BUKSZ - Budapesti K�nyvszemle

9. �VFOLYAM, 2. SZ�M 1997. NY�R

http://epa.oszk.hu/00000/00015/00006/

TISZTELETK�R

P�ter Katalin:
A t�rsadalom egyes tagjaiban cselekszik

Szak�ly Ferenc:
Mez�v�ros �s reform�ci�
Tanulm�nyok a korai magyar polg�rosod�s k�rd�s�hez
(Humanizmus �s reform�ci�; szerkeszti: Jankovics J�zsef)

A t�rsadalom egyes tagjaiban cselekszik
P�ter Katalin

K�t okb�l fogadtam el a megh�v�st ebbe a "Tiszteletk�r"-be. El�sz�r is az�rt, mert a rovat c�m�t nem tartom ugyan szerencs�snek, de nagyra becs�l�m Szak�ly Ferencet. Ha teh�t a BUKSZ k�l�n�sen jelent�s munk�kat ilyen k�l�n�s c�m� rovatban mutat be, �m legyen. A tiszteletk�r fogalma tud�sok teljes�tm�ny�r�l sz�lva ugyanis az �n �rz�kel�sem szerint valamilyen jelent�s �vfordul�, �ltal�ban sz�let�snap hangulat�t sugallja, amikor a sz� j� vagy rossz �rtelm�ben t�nyleg tiszteletk�r�ket tesz�nk. A BUKSZ szerkeszt�i viszont nyilv�n m�sk�nt �rz�kelik, mert sem a mostani, sem - amennyire meg tudtam �llap�tani - a kor�bbi "Tiszteletk�r"-�k sem kapcsol�dtak k�l�nleges alkalmakhoz. Egyszer�en egy-egy k�nyv megjelen�se az alkalom, m�ghozz� olyan szerz�k k�nyvei�, akiknek az �let�ben k�nyvek megjelentet�se nem k�l�n�s esem�ny. Szak�lyr�l sz�lva, azt hiszem, a v�ratlan k�rd�sre � maga sem tudn� hirtelen megmondani, h�nyadik k�nyv�nek sz�l a mostani, hangs�lyozott figyelem.

M�sik okom a r�szv�telre hasonl�an szem�lyes term�szet�. Ez abb�l ad�dik, hogy Szak�ly a k�nyv�ben k�t helyen is mintegy megsz�l�tott. Az egyik megsz�l�t�s szakmai �letem egyik legnagyobb meglepet�se volt. Akkor �reztem, amikor a k�nyv utols� jegyzet�t elolvastam. Eszerint Szak�ly felh�vja a figyelmet az �n tanulm�nyk�tetemre, amit saj�t k�nyv�nek m�sodik korrekt�r�j�val egy id�ben adott ki a R�day Gy�jtem�ny, vagyis � - �rtelemszer�en - nem haszn�lhatta. Sok kollegi�lis, j� bar�ti gesztust tapasztaltam m�r, de ez k�l�n�sen j�lesett, mert nagyon nem szokv�nyos a form�ja. Az �ltal�nos, mondhatni norm�lis elj�r�s az, ha az ember egy meghat�rozott d�tummal lez�rja a szakirodalmi t�j�koz�d�st, �s az azut�n megjelen� munk�kkal - �r�s�ban legal�bbis - m�r egy�ltal�n nem t�r�dik.

A m�sik megsz�l�t�s viszont a k�nyv legelej�n �ll. Ott, a harmadik, historiogr�fiai jegyzetben sz�gezte le Szak�ly, hogy a mez�v�rosi reform�ci� fogalm�t, amit - ahogyan az el�z�ekben �rottakb�l kider�lt - Klaniczay Tibor �s Makkai L�szl� m�g 1957-ben vezetett be, �n a legut�bbi nagy �sszefoglal�sban, a "t�zk�tetes"-ben nem is haszn�ltam, nem is eml�tettem. Ez a val�s meg�llap�t�s p�ly�m legelej�t juttatta eszembe.

V�geredm�nyben, bevezet� mondand�mat z�rva azt �rhatom le, hogy a Mez�v�ros �s reform�ci� nekem szem�lyes �lm�nyeket ny�jt�, izgalmas olvasm�ny volt. Egyes meg�llap�t�saival t�k�letesen egyet�rtek, m�sokkal - ahogyan Szak�ly jelzete is jelzi - fenntart�saim vagy legal�bbis k�rd�seim vannak. Mert a mez�v�rosi reform�ci� fogalm�t nem v�letlen�l nem haszn�ltam.

