//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„n hiszek az Istenben, mint egy Szemlyben. Az letem egyetlen percben sem voltam ateista. n mg a dikveimben elutastottam Darwin, Haeckel s Huxley nzeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nzetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alaptja, Nobel-djas:


Mert gy szerette Isten a vilgot, hogy egyszltt Fit adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem rk lete legyen. Jnos 3,16


 

 

Erm s pajzsom az R, benne bzik
szvem. Zsoltr 28,7

… „amikor az ember Klvint olvassa - akr egyetrten, akr fenntartsokkal - mindentt s minden esetben gy rzi, hogy egy erteljes kz megragadja s vezeti."  Karl Barth

.


Theolgia, Trtnelem, Gradul, Zsoltr


Heidfogel Pl

lelkszi nletrajz - 2015


Csaldi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Kt 1563

 

II. HELVT HITVALLS

 

A GENFI EGYHZ KTJA

A GENEVAI Szent Gylekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudomnyban gyermekeket tant  FORMATSKJA 

M.Ttfalusi Kis Mikls ltal 1695 esztend 

A Genfi Egyhz Ktja 1695 Ennek ismertetje.

Klvin Jnos: A Genfi Egyhz Ktja Ppa 1907.
www.leporollak.hu - Nmeth Ferenc munkja

Hermn M. Jnos: A Genfi Kt tja Kolozsvrig

- Fekete Csaba Kt, egyhz,tants 

 

IRTA: Klvin Jnos

 

KLVINRL IRTK

 

Klvin vfordulk

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bib Istvn

 

Biblia - s jszvetsg Prbakiads -

 

Bibliakiadsok, knyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia v, vek utn

 

Dr Csehszombathy Lszl
szociolgus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyhzi Zsinatok s Knonjai

 

FORRSMVEK

 

GALSI RPD
Jakab, az r testvre

 

A Kroli Reformtus Egyetem Hittudomnyi karn 2009-ben megvdett doktori disszertci tdolgozott formja...

Az sgylekezet vezetje, Jakab a szlet keresztynsg egyik kiemelked alakja... fontos, hogy Jakab, az r testvre mltbb figyelmet kapjon. A klnbz Jakab-tradcik felvzolsa rvn…elemzi Jakab teolgijt .

E knyv hzagptl a hazai tudomnyos letben,  a nemzetkzi ku-tats viszonylatban is jat hoz ...azltal, hogy jszvetsgi teol-giai szempontbl kvnja jra-gondolni Jakab szerept. L’Harmat-tan Kiad, 2012 - 283 oldal


2. Evagliumi klvinizmus szerk Galsi rpd Klvin kiad

 

 

Dr GRGEY ETELKA lelkipsztor, ir

 

1. Kzssg az szvetsgben

2. Biblia s liturgia

3. Prtusok s mdek...

4. Isten bolondsga

5. li, li, lama sabaktani?

6. Minden egsz eltrt?

7. Siralmak s kzssg

 

HARGITA PL
reformtus lelkipsztor


Istvndi 1924-1996 Ppa

 

Keresztny filozfia

 

Dr (Kocsi) KISS SNDOR

 

Kommentr 1967 s

 

Dr KUSTR ZOLTN

 

MLIUSZ JUHSZ PTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LSZL pspk

 

SZEGEDI KIS ISTVN


1505 - 1572 REFORMTOR

 

SZENCI MOLNR ALBERT

1574 - 1633

 

Theolgiai irodalom

 

Temetsi beszdek

 

DR TTH KLMN
theolgiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TRK ISTVN

 

Dr. VICTOR JNOS (1888-1954)

 

Rgi magyar Irodalom

 

Rgi knyvek s kziratok

 

XX. szzad Trtnelmhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formtum

 

Teremtsrl

„A Vilgegyetem teremtsnek elve teljesen tudomnyos is. Az let a Fldn a leg- egyszerbb formitl a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezs eredmnye.” Behe Michael J. biokmikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolcielmlet biokmiai kihvsa knyvbl
 
 
- Dr. BUCSAY Mihly: A magyarorszgi refor-
mci trtnetrl megjelent fontosabb rsok
1940-1965.

 

 D. DR BUCSAY MIHLY D.D.

A magyarorszgi reformci trtnetrl

megjelent fontosabb 

knyvek s cikkek

az utols negyedszzadban

[1940-1965]

A magyarorszgi reformci trtnetnek kutatsa sajtosan magyar, azon bell pedig sajtosan teolgusi feladat. Ha klfldiek foglalkoznak ezzel a krdssel, vagy a teolgiban nem jratos magyar kutatk, nincs mindig ksznet benne. Egyben sajtosan kumenikus feladat is, mert ha, mint a mltban tettk, ezutn is kiveszik rszket belle a klnbz hazai keresztyn felekezetek kutati, akkor remlhet a legjobb eredmny.

Idnknt fel kell mrni egyhzi sajtnkban, hogy mi trtnt meg ezen a terleten, mert gy az is kirajzoldik, hogy mik a legfontosabb tovbbi teendk. Csakhamar megindul kt teolgiai akadminkon a munka a teolgiai doktori fokozat megszerzsrt. Bizonyra nem kevesen fogjk az egyhztrtneti szakot vlasztani. Ezen bell fontos helyet tlt be a magyarorszgi reformci krdsvilga. Reformlt keresztynsgnk abbl a forrsbl ismerhet meg s abbl is julhat meg, amelybl tmadt s amelybl megtisztult.

Az albbi knyvszeti jelentsbl sszefgg kp rajzoldik ki a mgttnk ll negyedszzad magyar reformcitrtneti kutatsrl. Jles rzssel ltjuk, hogy mennyi beszmolni valnk van. Lthatv vlnak a jl, a csak kielgten, vagy alighogy megmunklt s a teljesen elhanyagolt terletek. Fiataabb kutatknak ttekintsl segtsget adhat a tmavlasztshoz s az elindulshoz, az idsebbeknek pedig nmaguk ellenrzshez.

Mirt ppen 1940-tl kezdjk beszmolnkat, mirt nem korb-ban s nem ksbb? Ismeretes, hogy Rvsz Imre Magyar ref. egyhztrtnetnek I. rszben, korszakunknak ebben a sznvonalas kziknyvszer feldolgozsban szles bibliogrfai ttekintst nyjtott. A ktet 1938-ban jelent meg. Ezt megbzhatan egszitik ki Zovnyi Jen Cikkei a tervezett teolgiai lexikon szmra. Ez az 1940-ben ,,kzirat gyannt", 160. de kis pldnyszmban nyomtatsban is megjelent m nagyobb egyhzi s llami knyvtrainkban megtallhat. 1940 utn mr nem jelent meg hasonl feldolgozs, ezrt kell ezzel az vvel kezdeni munknkat.

A teljessg ignyrl most nemcsak azrt kell lemondanunk, mert a bibliogrfiban egy kicsit majdnem mindig meg kell alkudni. A magyarorszgi reformci trtnete ezt ms okbl is szksgess teszi. Ismeretes, hogy ez a szellemi mozgalom nemcsak az llami s trsadalmi letre hatott, hanem olyan tudomnyszakokra is, mint a nyelv- vagy az orvostudomny. Ha egsz teljessgben szndkoznnk feldolgozni tmnkat, bele kellene abba vonnunk pl. a XVI. szzadi magyar nyelvtrtnet vagy orvostrtnet csaknem teljes irodalmt, majdnem azt mondhatnnk, hogy a XVI. szzadra vonatkoz teljes magyar vonatkozs tudomnyos irodalmat. Itt is meg kell teht llni valahol. Jelen esetben megszabja a hatrt, hogy ez a jelents a Theolgiai Szemle szmra kszlt. Meg kellett elgednnk annyi hellyel, amennyi idszaki lapban egy hosszabb llegzet tanulmnynak kijr. Ez nem kevs, mert belefrt tbb mnt hrom s flszz cm. Viszont azt az olvast, aki az egyes krdsei: irodalmnak kisebb jelentsg, vagy pedig br jelents, de az egyhztrtneti tematikhoz nem szorosan csatlakoz termkeit is t szeretn tekinteni, egy olyan kiadvnyhoz utastjuk, amely valsznleg mg a 1965. vben megjelenik. Ez az UNESCO keretben E. J. Brillnl Leidenben megjelen Bibliographie de la Rforme c. sorozat magyar rsze lesz, amelyet J. N. Bakhuizen van den Brink leideni egyhztrtnsz szerkeszt, s e sorok rja lltott ssze. Ebben a jegyzkben azonban, amely mintegy t s flszz cmet foglal magban, csak az 1959-ig megjelent irodalom szerepel. Mosta-ni ttekintsnkben a fenti anyagnak a nzetnk szerint fontosabbik fele szerepel. Nem trnk ki a klfldi reformci szemlyisgeire s esemnyeire vonatkoz magyar irodalomra, csak ha annak egszen szorosan vett s tudomnyos szem-pontbl jelentkeny magyar reformcitrtneti vonatkozsa is van. Nem megynk el 1648-ig, mint az UNESCO bibliogrfia, hanem csak 1608-ig, az irodalmunkban bevlt korszakhatrig. Viszont kiegsztjk az UNESCO jegyzket az 1964-ig megjelent fontosabb hazai szakirodalommal.

