//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- A SZLOVÁKIA MAGYAROK KÉNYSZERTELE-
PÍTÉSEINEK EMLÉKEZETE 1945 Tanulmányok,
családtörténetek, visszaemlékezések
- A SZLOVÁKIA MAGYAROK KÉNYSZERTELE-
PÍTÉSEINEK EMLÉKEZETE 1945 Tanulmányok,
családtörténetek, visszaemlékezések
:

62. DUSA GÁSPÁR* FELVIDÉKIEK KITELEPÍTÉSE GYÖNKRE 1947-1948.

62. DUSA GÁSPÁR* FELVIDÉKIEK KITELEPÍTÉSE GYÖNKRE 1947-1948.


    Dusa Gáspár nyugdíjas tanár a csallóközi Megyercsen született 1922-ben. 

DUSA GÁSPÁR* FELVIDÉKIEK KITELEPÍTÉSE GYÖNKRE 1947-1948.

Szüleimmel és Rózsa húgommal 1948. április 30-án délelõtt rakodtunk be a megyercsi vasútállomáson, és május 12-én, több mint egy hetes tehervagonokban eltöltött utazás után érkeztünk meg Gyönkre. Új otthonomban 1948. szeptember 1-jétõl tanítói kinevezést nyertem, és nyugdíjazásomig itt dolgoztam és a mai napig is ebben a községben élek. A tanítóképzõt Komáromban kezdtem 1938/39-ben, majd tanítói oklevelet 1943-ban Léván szereztem meg. A tanári képesítést már a pécsi Pedagógiai Fõiskolán szereztem

1956-ban. Szülõfalumban, illetve a csehszlovák területeken a világháború után tanítóként már nem alkalmaztak, mert a magyar iskolák megszûntek, és 1946-tól fehérlapos, áttelepítésre váró család voltunk.

Szülõfalum, Megyercs község Komáromtól északi irányban tizenöt kilométerre Ekel és Keszegfalva vonalában az öreg Duna és a Vág-Duna között található. A község lakosai magyar nemzetiségûek. Községünkhöz tartozott a két kilométerre lévõ Violin puszta (Hegedûs puszta), amely a település külön iskolával rendelkezõ szlovák része volt. 1920 és 1925 között települtek szlovák lakói községünk határába.

Mivel számuk kevés volt (330 fõ), így közigazgatásilag Megyercshez tartoztak. A község lakosainak száma 1947. május 20-án 1449 fõ volt. Ebbõl a szlovák nemzetiségekhez tartozók száma Violinban 330 fõ.

Vallás szerinti megoszlás a községben: római katolikus 534, református 514, evangélikus pedig 71 fõ. A szlovákok mind katolikus vallásúak voltak. (…)

A község lakói túlnyomó részben törpe birtokosok, falusi nincstelenek, kevés középbirtokos. Mindannyian a földtõl remélték a megélhetést, a boldogulást. Iparosok csak a legszükségesebbek éltek a faluban:

asztalos, ács, kovács, kõmûves, cipész, nádverõ, és daráló malmos. Vegyeskereskedõ Semsei László és Dusa Rudolf, vendéglõs-kocsmáros pedig Semsei László volt. Korábban, két zsidó kereskedõ – Friem Ignác és Friem Sándor – is a faluban mûködött, de õk még a háború elõtt elköltöztek a faluból.

Két iskola mûködött a településen, külön épületben, külön két-két nevelõvel. Egy katolikus és egy református. A falu közepén emelkedett a viszonylag kis méretû református templom, melyben Sohár Kálmán református lelkész szolgált. A katolikus lakosság a szomszéd községbe, Keszegfalvára járt át vasárnapi misére, mivel katolikus templomunk nem volt. A házak többsége nádfedeles, gémes kúttal, nagy udvarral, istállóval, fészerrel, pajtával voltak ellátottak.

