//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- A SZLOVÁKIA MAGYAROK KÉNYSZERTELE-
PÍTÉSEINEK EMLÉKEZETE 1945 Tanulmányok,
családtörténetek, visszaemlékezések
- A SZLOVÁKIA MAGYAROK KÉNYSZERTELE-
PÍTÉSEINEK EMLÉKEZETE 1945 Tanulmányok,
családtörténetek, visszaemlékezések
:

73. BIZALMAS KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV. A RESZLOVAKIZÁCIÓ

73. BIZALMAS KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV. A RESZLOVAKIZÁCIÓ


BIZALMAS KIEGÉSZÍTÕ JEGYZÕKÖNYV

a Magyar Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kõzött egyes függõben lévé pénzügyi és gazdasági kérdések végleges rendezése tárgyában létrejött Jegyzõkönyvhöz.

I. cikk

A Jegyzõkönyv 1. cikkéhez:

A magyar kormány érdektelennek nyilvánítja magát a magyar állampolgárságú természetes személyeknek mindazon jogai, követelései és igényei tekintetében, amelyeket ezek az 1930. évi április hó 28. napján kelt

Párizsi Egyezmények, az 1946. évi február hó 27. napján kelt Lakosságcsere Egyezmény és az 1947. évi február hó 10. napján kelt, Magyarországgal kötött Békeszerzõdés, valamint az ezeket kiegészítõ megállapodások és okmányok alapján a csehszlovák állammal, a csehszlovák közjogi és magánjogi jogi személyekkel, valamint a csehszlovák állampolgárságú természetes személyekkel szemben támasztottak vagy támaszthatnának. Ily követelések és igények érvényesítéséhez a magyar kormány támogatást nem nyújt.

II. cikk

A Jegyzõkönyv 2. cikkéhez:

A csehszlovák kormány érdektelennek nyilvánítja magát a csehszlovák állampolgárságú természetes személyeknek mindazon jogai, követelései és igényei tekintetében, amelyeket ezek az 1930. évi április hó 28. napján kelt Párizsi Egyezmények, az 1946. évi február hó 27. napján kelt Lakosságcsere Egyezmény és az 1947. évi február 10. napján kelt, Magyarországgal kötött Békeszerzõdés, valamint az ezeket kiegészítõ megállapodások és okmányok alapján a magyar állammal, a magyar közjogi és magánjogi jogi személyekkel, valamint a magyar állampolgárságú természetes személyekkel szemben támasztottak vagy támaszthatnának.

Ily követelések és igények érvényesítéséhez a csehszlovák kormány támogatást nem nyújt

III. cikk

A Jegyzõkönyv 3. cikkéhez:

(1) A két kormány hatályon kívül helyezettnek nyilvánítja az 1949. évi március hó 17. napján kelt Feljegyzés II. cikkét.

(2) Az elõzõ bekezdésben kinyilvánított hatálytalanítással és a Jegyzõkönyv 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt lemondással kapcsolatban a két kormány között egyetértés áll fenn abban a tekintetben; hogy amennyiben a csehszlovák külkereskedelmi minisztérium az 1949. évi március hó 17. napján kelt feljegyzés alapján Magyarországra történõ kivitelt engedélyezett és a szállítmányok kifizetése a „Lakosságcsere” számla terhére 1949. évi június hó 23. napjáig megtörtént, az ilyen exportszállítmányokat a magyarcsehszlovák klíringben újból meg kell fizetni.

(3) A két kormány egyetért abban, hogy azokat az 1949. évi március hó 17. napján kelt feljegyzés 2. mellékletének 20. tétele szerint Csehszlovákiából Magyarországra történt szállításokat, amelyek a magyar–csehszlovák klíringben rendeztettek, az elõzõ bekezdés rendelkezései nem érintik.

(4) Az 1949. évi március 17-én kelt feljegyzés alapján a Magyar Államvasutaknak a Csehszlovák Államvasutakkal szemben fennálló tartozásának részbeni fedezésére Magyarország által Csehszlovákia részére szállított és a magyar-csehszlovák klíringben elszámolt áruk ellenértéke továbbra is a klíring számlán fog szerepelni.

