A kereszt�ny szleng

K�sz�tette:

Ajtai Be�ta

V. t�rt�nelem – IV. magyar

Debrecen, 2005.

Tartalomjegyz�k

1. Bevezet�s. A t�mav�laszt�sr�l

2. A szleng fogalma

3. A szleng kialakul�sa

4. A szleng l�trehoz�s�nak nyelv�szeti folyamatai

5. A kereszt�ny szlengr�l

6. �sszegz�s

7. R�vid�t�sek a sz�t�rban

8. Sz�t�r

9. Bibliogr�fia

1. Bevezet�s. A t�mav�laszt�sr�l

Dolgozatomban, a kereszt�ny k�z�ss�gekben el�fordul� szlengszavakkal foglalkozom. Gy�jt�se-met a protest�ns felekezetekben haszn�lt szlengkifejez�sek alkotj�k.

T�mav�laszt�somat az indokolja, hogy nyelv�szeti tanulm�nyaim sor�n a k�l�nf�le kiscsoportok szlengjeivel megismerkedve, sz�mos, a szlenggel kapcsolatos tanulm�nyt olvastam, �s felkeltette �rdekl�d�semet a t�ma. T�bb csoport, r�teg szlengj�r�l olvastam m�r, de kereszt�nyek szlengj�vel kapcsolatos �r�sra m�g nem bukkantam. Mivel magam is kereszt�ny vagyok, �gy dolgozatomban e csoport szlengj�vel foglalkozom.

2. A szleng fogalma

M�r az egyszer� fogalomalkot�skor is akad�lyba �tk�z�nk, hisz nem lehet egyetlen egzakt m�don meghat�rozni ezt a kifejez�st. A fogalom le�r�s�r�l, annak tiszt�z�s�r�l t�bb tanulm�ny is sz�letett mind a magyar, mind a k�lf�ldi szakirodalomban.[1]

�ltal�nosan elmondhat�, hogy nyelvi univerz�l�nak tekinthet� ez a jelens�g, azaz minden besz�lt nyelvnek minden korszak�ban jelen van.

L�trej�tt�nek egyik alapfelt�tele egy olyan besz�l�k�z�ss�g, amelynek tagjai napi intenz�v besz�dkapcsolatban �llnak egym�ssal. Jellegzetesen sz�beli jelens�g, �r�sban ritk�n r�gz�tik. A szleng egyr�szt sz� – �s kifejez�sk�szlet, m�sr�szt pedig, egy saj�tos nyelvhaszn�lati-stilisztikai forma.

H�m�l�inen a tudatoss�g mozzanat�t emeli ki a szlengr�l �rt munk�j�ban. V�lem�nye szerint szlengr�l akkor besz�lhet�nk, ha a m�velt besz�l� sz�nd�kosan v�laszt az egyezm�nyes k�znyelvbe nem tartoz� sz�t vagy mond�st.[2]

A szleng szociolektus, mely kis l�tsz�m�, hossz� id�t egy�tt t�lt�, azonos foglalkoz�s�, vagy �rdekl�d�si k�r� csoportokban sz�letik, �s fontos t�rsadalmi szerepet is bet�lt ezekben a k�z�ss�gekben: er�s�ti az �sszetartoz�s �rz�s�t, �s elk�l�n�ti az adott k�z�ss�get a t�bbit�l.

3. A szleng kialakul�sa

A szlengek kialakul�sa mindig egy adott besz�l�k�z�ss�gben t�rt�nik. Elvileg annyi szlengr�l besz�lhet�nk egy nyelvben, ah�ny besz�l�k�z�ss�g megl�t�t felt�telezz�k. A szleng haszn�lat�nak sz�ntere teh�t egy t�rsadalmi kiscsoport.

A szleng eset�ben nem teljesen elk�l�n�l� szavakkal ker�l kapcsolatba a gy�jt�, hanem egy szitu�ci�hoz k�t�d� nyelvhaszn�lati, kommunik�ci�s k�ddal.