T�k�letesen egyet�rtek azzal, ahogyan Szak�ly Ferenc k�nyve historiogr�fiai hely�t meghat�rozza. T�nyleg Klaniczay Tibor �s Makkai L�szl� kezdem�nyez�s�t folytatta. Nem tudom azonban, nem vette-e �szre, vagy tal�n csak nem akarta le�rni, hogy szorosabb kapcsolat f�zi Makkai�khoz a magyar lakta ter�letekre kiterjed� reform�ci� hasonl� meg�t�l�s�n�l. A meg�t�l�s hasonl�s�g�t a mez�v�rosi reform�ci� fogalomhaszn�lata pontosan kifejezi. Szak�ly maga is utal arra, miszerint Makkai �s Klaniczay annak idej�n, a ma m�r t�rt�nelmi �rtelemben is t�voli m�ltban, 1957-ben Horv�th J�nos n�zeteivel �llt szemben, aki a reform�ci�t a patr�nusok vall�sv�ltoztat�sa szerinti rendszerbe helyezte bele. Horv�th J�nos a patr�nusi reform�ci� fogalm�val nem �lt, b�r tehette volna.

Ez a patr�nusi reform�ci� az, amit a cuius regio eius religio elv�t hangs�lyoz� t�rt�net�r�s m�g ma is �br�zol. Vagyis azt �ll�tja, hogy a hit�j�t�sban a birtokok n�pe a f�ldesurak vall�s�t k�vette. Makkai�k ezzel szemben nem �rt�k ugyan le, de a mez�v�rosi reform�ci� fogalm�nak haszn�lat�val a mez�v�rosok hit�j�t�sbeli kezdem�nyez� szerep�t vagy a f�ldesurakat er�sen befoly�sol� hat�s�t �rz�keltett�k. Ilyen �rtelemben, mivel a n�gy �vtizeddel ezel�tt megfogalmaz�dott n�zetk�l�nbs�get a t�rt�net�r�s m�ig fenntartotta, Szak�ly Makkai�khoz csatlakozott. Igaz, a n�zetk�l�nbs�g r�ges-r�gi eredet�t val�sz�n�leg m�r sokan elfelejtett�k, �s Makkai, valamint Klaniczay felfog�s�t az�ta legal�bb annyian maguk�v� tett�k, mint amennyien Horv�th J�nos hagyom�nyos felfog�s�t vallj�k.

A mez�v�rosi reform�ci� fogalm�nak megjelen�se azonban annak idej�n l�nyeges szeml�leti v�ltoz�st hozott, �j �rtelmez�st adott a hit�j�t�s tartalm�nak Magyarorsz�gon. Ha �gy tetszik, historiogr�fiai fordulat volt. Makkai�k el�tt a reform�ci� a reform�torok m�k�d�s�t jelentette, a magyarorsz�gi reform�ci� t�rt�nete az itteni reform�torok szellemi �s emberi kapcsolatt�rt�nete volt, �k a reform�ci� hat�sa nyom�n vagy vele p�rhuzamosan alakul� t�rsadalmi cselekv�sre terelt�k a figyelmet. Makkai �s Klaniczay szeml�lete szerint a reform�ci�t a t�rsadalom vagy a t�rsadalom egy r�sze val�s�totta meg. Nagyon leegyszer�s�tve a dolgot, ez a cselekv�s volt szerint�k a reform�ci�. Gondolom, az ortodox marxizmus lazul�s�nak k�sz�nhet�en fejthett�k ki, �ppen 1957-ben megjelent munk�kban, ezt a weberi�nus �rtelmez�st. Egy�ttal megtal�lt�k a m�dj�t, hogy a magyarorsz�gi hit�j�t�st az egyetemes t�rt�nelem kontextus�ban mutass�k be.

Az az �rz�sem, hogy Szak�ly most valami hasonl�t csin�lt. Nem a mez�v�rosi reform�ci� fogalm�nak haszn�lat�ra gondolok; a mostani historiogr�fiai helyzetben fogalmaknak m�r nincs vagy �ppen nincs �zenet�k. Arr�l van sz� ink�bb, hogy Szak�ly, �gy, ahogyan annak idej�n Makkai�k, megtal�lta a magyarorsz�gi reform�ci� bemutat�s�nak a nemzetk�zi historiogr�fi�ban jelenleg �rthet� m�dj�t. A Mez�v�ros �s reform�ci� k�tet tanulm�nyai m�dszer�ket �s eredm�ny�ket tekintve azt ny�jtj�k, amit - a mi�nkt�l nagyon elt�r� forr�sadotts�gok alapj�n - a nemzetk�zi tudom�nyoss�g jelenleg megk�v�n.