(5) Egyetértés áll fenn a tekintetben, hogy a Jegyzõkönyv 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt lemondás következtében a „Lakosságcsere” számla 1949. évi június hõ 23. napjával megszûnik. Ennek folyományaképpen mindazok a kifizetések, amelyeket 1949. évi június hó 23. napja után ennek a számlának a terhére teljesítettek, tekintet nélkül arra, hogy szállított áruk ellenértékérõl vagy egyéb pénzügyi átutalásokról van-e szó, a magyar-csehszlovák klíringben újból kiegyenlítendõk. Hasonlóképpen azok a Magyarországba irányuló csehszlovák áruszállítások, amelyek a „Lakosságcsere” számlára térítendõ fizetés ellenében engedélyeztettek, amelyeknek kifizetése azonban 1949. évi június hó 23. napjáig nem történt meg, a magyar-csehszlovák klíringben számolandók el. 225

(6) a) A két kormány elhatározta, hogy a Jegyzõkönyv 3. cikkében történt lemondásra, a fenti (1) bekezdés szerinti hatálytalanításra, valamint a fenti (2) és (5) bekezdésekben foglaltakra, végül a kölcsönösen elõfordult téves könyvelésekre való tekintettel a különbözõ áruszállításokat a két kormány szakértõi által felülvizsgáltatják. A szakértõk meg fognak állapodni abban, miként kell a szükséges átkönyveléseket végrehajtani, hogy a kölcsönös könyvelések a Jegyzõkönyv és Kiegészítõ Jegyzõkönyv szövegének és szellemének, valamint a jelenleg érvényben lévõ külkereskedelmi megállapodásoknak megfeleljenek.

b) Egyetértés áll fenn a tekintetben, hogy amennyiben Magyarországot a csehszlovák részrõl teljesített szállítások átkönyvelése következtében olyan áruk ellenértékével terhelik meg, amelyek az árucsere tekintetében érvényes árulistában nem szerepelnek, illetõleg amelyekre nézve már nem áll kontingens rendelkezésre, az ilyen szállítások kiegyenlítése magyar részrõl csak minõségileg azonos értékû áruk egyetértõleg megállapítandó módozatok mellett eszközlendõ szállításával történhetik.

(7) A két kormány egyetért abban, hogy a fenti (1) bekezdésben foglalt hatálytalanítás ellenére a Magyar Államvasutak által a Csehszlovák Államvasutak aktív egyenlegének részbeni fedezésére 1949 május hó elején teljesített 75 millió Kès átutalást nem kell visszafizetni.

(8) A Jegyzõkönyv 3. cikke (1) bekezdéséhen foglalt lemondással kapcsolatosan a magyar kormány kiegyenlítettnek nyilvánítja a Magyar Államvasutaknak a csehszlovák állammal szemben fennálló kereken 13 millió Kès összegû követelését, amely hazatérõ csehszlovák személyeknek és a keleti országokból Csehszlovákiába utazó munkásoknak 1949. évi május hó 20. napjáig terjedõ idõben a csehszlovák munkaügyi és népjóléti minisztérium intézkedésére Magyarországon át történt szállításából származik.

(9) A fenti (1)-(6) bekezdésekben foglalt határozatokat a (6) bekezdésben említett szakértõk hajtják végre.

(10) A Jegyzõkönyv 3. cikke (3) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak egyfelõl [az] áttelepültek és másfelõl az elõzõ tartózkodási helyük államában lakó természetes személyek között fennálló jogviszonyokra, amelyek tekintetében a két kormány érdektelennek nyilvánítja magát, és amelyek érvényesítéséhez támogatást nem nyújt.

IV. cikk

A Jegyzõkönyv 4. cikkéhez:

(1) Amennyiben a Jegyzõkönyv 4. cikkében meghatározott követelések és igények magyar állampolgárságú természetes személyek által támasztattak vagy támasztatnának, a magyar kormány érdektelennek nyilvánítja magát, és érvényesítésükhöz támogatást nem nyújt.