Megtehettk volna, hogy rbzzuk ezt a tjkoztatst az UNESCO bibliogrfia elkszletben lev magyar rszlegre, vagy, hogy megvrjuk, amg elkszl a Zovnyi-fle cikkeknek a szksges kiegsztsekkel elltott kiadsa. Ki tudna azonban pontos vlaszt adni arra a krdsre, hogy mikor tnnek fel a knyvkereskedsek kirakataiban Zovnyi jeles Cikkei, vagy, hogy hny magyar protestns teolgus asztalra jut el a nem ppen olcs leideni kiadvny? Nem halogathattuk teht, hogy lelkszeinknek s teolgusainknak szolgljunk a joggal elvrt segtsggel.

1.Forrskiadsok

Egsz kulturlis letnk dsze s bszkesge, amellett a reformcitrtneti kutats jelents esemnye is az a Bibliotheca Hungarcia Antiqua cm sorozat, amely XVI. szzadi irodalmunk jelesebb darabjait fakszimile kiadsban szlesebb krk szmra teszi hozzfrhetv. A kvetkez 6 m jelent meg: Sylvester Jnos, j testamentum magyar nyelven. Kiad. s bev. Varjas Bla, 1960. Tindi Sebestyn, Cronica. Kiad. Varjas Bla, bev. Bta Lszl. 1959. Szkely Istvn, Krnika ez vilgnak jeles dolgairl. Kiad. s bev. Gerezdi Rabn, 1960. Ozorai Imre vitairata. Kiad. Varjas Bla, bev. Nemeskrty Istvn, 1961. Heltai Gspr, Cancionale. Kiad. s bev. Varjas Bla, 1962. Bornemisza Pter, nekek hrom rendbe. Kiad. Varjas Bla, bev. Kovcs Sndor Ivn, 1964.

Tovbbi forrs kiadsok: Incze Gbor (kiad.), A reformci s ellenreformci kornak evanglikus keresztyn (ref.s evang.) egyhzi ri, 13-19. ktet, Bp. 1940-1948. - Dvid Ferenc rtekezse a ketts Istensgrl (De Dualitate ...). ford. Mrkos A., p. 48. Kolozsvr, 1943.- Heltai Gspr, Magyar krnika. bev. Varjas Bla, XXXVIII. + 488 p. + egy trkp, Bp. 1943. (Tolnai Gbor, Magyar Szzadok c. sorozat 2. ktete.) Heltai Gspr, A Rszegsgnek s Tobzdsnak veszedelmes voltrl val Dialgus. Kiad. s bev. Stoll Bla. Facs. kiad. Bp. 1951. Bornemisza Pter, rdgi ksrtetek. Kiad. Eckhardt Sndor, p. 293, tab. 12, Bp. 1955. Bornemisza Pter, Vlogatott rsok 1553-1584. sszell. Nemeskrty Istvn, p. 327. Bp. 1955. Heltai Gspr, Vlogatott rsok 1552-1575. sszell. Nemeskrty Istvn, p. 275, Bp. Magvet 1957. Krolyi Gspr, Vlogatott munki. Bp. Magvet 1958. Rgi Magyar Drmai Emlkek, I. bev. Kardos Tibor 1960. - Szermi Gyrgy, Magyarorszg romlsrl. Bev. Szkely Gyrgy 1961. Horhi Melius Pter, Herbarium. Kiad. Incze Gbor. bev. Bn Imre (a Bibliotheca Historiae Medicae Hungariae e. sorozat 23. ktete) 1962

2. sszefoglal jelleg brzolsok

a) Egyhztrtnetiek: Rvsz Imre, Reformci s ellenreformci (a Magyar Mvelds Trtnete 3. ktete 407-448. lapjn), 1940. Bucsay Mihly, Der Einfluss der vlkischen Eigenart und des vlkischen Kulturstandes auf die Konfessionsbildung in der Reformationsgeschichte Ungarns, Leipziger Vierteljahrschrift fr Sdosteuropa, t. 4., p. 63-77. 1940. - Tth William, Highlights of the Hungarian Reformation, Church History, t. 9., p. 141-156. 1940. - Br Sndor Bucsay Mihly-Tth Endre-Varga Zoltn, A magyar ref. egyhz trtnete. Kiad. Szilgyi Istvn, Bp. 1949. Bucsay Mihly, Geschichte des ungarischen Protestantismus. Stuttgart, 1959. - Esze Tams, A Magyar Reformtus Egyhz tja a reformcitl napjainkig, Theolgiai Szemle (ezentl: THSZ) t. 2., p. 317 - 324. 1959. - Roth, Erich, Die Reformation in Siebenbrgen. Kln-Graz 1962.

b) Kztrtneti sszefoglalsok: Trk Pl, Magyarorszg trtnete, 232 p. Bp. 1942. Kosry Domonkos, Magyarorszg trtnete, 408 p. Bp. 1943. I. Tth. Zoltn, Biographie d'une frontière (a Partium keletkezse) RHC t. 4., p. 79-102. 1946. A folyirat-cmeket rvidtve jelljk meg. A rvidtsek jegyzke a 24. fejezetben, cikknk vgn tallhat.) Kardos Tibor, A huszita mozgalmak s Hunyady Mtys szerepe a magyar nemzeti egyhz kialaktsban. SZ t. 84, p. 121-177. 1950. - H. Balzs va-Makkai Lszl (szerk.), Magyarorszg trtnete 1526-1790. 1962. (a Magyarorszg trtnete e. m II. rsze). Molnr Erik (fszerk.), Magyarorszg trtnete I.-II. 1964. (az 1526-1711-ig terjed idszakot rta R. Vrkonyi Agnes, p. 159-316).

  1. Npessgtrtneti sszefoglalsok: Szab Istvn, A magyarsg letrajza, 276 p. Bp. 1942. - Szab Istvn, La population de la Hongrie aux 16e et 17e siècles, in NRH t. 69., p. 353-362. 1943. - Karcsony S. Zs, Szemlyneveink 1500-tl 1600-ig. A humanizmus s reformci kornak nvadsa, in MNY p. 379 seq. 1954.

