A CIGNYOK MEGJELENSE A KZPKORI MAGYARORSZGON
Megjelent a Cignysors. A cignysg trtneti mltja s jelene c. konferenciaktetben. Pcs, 2005. 15–19. p.
A hagyomnyos trtnetrs ugyancsak hagyomnyos els krdse mindig az els megjelensre szokott vonatkozni. gy van ez a cignyok esetben is: a krds az, hogy mikor kezdıdtt meg ennek a npcsoportnak Magyarorszgra val betelepedse, azaz mikortl kezdve szmolhatunk itteni jelenltkkel?
A rgebbi trtneti munkk a megjelens idıpontjt a lehetı legkorbbra igyekeztek helyezni. A XVIII. szzadban szletett az az elkpzels, hogy II. Andrs kirlynak a szentfldi keresztes hadjratbl hazatrı csapataihoz csatlakozva rkeztek az orszgba az els cigny csoportok.1 Ezt az elkpzelst semmilyen forrsadat sem bizonytja; kialakulsnak nyilvnval oka mindssze annyi lehetett, hogy ez a keresztes hadjrat volt az els kzvetlen kapcsolat Magyarorszg s azon terlet kztt, ahol akkor felttelezhetıen mr felbukkanhattak cignyok. - Mlt szzadi elkpzels, hogy IV. Bla s Kun Lszl kirlyok uralkodsa alatt mr nemcsak laktak cignyok az orszgban, hanem az ezen uralkodk ltal viselt hborknak is rsztvevi voltak. Alapja a felttelezsnek nyilvnvalan az lehetett, hogy a cignyok npneve Skandinviban megegyezik a tatr npnvvel; eszerint pedig csakis a tatrokkal egytt rkezhettek Magyarorszgra. Az elkpzelst ltszlag forrsadatok is tmogatjk: egyrszt II. Ottokr cseh kirlynak 1260-ban a pphoz rott levelben olvashat azoknak a npeknek a felsorolsa, amelyek Bla kirly seregben Csehorszgra tmadtak, s e npek kztt a cigny is szerepel;2 msrszt Kun Lszl okleveleiben felbukkan a neugar npnv, amelynek olvasata nger, a jelentse pedig „sttebb bırszn ember”: ilyenek pedig akkor csakis a cignyok lehetettek Magyarorszgon.3 - A forrskritika azonban kimutatta, hogy Ottokr oklevelben a cigny („Gingari”, akkori olvasat szerint: Zingari) npnv a Bulgari, azaz bolgr npnv flreolvassa, a neugarok pedig nem msok, mint a nygrek, azaz a kirlyi katonai ksret kun szval megnevezett tagjai: azaz egyik npnvnek sincsen semmi kze a cignyokhoz, teht nem bizonytjk e npcsoport jelenltt az rpd-kori Magyarorszgon.
Mindezek ellenre a mai kutatk egy rsze sem mondott le arrl, hogy cignyokat talljon a XIII. szzadi, st, a X–XI. szzadi Krpt-medencben. rveik azonban kimerlnek abban, hogy a korabeli oklevelekben felbukkan csoportneveket igyekeznek kapcsolatba hozni a cignyokkal: gy pldul az izmaelitk nevt, mondvn, hogy a cignyok olyan terletekrl rkeztek, ahol az iszlm llamvalls volt; vagy a „pogny” megjellst azon az alapon, hogy vszzadokkal ksıbb Nmetalfldn a cignyokat neveztk pognyoknak (Heiden).4
Taln nemszksges bizonytani, hogy a npneveknek az effajta sszekapcsolsa semmilyen tudomnyos kvetkeztets levonsra nem alkalmas. szre kell vennnk azonban, hogy a mennl korbbi jelenlt mindenron val bizonytsnak a knyszere kapcsolatba hozhat azzal a Kzp-Eurpra jellemzı tvhittel, hogy egy npnek vagy npcsoportnak a korai (mennl korbbi) megjelens valamilyen klnleges elıjogokat biztost.
A forrsokban szegny korszakok trtnetnek kutatsban klnleges szerepet szokott kapni a nyelvtudomny: gy van ez a mi esetnkben is. A mlt szzadban figyelt fel a kutats arra a tnyre, hogy a XIV. szzadtl kezdve egyre gyakrabban bukkannak fel a forrsokban az olyan hely- s szemlynevek, amelyek kapcsolatba hozhatk a „cigny” npnvvel. A teleplsnevek kzl a Zempln vrmegyei Cign(d) 1289-tl, a Kzp-Szolnok vrmegyei Cignyvaja 1370-tl, a Biharvrmegyei kt Cignyfalva kzl az egyik 1406-tl, a msik a XVI. szzad vgtl, a Kolozs vrmegyei Cignyfalva 1496-tl adatolhat. Ami pedig a szemlyneveket illeti: az oklevelekben 1315-tl kezdve gyakran felbukkan Cignyi csaldnv szrmazsi helyre utal, teht nem valdi szemlynv; 1378-tl kezdve azonban tucatszm tallkozhatunk elssorban a Dunntlon, de az orszg ms terletein is Cignynak olvashat megklnbztetı nevekkel, amelyek teht mr valdi szemlynevek.
