Borsa Gedeon

�ltal�nos nyomd�szatt�rt�net XVI. sz�zad

A r�gi nyomtatv�nyokkal val� foglalkoz�s sor�n bizonyos korcsoportok alakultak ki. A legels� ezek k�z�l az �snyomtatv�nyokat foglalja mag�ban, amelyeknek fels� id�hat�ra 1500. december 31. A tov�bbi id�k�r�k m�r nem ilyen egys�gesek. Voltak, s�t ma is vannak munk�k, amelyek az 1501-1520 k�z�tti �vek nyomd�szait, ill. nyomtatv�nyait t�rgyalj�k (Proctor, Isaac, Norton). 1526-tal, ill. 1536-tal z�rta anyag�t a 18. sz�zad v�g�nek nagy bibliogr�fusa, Georg Wolfgang Panzer. Az 1501-1540 k�z�tti n�metalf�ldi kiadv�nyokat k�l�n dolgozt�k fel (Nijhoff Kronenberg). 1550-nel bez�r�lag kezelik egyes k�nyvt�rak k�l�ngy�jtem�nyben r�gi nyomtatv�nyaikat (pl. az ELTE K�nyvt�ra).

M�gis a legelterjedtebb �s mind jobban �ltal�nosan elfogadott gyakorlat egys�ges eg�szk�nt kezeli a 16. sz�zad nyomdaterm�s�t 1502. janu�r 1-t�l 1600. december 31-ig bez�r�lag. �gy gondozza anyag�t egyre t�bb k�nyvt�r is (pl. Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r). E szempont szerint jelenik meg �jabban mind t�bb gy�jtem�ny katal�gusa, ill. �ll�tanak �ssze k�l�nb�z� szempont� (nyomd�sz, m�hely, csal�d, v�ros, tartom�ny stb. szerinti) bibliogr�fi�t.

A 16. sz�zadi k�nyvnyomd�szat gazdas�gi mozgat�er�i mellett rendk�v�l jelent�sek a szellemi rug�k. A kifejl�d� renesz�nsz kit�n� publik�ci�s lehet�s�get tal�lt benne: a klasszikus auktorok sz�mtalan m�ve v�lt �gy �ltal�nosan hozz�f�rhet�v�. De maguk a renesz�nsz szerz�k munk�i is - a kor�bbi igen korl�tozott lehet�s�ggel szemben - nyomtatott form�ban sz�les k�rben elterjedhettek. A szellemi �ramlatok m�sik, hat�s�ban ha lehet m�g jelent�sebb s�kja a reform�ci� volt. Ennek kibontakoz�sa �s viharos elterjed�se az olcs� r�plapokat el��ll�t� nyomd�szat n�lk�l szinte elk�pzelhetetlen lett volna. Az �snyomd�szat m�g t�bbnyire helyi jelent�s�g� �s esetleges hat�s�val ellent�tben, teh�t a 16. sz�zadban a nyomd�szat az �let minden ter�let�n annak szerves r�sz�v� v�lt, amellyel sz�molni kellett �s sz�moltak is.

A nyomd�szat gyors terjed�se a 16. sz�zadban tov�bb folytat�dott. Ennek sor�n Eur�pa �jabb orsz�gaiba is eljutott a "mesters�ges �r�s m�v�szete": �gy Lettorsz�gba (Riga 1588), Izlandba (H�lar 1534) stb. A cirillbet�s m�helyek egyr�szt a Balk�n-f�lszigeten (Rom�nia 1508 T�rgovi�te, Szerbia 1520 Gorazde, Alb�nia 1563 Shkoder), m�sr�szt Kelet-Eur�p�ban (Litv�nia 1525 Vilnius, Oroszorsz�g 1564 Moszkva) terjedtek el �j ter�leten. A h�ber bet�kkel szinte az eg�sz F�ldk�zi-tenger k�rny�k�n nyomtattak. �gy G�r�gorsz�g (Szaloniki 1512) �s T�r�korsz�g (Isztambul 1503) mellett Afrik�ban �s �zsi�ban is felt�ntek az els� m�helyek: Marokk�ban (Fez 1521), Egyiptomban (Kair� 1557) �s Izraelben (Safed 1577). �gy �tt�rve m�r az Eur�p�n k�v�li ter�letekre, itt k�l�n csoportot alkotnak a jezsuita misszion�riusok m�helyei, amelyek nem kis r�szben a helyi lakoss�g nyelv�n �s bet�ivel k�sz�lt kiadv�nyokat �ll�tottak el�: el�sz�r Indi�ban (Goa 1556), majd K�n�ban (Macao 1588) �s Jap�nban (Katsusa 1590). (�rdekes, hogy a F�l�p-szigeteken el�sz�r, 1593-ban Manil�ban t�blanyomat form�ban k�sz�ltek a k�nyvek �s csak 1602-t�l �nt�tt f�mbet�kkel.) De az �jvil�gb�l sem hi�nyoztak m�r a 16. sz�zadban sem a k�nyvnyomd�k: az els�t - viszonylag kor�n - 1533-ban alap�tott�k Mexik�ban, majd 1584-ben a d�l-amerikai Peru f�v�ros�ban, Lim�ban.