    d) Gazdasgi s trsadalomtrtneti sszefoglalsok: Szab Istvn, A parasztsg trtnete. Bp. 1940. Lederer Emma, A magyar trsadalom kialakulsa a honfoglalstl 1918-ig. Bp. 1947. Betts, R. R., La socit dans l'Europe centrale et dans l'Europe Orientale. Son developement vers la fin du moyen ge, in RHC t. 7. p. 167-183. 1948. Molnr Erik, A magyar trsadalom trtnete az rpdkortl Mohcsig. Bp. 1949. Pamlnyi E. Unger M., A magyar np trtnete. Bp. 1954. - Goldenberg, Samuil, Kronstadt um die Mitte des 16. Jh-s und der Auflehnungsversuch im Jahre 1557, in Mitteilungen der Klausenburger Babes- und Bolyai-Universitten, 1956. Varga E., (kiad.), riszk. 16-18. szzadi perszvegek, p. 1104. Bp. 1958. Makkai Lszl, Die Hauptzge der wirtschaftlich-sozialen Entwicklung Ungarns im 15-17. Jh, in „La Renaissance et la Rformation en Pologne et en Hongrie" p. 27-46. 1963. Sinkovits Istvn, Le „servage hrditaire" en Hongrie aux 16-17e siècles, in „La Renaissance et la Rformation en Pologne et en Hongrie" p. 47-90. 1963. - Szcs Jen, Das Stdtewesen in Ungarn im 15-17. Jh., in „La Renaissance et la Rformation en Pologne et en Hongrie" p. 97-164. 1963. Szkely Gyrgy, Le dvelopement des bourgs hongrois à l'poque du fodalisme florissent et tardif, in Annal. Univ. Scient. Bp. Sectio Hist. t. 5. p. 53-87. 1963.

e) Irodalom- s mveldstrtneti sszefoglalsok: Lukinich Imre (kiad.), A keresztynsg vdbstyja. Magyar Mνeldstrtnet, 3. ktet, p. 664. 1940. Pintr Jen, A magyar irodalom trtnete. 1. ktet: A magyar irodalom a XVIII. szzad vgig. 571 p. Bp. 1942. Horvth Jnos, A magyar irodalmi mveltsg megoszlsa, II. kiad. Bp. 1944. Horvth Jnos, A reformci jegyben. A Mohcs utni flszzad magyar irodalomtrtnete,II kiad. Bp. 1957. Klaniczay Tibor, A magyar reformci irodalma, in IK. t. 61., p. 12-47. 1957. Klaniczay Tibor, Renesznsz s barokk (benne az elbbi tanulmny, p. 64-150.) Bp. 1961. Klaniczay Tibor (szerk.), A magyar irodalom trtnete 1600-ig. Irtk Gerzdi Rabn, Klaniczay Tibor, V. Kovcs Sndor, Pirnt Antal, Stoll Bla, Vajas Bla. Bp. 1364. (A magyar irodalom trtnete c. m I. ktete.)

f) Blcselettrtneti sszefoglalsok: Alszeghy Zsolt, A magyar kzpkor blcseleti s hittudomnyi irodalmnak krdseihez. 24 p. Bp. 1948. Mtrai Lszl (kiad. s bev.), Rgi magyar filozfusok. XV-XVII. szzad. Bp. 1961.

3. Humanizmus s devotio moderna Magyarorszgon

Kardos Tibor, Mtys kirly s a humanizmus, in Mtys kirly Emlkknyv. Bp. 1940. - Kerecsnyi Dezs, A magyar irodalom Mtys korban, in Mtys kirly Emlkknyv. Bp. 1940. - Schleicher P., Olh Mikls s Erasmus. Bp. 1941.Kardos Tibor, L'Un gheria negli scritti degli umanisti italiani, in C. 1941. Molnr Z., A renaissance-kutats tja s eredmnyei. Kolozsvr, 1941. Trencsnyi-Waldapfel Imre, Erasmus s magyar bartai. Bp. 1941. Angyal Endre, Cseh humanizmus,nmet misztika, budai kancellria, in NPHK p. 83 seq. 1942. Gerzdi Rabn, Egy magyar humanista: Vradi Pter, in MT 1942. Plinks L., A renaissance Magyarrorszgon, p. 29 + 32. Bp. Officina, 1942. Trencsnyi-Waldapfel Imre, Erasme en Hongrie, in NRH t. 67, p. 148-158. 1942. Zolnai Klra, Mtys kirly knyvtrnak irodalma, 160 p. Bp. 1942. Eckhardt Sndor, Un prlat humaniste et rasmien: Jean de Gosztonyi à Paris (1915), a „De Sicambria à Sans-Couci" cm ktetben, p. 139-158, Bp. s Prizs, 1943. - Kardos Tibor, La Hongrie latine, 136 p. Prizs, 1944. Mlyusz Elemr, A plosrend s a devotio moderna, in BPSZ 1944. Mlyusz Elemr, A plosrend a kzpkor vg, in E t. 3, p. 1-53. 1945 (1947). - Gerzdi Rabn, Janus Pannonius, in IT 1950. Kardos Tibor, A magyar humanizmus krdsei, in NYOK p. 149-231. 1953. Kardos Tibor, A magyar vgjtk kezdetei. Kodly-Emlkknyv, p. 133-157. Bp. 1953. Angyal Endre, Recent Hungarian Renaissance Scholarship, in Mediavalia et Humanistica, t. 8, p. 71-94. 1954. - Kardos Tibor, A magyarorszgi humanizmus kora, 463 p., ill. Bp. 1955 Huszti J., Pier Paolo Vergerio s a magyar humanizmus kezdetei, in FK p. 521-533. 1955. Elekes L., Mtys s kora. 188 p. Bp. 1956. - Kardos Tibor (kiad.), Renaissance taulmnyok. 542 p. ill. Bp. 1957. Kardos Tibor, Jagello-kori humanizmusunk nhny elvi krdse trgyban, in FK t. 5. p. 143-144. 1959. - Kardos Tibor, A renaissance Magyarorszgon (Brodarics emlkirata, Olh emlkirataibl rszlet). Bp. 1961.

4. Magyar let a trk hdoltsgban

Fldvry Antal, A magyar reformtus egyhz s a trk uralom. 210 p. Bp. 1940. Fekete Lajos, Ofener Kauflute zur Zeit der Trkenherrschaft, in Festschrift Fr. Giese, 1941. Fekete Lajos, A trkkori Vc egy XVI. szzadi sszers alapjn. 84 p. Bp. 1942. Bn Imre, A gyngysi ref. egyhzkzsg trk iratai, in E t. 1, p. 406-426. 1943. Sinkovits I, Eurpai mveltsg a vgvrak mgtt, in SZ t. 77, p. 154-172. 19-13. Sinkovits I, Vgvri harcok, a Magyar Trtnsz Kongresszus cm kiadvnyban, p. 48-59. Bp. 1954. Benda Klmn, A vgvri harcok ideolgija, in Trt. Szle. p. 15-18. 1963.

5. Klfldi egyhzi, tudomnyos s iskolai sszekttetsek

a) Angol kapcsolatok: Mth Elek, Les rapports du Calvinisme hongrois avec l'Occident, in NRH t. 35, p. 31-37. 1942. - Trcsnyi Berta, Magyar ref. teolgusok Angliban a XVI. s XVII. szzadban. Debrecen, 1944.

b) Cseh kapcsolatok: Barta I, L'Universit Charles de Prague et La Hongrie, in RHC t. 26, p. 213-231. 1948. Kovcs Endre, Magyar-cseh trtnelmi kapcsolatok. Bp. 1952. - Szkely Gyrgy, A huszitizmus visszhangja Magyarorszg npeiben, in TOK t. 5, p. 135-172. 1954. - Szkely Gyrgy, A huszitizmus s a magya np, in SZ t. 90, p. 331-367, 556-590. 1956.

c) Dlszlv kapcsolatok: Kathona Gza, A dlszlv nyelv szerepe a 16. sz. trkmisszi vradalmaiban, in THSZ t. 2, p. 423-426. 1959.

d) Francia kapcsolatok: Gbriel A., La vie des tudiants hongrois dans le Paris de moyen ge, in NRH t. 62, p. 29-34. 1940. - Gbriel A., Blaise de Vrda, humaniste hongrois à Paris, in AECO t. 7, p. 527-540. 1941. - Gbriel A., Matre Jacques de Hongrie, in NRH 1942. - Eckhardt Sndor, Magyarok a kzpkorì francia egyetemeken, in SZ t. 77, p. 415-418. 1943. - Str Istvn, Francia-magyar mveldsi kapcsolatok. 80 p. Bp. 1943. (Magyar Szemle Kincsestra, 133. sz.) Str Istvn, Magyar-francia kapcsolatok. Bp. 1946.

