//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16


 

 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Határvédelem és társadalom a török korban
História 1984

SZAKÁLY Ferenc

Határvédelem és társadalom a török korban


Hangozzék is bármily furcsán: a középkor végi Magyarországra a belső katonakínálat szembeszökő szűkössége volt a jellemző. A magyar uralkodók és hadvezérek ezért a törökellenes harcokban is szívesen alkalmaztak idegen katonaelemeket, ha szolgálataikat éppen honorálni tudták. Bár a déli határvédelmi szervezet működését főleg magyar (és horvát) parancsnokok irányították – s e két nép fiaiból került ki a nehézlovasok java része is –, a magyar királyság Mohács előtt jobbára az ide e célból befogadott szerbek fegyvereivel védelmezte magát a török beütések ellen. A szórványosan ránk maradt névsorokon túlmenően ezt tanúsítja az is, hogy például a később par excellence magyar fegyvernemként ismert huszárság is balkáni szerb közegben alakult ki – a név sokáig a „rabló” szinonimájának számított –, és onnan került át a magyar határvédelem összetevői közé. Ennek következtében a déli határok mentén sajátos, a magyarországitól jócskán elütő társadalmi képlet alakult ki; úgy is mondhatnók, hogy hadinépe bizonyos értelemben a magyar társadalom keretein kívül helyezkedett el.

A magyarországi török előrenyomulás, majd berendezkedés nyomán aztán hamarosan nagyot változott a helyzet. Mivel a magyar végvárrendszer az ország magyarlakta, középső részeire helyeződött át, a hadvezetés nem pótolhatta többé a hagyományos módon – vagyis: szerbek befogadásával – a vérveszteségeket. A magyar társadalomnak magából kellett kivajúdnia azt a katonaréteget, amely a török támadásoknak a határvonalak mentén megálljt parancsol.

Hol terem a magyar vitéz?

kérdezi Gárdonyi Géza az Egri csillagok egyik fejezetcímében. E kérdésre ma sem tudunk megnyugtató – azaz: statisztikai felméréseken nyugvó – választ adni. Ezrével vannak ugyan zsoldlajstromaink, ezek azonban nem szolgálnak felvilágosítással a bennük felsorolt magyar „iratos” végvári vitézek, magánföldesúri katonák és katonaparasztok eredeti osztály-hovatartozásáról. Így aztán lényegében véve benyomásainkra hagyatkozhatunk.

A török előrenyomulás és a nyomában járó pusztulás mindenesetre „gondoskodott” róla, hogy a magyar társadalom valamennyi osztályából legyenek jelentkezők a katonai pályára. A török által megszállt országrészek magyar nemessége egyetlen pillanatig sem kívánt együttműködni az új urakkal, szinte egy emberként hagyta oda egykori lakóhelyét, s keresett menedéket a királyi Magyarországon illetve Erdélyben. Többségük számára más megélhetési lehetőség, mint a katonáskodás, nemigen kínálkozott. Szolgálatvállalásra serkentette őket az is, hogy csakis a fegyveres harctól remélhették elveszett birtokaik visszaszerzését és – ameddig erre várni kell – török uralom alá került jobbágyaik adóztatását. (A Dél-Dunántúl védelmében vitézkedő Werbőczy Imre „lovagjai” maguk írják 1543-ban, hogy többségük olyan szegény nemes, akinek birtokait a törökök elfoglalták. Az eredetileg Szabolcsban honos Bajomi János pedig azért vállalt szolgálatot a távoli Szigetvárott, hogy a környékbeli hódoltságban fekvő birtokait könnyebben szemmel tarthassa.) Kézenfekvő tehát a feltevés, hogy a nemesi származásúak – főként a lovasság soraiban – messze arányszámát felülmúló mértékben képviseltették magukat e kialakulóban levő réteg tagjai közt.

Mindezzel együtt sem hihetjük azonban, hogy a nemesi származásúak bármelyik időmetszetben is abszolút többségben lettek volna az össznépességnek csak 1%-ára rúgó magyar véderőn belül. Úgy véljük, hogy a magyar katonaság – legyen bár „iratos” királyi zsoldos vagy magánföldesúri vitéz – igazi bázisa a népesség több mint 90%-át kitevő parasztság volt. Részben azok közül a parasztfiatalok közül verbuválódott, akik a háborús pusztítások következtében földönfutóvá váltak, s már nem találtak vissza a termelőmunkába, részben pedig azok közül, akik ilyenformán próbáltak kiszabadulni a jobbágysorból. A helyzet csakhamar a Mohács előttinek ellentétébe fordult: a kínálat már az 1550-es években is felülmúlta a keresletet. Az alkalmaztatás nélkül maradottak szabadcsapatokba szerveződtek – ezeket nevezik forrásaink „szabad hajdúknak” –, amelyek, a társadalom perifériájára szorulva, a törökkel versengve fosztogatták egykori sorstársaikat, a termelésben maradt parasztokat.

