//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
4. Van Isten?

Van Isten?

Egy ateista és egy teista filozófus vitája

Finta Szilvia 2013. 11. 22. (XVII/47)

2013. november 15., péntek este. Tömegek tolonganak egy nyolcvan-fős előadó ajtajában, egyre többen érkeznek. A vezetőség végül úgy dönt, nagyobb terembe költözünk. Így a Sophianum épületének óriási előadója telik meg, csurig.

Az angolszász világban a hatvanas évek végétől élénkült meg a kereslet az ilyesfajta disputákra. Az ötvenes években ugyanis egy nagy ateista hullám kezdte leuralni a filozófiai világot, s az Istenben hívő tudósok részéről ez éles ellenreakciót váltott ki.

Magyarországon némi késéssel, a kilencvenes évektől kezdődtek az Isten létével kapcsolatos viták. Ezúttal Mezei Balázs filozófus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Filozófia tanszékének vezetője és Szalai Miklós történész, ateista filozófus, az ELTE Bölcsészettudományi Karának oktatója száll vitába egymással. A csörtét Bakos Gergely, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszékének vezetője moderálja.

A játékszabályok a következők: a vitázó felek elfogadják az igazság megismerhetőségét, a logikát, s a modern tudományt mint az igazság felfedezésének egyik jogosultját. A tíz-tíz perces bevezetést másfél órás párbeszéd követi, végül húsz perc jut a közönségkérdésekre.

Mezei Balázs filozófusként nyilatkozik, a katolikus felfogás ugyanis Isten létét egyértelműen állítja mind teológiai dogmatikájában, mind filozófiai állásfoglalásaiban. A dogmatika az ésszerű gondolkodást szabadon hagyja. A filozófus az előadás címének – gyakorlatlan fül számára elsőre komoly erőpróbát jelentő – egzisztencialista-fenomenológiai elemzésébe kezd. Először azt firtatja, mit jelent „vanni”, majd az Isten szó elemzésével folytatja kontinentális filozófiai hagyományba illő eszmefuttatását. Bevezetőjét kérdéssel zárja: a fentiek fényében vajon értjük a „Van Isten?” kérdés szavait, s egyáltalán magát a kérdést?

Szalai Miklós az angolszász analitikus iskola módszereit, a filozófiában kevésbé járatosak számára is könnyebben érthető stílust követi. Beszédét két elhatárolódással kezdi. Először is, hogy nem tartozik azon ateisták közé, akik a vallásos gondolkodásról agresszív, vulgáris retorikával beszélnek – mint például Richard Dawkins –, a vallás kulturális és irodalmi értékeit nagyra becsüli. Továbbá a három monoteista vallás istenérve ellen szeretne érvelni, nem pedig más teremtő vagy kormányzó lény ellen.

Három induktív ateista érvet fejt ki: (1) Ha létezne Isten, azaz lenne egy mindenható, mindentudó és jóságos lény, nem engedné meg az emberek szenvedését. A szenvedés halálhoz vezet, vagy olyan élethez, amelyben kétségessé válik, hogy jó volt-e egyáltalán megszületni. Valószínűtlen, hogy minden rossz mögött van valami jó. A túlvilág léte a hétköznapi és természettudományos ismeretek alapján nem állítható. Egy olyan Isten léte, aki direkt elzárja a túlvilágot az ember elől, nem valószínű.

(2) Ha volna Isten, akkor ésszerűen elvárható volna tőle, hogy az emberek tudomására hozza létét. Sok ember van, aki nem hisz; olyan is, aki vizsgálta a kérdést, s arra jutott, hogy Isten nem létezik; és olyan is, aki szeretne hinni, de nem tud. A kérdést nem oldja meg a teológusok azon válasza, hogy azért nem teszi teljesen nyilvánvalóvá létét, hogy az embereknek választási szabadságot adjon, mert sok ember számára a választás lehetősége nem is adott. Más szóval: ez a szabadság megéri-e azt az árat, hogy az ember elessen a kérdés végső céljától? Ha Isten szabadságot akart nekünk adni, azt úgy is megtehette volna, hogy létezése evidencia. Hiszen az embereknek akkor is módjában áll, hogy válasszanak: az alkoholizmus káros voltáról mindenki tud, mégis egy bizonyos számú ember alkoholista lesz.