e) Lengyel kapcsolatok: Waldapfel J., Magyarorszg sorsnak XVI, szzadi lengyel visszhangja, in EPHK t. 64, p. 197-211. 1940. - Nyry P., A krakki egyetem s magyar dikjai a XIV-XVI. szzadban. 32 p. Bp. 1942. Dabrowski, J., A krakki s a magyar renesznsz kapcsolatai, in MT t. 5, p. 31-36. 1956. - Kovcs Endre, A krakki egyetem s a magyar mvelds. Bp. 1964.

f) Nmet kapcsolatok: Harsnyi Andrs, A magyarorszgi tanlk s a wittenbergi disputcik, in E t. 1, p. 289-295. 1943. Monori E., Heidelberg s a magyar szellemi let kapcsolata. Phil. dis. in ms. Bp. 1944-45., cf. IT p. 36. 1946. g) Olasz kapcsolatok: Gerzdi Rabn, Bologna s a magyar humanizmus, in IT, 1940. Veress Endre, Olasz egyetemeken jrt magyar tanulk anyaknyve s, iratai, 1221-1864. Bp. 1941. Gerzdi Rabn, Aldus Manutius magyar bartai„ in MK, 1945.

h) Romn kapcsolatok: Gldi L., L'influsso dell'umanesimo ungherese sul pensiero rumeno, in AECO t. 6, p. 242-311. 1940. Juhsz Istvn, A reformci az erdlyi romnok kztt. 276 p. Kolozsvr, 1940. i) Svjci kapcsolatok: Choisy, J. E., Les rlations spirituelles entre Genève et la Hongrie protestante, in NRH t. 63, p. 94-98. 1940. Nagy A. B., tudiants hongrois a l'universit de Genève. Genf, 1940. - Dezsnyi B., Magyarorszg s Svjc. 274. p., ill. Bp. 1946. Choisy, J. E., Genève et la Hongrie protestante, in RHC t. 5, p. 219-224. 1947. - Staehelin, E., Ble et la Hongrie à travers l'histoire, in RHC t. 6. p. 226-242. 1947.

6. Az egyhztrtnetrs mdszertana

Vany Tihamr, A plbniatrtnetrs mdszertana. Pannon-halma, 1940. - Vany Tihamr, Az egyhztrtnsz szemhatra, in R p. 675-719. - Benczdi P., Egyhztrtnetrsunk feladatai, in KM p. 31-36. 1944. - Wiczin Dezs, Luther-kutats Magyarorszgon, n L t. 31, p. 564-567. 1956. - Kormos Lszl, Egyhztrtnetirsunk jabb feladatairl, in THSZ t. 6, p. 155 seq. 1963.

7. letrajzi lexikonok, bibliogrfik.

Zovnyi Jen, Cikkei a „Theol. Lexikon" rszre a magyar protestantizmus trtnetbl. Kzirat gyannt. Bp. 1940. Seregly E., Magyar trtneti bibliogrfia az 1936-1941. vrl, SZ 1937-1942. Gulys Pl, Magyar rk lete s munki, t. 1-6, A-D, Bp. 1939 -1944. Bucsay M., Rgi magyar knyvek a hallei magyar knyvtrban. Bp. 1941. Flegyhzi J. Querchnitt der ung. Kath. Kirchengeschichtsschreibung 1936-1942., in Litteraria Hungarica t. 1, p. 1943. Bibliographie de l'Europe Carpatique. Publicationshistoriques de l'anne 1942, 1943., in RHC p. 196. 1943., p. 245-406. 1944. Szimonidesz Lajos, A magyarorszgi anabaptistk irodalma s knyvei, in MK 1944. Gerb L., Bibliogrfia a hazai parasztkzadsok verses s elbeszl irodalmhoz. Bp. 1949. A Magyarorszgon megjelent trtneti munkk jegyzke, in SZ, 1954 ta flvenknt. Gerb L. (kiad.) A hazai osztlyharcok irodalma 1526-1660. 391 p. Bp. 1955. - Kosry Domokos, Bevezets a magyar trtnelem forrsaiba s irodalmba, t. 1, MM 1711-ig, 480 p. Bp. 1951., t. 3, ptlsok s index, 400 p. Bp. 1956. - Rti Endre, Nagy magyar orvosok, 139 p. Bp. 1954., II. kiad. 279 p. Bp. 1959., bibliogrfia: p 277-279. Veszprmi Istvn. Succineta medicorum Hungariae et Transsilvaniae biographia Magyarorszg s Erdly orvosainak rvid letrajza. Ford. Kvri Aladr, Bp. 1960. Magyar irodalmi Lexikon, I. ktet: A-K. 728 p. Bp. 1963.

8. Levltrak, knyvtrak

Bn Imre, A gyngysi ref. egyhzkzsg levltra, in E t. 1 p. 389-405. 1943. Nagy Sndor, A debreceni kollgiumi levltr, in E t. 2, p. 163-186, 1944. - Ember Gy. Les archives et l'historiographie en Hongrie, in Acta Hist, t. 4, falc. 1-3. p. 319-343. Bp. Szimonidesz Lajos, Egyhzunk kzponti knyvtrrl s levltrrl, in L t. 30, p. 223-226, 285-288. 1955. Schulek Tibor, Az els magyar bibliogrfirl, in ITK p. 372-375. 1957. Kovcs Sndor Ivn, Bornemisza Pter maecenasnak knyvtrjegyzke 1560-bl, in ITK p. 83-89, 1962.