Mennyis�gben �s min�s�gben egyar�nt azonban a legjelent�sebb nyomdai teljes�tm�nyt term�szetesen tov�bbra is azokban az orsz�gokban �rt�k el, ahol az m�r a 15. sz�zadban megtelep�lt. Sz�mszer�en - �rdekes m�don - sem N�metorsz�g, az �j tal�lm�ny sz�l�orsz�ga, sem It�lia, ahol az el�sz�r a legl�tv�nyosabban fejl�d�tt, hanem Franciaorsz�g vezet. Itt k�zel k�tsz�z v�rosban mintegy k�t �s f�lezer nyomd�sz, ill. kiad� tev�kenykedett a 16. sz�zadban. Kiemelked� szerepe volt P�rizsnak �s Lyonnak, ahol nem kevesebb, mint k�zel ezer, ill. �tsz�z m�hely m�k�d�tt. Ezek term�se kb. 40.000, ill. 20.000 k�l�nb�z� kiadv�ny a 16. sz�zad folyam�n. (Hogy ez milyen nagy sz�m, kider�l abb�l, hogy eg�sz Magyarorsz�gon ebben az id�ben harminc helys�gben �tven nyomd�sz �sszesen csak mintegy 850 nyomtatv�nyt �ll�tott el�.) Mennyis�gben Olaszorsz�g k�vetkezik, ahol mintegy m�sf�lsz�z v�rosban mintegy k�tezer nyomd�sz, ill. kiad� m�k�d�tt ebben a sz�zadban. Itt Velence emelkedik ki k�zel ezer m�hely�vel. N�metorsz�g t�bb mint k�tsz�z v�ros�ban a nem eg�sz k�tezer nyomd�sz, ill. kiad� sokkal ar�nyosabban oszlott meg, mint Franciaorsz�gban vagy It�li�ban, hiszen a legnagyobbakban (K�ln, N�rnberg stb.) sem �rte el a c�gek sz�ma a sz�z�tvenet. E h�rom, kimagasl�an legjelent�sebb orsz�g ut�n h�rom tov�bbi �llam alkotja a k�vetkez� kateg�ri�t a nyomd�szok, ill. a kiad�k sz�ma alapj�n: N�metalf�ld (a mai Belgium �s Hollandia) t�bb mint ezer, Spanyolorsz�g kb. 800 �s Anglia kb. 500. Ezek k�z�tt Angli�ban London (kb. 400) k�l�n�sen �s N�metalf�ld�n pedig Antwerpen (kb. 350) magaslik ki. Sv�jc kb. 250 (Genf vezet�s�vel), Cseh- �s Morvaorsz�g, Lengyelorsz�g, ill. Portug�lia t�bb mint sz�z m�helye ut�n m�g sok m�s �llam k�vetkezik a sorban egyre kevesebb v�ros, mind kevesebb m�hely�vel.

�sszefoglalva a fentieket, elmondhat�, hogy a 16. sz�zadban n�gy vil�gr�sz kb. 900 v�ros�ban mintegy 12.000 nyomd�sz, ill. kiad� tev�kenys�g�r�l van ma tudom�sunk. A nyomtatv�nyok sz�ma - igen �vatos becsl�s szerint is - f�lmilli�ra tehet�, amelyekb�l ma vil�gszerte k�zgy�jtem�nyekben igen elnagyolt sz�mmal kifejezve mintegy t�zmilli� p�ld�nyt �riznek.