(3) Nézzük meg az univerzum objektumait: azt láthatjuk, hogy a komplex objektumok nagyobb része nem teremtés útján jött létre. Valószínűbb tehát, hogy az univerzum sem teremtés útján jött létre. Ami a világban létrejött, azt testtel rendelkező lény hozta létre. Az univerzum létrejöttében nem vehetett részt egy hagyományos értelemben vett Isten, aki testetlen lény.

Szalai Miklós ezek után arról szól néhány szót, hogy milyen következményei vannak az ateizmusnak az ember életére nézve. Ateistaként is lehet hinni az objektív morálban, az objektív értékekben, lehetséges átgondoltan etikus, s magasabb értékekért élő embernek lenni. Ez utóbbi lenne az ateista élet értelme.

Mezei Balázs veszi át a szót, a rossz problematikájára reagál. Különbséget tesz a historikus rossz és a radikális rossz között, amely minden rossz forrása. A historikus rossz – például a 20. század szörnyűségei – ugyanis kiváltja a jónak egy olyan reakcióját, melyre korábban nem volt példa. Auschwitzra hivatkozik, ortodox zsidó szerzőkre, akik szerint még a rossznak ilyen extrém formája sem cáfolja Isten létét, hiszen jó jött belőle létre, szerintük például az Izraeli Állam. Szalai Miklós visszavág, szintén ortodox zsidó szerzőkre hivatkozik, akik szerint Auschwitzcal Isten pont az ateista cionistákat akarta megbüntetni a leendő Izrael miatt. Majd megjegyzi, hogy valójában nem a 20. század eseményei jelentik a rossz legproblematikusabb részét, hiszen az ilyesfajta rosszak csodálatos heroikus tetteket hoznak létre. A morális rosszal nincs olyan nagy probléma, hiszen Isten adhatott szabadságot a rossz elkövetésére. A baj a több évezredes rosszal, a természeti rosszal, az állatokban lévő rosszal van.

Bakos Gergely ragadja magához a szót, s az emberi szenvedés problematikájára reagálva megjegyzi: az emberek évezredekig éltek komoly szenvedések közepette, mégis jobban hittek Istenben, mint mi. Mezei Balázs pedig hozzáteszi: a rossz, a szenvedés tapasztalása nem oltja ki bennünk az élet akarását, s ez is érv Isten léte mellett.

Bakos Gergelytől kérdés érkezik: miért is fontos az istenkérdés egyáltalán egy ateista és egy teista filozófus számára? Elsőként Szalai Miklós kap szót: a modern társadalomnak kezelnie kell a hívők és a nem hívők együttélését, hiszen a vallásos emberek különböző dolgokat tesznek a hitük sugallatára, például nekirohannak a WTC-nek. A cél az együttélés kérdésének a megoldása, mindeközben azonban az is átgondolásra kerül, hogy kinek van igaza. Ha ugyanis Isten nem létezik, akkor nincs túlvilági lét, s máshogy kell élnünk az életünket.

Mezei Balázs megjegyzi, lehetnek különböző érvek, amik gyengítik Isten valóságának hihetőségét, de nem semmisítik meg azt, majd visszatér Szalai Miklós Isten rejtettségével kapcsolatos érvére. Egy felmérésre utal, mely kimutatja, az Istenben hívők aránya a társadalomban nagyon magas, míg az ateistáké elenyésző. A statisztikák tehát nem támasztják alá Isten rejtőzködő voltát. Az univerzummal kapcsolatos ateista érvre reflektálva pedig hozzáteszi: az, hogy van racionalitás, s az univerzum valamiféle struktúrát mutat, inkább egy teista következtetést valószínűsít.

Szalai Miklós a statisztikákat vitatja, amelyek más eredményt mutatnának egy Istenben soha nem hívő, kannibalista társadalomban.

Mezei Balázs szerint megengedhető hipotézis, hogy van egy végső intelligencia, vagy egy világformáló ágens. Kurt Gödelnek, a matematika forradalmasítójának modális logikán alapuló istenérvét például éppen tavaly egy komputerprogram segítségével azonosították, s megállapították érvényességét.

