K�lvin strassburgi sz�m�zet�se idej�n szerkesztette �s adta k�zre az els� reform�tus gy�lekezeti �nekesk�nyvet: „Aulcuns pseaulmes et cantiques mys en chant" (Strassbourg, 1539.). Ez a nyomdatechnikai szempontb�l is figyelemrem�lt� k�nyvecske, melynek egyetlen p�ld�ny�t a m�ncheni V�rosi K�nyvt�r �rzi, mind�ssze tizenkilenc zsolt�rt tartalmaz tizennyolc dallammal �s h�rom canticumot: Simeon �nek�t („Cantique de Symeon"), a T�zparancsolatot („Les dix commendemens") �s a Hiszekegy-et („Credo"), mindh�rmat saj�t dallam�val. Ezzel a kis gy�lekezeti �nekesk�nyvvel indult meg az a lelkes �s �ldott munka, mely a reform�lt evang�liumi h�v� k�z�ss�geknek lend�letes gy�lekezeti �nekekben adta ajk�ra „Szent D�vid kir�lynak �s pr�f�t�nak Sz�z�tven Solt�ri "-t. Huszonh�rom esztend�re volt sz�ks�g, m�g K�lvin �s kiv�l� munkat�rsai h�s�ges f�radoz�sainak �rett gy�m�lcsek�nt a zsolt�rok egyre b�v�l�, pr�baszer� kiad�sai ut�n v�g�l megjelenhetett az els� teljes gy�lekezeti zsolt�r-�nekgy�jtem�ny: „Les pseaumes en rime francoise par Clement Marot et The�dore de Beze" (Genf, 1562.), hogy a „genfi zsolt�rok", „hugenotta-�nekek" n�ven ismert pomp�s zsolt�rosk�nyv — Psalterium — a vil�g reform�tus evang�liumi gy�lekezeteinek dr�ga kincs�v�, a kereszty�n hymnologiai irodalomnak �r�k b�szkes�g�v� v�lj�k.

N�gysz�z esztend� �ta szolg�lj�k ezek a zsolt�rok az evang�liumi reform�tus h�v� gy�lekezeteket. Naponk�nt zend�lnek fel milli� �s milli� kegyes l�lek m�ly�r�l �s lettek ek�ppen az egy�ni �leteken �t a nemzeti kult�r�k, megszentel� er�iv�.

A mindennapos haszn�latban azonban �si sz�ps�g�k sok tekintetben megkopott: ritmusuknak eredeti l�ktet� ereje elveszett, dallamuknak saj�tos egyh�zi �ze megfakult, - �s pedig nemcsak az idegen nemzeti kult�r�k k�r�ben, hanem az otthoni francia gy�lekezetek ajk�n is. Nem arr�l van itt sz�, mintha a genfi zsolt�rok eredeti zenei k�pe az idegen sz�vegek proz�diai k�vetelm�nyei folyt�n k�nyszer�lt volna megv�ltozni, - ez k�ts�gtelen�l id�zhetett volna el� a k�l�nb�z� proz�diai ig�nyekhez alakul� ritmusm�dosul�sokat, - hanem elvil�giasodott itt-ott az �si dallam egyh�zi jellege �s elkall�dott az eredeti ritmus. A holland, a n�met, vagy a magyar egyh�zakban minden�tt egyform�n a gregori�n kor�lok cantus-planus-�ra eml�keztet� kiegyenl�tett form�ba ernyedt az eredeti n�pi-lend�let�, teh�t igazi „protest�ns kor�l" (helyesen: „protest�ns n�p�nek") an�lk�l, hogy b�rhol is ak�rmilyen k�l�n nemzeti jelleget kapott volna. A genfi zsolt�r�nekeknek teh�t olyan megroml�s�r�l besz�lhet�nk, amely a protest�ns gy�lekezeti n�p�neknek l�nyeg�vel ellentmond� zenei k�p�t eredm�nyezte.