A szleng az �gynevezett els�dleges inform�lis csoportokban t�nik fel a leggyakrabban. A szlengeknek, �s a szlengeket l�trehoz�, haszn�l� k�z�ss�geknek szoros a kapcsolata.[3] Az egyes besz�l�csoportok elt�r�sei t�kr�z�dnek mag�ban a szlengben is. A besz�l�k�z�ss�gek tipol�giailag k�t csoportra oszthat�k: z�rt, �s nyitott csoportokra. A nyitott csoportok tagjai v�ltozatosabb nyelvhaszn�lati form�kat alkalmaznak, �gynevezett k�telez�en el��rt nyelvhaszn�lati form�t. A saj�t szlengj�ket haszn�lj�k. Egy z�rt csoport szlengje sokkal er�sebben meghat�rozza a csoport tagjainak szok�sos nyelvhaszn�lat�t. Az egy�n a z�rt csoportba beker�lve elvesz�ti kapcsolat�t m�s t�rsadalmi csoportokkal, ez�rt nyelvi k�dja leegyszer�s�dik. A csoportok mindig rendelkeznek a csoportra jellemz� normarendszerrel. Ennek a normarendszernek r�sze a csoport nyelvhaszn�lata, szlengje is. A szleng haszn�lata a nyitott k�z�ss�gekben �ltal�ban fakultat�v, m�g z�rt k�z�ss�gekben k�telez�, vagyis az adott kommunik�ci�s k�zegben csak a szleng haszn�lata min�s�l hely�nval�nak.[4]

A szleng, a t�rsalg�s v�ltoz� sz�kincse, gyorsan j�n divatba, majd kihal. Egy szlengkifejez�snek term�szet�b�l fakad�an frissnek kell lennie. A szlengnek teh�t gyakori meg�jul�sra van sz�ks�ge. Sok szlengsz� azonban igen r�vid �let�.

L�trej�tte sor�n sok esetben egy-egy sz� meg is r�vid�lhet, vagy ki is b�v�lhet. Az is el�fordulhat, hogy a szleng veszi a sz� elej�t, �s azt valami �rtelmetlen v�gz�d�ssel l�tja el. A v�gz�d�sek �s a r�mek is fontos szerepet j�tszanak �j szlengek l�trej�tt�ben.

A szleng teh�t a norm�l nyelv vari�l�s�val sokf�le forr�sb�l mer�thet. Sokszor m�s, szomsz�dos orsz�gok nyelv�b�l vesz �t szavakat. Ezt sz�k�lcs�nz�snek nevezz�k.

A szleng tulajdonk�ppen legt�bbsz�r olyan szavakat haszn�l, amelyeknek van megfelel�je a nyelvben, m�gis nem a m�r ismert form�t alkalmazza, hanem �j sz�t teremt.

Alkothat�k szlengszavak teljesen eredeti, �nk�nyes sz�k�pz�ssel is. A szleng alapvet�en k�l�nb�zik m�s nyelvekt�l. P�ld�ul eg�szen m�s, mint a szakmai zsargon, speci�lis szaksz�-�s szakkifejez�s-k�szlet. Az is el�fordulhat, hogy a szakkifejez�sek egy r�sze szlengszavakb�l sz�rmazik. Emellett a szleng a szaknyelven bel�l is el�fordulhat. Ez a szakszleng.

A szleng nem egyszer�s�thet� le a vulg�ris besz�d szintj�re, nem azonos azzal.

A szleng keletkez�s�nek k�r�lm�nyei, �s haszn�lat�nak okai k�l�nb�z�k lehetnek. L�trej�het a ked�ly t�l�rad�sak�nt �s a puszta �let�r�m, vagy a pillanatnyi lelkes�lts�g ok�n j�t�kosan vagy tr�f�b�l. Fontos, hogy �jszer� legyen, szeml�letes, �s kreat�v.

A szleng feladata a figyelmet lek�tni, s�t megd�bbent� hat�st el�rni, megszabadulni a sablonokt�l.