(2) A csehszlovák kormány a magyar vagyonok elkobzására vonatkozó csehszlovák jogalkotás fenntartása mellett a magyar állampolgárságú természetes személyeket meg fogja hagyni az olyan vagyontárgyak zavartalan használatában, amelyek a dolgozó osztálynak a szocialista gazdaságban szokásos vagyonához tartoznak, mint például kis mezõgazdasági üzemek, családi házak, lakásberendezések. Ezekben az esetekben is fenntartja azonban a csehszlovák kormány, hogy olyan intézkedéseket foganatosíthasson, amelyeket a szocialista gazdasági rend megvalósítása érdekében csehszlovák állampolgárságú természetes személyekkel szemben azonos esetekben alkalmaz.

(3) a) Azok az esetek, amelyekben a (2) bekezdésben közelebbrõl meghatározott vagyontárgyak a magyar állampolgárságú természetes személy beleegyezése nélkül a csehszlovák állam vagy csehszlovák jogi és természetes személyek birtokában vannak, vagy ezek által kezeltetnek, nem esnek az említett bekezdés rendelkezései alá.

b) Mint a (2) bekezdés rendelkezése alá nem esõ vagyontárgyakat kell tekinteni különösképpen a vállalati részesedéseket, gépi berendezéseket, pénzbetéteket, értékpapírokat, biztosítási kötvényeket, építkezési telkeket és hasonlókat.

V cikk

A jegyzõkönyv 5. cikkéhez:

Amennyiben a Jegyzõkönyv 5. cikkében meghatározott követelések és igények természetes személyek részérõl támasztatnak vagy támasztatnának, úgy a két kormány ezek tekintetében magát érdektelennek nyilvánítja, és érvényesítésükhöz támogatást nem nyújt.

VI. cikk

A jegyzõkönyv 6. cikkéhez:

A csehszlovák kormány érdektelennek nyilvánítja magát a csehszlovák magánjogi jogi személyek és csehszlovák állampolgárságú természetes személyek Magyarország területén lévõ ingó, ingatlan javai, vállala226 tai, vállalati fiókjai, valamint a Magyarország területén lévõ vállalatokban fennálló vállalati érdekeltségei tekintetében.

(2) a) A két kormány egyetért abban, hogy az egyfelõl a csehszlovák ipari vállalatok, másfelõl, ezeknek a jelen Jegyzõkönyv alapján a magyar állam tulajdonába került leányvállalatai, egyéb érdekeltségei és fiókjai között fennálló kapcsolatokat – különösen e vállalatok termelési tervére, nyersanyaggal való ellátására és a kivitelre vonatkozóan – a két állam szoros gazdasági együttmûködésének szellemében továbbra is fenn kell tartani. E kapcsolatok fenntartásának módozatait a két állam tervgazdálkodására és kölcsönös érdekeire figyelemmel a Jegyzõkönyv 11. cikkében említett Bizottság fogja szabályozni.

b) A két kormány egyetért abban, hogy a Magyar-Csehszlovák Bank Rt. felszámolását vegyes felszámolóbizottság fogja végrehajtani. Ez a bizottság a magyar kormánynak van alárendelve. Egyetértés áll fenn a tekintetben, hogy a felszámolás sima lebonyolítása érdekében mindkét kormány segítséget fog nyújtani.

c) A két kormány egymás rendelkezésére bocsátja a birtokában lévõ mindazokat az adatokat, amelyek alkalmasak a csehszlovák vállalatokban esetleg fennálló burkolt magyar, illetõleg a magyar vállalatokban esetleg fennálló burkolt csehszlovák érdekeltségek felderítésére.

(3) A Jegyzõkönyv 6. cikkében nyilvánított lemondás alapján azok a csehszlovák tulajdonjogok, amelyekre nézve lemondás történt, a Jegyzõkönyv életbe lépésének napjával megszûntnek tekintendõk. A csehszlovák jogosítottak e nappal megszûnnek a jogok hordozói és gyakorlói lenni.