Erre az�rt kell r�mutatnunk, mert meggy�z�d�s�nk szerint a genfi zsolt�rok �si sz�ps�g�nek megfogyatkoz�sa, elt�kozl�sa eredm�nyezte azt, hogy k�z�l�k sok m�ris elhallgatott, feled�sbe ment. A reform�ci� lelk�hez val� h�s�g elismer�srem�lt� jel�t kell I�tnunk abban, hogy egyes gy�lekezetek s ezek k�z�tt a magyarorsz�giak is csaknem a teljes sz�veg- �s dallamanyagot �rzik m�g �nekesk�nyveikben, - b�r sok zsolt�rt m�r alig haszn�lnak istentiszteleteiken, - de szinte sajn�latram�lt� t�kozl�ssal hagyj�k veszend�ben �ppen a francia (sv�jci �s franciaorsz�gi) �nekesk�nyvek ennek a p�ratlan egyh�zzenei kincsnek t�lnyom� r�sz�t: nemcsak gy�lekezeteik felejtett�k el �si zsolt�raikat, hanem �nekesk�nyveikben is ma m�r csak szeg�nyes szemelv�nyeket �riznek a gazdag k�lvini �r�ks�gb�l.

T�ves volna az a feltev�s, hogy a genfi zsolt�rok az�rt vesztett�k el jelent�s�g�ket, mert az eltelt n�gysz�z esztend� alatt zenei kult�r�nk nagyot fejl�d�tt s az ezzel egy�tt fejl�d�tt zenei ig�nyeinket ma m�r nem el�g�theti ki a r�gi id�k b�rmily kegyes, de m�gis csak elavult term�se. Ezzel az esetleges feltev�ssel szemben r� kell mutatnunk arra, hogy a 16-17. sz�zad �l� evang�liumi kegyess�ge olyan hymnologiai �r�ks�get hagyott h�tra, amelyhez a k�s�bbi sz�zadok term�se sem mennyis�gben, sem zenei �rt�kben nem hasonl�that�. Vil�gszerte ismert t�ny, hogy a n�met evang�liumi kegyess�g hymnologiai megnyilatkoz�sa annyi k�lt�i ihletet adott a zeneirodalom legkiv�l�bb mestereinek, hogy szinte el sem k�pzelhet� n�lk�le az, �jkori zenem�v�szet t�rt�neti k�pe. A genfi zsolt�rok meglep�en gazdag zenei anyaga is �ppily �r�k�rt�k� a zeneeszt�tika mai �rt�kel�se szerint is: egyh�zi biblikus fens�g, nemk�l�nben metodikai, valamint ritmikai gazdags�g tekintet�ben szinte egyed�l�ll�an p�ratlan kincsei ezek az evang�liumi �nekirodalomnak. Meg kell teh�t vallanunk �szint�n, hogy nem �si zsolt�raink avultak el, hanem sok tekintetben a mi zenei ig�nyeink szeg�nyedtek meg: - az aty�k eledele lett kem�ny a fiaknak . . .

Ez�rt l�ttam j�nak, hogy a hugenotta-zsolt�rok teljes zenei anyag�t eredeti sz�ps�g�kh�z h�ven �jra oda�ll�tsam a gy�lekezetek el�. Hadd legyenek ezek is bizony�t�kai annak, hogy K�lvin mennyi felel�ss�gtudattal munk�lkodott ezen a ter�leten is Isten orsz�g��rt. �nekesk�nyve eszt�tikai szempontb�l is felbecs�lhetetlen �rt�k, de ezenfel�l azokat az evang�liumi �s elvi k�vetelm�nyeket is kiel�g�ti, amelyeket K�lvin az evang�liumi h�v� gy�lekezeteknek lelki �p�l�s�re �s bizonys�gtev�sre sz�nt �nekeit�l vil�gos hat�rozotts�ggal megk�v�n. (l. K�lvin el�szav�t az �nekesk�nyvh�z: Genf, 1543. j�nius 10.)

* * *

Ez a Psalterium K�lvin genfi zsolt�rosk�nyv�nek az eredeti dallamanyag�t orgonak�s�rettel k�zli. Alig n�h�ny - itt felsoroland� kiv�telt�l eltekintve, szorosan tartottam magam a genfi kiad�sban v�glegesen kialakult eredeti lejegyz�shez. Nem az�rt,mintha valami dogmatikus merevs�g �ll�spontj�t �hajtan�m ezzel minden�ron hangs�lyozni, hanem az�rt, mert az �neket - mint minden m�s zenem�vet is - a forma, a dallam, a ritmus egy�ttsz�let�s�b�l ered� megbonthatatlan egys�g teszi m�alkot�ss�, az eszt�tikai sz�p hordoz�j�v�.

