//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- BUKSZ-1997 TISZTELETKÖR Szakály Ferenc
Mezőváros és reformáció 5. Péter Katalin

 

 

BUKSZ - Budapesti Könyvszemle

 

9. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1997. NYÁR

http://epa.oszk.hu/00000/00015/00006/

 

TISZTELETKÖR

Péter Katalin:
A társadalom egyes tagjaiban cselekszik

 

Szakály Ferenc:
Mezőváros és reformáció
Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez
(Humanizmus és reformáció; szerkeszti: Jankovics József)

 

A társadalom egyes tagjaiban cselekszik
Péter Katalin

Két okból fogadtam el a meghívást ebbe a "Tiszteletkör"-be. Először is azért, mert a rovat címét nem tartom ugyan szerencsésnek, de nagyra becsülöm Szakály Ferencet. Ha tehát a BUKSZ különösen jelentős munkákat ilyen különös című rovatban mutat be, ám legyen. A tiszteletkör fogalma tudósok teljesítményéről szólva ugyanis az én érzékelésem szerint valamilyen jelentős évforduló, általában születésnap hangulatát sugallja, amikor a szó jó vagy rossz értelmében tényleg tiszteletköröket teszünk. A BUKSZ szerkesztői viszont nyilván másként érzékelik, mert sem a mostani, sem - amennyire meg tudtam állapítani - a korábbi "Tiszteletkör"-ök sem kapcsolódtak különleges alkalmakhoz. Egyszerűen egy-egy könyv megjelenése az alkalom, méghozzá olyan szerzők könyveié, akiknek az életében könyvek megjelentetése nem különös esemény. Szakályról szólva, azt hiszem, a váratlan kérdésre ő maga sem tudná hirtelen megmondani, hányadik könyvének szól a mostani, hangsúlyozott figyelem.

Másik okom a részvételre hasonlóan személyes természetű. Ez abból adódik, hogy Szakály a könyvében két helyen is mintegy megszólított. Az egyik megszólítás szakmai életem egyik legnagyobb meglepetése volt. Akkor éreztem, amikor a könyv utolsó jegyzetét elolvastam. Eszerint Szakály felhívja a figyelmet az én tanulmánykötetemre, amit saját könyvének második korrektúrájával egy időben adott ki a Ráday Gyűjtemény, vagyis ő - értelemszerűen - nem használhatta. Sok kollegiális, jó baráti gesztust tapasztaltam már, de ez különösen jólesett, mert nagyon nem szokványos a formája. Az általános, mondhatni normális eljárás az, ha az ember egy meghatározott dátummal lezárja a szakirodalmi tájékozódást, és az azután megjelenő munkákkal - írásában legalábbis - már egyáltalán nem törődik.

A másik megszólítás viszont a könyv legelején áll. Ott, a harmadik, historiográfiai jegyzetben szögezte le Szakály, hogy a mezővárosi reformáció fogalmát, amit - ahogyan az előzőekben írottakból kiderült - Klaniczay Tibor és Makkai László még 1957-ben vezetett be, én a legutóbbi nagy összefoglalásban, a "tízkötetes"-ben nem is használtam, nem is említettem. Ez a valós megállapítás pályám legelejét juttatta eszembe.

Végeredményben, bevezető mondandómat zárva azt írhatom le, hogy a Mezőváros és reformáció nekem személyes élményeket nyújtó, izgalmas olvasmány volt. Egyes megállapításaival tökéletesen egyetértek, másokkal - ahogyan Szakály jelzete is jelzi - fenntartásaim vagy legalábbis kérdéseim vannak. Mert a mezővárosi reformáció fogalmát nem véletlenül nem használtam.

Tökéletesen egyetértek azzal, ahogyan Szakály Ferenc könyve historiográfiai helyét meghatározza. Tényleg Klaniczay Tibor és Makkai László kezdeményezését folytatta. Nem tudom azonban, nem vette-e észre, vagy talán csak nem akarta leírni, hogy szorosabb kapcsolat fűzi Makkaiékhoz a magyar lakta területekre kiterjedő reformáció hasonló megítélésénél. A megítélés hasonlóságát a mezővárosi reformáció fogalomhasználata pontosan kifejezi. Szakály maga is utal arra, miszerint Makkai és Klaniczay annak idején, a ma már történelmi értelemben is távoli múltban, 1957-ben Horváth János nézeteivel állt szemben, aki a reformációt a patrónusok vallásváltoztatása szerinti rendszerbe helyezte bele. Horváth János a patrónusi reformáció fogalmával nem élt, bár tehette volna.