(4) „Magyarország területén lévõ csehszlovák javak” kifejezése alatt azok a javak értendõk, amelyek a magyar közgazdaság részévé váltak, vagy abból a célból vitettek Magyarországra, hogy a magyar közgazdaság részévé váljanak. A Jegyzõkönyv rendelkezéseinek gyakorlati végrehajtásánál esetleg felmerülõ kétséges eseteket a Jegyzõkönyv 11. cikkében említett Bizottság a két kormány által megkötött barátsági egyezmény szellemében fogja rendezni.

(5) a) Magyarország a csehszlovák javakkal együtt átveszi az azokat terhelõ, dologilag biztosított kötelezettségeket.

Csehszlovák vállalati fiókoknak a Jegyzõkönyvben foglaltak szerint magyar részrõl történt megszerzése esetében a magyar kormány átveszi a vállalati fiók követeléseit, valamint a fiókot terhelõ kötelezettségeket.

b) Vállalati érdekeltségnek tekintendõk azok a tartós juttatás jellegével bíró hitelérdekeltségek is, amelyek a saját tõke kiegészítésére szolgáltak és a vállalat zavartalan mûködéséhez szükséges tõke rendelkezésre bocsátását célozták. Kétséges esetekben a Jegyzõkönyv 11. cikkében említett Bizottság dönt.

c) Azokat a kölcsönös tartozásokat és követeléseket, amelyek egyfelõl egyes olyan magyar vállalatok között, amelyekben a Jegyzõkönyv életbe lépése elõtt csehszlovák vállalatok voltak érdekelve, másfelõl az említett, azelõtt érdekelt egyes csehszlovák vállalatok között állanak fenn, amennyiben szükséges, a lehetõ legrövidebb idõn belül összegszerûen meg kell állapítani. Ezt követõen a kiegyenlítésükhöz szükséges transzfer módozatai a két kormány szakértõi között tárgyalás anyagát fogják képezni.

VII. cikk

A Jegyzõkönyv 7. cikkéhez:

(1) a) A magyar kormány érdektelennek jelenti ki magát a csehszlovák állam vagy csehszlovák közjogi és magánjogi jogi személyek által kibocsátott azoknak az értékpapíroknak a tekintetében, amelyek magyar állampolgárságú természetes személyek tulajdonában vannak:

b) A csehszlovák kormány érdektelennek jelenti ki magát a magyar állam vagy a magyar közjogi és magánjogi jogi személyek által kibocsátott azoknak az értékpapíroknak a tekintetében, amelyek csehszlovák állampolgárságú természetes személyek tulajdonában vannak.

(2) A két kormány megbeszélést fog folytatni abban az esetben, ha egyik állam kormányát vagy annak közjogi és magánjogi jogi személyeit harmadik államban kibocsátott olyan értékpapírból kifolyólag jogok illetik meg, amely értékpapír alapján a másik állam kormányát vagy annak közjogi és magánjogi jogi személyeit kötelezettségek terhelik.

(3) Egyetértés áll fenn abban a tekintetben, hogy a jelen Jegyzõkönyv 7. cikkében meghatározott átengedési kötelezettség nem vonatkozik a Caisse Commune által kezelt kölcsönkötvényekre.

VIII. cikk

A Jegyzõkönyv 8. cikkéhez:

A két állam biztosítóvállalatai között 1945. évi augusztus hó 16. napja elõtt kötött viszontbiztosítási szerzõdések hatályukat vesztik. 227

IX. cikk

(1) A két kormány kijelenti, hogy a területükön fekvõ olyan vagyon tekintetében, amelyre nézve a másik kormány magát érdektelennek nyilvánította, nem fognak megkülönböztetõ intézkedéseket tenni.

(2) Egyetértés áll fenn a két kormány között a tekintetben, hogy olyan intézkedések, amelyeket a szocialista gazdasági rend megvalósítása érdekében saját magánjogi jogi személyeikkel és saját állampolgáraikkal szemben azonos esetekben alkalmaznak, nem tekinthetõk megkülönböztetõ intézkedéseknek.