Tov�bbi tulajdons�ga, hogy t�m�r, vel�s, �sszefogott legyen, gazdag�tsa a nyelvet, emellett sz�rakoztasson, �s mulattasson.[5]

A szleng saj�tos sz�kincsb�l �ll, az �jdons�g, v�ratlans�g �s szellemess�g erej�vel hat. Ugyanakkor a szleng semmivel sem ford�t kevesebb figyelmet valamely gondolat t�lal�s�ra, mint mag�ra a gondolatra.[6] Partridge szerint min�l elm�sebb, humorosabb, kifinomultabb, kult�r�ltabb egy nemzet ann�l kiterjedtebb szlenggel rendelkezik. Partridge a szleng haszn�lat�t tizen�t okkal magyar�zta.[7]

4. A szleng l�trehoz�s�nak nyelv�szeti folyamatai

Ezek a folyamatok ugyanazok, melyek �ltal a nyelv egy�b szavai megv�ltoztatj�k form�jukat, jelent�s�ket, vagy mindkett�t: metafora, hasonlat, jelent�sb�v�l�s, jelent�ssz�k�l�s, sz�elvon�s, bet�sz�k l�trehoz�sa, meton�mia, szinekdoch�, idegen nyelvekb�l val� k�lcs�nz�s etc. A szlengszavak az �ltal�nos sz�kincs egy�b elemeihez hasonl�an keletkeznek, azaz a m�r l�tez� szavak �s sz�r�szek �jrafelhaszn�l�s�val, toldal�kol�s, sz��sszet�tel, partikul�k mell�knevekhez, vagy ig�khez kapcsol�sa, kifejez�sek ler�vid�l�s �tj�n.[8]

El�fordul az is, hogy t�nylegesen kital�lnak �j szlengszavakat. A szlenget sokf�le c�lra haszn�lj�k, de �ltal�ban egy bizonyos �rzelmi viszonyul�st fejez ki.

A szlenget ritk�n haszn�lj�k inform�ci� �tad�s�ra, gyakrabban szolg�l t�rsadalmi c�lokat.

Az emberek a mindennapi kommunik�ci� sor�n tudatosan vagy �ntudatlanul haszn�lj�k a szlenget. A szleng megengedi a besz�l�nek, hogy j�tsszon a nyelvvel, �s �lvezze azt, hogy szavakat tal�ljon ki, hogy kedv�re alkalmazzon �j kifejez�seket, illetve, hogy a nyelvet a humor, g�ny, ir�nia c�ljaira haszn�lja.[9]

Jelisztratov a k�vetkez�k�ppen fogalmazza meg a szleng domin�ns szemantikai jegyeit: hipereszt�tizmus, abszurdit�s �s primitiviz�lts�g, azaz egyszer�s�t� elj�r�s.[10]

K�pes, metaforikus gondolkod�sm�d t�kr�z�dik a szlengben.

5. A kereszt�ny szlengr�l

A kereszt�ny k�z�ss�gek �ltal teremtett szavak �s kifejez�sek a szakszlengek k�r�be sorolhat�k, hiszen itt egy�rtelm�en �rdekl�d�si alapon elk�l�n�l� csoportokr�l van sz�, akik egy speci�lis sz�kincset haszn�lnak. A legt�bb ismert magyar szlengfajta is ide tartozik. Gy�jt�sem sor�n azt is megfigyeltem, hogy a kereszt�nyek �ltal haszn�lt szlengek nem �ltal�nosan ismertek minden „h�v�” sz�m�ra. Felekezetenk�nt m�s – m�s kifejez�seket haszn�lnak, �s el�fordulhat az is, hogy adott sz�t, melyet a baptista felekezetben haszn�lnak, a reform�tus k�z�ss�gbe tartoz�k nem ismerik. Van olyan k�z�ss�g, ahol t�bb ilyen kifejez�s fordul el�, m�shol k�rd�semre csak kett�t tudtak eml�teni. Ennek az ellentmond�snak az ok�t abban l�tom, hogy a szleng a napi besz�dkapcsolatban �ll� kisk�z�ss�gekben alakul ki, �s noha �gymond �rdekl�d�si k�r�kn�l fogva kapcsolatban vannak a kereszt�ny emberek egym�ssal, m�gis a felekezetek szorosabb k�z�ss�get, rendszeresebb kapcsolatot jelentenek, �s �gy fordulhat el�, hogy nem felt�tlen�l �rtik meg egym�s szlengj�t.

