//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„n hiszek az Istenben, mint egy Szemlyben. Az letem egyetlen percben sem voltam ateista. n mg a dikveimben elutastottam Darwin, Haeckel s Huxley nzeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nzetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alaptja, Nobel-djas:


Mert gy szerette Isten a vilgot, hogy egyszltt Fit adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem rk lete legyen. Jnos 3,16


 

 

Erm s pajzsom az R, benne bzik
szvem. Zsoltr 28,7

… „amikor az ember Klvint olvassa - akr egyetrten, akr fenntartsokkal - mindentt s minden esetben gy rzi, hogy egy erteljes kz megragadja s vezeti."  Karl Barth

.


Theolgia, Trtnelem, Gradul, Zsoltr


Heidfogel Pl

lelkszi nletrajz - 2015


Csaldi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Kt 1563

 

II. HELVT HITVALLS

 

A GENFI EGYHZ KTJA

A GENEVAI Szent Gylekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudomnyban gyermekeket tant  FORMATSKJA 

M.Ttfalusi Kis Mikls ltal 1695 esztend 

A Genfi Egyhz Ktja 1695 Ennek ismertetje.

Klvin Jnos: A Genfi Egyhz Ktja Ppa 1907.
www.leporollak.hu - Nmeth Ferenc munkja

Hermn M. Jnos: A Genfi Kt tja Kolozsvrig

- Fekete Csaba Kt, egyhz,tants 

 

IRTA: Klvin Jnos

 

KLVINRL IRTK

 

Klvin vfordulk

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bib Istvn

 

Biblia - s jszvetsg Prbakiads -

 

Bibliakiadsok, knyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia v, vek utn

 

Dr Csehszombathy Lszl
szociolgus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyhzi Zsinatok s Knonjai

 

FORRSMVEK

 

GALSI RPD
Jakab, az r testvre

 

A Kroli Reformtus Egyetem Hittudomnyi karn 2009-ben megvdett doktori disszertci tdolgozott formja...

Az sgylekezet vezetje, Jakab a szlet keresztynsg egyik kiemelked alakja... fontos, hogy Jakab, az r testvre mltbb figyelmet kapjon. A klnbz Jakab-tradcik felvzolsa rvn…elemzi Jakab teolgijt .

E knyv hzagptl a hazai tudomnyos letben,  a nemzetkzi ku-tats viszonylatban is jat hoz ...azltal, hogy jszvetsgi teol-giai szempontbl kvnja jra-gondolni Jakab szerept. L’Harmat-tan Kiad, 2012 - 283 oldal


2. Evagliumi klvinizmus szerk Galsi rpd Klvin kiad

 

 

Dr GRGEY ETELKA lelkipsztor, ir

 

1. Kzssg az szvetsgben

2. Biblia s liturgia

3. Prtusok s mdek...

4. Isten bolondsga

5. li, li, lama sabaktani?

6. Minden egsz eltrt?

7. Siralmak s kzssg

 

HARGITA PL
reformtus lelkipsztor


Istvndi 1924-1996 Ppa

 

Keresztny filozfia

 

Dr (Kocsi) KISS SNDOR

 

Kommentr 1967 s

 

Dr KUSTR ZOLTN

 

MLIUSZ JUHSZ PTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LSZL pspk

 

SZEGEDI KIS ISTVN


1505 - 1572 REFORMTOR

 

SZENCI MOLNR ALBERT

1574 - 1633

 

Theolgiai irodalom

 

Temetsi beszdek

 

DR TTH KLMN
theolgiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TRK ISTVN

 

Dr. VICTOR JNOS (1888-1954)

 

Rgi magyar Irodalom

 

Rgi knyvek s kziratok

 

XX. szzad Trtnelmhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formtum

 

Teremtsrl

„A Vilgegyetem teremtsnek elve teljesen tudomnyos is. Az let a Fldn a leg- egyszerbb formitl a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezs eredmnye.” Behe Michael J. biokmikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolcielmlet biokmiai kihvsa knyvbl
 
 
- Hervay Ferenc Magyarorszg trtneti fldrajza
a XVI-XVIII. szzadban
- Hervay Ferenc Magyarorszg trtneti fldrajza
a XVI-XVIII. szzadban
:

1. Az orszg arculata 1545 eltt -A hrom rszre szakadt orszg, Npessg szma, srsge

1. Az orszg arculata 1545 eltt -A hrom rszre szakadt orszg, Npessg szma, srsge


 Hervay Ferenc

Magyarorszg trtneti fldrajza a XVI-XVIII. szzadban

A trtneti fldrajz fiatal tudomny; alig szzves mltra tekinthet visszaFeladata valamely vidk, tj, kzigazgatsi terlet vagy orszg lthat arculatnak megrajzolsa s megmagyarzsa egy trtnelmi korban. Korbban leginkbb a trtneti helyrajzot, topogrfit neveztk trtneti fldrajznak. A helynevek s a fldrajz termszetesen nem vlaszthatk el egymstl. A puszta helyrajz azonban csak forrsa, ptkve a fldrajznak, amely nem elgedhet meg egy hegysg, foly vagy telepls trbeli meghatrozsval, hanem azoknak jelensgeit is le kell rnia, a jelensgek eredett s sszefggseit meg kell magyarznia.