X. cikk

Azok az érdektelenségre vonatkozó egyes nyilatkozatok, amelyeket a Jegyzõkönyv és a Kiegészítõ Jegyzõkönyv tartalmaznak, nem korlátozzák a kormányoknak azt a jogát, hogy állampolgáraik érdekében eljárjanak, amennyiben olyan szociális szolgáltatásokról (nyugdíjak, tartásdíjak stb.) van szó, amelyekre vonatkozóan a Jegyzõkönyv és Kiegészítõ Jegyzõkönyv alapján nem történt lemondás.

XI. cikk

A két kormány kölcsönösen támogatni fogja egymást mindazokban az esetekben, amikor volt magyar állampolgár a csehszlovák állammal, illetõleg volt csehszlovák állampolgár a magyar állammal szemben egy harmadik állam állampolgársága által történt megszerzésének jogcímén igényt támaszt. [sic!]

XII. cikk

A két kormány között egyetértés áll fenn a tekintetben, hogy a Magyarországgal kötött Békeszerzõdés 25. cikkének alkalmazási területét érintõ és a jelen Jegyzõkönyv alapján történõ lemondások nem vezethetnek az említett cikk alapján semmisnek nyilvánított jogállapot feléledéséhez. Azok a jogbizonytalanságok és joghátrányok (mint pl. a biztosításügy kérdése, ideértve a biztosítási állományok átruházásából stb. elõállott kérdéseket is), amelyek abból származnak, hogy a hivatkozott 25. cikkel tervezett rendezés nem következett be, a Jegyzõkönyv 11. cikkében említett Bizottság által kidolgozandó jogszabályok és közigazgatási intézkedések útján kiküszöbölendõk, ezek az intézkedések egyik kormányra sem róhatnak anyagi megterhelést.

XIII. cikk

(1) A magyar kormány visszaszolgáltatja a Csehszlovákiából 1938. évi november hó 3. napja után elhurcolt és jelenleg a magyar kormány birtokában lévõ mûvészeti, történelmi vagy régészeti értékû tárgyakat.

(2) A csehszlovák kormány kijelenti, hogy fentiekben meghatározott olyan javak tekintetében, amelyek jelenleg nincsenek a magyar kormány birtokában, pótlást nem kíván.

(3) A két kormány kölcsönösen annak a szándékának ad kifejezést, hogy a másik állam népeinek szellemi örökségéhez tartozó, rendelkezésük alatt álló jelentõs mûvészeti, történelmi vagy régészeti értékû tárgyakat egymásnak átadják. Az átadás kérdése a kulturális egyezmény keretében szabályozandó.

XIV. cikk

A két kormány egyetért abban, hogy a Jegyzõkönyv aláírásától számítva 45 napon belül külön Vegyes Bizottságban tárgyalásokat indítanak az iratcserék kérdésének, valamint a bírói, közigazgatási és pénzügyi letétek kölcsönös kiadásának rendezésére.

XV. cikk

(1) A magyar kormány érdektelennek nyilvánítja magát annak az egyházi vagyonnak a tekintetében, amely a Csehszlovák Köztársaság területén van, és a magyar állam területén székhellyel bíró egyházi jogi személy vagy szerv (javadalmas) tulajdonához vagy javadalmához tartozik.

A csehszlovák kormány érdektelennek jelenti ki magát annak az egyházi vagyonnak a tekintetében, amely a Magyar Köztársaság területén van, és a csehszlovák állam területén székhellyel bíró egyházi jogi személy vagy szerv (javadalmas) tulajdonához vagy javadalmához tartozik.

XVI. cikk

A két kormány egyetért abban, hogy a közös határ mindkét oldalán 15 km mélységben fekvõ ingatlanok kérdését úgy kell rendezni, hogy a magyar területen lévõ csehszlovák tulajdon a magyar állam tulajdonába és a csehszlovák területen lévõ és eddig el nem kobzott magyar tulajdon a csehszlovák állam tulajdonába menjen át. A kérdés részletes rendezése külön Vegyes Bizottság feladatát fogja képezni, amely tárgyalásait a Jegyzõkönyv aláírásától számított 45 napon belül Bratislavában meg fogja kezdeni.

XVII. cikk

A két kormány között megállapodás jött létre, arra nézve, hogy az úgynevezett régi-korona-követelések kölcsönös elszámolására létesített elszámoló hivatalok megszûnnek.

