//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16


 

 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Dr RÉVÉSZ IMRE: Egyháztörténelem Első
könyv. Az őskeresztyénségtől az ellenreformár-
cióig. Bp 1936
- Dr RÉVÉSZ IMRE: Egyháztörténelem Első
könyv. Az őskeresztyénségtől az ellenreformár-
cióig. Bp 1936
:

7. A középkor egyháza II. rész MÁSODIK FEJEZET A pápaság

7. A középkor egyháza II. rész MÁSODIK FEJEZET A pápaság

  2013.11.20. 09:45


II. RÉSZ
MÁSODIK FEJEZET

A pápaság

12. §. A PÁPAI HATALOM FEJLŐDÉSE A XIII. SZÁZADIG
 
 
12. §. A PÁPAI HATALOM FEJLŐDÉSE A XIII. SZÁZADIG

1. A pápai hatalom alapvetése

A római egyház tana szerint a pápaság egyidős magával a keresztyénséggel, mert maga Krisztus alapította. Jézus Krisztus ugyanis az apostolok közti főséget, a „primátust” Péterre bízta volna (aminek bizonyságául felhozzák főként Mt. 16:18, Ján. 21:15- 17, Luk. 22:32. verseit), s Péter, mint az apostolok feje, alapítója és első püspöke lett volna a római gyülekezetnek. A római püspökök ennélfogva Péter utódai volnának, s mint ilyenek, az egész egyház fői. Ezt a tant azonban az elfogulatlan bibliai és történelmi vizsgálódás nem igazolja. Az Úrnak egyáltalában nem volt szándéka, hogy egyházából világi intézményt alakítson (v. ö. Ján. 18:36) s hogy abban főhatalmat, uralmat létesítsen (v. ö. Mt. 20:25-28). Péternek mondott szavait csak erőszakosan, Jézus egész szellemével ellentétesen lehet hivataladásra, kinevezésre magyarázni. Az Úr sokkal jobban ismerte Péter gyöngeségét (v. ö. Mt. 16:21-23), semhogy egy ilyen világtörténeti feladattal és kiváltsággal akarhatta volna felruházni őt és az emberi gyarlóságnak még jobban alávetett „utódait”. Valójában az apostolok között lelki hatalomban nem volt semmi különbség. Olyan megbízást, amilyet Péternek, a többi apostolnak is adott az Úr (v. ö. Mt. 18:18, Ján. 20:22-23). Péternek némi megkülönböztetett személyes tekintélye volt ugyan, de ezt is meg kellett osztania Jánossal, a két Jakabbal, később (v. ö. Gal. 2) Pállal. Teljesen alaptalan az az állítás, hogy a római gyülekezetet Péter alapította s ő volt elsö püspöke; csak annyi áll, hogy a vértanúhalált tényleg Rómában szenvedte el Nero alatt (de sokan; komoly tudósok, még ezt is kétségbevonják). Péter életének idejében a monarchikus püspökségnek még sehol nyoma sincs.

Tagadhatatlan ellenben, hogy a római gyülekezetnek a nyugati keresztyénség életében már a legrégibb időktől kezdve fontos szerepe van. De ezt a gyülekezet helyzete és állapota maga megmagyarázza. Rómán függött ekkor az egész világ szeme. Ez volt a birodalom fővárosa, törvényt, parancsot, segítséget onnan vártak a népek. Ez a központi helyzet volt a természetes alapja az ottani keresztyén gyülekezet tekintélyének is. A provinciák keresztyénei is érdeklődtek a római keresztyének szokásai és nézetei iránt s kezdték azokat már nagyon korán példaként tekinteni. Sok szegényebb vidéki gyülekezet egyébként is le volt kötelezve a rómainak; ez ugyanis tehetősebb tagjai jóvoltából mindig sokat tudott áldozni a szegényebb atyafiak fölsegélésére. Nagyban emelte azután a római gyülekezet tekintélyét az a körülmény is, hogy a római császárok részéről ő szenvedett legelőször üldöztetést s ő látta a vértanúhalálát Péternek és Pálnak.