A mi feladatunk a rgi Magyarorszg 16., 17. s 18. szzadi lthat arculatnak megrajzolsa s megmagyarzsa. Ez a rgi Magyarorszg egyrszt trtnelmi s politikai egysg volt, s itt most ez a fszempont, de ugyanakkor mint Krpt-medence, kitn termszetes fldrajzi egysg is. Trtnelmi egysg volt, mert a Krptoktl a Kapellig, amely a medenct az Adritl elvlasztja, a honfoglalstl a trk hdoltsg korig, 896-tl 1526-ig, teht 630 ven keresztl ugyanazon politikai hatalom: a magyarok fejedelme, majd kirlya al tartozott. Ennek a hossz egyvtartozsnak tudatt az 1526-ban kezdd s maradktalanul csak 1718-ban vgetr trk hdoltsg s annak kvetkezmnyekppen az orszg hrom rszre val szakadsa sem tudta feledtetni.

Az orszg sztszakadsa ppen trgyalt korszakunk elejn, 1526-ban, a mohcsi csatavesztssel kezddtt, 1541-tl, Buda trk megszllstl kezdve llandsult egszen 1686-ig. A hrom orszgrsz hatra, legtbbszr a Trk Birodalom javra, gyakran vltozott. Nagy vonsokban a kirlyi Magyarorszg a Dunntl t megyjt: Zala, VasSopron, Moson s Gyr megyket, valamint Pozsonytl Szatmrig az szaki megyket lelte felAz Erdlyi Fejedelemsg a kzpkori Erdly hagyomnyos terletn kvl a Partiumra is kiterjedt. A Partium az Alfld, pontosabban a trk terlet s Erdly kztt fekv megyk lncolata volt. Terlete a trkk terjeszkedse folytn egyre cskkent. Kezdeti, legnagyobb kiterjedse idejn az Al-Duntl szak fel haladva Krass, Temes megye nagyobb rszt, Zarnd, Bihar, Kraszna, Kzp-Szolnok s Mramaros megyket lelte fel. A kt magyar kzben maradt terlet kz keldtt a trk hdoltsgi terlet. Hatrvonala sohasem volt lland: tbbnyire a Zenggtl (Senj) dlre fekv adriai tengerparttl kiindulva Sziszek, Belovr, Balaton, Komrom, Flek, Eger, Gyula, Lippa s Orsova vonaln bell fekdt, de idnknt s helyenknt ezen a vonalon is messze tl terjedt.

A magyar kirlysg terletbe s vrmegyeszervezetbe kezdettl fogva beletartozott a Drva s Szva folyk, valamint a Kapella-hegysg kztti terlet: a ksbbi Horvt-Szlavnorszg. Nyugati megyi: a drvntli Baranya, Pozsega, Valk s Szerm kzvetlenl a kirly al, a nyugati megyk: Krs, Varasd s Zgrb megyk a szlavn bn al tartoztak. A szlavn bn jogllsa az erdlyi vajdhoz volt hasonl. Mindkettt a kirly nevezte ki. A kvetkezkben teht Magyarorszgot mindig ezzel a terlettel egytt rtjk.

A megyk s egyb kzigazgatsi terletek hatrai II. Jzsef uralkodsig szzadokon t elg szilrdak voltak, ppen ezrt terleti tjkozdsban a megyket s nem a termszetes tjakat vesszk alapul. Magyarorszgnak klnben sem volt maradktalan, ltalnosan elfogadott tjbeosztsa s a statisztikai adatokat is megynknt gyjtttk.