Maguk a követelések a Jegyzõkönyv 8. cikkének rendelkezései aláesnek.

228

XVIII. cikk

A Jegyzõkönyv és jelen Kiegészítõ Jegyzõkönyv rendelkezései semmilyen vonatkozásban sem érintik a két állam vagy természetes és jogi -személyeik jelenleg fennálló ipari-, irodalmi- és szellemitulajdon-jogát.

XIX. cikk

(1) Amennyiben egy harmadik állam vagy annak természetes és jogi személyei, vagy más természetes személyek, akikkel szemben a két állam egyikének sem áll módjában fennhatóságát érvényesíteni, igényt emelnek olyan vagyontárgyakra és vagyonértékekre vagy ezek ellenértékére, amelyeket az egyik kormány a másik kormánynak átengedett vagy amelyrõl lemondott, vagy amelyre vonatkozóan támasztott vagy támasztható követelés és igény kiegyenlítettnek nyilváníttatott – beleértve az átengedés, a lemondás, a kiegyenlítés tényére alapított követeléseket és igényeket is -, az említett igények kielégítése azt az államot fogja terhelni, amely az említett vagyontárgyaknak vagy vagyonértékeknek birtokában van. Amennyiben valamely vagyon a két állam között meg van osztva, úgy a kiegyenlítés a két államot a vagyonrészeknek megfelelõ arányban fogja terhelni. Ez a rendelkezés a Jegyzõkönyv 1. és 2. cikkében foglalt és az 1930 évi április hó 28. napján kelt Párizsi Megállapodásokra vonatkozó kiegyenlítési nyilatkozatot nem érinti.

(2) Az említett igények elhárítására a két kormány egymásnak minden rendelkezésre álló eszközzel támogatást fog nyújtani, és a Jegyzõkönyv végrehajtását a másik féllel egyetértésben úgy fogja irányítani, hogy az ilyen igények elhárításához az elõfeltételek lehetõleg adva legyenek.

(3) A két kormány egymást az ellenük emelt igényekrõl, illetve az ellenük indított eljárásokról a Jegyzõkönyv életbe lépése után – mihelyt lehetséges – tájékoztatni fogja, és gondoskodni fog arról, hogy a másik kormánynak alkalma legyen arra, hogy az eljárás vagy a tárgyalások során érdekeit megvédhesse.

(4) Ha a két kormány közös fáradozásai ellenére a Jegyzõkönyv életbe lépése után az az állam vagy annak jogi személye köteleztetnék fizetésre vagy szolgáltatásra, amelyik a kielégítéssel az (1) bekezdés értelmében nem tartozik, akkor annak részére, aki az igényét érvényesítette, a fizetést vagy a szolgáltatást a másik kormány fogja teljesíteni. Ha az (1) bekezdésben említett állam, jogi vagy természetes személy a Jegyzõkönyv életbe lépése után igényének teljesítését az említett bekezdés értelmében erre nem kötelezett államtól vagy annak jogi személyeitõl kikényszerítette, úgy a másik állam a megtörtént teljesítéssel azonos értékû térítést köteles nyújtani. Ez a térítés azonban nem lehet magasabb, mint a tekintetbe jövõ vagyonnak vagy az (1) bekezdés értelmében kiszámítandó vagyonrésznek a Jegyzõkönyv aláírása napján fennállott értéke.

(5) A térítés nyújtását meg lehet tagadni, ha az erre egyébként kötelezett államot a másik állam az eljárásról vagy tárgyalásokról nem értesítette, vagy ha a pótlás nyújtását megtagadó államnak a másik állam mulasztása vagy hanyagsága folytán nem volt módja arra, hogy az eljárásban vagy a tárgyalásokon részt vegyen.

