//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- BUKSZ-1997 TISZTELETKÖR Szakály Ferenc
Mezőváros és reformáció 3. Benda Gyula

BUKSZ - Budapesti Könyvszemle

 

9. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1997. NYÁR

http://epa.oszk.hu/00000/00015/00006/

 

TISZTELETKÖR

Benda Gyula:
A reformáció mikrotörténelme és a városiasodás makrotendenciái

 

Szakály Ferenc:
Mezőváros és reformáció
Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez
(Humanizmus és reformáció; szerkeszti: Jankovics József)

 

A reformáció mikrotörténelme és a városiasodás makrotendenciái

Benda Gyula

Szakály Ferenc legújabb tanulmánygyűjteményének címe a XVI. századi magyar történelem két fontos és izgalmas történeti kérdését köti össze: Mezőváros és reformáció. Az öt tanulmány központi alakjai, szereplői (a két Schreiber Farkas, Szegedi Kis István, Skaricza Máté, Trombitás János, szegedi és nyírbátori polgárok stb.) szinte mind kapcsolatban állnak a reformációval, s legtöbbjük valamely mezőváros lakója. Az egybeesés Szakály szerint nem véletlen, mert Prológusában éppen e kettő kapcsolatára hívja fel a figyelmet és fogalmaz megoldási javaslatokat. A záró összegzés, az Epilógus pedig elsősorban a városfejlődés kérdéseivel foglalkozik. Szakály a XVI. századot a "magyar vállalkozás első fénykorának" minősíti s az "autochton magyar városfejlődés" csíráit véli felfedezni a tanulmányaiban leírt jelenségek mögött. Szakály Ferenc nagyobb monografikus munkák között vagy után szeret megállni, kilépni a szigorúbb történetírói műfajokból egy-egy rövidebb és kötetlenebb átfogó kép, szabadabb elemzés erejéig. Így vonta meg a török hódoltság és háborúk mérlegét, s mostani tanulmánykötetéhez így kapcsolt összegző véleményt a XVI. századról. Ez a szerkezet arra ösztönzi a recenzenst, hogy az összefoglaló részekhez szóljon hozzá, egyrészt mert "ahhoz mindenki ért", másrészt egész koraújkori történelmünk lényeges kérdéseiről lévén szó, vitát provokál, meggondolkoztat, esetleg ellentmondásra késztet. Ha értékelő kis írásomban mégis először a tanulmányokkal foglalkozom, jóllehet nem vagyok a kor kutatója, sem pedig alaposabb ismerője, annak az az oka, hogy a kötet újdonsága számomra az, hogy Szakály Ferenc műfajt teremt: egy sor mikrotörténeti remekművet nyújt át az olvasónak. A reformáció és a mezőváros általánosabb problematikája mellett a mikrotörténet mint megközelítés vagy műfaj teszi lehetővé, hogy a kortól távolabb állva is viszonyuljunk a könyvhöz. Írásom első része így módszertani, második része viszont tartalmi kérdéseket vet fel.

A kötetbe gyűjtött írások módszertani eredményeit két ponton emelem ki: egyrészt a hagyományos filológia megújítása, másrészt a mikrotörténeti lépték alkalmazása. Szakály hangsúlyozza, hogy a hazai reformáció történetéhez az utolsó években új források, jelentősebb szövegek nem kerültek elő, viszont lehetőség van a régi szövegek, adatok alaposabb, újszerű elemzésére. A reformációval, illetve pontosabban szólva a reformációban fontos szerepet játszó emberekkel (Schreiber Farkas, de elsősorban Szegedi Kis István és Skaricza Máté) foglalkozva erre mutat példát, megújítva a hagyományos filológiát. Esettanulmányai azt igazolják, hogy a filológia megújítható, ha a szövegeket nemcsak magukban elemezzük, hanem összevetjük más, a környezetet alkotó adatokkal. Szegedi Kis István és életrajzírója, Skari-cza Máté esetében az életrajz így az egyének, települések szintjén feltárható adatok sokaságával szembesíthető, s a korábbinál beszédesebb lesz vagy pedig kritikusabbá válunk vele szemben. A két Schreiber Farkas életútjának rekonstrukciója, a szegedi polgárból lett hajdúvezér történetének összeállítása izgalmas nyomozás is egyben. De a fontos filológiai eredmények (egy-egy esemény datálása, Skaricza halála körülményeinek valószínűsítése) mellett a Pécset, Kálmáncsehit, Ráckevét bemutató képek is érdekessé és fontossá teszik e tanulmányokat.