A második világháború befejezése után ismét a trianoni határvonalak váltak érvényessé. Ez azt jelentette, hogy a felvidéki magyarlakta területek ismét Csehszlovákiához kerültek. 1945. április 5-én a csehszlovákiai kormány Kassán meghirdette programját, melynek 8. fejezete kimondta, hogy a csehszlovák köztársaságot a német és a magyar kisebbség felszámolásával szláv nemzetállamként kívánják újjáépíteni.

Másfél hónappal késõbb a köztársasági elnöki dekrétuma a németeket és a magyarokat megfosztotta állampolgárságuktól. Elkezdõdött a két kisebbség jogfosztásának, üldöztetésének korszaka.

A csehországi kényszermunkára deportált megyercsiekrõl Sohár Kálmán református lelkész tájékoztatott.

Kivétel nélkül mezõgazdasági vidéken voltak elhelyezve, részben uradalmakban, részben kisebb gazdaságokban mint kommenciós cselédek. A Szudéta-vidéken ezekbõl a magyarokból nincsenek, vagy csak elenyészõ számban. Legsûrûbben az Elba menti síkságra kerültek, a határvidék felé számuk fokozatosan csökkent. Megyercsbõl 50-60 személyt vittek el.

A deportálás 1946. november végén következett be, amikor éjszaka teherautók jelentek meg az elõre kijelölt házaknál. Három napi élelemmel, kevés ingósággal, ruházattal összegyûjtötték azokat a családokat, akik nem voltak áttelepítésre kijelölve. Ezek az emberek földdel nem, vagy csak igen kevéssel rendelkeztek.

Incidensrõl nem hallottam, hiszen a védtelen családok az erõszakkal szemben tehetetlenek voltak.

Másnap a faluban félénk suttogással mondogatták egymásnak az otthon maradottak, ki hiányzik, kit vittek el. Elõfordult, hogy két-három személy az útról hazaszökött, vagy más helyre bujkált el.

A lakosságcsere keretében a felvidéki magyarok kitelepítése Magyarországra 1947. április 12-én kezdõdött és 1948. december 22-én fejezõdött be, bár szórványosan még a következõ év folyamán is történtek áttelepítések. Az áttelepítés végrehajtása elõtt a községben kisebb csoportokban idegen emberek 161 jelentek meg, akik Magyarországról jöttek Békés megyébõl Tótkomlósról, Pitvarosról és környékérõl.

Feltûnõen nézegették a házszámokat, házakat, portákat és amelyiket megfelelõnek tartották azt megjelölték.

A helyi szlovák hatóság engedélyével az áttelepüléskor a megjelölt házba beköltözhettek. A költözködés idõzítésére vall, hogy a családi ház elhagyása után egy-két órájára már a betelepített magyarországi szlovák családok foglalták el a lakást. Ezek az emberek egymás között is magyarul beszélt. A szlovák hatóságok szlovák nyelvi tanfolyamokat rendeztek számukra, hogy folyamatosan szlovákul tanuljanak meg beszélni. Az áthozott ingóságuk igen csekély dolgokból állt. Rendszerint egy teherautó rakományból tevõdött ki, amit kevés bútorféleség, baromfi és egy-két kecske jelentett.

Közvetlen a háború utáni idõszaktól a közigazgatást a községben a Národný výbor (Nemzeti Bizottság) látta el, élén a starostával, bíróval. A nagyobb üzemek vezetõi mellé felvigyázót – správcát –állítottak, aki az állam érdekeit képviselte. Magyar iskolák nem mûködtek. Az iskolák szlovák nyelven nyíltak meg ott, ahol tanító volt. A zûrzavar nagy volt ebben az idõben, hiszen a telepítés híre, riadalma állandóan ott lebegett minden magyar család környékén.

Az iskolás korú gyermekek egy részét a szülõk Magyarországra hozták, hogy a tanulásban el ne maradjanak, vagy az ott maradott magyar tanítókkal magán úton taníttatták. Ezek a gyermekek egyszerre több évfolyamból is letették az osztályvizsgát. A nagyobb része természetesen nem tanult, õk az áttelepítés után próbálkoztak koruknak megfelelõ osztályvizsga letételével. Ezt a magyar tanügyi hatóságok hatékonyan segítették.