A kereszt�ny szlenggel kapcsolatban felmer�l az �gynevezett kereszt�ny szakszavak haszn�lat�nak k�rd�se is. Megk�rdez�semre t�bben is �gy v�lt�k, hogy a kereszt�ny felekezetek tagjai m�r �nmag�ban egy speci�lis terminol�gi�t haszn�lnak, amelynek sz�k�szlete er�sen elt�r a k�znapi besz�dt�l, �s m�r ez maga ennek a csoportnak az egyedi sz�kincsek�nt �rtelmezhet�.

Noha igaznak v�lem azt a meg�llap�t�st, miszerint a kereszt�nyek szakszavai m�r �nmag�ban egy k�l�nleges sz�k�szletnek tekinthet�ek, mely igen er�s hat�rvonalat h�z a h�tk�znapi besz�d �s kereszt�nyek besz�de k�z�tt, �n gy�jt�semben m�gis mell�ztem a bibliai kifejez�seket, fogalmakat, �s igyekeztem a kereszt�nyek kreat�v sz�teremt�seire koncentr�lni.

Megvizsg�ltam, hogy milyen sz�teremt�si-, sz�alkot�si elj�r�sm�dokat tekinthet�nk jellemz�nek sz�t�ram alapj�n; mi a sz�alkot�s oka (tr�f�s hangulat kelt�se, kifejez�s sz�ness�g�nek fokoz�sa, az �jszer�vel val� j�t�k �r�me, ir�nia, esetleg g�ny), illetve mihez k�thet�k ezek a szavak. Gy�jt�semb�l nem lehet ennek a r�tegnek a szlenghaszn�lat�r�l �ltal�nos von�sokat alkotni, hiszen sz�k k�rben volt csak alkalmam a gy�jt�munk�t elv�gezni.

N�h�ny �ltal�nos szempontot vizsg�ltam meg a szlengszavak keletkez�s�t, illetve l�trej�tt�nek c�lj�t illet�en.[11] Ezek szerint a k�s�bbiekben felt�ntetett sz�t�ram szavai alapj�n a kereszt�ny szleng leggyakrabban a bet�sz�kb�l t�rt�n� l�trehoz�st (p�ld�ul ’GBU’, ’UFO’, stb.) �s a kifejez�sek ler�vid�t�s�t, azaz az egyszer�s�t� elj�r�st (p�ld�ul ’gy�li’, ’szoli’, Tim�’, p�nki’, ’refi’, ’bapti’, ’traki’, ’ifi’, stb.) alkalmazza.

Emellett a sz�k�pek k�z�l leggyakrabban a metafor�t haszn�lja, mint nyelvi sz�teremt� elj�r�st (p�ld�ul ’Bibliai teherhord�’, ’templomi maffia’, ’mennyei �zemanyag’, ’ lelki els�seg�ly’, stb).

Szerepelhet m�g ritk�bban a sz�alkot�sban az idegen nyelvekb�l val� k�lcs�nz�s (’pr�jj�nk!’, ’v�rsipelj�nk!’), mely olyan k�z�ss�gekben jellemz�, melyek k�zvetve, vagy k�zvetlen�l is kapcsolatban vannak valamilyen idegen nyelv� csoporttal.

A toldal�kol�s, mint az egyik legegyszer�bb szlengk�pz� elj�r�s is gyakran el�fordul (p�ld�ul ’bibli�zik’, ’im�zni’, stb).

A sz��sszet�tel (p�ld�ul ’csendesnap’, ’imakommmand�’, ’dics�csapat’, stb), sz�vegy�t�s (p�ld�ul ’karizm�nia’, ’sz�sz�klet’, ’kerock’, stb.) mellett a t�nylegesen kital�lt szleng is megjelenik (p�ld�ul ’tyutyuklub’).

A sz�teremt�s okai a kereszt�ny szlengben legink�bb a humor (p�ld�ul ’�kum�ka’, ’tyutyuklub’), a g�ny �s az ir�nia (p�ld�ul ’kaotikusok’, ’karizm�nia’, ’mormot�k’, ’mel�’, ’f�n�k’, ’tessv�r’, stb.).

6. �sszegz�s

Ahogy Partridge is �rta, min�l elm�sebb, kifinomultabb egy k�z�ss�g, ann�l t�bb szlenget haszn�l. �gy semmik�ppen nem nyelvi devianci�r�l, vagy helytelen nyelvhaszn�latr�l van sz�, amikor szlengr�l besz�l�nk, hanem egy kreat�v sz�teremt�sr�l, mely a nyelvet gazdag�tja.