Mvnk csak els ksrlet 16-18. szzadi trtneti fldrajzunk megrshoz. Nem is lehet ms, mint vzlat. Mg rengeteg forrs feltrsra, rtkelsre, sszehasonltsra, s szmtalan fradsgos rszletkutatsra van szksg egy teljesebb, biztosabb, rszletesebb s vilgosabb fldrajzi kp megrajzolshoz. Gondoljunk arra, hogy a legfontosabb tnyez, a lakossgszm tekintetben is mg nagy bizonytalansgban vagyunk a trk idk eltti, alatti s utni kort tekintve. Ms vonatkozsban pedig mg kevsb vannak szmszer statisztikai adataink (pl. a mezgazdasgi s ipari termkekrl, a karbantartott utak hosszrl, a kereskedelemrl stb.). Csak hossz, gondos, aprlkos kutatmunka vezethet el tovbbi eredmnyekhez.

Tanulmnyunk szerkezete: Az orszg arculata 1541 eltt; A hrom rszre szakadt orszg, 1541-1686.; Magyarorszg fldrajza a 18. szzadban; Fldrajzi hats esemnyek s tjkoztat vszmok; Trtneti helyrajz; Magyarorszg rgi lersai; A felhasznlt irodalom; A magyarorszgi nyomdk eloszlsa a 17-18. szzadban.

Az orszg arculata 1541 eltt

A honfoglal magyarsg a Krpt-medencben olyan tjat tallt, amelynek termszetes kpn az ember mg nem sokat vltoztatott. A rgi, a trtnelem ltal alig ismert npek fldgyri, rdgrkok s kunhalmok alig tkztek ki a terepen. Itt-ott, fknt a Dunntlon mg ltszottak a rmai castrumok, vrosok s rtornyok maradvnyai. A Krptok vzvlasztjnak szles hegy- s erdkoszorja ekkor mg lakatlan. Azon bell a hegy- s dombvidki medenckben, folyvlgyekben, az alfldek peremn, a Dunntl, Drvntl s Erdly dombvidkein gyr szlv npessg lakott, amely kz avar s germn npelemek is vegyltek. Kicsiny teleplseik lakossga leginkbb llattenysztsbl lt. A nyugatabbra fekv orszgoknak s Bizncnak ekkor mr fejlett mezgazdasga, ptszete s vrosai is voltak, mert a rmaiak kultrrksgbl tbbet vehettek t. A flnomd magyarsg csak a 10. szzad vgn s a 11. szzad elejn kezdi meg a keresztnysg felvtele ltal a nyugati civilizcihoz val hasonulst. A ksst t vszzad alatt sem tudta behozni. Nem tudta azt a npsrsget megkzelteni, amely mr a 12. szzadban Flandrit, a Rajna-vidket vagy Lombardit jellemezte. Ennek kvetkeztben a vrosiasods, a termelsi gakban val specializlds, a finomabb trsadalmi s mveltsgi rtegezds sem tudott oly mrtkben kialakulni, mint Nyugaton.

A kzpkor szzadaiban a szletsek arnyszma a mainl bizonyosan tbbszrsen magasabb volt, a npessg gyarapodsa mgis rendkvl lass tem. Ennek okt a gyermekhalandsg magas szzalkban, a betegsgek, fknt jrvnyok nagy puszttsban s a viszonylag rvid tlagos letkorban kell keresnnk. A frfiak lete igen gyakran fegyverforgats, az asszonyok szls kzben rt vget. Az tlagos npessgnvekeds a kzpkorban ritkn haladta meg az vi 0,5 % tlagot. Haznkban a kisebb-nagyobb hadjratok s hbork mellett egszen rendkvli vrvesztesget jelentett a tatrjrs nven ismert 1241/42. vi mongol tmads. Az egykor forrsok gondos mrlegelse alapjn az orszg npessgnek tlagosan 50 %-a pusztult el, mgpedig a Duntl keletre ennl tbb, nyugatra kevesebb. A kvetkez szzad kzepn, klnsen 1357-59-ben, az Eurpa-szerte dhng pestis tizedelte a lakossgot. A szzad vgtl azutn a dli hatrainkat fenyeget trkk elleni szakadatlan kzdelem apasztja az orszg frfi npessgt. A vrvesztesget a beteleptett z, beseny, kun, szsz, nmet, vallon, olasz, romn s ukrn npelemek sem tudtk teljesen ptolni. A tatrjrs utn a lakossg szma 1 milli lehetett, nem sokkal tbb, mint szztven vvel korbban, az 1100. v krl. A ktmillis llekszmot az orszg valsznleg csak a 13. szzad msodik felben rte el vglegesen s csaknem mg tovbbi kt szzad telt el, amg megkzeltette a ngymillit. Ennyi lehetett az ssznpessg 1541-ben, Buda elfoglalsnak elestjn.