Ez a patrónusi reformáció az, amit a cuius regio eius religio elvét hangsúlyozó történetírás még ma is ábrázol. Vagyis azt állítja, hogy a hitújításban a birtokok népe a földesurak vallását követte. Makkaiék ezzel szemben nem írták ugyan le, de a mezővárosi reformáció fogalmának használatával a mezővárosok hitújításbeli kezdeményező szerepét vagy a földesurakat erősen befolyásoló hatását érzékeltették. Ilyen értelemben, mivel a négy évtizeddel ezelőtt megfogalmazódott nézetkülönbséget a történetírás máig fenntartotta, Szakály Makkaiékhoz csatlakozott. Igaz, a nézetkülönbség réges-régi eredetét valószínűleg már sokan elfelejtették, és Makkai, valamint Klaniczay felfogását azóta legalább annyian magukévá tették, mint amennyien Horváth János hagyományos felfogását vallják.

A mezővárosi reformáció fogalmának megjelenése azonban annak idején lényeges szemléleti változást hozott, új értelmezést adott a hitújítás tartalmának Magyarországon. Ha úgy tetszik, historiográfiai fordulat volt. Makkaiék előtt a reformáció a reformátorok működését jelentette, a magyarországi reformáció története az itteni reformátorok szellemi és emberi kapcsolattörténete volt, ők a reformáció hatása nyomán vagy vele párhuzamosan alakuló társadalmi cselekvésre terelték a figyelmet. Makkai és Klaniczay szemlélete szerint a reformációt a társadalom vagy a társadalom egy része valósította meg. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, ez a cselekvés volt szerintük a reformáció. Gondolom, az ortodox marxizmus lazulásának köszönhetően fejthették ki, éppen 1957-ben megjelent munkákban, ezt a weberiánus értelmezést. Egyúttal megtalálták a módját, hogy a magyarországi hitújítást az egyetemes történelem kontextusában mutassák be.

Az az érzésem, hogy Szakály most valami hasonlót csinált. Nem a mezővárosi reformáció fogalmának használatára gondolok; a mostani historiográfiai helyzetben fogalmaknak már nincs vagy éppen nincs üzenetük. Arról van szó inkább, hogy Szakály, úgy, ahogyan annak idején Makkaiék, megtalálta a magyarországi reformáció bemutatásának a nemzetközi historiográfiában jelenleg érthető módját. A Mezőváros és reformáció kötet tanulmányai módszerüket és eredményüket tekintve azt nyújtják, amit - a miénktől nagyon eltérő forrásadottságok alapján - a nemzetközi tudományosság jelenleg megkíván.

Manapság ugyanis, a történelmi iskolák teljes tekintélyvesztettsége idején, mindenki a konkrét tényeket, a társadalmi cselekvés megnyilvánulási módjait kutatja, és azon vitatkozik, van-e a reformációnak társadalomtörténete. Különböző természetű anyakönyvek alapján vizsgálják például, a reformáció nyomán hogyan nőtt a nem római katolikus módon házasuló, gyermeküket kereszteltető vagy hozzátartozóikat temető emberek aránya egy-egy település közösségén belül. Vagy éppen arról készítenek táblázatokat, milyen változásokat hozott a hitújítás az egyetemek különböző karaira beiratkozók arányában.

Ilyesmiről és még sok hasonló problémáról nálunk nincsenek adatok. Ezt a tényt mindannyian ismerjük, és mindenki, akit a reformáció kutatásában a hátrányos forrástani helyzet zavar, közvetett megoldásokkal kísérletezik. Ide sorolható az iskolatörténet, az olvasmánytörténet, a magyarországiak peregrinációjának tanulmányozása, újabban az egyetemre kijutottak patrónusait vizsgáló kutatás, minden, ami társadalmi cselekvésre utaló tényeket kutat.