A két kormány annak a meggyõzõdésének és kívánságának ad kifejezést, hogy a Jegyzõkönyvben és a Bizalmas Kiegészítõ Jegyzõkönyvben foglalt kölcsönös lemondások és érdektelenségi nyilatkozatok nem fogják a két ország között fennálló gazdasági kapcsolatok lazulását eredményezni, hanem ellenkezõleg, a közöttük függõben lévõ egyes pénzügyi és gazdasági kérdéseknek végleges elrendezése jelentõs akadályt hárított el gazdasági együttmûködésük kifejlesztésének útjából. Ennek megfelelõen a két kormány elhatározta, hogy mindent megtesznek gazdasági kapcsolataik megszilárdítása, gazdasági együttmûködésük kiépítése és a kölcsönös technikai segélynyújtás megszervezése iránt, a két ország tervgazdaságának keretében, azzal összhangban és mindkét ország érdekeinek szem elõtt tartásával.

Ez a Bizalmas Kiegészítõ Jegyzõkönyv a Magyar Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között egyes függõben lévõ pénzügyi és gazdasági kérdések végleges rendezése tárgyában a mai napon létrejött Jegyzõkönyv alkotórésze, és azzal együtt lép életbe.

Kiállíttatott két, magyar és cseh nyelven készült példányban azzal, hogy mindkét szöveg egyenlõ érvényû.

Kelt ©trbské Pleson ezerkilencszáznegyvenkilenc évi július hó huszonötödik napján.

AMZV Praha. Dvoustranná mezinárodna smlouva L 21-10 229

A RESZLOVAKIZÁCIÓ

Észak Szava – a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség idõszaki közlönye. (1946) 20. szám (a 17. szám újabb levonata)

A reszlovakizáció!

Július 1-jéig tartott a reszlovakizáció, vagyis a szlovák belügyminisztérium rendelete alapján a szlovák eredetûek visszatérése a szlovák anyatörzshöz, a Slovenská Liga falragaszai azonban mindenkit hívtak, sõt fenyegetõzésekkel akarták rábírni a magyarokat, hogy szlovákoknak jelentkezzenek. Vagyunk olyan erõsek, hogy bevalljuk – sok helyen sikerült az erkölcsi nyomás, ahol pedig szükségesnek látszott, testi erõszakot is alkalmaztak. Keletrõl nyugatra a nyelvterület szélessége szerint bírt fokozatosan ellenállni a magyarság a jövõért valló aggódásában a nemzetisége mellett.

Kassa, Rozsnyó, Rimaszombat és Losonc környékén olyan nagy volt a nyomás, hogy egyes helyeken, különösen a városokban 90–95 % is reszlovakizált. Az említett sávtól nyugatra a jelentkezõk száma egyre csökkent. A csallóközi kerületekben a számarány 17-19 %. Itt is vannak 80 %-(os) reszlovakizált terepülések, de ezek gyéren szórványosak, mélyen beleágyazva a magyar etnikumba.

De nézzük meg közelebbrõl a reszlovakizáció okait!

A csehszlovák kormány a februári úgynevezett földstatisztikai lappal tapogatózott a magyarok létszáma iránt, de akkor kedvezõtlen lett volna a reszlovakizálás. Ki kellett várni a magyarországi gazdasági élet mélypontjait.

A keleti kerületekben a falu várakozva fogadta a reszlovakizálást. A városi intelligencia, akitõl útmutatást várt, azonban nem bírta megállni a helyzetet. Miért? A népbíróságokra eddig be nem idézett reakciósok titokban remélték, hogy a szlováknak való jelentkezésükkel megmenekülnek a népbíróságoktól. Ez a réteg annyira exponálta magát, hogy megijedt a lecsatolás gondolatától. Egy kassai volt tanügyi tanácsos kijelentette – Itt (a) ÈSR-ban (sic) legfeljebb széttelepítenek, Magyarországon azonban oroszok vannak!

A nyugdíjasok a megígért nyugdíj reményében jelentkeztek. Az iparosok iparuk megvonástól (való) félelmükben reszlovakizáltak. A munkásság a jelentkezések erkölcsi nyomásának engedett. A falu egyedül maradt s az egyedüllét félelmében kénytelen volt jelentkezni. Érdekes eseteket figyeltünk meg, egyes falvakban, különösen a Csallóközben, mindössze 2-3 család reszlovakizált, ellenben vannak olyan faluk is, ahol 90 %. Az intelligencia útmutatása nélkül egymást ijesztgették a kitelepítés mumusával.