Az a benyomásunk, hogy a nemesi származásúak katonaságon belüli arányszáma az idő haladtával egyre csökkent. A határvonalak megmerevedésével és az együttélési viszonyok kiformálódásával megszűnt az a tényező, amely kompakt nemestömegeket menekülésre kényszerített volna, a katonacsaládokból származó utánpótlás pedig aligha pótolta a súlyos vérveszteségeket. Ne tévesszen meg bennünket, hogy a tömegével ránk maradt források minden egyes időmetszetben aránytalanul nagy számú nemes katonáról tudósítanak. Az uralkodók ugyanis előszeretettel nemesítettek meg vagy tettek birtokadományozás révén nemessé – szolgálataikat viszonzandó – paraszti származású végvári katonákat.

Érdekes módon a török által megszállt terület, a hódoltság is adott katonát a magyar határvédelmi szervezetnek, sőt úgy tűnik, hogy a 17. században a leginkább innen pótolta vérveszteségeit. A végvári katonaság igazi „munkahelye” a hódoltsági terület volt, amelynek kétfelé adóztatott paraszttársadalmával állandó, szoros kapcsolatban állott. Így könnyen magához vonhatta annak azon elemeit, amelyek nem tudtak vagy nem akartak idegen uralom alatt élni, illetve azokat a személyeket, akiknek a lába alatt – összeütközésbe kerülvén a jogrenddel – forró lett itt a talaj. Magyar katonának állni – ez bocsánatos bűnnek számított a megszálló török hatóságok szemében is. Lakóhelyükön maradt hozzátartozóikat nemigen háborgatták, sőt készséggel hozzájárultak azoknak a visszatéréséhez is, akik beleuntak a katonáskodásba.

Egységes társadalmi réteg vagy konglomerátum?

Annak a 15 és 40 ezer közt váltakozó számú, sokszínű tömegnek, amely a törökök magyarországi „bentlakásának” idején a magyar határok biztonságáért felelt, egészében végül is sohasem sikerült egységes társadalmi erővé kovácsolódnia. A végvárakban királyi zsoldon szolgáló – közismertebb nevükön: végvári – katonák az uralkodóra esküdtek fel; a bécsi Haditanács, illetve az uralkodó által kinevezett területi főkapitányok, közvetlenül pedig az egyes végházak kapitányainak utasításaihoz igazodtak. Nem így a végvárival időnként azonos számú magánföldesúri katonaság, amely akkor is urainak tartozott hűséggel, ha zsoldjának jelentős hányada az uralkodótól e célra a nagybirtokosoknak átengedett állami adóforrásokból származott. Ha tehát egy-egy királyi végház hadinépe valamelyik Habsburg-ellenes mozgalomhoz csatlakozott, esküszegést követett el, a magánföldesúri szervitor viszont akkor vált hűtlenné, ha urát – akár az uralkodó ellenében is – nem követte. A 17. században oly nagy szerepre vergődött katona-parasztság részben a magánhadakat erősítette, részben pedig – mint például a Bocskai által letelepített szabolcsi hajdúvárosok népe – afféle szabad katonakínálatként jelentkezett. Ilyen körülmények közt nem csoda, hogy a határvédelem különböző rendű és rangú elemei sohasem kerültek egységes jogi elbírálás alá, s úgy tűnik – bár a kutatások e térre eddigelé alig-alig terjeszkedtek ki –, hogy egymással szemben maguk sem a hasonló feladatokat, hanem az eltérő jogi helyzetet érezték dominálónak. (Bár természetesen bőven akad rá példa, hogy valamely katona magánföldesúriból királyi szolgálatba szegődött, vagy fordítva.)

Valójában azonban nem formálódhattak valós, jól körülhatárolható társadalom-szervezeti egységgé a határvédő elemek egyazon típusához tartozók sem. Nemcsak azért nem, mert a magánföldesúri katonaság egyes csoportjainak – az erődítményekben összevont „udvari népnek”, a saját birtokaikon élő, időnként fegyverbe szólított „házoknál lakóknak” és a mezővárosokban és falvakban lakó paraszt-katonáknak – a jogi státusa és gazdasági helyzete merőben másként alakult. S nem is csak azért nem, mert a Bocskai által 1606-ban letelepített hajdúk egészen más kiváltságokkal rendelkeztek, mint a nagybirtok által a végvárak közti résekbe telepített katona-parasztok. A kor forrásai számos példával szolgálnak arra, hogy a végvári katonaság – a kapitánytól le egészen a legutolsó közkatonáig – egyfajta „lelki egységet” alkotott, valójában azonban a határvédelmi szervezet e legfontosabb összetevője is sokkalta inkább a magyar társadalom sajátos feladatok ellátására kikülönített reprezentációjának, semmint egységes rétegnek tekinthető:


Néhány időszakot és néhány – az osztrák örökös tartományok biztonsága szempontjából kulcsfontosságú – erősséget leszámítva ugyanis, a bécsi udvar tulajdonképpen az egész védelmi rendszer irányítását a magyar rendiség kezébe engedte át. Az erőviszonyokból következik, hogy a területi főkapitányi tiszteket rendszerint arisztokraták töltötték be – sokszor (mint például a Batthyány család tagjai a dunántúlit) szinte örökletesen –, a várkapitányok és a tisztikar zöme pedig abból a bene possessiátus köznemességből került ki, amely a nagybirtok vezető szervitorait, illetve a nemesi vármegyék tisztviselőit is adta. (A Füleken működő Nógrád, Heves–Külső-Szolnok és Pest–Pilis–Solt alispánjai és szolgabírái közül többen korábban füleki tisztek voltak.) Ezek – hasonlóképpen azokhoz az alacsonyabb rangú katonákhoz, akik nemesként álltak végvári szolgálatba, vagy ennek révén nyertek nemességet – elsősorban nemesnek számítottak; olyan nemesnek, aki történetesen végvári vitézként keresi kenyerét. Magatartásukat és gondolkodásukat alapvetően az uralkodó osztályhoz tartozás érzete határozta meg, s ilyenként szemlélte őket a törvényhozás is: a katonáskodó nemes ellen, ha bűnt követett el, egészen másként kellett eljárni, mint nemtelen társai ellen.

Annál kevesebb nyomot hagytak a végváriak felfogásán a katonák többségét kitevő parasztság törekvései. A katonává lett egykori parasztok nemcsak ruhát cseréltek gyorsan, hanem szívet is. Az, hogy nemegyszer az elszármazottak voltak egykori társaik legbuzgóbb nyomorgatói, a katonai öntudat leghangosabb képviselői, arról tanúskodik, hogy varázslatos gyorsasággal hasonultak a befogadó közeg normáihoz. Ha tehát arról olvasunk, hogy egy-egy katonaközösség a katonaságba menekült jobbágyok védelmére kelt a földesurakkal szemben, úgy abban nem a paraszti, hanem a katonaszolidaritás jelét kell látnunk. Valahogy úgy áll tehát a helyzet, hogy a katonának állás sok paraszt számára biztosította a felemelkedést anélkül, hogy maga a folyamat a társadalomszerkezet fellazulása, „demokratizálódása” irányába hatott volna.

Történetírásunk a végvári katonaságot – a nemesség és a parasztság közé ékelődött – köztes rétegként szokta ábrázolni, jóllehet az valójában az uralkodó osztály sajátos státusú kiegészítője, meghosszabbítása volt. Nem feledhetjük ugyanis, hogy a török kor határvédő katonasága – primér honvédelmi tevékenysége mellett – a magyar feudalizmus erőszakszervezetének feladatait is ellátta. Való igaz, hogy a katonaközösségek gyakorta összeütközésbe kerültek egyes földesurakkal és – kivált – a nemesi vármegyékkel, ezeket az összetűzéseket azonban nem a bennük felhalmozódott társadalmi feszültségek, hanem a mindennapi; érdekellentétek magyarázzák. (Hasonlónak minősíthetők tehát azon konfliktusokhoz, amelyek a földesurak közt e korban is oly gyakoriak voltak.) Ugyanakkor viszont öntevékenyen is, megbízásra is – buzgón segédkeztek abban, hogy a magyar földes urak érvényesíthessék fennhatóságukat a hódoltság magyar és szerb jobbágynépe fölött, s mindig lehetett rájuk számítani a – e másfél században egyébként ritka – parasztmegmozdulások leverésében is.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a határvédő magyar katonaság léte és tevékenysége általában is az adott magyar társadalmi struktúra egyik legfőbb stabilizáló tényezőjévé vált. Az, hogy a magyar rendek nemcsak a parasztsággal, hanem a központi hatalommal szemben is rendelkeztek saját – pontosabban szólva: kisajátítható – állandó fegyveres erővel, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar rendiség végül is nem megtépázott, hanem sok tekintetben megnövekedett súllyal került ki a török kor vérzivataraiból. A dolog pikantériája, hogy pozícióit azok vérével védelmezte-erősítette meg, akiknek alávetettségben tartása a rendiség legfontosabb belső „programja” volt, s jelentős részben annak a központi hatalomnak a költségén, amellyel a magyar rendiség évszázados kemény küzdelmet vívott hatalmi állásai megőrzéséért. A török háborúk, majd a Rákóczi-szabadságharc lezárultával e sajátos arculatú, belső ellentmondásokat hordozó magyar katonaréteg gyorsan eltűnt a társadalom tablójáról. Egyenes következménye volt ez annak, hogy másfél század alatt sem sikerült teljesen konszolidálódnia és emancipálódnia. Leginkább a lázhoz hasonlítható tünet volt, amely nagyban hozzájárult az őt is kiváltó kór – a török hódítás – leküzdéséhez, a betegség elmúltával azonban szükségképp meg kellett szűnnie, különben maga károsította volna a szervezetet.


 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942
zeneszerző, orgonaművész, orgonatervező, karnagy
79 éve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2021
33 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2021
58 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 22 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre    *****    Egy asztrológiai elemzés,sok segítséget ad,életünk megtervezéséhez,rendeld meg és küldök egy 3 éves éves elõrejelzést is    *****    Szeretne leadni felesleges kilókat? Szeretné méregteleníteni és tisztítani szervezetét?Csatlakozzon a programhoz még ma!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, kezd az évet azzal, hogy belenézel, én segítek értelmezni amit látsz. A saját akaratod dönt!