A lakosságcsere-egyezmény aláírását követõen, 1946 tavaszán elkezdõdött a helyi výboroknál az áttelepítésre javasolt személyek, családok összeírása Elsõsorban azok jöttek számításba, akiknek családi házuk, földtulajdonuk volt. Az összetartozás érzését lassan a bizonytalanság érzése váltotta fel a község lakosságában. Egyre jobban kiélezõdtek a családi problémák is. Megtudták, hogy kit telepítenek át, ki marad. Így történt meg a családok, szülõk, nagyszülõk szétszakítása. Az idõsek maradtak, a fiatal családok áttelepítésre kerültek.

Voltak vagyonosabb helyi lakosok, akik vagyonuk elvesztését féltették és próbáltak visszamaradni úgy, hogy aláírták az állítólagos szlovák származásuk igazolását kérelmezõ reszlovakizációs íveket. Ezeket az embereket a falu lakossága megvetette, nem jó szemmel nézték a sorsukba már-már beletörõdõ magyar családok. A telepítés helyérõl sem volt még tudomása az áttelepülõknek, csak annyi, hogy a kitelepített németek helyére és az áttelepülõ szlovák családok helyére kerülnek. Ez is növelte a bizonytalanság érzését. Az összeírások után kiosztásra került az úgynevezett fehérlap, ami azt jelentette, hogy hivatalosan is áttelepítésre van kijelölve a személy vagy család. A telepítés megkezdéséig több alkalommal is volt vagyoni összeírás, leltári felvétel magyar és szlovák részrõl egyaránt.

Szeretném bemutatni a község lakóit, felsorolva a jellegzetes családneveket. Voltak családi nevek, amelyeket többen is viseltek.

Valamennyi család református vallású volt.

Például Balogh István, András, Kálmán, Károly;

Bese Károly, István, Kálmán, Gyula,

Dezsõ, Lajos, Imre, János;

Toma Károly, Jenõ, Lajos, Géza;

Beke Lajos, Gyula, Béla, László, Dániel;

Kotton Sámuel, József, András, Gyula, Károly;

Farkas Károly, Ferenc, Gyula, Dezsõ, Gáspár, Géza, János, Pál;

Szoboszlai Elek, Zsigmond, Pál, Károly,

Máté, Jenõ; Berecz István, Pál, Zsigmond.

Kisebb család is szép számmal akadt:

László Ferenc, Péter; Jakab Ferenc, Ede; Kemény Zsigmond, Forgács Jenõ, Károly; Sohár Kálmán, Gõcze Lajos, Czöpek István, Váradi István, Kiss Ede, Bartalos Imre, Horváth Károly, Szente Antal, Gyula, Szeder Károly, Jenõ; Szi Ferenc. Római katolikus családok voltak: Kasznár Gáspár, Gyula, Géza, József, Vince; Ilcsik János, Imre, Kovács Imre, Géza; Dusa Gáspár, Rudolf, Antal, Kálmán, István, László Ferenc, Béla; Herdics János, Ferenc, Antal; Lengyel Sándor, Ferenc; Semsei László, Zoltán; Lovász Kálmán, István; Árvai Sándor, Zoltán; Fanó Géza, Sándor; Kosztolányi Gáspár, Gyula, Béla; Závodszki János, Lajos, Gyula; Molnár István, Putyera Jolán, Irma; Agg István, Laki József, Bedecs Dezsõ, József, Németh Lajos, Tóth Ignác, Cunyi Ferenc. Természetesen még többen is laktak a faluban, de nevük emlékezetemben már kissé elhomályosult.

Ahogy közeledett az áttelepítés ideje, úgy nõtt a lázas készülõdés. Nagy rakodó ládák készítése, szegelése, ruházat, iratok rendezése, kisebb és nagyobb házi értékek becsomagolása, szalma, széna bálákba való kötése, fafûrészelés, zsákok varrása, gabona és takarmányféleségek zsákokba, ládákba való mérése, stb. A szomszédok, ismerõsök ilyenkor szívesen segédkeztek, hogy az indulás idejére rendben legyen minden. 162

A költözés-berakodás napját elõre pontosan meghatározták, erre az idõpontra megfelelõ mennyiségû üres vagon állt a költözködõ családok rendelkezésére. Magyarországról nagyméretû pótkocsis teherautók jöttek, ezek álltak be az udvarokba, ezekre raktuk fel az ingóságokat, ládákat, állatokat, ezek vitték ki az állomásra, hogy ott ismét átrakodhassunk a részünkre kijelölt tehervagonokba.

