2. PALEOGRÁFIA, ÍRÁSTÖRTÉNET

a. Általános irodalom

Astle, Thomas: The origin and progress of writing. London, 1876.

Battelli, Giulio: Lezioni di paleografia. 3. ed. Vaticano, 1953.

Cohen, Marcel: La grande invention de l'écriture et son évolution. 1-3. tome. Paris, 1958.

Diringer, David: The alphabet. 1-2. vol. London, 1963.

Doblhofer, Ernst: Jelek és csodák. Bp. 1962.

Février, James G.: Histoire de l'écriture. Paris, 1959.

Földes-Papp [Károly], Karl: Vom Felsbild zum Alphabet. Stuttgart, 1966.

Gelb, Ignace J.: A study of writing. Chicago-London, 1952.

Giljarevszkij, Rudzsero Szergeevics - Grivnin, Vladimir Szergeevics: Jazüki mira. Moszkva, 1957.

Giljarevszkij, Rudzsero Szergeevics - Grivnin, Vladimir Szergeevics: Languages indentification guide. Moscow, 1970.

Hajnal István: Írástörténet az írásbeliség felújítása korából. Bp. 1921.

Hajnal István: L'enseignement de l'écriture aux universités médievales. 2. rev. augm. ed. des manuscrits posthumes de l'auteur, un album de fac-similes par László Mezey. Bp. 1959.

Jensen, Hans: Die Schrift in Vergangenheit und Gegenwart. 2. ed. Berlin, 1969.

Löffler, Karl: Einführung in die Handschriftenkunde. Leipzig, 1929.

Ogg, Oscar: An alphabet source book. New York, 1947.

b. Latin írás, írásbeliség

Mezey László: Paleográfia. A latin írás története. Bp. 1963. (Igen részletes bibliográfiával).

Mezey László: A latin írás magyarországi történetéből. = Magyar Könyvszemle. 1966. 1-9. 1.

c. Német írás, írásbeliség

Általános kézikönyvek

Kirchner, Joachim: Germanistische Handschriftenpraxis. München, 1950. (Rövid összefoglalások a téma összes ágairól, irodalomjegyzékkel)

Írástörténet

Crous, Ernst - Kirchner, Joachim: Die gotischen Schriftarten. Leipzig. 1929. (A 12. századtól használatos írásformák.)

Eis, Gerhard: Altdeutsche Handschriften. München, 1949. (Általános bevezetés, írástáblákkal, modern átírással).

Petzet, Erich - Glauning, Otto: Deutsche Schrfittafeln des 9. bis 16. Jahrhunderts, aus Handschriften des Kgl. Hof- und Staatsbibilothek in München. 1-5. Bd. München, 1910-1929.

Nyelvtörténet, történeti nyelvtan

Mollay [Károly], Karl: Deutsche beschreibende Grammatik. 4. ed. Bp. 1970. (Egyetemi jegyzet)

Moser, Hugo: Deutsche Sprachgeschichte. 2. Aufl. Stuttgart, 1955.

Moser, Virgil: Frühneuhochdeutsche Grammatik. 1-2. Bd. Heidelberg, 1929-1951. (Nyelvjárások megállapításához).

Szótárak

Götze, Alfred: Frühneuhochdeutsche Glossar. 6. Aufl. Berlin, 1960.

Lexer, Matthias: Mittelhochdeutsches Handwörterbuch. 1-3. Bd. Leipzig, 1872-1878. (A "Nagy Lexer" az értelmezésen kívül az irodalmi "locusokat" is hozza.)

Lexer, Matthias: Mittelhochdeutsches Taschenwörterbuch. 29. Aufl. Leipzig, 1959. (A "kis Lexer").

Irodalomtörténet

Ehrismann, Gustav: Geschichte der deutschen Literatur bis zur Ausgang des Mittelalters. 1-3. Bd. München, 1932-1935. 4 db. (Rendszerező irodalomtörténet, az ismert kéziratok feltüntetésével).