A kötet másik, talán legfontosabb módszertani eredménye a mikrotörténeti megközelítés és a mikrotörténeti elbeszélés megteremtése. A léptékváltást és a műfajteremtést megkülönböztetem, de egyben szétválaszthatatlannak tartom. Szakály Ferenc tanulmányai - jóllehet ezt a szerző nem hangsúlyozza - egy megközelítési mód és egy műfaj lehetőségét is bizonyítják. Az olasz történetírásból elterjedve a mikrotörténet újabban programként is megfogalmazódik, de alapjaiban elsősorban egy lehetséges történeti gyakorlatként alakult ki. Teoretikus szövegei utólag fogalmazódtak meg (nem is mindig azért, hogy a gyakorlatot befolyásolják, inkább igazolást keresve). A mikrotörténet Magyarországon jó ideje jelen van. A nyolcvanas évek végén a Magvető Kiadónál Klaniczay Gábor által szerkesztett könyvsorozat neve célkitűzésként fogalmazta meg, az Aetas közeljövőben megjelenő összeállítása pedig Jacques Revel kisebb tanulmánya mellett Szijártó István átfogó ismertetésre törekvő írását fogja közreadni. Ezek alapján a mikrotörténet egyik lehetséges felfogása a léptékváltással (makro-mikro) kialakult új történeti dimenzió megteremtése. Ennek előnyeire jó példát mutatnak Szakály Ferenc tanulmányai. Ő is gyakorlatként valósítja meg ezt a történeti megközelítést, amelyik egy-egy személy, esemény, település részletes és aprólékos bemutatásával nem elsősorban egy példát, helyi típust illusztrál, hanem a kor szellemi, gazdasági és társadalmi fejlődésének mechanizmusait vizsgálja. Trombitás Jánosról készített tanulmánya jól mutatja ezt. Szakály azt a módszert követi, hogy optikája mintegy fentről közelít rá a személyre: előbb a város, aztán a család, majd maga az egyén.
A későbbi korok néha gazdagabb forrásanyagához szokott kutatót is lenyűgözi az, ahogy Szakály Ferenc képes volt feltárni és összeállítani egyetlen emberre vagy településre összegyűjtött adatait, amelyek igen különböző jellegűek és sokféle helyről kerültek elő. Az elszórt adatokból mindenkor kibontakozik egy történet is, de ami még lényegesebb, személyiségek képe és tevékenysége. Ennek segítségével pedig a XVI. századi mezővárosi kereskedő alakja, mozgástere és lehetőségei rajzolódnak ki. A nagymarosi Trombitás János nyilvánvalóan nem átlagos történeti személy, de pályája, személyisége és sorsa magába sűríti korának, társadalmi környezetének egyik lényeges és mikroszinten megragadható dimenzióját.

A mikromegközelítés lényege nem az, hogy egyes emberekre, családokra vagy csoportokra (településre) irányul, hanem a léptékváltással egy más dimenzióból vizsgálja a kérdést. Szakály Ferenc tanulmányai valóban azt érzékeltetik, milyen típusú kereskedőket teremtett a XVI. század, milyen kapcsolatrendszert működtettek stb. Ezzel a gazdaságtörténet makromegközelítését más aspektusból igyekszik igazolni.

A XVI. század újabb képét az 1960-as évektől Makkai László és Zimányi Vera az Annales iskola módszerei, időkezelése és eredményei alapján kezdte felvázolni. Szerintük Magyarország is bekapcsolódott a születőben levő európai világgazdaságba, profitálva a konjunkturális lehetőségekből és a kedvező terms of trade-ből. Ez a fellendülés, gazdagodás a legtöbb területen a parasztháború leverését követő törvények és a háborúk okozta pusztítás ellenére érezhető volt. Magyarországon azonban szinte minden területen hiányzik az a kvantifikálható, homogén forrásanyag, amelynek segítségével a század fellendülést hozó tendenciái pontosabban leírhatók. A fenti kép még ma is csak termékeny és sokat ígérő hipotézisnek tekinthető. Szakály Ferenc, elfogadva, hogy Magyarország a török háborúk viszontagságai és pusztításai ellenére az európai gazdaság részeként hasznot húz a mezőgazdasági cikkek felértékelődéséből és így részese a kedvező konjunktúrának, éppen egyedi, mikrotörténeti esettanulmányaival bizonyítani is tudja ezt egy másik, emberi dimenzióban, a kereskedők pályaképében.

A kiemelt kérdés az, hogy a XVI. században a kommercializálódás milyen mélyen hatotta át a társadalmat. A makroszemlélet az áruforgalom néhány fennmaradt statisztikájával tud érvelni, a termelés szintjét igyekszik meghatározni. Szakály Ferenc ennek egy másik oldalát, a mezővárost és a benne élő, onnan elinduló kereskedők működését vizsgálva tud érvényeset mondani.