Eble is azt hangs�lyozza munk�j�ban, hogy a szleng szabads�got, �s �r�m�t ny�jt a nyelv haszn�l�inak, teh�t a szleng, mint nyelvi jelens�g a nyelv �s a besz�l�k sz�m�ra is pozit�v hat�s�. A nyelv teh�t, mint kifejez�si lehet�s�g a szlengben m�g ink�bb tetten �rhet�, hiszen itt nincs r�k�nyszer�lve a nyelv haszn�l�ja m�r megl�v� szavak haszn�lat�ra, hanem alkalmazhatja saj�t sz�teremt� fant�zi�j�t, ez�ltal m�g jobban megmutathatja egy�nis�g�t, s egy�ttal j�tszhat is a nyelvvel, annak elemeivel.

A szleng ez�rt haszn�l�j�r�l, vagy sokkal ink�bb l�trehoz�j�r�l is �rulkodik. Ezt a szlengszavak stil�ris jellege, �rt�ke mutatja meg. Ilyen szempontb�l is elk�l�n�thet�k a szlenget haszn�l� csoportok. M�s stil�ris �rt�k� szavakat haszn�l �s alkot a b�rt�nszleng, a katonaszleng, az ifj�s�g szlengje, a barlang�szok szlengje, vagy ak�r a kereszt�ny szleng. A szleng megjelen�se egy besz�l� nyelv�ben a szem�ly egy�ni nyelvhaszn�lat�t, annak saj�ts�gait fedi fel. Ezen t�lmen�en a szleng l�trehoz�s�nak oka is elt�r� lehet: tr�f�s hangulat kelt�se, vagy esetleg valamilyen tabu sz� leplez�se. A kereszt�ny szlenghaszn�lat m�g�tt ink�bb szellemes megjegyz�sek produk�l�sa, elm�ss�g �s alkot�k�szs�g h�z�dik meg.

Munk�m sor�n igen �rdekesnek tal�ltam a kereszt�ny szleng elemz�s�t, �s t�bb �j vizsg�l�d�si szempontot is felvetett a t�ma. �rdemes lenne �sszevetni egy k�tnyelv� k�z�ss�gen bel�l a magyar �s az amerikai kereszt�ny szlenget, azok hat�s�t egym�sra. Emellett a sz�gy�jt�st is c�lszer� lenne kiterjeszteni nagyobb ter�leti szintre.

A szleng, mint grammatikai jelens�g alaptulajdons�gait, terjed�s�nek gyorsas�g�t, �s �lland� v�ltoz�s�t figyelembe v�ve a j�v�be mutat� feladat egy kiterjesztett kereszt�ny szlenggy�jtem�ny l�trehoz�sa, �s annak kutat�sa.

7. R�vid�t�sek a sz�t�rban

ang. angol

fn. f�n�v

g�r. g�r�g

mn. mell�kn�v

ritk. ritk�n

Szh. sz�l�shasonlat

Szi. sz�ll�ige

Szj. sz�j�r�s

tn. ige t�rgyatlan ige

ts. ige t�rgyas ige

v�. vesd �ssze

� k�zvetlen el�zm�ny (egy sz� a ny�l el�tti alakb�l keletkezett)

< k�zvetett el�zm�ny (egy sz� keletkez�s�nek egyes l�p�seit jelzi)

/ vagy

~ a c�msz� v�ltozatlan alakj�t helyettes�t� jel

’ ’ egy sz� jelent�se

[ ] egy sz� etimol�gi�ja

( ) magyar�zatok a keletkez�si k�r�lm�nyekr�l

8. Sz�t�r

A sz�t�rban el�fordul� szavakat a tematikus csoportos�t�s ut�n alfabetikus sorrendben gy�jt�ttem �ssze.

Bibli�hoz k�t�d� szavak

• Apcsel fn. „Apostolok Cselekedetei” c�m� �jsz�vets�gi k�nyv a Bibli�ban.

• Bibli�zik tn ige Bibli�t olvas, tanulm�nyozza a Bibli�t.