A fenti �ri�si sz�mok k�z�l egy-egy nyomd�szt kiemelni roppant neh�z, hiszen minden eml�tett n�vhez tucatnyi, jelent�s�g�ben azt megk�zel�t� m�s szem�lyt lehetne - gyakran nem is alaptalanul - hi�nyolni. A hazai gy�jtem�nyekben kiadv�nyaikkal j�l k�pviselt legkiemelked�bb nyomd�kr�l - az �nk�nyes �rt�kel�s hangs�lyozott vesz�ly�vel - di�h�jban az al�bbiakban lehet besz�molni.

N�metorsz�g nyomd�szat�ra k�l�n�sen nagy hat�ssal volt a lutheri reform�ci�. N�h�ny v�ros kiv�tel�vel (pl. K�ln) szinte mindenhol ebben a szellemben jelentett�k meg a k�nyveket a sz�zad h�szas-harmincas �veit�l kezdve. T�bb m�s orsz�ggal ellent�tben itt egyetlen v�ros vagy csal�d sem emelkedett ki rendk�v�li m�don a t�bbiek k�z�l. Wittengergben, Luther v�ros�ban Johann Grunenberg �s az ifjabb Melchior Lotter ut�n Hans Lufft volt a legfontosabb nyomd�sz, aki a nevezetes Luther-f�le bibli�t is nyomtatta (�tven �v alatt 100.000 p�ld�nyban). N�rnbergben Anton Koberger m�helye 24 sajt�val a 15. sz�zad v�g�n az akkori vil�g legnagyobb nyomd�ja volt. K�s�bb Hieronymus H�ltzel �s Friedrich Peypus tartozott a jelent�sebbek k�z�. Augsburg kiemelked� nyomd�sza Hans Sch�nsperger volt h�rom gener�ci�n �t ugyanezzel a n�vvel. B�zel a humanista, ig�nyes tudom�nyos kiadv�nyok v�rosa volt, ahol el�bb Johannes Frobenius, majd Johannes Oporinus k�sz�tette Erasmust�l Vesaliusig a legjelent�sebb szerz�k munk�it. Fontos volt itt m�g a Petri csal�d tev�kenys�ge is. Lipcse vezet� nyomd�sza az id�sebb Melchior Lotter, Nikolaus Wolrab �s Valentin Bapst volt. A m�sik nagy v�s�rv�ros, Frankfurt a. M. k�l�n�sen a sz�zad utols� �vtizedeiben ker�lt vezet� poz�ci�ba, els�sorban Christian Egenolff, a hugenotta Wechel csal�d �s Sigismund Feyerabend tev�kenys�ge nyom�n. Hieronymus Commelinus Heidelbergben a klasszikus auktorok kiv�l� kiad�saival t�nt ki, m�g Johann Gr�ninger Strassburgban a sz�veg �s az illusztr�ci� harmonikus illeszt�s�vel. A legterm�kenyebb k�lni nyomd�sz Johann Gymnich volt.

It�li�ban a nyomd�szatban vezet� Velence v�ros�ban a Manuzio csal�dot, �s azon bel�l is az id�sebb Ald�t kell kiemelni. Az � m�hely�ben k�sz�lt az els� kurz�v bet�s kiadv�ny 1501-ben. A nyomda term�kei, az �n. aldin�k mind a sz�veg gondozotts�g�ban, mind a nyomdai ki�ll�t�s sz�ps�g�ben vezet� helyet v�vtak ki. Egy m�sik csal�d, a Giunta m�r t�bb v�rosban �s k�l�n�sen a liturgikus nyomtatv�nyok el��ll�t�s�ban �rt el nagy sikereket. Mennyis�gi t�ren egy szem�ly is kiemelkedett m�g itt Velenc�ben: Gabriele Giolito de'Ferrari. Sok sz�z kiadv�nya k�t nagy csoportba oszthat�, amely egyben a 16. sz�zadi it�liai nyomd�szat alakul�s�ra �ltal�ban is jellemz�. �gy 1560 t�j�n f�k�nt a renesz�nsz szerz�inek munk�it jelentette meg, majd ett�l kezdve, a tridenti zsinat hat�s�ra sorait �jj�szervez� katolikus egyh�zat szolg�lta els�sorban nyomtatv�nyaival.