A lakossg tlnyom rsznek lete a mezgazdasg keretben folyt. Ennek megfelelen alakult a npsrsg is: a kedvezbb talaj s fekvs tjakon, gy fknt a hegyvidkek lszs talaj elterben srbb, a hegyek s mocsarak kztt ritka. A magasabb hegysgek gyakorlatilag mg lakatlanok voltak. A telepls alapformja a kis llekszm falu, 500 fnl kevesebb lakossal. Mg kisebbek a hegyvidki psztorok tanyacsoportjai, nagyobbak a mezvrosok. Ezeknek szma krlbell 700 volt. Igazi vrosi utck, ahol elssorban iparosok s kereskedk laknak, ekkor mg csak Buda, Pest, Kassa, Szeged, Kolozsvr, Nagyszeben, Sopron, Nagyszombat, Eperjes, Brtfa vrosmagjaiban tallhatk. A falvak s mezvrosok hzai kizrlag egyszintek s alacsonyak, vlyogbl, srbl, erds vidken rszben fbl pltek, gyakran lszpartba vagy fldbe vannak mlyesztve. Tgla- s kplet csak a vrosokban van. Vidken csak a vrak, templomok s monostorok a tartsabb, kbl vagy tglbl emelt pletek. A viszonylag nagy kiterjeds egyhzmegyk szkesegyhzai s a nagyobb monostorok templomai, ha mretben nem, de ptsi technikban s mvszetben elrtk nyugati testvreiket. Egybknt a monostorok szma is tbbnyire messze a nyugat-eurpai szint alatt maradt.

A lakossg zmnek lett a fldmvelsben s az llattenysztsben val tevkenysg tlttte ki. A szntterletek az orszg 10-15%-t foglalhattk el. Ennek csaknem fele venknt ugaron maradt, msik felt leginkbb gabonval vetettk be. Minden jobbgy maga mvelte a neki kiosztott telket. A kaszlk, rtek s legelk jval nagyobb terletet foglaltak el, mint a szntfldek. Az llattarts ugyanis kevesebb munkt ignyelt s tbbet jvedelmezett, mint a gabonatermels. Folyk mellett a halszat, lomberds vidken a vadszat tette vltozatosabb a jobbgyok lett. A dombvidkre vagy sksgra tekint hegyek lejtjn a bortermels kedvelt s jl jvedelmez foglalkozs volt.

Az ipar csaknem kizrlag a mindennapi let szksgleteinek: lelemnek s ruhzatnak ellltsra, mezgazdasgi eszkzk ksztsre, valamint hadifelszerels gyrtsra szortkozott. A tj arculatt a mindenfel mkd, kisteljestmny vzi- s szlmalmok, s a kmvesek ltal emelt vrak s templomok alaktottk. A vrak s templomok ptse foglalkozatta a legtbb iparost, felhasznlva a jobbgyok tmeges munkaerejt is. A bnyamvels t krzetben folyt: Selmecbnya, Glnicbnya, Nagybnya s Abrudbnya krnykn rcbnyszat, az Erdlyi-medencben sbnyszat.

Mtys kirly halla (1490) utn a hatalmasok nzse s erszakossga nehezedett az orszgra. Leginkbb a jobbgyok tmegeit nyomortottk meg, de igyekeztek a mezvrsok lakit is jobbgysorba visszavetni. A Buda elestig eltelt tven v alatt a npessg mg bizonyra nvekedett, de a kultrtj kpe legjobb esetben is csak megrizte azt a szintet, amelyre Mtys kirly alatt eljutott, tovbb azonban nem fejldtt.

A hrom rszre szakadt orszg, 1541-1686

A npessg pusztulsa s vndorlsa

mohcsi csataveszts napjtl kezdve az orszg vdelem nlkl ki volt szolgltatva a trkk elnyomulsnak. A trkk puszttva s fosztogatva felvonultak Budig a Duna jobb partjn, de azutn a msik oldalon Bajn keresztl visszavonultak, Ptervradnl ismt tkeltek a Dunn s csak az orszg dli vdelmi vrait: Szendrt, Belgrdot, Zimonyt, Ptervradot s jlakot s az eszki hdft tartottk megszllva, miutn azokat megraktk ers rsggel. Innen figyeltk, hogy Magyarorszg kt kirlya: Ferdinnd s Zpolyai Jnos hadaikkal miknt puszttjk sajt orszgukat. 1541-ig ezt a vrvonalat csak ktszer lpte t nagyobb trk sereg: 1529-ben Bcsig, 1532-ben Kanizsn t Kszegig nyomultak, de utna ismt visszavonultak a Drva s Al-Duna mg. 1541 eltt teht csak nhny dli vrmegye volt tartsan trk fennhatsg alatt. Az orszg szomor sorsa akkor pecsteldtt meg, amikor Szulejmn szultn csellel, harc nlkl elfoglalta Budt, az orszg szvt. A kvetkez vekben a felvonulsi t s Buda biztostsra hdtst nyugaton a Balatonig, keleten a Tiszig terjesztette ki. Ezzel megkezddtt a trkk folyamatos terjeszkedse s annak kvetkezmnyekppen a npessg s kultrtj pusztulsa.

