//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„n hiszek az Istenben, mint egy Szemlyben. Az letem egyetlen percben sem voltam ateista. n mg a dikveimben elutastottam Darwin, Haeckel s Huxley nzeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nzetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alaptja, Nobel-djas:


Mert gy szerette Isten a vilgot, hogy egyszltt Fit adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem rk lete legyen. Jnos 3,16


 

 

Erm s pajzsom az R, benne bzik
szvem. Zsoltr 28,7

… „amikor az ember Klvint olvassa - akr egyetrten, akr fenntartsokkal - mindentt s minden esetben gy rzi, hogy egy erteljes kz megragadja s vezeti."  Karl Barth

.


Theolgia, Trtnelem, Gradul, Zsoltr


Heidfogel Pl

lelkszi nletrajz - 2015


Csaldi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Kt 1563

 

II. HELVT HITVALLS

 

A GENFI EGYHZ KTJA

A GENEVAI Szent Gylekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudomnyban gyermekeket tant  FORMATSKJA 

M.Ttfalusi Kis Mikls ltal 1695 esztend 

A Genfi Egyhz Ktja 1695 Ennek ismertetje.

Klvin Jnos: A Genfi Egyhz Ktja Ppa 1907.
www.leporollak.hu - Nmeth Ferenc munkja

Hermn M. Jnos: A Genfi Kt tja Kolozsvrig

- Fekete Csaba Kt, egyhz,tants 

 

IRTA: Klvin Jnos

 

KLVINRL IRTK

 

Klvin vfordulk

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bib Istvn

 

Biblia - s jszvetsg Prbakiads -

 

Bibliakiadsok, knyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia v, vek utn

 

Dr Csehszombathy Lszl
szociolgus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyhzi Zsinatok s Knonjai

 

FORRSMVEK

 

GALSI RPD
Jakab, az r testvre

 

A Kroli Reformtus Egyetem Hittudomnyi karn 2009-ben megvdett doktori disszertci tdolgozott formja...

Az sgylekezet vezetje, Jakab a szlet keresztynsg egyik kiemelked alakja... fontos, hogy Jakab, az r testvre mltbb figyelmet kapjon. A klnbz Jakab-tradcik felvzolsa rvn…elemzi Jakab teolgijt .

E knyv hzagptl a hazai tudomnyos letben,  a nemzetkzi ku-tats viszonylatban is jat hoz ...azltal, hogy jszvetsgi teol-giai szempontbl kvnja jra-gondolni Jakab szerept. L’Harmat-tan Kiad, 2012 - 283 oldal


2. Evagliumi klvinizmus szerk Galsi rpd Klvin kiad

 

 

Dr GRGEY ETELKA lelkipsztor, ir

 

1. Kzssg az szvetsgben

2. Biblia s liturgia

3. Prtusok s mdek...

4. Isten bolondsga

5. li, li, lama sabaktani?

6. Minden egsz eltrt?

7. Siralmak s kzssg

 

HARGITA PL
reformtus lelkipsztor


Istvndi 1924-1996 Ppa

 

Keresztny filozfia

 

Dr (Kocsi) KISS SNDOR

 

Kommentr 1967 s

 

Dr KUSTR ZOLTN

 

MLIUSZ JUHSZ PTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LSZL pspk

 

SZEGEDI KIS ISTVN


1505 - 1572 REFORMTOR

 

SZENCI MOLNR ALBERT

1574 - 1633

 

Theolgiai irodalom

 

Temetsi beszdek

 

DR TTH KLMN
theolgiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TRK ISTVN

 

Dr. VICTOR JNOS (1888-1954)

 

Rgi magyar Irodalom

 

Rgi knyvek s kziratok

 

XX. szzad Trtnelmhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formtum

 

Teremtsrl

„A Vilgegyetem teremtsnek elve teljesen tudomnyos is. Az let a Fldn a leg- egyszerbb formitl a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezs eredmnye.” Behe Michael J. biokmikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolcielmlet biokmiai kihvsa knyvbl
 
