http://palheidfogel.gportal.hu
http://palheidfogel.gportal.hu

"Lent Szigetvár körül három apró faluban, Horhi. Sztára és Kálmáncsehi (régebben Kálmánkirálycseh), a protestantismus három hírneves atyjának nyomait keresi és tiszteli az utókor. Ezek Melius Péter, az első magyar hitvitázó és füvész, az énekes Sztárai Mihály, és a tudós Kálmáncsehi Sánta Márton; egyúttal ez utóbbinak születéshelyén rövid virágzású főiskolát is nyomoz. Fentebb Nagy-Bajom a költő Virág Benedek bölcsőjét, és egy másik költő, Horváth Ádám, elpusztult házának törmelékeit őrzi kegyelettel. Föntebb Sárdon Somssich Lázár, még feljebb, Nikién, a Berzsenyi ujjai alatt pengett a horatiusi lant. Még akkor a költők berkekben énekeltek, megvonúlva kiki a maga fészke' ben, mint a madarak. Csak Csokonainak nem volt fészke; ő végig trillázta Somogyot, csak úgy a levegőben röpködve mint a pacsirta, vagy helyről helyre vándorolva mint egy elkésett troubadour. Legmaradandóbb műve, „Dorottya", víg eposz. Somogyban játszik, és alakjai közül nem egyet a maga tagjai között ismert föl az akkori somogyi társaság.” Baksay Sándor Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben XIII. kötet. Magyarország IV. kötete. E kötet a Dunántúli vidékek ismertetését tartalmazza, 14 írótól 20 közleményben ...

 
HEIDELBERGI KÁTÉ
 
II. HELVÉT HITVALLÁS
 
IRTA: Kálvin János - Johannes Calvin
 
Alapok, Fontos, Érdemes
 
FORRÁSMŰVEK - http://mtda.hu/ - TÖRTÉNELEM
 
ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942
 
KARL BARTH
 
Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás 2010 -
 
Bibliakiadások, könyvek - Magyar biblikus irodalom 1990- 2006, Korponai Gábor
 
Biblia év, évek után
 
Dr BUCSAY MIHÁLY
1912-1988
 
Egyháztörténet
 
Dr FEKETE CSABA
 
Dr GÖRGEY ETELKA
 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 
HARGITA PÁL lelkipásztor
(1924-1996) - 2014 - 90 éve született!
 
KÁLVINRÓL IRTÁK
 
Keresztény filozófia
 
Kálvin évfordulók
2009 - 2014
 
Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR
 
dr. Gróf Klebelsberg Kuno műveiből - http://mtda.hu/
 
Kommentár 1967 és
 
Dr KUSTÁR ZOLTÁN
 
Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
(1892-1963)
 
MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
 
DR NAGY BARNA
1909-1969
 
PDF - MP3 - Doc - Odt formátum
 
Dr PÓTOR IMRE
 
Protestáns Graduál
 
4. Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
5. Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)
 
Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök
 
Régi magyar Irodalom
 
Régi könyvek és kéziratok
 
Dr SZAKÁLY FERENC 1942-1999
2014 - Halálának 15. évfordulója !
 
SZEGEDI KIS ISTVÁN
1505 - 1572 reformátor
püspök, kálmáncsai prédikátor
 
SZENCI MOLNÁR ALBERT
1574 -1633 lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító
 
Theológiai irodalom
 
Temetési beszédek
 
DR. TÖRÖK ISTVÁN
(1904-1996) 2014 -ben 110 éve született!
 
Történelem. Török hódoltság kora
 
Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)
2014 - Halálának 60. évfordulója!
 
Zsoltár és Dicséret
 

 
TÓTH ÁRPÁD

A FA

Ó, nézd a furcsa, ferde fát,
Mint hajlik a patakon át,
Ó, lehet-e, hogy ne szeresd,
Hogy benne társad ne keresd?
Már ága között az arany napot
Nem tartja, madara elhallgatott,
Virága nincs már, sem gyümölcse,
Ő mégis áll, az alkony bölcse,
Mint a tünődő, ki ily estelen
A végtelen titkába elmerül,
És testtel is szelíden arra dűl,
Amerre lelke vonja testtelen...