A mikrotörténeti tanulmányok egyben azt is igazolják, hogy mennyire szükség van a források újszerű feltárására. Szakály számos ponton építeni tud a korabeli városi jegyzőkönyvek publikált regesztáira, a feltárt tömeges forrásokra (például a tokaji vámnapló). Hasonlóan pozitív színben tűnik fel az egyébként vitatható városmonográfia-műfaj is: a szegedi, makói monográfiával mintegy elvetette a magot, amely a mikrotörténetté formált tanulmányokban meghozza gyümölcsét.

Nyilvánvaló az is, hogy a történészi gyakorlat során kialakított műfaj egybeesik Szakály Ferenc érdeklődésével és személyes adottságaival a megtalált és összegyűjthető anyag megformálásában.

A kötet szemléleti, módszertani újdonságainak elemzése után egyetlen tartalmi kérdést, a mezővárost, a városfejlődés problematikáját szeretném érinteni, saját felkészültségem és érdeklődésem elsősorban ennek vitatását teszi lehetővé. Szakály a bevezető és záró fejezetben kísérli meg az esettanulmányaiból következő általánosabb tanulságok levonását, illetve ezen túlmenően a városfejlődés kérdéseinek elemzését.

Szakály mezőváros-fogalma nem törekszik a magyar történetírásban a szóra rakódott jelentéseket szétválasztani. Így az oppidum-civitas szembeállítás mellett a mezőváros mint sajátos építészeti, gazdasági és társadalmi jelenség is feltűnik. Ez utóbbiban viszont az alföldi típusú város képe dominál. Szeged "mezővárosként" kezelése - ami szemléletében nem indokolatlan és talán nem is terméketlen megközelítés - ebből a felfogásból következik. Az oppidumok tömegében viszont másfajta fejlődési csírák is adva lehettek, például a dunántúli kisvárosokban. Ezek részei az oppidumok sokaságának, de talán távol esnek az "alföldi kerítetlen város" típusától. A XVI. században megsokasodnak a jelei annak, hogy a parasztság szélesebb rétegeire kiterjedő kommercializáció nyomán (Szakály szavaival a vásározó, piacozó parasztok megszaporodásával) az oppidumok egy részének polgárai intenzíven bekapcsolódnak a marhakivitelbe, a külkereskedelem más ágaiba. A kereskedő mezővárosi polgárok mellett e települések kézműipara is jelentőssé válik. Mindezek a jelek Szakály Ferenc szerint "egy autochton magyar városfejlődés" csíráiként általánosíthatók.

Alapvetően kérdéses a használt fogalomrendszer. A vállalkozás, a vállalkozó, a polgárosodás fogalmak esetében a XIX. század kutatója kérdőjeleket helyezne el. A mezővárosok halmazát Kubinyi András eredményeire támaszkodva rétegzi, rámutatva az emelkedő, nagyobb számban fiait egyetemre küldő városok csoportjára. A városhálózat kialakulásának más tényezőit is érinti, így a török veszély, majd hódoltság miatt a kereskedelmi utak áttevődését. Rámutat a mezővárosokból kiemelkedő kereskedő réteg kapcsolataira a királyi városok polgárságával, a nemességbe való beemelkedésre, de keretet alkotó bevezető és záró fejtegetéseiben még nem dolgozta ki az általa meggyőzően lefestett részelemek rendszerré összeállásának koherens modelljét. Merre mozgott az összkép? Feltehetjük, hogy a kommercializálódás és a külkereskedelmi tendenciák változása következtében új rétegek a sikeres kereskedői mezővárosokból emelkednek fel, de előbb-utóbb a városhierarchia magasabb fokán elhelyezkedő települések a töröktől függetlenül is magukhoz szívták volna ezt a réteget. Milyen háttért, tranzakciós költségeket jelentett a mezőváros és a szabad királyi város? Szakály elemzései mintha azt sugallnák, hogy a hódoltsági viszonyok között a mezőváros alkalmasabb forma volt, mint a török garnizont és balkáni muzulmán népességet is magába foglaló Szeged vagy Pécs. Felértékelődhettek a Nagymaros típusú földrajzi-politikai helyzetek. De ugyanakkor a tanulmányok hősei mégiscsak a királyi városokba lépnek tovább. Nyilvánvalóan szükség lenne a nem felemelkedő oppidumok vizsgálatára is. E kérdések nemcsak a XVI. század vonatkozásában lényegesek, hanem a hosszú távú fejlődési ív tekintetében is.

Szakály Ferenc szerint a tizenötéves háború megtörte ezt fejlődési ívet és megsemmisítette a XVI. századi sajátos városfejlődés lehetőségét. Felvethető viszont tágabb összefüggésben, hogy a XVI. század konjunktúrája által az európai periféria más tájain a török nélkül megvalósult-e egy "autochton" városiasodás, másfajta "polgárosodás". Hofer Tamás Spanyolország és Itália déli részén mutatott rá az alföldi marhatenyésztő városokhoz hasonló fejleményekre, de ezen vidékeken is több évszázadra megrekedt a mezőgazdasági város mint forma és mint társadalom.