K�ts�gtelen, hogy ezek az �nekek, ha eredeti sz�ps�g�kben �hajtjuk �ket m�velni, bizony fegyelmezetts�get k�v�nnak az �nekl� gy�lekezett�l, - de K�lvin b�tran mert ilyen ig�nyeket t�masztani a h�vek k�z�ss�g�vel szemben, hogy „megfelel� s�llyal �s m�lt�s�ggal" Zenghessen Isten dics�s�ge. A k�lvini p�ldaad�s teh�t arra figyelmeztet, hogy �nekesk�nyveinkben ne a gy�lekezetek elszeg�nyedett �s meglankadt �nekl�s�hez sz�ll�tsuk le az ig�nyeket, hanem a gy�lekezeteket a meg�jul� �nekesk�nyvek �tj�n is igyekezz�nk felemelni a k�lvini reform�tori k�vetelm�nyekhez m�lt� sz�nvonalra.

Ha a genfi zsolt�roknak az eredeti zenei alkat�t figyelmesen vizsg�ljuk, a XVI. sz�zad egyh�zi n�p�nek�nek a jellemz� saj�ts�gai egyszerre szembet�nnek. Ezeknek a r�szletes eszt�tikai taglal�s�val ezen a helyen nem foglalkozhatunk. Sz�ks�g�t l�tjuk azonban annak, hogy r�mutassunk ezeknek az �nekeknek olyan saj�ts�gaira, amelyek a mai gy�lekezeti �nekl�s szempontj�b�l k�l�n is figyelmet �rdemelnek.

1. A hugenotta-zsolt�rok zenei alkatukat tekintve, n�p�nekek a gy�lekezeti k�z�ss�g sz�m�ra, szemben a r�mai psalmodia kor�lis (recitativ)-jelleg�vel. �ppen ez�rt zenei form�j�nak a n�pi �nekek mint�j�ra kell alakulnia: a k�z�s �nekl�sre alkalmas dallam �s ritmus a legv�ltozatosabb str�f�s-szerkezetekhez idomul� egyh�zi n�pies dal-form�ban �l. Mintaszer� p�ld�it l�tjuk itt a k�z�s �nekl�sre termett unisono-�nekeknek. Ezek a zsolt�rok egyenesen az �nekl� gy�lekezeteknek k�pess�geihez igazodnak diatonikus hangl�p�seik term�szetess�g�vel, tonalit�suk tisztas�g�val, tematik�juknak a mel�di�t egys�gbe fog� biztoss�g�val, hangterjedelm�knek (ambitus) a rendeltet�s�kt�l megszabott korl�taival, valamint m�lt�s�gteljes, komoly ritmusukkal.

T�bb zsolt�rdallam Da capo-szer� form�t kapott sz�veg�k csonka-versszak�ra val� tekintettel (II., VII., XI., XIII., XX., XXII., XXIX., XXXII. stb.).

2. A genfi zsolt�rdallamok �ltal�ban az �gynevezett egyh�zi hangsorokban sz�lettek s ez�rt az �l� hit erej�t a gy�lekezet m�lt�s�g�nak megfelel� f�rfias komolys�ggal zengik. Az egyh�zi hangnemek nem csup�n bizonyos archaikus sz�nt adnak, a zsolt�rdallamoknak, hanem a modern dur �s moll mel�diat�pusokon fel�l a k�l�nb�z� m�dusok (I-VIII.) nagy v�ltozatoss�got biztos�tanak a dallamk�pz�sben. A m�dusoknak. ezt a dallamk�pz� gazdags�g�t hanyagolta el az �jkori sz�zadok zenei gyakorlata, m�g a leg�jabb zeneeszt�tika ism�t megbecs�li benn�k azt a sug�rz� �ser�t, melynek a "let�nt sz�zadok mel�di�i nemes sz�npomp�jukat k�sz�nhetik.

A Psalterium h�s�gesen figyelmeztet azokra a m�dusokra, ramelyekben a zsolt�rdallamok sz�lettek:

 Modus I. = d�r,

Modus II. = hypod�r,

Modus III. = frig,

Modus IV. = hypofrig,

Modus V. = lyd,

Modus VI. = hypolyd,

Modus VII. = mixolyd,

Modus VIII. = hypomixolyd.