• UFO fn. A Magyar Bibliat�rsulat �ltal kiadott �j Ford�t�s� Biblia. [¬ UFO: ang. Unidentified Flying Object ’azonos�tatlan rep�l� t�rgy’]

Gy�lekezetek, csoportosul�sok

• Bapti fn. a Magyar Baptista Gy�lekezet tagjai, baptist�k.

• Bibliasuli fn. Bibliatanulm�nyoz�ssal, oktat�ssal foglalkoz� fels�fok� oktat�si int�zm�ny.

• Jehov�k fn. A Jehova Tan�i szekt�hoz tartoz�k elnevez�se.

• Golgi fn. A Golgota Kereszt�ny Gy�lekezet elnevez�se

• Kaotikusok fn. A katolikus egyh�zhoz tartoz� h�v�k. V�. karcsik, katyik [�katolikus < kaotikus < k�osz]

• Karcsik fn. A katolikus egyh�z tagjainak megnevez�se. V�. kaotikusok, katyik

• Katyik fn. A katolikus egyh�z tagjai. V�. kaotikusok, karcsik

• P�nki fn. A p�nk�sdi gy�lekezetek megnevez�se. V�. p�nk�sdista

• P�nk�sdista fn. A p�nk�sdi gy�lekezetek megnevez�se. V�. p�nki

• Refi 1. fn. Magyar Reform�tus Egyh�z, 2. reform�tus vall�s�

• Szabker fn. Szabad Kereszt�ny Gy�lekezet

• Tim� fn. Tim�theus T�rsas�g

• Mormot�k fn. a mormon (J�zus Krisztus Egyh�za Utols� Napok Szentjei) vall�s� szekt�hoz tartoz�k elnevez�se

• Gy�lekezeti �let
• Bari csapat fn. gy�lekezet [¬ny�j] (J�zus mag�t a J�nos evang�liuma 10. r�sz�ben a j� p�sztork�nt nevezi meg, �s az �t k�vet�ket az � ny�jak�nt �rja le)

• Csendeskamra fn. Az a nem konkr�t f�ldrajzi hely, ahova a h�v� kereszt�ny elvonul, hogy egyed�l lehessen Istennel.

• Csendesnap fn. Olyan nap, amit arra sz�n a h�v�, hogy csak Istennel legyen. Ez id� alatt Bibli�t olvas, im�dkozik, Isten Ig�j�n gondolkodik, b�jt�l, Istent dics�ri.

• Dics�csapat fn. dics��t� csapat. A gy�lekezetben Isten �nekekkel val� dics�ret�t vezet� zenekar.

• Dicsvezet� fn. a dics��t� csapat vezet�je. V�. dics�csapat

• F�n�k fn. lelkip�sztor, gy�lekezeti vezet�, lelk�sz. V�. tiszi

• Gyerekszoli fn. gyerekszolg�lat, vas�rnapi iskola. V�. szoli

• Gy�li fn. gy�lekezet, kereszt�ny felekezet megnevez�se.

• H�cs� fn. h�zicsoport. Mag�nh�zakn�l �sszegy�l� kis l�tsz�m� bibliatanulm�nyoz� csoport.

• Ifi fn. ifj�s�g. A gy�lekezetbe j�r� kereszt�ny tin�dzser koroszt�ly.

• Imak�zi fn. imak�z�ss�g. Olyan alkalom, rendezv�ny, melyen im�dkozni gy�lnek �ssze a kereszt�nyek, �s k�z�ss�gben vannak egym�ssal �s Istennel.

• Im�zni tn ige im�dkozni Istenhez. Istennel besz�lgetni.

• Imcsi fn. ima Istenhez. Istennel val� besz�lget�s.