 

 
13. Hervay Ferenc Magyarország történeti földrajza a XVI-XVIII. században
13. Hervay Ferenc Magyarország történeti földrajza a XVI-XVIII. században :

4. Történeti helyrajz, Magyarország régi leírása, A felhasznált irodalom

4. Történeti helyrajz, Magyarország régi leírása, A felhasznált irodalom


 

Történeti helyrajz

A történeti helyrajz feladata a régi oklevelekben és más forrásokban ránkmaradt helynevek, leginkább településnevek, helymeghatározása és egy táj vagy ország földrajzi helyeinek valamely korra vonatkozó rekonstruálása. Magyarország középkori helyrajzának és földrajzának leírására eddig három jelentős mű vállalkozott.

1. Csánki Dezső, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I-III, és V. kötet. Bp. 1890, 1894, 1897, 1913. A negyedik kötet, amely az északnyugati megyéket (Esztergom, Hont, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Bars, Nyitra és Pozsony) tartalmazta volna, nem jelent meg. Nem jelentek meg a megyéken kívüli területek sem, a Jászság és Kunság, Erdélyben Székelyföld, Fogarasföld, Szászföld, Beszterce és Brassó vidéke, továbbá Belső-Szolnok, Doboka és Fehér megyék, a drávántúli vármegyék közül pedig Dubica, Orbász, Szana, Varasd, Verőce és Zágráb megyék. Önálló kötet: Csánki Dezső, Körös megye a XV. században. Bp. 1893. Térképek nincsenek e kötetekben. - Több tízezer oklevelet dolgozott fel. Sajnos, nem tudta teljes anyaggyűjtését közreadni, mert műve terjedelmét korlátozták. Megyénként először összefoglaló áttekintést ad, majd ismerteti a várakat, városokat, helységeket és a birtokosokat. Műve felmérhetetlen jelentőségű a magyar történelmi földrajz számára, és még beláthatatlan ideig nélkülözhetetlen lesz.

2. Ortvay Tivadar, Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején, a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. 1-2. kötet és Térképmellékletek I-VII. Bp. 1891-1892. Felhasználta a Monumenta Vaticana historiam regni Hungariae illustrantia I/1 kötetét (Bp. 1887), amelyben ki vannak adva a roppant nagy forrásértékű 1332-36. évi pápai tizedjegyzékek. Ezek az akkori Magyarország csaknem összes egyházas helyeit, vagyis plébániáit és monostorait tartalmazzák a győri (Győr, Moson, Sopron és Vas megye) és a zágrábi (Körös, Varasd és Zágráb megye) egyházmegye kivételével. Több mint 3100 helység szerepel itt. Adózásukból jövedelmükre és népességükre következtethetünk. Ortvay ebből az anyagból rekonstruálta és térképekre vetítette az ország akkori egyházi beosztását és plébániás helyeit. Névformái és azonosításai azonban nem mindig helytállóak.

3. Győrffy György, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. (I. kötet): Abaújvár, Arad, Árva, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Beszterce, Bihar, Bodrog, Borsod, Brassó, Csanád és Csongrád megye. Bp. 1963. A mű öt kötetre van tervezve. Szövegközti térképmellékletekkel. 1336-ig, tehát a második pontban említett pápai tizedjegyzékekig bezárólag az összes egykorú okleveles és egyéb forrást, emléket felhasználja. Roppant gondosan felépített és rendszerezett mű. Megyénként kitűnő történeti földrajzi bevezetést ad.

Ezenkívül egyes megyékről is jelentek meg feldolgozások: Bakács István, Hont vármegye Mohács előtt. Bp. 1971.

Balázs Éva, Kolozs megye kialakulása. Bp. 1939.

Bélay Vilmos: Máramaros megye társadalma és nemzetiségei a megye betelepülésétől a XVIII. század elejéig. Bp. 1943.

Fekete Nagy Antal, A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Bp. 1934.