A rakodások alkalmával nem egy helyen kisebb nézeteltérések voltak a jelen lévõ szlovák ellenõrök és a berakodó magyar családok között. Például egy-két felszerelési eszközt nem engedtek feltenni az autóra.

Ezekben az incidensekben a megoldást a jelen lévõ magyar sofõrök jelentették, akik határozott fellépésükkel döntöttek és a szóban forgó anyag, felszerelés gyorsan felkerült az autóra. Jólesett a szíves segítség.

Elérkezett az utolsó teherkocsi indulása is. Lassan kigördült abból az udvarból, melyet nagyapáink hagytak ránk, mely szülõházunk volt. Könnyes szemmel búcsút intettünk a szülõföldnek, a kedves, fáknak, bokroknak, falunak, ismerõsöknek, rokonoknak. Bizonytalan, de mégis bíztató reménységgel indult el a hosszú szerelvény, melyen nyolc-tíz család ingóságai várták az új otthonba való elhelyezésüket.

Megyercsrõl Komáromba, majd onnan Érsekújvárba, Párkányon keresztül Szob határállomáson jöttünk át Budapestre. Itt az elsõ vagonirányítónál a Békés megyei Medgyesbodzás és Elek községek nevét olvastuk. Majd egy-két napos rendezõ-pályaudvaron töltött idõ után megváltozott menetirány. Tolna megyébe Hõgyész kirakóállomásra irányítottak bennünket, majd innét két napos várakozási idõ után visszairányítottak a szomszédos Keszõhidegkút-Gyönk vasútállomásra, mint végleges kirakóhelyre. Itt már várt a helyi Telepítõ Bizottság (Vincze György volt a Bizottság elnöke) és a hozott leltár arányában elkezdõdött az üres lakóházak kiutalása Gyönkre, valamint a környezõ községekbe.

Megyercsrõl Gyönkre a következõ családokat telepítették: Semsei László, Semsei Zoltán, Tóth Ignác, Dusa Gáspár, Dusa Rudolf, Dusa László, Kasznár Gyula, Závódszki János, Závódszki Lajos, Farkas Ferenc, Farkas Géza, Farkas Dezsõ, Jakab Ede, Bartalos Imre, Szoboszlai Elek, Szoboszlai Máté, Simig Imre. Megyercsrõl Gyönkön kívül több más községbe is telepítettek családokat.

Szakadátra: Ilcsik Imre, Németh Lajos, Bercz Zsigmond, Dusa Kálmán, Czunyi Ferenc;

Mórra: Molnár Sándor, Kannár Gáspár, Végh Ferenc;

Udvariba: Szoboszlai Pál, Szoboszlai Károly, Farkas Károly, Farkas Zsigmond, Forgács Lajos, Szente Gyula, Szente Antal, László Péter;

Belecskára: Herdics János, Herdics Ferenc, Herdics Antal, Lengyel Sándor;

Isztimérbe: Ilcsik János, Horváth Károly; Pusztavámra: Kiss Ede, Sohár Kálmán, Csöpek István, Vasi András;

Nagyigmándra: Kasznár Gáspár, Kasznár Géza, Kasznár Vince;

Szõnybe: Kasznár József, Kasznár Géza; Nagyszékelyre: Szeder Károlyné, Szente Gyula, Horváth Sándor, Toma Géza.

Természetesen vannak családok, akik szétszéledtek az ország területén, beköltöztek a fõvárosba vagy elkerültek az Alföldre és beolvadtak a városok, falvak közösségeibe.