Mrmost kutats egyik vonulata bizonyosnak veszi, hogy e nevek s a cigny npnv kztt tnyleges nyelvi kapcsolat, s ennek kvetkeztben trtneti kapcsolat is van; vagy ms szavakkal: a cigny npnvvel sszefggsbe hozhat teleplseken valban cignyok laktak, az ilyen jelleg szemlyneveket pedig cigny etnikumhoz tartoz szemlyek viseltek.5 Mindez trtneti szempontbl azt jelenten, hogy a XIII. szzad vgtıl, vagy legalbb a XIV. szzad elejtıl bizonythat a cignyok jelenlte Magyarorszgon.
A kutats msik vonulata6 ezzel szemben nem fogadja el felttlenl a mondott telepls- s szemlynevek, valamint a cigny npnv kztti nyelvi kapcsolatot, mgpedig azrt nem, mert az elıbbiek ms szavakbl is szrmazhatnak. A szavakat alkot hangoknak ugyanis nemcsak a szma, hanem sszekapcsoldsaiknak a lehetısge is korltozott, ennlfogva nagy a valsznsge a hasonl vagy az egyforma hangzs, de teljesen klnbzı jelents szavaknak, nem beszlve arrl, hogy a nyelv hajlamos az ilyenek trtelmezsre. A nyelvi bizonytkok teht csak akkor fogadhatk el trtneti bizonytkoknak, ha azok ms trtneti tnyeknek sem mondanak ellent, illetve, ha azokat ms trtneti tnyek is altmasztjk.
Mrpedig kzvetlen forrs nem emlt ekkor cignyokat Magyarorszgon s a legutbbi idıkig nem akadt plda arra, hogy egy teleplst teljes egszben vagy nagyobb rszben cignyok laktak volna, a Cigny szemlyneveket pedig olyan trsadalmi llapot szemlyek viseltk, akikrıl elkpzelhetetlen a cigny szrmazs (pldul birtokos nemesek, holott a ksıbbi vszzadokbl sincs egyetlen plda sem arra, hogy cigny ember nemessget szerzett volna). A nevek teht nmagukban nem bizonytjk a cignyok XV. szzad elıtti magyarorszgi jelenltt. Ez azt rvelst lnyegben el kell fogadnunk, br – mint ltni fogjuk – a dolog korntsem ilyen egyszer.
Fkppen a nyelvszeti rveknek ez az elvetse, de termszetesen a korbbi kutatsokra jellemzı, elıbb bemutatott kritiktlansg is eredmnyezte annak a legjabb irnyzatnak a ltrejttt, amely az els, 1416-bl szrmaz hiteles adatot fogadja el a cignyok Magyarorszgon val jelenltnek bizonytkaknt, s ezt a dtumot megelızıen egyltaln nem szmol az orszg terletn cignyokkal, egszen a szzad msodik felig pedig oly kicsire becsli az orszg terletre rkezk szmt, hogy gyakorlatilag figyelmen kvl hagyhatnak tli a jelenltet.7
Ez az adat egybknt Brass vros szmadsknyvbıl val s elmondja, hogy a vros vezetısge bizonyos Emaus rnak s a vele egytt utaz egyiptomiaknak alamizsnt utalt ki a pnztrbl. - Ezzel a jogosan hiperkritikusnak nevezhetı llsponttal kapcsolatban meg kell llaptanunk, hogy legfıbb hibja: rveit a hallgatsbl veszi, vagyis azrt nem fogadja el, illetve becsli kevsre a cignyok jelenltt a XIV–XV. szzadi Magyarorszgon, mert nem emltik ıket az oklevelek s egyb forrsok. Ennek az rvelsi mdszernek a slya ltalban vve is cseklyebb a tudomnyos kutatsban, s klnsen a cignyok esetben nem lehet minden mst kizrva alkalmazni, hiszen tudjuk: a kzpkorbl fennmaradt rott szvegek tlnyom tbbsge feudlis jogokat biztost oklevl – mrpedig az orszgba beszivrg cigny csoportok nem rendelkezvn ilyen jogokkal (nem voltak pldul fldbirtokaik, amelyek hatrai miatt pereskednik kellett volna a szomszdaikkal), nem is vrhat, hogy lpten-nyomon felbukkanjanak ezekben az oklevelekben.