Fekete Nagy Antal, Trencsén vármegye. Bp. 1941.

Iczkovits Emma, Az erdélyi Fehér megye a középkorban. Bp. 1939.

Ila Bálint, Gömör megye. I-III, köt. Bp., 1944-46. IV. köt. Bp. 1969.

Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Bp. 1940.

Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye. 1940.

Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása. Bp. 1922.

Szabó István: Ugocsa megye. Bp. 1937.

Sajnos, a középkornál sokkal viszontagságosabb 16. és 17. század történeti helyrajza és földrajza összeállítására eddig még semmiféle kísérlet sem történt. Csak részletmunkákban keresgélve azonosíthatjuk több-kevesebb sikerrel a 16. és 17. században felbukkanó kisebb helyeket. A 18. századról sem készült történeti földrajz, de az előforduló helyeket legtöbbször eredménnyel azonosíthatjuk a század második felében és a 19. század első felében megjelent helynévtárak és térképek segítségével.

A legfontosabbak a következők:

Lipszky, Joannes: Mappa generalis Regni Hungariae partiumque adnexarum. Pest 1806. - Repertorium locorum... Budae 1808.

Vályi András: Magyar Országnak leírása ... melyben minden hazánkbéli vármegyék, városok, faluk, puszták, uradalmak, fabrikák, huták, hámorok... feltaláltatnak. 1-3. kötet. Buda 1796-99.

Nagy Ludovicus: Notitiae politico-georaphico-statisticae incl. Regni Hungariae, partiumque eidem adnexarorum, I-II. Buda 1828-29.

Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. 1-6, kötet. Pest 1836-40.

Korabinsky, Johann Matthias: Geographisch-historisches und Produkten-Lexicon von Ungarn. Pozsony 1786.

Lexicon locorum populorum. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. Bp. 1920.

Lerk von Treuenfeld, Ignaz: Siebenbürgisches geographisch-, topographisch-, statistisch-, hydrographisch- und ortographisches Lexicon. 1-4. Bd. Wien 1839.

Danyi Dezső és Dávid Zoltán szerk.: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Bp. 1960.

Kéziratos Pesty Frigyes hatalmas gyűjteménye: Magyarország helységnévtára. 1-63. kötet. 1864-89. OSZK Fol. Hung. 1114.

A történeti földrajz értékes és igen gazdag forrásai az egykorú kéziratos térképek. Ezekről a következő fontosabb tájékoztatók és katalógusok jelentek meg:

Nagy Júlia: Az Országos Széchényi Könyvtár térképtárának állománya és működése (Földrajzi Értesítő, 1956.)

Az Országos Levéltár és a Hadtörténelmi Intézet levéltára térképtáráról ld. Kosáry Domonkos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I, Bp. 1970, 211-212 és 215.

Maksay Ferenc szerk.: Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban1- kötet (soksz.) Bp. 1965-

Eperjesy Kálmán: A bécsi hadilevéltár magyar vonatkozású térképeinek jegyzéke. Szeged 1929.

Glaser Lajos: A karlsruhei gyűjtemények magyar vonatkozású térképanyaga. Bp. 1933.


Magyarország régi leírásai

A régi országleírásokban hiába keresnénk mai értelemben vett földrajzot, mert mind a fizikai földrajz, mind az emberföldrajz új tudomány. A régi szerzők egy-egy hely, terület, ország leírásánál minden érdekeset elmondtak, amit össze tudtak gyűjteni: történeti eseményeket, regéket, mondákat; hosszú forrásszövegeket közölnek, épületekről és szokásokról írnak. Nincs még anyagválogatás. Némely helyről aránytalanul sokat írnak, másikról csak keveset vagy éppen semmit. Mégis értékesek számunkra ezek a művek, egyrészt mint források, másrészt ezekből látjuk, hogy mit tudtak a régiek Magyarországról. A földrajzi művek ismertetésével és értékelésével még adós tudományos irodalmunk. Időrendben a következők foglalkoztak a 16-18. században Magyarország leírásával:

1496-1501 - Sanudo, Marino: I Diari, tom. 1-58, Velence 1879-1903. Magyar vonatkozásait közölte Wenzel Gusztáv, Magyar Történelmi Tár 14, 24. és 25. köt. 1869-78.
(1542)  - Oláh Miklós: Hungaria. - Kiadta: Juhász László. Bp. 1938.
1595 - Hulsius, Leo: Chronologia Pannoniae. Ein kurtze Beschreibung dess Königreichs Ungern; München. Térképekkel.
1606 - Dilich (Schäfer), Wilhelm: Ungarische Chronica. Cassel.
1634 - Respublica et status Hungariae. Leiden, Elzevir.
1655 - Komáromi Csipkés György: Hungaria illustrata. Utrecht.
1660 - Zeiler, Martin: Beschreibung des Königreichs Ungarn und dazu gehörigen Löndern. Ulm.
1671 - Bársony György: Magyarország tüköre. Kassa.
1684 - Ungarisches Stadt-Büchlein. Nürnberg.
1686 - Han, Paul Conrad Balthasar: Alt- und Neu Pannonia, oder kurz-gefasste Beschreibung des uralten edlen Königreichs Ungarn. Nürnberg.
1688 - Riegel, Christoff: Das ehemals gedruckte, vom Türken berüchte, nun trefflich erquickte Königreich Ungarn. Frankfurt.
1723 - Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica divisa in partes quatuor. Bécs 1735-42. Mihoviny Sámuel megyetérképeivel. A négy részre tervezett hatalmas műből megjelent az első rész (1-4. kötet) a Dunán inneni megyékkel: Pozsony, Turóc, Zólyom, Liptó, Pest-Pilis-Solt, Nógrád, Bars, Nyitva, Hont; a második részből az első kötet (5. köt.) Moson megyével befejezetlenül. Az 5. kötet újabb kiadása: Bp. 1892. A többi részt kéziratban az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár őrzi.
1741 - Vetsei (Pataki) István: Magyar geographiája... 1741 Pétsen íratott. Nagykároly 1757.
1780 - Windisch, Karl Gottlieb: Geographie des Königreichs Ungarn. I-II. Pressburg.
1790 - Windisch, Karl Gottlieb: Geographie des Grossfürstenthums Siebenbürgen

A felhasznált irodalom

A népesedés képének megrajzolásához Danyi Dezső és Dávid Zoltán szerk.: Az első magyarországi népszámlálás 1784-1787, Bp. 1960. és Kovacsics József szerk.: Magyarország történeti demográfiája, Magyarország népessége a honfoglalástól 1949-ig. Bp. 1963. műveket használtuk. Sajnos, ez utóbbi, egyébként igen értékes mű egyes fejezetei nem ugyanazon terület népességi adatait rekonstruálják. A 15. századról írt fejezet mellőzi a zágrábvidéki Szlavóniát, a 16-17. századi az egész drávántúli területet, a 18. századi viszont figyelembe veszi az egész későbbi Horvát-Szlavónországot. Ily módon a mű végén közölt történeti statisztikai összesítés sem ad reális képet. - A földrajzi vonatkozásokhoz Prinz Gy. - Cholnoky J. - Teleki P.: Magyar földraiz II-III. Bp. 1938, és Bulla B. - Mendöl T.: A Kárpát-medence földrajza. Bp. 1947. - A gazdasági földrajzhoz Berlász Jenő: A mezőgazdaság állapota. Magyar Művelődéstörténet III. 159-185 (Bp. 1939); Berlász Jenő: Az ipar és kereskedelem, uo. III. 187-216; Bakács István: Mezőgazdasági fejlődés, uo., IV. 191-212; Léderer Emma: Ipar és kereskedelem, uo. IV. 213-247. A hadi földrajzhoz Gyalókay Jenő: Végvár és csatatér, uo. III. 217-254. - A közigazgatási földrajzhoz Pesty Frigyes: Eltűnt régi vármegyékI-II. kötet. Bp. 1880-81. - Némethy Artúr: Magyarországi törvényhatóságok közigazgatási beosztásának változásai 1526 után, Történeti Statisztikai Közlemények 2 (1958) 3-4. sz. 107-120. - Edelényi-Szabó Dénes: Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak területváltozásai, Magyar Statisztikai Szemle 6(1928) 648-714. - A török idők előtti Magyarország megyéinek és helységeinek kitűnő térképe található a Történelmi atlasz, (Bp. 1963. Kartográfiai Vállalat, 4. kiadás) 12-13. lapján. Ugyanott a következő lapokon térképek a három részre osztott országról és a 18. századi közigazgatási beosztásról.