Ezt a tekintélyt pedig féltékenyen őrizték és növelték a gyülekezet vezetői:, később püspökei. Ezek rendszerint erőskezű  és kitűnő gyakorlati érzékkel bíró emberek voltak: igazi rómaiak, akik egyformán tudtak parancsolni és alkalmazkodni. Az a törekvésük, hogy gyülekezetük tekintélyét és „apostoli” hagyományait irányadónak ismertessék el más gyülekezetekkel is, már az I. század végétől észrevehető. Ez természetesen nem ment simán. Máshol is voltak tekintélyes, nagy gyülekezetek, hatalmas püspökök. Ezek is tisztelettel néztek ugyan az apostolok vérével öntözött Rómára, de irányító, rendelkező jogát nem akarták elismerni. Keleten a püspökök, a császári hatalomra támaszkodva, meg is tudták őrizni önállóságukat a római egyházzal s püspökségével szemben. De Nyugaton a császárság az V. század végén teljesen összeomlott. A népvándorlás zűrzavarában csak egy maradt meg a régi világból szilárdan és változatlanul: a római püspöki szék, a „Péter széke”. Ez lett most már az  egyetlen természetes központja a nyugati egyháznak és műveltségnek. Püspökei ügyes politikával aknázták ki hatalmuk növelésére ezt a kedvező helyzetet. Bölcsességük és erélyük nem egy válságos pillanatban lett megmentőjévé Róma és Itália művelt őslakosságának. Érthető, hogy a hálás keresztyén nép „atyáinak” kezdte őket tekinteni s a „pápa” nevet kizárólag rájuk ruházta. Ilyen igazi hatalmas atya-pápa volt már I. (Nagy) Leó, az V. század közepén, akinek nagy része volt abban, hogy a rettegett hun király, Attila, elvonult az „örök város” alól (452).

Nem mindenik „pápa” érhetett el ilyen sikereket. Ezekben a viharos időkben sokszor volt a pápai szék játéklabdája a barbár hódítóknak. Igazi hatalmas pápa nem is volt az ő idejükben az egy I. (Nagy) Gergelyen kívül (590-604), aki nemcsak követelte, de gyakorolta is a római püspöki széknek az egész nyugati egyházra kiterjedő hatalmát. Követelni azonban a többiek is mind követelték ezt az egyházi „primátust” . Sőt már nagyobb dologról: világuralomról is álmodoztak. A régi római császárok örököseinek kezdették magukat tekinteni. Még alantasabb eszközöktől sem riadtak vissza a nagy célok érdekében. Az efféle költött jogcímek igazolására abban az időben általános szokás volt az okmányok hamisítása. A pápák ilyen hamisított okmányokra támaszkodva, merészen hirdették, hogy ők már Nagy Konstantin óta egyenesen a római császári hatalomnak az örökösei s ezért nagyobbak bármely egyes nép és  ország uralkodójánál: egyház és papság, népek és királyok egyaránt az ő főhatalmuknak vannak alája vetve. A hamisítványokat csak a XV--XVI. századokban sikerült leleplezni.

Egyelőre nem sokra mentek ez igényeikkel. A frank királyok, akiknek politikai és katonai segítségét többször igénybe vették, megbecsülték ugyan a pápákat, még fejedelemség számba menő világi birtokokat is ajándékoztak nekik Itáliában, egyébként azonban nagyon kemény kézzel fogták s egyszerűen hűbéreseiknek tekintették őket. Így tett különösen a hatalmas Nagy Károly császár. Az ő halála után, amikor birodalma széthullott, a pápák azonnal újra fölemelték fejüket s kezdték hangoztatni igényeiket. De ezekkel a nagy igényekkel rendszerint nem állott arányban a pápák erkölcsi színvonala. Különösen a X. század folyamán rettentő erkölcsi süllyedésbe és politikai megaláztatásba került „Péter széke”.

2. A pápai hatalom fölépítése

Süllyedéséből a pápaságot a német királyok — Nagy Ottó, de főképp III. Henrik — emelték ki. Ezek a „római” császári koronát is viselték, a Nagy Károly birodalmának felújítására vágyakoztak s az egyházat és a pápaságot is e céljuk szolgálatába akarták állítani. A pápák azonban a császároktól csak az erkölcsi és politikai támogatást fogadták el, egyébként pedig folyvást függetleníteni igyekeztek magukat tőlük. Mindennél előbbrevaló volt nekik „az egyház szabadsága”. Csak az volt a baj, hogy ők ezt a szabadságot nem tudták másként elképzelni, mint csak a saját világuralmuk alakjában. Ennek érdekében szembeszálltak a német királysággal. Megkezdődött a pápaság és a császárság több évszázados nagy harca.