 
- Hervay Ferenc Magyarorszg trtneti fldrajza
a XVI-XVIII. szzadban
- Hervay Ferenc Magyarorszg trtneti fldrajza
a XVI-XVIII. szzadban
:

2. A kultrtj romlsa, A trk idk hadi fldrajza

2. A kultrtj romlsa, A trk idk hadi fldrajza


 

A kultrtj romlsa

A npessg s a teleplsek romlsa nyomban jrt a gazdasgi tj pusztulsa. A termszetes tj trk uralom alatt trtnt vltozsrl az eddigi irodalom tves kpet festett. Ezt fknt az Alfldre, ami a rgi orszg egyharmada, 100.000 km2, vonatkoztattk. E tves elkpzelsek szerint megromlottak a talajviszonyok, a szablyozatlan vizek kvetkeztben a tj nagy rsze elmocsarasodott s ennek kvetkeztben a sznyogok, bkk s a malria elszaporodott, az ghajlat szrazz, aszlyoss vlt, a mveletlen pusztkon akkora f ntt, hogy a seregeknek s kereskedknek gy kellett utat trni stb. Mindez kitalls s a mesk vilgba kell utalnunk. A tj kpt nem lehet trgyilagosan megtlnnk egykor utazk lersbl.

A nyugati utazk szeme nyilvn szebb, lakottabb s kulturltabb tjhoz szokott, s amikor thaladtak az Alfldn, azt resnek, sivrnak, egszsgtelennek talltk. Eltlozva azt a keveset rtk le, amit lttak. Klnben ma sem lehet egy-kt ht alatt mlyebben megismerni egy orszgot, pedig ma az utaz ember ugyanazon id alatt sokkal nagyobb terletet bejrhat s sokszorosan tbb informcit s benyomst gyjthet.

A valsg az, hogy a Duna-Tisza kznek s az Al-Duna tjnak futhomokos terletei a honfoglals idejn s a kzpkorban ppen gy megvoltak, mint a trk hdoltsg alatt s utn. Az alfldi szikesek sem a 16-17. szzadban keletkeztek, hanem tlnyomrszt a mlt szzad negyvenes veitl a szzad vgig folytatott risi mret folyszablyozsi s rvzvdelmi munklatok kvetkezmnyei. A rgen rvzjrta s gy cserld viz terletek rszben lefolystalon terletekk vltak. A vz csak elprologni tudott, s gy a talajbl kioldott s a felsznen visszamaradt.

A kzpkori ember a vizek jrst csak igen kis mrtkben tudta befolysolni. Malomrkokat, halastgtakat ptett, kisebb terleten esetleg vizenys fldet lecsapolt, vagy teleplse kr vizesrkot ptett. A nagy folyk tja s rvizei felett azonban ppen gy nem tudott rr lenni, mint ahogy a nagy termszetes mocsarakat s lpokat nem tudta eltntetni. Alfldi folyink holtgai, morotvi, ingovnyai s a rossz lefolys, mly fekvs terletek mocsarai s lpjai a kzpkorban ppgy megvoltak, mint a trk idk alatt s utn. A trszn sokkal nagyobb hnyadt fedtk vizek s vizenys terletek, mint ma a folyszablyozsok utn. A gtak kz szortott Duna s Tisza, valamint szablyozott mellkfolyi vize, ma sokkal hamarabb elhagyja a Krpt-medenct, mint az rmentestsek eltti idben. gy a folyk tja a mainl sokkal hosszabb, kanyargsabb volt. Tbb helyen megllapthat, hogy a kzpkor ta medrket minden emberi beavatkozs nlkl, termszeti tnyezk hatsra megvltoztattk. Az rvizek kintsei fknt tavasszal s nyr elejn hnapokig megmaradtak s tlthatatlan nylt vztkrket alkottak. Elg egy pillantst vetni Jo. Lipszky kitn Magyarorszg trkpnek 5. lapjra, amely 1806-ban, teht mg jval a vzszablyozsi munkk megkezdse eltt kszlt, s rgtn kitnik, hogy mg ekkor is milyen sok volt a vizes terlet. gy Karcagtl dlkeletre, Sarkadon tl, egszen Zarndig s Kisjenig tbb volt a mocsr, mint a szrazulat. A sznyog sem lehetett kevesebb a trk idk eltt, mert a vizek s mocsarak akkor is kedveztek ezeknek, s a rgiek a sznyogok terjedsvel szemben teljesen tehetetlenek voltak.