3. Ritmus tekintet�ben jellemzi a zsolt�rokat, hogy:

a) polymetrikusak, mint �ltal�ban a 16-17. sz�zad �nekei. Ez a von�suk a str�fikus sz�veghez val� alkalmazkod�sukat is megk�nny�ti, mivel a hangs�lyok elrendez�s�ben bizonyos szabads�got enged a, sz�vegnek sokszor str�f�nk�nt v�ltoz� k�vetelm�nyei szerint. Isometrikus, szab�lyos �temekbe szed�s�k eredeti l�nyeg�k-, kel ellenkezn�k: megt�rn�k a dallamok szabad sz�rnyal�s�t, g�piess�, �lettelenn� tenn�k a ritmust. A Psalterium metrumai itt els�sorban a zenei �rtelmez�s eszk�zei;

 A synkop�s sorkezd�s kiegyenl�t�s�re pedig a F�ggel�k-ben k�zl�m a XLVII. zsolt�r m�dos�tott ritmusform�j�t.

A fel�t�sszer� sorkezd�sek sem olyan term�szet�ek ezekben a genfi dallamokban, mint a zeneirodalom saj�tos �temel�z�i (Auftaktjai). Ezek itt sz�veg�k ig�nyei szerint ak�r hangs�lyos csonka-�temtagg� is megny�jthatok (pl. a IX. zsolt�r 4. sor�ban). Ugyanilyen adotts�gukn�l fogva a synkop�s-sorkezd�sek �s a vel�k kapcsolatos sorv�gz�d�sek is egyszer�s�thet�k a k�nnyebb megold�s kedv��rt (1. a F�ggel�k XLVII. zsolt�r�t).

A Psalterium az eredeti dallamokat instrument�lis�n, n�gysz�lam� orgona-�tiratban k�zli: mag�t az �nek-dallamot (cantus firmus) a vok�lis sz�lamk�nt k�l�n megsz�laltatand� ism�tl�d� hangjaival, a t�bbi sz�lamokat pedig orgonak�s�retk�nt �gy lejegyezve, ahogyan a gy�lekezeti �neket orgon�n helyesen j�tszani kell.

A vonalrendszerek k�z� �rt sz�mok az �temek v�ltoz�s�ra figyelmeztetnek. A temp�t mindig az �nekl� gy�lekezet nagys�ga �s az �rtelemmel v�l� �nekl�s (K�lvin) k�vetelm�nye hat�rozza meg.

Az orgona�tiratban �ltal�ban a 16-17. sz�zad zenei st�lus�t igyekszem visszaadni, - �gy t�kr�z�dik legh�vebben a genfi reform�ci� t�rt�neti lelke a harm�ni�knak a purit�n dallamokhoz m�lt� keresetlen, tiszta egyszer�s�g�ben is.

A legt�bbnyire pontosan meg nem �llap�that� dallamszerz� neve helyett azt a forr�st jel�l�m meg, ahol a dallamok v�gleges form�ja legel�sz�r megjelent (Strassburg 1539., Genf 1551. stb.)

Eg�sz munk�mban a „non clamore, sed amore" elvet tartottam szem el�tt: a gy�lekezet �nek�ben nem a k�ls� hat�sokat keress�k, hanem az Isten szeretet�b�l fakad� bels� megindul�s zengi benn�k az Ur dics�s�g�t. Nem az�rt �nekel�nk, hogy �nek�nk m�v�szi sz�ps�g�vel magunkat vagy m�sokat gy�ny�rk�dtess�nk, hanem Isten kegyelme sz�ps�g�ben val� gy�ny�rk�d�s�nknek az eredm�nye, a kifejez�se az �nekl�s�nk.

T�bb �vi tanulm�nyaim eredm�nye ez a Psalterium. Mid�n felaj�nlom Reform�tus Szentegyh�zamnak okul�sra, �p�l�sre, h�l�t adok Istennek a sok �r�m�rt, mellyel munk�mban megaj�nd�kozott.

Nagy k�sz�nettel tartozom szeretett bar�tomnak, Zal�nfy Alad�rnak, a Zenem�v�szeti F�iskola tud�s tan�r�nak, aki biztos zenei �t�leten, m�v�szi �zl�sen alapul� b�lcs tan�csaival �nzetlen�l t�mogatott s az eg�sz zenei anyagot h�s�gesen �tn�zte.

Gy�ny�r�s�ges volt a munk�m, mert egyre �jabb �s �jabb megl�t�sokkal �s tanuls�gokkal lepett meg. Ha t�bbre seg�t az �r, tov�bbi szolg�lataimban ezeknek eredm�nyeit is boldogan �ldozom oda egyed�l az � dics�s�g�re.

Budapest, 1940.                                                           �rokh�ty B�la.