Ha kapcsolatba kerltek krnyezetkkel, az legtbbszr valamilyen - ahogyan ma mondannk – alkalmi munka elvgzse volt: s valban, a vrosi szmadsknyvek srn szlnak is ilyesmirt tett kifizetsekrıl. Hogy ezek az utbbi adatok pedig mirt ppen a XV. szzad msodik feltıl szaporodnak meg, annak az oka szintn egyszer: korbbi szmadsknyvek nem maradtak fenn.
Mg egy elvi nehzsg jelentkezik ezzel az llsponttal szemben. gy gondoljuk, az „elsı emlts vszma” tpus adatok nem kpezhetnek les vlasztvonalat a trtneti folyamatokban, ahogyan pldul egy telepls sem csak akkortl kezdve ltezik, amikor neve elıszr bukkan fel oklevlben. Klnsen igaz a cignyokra nzve, akiknek kisebb csoportjaik akr vtizedekkel a fentebb mondott els hiteles emlts idıpontja elıtt is megjelenhettek az orszgban – csak ppen nem kerltek olyan kapcsolatba a hatsgokkal, hogy annak rsos nyoma maradt volna. Lehet, hogy elsı csoportjaik ppen olyan feltnst keltettek Magyarorszgon is, mint a nyugat-eurpai vrosokban - a hazai vrosknyvek azonban, ha egyltaln fennmaradtak ebbıl az idszakbl, mgsem szlnak rluk, mert a jegyzk clja nem az ilyesfajta esemnyeknek az utkorra val hagyomnyozsa volt.
A hallgats, a „negatv adat” teht nem felttlen bizonytk. Mindez termszetesen csak akkor lehet igaz, ha pozitv adatokkal is rendelkezik a kutats. Az albbiakban teht lssuk: vannak-e olyan jelek, amelyek alapjn komolyan fel lehet ttelezni a cignyok jelenltt az 1410-es vek elıtt Magyarorszgon?
A kzpkori Magyarorszg geopolitikai helyzete eleve felttelezi, hogy a Balkn szaki terletei felıl (ahol forrsadatokkal igazolhatan a XIV. szzadban mr jelen vannak a cignyok) Nyugat-Eurpa fel (ahol ugyancsak forrsadatok bizonysga szerint az 1410-es vektıl kezdve mr nagyon sok helyen feltnnek csoportjaik,8 ahogyan Lengyelorszgban is e szzad elejn tallkozunk az els, a cignyokra vonatkoztathat adatokkal9) vezetı tvonalak rintik terlett. Az akr a dlszlv terletekrıl, akr a romn fejedelemsgekbıl indul cigny csoportok teht sokkal nagyobb valsznsggel Magyarorszgon keresztl jutottak el Nyugat-Eurpba, mint brmilyen ms tvonalon, pldul Moldvn s Lengyelorszgon t - br termszetesen ez utbbi sem zrhat ki. A korabeli magyar viszonyok pedig ppen annyira, ha nem jobban megfeleltek a sajtos letmdot folytat cignyoknak, mint a nyugat-eurpaiak. Mivel semmi okunk nincs felttelezni, hogy a vndorls clpontjai eleve a nmet vagy a mg tvolabbi terletek voltak (egyltaln: cltudatossgot sem igen ttelezhetnk fel e vndorls esetben), ezrt igen nagy biztonsggal kijelenthetjk, hogy a Nyugat-Eurpban a XV. szzad elejn hirtelen megjelenı cignyok korbban Magyarorszgon kboroltak.