Eis, Gerhard: Mittelalterliche Fachliteratur. 2. Aulf. Stuttgart, 1967. (Műfajok szerinti csoportosítás, bő irodalomjegyzékkel) .

Stammler, Wolfgang: Mittelalterliche Prosa in deutscher Sprache. = Deutsche Philologie im Aufriss. 2. Aulf. 2. Bd. 749-1102. p. Berlin, 1960. (Főleg a középkori vallásos prózát tárgyalja) .

Stammler, Wolfgang - Langosch, Karl: Die deutsche Literatur des Mittelalters. Verfasserlexikon. 1-5. Bd. Berlin, 1933-1955.

Egyes műfajok

Haimerl, Franz Xaver: Mittelalterliche Frömmigkeit im Spiegel der Gebetsbuchliteratur Süddeutschlands. München, 1952.

Homeyer, Karl Gustav: Die deutchen Rechtsbücher des Mittelalters und ihre Handschriften. Berlin, 1856.

Homeyer, Karl Gustav: Die deutschen Rechtsbücher des Mittelalters und ihre Handschriften. 2. Aulf. neu bearb. von. C. Borchling, K.A. Eckhardt, J. von Gierke. 1-2. Bd. Weimar, 1931-1934.

Ploss, Emil Ernst: Ein Buch von alten Farben. Heidelberg-Berlin, 1962.

Röhricht, Reinhold: Deutsche Pilgerreisen nach dem Heiligen Land. Innsbruck 1900. Reprint. Aelen, 1967.

Rudolf, Rainer: Ars moriendi. Von der Kunst des heilsamen Lebens und Sterbens. Köln-Graz, 1957.

Schneider, Wolfgang: Lexikon alchemistisch-pharmazeutischer Symbole. Weinheim, 1962.

Schulte, Johann Friedrich von: Die Geschichte der Quellen und Literatur des canonischen Rechts von Gratian bis auf die Gegenwart. 1-3. Bd. Stuttgart, 1875-1880.

Stintzing, Roderich: Geschichte der populären Literatur des römisch-kanonischen Rechts in Deutschland. Leipzig, 1867.

Weidenhiller, Egino: Untersuchungen zur deutschprachigen katechetischen Literatur des späten Mittelalters. München, 1965.

d. Cirill írás, írásbeliség

Breyer, Mirko: O starim i rijetkim jugoslavenskim knjigama. Zagreb, 1952.

Čirilica. = Enciklopedija Jugoslavije. Red.vicije Anto Babić, Antun Barać. 2. Zagreb, 1956. (Részletes cikk.)

Csaev, L. Sz. - Cserepnin, L. V.: Ruszszkaja paleografija. Moszkva, 1946.

Djordjić, Petar: Istorija srpske čirilice. Beograd, 1969.

Karszkij, Evfimij Fedorovics: Szlavjanszkaja kirillovszkaja paleografija. Leningrad, 1928.

Kirillica. = Bol'saja Szovetszkaja enciklopedija. 2. kiad. 21. köt. Moszkva, 1953. (szócikk) .

Kodov, Hriszto: Opisz na szlavjanszkite rökopiszi v Biblioteka na Bölgarszkata Akademija na naukite. Szofija, 1969.

Lavrov, Petr Alekszeevics: Paleograficseszkoe obozrenie kirillovszkogo pisz'ma. = Enciklopedija szlavjanszkoj filologii. (Szerk. V. Jagić) . 4. Peterburg, 1914.

Mihailović, Georgije: Srpska bibliografija XVIII veka. Beograd, 1964.

Moąin, Vladimir: Čirilovski rukopisi u Povijesnom muzeju Hrvatske. 1-2. Beograd, 1971.

Moąin, Vladimir: Čirilovski rukopisi Jugoslavenske akademije. 1-2. Zagreb, 1952-1955.