Manaps�g ugyanis, a t�rt�nelmi iskol�k teljes tekint�lyvesztetts�ge idej�n, mindenki a konkr�t t�nyeket, a t�rsadalmi cselekv�s megnyilv�nul�si m�djait kutatja, �s azon vitatkozik, van-e a reform�ci�nak t�rsadalomt�rt�nete. K�l�nb�z� term�szet� anyak�nyvek alapj�n vizsg�lj�k p�ld�ul, a reform�ci� nyom�n hogyan n�tt a nem r�mai katolikus m�don h�zasul�, gyermek�ket kereszteltet� vagy hozz�tartoz�ikat temet� emberek ar�nya egy-egy telep�l�s k�z�ss�g�n bel�l. Vagy �ppen arr�l k�sz�tenek t�bl�zatokat, milyen v�ltoz�sokat hozott a hit�j�t�s az egyetemek k�l�nb�z� karaira beiratkoz�k ar�ny�ban.

Ilyesmir�l �s m�g sok hasonl� probl�m�r�l n�lunk nincsenek adatok. Ezt a t�nyt mindannyian ismerj�k, �s mindenki, akit a reform�ci� kutat�s�ban a h�tr�nyos forr�stani helyzet zavar, k�zvetett megold�sokkal k�s�rletezik. Ide sorolhat� az iskolat�rt�net, az olvasm�nyt�rt�net, a magyarorsz�giak peregrin�ci�j�nak tanulm�nyoz�sa, �jabban az egyetemre kijutottak patr�nusait vizsg�l� kutat�s, minden, ami t�rsadalmi cselekv�sre utal� t�nyeket kutat.

Szak�ly most azt �ll�tja, mert Mez�v�ros �s reform�ci� c�mmel ilyen tanulm�nyokat k�z�l, hogy egy-egy szem�ly cselekedeteiben tudja a t�rsadalmi cselekv�st rekonstru�lni. A tanulm�nyok brili�nsak, �ri�si forr�sanyagot mozgatnak, apr�l�kos filol�giai elemz�sekre �p�lnek, de kev�s utal ak�r csak valamelyik alc�m�ben is a hit�j�t�sra. A Szegedi Kis Istv�nr�l �s Skaricza M�t�r�l vagy a Nagymarosr�l mint az antitrinitarizmus egyik b�sty�j�r�l sz�l� tanulm�nyn�l nem is volt gondom. A t�bbi azonban els� olvas�sra elgondolkoztatott. Ugyan mi�rt kell a k�t Schreiber Farkasr�l vagy a keresked�b�l lett hajd�, T�th Mih�lyr�l �s a t�bbiekr�l a reform�ci� �sszef�gg�s�ben �rni? Mi�rt kell a reform�ci�t az � �let�kkel bemutatni?

T�preng�seim eredm�nyeit �rtam le, amikor Szak�ly historiogr�fiai hely�t a fiatal Makkai �s a m�g fiatalabb Klaniczay mellett hat�roztam meg. �hozz�juk hasonl� m�don Szak�ly e tanulm�nyokkal r�szint a reform�ci� fogalm�nak tartalm�t t�g�totta ki, r�szint pedig a magyarorsz�gi rossz forr�sadotts�gokhoz alkalmazkodva adott az egyetemes t�rt�nelemben �rt�kelhet� k�pet a magyarorsz�gi hit�j�t�sr�l. Ezen val�sz�n�leg lesznek vit�k, tal�n ennek a "Tiszteletk�r"-nek sem minden r�sztvev�je �rt egyet velem. Olyan bizonytalan tartalm� fogalmakn�l azonban, mint a reform�ci�, a n�zetelt�r�sek term�szetesek.

Ilyen term�szetes n�zetelt�r�s az is, hogy Szak�ly �s m�sok gyakorlat�val szemben a mez�v�rosi reform�ci� fogalm�t �n nem haszn�ltam. Tudatosan nem alkalmaztam, mert v�rosiasod�sra, polg�rosod�sra utal, nekem viszont p�ly�m legelej�n szakmailag megr�z� �lm�nyem volt a mez�v�rosokkal. Akkoriban futott fel, tal�n Sz�cs Jen� V�rosok �s k�zm�vess�g a XV. sz�zadi Magyarorsz�gon c�m� kit�n� k�nyve nyom�n a mez�v�rosok kutat�sa. �n mindenesetre az�rt d�nt�ttem n�h�ny �vvel a k�nyv megjelen�se ut�n amellett, hogy a kora �jkori mez�v�rosok kult�r�j�val k�v�nok foglalkozni, mert Sz�cs k�nyv�ben m�g az egyetemen valami olyasmit olvastam, miszerint a XV. sz�zadot k�vet�en a magyarorsz�gi v�rosiasod�s a mez�v�rosokba szorult, �s azt hittem, az oppidumokban ragyog� polg�rias m�velts�get fogok tal�lni.

Lelkesen vetettem magam a s�rospataki forr�sokra. Majd meglep�dve �llap�tottam meg, hogy Patak nem v�ros, aminek a leveg�je - ahogyan az egyetemen tanultam - felszabad�t, hanem a f�ldesurak akarat�t�l f�gg benne minden. Tapasztalatlan voltam term�szetesen, �s a t�rt�nettudom�ny n�anszaiban t�j�kozatlan, de m�ig sem tudtam magam t�ltenni azon a d�bbenetszer� felismer�sen, miszerint a mez�v�rosok legf�bb jellemz�je a f�ldes�ri hatalom.