Legkevsb hatottak a trtnelmi esemnyek s a gazdasgi hanyatls az ghajlatra. A pra s felhzet az cenok, kisebb mrtkben a beltengerek felett keletkezik. A szrazfldnek gy csak az uralkod lgramlatok biztosthatnak elegend csapadkot. A folyk s tavak, leginkbb pedig az erdk s egyb nvnyzet csak a talajnedvessget s mikroklmt tudjk kedvezbben befolysolni. Az Alfld klmja, ha vltozott egyltaln valamit trtnelmnk folyamn, az legfeljebb egy ltalnos eurpai klmavltozs folyomnya lehet, de semmikppen sem a kultrtj trk idkbeni pusztulsnak kvetkezmnye.

Magyarorszg npessge egszen a 19. szzad kzepig csaknem kizrlag a mezgazdasgi termelsbl lt. Az tartotta el a fldesurakat, az egyhziakat s az egsz kzigazgatsi s llami szervezetet is.

A fldmvels alapegysge mind a kzpkorban, mind pedig a 16-17. szzadban a jobbgytelek (sessio), vagyis akkora darab szntfld, amelyet egy jobbgycsald meg tudott mvelni. Tbb jobbgycsald egytt falvakat vagy szllsokat alkotott. A jobbgyfalvak csoportosan vagy elszrtan valamely fldesr vrhoz tartoztak, s egyttesen vrbirtokot, vrtartomnyt kpeztek. A falvak szma egy-egy vrbirtokon bell 6-25, nhny esetben mg tbb volt. A vrbirtok nem volt gazdasgi mvelsi egysg, hanem csak az adztats s szolgltatsok, valamint a jogszolgltats fogta azokat egybe. A jobbgytelek nagysga igen vltoz: nagy tlagban 12-24 katasztrlis hold kztt mozgott. Az urasg sajt kezelsben legfeljebb annyi fldet (allodium) tartott, amennyi szorosabb hztartsnak elltsra kellett. Ezt sajt alkalmazottaival, cseldeivel mveltette. A 16. szzad kzeptl a gazdlkodsnak ez a mdja ersdik. A fldesurak itt-ott elhagyott vagy jobbgyaiktl elvett fldeket vonnak majorsgi gazdlkodsuk krbe s azokon elszegnyedett fldmves npelemeket termnybrrt dolgoztatnak. Ilyen majorgazdasg volt a 16. szzad kzps vtizedeiben a srvr-kapuvri Ndasdi birtok. A gazdlkodsnak ez a formja azonban csak a 18. s 19. szzadban lttt nagyobb mreteket.

A 16. szzad kzepn, nem szmtva a kivltsgos terleteket: a Kunsgot, Jszsgot, Szkely- s Szszfldet, az orszg fele vrbirtokok keretbe tartozott. A 16. s 17. szzad folyamn Pozsony-Vc-Huszt vonaltl szakra 124 vrtartomny terlt el. A hdoltsgi terleten a vrbirtokok trk katonai hbrbirtokokk alakultak t, amelyeknek ura igen gyakran vltozott a szultn kegytl fggen, s ppen ezrt a lehet leggyorsabban igyekeztek abbl hasznot hzni, jvjkkel mit sem trdve azt kizskmnyolni. A kzp- s kisnemesek, s szabad kirlyi vrosok ltal birtokolt terletek nagysga s falvaik szma jval kisebb volt, mint a vrbirtokok. Az egytelkes kisnemesek gyakran maguk mveltk fldjket s letk csak admentessg s joglls tekintetben klnbztt a jobbgyoktl.