Franciaorsz�gban az Estienne csal�d az, amelyik kimagaslik a t�bbiek k�z�l. A legid�sebb Henri, a nyomd�szdinasztia megalap�t�ja egyben jeles humanista is. Ez a k�r�lm�ny is jellemz� a 16. sz�zadi nyomd�szatra, amelyet csak r�szben tekintettek iparos tev�kenys�gnek, sok esetben ink�bb tudom�nyos �s m�v�szeti alkot�munk�nak. A csal�d rokons�gban �llt k�t m�sik jelent�s p�rizsi nyomd�sszal, Jodocus Badius Ascensiusszal, ill. Michel Vascosannal. Az id�sebb Henri h�rom fia (id. Fran�ois, id. Robert �s Charles) is jelent�s nyomd�sz volt. K�z�l�k id�sebb Robert protest�ns meggy�z�d�sb�l �ttelep�lt Genfbe, Calvin v�ros�ban. A m�sik legjelent�sebb franciaorsz�gi nyomdahelyen, Lyonban k�t n�met sz�rmaz�s� csal�d tev�kenys�ge emelhet� ki: Trechsel �s Gryphius. N�metalf�ld jelent�s�ge k�l�n�sen a sz�zad m�sodik fel�ben n�vekedett a nyomd�szat ter�n, hogy azut�n a 17. sz�zadban szinte annak k�zpontj�v� v�lj�k. A francia sz�rmaz�s� Christophe Plantin, ill. ut�dai emelend�k itt ki. Az antwerpeni m�hely mell� - a ter�let vall�si megoszl�sa sor�n - Leydenben fili�l� l�tes�lt, amelyet azut�n egyik veje, Franz van Ravelingen (Raphalengius) vett �t. Az antwerpeni sz�kh�zat Plantin hal�la ut�n m�sik veje, Paul Moerentorf (Moretus) vezette. E csal�d birtok�ban maradt azut�n �vsz�zadokon �t, ma azut�n a vil�g legnevezetesebb nyomdat�rt�neti m�zeuma.

Benn�nket, magyarokat term�szetesen k�l�n�sk�ppen �rdekelhet a szomsz�dos orsz�gok, ill. tartom�nyok 16. sz�zadi nyomd�szata. Ezek k�z�l is els�k a t�rsorsz�gok: Horv�torsz�g �s Szlav�nia. A k�t 15. sz�zadi m�hely (Kosinj 1483 �s Zeng [Senj] 1494) ut�n 1527-ben Z�gr�b (Zagreb), majd 1530-ban Fiume (Rijeka) falai k�z�tt kezdett k�nyvsajt� dolgozni. Ter�letileg �s nyomd�sz szempontj�b�l egyar�nt legk�zelebb �ll hozz�nk Varas (Varasdin) v�ros�ban Joannes Manlius nyomd�ja 1586-1587-ben. Mind itt, mind a fentiekben felsorolt t�bbi nyomdahelyen a m�helyek k�r�sz-�let�ek voltak: �ltal�ban csak egy-k�t �vig m�k�dtek.

Manlius szem�lye �tvezet a k�vetkez� szomsz�dhoz, Krajna f�v�ros�ba, Ljubljan�ba (Laibach), ahol � 1575 �s 1580 k�z�tt dolgozott. St�jerorsz�g f�v�ros�ban, Gr�cban 1559-t�l folyamatosan dolgozott k�nyvsajt�, s�t 1563 �s 1599 k�z�tt k�t m�helyben is. Georg Widmanstetter 1586-t�l vezette az egyiket, amelyet azut�n ut�dai m�g a 19. sz�zadban is maguk�nak mondhattak. Als�-Ausztri�ban m�r 1501-ben m�k�d�tt egy n�vtelen nyomd�sz Schrattenthalban. A legliber�lisabb Habsburg uralkod�, II. Miksa cs�sz�r idej�ben, 1570-ben a Duna ment�n fekv� Steinben az als�-ausztriai rendek protest�ns nyomd�t rendeztek be, amelyet a k�vetkez� �vben a nem messze fekv� Rosenburg am Kampba k�lt�ztettek �t. A nyolcvanas �vek elej�n pedig Wildberg bei Hornban l�tes�lt �jabb protest�ns m�hely. Mindkett� igen korl�tozottan tev�kenykedett. B�cs�jhelyb�l (Wienerneustadt) csup�n egyetlen 16. sz�zadi kiadv�ny ismeretes 1582-b�l. Kimagasl� szerepet j�tszott a fentiekkel szemben a magyar nyelv� nyomd�szat szempontj�b�l B�cs (Wien), ahol m�r a 15. sz�zadban meghonosodott Gutenberg tal�lm�nya. A 16. sz�zadban 36 m�hely dolgozott itt. Ezek k�z�l sz�munkra k�l�n�sen azok fontosak, ahol magyar nyelv� nyomtatv�nyok is k�sz�ltek: Johann Singriener sen. 1536-1538 (3), Agid Adler 1550 (2), Johann Singriener jun. 1554-1561 (3), Raphael Hoffhalter 1557-1562 (6), Philipp P�dninger 1568 (1), Kaspar Stainhofer 1678-1674 (6), Blasius Eber (1), Michael Apffel 1577-1582 (6). �sszesen teh�t 28 magyar nyelv� nyomtatv�ny k�sz�lt B�csben a 16. sz�zad folyam�n a felsorolt nyolc m�helyben.