9. Szemlyek (1. a klnbz trgyi cmszavak alatt is!)

Bucsay M., Belnyesi Gergely, Klvin magyar tantvnya, in E t. 2, p. 1-104. 1944. Benda Klmn, Bocskai Istvn. 242 p. Bp. 1942. Benda Klmn, A Bocskai-szabadsgharc. 159 p. Bp. 1955. Kiss Sndor, Bocskai-fle apologia, in E t. 2 (5), p. 100. 1959. Vgh F., Bornemisza Pter ifjsga, in IT p. 514-522. 1952. Koltay-Kastner J., Bornemisza Pter humanizmusa, in IT p. 91-124. 1953. Nemeskrty I., Bornemisza Pter stlusa, in ITK p. 24-35. 1955. Nemeskrty I., Bornemisza Pter szrmazsa, in IK t. 62, p. 503-506. 1958. - Nemeskrty I., Bornemisza Pter, az ember s az r. 558 p. Bp. 1959. Vry A., Dvid Ferenc nyomain, in KM t. 72, p. 232-241. 1940. - Jenei F., Dvid Ferenc s Heltai Gspr ismeretlen munki, in ITK p. 205 seq. 1953., p. 73 seq. 1954 - Pirnt Antal, Dvid Ferenc: „Knyvecske az igaz keresztyni keresztsgrl" s annak nmet eredetije, in ITK p. 299-308.1954.-Botr I., jabb adatok Dvid Ferenc lethez, in ITK t. 59 p. 337-339. 1955. Makkai L., Dvid Ferenc s a npi reformci Magyarorszgon, in TT t. 114, p. 484-488. 1955. Rvsz Imre, Dvai Br Mtystl erednek-e az 1544-i tbelek? Szentpteri Kun Bla Emlkknyv, p. 437-451. Debrecen, 1946. Mikls dn, Dvai Br Mtys utols vei, in RE t. 5, n. 8, p. 13 seq. 1953. - Mikls dn, Dvai Br Mtys mint Debrecen papja, in RE t. 6, n. 14, p. 21 seq., n, 15, p. 22 seq. 1954. - Slyom Jen, A trvny haszna. Luther tantsa Dvai tantsnak tkrben, in L t. 31, p. 442-449. 1956. - Slyom Jen, Dvai Mtys tiszntli mkdse, in E t. 2 (5), p. 193-217. 1959. - Kirner A. B., Fischer Andrs baptista vrtan fels magyarorszgi plyja, 1523-1540. Bp. 1940. - Stoll Bla, Heltai Gspr knyve :a pazarls ellen, in IT 1951. Pirnt A.-Vgh F., j adatok Heltai Gsprrl, in ITK t. 60, p. 66-74. 1956. Csindy G., Honterus Jnos, a nagy erdlyi geogrfus s fldrajztant, in TT t. 115, p. 487-490. 1956. Csindy G., Honterus jelentsge a fldrajzoktatsban, in PedSZ t. 7, p..45-51. 1957. Kathona Gza, Huszr Gl rvacsoratana, in RE t. 7, p. 61-65, 1955. Fekete I., gy prdiklt Huszr Gl, in L t. 33, p. 507-515. 1958. Kathona G., Huszr Gl es Dvid ppai esperessge, in RE t. 16, p. 88 seq. 1964. - Botr I., John Sigmund in H. Q. t. 6, p. 505-514. 1940. Harsnyi Andrs, Jnos Zsigmond, in PSZ t. 49, p. 304-309. 1940. P. Szentmrtoni K., Jnos Zsigmond, az unitrius fejedelem. Kolozsvr, 1940. Krolyi Emlkknyv, Debrecen, 1940. S. Szab J., Krolyi Gspr lete s munkssga. Krolyi Emlkknyv, p. 7-25. Erds Kroly, Krolyi Gspr bibliafordtsnak trzsknyve. Krolyi Emlkknyv, p. 40-58. 1940. - Harsnyi A., Krolyi Gspr letmunkja. 16 p. Bp. 1940. Erds Kroly, Kroli Gspr, in RE t. 17, p. 12-13. 1965. - Gerzdi Rabn, Az erasmista Komjti Benedek, in Re 1944-46. - Szcs Istvn, Nmethy Ferenc, in RE t. 16, p. 166 seq. 1964. Bucsay M., Rkci Mrton latin hymnusai a strassburgi Szt. Tams levltrban, in E t. 1, p. 110-113. 1943. Harsnyi A., Sylvester Jnos, in PSZ 1941. Slyom Jen, Negyven ves Sylvester Ûjtestamentuma, in KI p. 176. 1941. Horvth Jnos, ,,Prftk ltal szlt rgen ..." in MK t. 67, p. 231-244. 1943. Horvth. Jnos, Sylvester Jnos vezetknevrl, in MNY 1949. - Balzs J., Sylvester Jnos s a magyar irodalmi nyelv, in MNY p. 126-129. 1954. Balzs J., Sylvester Jnos, az els magyar nyomtatott szjegyzk szerzje, in MNY p. 274-276. 1955. - Balzs J., Sylvester Jnos s kora. 473 p„ ill. Bp. 1958. Kathona G., Sylvester Jnos s Wittenberg, in THSZ t. 4, p. 168 seq. 1961. - Kocsis Elemr, Milyen hber kziratot hasznalt Sylvester Jnosa Mt evangliuma fordtshoz? in THSZ t. 4, p. 171 seq. 1961. Bucsay M., Szegedi Gergely debreceni reformtor, a klvini irny ttrje haznkban. Bp. 1945. Tth Wilham, Stephen Kis of Szeged, in Archv fr Reformationsgeschichte, t. 44, p. 86-113, 1953. Kiss Sndor, Szilvs-jfalvi Anderk Imre, in E t. 2 (5), p. 218-241. 1959. Varga J., Szkhrosi Horvt Andrs, in IT p. 268-304, 1955. Turczi-Trostler J., Cibere bn s Konc vajda, in NYOK t. 13, p. 171-183. 1958. Mikls dn: Sztrai drmainak egyhztrtneti httere, in PSZ t. 51, p. 21-26. 1942. Stoll Bla, Sztrai Mihly ismeretlen bibliai histrija, n IK t. 63, p. 520 - 523. 1959.

10. Tanok, tanvitk, antitrinitarizmus (l. ms cmszavak alatt is!)

Scheler, H. J., Sommer, Leben und Wirken eines sddeutschen Humanisten; n Siebenbrg. Vierteljahrsschrift 1941. Bucsay M., A reformtorok rvacsoraviti. 25 p. Srospatak-Budapest, 1942. Irnyi B., Felekezeti vita Nagykanizsn 1595-ben, in RE t. 8, p. 451-453. 1956. - Tth William, Trinitarianism versus Antitrinitarianism in the Hungarian Reformation, in Church History t. 13, p. 255-268. 1944. Wilbur, E. M., A History of Unitarisme I-II. Cambridge (Mass.) 1946-52. Gerzdi Rabn, Erasmus s az erdlyi unitriusok. 14 p. Bp. 1947. Pirnt Antal, Die Ideologie der Siebenbrger Antitrinitarier in den 1570-er Jahren. Bp. 1961. Kathona Gza, Megjegyzsek Neuser dm letrajzhoz s ideolgijhoz, ins.ITK p. 328-334. 1963. [163oldal]

11. Egyhzszervezet, egyhzfegyelem, anyagi gyek

Mikls dn, A magyar prot. egyhzalkotmny kialakulsa a reformci szzadban. 195 p. Ppa, 1942., - Gl Lajos, Protestns lelkipsztor a XVI. szzadi Magyarorszgon. Tiszafldvr, 1942. - Nagy Konstantin, A magyar kath, egyhz nemzeti zsinatai. 200 p. Gyngys, 1943. Mikls dn, Az els hazai pspkk egyhzalkotmnyi helyzete, in E t. 1. p. 321-329. 1943. = Rvsz Imre, Egyhzalkotmnyunk kezdetei. Mikls dn knyvrl. - in E t. 2, p. 187-195. 1944. Bucsay M., XVI-XVIII. szzadi egyhzfegyelmnk rtkelshez, in E t. 2, p. 358-361. 1944. Zovnyi Jen, Mit rtettek presbyter alatt a XVI. szzadban in KM p. 28-30. 1944. - Zovnyi Jen, Magyarorszgi prot. egyhzi szervezetek a XVI. szzadban, in KM 1944. - Mikls dn, Arany Tams bri fruma, in E t. 2, p. 225-233. 1944. Mikls dn, A tiszninneni uni negyedik tagja a XVI. szzadban, in RE t. 5, n 8, p. 17 seq. 1953. Kathona Gza, Protestns egyhzaink az egykori fldkzssg-ben, in E t. 1 (4), p. 9-17. 1958. Bucsay M., Az egyhzalkotmny kialakulsa s mai helyzete a reformci egyhzaiban, in RE t. 16, p. 196 seq 1964.

12. Bibliafordtsok

Vasady B. (kiad.), Krolyi-Emlkknyv. 375 p. 1940. Slyom Jen, A vizsolyi biblia jubileumi irodalmhoz, in PSZ t. 50, p. 257-262. 1941. - Erds Kroly, Az els teljes magyar nyelv jtestamentum, in THSZ t. 18, p. 7--15. 1942. - Karner Kroly, A Krolyi-biblia revzija s az n. textus receptus, in THSZ t. 13, p. 16-24. 1942. - Mezey L., A „Bthory-biblia" krl. - A m s szerzje, in NYOK t. 8, p. 191-221. 1956.

13. Hitvallsok (l, a Katekizmusoknl is)

gostai Hitvalls, fond. Prhle K. I. kiad. 72 p. Gyr, 1940. II. kiad. 72 p. Gyr, 1943. - Tth Endre, A Debrecen-Egervlgyi Hitvalls kora krdseirl, in RE t. 5, a 11, p. 17 seq. 1953. - A M. Ref. Egyhz hitvallsi iratai, I. A Heidelbergi Kt, II. A II. Helvt Hitvalls. 212 p. Bp. 1954. - Victor Jnos, Nhny sz a Heidelbergi Kt mltatshoz, az elbbi mben, p. 21-42. - Tth Endre, A Heidelbergi Kt trtnete, az elbbi mben, p. 7-20. Nagy Barna, Bevezets a II. Helvt Hitvallshoz, az elbbi mben, p. 83-111. Tth Endre, Adatok a I. Helvt Hitvalls trtnethez, in RE t. 5, p. 270-278. 1955. Konkordia Knyv. Az evang. egyhz hitvallsi iratai, t. 1: 331 p., t. 2: 236 p. Bp. 1957. Bucsay NL, Bullinger Henrik teolgija s igehirdetse a Decades tkrben. W. Hollweg mvnek ismertetse, nhny kitekintssel a Debrecen-Egervlgyi Hitvalls teolgijra, in THSZ t. 4, p. 283 seq. 1961. Esze Tams, A Debrecen-Egervlgyi Hitvalls, in THSZ t. 5, p. 197 seq. 1962. Bucsay M., A Debrecen-Egervlgyi Hitvalls, in RE t. 14, p. 127 seq. et 155 seq. 1962. Szab Lajos, A Tarcal-Tordai Htvalls egyik elfelejtett szavrl, in THSZ t. 6, p. 184. 1963. Bucsay M., A tarcali zsinatok s a Tarcal-Tordai Hitvalls jelentsge, in RE t. 16, p. 149-152. 1964.