A jobbgyok si zemmdot folytattak, kt- vagy hromnyomsos rendszerben dolgoztak. A falu szntterleteit kt vagy hrom rszre osztottk s egy rszt, vagyis az sszes szntterletk felt vagy harmadt, minden vben ugarnak hagytak, hogy a fld pihenjen. A jobbgyoknak mindkt, ill. mindhrom rszben volt tagjuk. A szntfld-tagokat idnknt jra kijelltk. Hromnyomsos rendszerben a fld egyharmadba szi, msikba tavaszi gabont vetettek, s a harmadik rszt hagytk ugaron. A jobbgytelek tartozka volt egy lland hzhely s belssg. A szntfldhz esetleg kijellt rt, azaz kaszl is tartozott. A legel- s erdterleteket, valamint a halszhat vizeket meghatrozott keretek kztt kzsen hasznltk.

A fejlettebb, hromnyomsos rendszer nyugaton mr a 8. szzadtl ismert volt, szlesebb krben azonban csak a 12. szzadban terjedt el. Nlunk fldben kevsb, inkbb munkskzben volt hiny, gy valsznleg mg a 16. s 17. szzadban is a kezdetlegesebb ktnyomsos rendszer volt elterjedtebb, a hromnyomsost a szszoknl, a nyugati megykben s a kevsfld hegyvidki falvakban alkalmaztk. Ugyanekkor Nyugaton a npsrsg a termfld fokozottabb kihasznlsra serkentette mvelit; az ugart takarmnytermels beiktatsval kikszbltk.

A gabona tovbbra is csaknem kizrlagos termny. A kerti vetemny, a gymlcs s gyakran a szl is csak alrendelt jelentsg.

Sajtos, flnomd gazdlkods alakult ki ebben az idben az Alfld nagyhatr falvaiban. Az risi hatr, amely mint mr tudjuk, 10-30 falu terletbl llt ssze, feleslegess tette a fldek kiosztst. A mvels szabadfoglals alapjn trtnt. Mg gy is eltelt 10-15 v, amg egy tagot jra felszntottak. Pihent fld teht bven volt. Termszetesen teleplskhz, hzaikhoz kzel igyekeztek szntani. Az elszrt szntk kztt, de klnsen azon tl tlthatatlan legelk terltek el, s ezrt a legelket szabadon hasznltk.

A nyomsos gazdlkods terletein a termelst helyenknt s idnknt trgyzssal trekedtek nvelni. Rendszeres trgyzs azonban mg nem volt. A fldmvels fszerszma a vasalssal elltott faeke. Tlnyomrszt mg sarlval aratnak. A gabont kvkben asztagba rakva szabadban troltk s sszel meg tlen rszenknt cspeltek belle. A tartalk gabont fldbe sott s vlyoggal, rzsvel, esetleg fval vagy tglval kiblelt vermekben riztk.

A legjobban szllthat s rtkesthet termk akkor a bor volt. A dzsmajegyzkekbl tudjuk, hogy a szlterletek hozama rtkben 20-30-szorosan meghaladta a szntt. Leginkbb paraszti vagy polgri brlk mveltk a szlket a dli napos domb- s hegyoldalakon. A kzpkori szlkultrnk mgis hanyatlban van e korban, felteheten a szltben elterjedt harcsolsok miatt.

Az llattenyszts a fldmvelstl fggetlenl alakult. A viszonylagos fldbsg mg nem ksztette takarmnytermelsre a jobbgyokat. A legelgazdlkods keretben kevs ember is sok llatot tudott szemmeltartani. Az llatgondozs kevs munkt ignyelt. A hdoltsgi terleten tlen is szabadban volt a gulya, a nyj, a konda. Legfeljebb ndbl ksztettek az llatoknak kertst vagy tett a havas s jeges szelek ellen. Tlen ugyan a szabad g alatt tartott llatllomny igen leromlott, de igen ellenll, edzett, ignytelen fajtk alakultak ki. Tavasszal az j fvn hamar erre kaptak. Nyri aszly idejn a vzjrta helyeken talltak mg elg fvet. Az erdlyi s hegyvidki megykben a hosszantart, zord tl miatt nem telelhettek ki az llatok istll nlkl. A juhtenyszts a Dunntlon volt jelentsebb, de mg inkbb a dlrl, keletrl s szakrl bevndorolt horvt, szerb, romn, rutn s szlovk psztornpek ztk. Letelepedett s vndorl psztorok egyrszt viszonylag kevs szolgltatsrt, a juhok huszadrt legeltethettek, msrszt a hegyi legelkn s a vlgyekben nem voltak annyira kitve az ellensges puszttsoknak s harcsolsoknak, gy arnyuk a sk- s dombvidki fldmvelkkel szemben llandan nvekedett