 

 

Asztalosok

Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 

 

 
Asztalos szakma
 

Kapcsolatok

... 

Az Ige mellett

http://www.refdunantul.hu/


Üzenhet, irhat - Válaszolok! 

 

Honlap látogatottsága:

2010-ben     14 246

2011-ben   100 878

2012-ben   284 455

2013.-ben  349 751

 


www.gondola.hu

www.istvandi.ref.hu

www.darany.ref.hu

www.homokszentgyorgy.

.ref.hu

Somogyi Református Egyházmegye

Dunántúli Református Kántorképző

Filmkatalógus

 

 
Heidfogel Pál ref.lelkész

Homokszentgyörgy, Istvándi, Darány, Kálmáncsa

Parókia azaz Szolgálati lakás:

7538 KÁLMÁNCSA
  Kossuth u 118.

Mobil:+36 70 503 2363  Telefon:+36 82 719 013

nt.heidfogel@gmail.com

 

 
HIREK, TUDÓSÍTÁSOK
Istvándi, Kálmáncsa, Darány
Homokszentgyörgy
 
Istvándi 2011. július 31. Lelkészbeiktatásról
 
ALSÓ-AUSZTRIÁTÓL
 
DUNÁNTÚLIG
 
Fehérvárcsurgó
 

Református Egyházközség Fehérvárcsurgó

Fehérvárcsurgói református templom

Renoválva: Az Úr 2010. évében

(Fehérvár)csurgói Madonna

 

 
Amerigo Tot
 
K O S S U T H LAJOS


Kossuth temetése és a Wekerle kormány

 
FOTÓALBUM

HEIDFOGEL JÓZSEF  1864-1923 Julika, Csilla, Ili, Mike s Árpád

 
Régi és Új képek
 
PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE -
 
SOMOGYORSZÁG
 
Nagydobsza Talpas ház

 
Baranyai Ferenc

PORVERS

Akit egyszer porig aláztak:
porig kell azért lehajolni,
a méltósága-vesztett sorshoz
méltóság-vesztve igazodni.

Előtted ember ráng a porban?
Megértem: belerúgni könnyebb.
Még emberibb átlépni rajta
könnyed sikkjével a közönynek.

Mentséged is van, ha lelked
bátortalan feddése rád vall:
másokért őrzött tisztaságod
nem szennyezheted más porával.

Ha lehajolsz, még orra bukhatsz,
és hát derekad roppanó is,
ápolt tüdődet is belepné
a talajmenti szilikózis,
hát nem hajolsz porig, ha porból
akármi hív: kincs, ócska holmi ...

Pedig akit porig aláztak -
porig kell azért lehajolni. 

1966

 

 
Roma - múlt - jövő - jelen
 
ARANYHANGJAINK
 
K E R E S Z T L Á N Y O M
 
 
KARÁCSONY ÜNNEPÉRE
 
HÚSVÉT ÜNNEPÉRE
 
PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE
 
Áprily Lajos 1887-1967

 


Tavasz a Házsongárdi temetőben

elmondja Darvas Iván


 

ÁPRILY LAJOS

1887-1967


 Akarsz-e fényt?

Homály. A bimbós sombokor
ködpermetegben ázik.
Hozok egy ágat, vízbe tedd,
vázádban kivirágzik.

Pár nap s kibontja szirmait,
mintha kénlánggal égne.
S a verandán szétsugaraz
a tavasz szőkesége.

 

Lassú szárnyon

Uram, a két szárnyam nehéz,
hozzád emelkedni ma nem mer.
Ne bilincselj meg és ne bánts
nagy súlyoddal, a félelemmel.