A városfejlődés a XVIII. században újból a mezőgazdasági árucikkek összegyűjtésével és a gazdagodó termelőréteg kézműipari cikkekkel való ellátásával indult meg, azaz gazdaságilag autochton volt. A kereskedelmi technikát, a kézműipari tudást hozták magukkal örmények, zsidók, németek, csehek, morvák stb. Erre pedig akkor is szükség lehetett volna, ha fizikailag nem rombolódik le a korábbi városállomány és -hálózat. A XVI. századi Közép-Európa alkalmazkodásában lehet sikeres, de ez nem jelenti egyben azt, hogy kialakította a folyamatos megújhodásra képes gazdasági és társadalmi szerkezetét. Az utolsó négy évszázad történelme azt az interpretációt is megengedi, hogy ez máig sem valósult meg, újra meg újra szükség van a Nyugat-Európából érkező impulzusokra és formákra. Elfogadva tehát a Szakály Ferenc által megrajzolt képet a kereskedő, fellendülő mezővárosokról, annak illesztését a tágabb összefüggésekbe még részletesebben kidolgozandónak tartom, s ez még Szakály Ferencre vár.

Hasonlóképpen újra kell nyitni a Magyarország hosszú távú fejlődéséről az 1960-as években megnyitott dossziét. A XVIII. századdal foglalkozó kutató nem hagyhatja szó nélkül, hogy Szakály Ferenc az "izgalmas" XVI. századból nézve "unalmasnak" minősíti a XVIII. századot, s a mezővárost legfeljebb csak differenciáltabb kézműiparral rendelkező falunak nevezi. Közelről nézve ez a korszak is meglepő újdonságokkal szolgál, e "falvak" kereskedelmi tere is regionálisan igen tág, a gazdaságban fellelhetők jelentős szervező, vállalkozó típusú emberek. A kutatónak minden kor egyaránt izgalmas, s így a XVIII-XIX. század is, bár valóban hiányzik belőle a XVI. század török-magyar világának sokszínűsége, a kalandor és a kereskedő összefonódása. A társadalmi pozíciók talán merevebbé váltak. Az oppidumok funkciói is megváltoztak, s a piaci, a gazdasági központ mellett a közigazgatási, uradalmi központi funkciók is jelentősek. Saját kutatásaim alapján megkockáztatom azt, hogy a XVIII. század második felétől induló változások képét is megváltoztathatja a "földközeli", sőt talán "földhözragadt" mikrotörténelmi megközelítés. Szakály Ferenc és a XVI. századi történeti kutatások eredményei ehhez számos ösztönzést adhatnak.

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Diplomás asztrológustól: A nyárra való tekintettel. Horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft. a konzultáció ingyenes!Katt!    *****    Szeretted a Trónok Harcát? Ha Westeros lenyûgözött, akkor Aneliath sem okozhat csalódást - Csatlakozz! FRPG    *****    Unalmas a nyár? Szeretnél kikapcsolódni? Az írás a véredben van? Szeretnéd kiélni a vágyaidat? - CSATLAKOZZ - FRPG    *****    SZEREPJÁTÉK - Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel fûszerezett olvasztótégelyben?    *****    A te szavazatodra is szükség van, kérlek szavazz a családi napos pályázatunkra. A fõoldalról a szövegre klikkelve...!    *****    A nyárra való tekintettel óriási akciót indítok.Születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft.A konzultáció ingyenes!    *****    Ha diplomás asztrológustól szeretnél horoszkópot + 3 éves elõrejelzést,rendeld meg.Most minden megrendelés csak 2000 Ft    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    "Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések." - Vámpírnaplók FRPG    *****    Szerepjáték &#8211; Csatlakozz közénk, és részese Te is a kalandoknak - FRPG    *****    Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs. - Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs.    *****    A horoszkóp a lélek tükre, most nagyon kedvezõ nyári lehetõség, akcióra van lehetõséged, használd ki. Várlak az oldalon!    *****    BOOKISLAND - könyvajánlók, ahol a könyvek életre kelnek - BOOKISLAND    *****    Megnyitottunk. Magyarország jelenleg talán egyetlen rajongói oldala a népszerû Holnap Legendái sorozatról. Nézz be.    *****    ANELIATH - egy középkori világ - fórumos szerepjáték    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték - ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték - &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    DIGIMON DIGITAL Monsters a digimonok rád várnak, kattints látogass meg minket!!!! A legjobb a íme a világon!    *****    >> Nézz be a "THE 100" (A visszatérõk) címû sorozattal foglalkozó lapra! Információk, érdekességek, interjúk, képek! <<    *****    A horoszkóp olyan lehetõségeket mutat,amire nem is gondoltál,a konzultáció során mindenre választ kapsz teljesen ingyen!