Cseh- �s Morvaorsz�gban m�r a 15. sz�zadban hat v�rosban nyomtattak, ezek k�z�l Pr�ga (Praha) v�rosa az, ahol 1487-t�l mindig m�k�d�tt k�nyvsajt�. Jelent�s�g�t j�l mutatja, hogy a 16. sz�zadb�l t�bb mint f�lsz�z m�hely ismeretes. Ezek k�z�l Michael Peterle 1584-ben k�sz�tett egy magyar nyelv� kiadv�nyt. Pr�g�n k�v�l m�g k�zel 50 tov�bbi helys�gben tev�kenykedett nyomda Cseh- �s Morvaorsz�gban a 16. sz�zad folyam�n, de jelent�s�g�k a f�v�ros�val nem m�rhet�.

Lengyelorsz�g mintegy tucatnyi v�ros�ban nyomtattak a sz�zadban, de magyar szempontb�l Krakk� (Krak�w) a legfontosabb. Itt m�r 1473 v�g�n, teh�t r�gt�n Bud�t k�vet�en alap�tottak nyomd�t, de folyamatosan csak 1503-t�l dolgozott �sszesen h�sz m�helyben sajt� e v�rosban. Miut�n Magyarorsz�gon csak 1550-t�l nyomtattak folyamatosan magyar nyelven, az ezt megel�z� id�ben ezeket - B�csen k�v�l - els�sorban itt, Krakk�ban k�sz�tette Hieronymus Vietor 1527-1546 (20), majd �zvegye 1547-1549 (4). De a sz�zad m�sodik fel�ben is jelentek meg itt magyar nyelv� m�vek, ha m�r nem is olyan nagy sz�mban, mint kor�bban: Lazarz Andrysowic 1550-1559 (3), Maciej Wirzbieta 1572-1580 (3) �s Andrzej Piotrkowczyk 1585 (1). Krakk�ban teh�t a 16. sz�zadban �sszesen 31 magyar nyelv� nyomtatv�ny k�sz�lt �t nyomd�sszal.

A rom�n fejedelems�gek ter�let�n kiz�r�lag cirillbet�s nyomd�k dolgoztak. El�sz�r T�rgovi�t�ben 1508-ban alakult ilyen m�hely, amely 1512-ig m�k�d�tt. 1545-1547 k�z�tti tev�kenys�g ut�n 1558-ban Coresi nyomtatott e v�rosban, aki el�tte �s ut�na Brass�ban dolgozott. Leg�jabban der�lt f�ny arra, hogy 1582-ben Bukarest (Bucure�ti) egyik kolostor�ban k�sz�lt el hossz� �vek munk�j�val az az �-egyh�zi szl�v nyelv� evangeliarium, amelyet brass�i pap�rjai alapj�n kor�bban erd�lyi nyomtatv�nynak tartottak.

Ugyancsak az orthodoxia szolg�lat�ban �llt az a f�ltucatnyi, z�mmel kolostori nyomda, amely a mai Szerbia ter�let�n dolgozott a 16. sz�zadban. Ezek k�z�l Magyarorsz�ghoz legk�zelebb Belgr�dban (Beograd) m�k�d�tt k�nyvsajt� 1552-ben.

Igen r�viden �ttekintve a 16. sz�zad nyomd�szatt�rt�net�t, sz�lnunk kell valamit ezek k�nyvt�ri felt�r�s�r�l is. Az �snyomtatv�nyok m�dszeres feldolgoz�sa vil�gszerte m�r meglehet�sen el�rehaladott �llapotban van. Miut�n m�r publik�lt�k a 15. sz�zadi kiadv�nyokat, igen sok gy�jtem�nyben hozz�l�ttak a 16. sz�zadi nyomtatv�nyok feldolgoz�s�hoz. Ennek sor�n val�ban rendk�v�l v�ltozatos �s mozgalmas kornak term�kei ker�lnek egyre ink�bb az �rdekl�d�s el�ter�be.