Szakály most azt állítja, mert Mezőváros és reformáció címmel ilyen tanulmányokat közöl, hogy egy-egy személy cselekedeteiben tudja a társadalmi cselekvést rekonstruálni. A tanulmányok briliánsak, óriási forrásanyagot mozgatnak, aprólékos filológiai elemzésekre épülnek, de kevés utal akár csak valamelyik alcímében is a hitújításra. A Szegedi Kis Istvánról és Skaricza Mátéról vagy a Nagymarosról mint az antitrinitarizmus egyik bástyájáról szóló tanulmánynál nem is volt gondom. A többi azonban első olvasásra elgondolkoztatott. Ugyan miért kell a két Schreiber Farkasról vagy a kereskedőből lett hajdú, Tóth Mihályról és a többiekről a reformáció összefüggésében írni? Miért kell a reformációt az ő életükkel bemutatni?

Töprengéseim eredményeit írtam le, amikor Szakály historiográfiai helyét a fiatal Makkai és a még fiatalabb Klaniczay mellett határoztam meg. Őhozzájuk hasonló módon Szakály e tanulmányokkal részint a reformáció fogalmának tartalmát tágította ki, részint pedig a magyarországi rossz forrásadottságokhoz alkalmazkodva adott az egyetemes történelemben értékelhető képet a magyarországi hitújításról. Ezen valószínűleg lesznek viták, talán ennek a "Tiszteletkör"-nek sem minden résztvevője ért egyet velem. Olyan bizonytalan tartalmú fogalmaknál azonban, mint a reformáció, a nézeteltérések természetesek.

Ilyen természetes nézeteltérés az is, hogy Szakály és mások gyakorlatával szemben a mezővárosi reformáció fogalmát én nem használtam. Tudatosan nem alkalmaztam, mert városiasodásra, polgárosodásra utal, nekem viszont pályám legelején szakmailag megrázó élményem volt a mezővárosokkal. Akkoriban futott fel, talán Szűcs Jenő Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon című kitűnő könyve nyomán a mezővárosok kutatása. Én mindenesetre azért döntöttem néhány évvel a könyv megjelenése után amellett, hogy a kora újkori mezővárosok kultúrájával kívánok foglalkozni, mert Szűcs könyvében még az egyetemen valami olyasmit olvastam, miszerint a XV. századot követően a magyarországi városiasodás a mezővárosokba szorult, és azt hittem, az oppidumokban ragyogó polgárias műveltséget fogok találni.

Lelkesen vetettem magam a sárospataki forrásokra. Majd meglepődve állapítottam meg, hogy Patak nem város, aminek a levegője - ahogyan az egyetemen tanultam - felszabadít, hanem a földesurak akaratától függ benne minden. Tapasztalatlan voltam természetesen, és a történettudomány nüanszaiban tájékozatlan, de máig sem tudtam magam túltenni azon a döbbenetszerű felismerésen, miszerint a mezővárosok legfőbb jellemzője a földesúri hatalom.

Azóta sokat kutattam, mégis valahogyan emiatt a felismerés miatt nem használtam a mezővárosi reformáció fogalmát. De hozzáteszem, nem használtam a városi reformáció vagy a falusi reformáció fogalmát sem. Kutatási tapasztalataim arról győztek meg, hogy a reformáció megjelenésének körülményei nem tipizálhatók. Nem is láttam értelmét annak, hogy a magyarországi településterminológia bizonytalansága mellett településformációhoz kössek egy rendkívül bonyolult, sőt tulajdonképpen tisztázatlan fogalmat. Tudom természetesen, hogy a településforma megnevezése a kutatók szándéka szerint egyben a településen élők társadalmi státusára utal, és az oppidum fogalmát - a véleményeket most nagyon leegyszerűsítve - a város jelentéséhez igyekeznek közelíteni. Jellemzőnek tartom ilyen szempontból a parasztpolgár meghatározást. Nem vagyok azonban meggyőződve arról, hogy parasztpolgárnak nevezett egzisztenciák egyértelműen faluként meghatározandó településeken ne alakulhattak volna ki.

