83. HAL�L - �T�LET – SZ�SZ�L�

Zsid 9,27 �s 1J�n 2,1.

Gy.T.!

Alig k�t h�t m�lva lesz egy esztendeje, hogy itt �lltunk �s elb�cs�ztunk a h�s�ges hitvest�l, szeret� �desany�t�l - �s most �jra b�cs�z�ra gy�lekezt�nk egybe: b�cs�zunk az �desap�t�l. M�land� voltunkat �rezve, sz�v�nkbe csend�l az ige igazs�ga: „Elv�gett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak…” sokan azt hangs�lyozz�k: egyszer �l�nk. Annyiban igaz ez, hogy csak egy f�ldi �let�nk van. Nem lehet az �letet megism�telni, nem lehet bel�le p�tvizsg�zni. Isten soromp�k�nt �ll�totta most el�nkbe ezt a kopors�t, hogy r�eszm�lj�nk: mekkora felel�ss�g �s milyen lehet�s�g �lni! Mert van folytat�s, amely �gy hangzik: „…azut�n az �t�let.”

Ig�nk kij�zan�t benn�nket azokb�l az elk�pzel�sekb�l, amelyekkel magunkat a hal�llal szemben nyugtatgatni szoktuk. „Meg kell halnunk, azut�n a semmi; a hal�llal mind�r�kre v�ge mindennek!” - ezt mondja a hitetlen. „meghalunk, azut�n a mennyorsz�g, minden k�ts�g �s neh�zs�g n�lk�l; meghalni annyi, mint �dv�z�lni”; mondja a hamis hit� ember. Sokan �gy gondolj�k, hogy annak, aki meghalt, m�r j�, mert hiszen a mennyben van, b�rki volt is, b�rhogyan �lt is.

Az ige �zenete e hamis elk�pzel�sek helyett f�lt�rja a val�s�got. Meg kell halnunk, - azut�n az �t�let! Isten mindent l�t� tekintete el�tt lepereg �let�nk filmje. Az is, amit sohase tudott r�lunk senki, vagy amit j�form�n magunk sem tudtunk �nmagunkr�l. Isten �t�l� tekintetet el�tt kider�l, hogy �let�nk legf�bb val�s�ga a b�n; minden vall�soss�gunk, erk�lcs�ss�g�nk, becs�letess�g�nk ellen�re is.

Isten el�tt semmiv� v�lik ugyanis minden ments�g�nk! Az �t�letkor leleplez benn�nket: olyannak fogunk l�tszani, amilyenek a val�s�gban vagyunk, s nem olyannak, amilyennek benn�nket az emberek ismertek. F�lelmetes dolog ezt �gy v�gig gondolni. Az ember megborzadva k�rdi halottj�nak kopors�ja mellett: Van-e h�t kegyelem, van-e rem�nys�g? Miben b�zhatom itt, a ravatal mellett, - �s miben majd a magam hal�los �gy�n?

Testv�rek, itt sz�lal meg a m�sodik felolvasott ig�nek a vigasztal�sa: „Van Sz�sz�l�nk!” semmi m�st nem vihet�nk Isten �t�l�sz�ke el�, mint b�neinknek az eml�k�t. De Valaki m�r ott van; v�r benn�nket. Az igazs�gosan �t�l� Atya el�tt Valakinek joga �s lehet�s�ge van �gy sz�lni: Aty�m, igaz, ez a l�lek b�n�s, meg�rdemeln� szigor� �t�leted; - de b�neinek �t�let�t �n m�r a kereszten magamra vettem; helyette haragod terh�t elszenvedtem; v�rem hull�s��rt irgalmazz meg neki! (1J�n 2,1).

II.
B.Gy. a�nak f�ldi �let�tj�r�l tudjuk, hogy ez a 88 �ves v�ndor�t tele volt sok neh�zs�ggel, kem�ny k�zdelemmel. Az �desapa korai hal�la ut�n 10 testv�r�vel egy�tt a nagyanya szigor� szeretete, nevel�se ind�totta el az �let �tj�n. �s ezen az �ton Isten meg�ldotta �t. Adott neki h�s�ges hitvest�rsat, akivel 55 sz�p esztend�t t�lthetett. Megaj�nd�kozta h�rom gyermekkel; benn�k �r�mmel �s pr�b�val is. egyiket t�z �ves kor�ban eltemette, a m�sikat elsodort�k a vil�gh�bor� esem�nyei; �vekig nem tudott r�la, v�g�l �jra megl�thatta �s a sok keser�s�g ut�n visszat�rhetett az apai sz�vbe az �r�m.

Hissz�k, hogy az � �let�ben sem t�rt�nt semmi sem v�letlens�gb�l. Isten h�s�ges, meg nem �rdemelt kegyelme hordozta, a mennyei Atya m�g elk�lt�z�s�ben is kegyelmes volt hozz�. Az�rt h�t b�zzuk �t most is erre a mennyben l�v� Sz�sz�l�ra, J�zus Krisztusra. A benne vetett hittel �s rem�nys�ggel b�cs�zzatok el dr�ga hozz�tartoz�tokt�l. K�rj�k Istent im�dban, fogadja kegyelmesen a haza�rkez�t.

�men.