Mezgazdasgunk e kt szzadban legjobb esetben megmaradt azon a szinten, amelyre a kzpkor vgn eljutott, st az alfldi gazdlkods mg kezdetlegesebb formk kz sllyedt vissza.

A fejlettebb iparosods felttele a mezgazdasgi teltettsg, a nagyobb npsrsg. Mindkt felttel hinyzott haznkban e kt szzadban. gy az ipar is megmaradt tbb mint ktszz vig a 15. szzadi sznvonalon. Nagyobb mhelyek nem ltesltek, tmegtermels egyetlen ipargban sem alakult ki. Tjalakt hatsuk tovbbra is csak a malmoknak s bnyknak volt. A falvakban a hziipar: egy-egy kovcs, bognr elltta a szksgletek legnagyobb rszt. Mezvrosokban s a szabad kirlyi vrosokban a ruhzati ipar kpviseli: szabk, vargk, szcsk, gombktk, tmrok, az lelmiszert feldolgoz stk s mszrosok, az ptipar mesterei, kmvesek, csok, asztalosok, a kzlekeds szerszmait kszt kocsi- s kerkgyrtk, nyergesek s szjgyrtk kevs alkalmazottal, csak a helyi szksgletek kielgtsre dolgoztak. A chek nem a tmegtermelst, hanem az ignyes, tarts ksztmnyt, a remekelst tekintettk a mesterek feladatnak. Csak meglhetsre s nem vagyonszerzsre dolgoztak. A nagyobb technikai tudst ignyl ipargakat, a fmeszkzk, posztruk ksztst, boltozott pletek emelst a nagyobb vrosok nmet iparosai mveltk.

Kiviteli termkeink kztt messze kimagaslott a szarvasmarha. A legelbsg, a klterjes, flnomd llattenyszts alacsony munkaignye, a kerken val szllts helyett a lbon val hajts lehetsge igen kedvez feltteleket teremtett a 16. s 17. szzadi Magyarorszgon a marhatenysztsnek s marhakereskedelemnek. A felvev piac elssorban Bcs, valamint a morva hatr s Brno kztt fekv Hustopece (Auspitz) vsrvros volt. De hajtottak krket Strassburgba, Milnba s ms vrosokba is. A hajtk tja Komromon s Gyrn vagy Galgcon s Nagyszombaton t vezetett nyugat fel. A marhakereskedk, a tzsrek soraiban jmd nemesek is voltak. Ez igen fontos kiviteli cikknk szereprl, eurpai jelentsgrl mg nincsen relis kpnk. A msik jelents kiviteli termk a bor volt. A szllts tlnyomrszt Lengyelorszg fel irnyult, amint ezt a lengyel hatr fel fellltott harmincadvmszed helyek feljegyzsei is jl mutatjk. A gabona nagyobb mennyisgben, hossz tvon val szlltsa ebben az idben mg nem volt gazdasgosan megoldhat. Leginkbb mg a dunai vitt utat lehetett erre felhasznlni. Br, faggy, viasz, a zalatnai rz s higany szerepel mg kivitelnkben. Nemesfmbnyszatunk csaknem jelentktelenn vlt ezekben a szzadokban az aranynak s ezstnek az jvilgbl Eurpba val ramlsa kvetkeztben. A behozatali cikkek kztt a textilruk s fmeszkzk voltak a legkeresettebbek.