A reszlovakizációból le kell vonnunk a tanulságot – nincsen felelõs polgárságunk. A magyarság ereje csak a parasztságban és a munkásságban van.

A reszlovakizáció adatai: 650 ezer magyarból 220 ezer reszlovakizált* Mi lesz a reszlovakizáltak sorsa? A reszlovakizáltak jelentkezését felülbírálják. Október végére a csehszlovák kormány meg akarja oldani a földreformot – konfiskáció útján. Az egész Felvidéken elkezdõdtek újra a népbíróságok. Minden magyart az 5-ik paragrafussal (kollaboránság) vádolnak. Ezen paragrafus értelmében elítélteknél vagyonelkobzást lehet eszközölni. A legtöbb városban megalakultak az úgynevezett áttelepítési bizottságok, melyek több évi mûködésre kaptak rendelkezést, vagyis ezek széttelepítõ bizottságok, melyek a kishitû reszlovakizáltakat Szlovákia északi járásaiba akarják áttelepíteni. A Csehszlovákiában maradó kisebbséget, amely megmarad magyarnak, széttelepíteni nem szabad és ezeket az Atlanti Charta értelmében a béketárgyalásokon megszövegezendõ nemzetközi kisebbségi jog fogja védeni. * Ez a becsült adat a reszlovakizáció elsõ, 1946 május-júniusi szakaszára vonatkozhat. 230

A felvidéki kitelepített családok számának telelpülések szerinti kimutatása megjelent László Péter Fehérlaposok (Bonyhád 2003) címû könyvében a 4. számú mellékletben. A szerzõ hozzájárult ahhoz, hogy kötetünkben újra közreadjuk a fáradtságos munkával összeállított táblázatot, amiért ezúton is köszönetet mondunk. A kimutatás „nem teljes, csak az eddig föltárt adatokat tartalmazza”.

A szerzõ táblázathoz fûzött jegyzetében erre vonatkozóan még a következõket írja: „Vadkerty Katalin A belsõ telepítések és a lakosságcsere címû mûvében további mintegy száz olyan felvidéki települést említ, amelyet érintett a kitelepítés. Magyarországra érkezésük, családszámuk, letelepedési helyük további levéltári kutatást igényel.”

A táblázatban a vastagon szedett szlovákiai település a családok eredeti lakhelyét, az alatta ábécé sorrendben következõ magyarországi települések a kijelölt letelepedési helyszínt, a számok pedig az egy szlovákiai településrõl az adott magyarországi településre letelepített családok számát jelölik. A szlovákiai magyar családokat a felvidéki és a magyarországi települések szerint kimutató táblázat Péter László által használt forrásai: Magyar Országos Levéltár, Telepítési Hivatal, Országos Földhivatal, Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára, Füzes Miklós tanulmánya a Baranyai Levéltári Füzetek 97. számában, valamint az Új Otthon címû folyóirat 1947-1948 évfolyamai.

 

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Halloween mix-ek és Jelmez mix-ek már 500.-Ft/kg-tól 1 zsák 15-18 kg gyors 1-2 napos szállítási határidõ    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon :)    *****    Lilith Megéhezik 4 - Az Apáca Show,a fantasy új epizódja elérhetõ    *****    Felnõtt mesék, különös történetek, némi erotikával fûszerezve. Versek, eszmefuttatások. Underground írások,Sniffanytól.    *****    BLACKPINK NEWS • Gyere és ismerd meg a világ egyik legismertebb és legnépszerûbb dél-koreai bandját, a BLACKPINK-et!    *****    LEPD MEG MAGAD VAGY SZERETTEDET EGY KÜLÖNLEGES MANDALÁVAL, VAGY ÁSVÁNYÉKSZERREL! RENDELÉS ÜZENETBEN VAGY AZ OLDALON!    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    IGAZÁN DÖGÖS ÉS EGYEDI SZERETNÉL LENNI? 10-20% CSAK MA MINDEN ÁSVÁNYKARKÖTÕRE, GYÖNGYKARKÖTÕRE, MEDÁLRA! NÉZD MEG FB-OT!    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...