Mezei Balázs az ateizmus hasznára vonatkozó kérdésre reagálva kifejti, a 18. század második felétől fokozatosan előtérbe kerülő ateizmus arra késztette a komoly gondolkodókat, hogy felülvizsgálják Isten létére vonatkozó korábbi elképzeléseiket. Kant például megcáfolta a hagyományos istenérveket, majd morális alapon álló, máig érvényes istenbizonyítást hozott létre. Antony Flew a hetvenes, nyolcvanas években militáns ateista volt. Alvin Plantingával, Richard Swinburne-nel folytatott vitáiban folyamatosan revideálta ateizmusát, 2007-ben pedig, halála előtt megjelent utolsó könyvében leírta, hogy miért is tartja valószínűbbnek Isten létét, mint nemlétét.

Szalai Miklós a teizmus hasznát abban látja, hogy az a reális életen túli jóra, a végső értékekre irányítja az emberek figyelmét, hiszen jobb Párizsban egy katedrálist felkeresni, mintsem egy bordélyházat.

Bakos Gergely az érvekre visszatérve Karl Jaspersre hivatkozik: semmi baj azzal, ha egy istenérvet megsemmisítenek, hiszen nem az lett ezzel bebizonyítva, hogy Isten nem létezik, hanem az, hogy bizonyos istenérvek nem működnek. Majd felteszi a kérdést: Vajon az érveken múlik a hit?

Szalai Miklós szerint igen: az ember mérlegeli az érveket, és dönt. Ugyanis a racionális magatartás az ember részéről az, hogy minél kevesebb dologban higgyen nem racionális módon.

Mezei Balázs szerint, bár az érveknek a tudományos kultúrában nagy szerepe van, ezek jelentőségét határok között kell tartani. Plantinga szerint az a fajta racionalista megközelítés, mely a minimumra akarja szorítani azon hitek körét, melyeket bizonyítás nélkül fogadunk el, nagyon kevés sikerrel kecsegtet. Az Istenbe vetett hit alapvető hivés, az emberi természet normális funkciójához tartozik, ugyanúgy, mint a látás.

Szalai Miklós egy közönségkérdésre reagálva visszatér az érvelésekre: a tudományos kutatások arra az elvre épülnek, hogy a fizikai jelenségeket fizikai okokkal kell magyaráznunk. Egy analitikus filozófust idéz: ha London felett mindig úgy rendeződnének a csillagok, hogy azt írnák ki: „Dicsérjétek az Urat minden teremtményei!”, akkor hinne. Mezei Balázs reflektál: a régi ember úgy gondolta, hogy a csillagok úgy vannak elrendezve, hogy ezt lehet kiolvasni belőlük, csak meg kell tanulni olvasni.

Az óriási érdeklődésre számot tartó vitáról a két különböző világot és érvelési stílust képviselő felek baráti kézfogással távoznak.

Istenérvek – a teljesség igénye nélkül

Az istenérv Isten létét belátó, racionális kényszerítő erővel bíró érv, vagy olyan valószínűségi állítás, mely alapján Isten léte valószínűbb, mint nemléte. Néhány a sok közül:
Isten „az, aminél semmi nagyobb nem gondolható el”. Lehetetlen, hogy „az, aminél semmi nagyobb nem gondolható el”, csak fogalmi síkon létezzék, hiszen akkor nem ő volna „az, aminél semmi nagyobb nem gondolható el”. Isten szükségszerűen létezik, hiszen nemléte elgondolhatatlan. (Canterburyi Szent Anzelm, ontológiai istenérv)

„[…] ha jobban odafigyelek, nyilvánvalóvá válik, hogy Isten lénye­gétől éppoly kevéssé tudom elválasztani létezését, mint a háromszög lényegétől azt, hogy három szögének összege két derékszöggel egyenlő, vagy mint a hegy ideájától a völgy ideáját: és így éppen annyira ellentmondásos elgondolni egy Istent (azaz egy abszolút tökéletes lényt), akiből hiányzik az egzisztencia (azaz akiből egy bizonyos tökéletesség hiányzik), mint egy hegyet, amelyhez nem tartozik völgy […]” (René Descartes, ontológiai istenérv)