A lakossg szma, mint mr emltettk, ekkor ngymilli krl lehetett. Az llandsult pusztuls kvetkeztben nemcsak megllt a npessg nvekedse, hanem a szzad vgig tbb mint egymillival cskkent. Klnfle szmtsok alapjn Magyarorszg hrom rsznek lakossga a 16. szzad vgn nem rte el a hrommillit sem. Az elnptelenedsnek sok oka volt. Ezek slyossguk szerint a kvetkezk:

1. Elvrzs a hadakozsban. A hadjratoknak, csatknak s vrostromoknak nemcsak katona s frfi ldozatai voltak, hanem nket s gyermekeket is leldstek a trkk, ha ppen tjukban lltak, nem akartak rabokkal veszdni, vagy nem akartk, hogy hrmond maradjon maguk mgtt.

2. Rendszeresen szedtk a rabokat, nemcsak katonkbl, hanem asszonyokbl, lenyokbl, gyermekekbl is. Ezeket birodalmuk balkni vagy kiszsiai rszeire hajtottk, rabszolgamunkra fogtk, a figyermekeket pedig krlelhetetlen harchoz szoktatva mohamedn janicsrokk neveltk. Trtnetrsunk mg ads azoknak az adatoknak gondos sszegyjtsvel s rtkelsvel, amelyeknek alapjn relis kpet nyerhetnnk a trk rabsgba hurcoltak szmrl s sorsrl.

3. A nemesek, egyhziak s vrosi polgrok hamar elmenekltek mozgathat rtkeikkel a trkk felvonulsi tjbl, a hdolt terletekrl s a vgvidkekrl. De nagy szmban kvette ket a jobbgysg is. Az orszg vdettebb perem-megyibe kltztek. Ezzel magyarzhat, hogy egyik-msik megye vagy uradalom az ltalnos hanyatls ellenre a jobbgyok jelents szmbeli gyarapodst mutatja.

4. A kirlyi Magyarorszg terletn minden vben, fknt a nyri s kora szi "hadi" idszakban 30-40.000 fnyi idegen zsoldoskatonasg volt a lakossghoz beszllsolva. Zsoldjuk nagyobb rszt rendszerint a hadakozshoz semmit sem rt s otthon maradt cseh meg nmet ezredeseik zsebeltk be. A fizetetlen katonk azutn az adktl s szolgltatsoktl sjtott nptl mg azt a keveset is elvettk, ami lete puszta tengetshez kellett volna. zsoldossereg jelenlte gyakorlatilag semmifle hadi eredmnnyel nem jrt, az orszg szmra azonban csaknem olyan csaps volt, mint a trk hdts. Nem csoda, hogy a lakossg a zsoldosok ell ppgy meneklt, mint a trkk ell.

5. A fldesurak a hadakozsok ltal amgy is sokat szenvedett s nyomortott jobbgysg kizskmnyolst alig mrskeltk, st olykor fokoztk, gy a jobbgyok a knyrtelenebb birtokosoktl elszkdstek s ide-oda kboroltak az orszgban. A zillt viszonyok miatt sz sem lehetett arrl, hogy az 1514-ben trvnybe foglalt kltzsi tilalomnak rvnyt szerezzenek. Ksbb Bocskay Istvn leteleptette s seregbe szervezte a gazdtlan jobbgyokat, a hajdkat.

6. Az ltalnos elszegnyeds nyomban jrt az hnsg, a betegsg s jrvnyok. Ezek tovbb tizedeltk a lakossgot.

Az elzkbl kitnik, hogy az elnpteleneds, az egsz orszgot tekintvekisebb rszben csak viszonylagos volt, elvndorls formjban mutatkozott. ltalban mondhatjuk, hogy egy termszetellenes, fordtott npesedsi helyzet keletkezett. Az orszg bels, termkeny sk vidkein a lakossg igen megritkult, mg az orszg termketlenebb, erdsebb, hegyes peremein megmaradt, st nvekedett s srbb volt, mint a mlyebb fekvs tjakon. A bkjben s biztonsgban megbolygatott lakossg kvetkez tpus mozgsait figyelhetjk meg:

a. A dli, a trkktl legkorbban fenyegetett hatrterletekrl, nevezetesen az Al-Duna s a Szva tjairl az elvndorls mr a 15. szzad elejn megkezddik. A hdoltsgi terletekrl az szak, szaknyugat s szakkelet fel ramls egszen a felszabadt hborig (1686-87.) tart.