Moąin, Vladimir: Paleografski album na juľnoslovenskoto kirilovsko pismo. Beograd, 1971.

Vîrtosu, Emil: Paleografie româno-chirilica. Bucureşti, 1968.

e. Héber írás, írásbeliség

Bernheimer, Carlo: Paleografia ebraica. Firenze, 1924.

Blau Lajos: Az assuani és elephantinai aram papyrusok. Bp. 1908. (Klny. Magyar Zsidó Szemle. 1907-1908).

Blau Lajos: A görög papyrusok zsidó szempontból. Bp. 1913.

Blau [Lajos], Ludwig: Papyri und Talmud in gegenseitiger Beleuchtung. Leipzig, 1913.

Blau Lajos: Studien zum althebräischen Buchwesen. Bp. 1902.

Freimann, Aron: Thesaurus typographiae hebraicae saeculi XV. 1-8. vol. Berlin, 1924-1931.

Freimann, Aron: Union-catalogue of hebrew manuscripts and their location. New York, 1964.

Frey, Jean Baptist: Corpus inscriptionum Judaicarum. 1-2. vol. Roma, 1936-1952.

Habermann, Abraham Meir: Hásszéfer háivri. Jerusalem, 1968.

Moscati, Sabatino: L'epigrafia ebraica antica. Roma, 1951.

Roherikover, V.A. - Fuks, A. - Stern, M.: Corpus papyrorum Judaicorum. 1-3. vol. Cambridge, Mass. 1957-1964.

Scheiber Sándor: A Magyar Izraeliták Országos Könyvtára. = Könyvtári Figyelő. Bp. 1973. 1.sz.

Steinschneider, Moritz: Vorlesungen über die Kunde hebräischer Handschriften. 2. Aulf. Jerusalem, 1937.

Weisz [Miksa], Maximilian: Katalog der hebräischen Handschriften und Bücher des Professors dr. David Kaufmann. Frankfurt a. M. 1906.

Weisz Miksa: Microcard catalogue. (Néhai dr. Kaufmann Dávid tanár könyvtárának héber kéziratai és könyvei.) Bp. 1959.

Yadin, Igael: Bar-Kokhba. London, 1971.

f. Keleti nyelvek

Arberry, Arthur John: Specimens of Arabic and Persian paleografy. London, 1939.

Baumstark, Anton: Geschichte der syrischen Literatur. Bonn, 1922.

Brockelmann, Karl: Arabische Grammatik. Leipzig, 1960.

Brockelmann, Karl: Geschichte der arabischen Literatur. 1-2. Bd. 1-3. Suppl. Leiden, 1943-1948.

Brockelmann, Karl: Syrische Grammatik. Leipzig, 1960.

Fekete Lajos: Die Siyaqat-Schrift in der türkischen Finanzverwaltung. Bp. 1954.

Grohmann, Adolf: Arabische Paläographie. Wien, 1971.

Grohmann, Adolf: Arabische Chronologie. Arabische Papyruskunde. Leiden-Köln, 1966. (Handbücher der Orientalistik. 2.)

Hosking, R.F. - Meredith-Owens, G.M.: A handbook of Asian scripts. London, 1966.

Karabacek, Joseph von: Die Bedeutung der arabischen Schrift für Kunst und Gewerbe des Orients. Nürnberg, 1877.

Lenormant, François: Études paléographiques sur l'alphabet pehlevi, ses diverses variétés et son origine. Paris, 1865.

Pope, M.: Aegean writing and linear A. Lund, 1964.

Pope, M.: The origins of writing in the near east. = Antiquity. 40. 1966. 17-23. l.

Schimmel, Annemarie: Islamic calligraphy. Leiden, 1970.

Socin, Albert: Arabische Grammatik. Paradigmen, Literatur, Übungstücke und Glossar. 5. verb. Aulf. bearb. von Karl Brockelmann. Berlin-London-New York, 1904.

g. Zenei paleográfia

Általános irodalom

Apel, Willi: Die Notation der mehrstimmigen Musik. 2. Aufl. Leipzig, 1971.