Tmogatjk-e ezt a felttelezst pozitv adatok? gy gondoljuk, igen. Ami pldul az emltett nyelvi adatokat illeti, a Cigny npnvvel kapcsolatba hozhat szemlynevek egyrtelmen arrl tanskodnak, hogy a XIV. szzad vgn Magyarorszgon az emberek mr kapcsolatba kerltek a cignyokkal. Igen sokan tudhattk ugyanis, hogy ki a cigny, s hogy milyen klsı vagy belsı tulajdonsgokkal rendelkezik, ha ezzel a ragadvnynvvel klnbztettek meg egyeseket, akiknek nem is kellett felttlenl cignyoknak lennik. A Cigny megklnbztet nevet a kzpkorban feltnen sok nemes viseli, akiknek cigny szrmazsa trsadalomtrtneti okok miatt ugyan tbb, mint ktsges – mde ppen a nemesek esetben tallkozunk az gynevezett „nem hzelg” nvadssal, azaz, hogy a megklnbztetst szolgl ragadvnynv viselıjnek nem felttlenl j tulajdonsgaira utal. Ha teht brki is viseli a kzpkorban a Cigny nevet, abbl cigny szrmazsa ugyan nem kvetkezik, az viszont igen, hogy a krnyezete jl ismerte a cignyokat, taln mindennapos kapcsolatban is volt velk. Szempontunkbl pedig mindegy, hogy cigny szrmazsra, vagy ennek a npnek az ismeretre utalnak-e a vezetknevek: mindenkppen azt bizonytjk, hogy a cignyok a XIV. szzad msodik felben mr ismertek voltak Magyarorszgon.10
Mlt szzadi szerzık emltenek egy adatot, amely erısten ezt a tnyt: eszerint Mria kirlyn az 1380-as vekben Disgyrben oklevelet adott ki cignyok szmra. Az adat azonban nem ellenırizhetı, mivel a legalaposabb kutats sem tudta megtallni a hivatkozott oklevelet, amelynek lte gy erısen ktsgbe vonhat. E kutats sorn viszont elıkerlt egy msik oklevl,11 amelyet Erzsbet kirlyn adott ki 1384. prilis 18-n Budn, s amelynek trgya egy igen furcsa eljog. A nylt levl ugyanis a kirlynnak a gimesi vrhoz tartoz Eztwerfalwa birtokba va- l jobbgyait helyezi a mondott vr vrnagynak s tiszttartjnak a joghatsga al, megtiltvn, hogy ms hatsgok tlkezzenek e jobbgyok fltt, akik „lelmk megszerzse vgett szerte az orszg vidkein dolgaikkal kborolvn” jutnak el mindenfel a teleplsekre s birtokokra, ahol olykor msok vtkei miatt is el szoktk fogni ıket. Kik lehettek vajon ezek a szerte kborl s vtkeket elkvet - olyannyira, hogy mg msok vtkeivel is ket gyanstjk - emberek? Az oklevl nem nevezi meg ket: letmdjuk lersa azonban mindenkppen a cignyokra illik. Ennek a „jobbgy” terminus sem mond ellent, hiszen vilgos, hogy e kifejezs itt egyszeren csak alattvalt jelent s nem trsadalmi llapotot kifejezı kategria.
Egy msik, ugyanazon a napon kelt oklevl taln a kivltsg httert is magyarzza. A kirlyn ugyanis ezzel az oklevllel vdelmet, illetve klnfle mentessgeket s szabadsgokat gr azok szmra, akik a Gimes vrhoz tartoz lakatlan Esztmerfalva faluban akarnak letelepedni. Nem elkpzelhetetlen teht, hogy az ottani leteleptsre kiszemeltek kztt cignyok is voltak, akik korbbi kborlsaik kzben vtkeket kvettek el, s a bntetstl val menekls rdekben a gimesi vr joghatsgt is vllaltk.
Termszetesen tudjuk, hogy ez az adat nem teljes rtk: a lehetısg azonban, hogy e szokatlan letmd csoportban taln cignyokat kell ltni, arra figyelmeztet, hogy a fldrajzi s nyelvi megfontolsokat komolyan kell vennnk, s ezek alapjn a cignyok magyarorszgi megjelenst a XIV. szzad msodik felre kell tennnk – anlkl, hogy ez a megjelens egyelıre konkrt vszmhoz lenne kapcsolhat.
1 Enessei Gyrgy: A’ tzign nemzetnek igazi eredete. Komrom, 1798. 25–26. p.
2 Heiczinger Jnos: Fejezetek a cignykrds alakulsrl. In Fejr megyei trtneti vknyv, 12. Szkesfehrvr, 1978. 172. p.
3 Enessei, 1798. 26. p.
4 Gilsenbach, Reimar: Weltchronik der Zigeuner. Teil 1: Von den Anfngen bis 1599. Studien
zur Tsiganologie und Folkloristik 10. Frankfurt am Main, 1994. 23–24, 26–28. s 30–31. p.
5 Lehoczky Tivadar: j adat czignyaink trtnethez. Szzadok, 1894. 827–828. p. Rosts-Farkas Gyrgy-Karsai Ervin: A cignyok trtnete. Budapest, 1992. 39. p.
6 Fehrti Katalin: A kzpkori cigny helynevek s szemlynevek. Nvtani rtestı, 12. sz. 1987. 5–17. p.
7 Nagy Pl: A magyarorszgi cignyok trtnete a rendi trsadalom korban. Kaposvr, 1998. 31–56. p.
8 Fraser, sir Angus: A cignyok. Budapest, 1996. 66. p.
9 Mrz, Lech: Dzieje Cyganw – Romw w Rzeczpospolitej XV–XVIII. Warszawa, 2001. 19–20. p.
10 Tth Pter: A cignyok trtnete Magyarorszgon a feudalizmus korban. In: Bevezets a magyarorszgi cignysg kultrjba. CD-ROM. Budapest, 1996.
11 Sttı Szilrd: Az Anjou-Magyarorszg alkonya. I–II. ktet. Szeged, 2003. II. ktet, 62–64. p
AJÁNLOM AZ OLDALT
