„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
2. Dr Bustya Dezső TEMETÉSI BESZÉDEK II. Újszövetségi textusok 1 - 97 .
85. SZOMORÚ MEGÉRKEZÉS - idősebb öngyilkos férfi felett - Zsid 11,13-14
85. SZOMORÚ MEGÉRKEZÉS - idősebb öngyilkos férfi felett - Zsid 11,13-14
85. SZOMORÚ MEGÉRKEZÉS
- idősebb öngyilkos férfi fölött -
Zsid 11,13-14.
Gy.T.!
A halál mindig váratlanul jön, még ha hosszas betegség előzi is meg. Mi az életre, az itt maradásra rendezkedünk be. Isten igéje pedig arra tanít, hogy legyünk lészen mindenkor az átköltözésre. A most megszólaló ige is mutatja, hogy a hívő lelkeknek ez a föld nem igazi otthonuk. „Hazát keresnek”. A földön nem találhatják meg azt. Az igazi, a végleges haza csak ígéret marad számukra. Mintegy távolról látják. Abból a hitből élnek és abban a hitben halnak meg, hogy egyszer elérkeznek oda. A hívő ember földi élete tulajdonképpen örökös csalódás, de egyben közeledés is a célhoz. Isten soha sem hagyta meg övéit a földi dolgokban. Mindig szólt az Ő bíztatása: A maradandót keressétek. Isten megváltottai egész földi létük folyamán hazát keresnek. Az igazit.
I.
Vándor volt ennek a koporsónak csendes utasa is. 72 éves földi útja immár véget ért. Maga is tapasztalta, hogy idegenek és vándorok vagyunk e földön. Nem ott halunk meg, ahol megszülettünk. Vándorlásunk rendjén sokszor egyedül is maradunk.
De a mi testvérünk nem volt egyedül. Több testvérrel együtt indult el az életútja Felsősófalváról. Ígéretekben gazdag lehetett az ifjúsága is. A kenyérért való küzdelem elszólította szülőföldjéről, így került tovább, Medgyesre, végül városunkba, Marosvásárhelyre. - valóban csak átmenő vendégek, idegenek és vándorok vagyunk ezen a földön. Medgyesen rendelt számára Isten szeretete hűséges társat, hogy együtt folytassák a vándorlást, több mint 46 éven keresztül. Ennek a vándorútnak voltak útjelzői is, mint az országút mentén a kilométerkövek. Négy fehér mérföldkő: négy drága gyermekének a születése a család kiteljesedését jelentette. A megszaporodott család asztaláról nem fogyott el a kenyér, mert mindig ott volt mellette a lelki kenyér is: az ige és az imádság, a Biblia, meg az istentisztelet. Isten drága ígéretei áldottá és békességessé tették Gy.P. testvérünknek és családjának az életét. Így teltek az évek a vasútnál, az oxigén-gyárban, a Prodkomplexnél ledolgozott esztendők; a békés utas vándorlásának esztendei…
Aztán felsorakoztak a fekete mérföldkövek is a vándorlás útján. Az utolsó öt esztendőt ezek szegélyezték. Megsokasodott a fájdalom, a szenvedés és egyre apadta az erő, a testi is, a lelki is! Aztán egészen elfogyatkozott, és íme, a vándorút ilyen szomorú véget ért: saját maga adta magát a halálba!
II.
És most itt álltok e gyászos ravatal mellett, Gyászoló Testvérek! Nehéz belenyugodni abba, hogy akik szeretetben együtt vándoroltatok eddig, most elszakadjatok egymástól. Az ige arra figyelmeztet, hogy a legáldottabb vagy legszebb emberi életút sem lehet teljes itt, a földön. Nem nyerjük meg az ígéreteket, csak távolról látjuk és üdvözöljük azokat. Isten ígéretei a túlsó parton lesznek valósággá számunkra!
Elköltözött Szeretteteknek a szeretete, gondoskodása bennetek tovább élhet: ez lesz a legáldottabb reá való emlékezés. Zarándokutatokat járjátok Istentől kért erős hittel; Ő adhat és adni is fog imádságotokra feleletül igazi vigasztalást tinéktek.
Így búcsúzzatok hát drága Szerettetektől (búcsúvétel); Isten igéje hadd írja szívünkbe a parancsot: járjuk meg hittel vándorutunkat, hogy annak végén mennyei Atyánkhoz érkezhessünk haza, ahol bűnbocsátó kegyelmével és közbenjárásával a mi Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus vár bennünket. Ámen.
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