b. A lakossg elhzdik a hadi felvonulsok vonaltl. Ilyen volt elssorban a Belgrd-Eszk-Buda vonal s ennek mellkga az Eszk-Szigetvr-Kanizsa vonal, msrszt az Orsova-Temesvr-Arad-Szolnok tvonal.

c. A hdoltsgi terletnek nem volt mai rtelemben vett szilrd terleti hatra. A bkektsek csak a vrak birtokt szablyoztk. A vrak kztti sszekt vonal volt a kpzeletbeli hatr. Kt vr kztt mindkt fl portyz csapatai mlyen betrtek az ellenfl fldjre. Ilyen mdon a hdoltsgi terletet nagyjbl flkrvben mintegy 30-60 kilomter szles vgvidki vezet vette krl. De kivtelesen eljutottak trk portyzk Trencsn s Szepes megybe is. A vrak gyakran cserltek gazdt. Veszprm pldul, miutn Ferdinnd s Zpolyai Jnos versengse idejn is hromszor cserlt gazdt, ngyszer kerlt trk kzre, ugyanannyiszor a csszri kirlyi hadak vissza is foglaltk, kzben rvid idre Bocskay Istvn s Bethlen Gbor, ksbb Rkczi Ferenc birtokban is volt. A vgvidkek fldmves jobbgy npe, amint a hadi helyzet kvnta, elkltztt, de a veszly mltval legalbbis rszben visszatrt elpuszttott falvaiba s fldjre.

d. A hdoltsgi terleten, leginkbb az Alfldn, a falvak elnptelenedtek. Megmaradt lakik a mezvrosokba kltztek, mert ott valamivel tbb biztonsgot talltak a hdtkkal szemben. 20-30 falu helyn tlag egy parasztvros maradt, amely kibvlt amazok lakatlan hatraival. Debrecen 45, Kecskemt 37, Mak 15 falu maradvnyt szvta fel.

e. A vgvidk-vezetben szvesebben s tartsabban maradt meg a lakossg a vrak kzelben, mert azok nmi biztonsgot, vdelmet, tmenetileg esetleg menedket is jelentettek.

f. Voltak a termszet ltal vdettebb, elrejtettebb helyek, mint a mocsaras, morotvs, rvzjrta folymellkek, hegyekkel krlvett medenck. Ezek bksebb idben kevsb vonzottk az embereket, most keresett bvhelyekk vltak, mint pl. Biharban Belnyes vidke.

g. Vgl meg kell emlteni, hogy a Balkn fell folyamatosan kltztek rcok hdolt terleteinkre, romnok pedig Erdlybe s a Partiumba.

A npessg szma s srsge

A lakossg szmnak megllaptshoz a korbbi kutatsok csaknem kizrlag az adztatsra kszlt portasszersokat hasznltk. Ezek ugyanis az orszg nagyobb rszrl kszltek s fennmaradtak. Ksbbi vizsgldsok nyomn kiderlt, hogy a portlis sszersok adatai meglehetsen hinyosak s megbzhatatlanok. Nem llapthat meg, mg helyenknt sem, hogy egy porta al hny f vagy hny csald tartozott. Rszletesebb s pontosabb adatokat tartalmaznak az uradalmak szolgltat npeinek sszersai, az urbriumok. Ezek azonban csak a falvak bizonyos szmt lelik fel, s a legklnbzbb vekben kszltek. A harmadik szmtsi eszkz a visszakvetkeztets az els, 1784. vi s a ksbbi npszmllsokbl. Mindhrom szmtsi md sszevetsvel tudjuk csak megkzelteni az orszg 16-17. szzadi npessgnek a szmt s eloszlst. Ahol hinyoznak az adatok, ott a szomszdos, hasonl jelleg vidkek vagy megyk npesedsi viszonyaibl kell kvetkeztetnnk. Ezek alapjn az orszg hrom rsznek npessge a 16. s 17. szzadban krlbell a kvetkezkppen alakult:

A kirlyi Magyarorszg 29 megyjben Zgrbtl Szabolcsig s Szatmrig a legszlesebb nprteg, a jobbgysg szma 1570 krl 1 milli s 50 ezer. Ugyanakkor a nemessg szma 50.000, a mintegy 40 vros lakossga 80.000, a nagybirtokosok udvarnpe pedig mintegy 110.000 f. 1570 tjn teht 1.290.000 krl lehetett a kirlyi orszgrsz npessgnek szma, ami e terletre vonatkoztatva 12/km2-es npsrsgnek felel meg. A szzad vgig ez a szm 130.000 fvel emelkedhetett. A legsrbben lakott megye e szzad msodik felben Vas megye volt, utna Pozsony, Sopron s Zala megye kvetkezett. A harmadik vonalban volt Moson, Nyitra, Trencsn, Abaj s Zempln. Ez krlbell arnyos a megyk fldjnek termkenysgvel, mezgazdasgi produkci-kpessgvel. A hegyvidki megyk npessge gyrebb volt. A vrosok kztt Kassa ekkor a legnpesebb, mintegy 7500 lakossal, utna Pozsony s Sopron kvetkezett kzel 5000, majd Selmecbnya 3500 fvel. A tbbi vros npessge 3000 alatt maradt. A 17. szzad folyamn a jobbgynpessg s a vrosi lakossg lassan nvekedett s 1686 krl a kirlyi Magyarorszg lakossga megkzeltette a ktmillit, valamint a 18/km2 npsrsget.

A trk uralom al jutott terlet npessgnek kiszmtshoz a 16. szzad msodik felben a trk adsszersok, a defterek nyjtanak tmpontot. Ezek az egsz hdoltsgi terletre kiterjedtek. A szmlls "hzak" szerint trtnt. Klnbz sszevetsek alapjn gy ltszik, hogy ezeknek szmt httel kell szorozni, hogy megkapjuk a npessg hozzvetleges szmt. A Dunntl keleti felben mindssze 160.000, a Marostl dlre az Al-Dunig 40.000,az Alfld tbbi hdoltsgi rszn, tovbb Pest, Ngrd s Heves megyben egytt 230.000, a drvntli rszeken 80.000, sszesen teht 510.000 fnyi lakossg lhetett a 16. szzad vgn. Ezek kztt nemes vagy egyhzi ember alig akadt s vrosi polgr is csak kevs. Tlnyomrszt a trkknek adz jobbgyok s psztorok voltak. Az Alfld dli s kzps rszn a falvak szzszmra pusztultak el, a parasztvrosok terlete s lakossga viszont jelentsen megduzzadt.

A Dunntl dombvidkein a terep ttekinthetetlensge tbb vdelmet nyjtott a lakossgnak s a nagy mezvrsok kialakulsnak nem kedvezett, gy a rgi kis falvak, ha idnknt el is pusztultak, jra felledtek s nagyobb szmban megmaradtak. A 17. szzadbl hinyoznak a defterek, gy a npessg alakulst nem ksrhetjk figyelemmel. A npsrsg bizonyra alig emelkedett, a gyenge npszaporods s a rc bevndorls, az elhurcols, elvndorls s id eltti elhallozs ttte rseket alig tudta betlteni. A hdoltsgi terlet npsrsge csaknem msfl szzadon keresztl km2-knt 4,5 s 5 kztt lehetett. sszehasonltskppen megjegyezzk, hogy Szad-Arbia npsrsge ma 3 f/km2, Szudn 5,4 f/km2. A trk lakossg ltszmrl keveset tudunk, de semmi esetre sem volt jelents, mert csak a kzigazgatsi szkhelyeken, amelyek legtbbszr egybeestek a vrakkal, telepedett meg tartsan trk katonasg s nhny trk csald.

Erdly s kapcsolt rszei, a Partium a tizent ves hborig (1593-1606) nem szenvedett annyit, mint az orszg msik kt rsze. A Partium ekkor mg a rgi Erdly s a hdoltsgi terlet kztt szles vezetet alkotott, Krass s Temes megyk megmaradt rszt, Arad, Zarnd, Bihar, Kraszna, Kzp-Szolnok s Mramaros terlett, mintegy 42.000 km2-t lelt fel. Erdly sajt terlete ugyanakkor 58.000 km2. E kt terleten egytt a 16. szzad vgn a meneklket s a Havasalfldrl tvndorl romnokat is szmtva 700-800 ezer ember lhetett. A lakossg fele akkor mr romn, msik fele szkely, magyar s szsz. A vrosok kztt Brass, Kolozsvr s Nagyszeben ekkor is mr a legnpesebb, 9, 8, illetve 7 ezer lakossal. A tizent ves hbortl kezdve ez az orszgrsz is rengeteget szenvedett a trk, tatr, havasalfldi s moldvai seregek betrse s puszttsa kvetkeztben. Legslyosabbak az 1657 s 1661 kztti vek puszttsai. Az ezek nyomn fellp pestisnek csak Nagyszebenben 2733 ldozata volt. A Partium nagyobb rsze 1660-ban Nagyvraddal egytt trk kzre kerlt. A kt terlet npessge gy a 17. szzadban csak igen keveset nvekedhetett.