• Karizm�nia fn., sz��sszet�tel. Karizmatikus vonalat �s megnyilv�nul�sokat t�lhangs�lyoz� viselked�s. [¬karizma: Isten ingyenes, gyakran rendk�v�l l�tv�nyos adom�nya, amelyet ugyan az egy�n haszn�l, de az eg�sz Egyh�z kapja. A karizma sohasem c�l, hanem mindig eszk�z a k�z�ss�g �p�t�s�nek szolg�lat�ban.] [¬m�nia: t�lzott �nbizalom, kiugr� fizikai aktivit�s, nagy tettekre val� hajlam, �sszess�g�ben olyan t�lfokozott hangulat, ami a k�r�lm�nyekhez k�pest indokolatlan]

• Kereszt�ny tes� fn. kereszt�ny testv�r. A kereszt�nyek mind Isten gyermekei, egy csal�dba tartoznak, �gy testv�rek ilyen �rtelemben. V�. tessv�r

• Kojni fn. k�z�ss�g [¬koinonia: g�r. ’k�z�ss�g, r�szv�tel, hozz�j�rul�s, megoszt�s’]

• Mel� fn. szolg�lat. Emberek k�z�tt, emberek�rt, Isten �ltal v�gzett b�rmilyen tev�kenys�g, ami az adott emberek sz�m�ra hasznos, �p�t� lehet. V�. szoli

• �kum�ka fn. �kumenikus Istentisztelet

• Szoli fn. szolg�lat V�. gyerekszoli, mel�

• Templomi maffia fn. reform�tus presbit�rium

• Tessv�r fn. kereszt�ny testv�r. A kereszt�nyek mind Isten gyermekei, egy csal�dba tartoznak, �gy testv�rek ilyen �rtelemben. V�. kereszt�ny tes�

• Tiszi fn. tiszteletes, reform�tus lelk�sz

• Traki fn. trakt�tus. Olyan sz�r�lap, mely egy felekezetet, vagy az evang�liumot mutatja be r�viden az embereknek.

• Tyutyuklub fn. n�i imaalkalom. Olyan rendezv�ny, melyen a gy�lekezet n�tagjai gy�lnek �ssze im�dkozni.

Embert�pusok

• H�v�s�g fn. kereszt�nyek csoportja (a gy�lekezet�nk b�sz�rm�nyi cig�nymisszi�j�ban h�vj�k �gy az oda hetenk�nt kij�r� szolg�latot (V�. szoli) v�gz�ket).

• Keres� mn-i igen�v. Olyan ember, aki nem kereszt�ny, de �rdekl�dik Isten �s a Biblia ir�nt.

• Szt�rh�v� fn. olyan kereszt�ny, akit „h�v� k�r�kben” mindenki ismer.

• T�velyg� mn-i igen�v olyan kereszt�ny, aki elfordult Istent�l, „visszament a vil�gba”.

• Vil�gi fn. nem kereszt�ny, nem hisz Istenben.

Kifejez�sek

• „Activitizz�nk!” ige ’Akt�van t�lts�nk id�t Istennel!’ V�. „Itizz�nk!”

• Agap�zik valakit/mit ige. Szeret. [¬Agape: g�r. Felt�tel n�lk�li, mindent odaad�, �nfel�ldoz� szeretet. A Bibli�ban egyed�l Istenre, �s az �t k�vet�kre haszn�lt sz�].

• „�ment r�!” Szj �gy legyen!, �rtsen ezzel egy�tt mindenki! [¬�men: ar�m. ’Bizony’. Ezzel ellent�tben �ltal�nosan elterjedt t�ved�s szerint az im�k v�g�n ’�gy legyen’ form�ban ford�tj�k]

• „GBU!” ang., mozaiksz�. Az angol „God Bless You!” kifejez�s r�vid�t�se, melynek jelent�se ’Isten �ldjon’. A r�vid�tett v�ltozat (GBU) jelent�se ugyanezt takarja. Ejtsd: g�-b�-u.

• „Itizz�nk!” ige, mozaiksz�. T�lts�nk id�t Istennel! ITI: Istennel t�lt�tt id�. (Az egyik Tim�theus T�rsas�g �ltal rendezett t�borban sz�letett kifejez�s). V�. „Activitizz�nk!”

• „Majd �n Szentlelket verek bel�d!” Szj. ’Majd �n r�veszlek arra, hogy t�rj meg, �s higgy Istenben’ [¬”Lelket ver bel�” sz�l�s: �letet ver bel�].

• „Meghitt h�v�s korl�tlan percd�jakkal” Szj. Az ima, im�ds�g, modern rekl�msz�vegekre utal� elnevez�se.

