztus közbenjárásáról való prédikációk, 1561. Kiad. Incze Gábor. 47. p. Bp. 1948. - Csomasz Tóth K., Huszár Gál énekeskönyvének úrvacsorai liturgiája, in RE t. 7, p. 342-348. 1955. - Nemeskürty L, A XVI. század utolsó három évtize dének postilla irodalmából, ín IT t. 45, p. 453-466. 1957.

16.. Egyházi énekek és énekeskönyvek

Horkay László, Szegedi Gergely 1569. évi debreceni énekeskönyve, in THSZ t. 19, p. 108-123. 1943. - Csomasz Tóth K., A református gyülekezeti éneklés. Bp. 1950. - Csomasz Tóth K., A XVI. század magyar dallamai. 781 p., ill.. Bp. 1958. Klaniczay Tibor, Újfalvi Imre és az 1602. évi énekeskönyv, in IK t. 52, p. 152-169. 1958. Czeglédy Sándor, A Batthyány-kódex és az Óvári gradual közös leírója, in MK p. 247- 263. 1961.

17. Népi kegyesség, vallási néprajz

Pásztor L.. A magyarság vallásos élete a Jagellók korában, in SZ t. 75, p. 39-57. et 140-183. 1941. Gerendás E., A céhek és a vallásos élet, in RE p. 371-398. 1943. Schramm F., Agendáink néprajzi vonatkozásai, in Et t. 68, p. 133-142. 1957.

18. Chiliazmus, babonák

Harsányi András, A „Két könyv", a Karolyi Emlékkönyvben, p. 26-39. 1940. - Kathona Géza, Károlyi Gásράr történelmi világképe. Debrecen, 1943. - Bán Imre, Szepsi Csombor Márton babonafeljegyzése, in ITK p. 439 seq. 1954. - Péter L., Párhuzamok az „Ördögi kísértetek" néhány motívumához, in ITK t. 60, p. 152-154. 1956. - Schulek Tibor, Bornemisza Péter Ördögi kísértetei, in L t. 31, p. 97-101. 1956. - Kathona G., Karácsony György „szent hada" 1569-1570., in E t. 1 (4) p. 265-280. 1958.

19. Irodalomtörténeti részletkérdések és egyházművészet

Makkai S., A vizsolyi biblia a magyar művelődésben. in PSZ t. 49, p. 334-339. 1940. - Gerézdi Rabán, Irodalmi nyelvünk kialakulásáról, in MSZ 1948. - Eckhardt S., Szegedy Lőrinc levelei, in MNY 1951. - Klaniczay T., Eredmények és feladatok a régi magyar irodalom kutatásában, in NYOK t. 2, p. 43-98. 1951. - Bóta L., Balassi istenes verseinek kronológiájához, in ITK p. 420-429. 1954. - Eckhardt S A Füves kertecske, in ITK. p. 373-385. 1954. - Kardos Tibor, [164.]Ada tok és szempontok a magyar dráma kezdeteihez, in FI: t. 3, p. 210-232. 1957. - Nemeskürty L, A magyar széppróza születése. 1963.

Egyházművészet: Kovás J. I. (kiad.), Református templomok, t. 1, p. 1-338, t. 2., p. 339-734., ill., Bp. 1942. - Juhász M., „A képekről való tudomány". Fejezet a XVI. századi magyarországi képromboló harc történetébôl, ín Theologia, p. 65-73. 1944. Sólyom Jenő, Az evangélikus templom története Magyarországon. Bp. 1944. Pataky D., A magyar rézmetszés története a XVI. századtól 1850-íg. Bp. 1951. Sallay M., A vizsolyi ref. templom, in MűÉ t. 6, p. 16-21. 1957. - Bende J., Reformáció és képzőművészet, in PSZ t. 51, p. 295-304. 1942.