A hrom orszgrsz hozzvetleges npessgt a kvetkez tbla szemllteti:

Orszgrsz

Terlet (ezer km2)

Npessg s npsrsg/km2

 

 

1600 krl

1686 krl

Kirlyi Magyarorszg

108

1.420.000

13

1.950.000

18

Trk hdoltsg

115

510.000

4,5

570.000

5

Erdly

58

750.000

7,5

850.000

8,5

Partium

42

 

 

 

 

 

 

2.680.000

8,5

3.370.000

10,7

 

 

Szabolcska Mihly
Uram, maradj velnk!

          

Mi lesz velnk, ha elfutott a nyr?
Mi lesz velnk, ha sznk is lejr?
Ha nem marad, csak a rideg telnk…
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz velnk, ha elfogy a sugr,
A nap lemegy, s a stt bell.
Ha rnk borul rk, vak jjelnk:
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz, ha a vilgbl kifogyunk?
S a kopors lesz rk birtokunk.
Ha mr nem lnk, s nem reznk:
Uram, mi lesz velnk?

tied a tl Uram, s tid a nyr,
Te vagy az let, s te a hall.
A vltozsnak rendje mit neknk?
Csak Te maradj velnk!

 

 

 

dv a Olvasnak! Regards to the reader! Grsse an den Leser!

 

Istvndi trtnethez

 

ROKHTY BLA
1890-1942
zeneszerz, orgonamvsz, orgonatervez, karnagy
79 ve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHLY
1912 - 1988 - 2021
33 ve halt meg

 
Garai Gbor Jkedvet adj

Garai Gbor: Jkedvet adj

                  ennyi kell, semmi ms

   Jkedvet adj, s semmi mst, Uram!
   A tbbivel megbirkzom magam.
   Akkor a tbbi nem is rdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon s bajon,
   nem kell ms, csak ez az egy oltalom,
   mg magnyom kivltsga se kell,
   sorsot cserlek, brhol, brkivel,
   ha jkedvembl, nknt tehetem;
   s flszabadt jra a fegyelem,
   ha rtelmt tudom s vllalom,
   s nem pnclzat, de szrny a vllamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdd s folytatd bolond
   kaland, mi egyszer vget r ugyan –
   ahhoz is csak jkedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LSZL
1892-1963-2021
58 ve halt meg

 

Protestns Gradul

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok egy zsoltrprjnak tanulsgai
 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok s a viszonyts megoldatlansgai (dlvidki gradulok: blyei, klmncsai, nagydobszai)


ltogat szmll

 

Zsoltr s Dicsret

 

Egyhztrtnet

 

Tth Ferentz

 

Trtnelem

 

Trtnelem. Trk hdoltsg kora

 

Dr SZAKLY FERENC


trtnsz 1942-1999 - 22 ve halt meg

 

Vilghbork - Hadifogsg
Mlenkij robot - Recsk

 

Keresztyn Egyhzldzs
Egyhz-politika XX.szzad

 

Roma mlt, jv, jelen

 

PUSZTUL MAGYARSG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta neknk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segtsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkn szerettk,

   Kikrt szlltunk hsen, egytt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelknknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformn raktuk a szpet

   Bartnak s ellensgnek,

   Mert muszj.

 

   Egyformn s mindig csaldtunk,

   De ht ez mr a mi dolgunk

   S jl van ez.

 

   S szebb dolog gy meg nem halni

   S knoztatvn is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARCSONY NNEPRE

 

HSVT NNEPRE

 

PNKSD NNEPRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Trtnetek
msolhat, nyomtathat

 

WERES SNDOR

A bn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyltan s btran szembeszegl az ernnyel, hanem mikor ernynek lczza magt. 

 

 

A reformtus keresztynsget gy tekintjk, mint a lnyegre reduklt evangliumi hitet s gyakorlatot. Ez a szemnk fnye. De mint minden magasrend lelki tmrls, ez sem mentes a deformlds s a korrumplds veszlytl, amint tovbbadja azt egyik nemzedk a msik nemzedknek, egyik np egy msik npnek. A Klvin-kutatk kongresszusai arra hivatottak, hogy segtsenek megrizni s megtisztogatni a reformtus teolgit s a reformtus egyhzat az elmocsarasodstl. Dr Bucsay Mihly Elre Klvinnal                      Oldal tetejre          ltogat szmll

 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!