A harc kitörésének közvetlen indítóoka a főpapi állások betöltésének: az investiturának a kérdése volt. A német királyok Nagy Ottó óta, trónjuk megerősítésére hatalmas hűbéri birtokadományokkal láncolták magukhoz a főpapokat. Ezzel trónjuk legmegbízhatóbb támaszaivá tették őket politikai és katonai téren. Ezt azzal is biztosították, hogy az egyes püspököket, érsekeket, apáturakat ők nevezték ki. Más királyok, fejedelmek, nagy hűbérurak pedig egyenesen áruba bocsátották az egyházi állásokat s a többet fizetőnek adták oda. Ezt az eljárást nevezték (az Ap. Csel. 8:9-24. verseiben szereplő Simon Mágus után) simoniának. Így az egyházi vezető állásokba rendesen a legméltatlanabbak kerültek. Ennek következménye az egyházi élet s különösen az erkölcsiség teljes elvadulása lett. Ezen akart segíteni egy szigorú reformirány, amely a burgundiai Cluny1 szerzeteseitől indult ki 910 körül. Ez az ú. n. „cluny-i reform” eleinte csak a durva simonia ellen küzdött. Ebben még a vallásos lelkű német királyok s egyéb uralkodók is támogatták. De azután a pápák, felismerve a mozgalomban rejlő erőt, maguk álltak az élére. Ők pedig a saját hatalmi érdekeiknek megfelelően simoniának bélyegezték az investiturát is: vagyis azt, hogy egyházi állás betöltésének joga egyáltalán világi ember kezében legyen. Ők azt akarták, hogy a német s egyéb főpapoknak maradjon meg minden, a királytól kapott javadalmuk, de a kinevezésük egyedül a pápától függjön. Ez nem mást jelentett volna, mint azt, hogy egy ország leghatalmasabb hűbéresei egy külföldi uralkodónak, a pápa-királynak legyenek engedelmes szolgái s nagy vagyoni és hadi erejükkel állandóan veszélyeztessék a saját királyuk trónját. Ezért érthető, hogy a német királyok körömszakadtáig ragaszkodtak az investitura jogához; viszont a félelmes akaraterejű VII. Gergely egyszerűen eltiltotta azt. Az egyházi átok rettenetes fegyverével és a német nagyhűbéresek föllázításával sikerült mélyen megaláznia ifjú és könnyelmű ellenfelét, IV. Henrik királyt (Canossa, 1077). De győzelme tetőpontjáról hamar lesiklott: a hadi szerencse ellene fordult és számkivetésben halt meg.

3. A pápai hatalom csúcspontja

Az investitura-harcok ezután is sokáig, váltakozó szerencsével folytak, de végre is a pápaság került ki belőlük fölényes tekintéllyel és politikai hatalommal. III. Ince alatt a világhatalom teljességét élvezhette a pápaság. Ő ugyanis a politikai helyzet szerencsés alakulása következtében Európa tényleges urává és parancsolójává lett. A császárságot, az angol és az aragoniai királyságot egyszerűen pápai hűbérré süllyesztette; a francia királyságot megalázta. Ő alatta vették be Konstantinápolyt a nyugati keresztes hadak (1204) s alapították meg ott a rövidéletű keleti „latin” császárságot. Fényes lateráni közzsinatán 1215-ben jóformán az egész keresztyén világ több mint 2000 főre menő képviselete megjelent és hódolt a pápai szék előtt. Utódai sivár politikai küzdelmekben pazarolták el mindezt a nagy erőt és tekintélyt.

Hatalmuk csúcspontján a pápák már nemcsak Péter utódainak, hanem egyenesen Isten és Krisztus helytartóinak tekintik magukat. „A pápa — mondotta III. Ince — kisebb ugyan Istennél, de nagyobb, mint egy közönséges ember”. Uralmának alá van vetve nemcsak az egyetemes egyház, hanem az egész világ. A császár és a fejedelmek egyszerű hűbéresei, akiket bármikor letehet, alattvalóikat feloldozhatja a hűségesküjök alól. Az egyházi és az állami hatalom — a pápai elvek szerint — két kard (Lukács 22:38. félreértése!): az Úr mind a kettőt Péternek, tehát a (pápai) egyháznak adta. Az egyház a „lelki” kardot maga kezeli, a „világit” — visszavonásig — a fejedelmekre bízza. Az egyház és az állam viszonya tehát az, ami a napé s a holdé: az állami hatalom csak kölcsönvett fény. Ez elvek következetes érvényesítésével a nyugati egyház a XIII. században tényleg a pápa egyházává lett.