Hasonl� a helyzet haz�nkban is, miut�n az �snyomtatv�nyok sz�mbav�tele �s publik�l�sa megt�rt�nt (Catalogus incunabulorum quae in bibliothecis publicis Hungariae asservantur. Bp. 1970). Eszerint 56 k�zgy�jtem�nyben 3550 m� 7107 p�ld�ny�t �rzik Magyarorsz�gon. (Ezek az adatok l�nyeges m�dosul�snak m�r nem nagyon vannak kit�ve, hiszen az �jonnan el�ker�l� �snyomtatv�nyok sz�ma �venk�nt a tucatot sem �ri el.) A tudom�nyos kutat�s tov�bbi forr�sainak felt�r�sa c�lj�b�l a Magyar Tudom�nyos Akad�mia - a K�nyvt�rt�neti Munkabizotts�g javaslata alapj�n - hat�rozatot hozott, hogy el kell k�sz�teni a hazai k�zgy�jtem�nyekben tal�lhat� 16. sz�zadi nyomtatv�nyok katal�gus�t.

Ennek alapj�n az orsz�gos katal�gusra vonatkoz� el�k�sz�t� munk�latok megindultak. El�zetes becsl�sek szerint Magyarorsz�gon ilyen kiadv�nyokb�l legal�bb 3-400 gy�jtem�nyben (k�nyvt�r, lev�lt�r �s m�zeum) �sszesen mintegy 70-80.000 p�ld�nyt �riznek. Ebb�l a nagy sz�mb�l is l�that�, hogy e v�llalkoz�s m�rete mintegy t�zszerese az �snyomtatv�nyok�nak. Tov�bbi, igen s�lyosb�t� k�r�lm�ny, hogy m�g a 15. sz�zadi nyomtatv�nyok pontos le�r�sa a gazdag szakirodalomban csaknem minden esetben rendelkez�sre �ll, �gy elegend� az azokra t�rt�n� hivatkoz�s, a 16. sz�zadi kiadv�nyokra vonatkoz� publik�ci�k viszonylag sokkal kevesebb adatot tartalmaznak. Ez �rthet�, hiszen a legut�bbi �vtizedekig a r�gi nyomtatv�nyokkal v�gzett munka z�m�t az �snyomtatv�nyok k�t�tt�k le. A 16. sz�zadi kiadv�nyok felt�r�sa ezzel szemben szinte csak mostan�ban ker�lt vil�gszerte az �rdekl�d�s k�z�ppontj�ba. De nemcsak az a gond, hogy viszonylag kev�s e korb�l sz�rmaz� nyomtatv�ny �s r�ad�sul igen sz�tsz�rtan nyert publik�l�st, hanem az is, hogy az �snyomtatv�nyokt�l elt�r�en a felt�r�s, le�r�s form�ja sem alakult m�g ki nemzetk�zi szinten. Hogy ez milyen gondot okoz, arra itt csak egy-k�t p�ld�val k�v�nunk utalni.

A katal�gusok t�bbs�ge szerkezet�ben a szerz�k nev�re �p�l, ez�rt ezek egys�ges alakja igen fontos. Sajnos ezen a t�ren a legsz�lesebb sk�l�j� elt�r�s tapasztalhat�: el�g, ha a szentek �s uralkod�k nev�nek egym�st�l igen elt�r� form�ira gondolunk. Hasonl� gond a szerz� n�lk�li m�vek rendszav�nak meghat�roz�sa. Nagy probl�ma a le�r�s m�lys�g�nek megv�laszt�sa, hiszen egyetlen felesleges bet� t�bb t�zezerszeresen m�r �ri�si, hi�baval� munk�t jelent. Ugyanakkor az el�gtelen le�r�s sokszor nem teszi lehet�v� t�bb k�l�nb�z� kiad�s egym�st�l t�rt�n� elhat�rol�s�t, ill. az azonos�t�s�t. A hi�nyz� impresszumadatok (a megjelen�s helye, ideje �s nyomd�sza) kieg�sz�t�se ugyancsak rendk�v�l neh�z feladat, pedig erre viszonylag igen sok m�n�l (kb. a kiadv�nyok egyharmad�n�l) sz�ks�g van. Az �snyomtatv�nyokn�l e sz�zad elej�n a benn�k haszn�lt bet�t�pusokr�l pontos �s r�szletes repert�rium k�sz�lt, amelynek seg�ts�g�vel majd minden esetben megnyugtat� m�don meg�llap�that�k a nyomtat�s hi�nyz� adatai. Hasonl� repert�rium elk�sz�t�se a 16. sz�zadb�l m�retei miatt m�r csak sz�m�t�g�ppel k�pzelhet� el, de ennek megval�s�t�s�ra konkr�t l�p�sek m�g nem t�rt�ntek.