A trk idk hadi fldrajza

Erdly keleti s dli rszn a zrt lncolatot alkot havasok, a magas fekvs hgk s szk hegyszorosok elegend termszetes vdelmet nyjtottak megfelel hadi kszenlt esetn a trk tmadsokkal szemben. Az Al-Duna s Szva vonala azonban csak korszer vrakkal volt vdhet. Ezek a vrak Szeverin, Nndorfehrvr, Szabcs, Jajca, Bihcs a 15. szzadban pltek, de a tzrsgi fegyverek lland fejldse kvetkeztben a Mohcs eltti vtizedekben mr nem voltak korszerek. Mtyst kvet kt Jagell kirlyunk zillt pnzgyi viszonyai, a mindig res kincstr s a trk elleni kzdelemre sznt pnzek elsikkasztsa mellett korszer vdelmi vonal kiptsrl sz sem lehetett. A trkk szmra a mohcsi gyzelemhez Nndorfehrvr s Szabcs (1521), majd Ptervrad (1526) erdjeinek knny elfoglalsa volt a lpcs. A bels fekvs vrak: Sikls, Pcs, Szigetvr, Babcsa mg kevsb tudtk meglltani az ellensg a elnyomulst.

A hdoltsg llandsulsa utn az j, korszer vgvrvonal kiptse ugyancsak sok nehzsgbe tkztt s csak rszletei valsultak meg. Pozsony, Palota, Disgyr, Fogaras, Kkll vra megmaradt ngyzetes, ngy saroktornyos kzpkori alakjban. A vrak talaktst s ptst a 17. szzad kzepig csaknem kizrlag olasz szakemberek irnytottk. Tbb mint szz vrnl mutathat ki kzremkdsk. Kevs j vr plt. Ezek kztt Komrom s rsekjvr volt a legkorszerbb. A trkk igyekeztek megakadlyozni diplomcival vagy fegyverrel j vrak ptst. Bkektskor olykor meglev vrak lerombolst is megkvntk. A portyz csapatokkal szemben a vrosfalak, a kisebb vrak s az erdlyi szszok s szkelyek templomerdjei is elegend vdelmet nyjtottak. Olykor kzpkori monostorpleteket is vrr alaktottak. Ilyen volt Zalavr, Szentmrton (Pannonhalma), Garamszentbenedek, Bozk, Jsz, Kolozsmonostor. A kisebb vrak s vrosok palnkkal voltak megerstve: clpgt el fldet, kvet tltttek. Erdly vrai voltak a legelmaradottabbak. gy Gyulafehrvr egszen a 18. szzad kzepig megmaradt, kzpkori formjban. A trkk az elfoglalt vrakat nem fejlesztettk tovbb, gyhogy azok visszafoglalsa szervezett ostrom esetn mr 1686 eltt is sikerrel jrhatott volna.

A vgvrak lland rsge a 16. szzad kzepn nem rte el a tzezret sem, de trk oldalon sem volt sokkal tbb a vrrsgek sszltszma.

A vrakat meglepetssel, csellel, rulssal, esetleg heztetssel igyekeztek megszerezni s csak vgs esetben fogtak fradsgos ostromhoz. Az ostromnl a fld alatti aknk ssnak s a falak felrobbantsnak volt nagy szerepe. A vrharc mellett a portyzs volt a hadakozs legltalnosabb formja. Nagy seregek tkzett mindkt fl kerlte. A mohcsi tkzet utn egszen a trk idk vgig csak Mezkeresztesnl (1596) s Szentgotthrdnl (1664folyt nagyobb mret csata. A trk hadviselssel szemben a knny lovaskatonasgnak, a huszroknak volt a legtbb elnye. A nehzfegyverzet lovasok jelentsge nehz mozgsuk, kltsges felszerelsk kvetkeztben cskkent. A kezdetleges s nehz puskk mellett az j mg mindig a legfontosabb fegyver lovas s gyalogos szmra egyarnt. A kopja elssorban a gyalogosok fegyvere; lhton val hasznlhatsgt vitatjk. Emellett a vg- s tfegyverek minden vltozatt hasznljk. gyntssel vagy 15 vrosban is foglalkoznak. A magyarok nem bartkoztak meg a tzrsggel; ezt a foglalkozst a nmeteknek hagytk.