• „Nyomatjuk a miaty�nkot” Szj. Er�teljesen im�dkozni.

• „Pr�jj�nk!” ang., tn ige. egy�tt im�dkozzunk Istenhez! [�ang. pray ’im�dkozni’]

• „Sz�tevangeliz�lom az agy�t!” Szj. Elmondani (egyfolyt�ban, folyamatosan) egy hitetlennek Isten evang�lium�t, ez�ltal Istenhez vezetni megt�r�sre.

• „V�rsipelj�nk!” ang., tn ige. egy�tt im�djuk, dics�rj�k Istent! [�ang. worship ’im�dni, dics�rni’]

• „Uramaty�m!” Szj, indulatsz�. Hitetlenek �ltal is k�zkedvelt indulatsz�. Kereszt�ny k�r�kben kev�sb� haszn�latos.

• „visszament a vil�gba” Szj. Elt�volodott Istent�l. V�. t�velyg�

Egy�b fogalmak

• bibliai teherhord� fn. J�zus. Amint a b�r�ny teher hord�s�ra is alkalmazott �llat volt az �sz�vets�gi id�ben, �gy utal J�zusra, aki az ember b�neinek terh�t hordozza.

• �gi inf� fn. Evang�lium. [¬evang�lim: g�r. J� h�r, �r�mh�r].

• h�laszoba fn. ’Sz�vemben h�l a h�la’. Istennek val� h�la.

• imakommand� fn. Im�dkoz�sra �sszegy�l� elsz�nt csoport.

• kerock fn. Kereszt�ny rockzene.

• konti fn. Continental Singers �nekegy�ttes neve.

• lelki els�seg�ly fn. A lelkileg elveszett, depresszi�s embernek ny�jtott szellemi seg�ts�g.

• mennyei �zemanyag fn. Szentl�lek.

• sz�sz�klet fn. Elfuser�lt pr�dik�ci�.

• v�szbej�rat fn. 1. Istenhez megt�r� ember Istenhez j�n, �s ezt a bej�ratot haszn�lja 2. egy kereszt�ny rap-zenekar neve.

   

9. Bibliogr�fia

• Kis Tam�s: A szleng fogalm�r�l. In: H�t 2/51

• Kis Tam�s: A magyar szlengkutat�s bibliogr�fi�ja. Kossuth Egyetemi Kiad�, Debrecen, 1996.

• Eble, Connie C: Szleng. In: Mi a szleng? Kossuth Egyetemi Kiad�, Debrecen Szerk: Fenyvesi-Kis-V�rnai 233.p.

• Partridge, Eric: Szleng In: Mi a szleng? Kossuth Egyetemi Kiad�, Debrecen Szerk: Fenyvesi-Kis-V�rnai 214.p.

• Anderson, Lars Gunnar – Trudgill, Peter: A szleng In: Mi a szleng? Kossuth Egyetemi Kiad�, Debrecen Szerk: Fenyvesi-Kis-V�rnai 259.p.

• Jelisztratov: Szleng �s kult�ra 141.p.

• Reves, Haviland Ferguson: Mi a szleng? In: Mi a szleng? Kossuth Egyetemi Kiad�, Debrecen Szerk: Fenyvesi-Kis-V�rnai 197.p.

• Kis Tam�s: Szempontok �s adal�kok a magyar szleng kutat�s�hoz In: A szlengkutat�s �tjai �s lehet�s�gei. Kossuth Egyetemi Kiad�, Debrecen, 1997. 237-296.p.

• Jespersen, Otto: A szleng In: A szlengkutat�s �tjai �s lehet�s�gei. Kossuth Egyetemi Kiad�, Debrecen, 1997. 203-213.p.

• D.W.M.: Szleng In: A szlengkutat�s �tjai �s lehet�s�gei. Kossuth Egyetemi Kiad�, Debrecen, 1997. 219-227.p.

• WWW.csillag.reformatus.hu/k�na�ni szavak

• Nasz�di Kriszta (szerk.): V�logatott k�tbalkezesek. Harmat Kiad�, Budapest, 2005.

[1] Kis Tam�s: A magyar szlengkutat�s bibliogr�fi�ja. Kossuth Egyetemi Kiad�, Debrecen, 1996.