14. Katekizmusok (l. a Hitvallsoknl is)

Musnai L., Hromszz ves ismeretlen unitrius kt, in MK t. 64, p. 391-393. 1940. - Heidelbergi Kt, ford. Erds Jzsef, XI. kiad. 76 p. Debrecen, 1941. - Majba J. V., Luther Mrton Klktja magyarzatok: kal, XX, kiad. 64. p. Bp. 1941., XXI. kiad. 64 p. Bp. s, a. XXII. kiad. 72 p. Bp. 1948. - Majba J. V., Der kleine Katechismus dr. Martin Luthers mit Erklrungen, XXI. ed. 64 p. Bp.. 1941. - Mzes A., Az erdlyi romn reformci ktirodalma. 112 p. Kolozsvr, 1942. - Tams L., Fogarasi Istvn ktja. 138 p. Kolozsvr, 1942. Heidelbergi Kt, ford. Galambos Zoltn, III. kiad. 64 p. Bp. 1943., IV. kiad. 63 p. Bp. 1948., V. kiad. 63 p. Bp. 1948. Luther Mrton, Kis Kt, 29 p. Bp. 1946., 32 p. Bp. 1947., 32 p. Bp. 1948., 32 p, Bp. 1949. Heidelbergi Kt, ford. Tavaszy S. III. kiad. 60 p. Kolozsvr, 1957: Tth Endre, A Heidelbergi Kt Magyarorszgon, in THSZ t. 6, p. 175-178. 1963. Tth Endre, A Heidelbergi Kt s Debrecen, in RE t. 15, p. 97 seq. 1963. Heidelbergi Kt. Jubileumi kiads. 63. p. Hozz: Trgymutat. 40 p. Bp, 1963.

15, Prdikcik, imk, liturgia

Kllai A. beszde Homonnai Istvn felett, Brtfa 1599. Kiadta Incze Gbor, 16 p. Bp. 1940. - Kathona Gza, A dunntli s felsdunamellki prot. szuperintendencik liturgiai berendez-kedsnek forrselemei a XVI. szzadban, in THSZ t. 17, p. 216-225. 1941. Kathona Gza, A rm. kath. confessio generalistl a Melotai-agenda gyn imjig, in: Csikesz Sndor Emlkknyvek, t. 2, p. 95-122, 1941. Bucsay M., Meliusz, Bornemisza s a Mliusz-agenda bnvall imdsga,az elbbi mben, t. 4, p 217-224. 1942. Kathona Gza, A tiszntli reformci kzgynata. Vlasz, az elbbi mben, t. 4, p. 224-237. 1942. - Huszr Gl, Prdikcik. 1558. Kiad. Incze Gbor. Bp. 1945. - Melius Juhsz Pter, A Krsztus kzbenjrsrl val prdikcik, 1561. Kiad. Incze Gbor. 47. p. Bp. 1948. - Csomasz Tth K., Huszr Gl nekesknyvnek rvacsorai liturgija, in RE t. 7, p. 342-348. 1955. - Nemeskrty L, A XVI. szzad utols hrom vtize dnek postilla irodalmbl, n IT t. 45, p. 453-466. 1957.

16.. Egyhzi nekek s nekesknyvek

Horkay Lszl, Szegedi Gergely 1569. vi debreceni nekesknyve, in THSZ t. 19, p. 108-123. 1943. - Csomasz Tth K., A reformtus gylekezeti nekls. Bp. 1950. - Csomasz Tth K., A XVI. szzad magyar dallamai. 781 p., ill.. Bp. 1958. Klaniczay Tibor, jfalvi Imre s az 1602. vi nekesknyv, in IK t. 52, p. 152-169. 1958. Czegldy Sndor, A Batthyny-kdex s az vri gradual kzs lerja, in MK p. 247- 263. 1961.

17. Npi kegyessg, vallsi nprajz

Psztor L.. A magyarsg vallsos lete a Jagellk korban, in SZ t. 75, p. 39-57. et 140-183. 1941. Gerends E., A chek s a vallsos let, in RE p. 371-398. 1943. Schramm F., Agendink nprajzi vonatkozsai, in Et t. 68, p. 133-142. 1957.

18. Chiliazmus, babonk

Harsnyi Andrs, A „Kt knyv", a Karolyi Emlkknyvben, p. 26-39. 1940. - Kathona Gza, Krolyi Gsράr trtnelmi vilgkpe. Debrecen, 1943. - Bn Imre, Szepsi Csombor Mrton babonafeljegyzse, in ITK p. 439 seq. 1954. - Pter L., Prhuzamok az „rdgi ksrtetek" nhny motvumhoz, in ITK t. 60, p. 152-154. 1956. - Schulek Tibor, Bornemisza Pter rdgi ksrtetei, in L t. 31, p. 97-101. 1956. - Kathona G., Karcsony Gyrgy „szent hada" 1569-1570., in E t. 1 (4) p. 265-280. 1958.

19. Irodalomtrtneti rszletkrdsek s egyhzmvszet

Makkai S., A vizsolyi biblia a magyar mveldsben. in PSZ t. 49, p. 334-339. 1940. - Gerzdi Rabn, Irodalmi nyelvnk kialakulsrl, in MSZ 1948. - Eckhardt S., Szegedy Lrinc levelei, in MNY 1951. - Klaniczay T., Eredmnyek s feladatok a rgi magyar irodalom kutatsban, in NYOK t. 2, p. 43-98. 1951. - Bta L., Balassi istenes verseinek kronolgijhoz, in ITK p. 420-429. 1954. - Eckhardt S A Fves kertecske, in ITK. p. 373-385. 1954. - Kardos Tibor, [164.]Ada tok s szempontok a magyar drma kezdeteihez, in FI: t. 3, p. 210-232. 1957. - Nemeskrty L, A magyar szpprza szletse. 1963.

Egyhzmvszet: Kovs J. I. (kiad.), Reformtus templomok, t. 1, p. 1-338, t. 2., p. 339-734., ill., Bp. 1942. - Juhsz M., „A kpekrl val tudomny". Fejezet a XVI. szzadi magyarorszgi kprombol harc trtnetbl, n Theologia, p. 65-73. 1944. Slyom Jen, Az evanglikus templom trtnete Magyarorszgon. Bp. 1944. Pataky D., A magyar rzmetszs trtnete a XVI. szzadtl 1850-g. Bp. 1951. Sallay M., A vizsolyi ref. templom, in M t. 6, p. 16-21. 1957. - Bende J., Reformci s kpzmvszet, in PSZ t. 51, p. 295-304. 1942.