A mi világunk is csak egy lehetséges világ. Van egy olyan lehetséges világ, amelyben létezik egy maximális nagysággal rendelkező lény. Egy lény csak akkor rendelkezik a maximális nagysággal, ha az összes világban létezik. A „maximális nagysággal rendelkezik” tulajdonság maga után vonja a „maximális kiválóságokkal rendelkezik az összes világban” tulajdonságot. Ez a maximális kiválóság pedig mindentudással, mindenhatósággal és erkölcsi tökéletességgel jár. (Alvin Plantinga, modális logikai érv)

A világban mindennek oka van. Az okok láncolatának kezdeténél kell lennie egy Első Oknak – ez Isten. (kozmológiai istenérv)

A világban értelmes rend van. Ez nem lehet a véletlen műve, csak értelmes terv eredménye. A terv csak egy értelmes Tervezőtől eredhet. Az univerzumot tehát egy értelmes Tervező alkotta. (megtervezettségi érv) Istenben hinni annyi, mint fogadni. Ha Isten létezik, a hívő ember jutalma az örök élet. Ha Isten nem létezik, a hívő egy rövid élet korlátozott örömeit veszítheti csupán. Még ha Isten létének valószínűsége a nullához közelít is, akkor is jobban megéri hinni, hiszen matematikailag a végtelen minden véges százaléka végtelen. (Blaise Pascal fogadása)

A világban minden mozgásban van. Semmi nem képes mozgásban lenni anélkül, hogy valami tőle különböző ne mozgatná azt. Ezt ismét mozgatnia kell másvalakinek, és így tovább. A sorozat azonban nem folytatódhat a végtelenségig, „szükséges tehát eljutnunk egy első mozgatóhoz, amelyet semmi sem mozgat: s ezen mindenki Istent érti”. (Aquinói Szent Tamás, „első mozgató” érv) Isten a legjobb, legátfogóbb, legegyszerűbb, legvalószínűbb magyarázata mindennek. (Richard Swinburne, valószínűségszámítással dolgozó érv)

HETEK http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201311/van_isten

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Diplomás asztrológustól: A nyárra való tekintettel. Horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft. a konzultáció ingyenes!Katt!    *****    Szeretted a Trónok Harcát? Ha Westeros lenyûgözött, akkor Aneliath sem okozhat csalódást - Csatlakozz! FRPG    *****    Unalmas a nyár? Szeretnél kikapcsolódni? Az írás a véredben van? Szeretnéd kiélni a vágyaidat? - CSATLAKOZZ - FRPG    *****    SZEREPJÁTÉK - Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel fûszerezett olvasztótégelyben?    *****    A te szavazatodra is szükség van, kérlek szavazz a családi napos pályázatunkra. A fõoldalról a szövegre klikkelve...!    *****    A nyárra való tekintettel óriási akciót indítok.Születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft.A konzultáció ingyenes!    *****    Ha diplomás asztrológustól szeretnél horoszkópot + 3 éves elõrejelzést,rendeld meg.Most minden megrendelés csak 2000 Ft    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    "Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések." - Vámpírnaplók FRPG    *****    Szerepjáték &#8211; Csatlakozz közénk, és részese Te is a kalandoknak - FRPG    *****    Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs. - Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs.    *****    A horoszkóp a lélek tükre, most nagyon kedvezõ nyári lehetõség, akcióra van lehetõséged, használd ki. Várlak az oldalon!    *****    BOOKISLAND - könyvajánlók, ahol a könyvek életre kelnek - BOOKISLAND    *****    Megnyitottunk. Magyarország jelenleg talán egyetlen rajongói oldala a népszerû Holnap Legendái sorozatról. Nézz be.    *****    ANELIATH - egy középkori világ - fórumos szerepjáték    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték - ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték - &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    DIGIMON DIGITAL Monsters a digimonok rád várnak, kattints látogass meg minket!!!! A legjobb a íme a világon!    *****    >> Nézz be a "THE 100" (A visszatérõk) címû sorozattal foglalkozó lapra! Információk, érdekességek, interjúk, képek! <<    *****    A horoszkóp olyan lehetõségeket mutat,amire nem is gondoltál,a konzultáció során mindenre választ kapsz teljesen ingyen!