Wolf, Johannes: Handbuch der Notationskunde. 1-2. Bd. Leipzig, 1913-1919.

Gregorián

Bannister, Henry Mariott: Monumenti Vaticani di paleografia musicale latina. 1-2. Bd. Leipzig, 1913.

Suňol, Gregorio Maria: Introduction a la paléographie musicale Grégorienne. Paris, 1936.

Wagner, Peter Joseph: Einführung in die gregorianische Melodien. 2. Bd. Neumenkunde. 2. Aufl. Leipzig, 1912.

Magyar források

Bartha Dénes: Szalkai érsek zenei jegyzetei 1490-ből. Bd. 1934.

Bárdos Kornél - Csomasz Tóth Kálmán: Az eperjesi graduál. Bd. 1957. (Klny. Zenetudományi tanulmányok. 6.)

Csomasz Tóth Kálmán: A XVI. század magyar dallamai. Bd. 1958.

Falvy Zoltán: A gráci antifonárium. Bd. 1956. (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai. 34.)

Falvy Zoltán: A Pray-kódex zenei paleográfiája. = Zenetudományi tanulmányok. 4. Bd. 1954.

Gombosi Ottó: Die Musikalien in der Pfarrkirche zu St. Aegidi in Bártfa. = Festschrift Johann Wolf. Berlin, 1929.

Isoz Kálmán: Latin zenei paleográfia és a Pray-kódex zenei hangjelzései. Bp. 1922.

Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok. Bp. 1943.

Keresztury Dezső - Vécsey Jenő - Falvy Zoltán: A magyar zenetörténet képeskönyve. Bp. 1960.

Papp Géza: A XVII. század énekelt dallamai. Bp. 1970.

Rajeczky Benjámin: Adatok a magyar gregorianumhoz. = Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára. Bp. 1953.

Rajeczky Benjámin: Magyar gregoriánum. (Hanglemez facsimilékkel). Szerk. - - . Bp. 1972.

Rajeczky Benjámin: Mittelalterliche Mehrstimmigkeit in Ungarn. = Musica medii aevi Europae orientalis. Bydgoszcz, 1966.

Rajeczky Benjámin: Spätmittelalterliche Orgelkunst in Ungarn. Bp. 1961. (Klny. Studia Musicologica Acad. Scientiarum Hung. 1.)

Rajeczky Benjámin: Többszólamú zenénk emlékei a 15. század első feléből. = Népzene és zenetörténet. 1. köt. Bp. 1972.

Rajeczky Benjámin: Többszólamú zenénk 15.századi emlékei. = Énekszó. Bp. 1950.

Szabolcsi Bence: Tinódi zenéje. = A magyar zene évszázadai. 1. köt. Bp. 1959.

Szabolcsi Bence: A XII. század magyar főúri zenéje. = A magyar zene évszázadai. 1. köt. Bp.1959.

Szabolcsi Bence: A XVI. század magyar históriás zenéje. = A magyar zene évszázadai. 1. köt. Bp. 1959.

Szabolcsi Bence: A XVIII. század kollégiumi zenéje. = A magyar zene évszázadai. 2. köt. Bp. 1961.

Szabolcsi Bence: A XVIII. század magyar világi dallamai. Bp. 1950.

Szigeti Kilián: Denkmäler des gregorianischen Chorals aus dem ungarischen Mittelalter. = Studia Musicologica Acad. Scientiarum Hung. 4. Bp. 1963.

Szigeti Kilián: Mehrstimmige Gesänge aus dem 15. Jahrhundert im Antiphonale des Oswald Thuz. = Studia Musicologica Acad. Scientiarum Hung. 5. Bp. 1964.

Teller, Frigyes: Magyarország középkori hangjelzett kódexei. = Teológia. Bp. 1944.