Mindez nagyon bonyolult. Az enyémnél lényegesen alaposabb gazdaságtörténeti tájékozottságot kíván. Itt csak azt kívánom leszögezni, hogy Szakály könyve is kételyeket hagyott bennem. Nem győzött meg főszereplői jellegzetesen mezővárosi lényegéről. Igaz, hogy valamennyien mezővárosokból indultak, de mire az itt ismertetett briliáns tanulmányok fókuszába kerültek, a prédikátorok kivételével nemesek vagy királyi városi polgárok lettek, illetve Tóth Mihály a hajdúk szabad világába csúszott. E tekintetben nem volt különbség a török miatt sajátos státusú mezővárosokból indulók és a többiek között. Mindannyian eljöttek a mezővárosokból, másként fogalmazva, kibújtak a földesúri hatalom alól. Másodsorban - Szakály maga is jelzi -, ők különösen jó forrásadottságok miatt megfogható alakok, de akár sokan is lehettek még hozzájuk hasonlók.

Ezzel, a forrásügy bekapcsolásával a kérdések sora nyílik meg. Mert Szakály mezővárosi anyagot nézett, tehát mezővárosokban talált a kereskedelemben, a közéletben és az egyházi ügyekben tevékeny, a környezetükre különösen érzékeny embereket. De mi lett volna, ha másutt keres? Sopronban például vagy Kassán nem talált volna hasonló alakokat? Vagy nem élhettek ugyanilyenek falvakban?

 Végeredményben Szakály nem győzött meg arról, hogy főszereplőinél a mezővárosi eredet a meghatározó. Szerintem olyan embereket írt le, akiknek alkati tulajdonságaiból fakadt az, hogy az események középpontjába kerüljenek. Ilyen személyiségek cselekedeteiben működik a társadalom. Amikor az kerül a történelem napirendjére, az ő cselekedeteikben valósul meg a reformáció a mezővárosokban, de a városokban, a falvakban is, mindenütt.

A reformációnak a személyiség és a társadalom felől történő megközelítésében tehát végeredményben egyetértünk Szakály Ferenccel. Itt visszaértem méltatásom elejére, úgyhogy végül mégiscsak futottam egy tiszteletkört.

( Igaz, ezt a tiszteletkört Péter János volt ref. püspök majd külügyminiszter történész leánya irta

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Diplomás asztrológustól: A nyárra való tekintettel. Horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft. a konzultáció ingyenes!Katt!    *****    Szeretted a Trónok Harcát? Ha Westeros lenyûgözött, akkor Aneliath sem okozhat csalódást - Csatlakozz! FRPG    *****    Unalmas a nyár? Szeretnél kikapcsolódni? Az írás a véredben van? Szeretnéd kiélni a vágyaidat? - CSATLAKOZZ - FRPG    *****    SZEREPJÁTÉK - Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel fûszerezett olvasztótégelyben?    *****    A te szavazatodra is szükség van, kérlek szavazz a családi napos pályázatunkra. A fõoldalról a szövegre klikkelve...!    *****    A nyárra való tekintettel óriási akciót indítok.Születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft.A konzultáció ingyenes!    *****    Ha diplomás asztrológustól szeretnél horoszkópot + 3 éves elõrejelzést,rendeld meg.Most minden megrendelés csak 2000 Ft    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    "Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések." - Vámpírnaplók FRPG    *****    Szerepjáték &#8211; Csatlakozz közénk, és részese Te is a kalandoknak - FRPG    *****    Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs. - Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs.    *****    A horoszkóp a lélek tükre, most nagyon kedvezõ nyári lehetõség, akcióra van lehetõséged, használd ki. Várlak az oldalon!    *****    BOOKISLAND - könyvajánlók, ahol a könyvek életre kelnek - BOOKISLAND    *****    Megnyitottunk. Magyarország jelenleg talán egyetlen rajongói oldala a népszerû Holnap Legendái sorozatról. Nézz be.    *****    ANELIATH - egy középkori világ - fórumos szerepjáték    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték - ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték - &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    DIGIMON DIGITAL Monsters a digimonok rád várnak, kattints látogass meg minket!!!! A legjobb a íme a világon!    *****    >> Nézz be a "THE 100" (A visszatérõk) címû sorozattal foglalkozó lapra! Információk, érdekességek, interjúk, képek! <<    *****    A horoszkóp olyan lehetõségeket mutat,amire nem is gondoltál,a konzultáció során mindenre választ kapsz teljesen ingyen!