20. Iskola- és oktatástörténet

Gál Lajos, Protestáns iskolák és tanítók Magyarországon a XVI. században. Tiszaföldvár, 1940. - Révész Imre (kiad), A Debrecení Kollégium története, t. 1, pars 1: Nagy Sándor, A Debreceni Kollégium mint egységes intézmény az egyetem kiválásáig. Kerettörténet. Negyedrét, 334 p., ill., Debrecen, 1940.; t. 3, pars h: Zsigmond Ferenc, A Debreceni Kollégium és a magyar irodalom. 201 p., ill., Debrecen, 1940. - Szabó Géze, Geschichte des ungarischen Coetus an der Universität Wittenberg, 1555-1613. Halle, 1941. - Révész Imre, Tegnap és ma és örökké... Debrecen, 1944. p. 136-144: A bibliafordító; p. 384-389: A debrecení kollégium és a magyar lélek; p. 390-396: A reformácìó szelleme a debrecení kollégiumban. - Hubay Ilma, Molnár Gergely Grammatikája, Károli Péter Poétíkája és Szilvás-Újfalvi Admonitiones-e, ín MK p. 430-433. 1943. - Papp L., A XVI. századi Literatus: Diák - Diák nevek kérdéséhez, in MNY t. 52, p. 480-4Ε1. 1956

21. Könyvnyomtatók és nyomdák

Heτepei J., Az erdélyi nyomdászat történetéhez, in EM t. 13, p. 363-387. 1942. - Fitz József, A vándornyomdák, in MT t. 2, p, 13-35. 1943. - Trócsányi Z., Magyar és szláv nyomdák a XV. és XVI. században, ín MK, 1943. - Gulyás Pál, Könyvkiadás Magyarországon a XV-XVIII. században, 1527-1773., in MK 1944-45. - Fitz József, A XVI. sz. magyar vándor - nyomdászai, in K t. 6, p. 761-764. 1956. - Herepei J., A Heltai-nyomda sorsa, in MK 't. 73,p. .' 55-58. 1957. - Ötvős János, Huszár Gál nyomdászjele, in E t. 1 (4), p. 186-188. 1958. - Ötvős J., Huszár Gál mint nyomdász, in E t. 2 (5), p. 80-89. 1959. - Fitz József, A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem tőrténete. L: A mohácsi vész előtt. 258 p., ill., Bp. 1959. - Fítz József, A magyar könyv története 1711-ig. 210 p., ill., Bp. 1959. - Jakó Zsigmond, Heltai Gáspár papírmalma, in MK p. 290-295. 1961. Jakó Zs., Új adatok a kolozsvári Heltai-nyomda kezdeteihez, in MK p. 60-65, 1961. Kathona G., Karádi Pál abrudbányai könyvnyomdája és annak végsorsa, in RE t. 14, p. 180 seq. 1962. - Molnár József, A könyvnyomtatás hatása a magyar irodalmi nyelv kialakulására 1527-1576 között. 1963. Dörnyei Sándor, A XVI. századi simándí nyomda, in MK p. 170-174. 1964.

22. Egyházközségek, egyházmegyék, egyházkerületek töτténete, helytörténeti tanulmányok

Zoványi Jenő, A beregi és szatmári ref. egyházmegyék espereseinek névsorához, ín E t. 3, p. 96-100. 1945. Komoróczy Gy., Debrecen tőrténete a felszabadulásig. Debrecen, 1955. - Révész Imre, L'àme de Debrecen, ín NRH t. 62, p. 455-460. 1940. Esze Tamás, A drégelypalánki egyházmegye történetének vitás kérdései, ín E t. 2, p. 234-259. 1944. - Bacho L., Gyöngyős város a tőrök hódoltság idejében. Gyöngyös, 1941. Bán Imre, A gyöngyösi templomper Bocskay István korában. Csikesz Sándor Emlékkönyvek, t. 2, p. 142-159. 1941. Tóth Dezsô, A hevesnagykunsági ref. egyházmegye múltja. 303 + 294 p. Debrecen, 1942, Szimonidesz Lajos, Kassa és környéke vallásos helyzete az 1550-es években, in E t. 1, p. 161-188. 1943. - Fügedi E., Kaschau, eine osteuro-päische Handelsstadt am Ende des XV. Jh-s, ín SSl t. 2, p. 185-213. 1956. - Szabadi Sándor, A reformácíó kezdetei Kecskeméten, in RE t. 8, p. 63-64. l956. - Illyés G., A kükllöi ref. egyházmegye papjai a reformáció korától az erdélyi ref. generális zsinat fennállásáig, 1871-ig, in E t. 2, p. 281-333. 1944. - Maller Sándor, Élő múlt Patakon, ín PSZ t. 52, p. 271-275. 1943. Tinódi-Emlékkönyv 207 p. Sárvár, 195ß. (1957.) Benne: Klaniczay T., Tínódi Sebestyén emlékezete; Horváth I. K., Sárvár szerepe a XVI. század magyar kultúrájába; Naszádos L, Tinódi rövid életrajza és énekeinek történeti háttere. - Mollay K., Sopron a középkor végén, in SSZ t. 10, p. 31-42. 1956. Miklós Ödőn, A szatmárvidéki szuperintendencia történetének körvonalai, in E t: i, p. 2-16. 1943. Hegyepei J., XVI-XVII, századbeli papok, mesterek és diákok a szatmári ref. egyházmegyéből, ín E t. 1, p. 17-33. 1943. - Kovács L, A szentmártonkátai ref. egyház története. 116 p. Szentmártonkáta. 1943. Szarka Gy., A váci egyházmegye történeti földrajza. Vác. 1940.