Más felvidéki településekbõl Gyönkre telepítettek nevei:

Keszegfalváról: Nagy István, Kottai Károly, Kondé Lajos, Kondé Ráfael, Sajkovics András, Sajkovics Dezsõ, Lengyel J.

Perbetérõl: Gyén András, Gyén Miklós, Bathó Ernõ, Pálinkás Márton, Pálinkás Jónás

Érsekújvárból: Erdész Károly, Erneszt István, Csudai József (Zseliz)

Jókáról: Nagy Sándor, Nagy Árpád, Nagy János és Nagy László; Kiss Elek, Görgy István, Tesinszki István

Nagysallóról: Mészáros Gyula, Mészáros Géza, Raczkó István

Martosról: Balla András, Balla Tibor, György István, Ötvös István

Zsitvabesenyõrõl: Furuglyás Géza, Kecskés Géza, Bartal Antal, Bartla Géza, Szollár Menyhért, Pridalkó

Géza, Horváth Géza, Uzsák István, Recska János, Recska Lipót, Bálint József

Nemesócsáról: Maros Béla, Bajcsi J., Bernát

Ekelbõl: Szabó Szidónia, Szabó Ferencné

A felsoroltak közül néhányan már nem tartózkodnak a községben, más vidékre, településre mentek, vagy idõközben elhaláloztak. A mi családunkat Gyönkre telepítették a József Attila utca 522. szám alatti házba, mely Steitz János helybeli sváb lakosé volt. Õt nem telepítették ki, csak másik kisebb házat jelöltek ki részére. Amikor megérkezett az elsõ teherautó az udvarba, a régi tulajdonos még a lakásban volt kevés 163 holmijával. Csendes tudomásulvétel után elköszönt és átadta a lakóházat. A ház az 1900-as évben épült, vert, tömött falai egy méter magasságig vizesek voltak. Nehezen, de beletörõdtünk ebbe a rossz cserébe, az otthonhagyott új, 1936 és 1938 között épült házunk helyett. A kirakodás, helykeresés után egy hét múlva megindult a földosztás. Az áttelepült lakosok 10-15 kataszteri hold földet kaptak a község határában.

Igavonó állataink igen nehezen szokták meg a húsz-negyven méter magas dombok mûvelését. A dûlõ utakon sokszor elõfordult, hogy felborult a megrakott kocsi, vagy elszaladtak a lovak, összetörték a kocsit.

Alig szoktuk meg földjeink helyét, mûvelését, megalakult a községben az elsõ termelõszövetkezet, ide még kevesen léptek be, de 1959-ben már mindenki a tsz-t választotta. Igaz sok rábeszélésre volt szükség, de elindult a község a közös gazdálkodás útján. Három tsz alakult: a Petõfi, a Béke és a Vörös Csillag. Az egyesülés után a Petõfi Tsz fogta össze a község lakosságát és mûvelte földjét.

Az 1950-es években megindult a kulturális élet is. Lassan kezdett összeszokni a sok helyrõl Gyönkön letelepedett nép. Így Gyönk lakossága a betelepített felvidéki családokból, az itt maradt sváb és magyar lakosokból, az Alföldrõl ide települtekbõl (Csorvás, Kisköre), erdélyi menekültekbõl, délvidékrõl ide telepített csángókból tevõdött össze. Az egymás megismerését és megbecsülését segítették a mûvelõdési házban bemutatott táncok, színelõadások, székely-felvidéki és sváb lakodalmas, járási kulturális bemutatók, vetélkedõk. Az emberek egymás iránti megbecsülését saját munkájuk szabta meg, ez lett az értékmérõ, így indultak be a társadalmi szervezetek is.

Az 1946-48-as idõszak sok bajnak és panasznak volt a forrása, de megelégedés hangját is meg lehetett találni azokban a megnyilatkozásokban, melyek egyrészt az áttelepítést végzõ hivatalos tényezõk, másrészt az áttelepítettek részérõl hangzottak el. Hosszú ideig tartott, amíg gyökeret eresztettünk, de mára kialakult Gyönkön az új közösség. Hiszen nem az a fontos, hogy ki honnan jött, hanem hogy építsük ezt a hazát.