20. Iskola- s oktatstrtnet

Gl Lajos, Protestns iskolk s tantk Magyarorszgon a XVI. szzadban. Tiszafldvr, 1940. - Rvsz Imre (kiad), A Debrecen Kollgium trtnete, t. 1, pars 1: Nagy Sndor, A Debreceni Kollgium mint egysges intzmny az egyetem kivlsig. Kerettrtnet. Negyedrt, 334 p., ill., Debrecen, 1940.; t. 3, pars h: Zsigmond Ferenc, A Debreceni Kollgium s a magyar irodalom. 201 p., ill., Debrecen, 1940. - Szab Gze, Geschichte des ungarischen Coetus an der Universitt Wittenberg, 1555-1613. Halle, 1941. - Rvsz Imre, Tegnap s ma s rkk... Debrecen, 1944. p. 136-144: A bibliafordt; p. 384-389: A debrecen kollgium s a magyar llek; p. 390-396: A reformcì szelleme a debrecen kollgiumban. - Hubay Ilma, Molnr Gergely Grammatikja, Kroli Pter Potkja s Szilvs-jfalvi Admonitiones-e, n MK p. 430-433. 1943. - Papp L., A XVI. szzadi Literatus: Dik - Dik nevek krdshez, in MNY t. 52, p. 480-4Ε1. 1956

21. Knyvnyomtatk s nyomdk

Heτepei J., Az erdlyi nyomdszat trtnethez, in EM t. 13, p. 363-387. 1942. - Fitz Jzsef, A vndornyomdk, in MT t. 2, p, 13-35. 1943. - Trcsnyi Z., Magyar s szlv nyomdk a XV. s XVI. szzadban, n MK, 1943. - Gulys Pl, Knyvkiads Magyarorszgon a XV-XVIII. szzadban, 1527-1773., in MK 1944-45. - Fitz Jzsef, A XVI. sz. magyar vndor - nyomdszai, in K t. 6, p. 761-764. 1956. - Herepei J., A Heltai-nyomda sorsa, in MK 't. 73,p. .' 55-58. 1957. - tvs Jnos, Huszr Gl nyomdszjele, in E t. 1 (4), p. 186-188. 1958. - tvs J., Huszr Gl mint nyomdsz, in E t. 2 (5), p. 80-89. 1959. - Fitz Jzsef, A magyar nyomdszat, knyvkiads s knyvkereskedelem trtnete. L: A mohcsi vsz eltt. 258 p., ill., Bp. 1959. - Ftz Jzsef, A magyar knyv trtnete 1711-ig. 210 p., ill., Bp. 1959. - Jak Zsigmond, Heltai Gspr paprmalma, in MK p. 290-295. 1961. Jak Zs., j adatok a kolozsvri Heltai-nyomda kezdeteihez, in MK p. 60-65, 1961. Kathona G., Kardi Pl abrudbnyai knyvnyomdja s annak vgsorsa, in RE t. 14, p. 180 seq. 1962. - Molnr Jzsef, A knyvnyomtats hatsa a magyar irodalmi nyelv kialakulsra 1527-1576 kztt. 1963. Drnyei Sndor, A XVI. szzadi simnd nyomda, in MK p. 170-174. 1964.

22. Egyhzkzsgek, egyhzmegyk, egyhzkerletek tτtnete, helytrtneti tanulmnyok

Zovnyi Jen, A beregi s szatmri ref. egyhzmegyk espereseinek nvsorhoz, n E t. 3, p. 96-100. 1945. Komorczy Gy., Debrecen trtnete a felszabadulsig. Debrecen, 1955. - Rvsz Imre, L'àme de Debrecen, n NRH t. 62, p. 455-460. 1940. Esze Tams, A drgelypalnki egyhzmegye trtnetnek vits krdsei, n E t. 2, p. 234-259. 1944. - Bacho L., Gyngys vros a trk hdoltsg idejben. Gyngys, 1941. Bn Imre, A gyngysi templomper Bocskay Istvn korban. Csikesz Sndor Emlkknyvek, t. 2, p. 142-159. 1941. Tth Dezs, A hevesnagykunsgi ref. egyhzmegye mltja. 303 + 294 p. Debrecen, 1942, Szimonidesz Lajos, Kassa s krnyke vallsos helyzete az 1550-es vekben, in E t. 1, p. 161-188. 1943. - Fgedi E., Kaschau, eine osteuro-pische Handelsstadt am Ende des XV. Jh-s, n SSl t. 2, p. 185-213. 1956. - Szabadi Sndor, A reformc kezdetei Kecskemten, in RE t. 8, p. 63-64. l956. - Illys G., A kklli ref. egyhzmegye papjai a reformci kortl az erdlyi ref. generlis zsinat fennllsig, 1871-ig, in E t. 2, p. 281-333. 1944. - Maller Sndor, l mlt Patakon, n PSZ t. 52, p. 271-275. 1943. Tindi-Emlkknyv 207 p. Srvr, 195. (1957.) Benne: Klaniczay T., Tndi Sebestyn emlkezete; Horvth I. K., Srvr szerepe a XVI. szzad magyar kultrjba; Naszdos L, Tindi rvid letrajza s nekeinek trtneti httere. - Mollay K., Sopron a kzpkor vgn, in SSZ t. 10, p. 31-42. 1956. Mikls dn, A szatmrvidki szuperintendencia trtnetnek krvonalai, in E t: i, p. 2-16. 1943. Hegyepei J., XVI-XVII, szzadbeli papok, mesterek s dikok a szatmri ref. egyhzmegybl, n E t. 1, p. 17-33. 1943. - Kovcs L, A szentmrtonktai ref. egyhz trtnete. 116 p. Szentmrtonkta. 1943. Szarka Gy., A vci egyhzmegye trtneti fldrajza. Vc. 1940.

23. Szerzetesrendek s rendhzak trtnete

Balanyi Gyrgy, A ferences mozgalom begykerezse magyar fldn, in AET 56 p. 1940. - Szab L., A sajldi plos kolostor trtnete 1386 -1786. Debrecen, 1940. - Gyenis A. (kiad.) Szz jezsuita arcl. Bp. 1941. - Peisch A.. Monoszli Andrs. Bp. 1941. - Oszvald A., Fejezetek a magyar premontreiek nyolcszz ves mltjbl. 28 p. Gdll, 1941. - Fallenbchl F., Az gostonrendiek Magyarorszgon. 2'41 p. Bp. 1943. – Mlyusz E., Az gostonrend a kzpkori Magyarorszgon, in E t. 1, p. 427-440. 1943. - Galla F., Fulgenzio de Jesi ferences msszionrius vitja a bjtrl a gyngysi jezsuitkkal, in Re 1944-46. - Μοnαy F., Adatok a magyarorszgi s erdlyi minoritk irodalmi munkssgrl. Rma, 1953.

24. Folyiratok a rvidtsekkel

AECO Archvum Europae Centroorentalis. - AET Akadmiai rtekezsek a trtnettudomny krbl. - BPSZ Budapesti Szemle. - C Corvina. - DSZ Debreceni Szemle. - E Egyhztrtnet. - EM Erdlyi Mzeum. - EPHK Egyetemes Philolgiai Kzlny. - Et Etnografia. - FΚ Filolgiai Kzlny. - H Hitel. - HQ The Hungarian Quarterly. - IF Irodalomtrtneti Fzetek. - IT Irodalomtrtnet. - ITK Irodalomtrtneti Kzlemnyek. - K A Knyvtros. - KI Keresztyn Igazsg. - KM Keresztny Magvet. KSZ Katholkus Szemle. - L Lelkipsztor. - LK Levltri Kzlemnyek. - M Minerva. - MK Magyar Knyvszemle. MMT Magyar Mveldstrtnet, i. 1-4. - MNY Magyar Nyelv. - MNyr Magyar Nyelvr. MSZ Magyar Szzadok. Horvth Jnos 'Emlkknyv, Bp. 1948. - MT Magyarsgtudomny. - M Mvszettrtneti rtest. - MT Mveldstrtneti rtest. - NRH Nouvelle Revue de Hongrie. - NYOK A Magyar Tudomnyos Akadmia Nyelv- s Irodalomtudomnyok (I. Osztlynak Kzlemnyei. - PedSZ Pedagga Szemle. PSZ Protestns. Szemle. - Re Regrum. - RE Reformtus Egyhz. - RHC Revue d'histoire compare. - SSl Studia Slavca. - SSZ Soproni Szemle. - SZ Szzadok. - THSZ Theolgiai Szemle. - TOK A Magyar Tudomnyos Akadmia Trsadalom s Trtnettudomnyok (IL) Osztlynak Kzlemnyei. - TT Termszet s Trsadalom - V Viglia

Zr megjegyzsek

Milyen tapasztalatokat szrhetnk le abbl a krkrkpbl, amely adataink alapjn kialakult? Elszr is azt, hogy protestns egyhzi emberek alaposan {165.oldal} kivettk rszket a kutatsbl, ha annak zmt ma taln mr nem egyhzi kutatk vgzik s. s az egyhz kutatk, ha nem is annyira knyvek, mnt ckkek kzlse tjn szerepet vittek a magyar reformc trtnetnek mvelsben. Tovbbi benyomsunk az, hogy a forrskiadsok minsgben is, szmban is mltn vvjk k az elismerst. De szorosabban egyhztrtneti szempontbl sszevrogatott, vagy egyenesen egyhzi forrs-kiadsaink nemigen vannak. Nem panaszkodhatunk viszont sszefoglal jelleg reformcitrtneti mvek hinyra. A meglevk j kiindulst nyjtanak a rszletkutatsokhoz, Egyelre ez utbbiak vannak soron, s csak majd sok jabb eredmny elrse utn vlik megint szksgess sszefoglal m. Hinyzik azonban egy nem tl nagy terjedelm olyan egyhzi kiadvny, amely a magyar reformtus egyhz ngyszzves trtnett adn egy szlesebb olvaskznsg kezbe, tmr s mgis olvasmnyos eladsban, a kutats mai szinvonaln.