23. Szerzetesrendek és rendházak története

Balanyi György, A ferences mozgalom begyökerezése magyar földön, in AET 56 p. 1940. - Szabó L., A sajóládi pálos kolostor története 1386 -1786. Debrecen, 1940. - Gyenis A. (kiad.) Száz jezsuita arcél. Bp. 1941. - Peisch A.. Monoszlói András. Bp. 1941. - Oszvald A., Fejezetek a magyar premontreiek nyolcszáz éves múltjából. 28 p. Gödöllő, 1941. - Fallenbüchl F., Az ágostonrendiek Magyarországon. 2'41 p. Bp. 1943. – Mályusz E., Az ágostonrend a középkori Magyarországon, in E t. 1, p. 427-440. 1943. - Galla F., Fulgenzio de Jesi ferences mísszionárius vitája a böjtről a gyöngyősi jezsuitákkal, in Re 1944-46. - Μοnαy F., Adatok a magyarországi és erdélyi minoriták irodalmi munkásságáról. Róma, 1953.

24. Folyóiratok a rövidítésekkel

AECO Archívum Europae Centrooríentalis. - AET Akadémiai értekezések a történettudomány köréből. - BPSZ Budapesti Szemle. - C Corvina. - DSZ Debreceni Szemle. - E Egyháztörténet. - EM Erdélyi Múzeum. - EPHK Egyetemes Philológiai Közlöny. - Et Etnografia. - FΚ Filológiai Közlöny. - H Hitel. - HQ The Hungarian Quarterly. - IF Irodalomtörténeti Füzetek. - IT Irodalomtörténet. - ITK Irodalomtörténeti Közlemények. - K A Könyvtáros. - KI Keresztyén Igazság. - KM Keresztény Magvető. KSZ Katholíkus Szemle. - L Lelkipásztor. - LK Levéltári Közlemények. - M Minerva. - MK Magyar Könyvszemle. MMT Magyar Müvelődéstőrténet, i. 1-4. - MNY Magyar Nyelv. - MNyőr Magyar Nyelvőr. MSZ Magyar Századok. Horváth János 'Emlékkönyv, Bp. 1948. - MT Magyarságtudomány. - MűÉ Művészettörténeti Értesítő. - MTÉ Művelődéstörténeti Értesítő. - NRH Nouvelle Revue de Hongrie. - NYOK A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományoók (I. Osztályának Közleményei. - PedSZ Pedagógíaí Szemle. PSZ Protestáns. Szemle. - Re Regrum. - RE Református Egyház. - RHC Revue d'histoire comparée. - SSl Studia Slavíca. - SSZ Soproni Szemle. - SZ Századok. - THSZ Theológiai Szemle. - TOK A Magyar Tudományos Akadémia Társadalom és Történettudományok (IL) Osztályának Közleményei. - TT Természet és Társadalom - V Vigília