A hazai gy�jtem�nyekben �rz�tt 16. sz�zadi nyomtatv�nyok orsz�gos katal�gus�t m�retei miatt sajnos szinte lehetetlen egyetlen k�tetben, illetve bet�rendben publik�lni. Az ilyen ig�ny id�ben is rendk�v�l elod�zn� a publik�ci�t, hiszen re�lisan sz�molva sok-sok �v sz�ks�ges az �sszes hazai gy�jtem�ny ilyen jelleg� �llom�ny�nak feldolgoz�s�ra. Re�lisabbnak l�tszik ehelyett ink�bb kb. t�zezres nagys�grend� k�tetekben megjelentetni a legnagyobb k�nyvt�rak, ill. gy�jtem�nycsoportok �llom�ny�t. Az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r �s az ELTE K�nyvt�ra 16. sz�zadi nyomtatv�nyainak ismertet�se megt�ltene egy-egy �n�ll� k�tetet.

A magyarorsz�gi egyh�zi gy�jtem�nyek k�nyv�rt�keinek sz�mbav�tele m�r r�szben befejez�d�tt, r�szben m�g folyik. Ennek egyik kateg�ri�j�t k�pezik a 16. sz�zadi nyomtatv�nyok. Nagyon fontos teh�t, hogy ezek kikeres�se �s bejelent�se a legnagyobb gonddal �s lehet�leg miel�bb megt�rt�nj�k. Az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�rban 1973 elej�vel k�l�n, �n�ll� munkak�rt alak�tottak az egyh�zi gy�jtem�nyek k�nyv�rt�keinek a tudom�nyos kutat�s c�ljait szolg�l� orsz�gos szint� nyilv�ntart�sba v�tel�re. Ennek egyik fontos r�sz�t k�pezik a 16. sz�zadi nyomtatv�nyok.

Az MTA a 16. sz�zadi nyomtatv�nyok orsz�gos katal�gusa munk�latainak seg�t�s�re m�ris t�bb seg�dlet el�k�sz�t�s�t t�mogatja. Anyaggy�jt�s folyik az egys�ges szerz�i n�vform�t �s c�mszavakat tartalmaz� thesaurus kidolgoz�s�hoz. M�r a nyomd�ba k�ld�sre t�rt�n� el�k�sz�t�s st�dium�ban van a vil�g valamennyi 16. sz�zadi nyomdahely�nek, ill. nyomd�sz�nak �s kiad�j�nak bet�rendes jegyz�ke (Clavis typographorum librariorumque seaculi XV-XVI), amely felt�nteti az illet�k m�k�d�s�nek id�k�r�t. Teh�t v�laszt lehet kapni, hogy 1601 el�tt Lim�t�l Nagaszakiig �s Lisszabont�l Moszkv�ig melyik v�rosban, mikor �s ki m�k�d�tt �s hol m�k�d�tt. Ez a hi�nyos impresszum� kiadv�nyok jelent�s r�sz�n�l megoldja a probl�m�t.

Az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r ak�r a bejelent�ssel kapcsolatban, ak�r att�l f�ggetlen�l k�szs�ggel �ll rendelkez�sre a 16. sz�zadi nyomtatv�nyokkal kapcsolatos mindennem� probl�ma megold�s�ban. Nyilv�n nem kis gondot okoz az �vsz�m n�lk�li nyomtatv�nyokn�l annak meg�llap�t�sa, hogy vajon 1601 el�tti kiadv�nyr�l van-e sz�, vagy sem. M�g nehezebb probl�m�k ad�dhatnak a csonka vagy csak t�red�k�ben fent maradt nyomtatv�nyok eset�ben. Sokszor nem k�nny� a szerz�, ill. a c�m meghat�roz�sa sem.