Az�ta sokat kutattam, m�gis valahogyan emiatt a felismer�s miatt nem haszn�ltam a mez�v�rosi reform�ci� fogalm�t. De hozz�teszem, nem haszn�ltam a v�rosi reform�ci� vagy a falusi reform�ci� fogalm�t sem. Kutat�si tapasztalataim arr�l gy�ztek meg, hogy a reform�ci� megjelen�s�nek k�r�lm�nyei nem tipiz�lhat�k. Nem is l�ttam �rtelm�t annak, hogy a magyarorsz�gi telep�l�sterminol�gia bizonytalans�ga mellett telep�l�sform�ci�hoz k�ssek egy rendk�v�l bonyolult, s�t tulajdonk�ppen tiszt�zatlan fogalmat. Tudom term�szetesen, hogy a telep�l�sforma megnevez�se a kutat�k sz�nd�ka szerint egyben a telep�l�sen �l�k t�rsadalmi st�tus�ra utal, �s az oppidum fogalm�t - a v�lem�nyeket most nagyon leegyszer�s�tve - a v�ros jelent�s�hez igyekeznek k�zel�teni. Jellemz�nek tartom ilyen szempontb�l a parasztpolg�r meghat�roz�st. Nem vagyok azonban meggy�z�dve arr�l, hogy parasztpolg�rnak nevezett egzisztenci�k egy�rtelm�en faluk�nt meghat�rozand� telep�l�seken ne alakulhattak volna ki.

Mindez nagyon bonyolult. Az eny�mn�l l�nyegesen alaposabb gazdas�gt�rt�neti t�j�kozotts�got k�v�n. Itt csak azt k�v�nom lesz�gezni, hogy Szak�ly k�nyve is k�telyeket hagyott bennem. Nem gy�z�tt meg f�szerepl�i jellegzetesen mez�v�rosi l�nyeg�r�l. Igaz, hogy valamennyien mez�v�rosokb�l indultak, de mire az itt ismertetett brili�ns tanulm�nyok f�kusz�ba ker�ltek, a pr�dik�torok kiv�tel�vel nemesek vagy kir�lyi v�rosi polg�rok lettek, illetve T�th Mih�ly a hajd�k szabad vil�g�ba cs�szott. E tekintetben nem volt k�l�nbs�g a t�r�k miatt saj�tos st�tus� mez�v�rosokb�l indul�k �s a t�bbiek k�z�tt. Mindannyian elj�ttek a mez�v�rosokb�l, m�sk�nt fogalmazva, kib�jtak a f�ldes�ri hatalom al�l. M�sodsorban - Szak�ly maga is jelzi -, �k k�l�n�sen j� forr�sadotts�gok miatt megfoghat� alakok, de ak�r sokan is lehettek m�g hozz�juk hasonl�k.

Ezzel, a forr�s�gy bekapcsol�s�val a k�rd�sek sora ny�lik meg. Mert Szak�ly mez�v�rosi anyagot n�zett, teh�t mez�v�rosokban tal�lt a kereskedelemben, a k�z�letben �s az egyh�zi �gyekben tev�keny, a k�rnyezet�kre k�l�n�sen �rz�keny embereket. De mi lett volna, ha m�sutt keres? Sopronban p�ld�ul vagy Kass�n nem tal�lt volna hasonl� alakokat? Vagy nem �lhettek ugyanilyenek falvakban?

 V�geredm�nyben Szak�ly nem gy�z�tt meg arr�l, hogy f�szerepl�in�l a mez�v�rosi eredet a meghat�roz�. Szerintem olyan embereket �rt le, akiknek alkati tulajdons�gaib�l fakadt az, hogy az esem�nyek k�z�ppontj�ba ker�ljenek. Ilyen szem�lyis�gek cselekedeteiben m�k�dik a t�rsadalom. Amikor az ker�l a t�rt�nelem napirendj�re, az � cselekedeteikben val�sul meg a reform�ci� a mez�v�rosokban, de a v�rosokban, a falvakban is, minden�tt.

A reform�ci�nak a szem�lyis�g �s a t�rsadalom fel�l t�rt�n� megk�zel�t�s�ben teh�t v�geredm�nyben egyet�rt�nk Szak�ly Ferenccel. Itt vissza�rtem m�ltat�som elej�re, �gyhogy v�g�l m�giscsak futottam egy tiszteletk�rt.

( Igaz, ezt a tiszteletk�rt P�ter J�nos volt ref. p�sp�k majd k�l�gyminiszter t�rt�n�sz le�nya irta)