Záró megjegyzések

Milyen tapasztalatokat szűrhetünk le abból a körkörképből, amely adataink alapján kialakult? Először is azt, hogy protestáns egyházi emberek alaposan {165.oldal} kivették részüket a kutatásból, ha annak zömét ma talán már á nem egyházi kutatók végzik ís. És az egyhází kutatók, ha nem is annyira könyvek, mínt cíkkek közlése útján szerepet vittek a magyar reformácíó történetének művelésében. További benyomásunk az, hogy a forráskiadások minőségben is, számban is méltán vívják kí az elismerést. De szorosabban egyháztörténeti szempontból összevárogatott, vagy egyenesen egyházi forrás-kiadásaink nemigen vannak. Nem panaszkodhatunk viszont összefoglaló jellegű reformációtörténeti művek hiányára. A meglevők jó kiindulást nyújtanak a részletkutatásokhoz, Egyelőre ez utóbbiak vannak soron, és csak majd sok újabb eredmény elérése után válik megint szükségessé összefoglaló mű. Hiányzik azonban egy nem túl nagy terjedelmű olyan egyházi kiadvány, amely a magyar református egyház négyszázéves történetét adná egy szélesebb olvasóközönség kezébe, tőmör és mégis olvasmányos előadásban, a kutatás mai szinvonalán.

Módszertani vonatkozásban hiányzik egy protestáns útmutatás a gyülekezettörténeti kutatáshoz. Ezt a hiányt a római katolikus szakirodalom nem tudja teljes mértékben pótolni. Remélhető, hogy egy ilyen módszertani segítségnyújtás anyaga a legközelebbi országos egyháztörténeti szaktanfolyam eredményeként ki fog alakulni, és nyomtatásban is megjelenhet. Egyik iegkirívóbb hiánya újabb reformációtörténeti irodalmunknak a teoló-giatörténeti kutatások elmaradása. Az egyetlen kivétel az antitiínitarizmus története. Reméljük, hogy a soron levő Méliusz és Szegedi évfordulók segíteni fognak a XVI. századi magyar protestáns teológiatörténet sok fehér foltja közűi egynéhánynak a térképről való eltávolításában. Viszont megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt negyedszázad a XVI. századi magyar protestáns egyházalkotmányi fejlődés megismerése terén több eredményt ért el, mint bármelyik megelőző. Teendő persze maradt itt is még bőven. Mint a tantörténetben, itt is elsőrangú tennivalónk a források gondos összehasonlító elemzése.

Ugyancsak örvendezve tekinthetünk hitvallásaink és kátéink új kiadásaira. Ezekre nemcsak a gyakorlati szűkség terelte a figyelmet, hanem a mögöttünk levő évfordulók is. Elég élénk érdeklődéssel fordutak kutatóink a kultusz- és kegyességtörténet felé is, de még mindig nem annyira, mint ahogyan ez a hálás terület megérdemelné. Itt a népi kegyesség emlékei, a történeti egyházi néprajz, valamint a társadalmi feszültségek vallásos formában való tükröződései iránt a világi kutatás különös mértékben érdeklődik.

Az egyházi iskola- és oktatástörténet első látásra kevéssé időszerű területnek tűnhet, mégis éppen itt tudnak teológiailag képzett kutatók jó szolgálatot tenni nemzeti oktatásügyűnk történetének alaposabb megismeréséhez. Egyházi kutatóink nyomdászattörténettel is foglalkoztak, de ez a hálás terület is az eddiginél jóval több érdéklődést érdemel. Ugyanígy a helytörténeti kutatás is, nemcsak azért, mert fontos és alapvető, hanem mert a lelkipásztorok többsége számára a legkönnyebben hozzáférhető, és igy az egyháztörténészi tevékenység kítünő iskolája. A XVI. századi hazai ellenreformációnak kutatóink az elmúlt negyed-században nem sok figyelmet szenteltek.

A folyóiratok áttekintése során fájdalmas érzést okoz az Egyháztörténet című szakfolyóirat szünetelése. Bár egyéb protestáns időszaki lapjaink helyt adnak egy-egy reformációtörténeti cikknek, de ez nem elég.

A magyar reformációtörténeti kutatás csak akkor válhatna a mostaninál rendszeresebbé, ha újra megkapná a maga közlési és vitafórumát. (166)

Dr. Bucsay Mihály (kiemelés tőlem: szerk HP)