Mdszertani vonatkozsban hinyzik egy protestns tmutats a gylekezettrtneti kutatshoz. Ezt a hinyt a rmai katolikus szakirodalom nem tudja teljes mrtkben ptolni. Remlhet, hogy egy ilyen mdszertani segtsgnyjts anyaga a legkzelebbi orszgos egyhztrtneti szaktanfolyam eredmnyeknt ki fog alakulni, s nyomtatsban is megjelenhet. Egyik iegkirvbb hinya jabb reformcitrtneti irodalmunknak a teol-giatrtneti kutatsok elmaradsa. Az egyetlen kivtel az antitinitarizmus trtnete. Remljk, hogy a soron lev Mliusz s Szegedi vfordulk segteni fognak a XVI. szzadi magyar protestns teolgiatrtnet sok fehr foltja kzi egynhnynak a trkprl val eltvoltsban. Viszont megelgedssel llapthatjuk meg, hogy az elmlt negyedszzad a XVI. szzadi magyar protestns egyhzalkotmnyi fejlds megismerse tern tbb eredmnyt rt el, mint brmelyik megelz. Teend persze maradt itt is mg bven. Mint a tantrtnetben, itt is elsrang tennivalnk a forrsok gondos sszehasonlt elemzse.

Ugyancsak rvendezve tekinthetnk hitvallsaink s ktink j kiadsaira. Ezekre nemcsak a gyakorlati szksg terelte a figyelmet, hanem a mgttnk lev vfordulk is. Elg lnk rdekldssel fordutak kutatink a kultusz- s kegyessgtrtnet fel is, de mg mindig nem annyira, mint ahogyan ez a hls terlet megrdemeln. Itt a npi kegyessg emlkei, a trtneti egyhzi nprajz, valamint a trsadalmi feszltsgek vallsos formban val tkrzdsei irnt a vilgi kutats klns mrtkben rdekldik.

Az egyhzi iskola- s oktatstrtnet els ltsra kevss idszer terletnek tnhet, mgis ppen itt tudnak teolgiailag kpzett kutatk j szolglatot tenni nemzeti oktatsgynk trtnetnek alaposabb megismershez. Egyhzi kutatink nyomdszattrtnettel is foglalkoztak, de ez a hls terlet is az eddiginl jval tbb rdkldst rdemel. Ugyangy a helytrtneti kutats is, nemcsak azrt, mert fontos s alapvet, hanem mert a lelkipsztorok tbbsge szmra a legknnyebben hozzfrhet, s igy az egyhztrtnszi tevkenysg ktn iskolja. A XVI. szzadi hazai ellenreformcinak kutatink az elmlt negyed-szzadban nem sok figyelmet szenteltek.

A folyiratok ttekintse sorn fjdalmas rzst okoz az Egyhztrtnet cm szakfolyirat sznetelse. Br egyb protestns idszaki lapjaink helyt adnak egy-egy reformcitrtneti cikknek, de ez nem elg.

A magyar reformcitrtneti kutats csak akkor vlhatna a mostaninl rendszeresebb, ha jra megkapn a maga kzlsi s vitafrumt. (166)

Dr. Bucsay Mihly (kiemels tlem: szerk HP)

 

 

Szabolcska Mihly
Uram, maradj velnk!

          

Mi lesz velnk, ha elfutott a nyr?
Mi lesz velnk, ha sznk is lejr?
Ha nem marad, csak a rideg telnk…
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz velnk, ha elfogy a sugr,
A nap lemegy, s a stt bell.
Ha rnk borul rk, vak jjelnk:
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz, ha a vilgbl kifogyunk?
S a kopors lesz rk birtokunk.
Ha mr nem lnk, s nem reznk:
Uram, mi lesz velnk?

tied a tl Uram, s tid a nyr,
Te vagy az let, s te a hall.
A vltozsnak rendje mit neknk?
Csak Te maradj velnk!

 

 

 

dv a Olvasnak! Regards to the reader! Grsse an den Leser!

 

Istvndi trtnethez

 

ROKHTY BLA
1890-1942
zeneszerz, orgonamvsz, orgonatervez, karnagy
79 ve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHLY
1912 - 1988 - 2021
33 ve halt meg

 
Garai Gbor Jkedvet adj

Garai Gbor: Jkedvet adj

                  ennyi kell, semmi ms

   Jkedvet adj, s semmi mst, Uram!
   A tbbivel megbirkzom magam.
   Akkor a tbbi nem is rdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon s bajon,
   nem kell ms, csak ez az egy oltalom,
   mg magnyom kivltsga se kell,
   sorsot cserlek, brhol, brkivel,
   ha jkedvembl, nknt tehetem;
   s flszabadt jra a fegyelem,
   ha rtelmt tudom s vllalom,
   s nem pnclzat, de szrny a vllamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdd s folytatd bolond
   kaland, mi egyszer vget r ugyan –
   ahhoz is csak jkedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LSZL
1892-1963-2021
58 ve halt meg

 

Protestns Gradul

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok egy zsoltrprjnak tanulsgai
 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok s a viszonyts megoldatlansgai (dlvidki gradulok: blyei, klmncsai, nagydobszai)


ltogat szmll

 

Zsoltr s Dicsret

 

Egyhztrtnet

 

Tth Ferentz

 

Trtnelem

 

Trtnelem. Trk hdoltsg kora

 

Dr SZAKLY FERENC


trtnsz 1942-1999 - 22 ve halt meg

 

Vilghbork - Hadifogsg
Mlenkij robot - Recsk

 

Keresztyn Egyhzldzs
Egyhz-politika XX.szzad

 

Roma mlt, jv, jelen

 

PUSZTUL MAGYARSG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta neknk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segtsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkn szerettk,

   Kikrt szlltunk hsen, egytt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelknknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformn raktuk a szpet

   Bartnak s ellensgnek,

   Mert muszj.

 

   Egyformn s mindig csaldtunk,

   De ht ez mr a mi dolgunk

   S jl van ez.

 

   S szebb dolog gy meg nem halni

   S knoztatvn is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARCSONY NNEPRE

 

HSVT NNEPRE

 

PNKSD NNEPRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Trtnetek
msolhat, nyomtathat

 

WERES SNDOR

A bn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyltan s btran szembeszegl az ernnyel, hanem mikor ernynek lczza magt. 

 

 

A reformtus keresztynsget gy tekintjk, mint a lnyegre reduklt evangliumi hitet s gyakorlatot. Ez a szemnk fnye. De mint minden magasrend lelki tmrls, ez sem mentes a deformlds s a korrumplds veszlytl, amint tovbbadja azt egyik nemzedk a msik nemzedknek, egyik np egy msik npnek. A Klvin-kutatk kongresszusai arra hivatottak, hogy segtsenek megrizni s megtisztogatni a reformtus teolgit s a reformtus egyhzat az elmocsarasodstl. Dr Bucsay Mihly Elre Klvinnal                      Oldal tetejre          ltogat szmll

 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!