Persze az ember nehezen szokja az új környezetet. „Kaptunk szõlõt, bor is van, de nincs benne nóta!”– mondták az áttelepült megyercsiek Móron (Kasznár Vince). Ez a szólás mélyen jellemezte a hangulatot. Még sokáig nem találták helyüket az áttelepültek, nem tudták megszokni a Dunántúl hepehupás, dimbes-dombos tájait. Szinte minden nap haza, a régi házra, az otthoni tájra, vidékre gondoltak.

Ezt csak tetézte az egymásnak suttogva mondogatott hír: „ … rövidesen hazamegyünk! Vissza lehet menni!” Gyönkön a helybeli lakosok többsége kárörvendve nézte vergõdésünket, kárunkat, bajunkat.

Megmosolyogták kezdeti tévedéseinket, hibás döntéseinket, kudarcainkat. Például ha feldõlt a szénával megrakott kocsi a domboldalon, ha elszaladtak a lovak a kocsival, ha savanyú lett a bor. „Felülrõl jött „jöttmentek”, minek jöttek ezek ide?”

A pártbeliek sem törõdtek senkivel. Jó lett volna az együttérzés, a megértés, a biztatás, a mellénk állás. Csak voltunk, mint aki magára van hagyatva – majd lesz valahogy. Telepítés idején hivatalos egyének azzal nyugtatták az áttelepülteket, hogy a leltár értéke szerint fognak adni házat, ingatlant. Ha ez nem sikerül, úgy a magyar állam forintban kiegészíti és kifizeti a különbséget. Vártunk, vártunk, de nem így történt, a kiegyenlítés elmaradt. Nehéz volt az élet. A boltokban, vásárban szinte volt minden, de pénzünk az nem volt, és drága volt minden. Nagyon sokat kellett dolgozni, hogy legyen betevõ falat és még másra is jusson.

Ezért nehezen ment az elsõ tszcs-be való belépés. A közösben sem volt eredmény, csak dolgozni kellett, a tsz nem tudott fizetni. Így most már az eddig még háznál lévõ kocsi, ló sem volt a gazda tulajdona.

Ez nem lehetett vonzerõ. A faluban sokan szedték a sátorfájukat és elköltöztek más vidékre: Semsei László, Zoltán, Kondé Ráfael, Sajkovics stb. Legtöbben Komáromba, Szõnybe, Tatabányára és környékére távoztak a jobb megélhetés és az elveszített szülõföld közelségének reményében. Ilyen érzelmekkel zajlott le újkori népvándorlás. Az enyhülés csak tíz-tizenöt évvel késõbb , az 1960-as évektõl jelentkezett…. 164

* A tanulmány A mi falunk címû sorozat harmadik részeként jelent meg a Mozgó Világ 2003. 7. számában (91–94). Szövegét a szerzõ szíves engedelmével adjuk közre, amiért ezúton is köszönetet mondunk.

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Halloween mix-ek és Jelmez mix-ek már 500.-Ft/kg-tól 1 zsák 15-18 kg gyors 1-2 napos szállítási határidõ    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon :)    *****    Lilith Megéhezik 4 - Az Apáca Show,a fantasy új epizódja elérhetõ    *****    Felnõtt mesék, különös történetek, némi erotikával fûszerezve. Versek, eszmefuttatások. Underground írások,Sniffanytól.    *****    BLACKPINK NEWS • Gyere és ismerd meg a világ egyik legismertebb és legnépszerûbb dél-koreai bandját, a BLACKPINK-et!    *****    LEPD MEG MAGAD VAGY SZERETTEDET EGY KÜLÖNLEGES MANDALÁVAL, VAGY ÁSVÁNYÉKSZERREL! RENDELÉS ÜZENETBEN VAGY AZ OLDALON!    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    IGAZÁN DÖGÖS ÉS EGYEDI SZERETNÉL LENNI? 10-20% CSAK MA MINDEN ÁSVÁNYKARKÖTÕRE, GYÖNGYKARKÖTÕRE, MEDÁLRA! NÉZD MEG FB-OT!    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...