Te nagy völgyedben ne legyek
énekre béna, hitre gyáva.
Úgy kapaszkodjam, Kéz, beléd,
mint kicsi koromban anyámba.

Hívott erőseid dalos
lakomáján mindig ne késsem.
Kapudtól ne térítsen el
utat veszítő szédülésem.

Viharszeles mélyed felett
meredekedet bízva járjam,
sziklafalon hajnalmadár,
örömpiros legyen a szárnyam.

És hogyha mégis hullanék
sugaradban vagy sűrű hóban,
sohasem látott arcodat
láthassam egyszer, zuhanóban.

 

 
Baksay Sándor
 
Baksay Sándor művei - MEK - átirányítás!
 
Kodolányi János
 
Költők, költészet
 
Kálvin

 
Mozgó kép
 
Kárpát medence népei

 
AUSZTRIA
 
CSÁNGÓ
 
CSEH
 
Horvátországi Magyar Református Egyház történetéből
 
SZERBIA-MONTENEGRO
 
SZLOVÁKIA
 
SZLOVÉNIA - szomszéd ország
 
Törökország / Magyar-Török kapcsolatok /
 
Trianon
 
Zord Idő - Fényes szelek ...azok az 50-es évek!
 
Heidfogel József sirja Pécs "Z" XXVI-2-31

1867-1923

Szarka Aladár +1981 nem rokon, ismerős.

 

ISTVÁNDI

    Itt a honlapon.


NAGYDOBSZA:

ifj. Heidfogel József asztalos

1894 - 1970


Farkas Eszter

Fájó szív utánunk nem marad.


  FALU TAMÁS: Esti ima

  Ne fájjon a lelkem, 
  Ne fájjon a testem, 
  Legyen, ki felemel, 
  Amikor elestem. 
  Amit méznek érzek, 
  Epévé ne váljék, 
  Kövessen a béke 
  Mint jóságos árnyék. 
  S ha majd jő a halál, 
  Szóljon hozzám szépen, 
  S ne a hátán vigyen, 
  Hanem az ölében.


SZULOK

Vecsera Géza asztalos 

1884-1943

 Vecsera Gézáné  HEIDFOGEL JOLÁN 

1890 - 1980

E sirban mindent eltemettem. 


 

 
     Heidfogel Alajos
  Istvándi 1901-1966 Pécs

Bábi, a legfitalabb Heidfogel.

1947-ben koholt vádak alapján

7 évre ítélték 4 év után szabadult

     Pécs Köztemető Z III. 36

 

 
Varga István eltűnt sírköve

 
 
Ajánlom olvasásra...
 
KÁNYÁDI SÁNDOR

 

Azt bünteti, kit szeret

 

 

 

mint pogrom után
a zsinagóga
veretlen maradt
öreg zsidója

nem hálálkodom
nem is kérdem
hogy őket miért
s engem miért nem

mert szeretsz Uram
szeretsz Te engem
és legközelebb
nem hagysz veretlen

1990

 
SINKA ISTVÁN

   Csillagvesztés

   Maradjál mellettem, Uram,
   ne maradjak mégse magam.
   Lásd be, mily borús az estém,
   sírok csillagaim vesztén.

   Mert szép csillagaim voltak.
   Előtted is meghajoltak.
   A legszebbik a remény volt,
   kicsi volt, de az enyém volt.

   Mondd meg, Uram, hova tetted,
   adjad vissza, ha elvetted.
   Neked van sok más csillagod.
   Mit vesztesz, ha visszaadod?

   De én végképpen elestem,
   azt az egyet, ha elvesztem…
   Lásd be, Uram: egy vad legény,
   kis csillagát kéri szegény…

 

 
Webem
 
Georg Trakl
1884-1914
Osztrák költő
 

Osztrák-Magyar Monarchia-Ausztria-Csehország-Csángó-Beás-Horvátország-Szlovénia-Magyarország-Székelyföld-Szlovákia-Szerbia-Vajdaság-Törökország