4. A pápai és a keleti egyház

Csak a végső nagy céljukat nem bírták elérni a pápák: a keleti keresztyénséget nem tudták hatalmuk alá terelni. Kelet és Nyugat egyháza közt ősi volt az ellentét. A szemlélődő görög egészen mást keresett a keresztyénségben, mint a gyakorlatias római; amaz „megistenülés” után sóvárgott, emez bűnbocsánatra vágyott. Ezért már kezdetben nehezen tudták egymást megérteni. Még nagyobb lett az ellentét, mikor a nyugati egyházban a vezetőszerep az új népeké lett, amelyeket a görög, mint barbárokat lenézett és mint erősebbeket gyűlölt. A római pápa hatalmának növekedését egyre ingerültebb féltékenységgel nézte a legtekintélyesebb keleti egyházfő, a konstantinápolyi patriarcha. Századokig húzódó csöndes ellenségeskedés lett ebből. A két egyházfél tanában, istentiszteletében és rendtartásában az idők jártával ellentétek is képződtek ki: így pl. a keletiek helytelenítették a papi nőtlenség egyetemesen kötelezővé tételét, két szín alatt adták az úrvacsorát stb. Ezek az ellentétek nem lettek volna egyeztethetetlenek, de a hatalmi versengés miatt elmérgesedtek. 1054-ben megtörtént a végleges szakítás. Helyrehozására történtek ugyan később kísérletek, de ezek máig sem vezettek általános sikerre.

l Klüni!

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942
zeneszerző, orgonaművész, orgonatervező, karnagy
79 éve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2021
33 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2021
58 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 22 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Találkozz SZEMÉLYESEN a SKAM sztárjával Budapesten!!! - Nézd magyar felirattal kedvenc SKAM sorozataid! - SKAM SKAM SKAM    *****    PIKKIN SHOP - Márkás cipõk, jó árak! - VANS, NEW BALANCE, CONVERSE, NIKE, PUMA, LEVI'S - KATT A CIPÕKÉRT!:)    *****    Írásaim, Verseim, Gondolatok ~ Norina Wallace Oldala    *****    Sok asztrológiai és ezoterikus olvasmány,szoftverek,horoszkóp megrendelési lehetõségek diplomás asztrológustól! Kattints    *****    A legmenõbb mandalás póló a tied lehet! Kattints ide!    *****    A legjbb cicás póló a Pólómánia oldalán! Kattints!    *****    Horoszkóp minden érdeklõdõnek, diplomás asztrológustól. Rendeld meg, a nagyon részletes analízist és 3 év elõrejelzést!    *****    Gyémánt Erika blogja. Gyere és nézz be!    *****    Tarot kártyajóslás kedvezményes áron - Norina Tarot.    *****    Egy jó receptet keresel? Kattints, és válogass, a jobbnál jobb receptek között!    *****    Írásaim, Verseim, Gondolatok ~ Norina Wallace Oldala    *****    Kiket várunk nagyon? ismerd meg a keresett és canon karaktereinket :)    *****    "Nekem nem kell a valóság! Én varázslatot akarok!" - Tennessee Williams    *****    Írásaim, Verseim, Gondolatok ~ Norina Wallace Oldala    *****    Mit érez irántad? Miért viselkedik úgy, ahogy? Megcsal? - A Tarot kártya tudja a választ! Norina Tarot    *****    <<< szerepjáték - szerepjáték - szerepjáték - szerepjáték - szerepjáték - szerepjáték - szerepjáték - szerepjáték >>>    *****    AemyDesign.hu teljes kódolt designek gportalra és wordpressre, kódok, tutorialok. képek - AemyDesign.hu - AemyDesign.hu    *****    Blog, regények, hangulatok, zenék, vagyis minden, ami egy kicsit én, egy kicsit Nova-Time    *****    ÉS MI LESZ AZ ÁR, AMELYET MEG KELL FIZETNI MÁGIÁÉRT? MIRE LEHET KÉPES EGY DRUIDA, KI HOSSZÚ ÁLOMBÓL ÉBRED?    *****    Párkapcsolat, karrier, pénzügyek - elakadtál valahol? Szeretnéd tudni a válaszokat? Akciós Tarot kártya elemzés!