 

Szabolcska Mihly
Uram, maradj velnk!

          

Mi lesz velnk, ha elfutott a nyr?
Mi lesz velnk, ha sznk is lejr?
Ha nem marad, csak a rideg telnk…
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz velnk, ha elfogy a sugr,
A nap lemegy, s a stt bell.
Ha rnk borul rk, vak jjelnk:
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz, ha a vilgbl kifogyunk?
S a kopors lesz rk birtokunk.
Ha mr nem lnk, s nem reznk:
Uram, mi lesz velnk?

tied a tl Uram, s tid a nyr,
Te vagy az let, s te a hall.
A vltozsnak rendje mit neknk?
Csak Te maradj velnk!

 

 

 

dv a Olvasnak! Regards to the reader! Grsse an den Leser!

 

Istvndi trtnethez

 

ROKHTY BLA
1890-1942
zeneszerz, orgonamvsz, orgonatervez, karnagy
79 ve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHLY
1912 - 1988 - 2021
33 ve halt meg

 
Garai Gbor Jkedvet adj

Garai Gbor: Jkedvet adj

                  ennyi kell, semmi ms

   Jkedvet adj, s semmi mst, Uram!
   A tbbivel megbirkzom magam.
   Akkor a tbbi nem is rdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon s bajon,
   nem kell ms, csak ez az egy oltalom,
   mg magnyom kivltsga se kell,
   sorsot cserlek, brhol, brkivel,
   ha jkedvembl, nknt tehetem;
   s flszabadt jra a fegyelem,
   ha rtelmt tudom s vllalom,
   s nem pnclzat, de szrny a vllamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdd s folytatd bolond
   kaland, mi egyszer vget r ugyan –
   ahhoz is csak jkedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LSZL
1892-1963-2021
58 ve halt meg

 

Protestns Gradul

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok egy zsoltrprjnak tanulsgai
 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok s a viszonyts megoldatlansgai (dlvidki gradulok: blyei, klmncsai, nagydobszai)


ltogat szmll

 

Zsoltr s Dicsret

 

Egyhztrtnet

 

Tth Ferentz

 

Trtnelem

 

Trtnelem. Trk hdoltsg kora

 

Dr SZAKLY FERENC


trtnsz 1942-1999 - 22 ve halt meg

 

Vilghbork - Hadifogsg
Mlenkij robot - Recsk

 

Keresztyn Egyhzldzs
Egyhz-politika XX.szzad

 

Roma mlt, jv, jelen

 

PUSZTUL MAGYARSG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta neknk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segtsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkn szerettk,

   Kikrt szlltunk hsen, egytt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelknknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformn raktuk a szpet

   Bartnak s ellensgnek,

   Mert muszj.

 

   Egyformn s mindig csaldtunk,

   De ht ez mr a mi dolgunk

   S jl van ez.

 

   S szebb dolog gy meg nem halni

   S knoztatvn is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARCSONY NNEPRE

 

HSVT NNEPRE

 

PNKSD NNEPRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Trtnetek
msolhat, nyomtathat

 

WERES SNDOR

A bn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyltan s btran szembeszegl az ernnyel, hanem mikor ernynek lczza magt. 

 

 

A reformtus keresztynsget gy tekintjk, mint a lnyegre reduklt evangliumi hitet s gyakorlatot. Ez a szemnk fnye. De mint minden magasrend lelki tmrls, ez sem mentes a deformlds s a korrumplds veszlytl, amint tovbbadja azt egyik nemzedk a msik nemzedknek, egyik np egy msik npnek. A Klvin-kutatk kongresszusai arra hivatottak, hogy segtsenek megrizni s megtisztogatni a reformtus teolgit s a reformtus egyhzat az elmocsarasodstl. Dr Bucsay Mihly Elre Klvinnal                      Oldal tetejre          ltogat szmll

 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!