//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16


 

 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- A SZLOVÁKIA MAGYAROK KÉNYSZERTELE-
PÍTÉSEINEK EMLÉKEZETE 1945 Tanulmányok,
családtörténetek, visszaemlékezések
- A SZLOVÁKIA MAGYAROK KÉNYSZERTELE-
PÍTÉSEINEK EMLÉKEZETE 1945 Tanulmányok,
családtörténetek, visszaemlékezések
:

27. HIDASKÜRT KÉT KÜRTI ASSZONY HIDASKÜRT – HIRD „tinektek itt jobb, mint nekünk ottand.”

27. HIDASKÜRT KÉT KÜRTI ASSZONY HIDASKÜRT – HIRD „tinektek itt jobb, mint nekünk ottand.”


 

HIDASKÜRT KÉT KÜRTI ASSZONY HIDASKÜRT – HIRD

tinektek itt jobb, mint nekünk ottand.”

80 Kérdezõ (K): Milyen kapcsolatuk volt az itteni svábokkal közvetlenül a kitelepítés után?

A: Jó, jó. Nem mondom, hogy nem sírdogáltunk mi is, õk is, de jó. Máig jóban vagyunk a háziakkal (a házból kitelepített svábokkal) igazán.

K: Az hogy lehet, hogy a kitelepített svábok nem haragudtak, hogy beköltöztek a házaikba?

B: Mert õk is úgy voltak, mint mi. Õket is kitelepítették, együttéreztek velünk. Õk is olyanok voltak, mint mi.

K: Könnyen ismerkedtek itt a sváb, felvidéki, magyar fiatalok, kötöttek vegyesházasságokat?

A: Velünk nem sok fiatal jött ide olyan, hogy lány vagy legény. A mieink meg már itt születtek. Talán a J. volt az egy lány, meg a V. gyerekek voltak. …

K: Miket kaptak tõlük ajándékba?

A: Mikor még a férjem nõvére élt, õk szoktak zoknikat, harisnyákat adni ajándékba.

B: Meg hát az ott olcsóbb is volt. Mintás alsónadrágokat, konyharuhákat hozott az ember. De most már nem érdemes, ott is annyiba kerül, mint itt. Most is, hogy itt voltak a testvéreim, pénzt adtam nekik, hogy vegyenek, amit akarnak, de azt mondja, hogy „most mit vegyek, annyit ott mint itten”. Csak hát mégis, ha ezek Pozsonyból átmennek Gyõrbe és vásárolnak valamit, ami éppen kellene, ami Pozsonyban nincs. De mit tud nekik most már az ember … Az árak is ugyanazok mindenhol. Régen még érdemes volt, ha jártunk át, bevásároltunk egy kicsit. Papucsot, rizst, tíz kilót hoztunk vagy mennyit. Dobozos süteményeket, azok is finomak voltak „Cseszkóban”. Még van is cseh papucsom, meg is mutathatom. Meg csizmát, azt a fekete mamuszt.

K: Ennyi év után hová tartozónak érzik magukat?

A: Fölvidékrõl származunk, Hidaskürtön születtünk, és itt lakunk Magyarországon. Ez a három összetétel. Most már ötven éve itt lakunk, már most hirdiek vagyunk, hiába. Most már ide van szokva az ember, ha haza is megy, olyan furcsa minden. Már ott is az ember csak a közeli rokonságot ismeri, meg azok a betelepültek is, azokat meg végképp nem ismeri az ember ... Te tudod hogy ki került a házba? Én nem is láttam õket.

K: Nem is voltak azóta megnézni a szülõi házat?

B: Én voltam az udvarban, mert ketten laktak, a R-éknál, de a háziakat nem láttuk, akik a mi lakásunkban laktak. Hisz együtt voltunk akkor otthon, nem is láttuk õket.

K: Nem is voltak kíváncsiak?

A: Hát hogyan, ha nem hívtak? Itt, ha lejöttek (svábok) az volt az elsõ, hogy no gyertek be, gyûjjenek be, az ember azzal kezdte. De ezek nem voltak ránk kíváncsiak. Nem is láttuk õket, Be is zárkóztak tán.

K: A falu, Kürt megváltozott?

A: Ja, ott is sokan építkeztek, de a régi házakat azért megismeri az ember.

K: Mi az, ami akkor még köti magukat Kürthöz, ha a falu megváltozott?

B: A rokonság, aki ott van, az húzza még csak haza az ember, már más nincs. Meg hát látni akarom, hogy hogyan van meg mint van. De hát ott is már ki van …

A: Olyan látogatás már nincs, hogy na gyertek, elmegyünk Kürtre. Most már olyan nincs, hogy átruccanunk, mint azelõtt. Most már csak temetéskor ...

B: Most már csak az emlékek kötik oda az embert. A kapcsolatot azért tartjuk, levelezés azért nincs, csak telefon van, karácsonyra, húsvétra képeslap, névnap, ezeket tartjuk.

K: A kürti kitelepítéses ünnepségen nem voltak otthon?

A: Nem, nem voltunk, a P-ék voltak. Mi miért is nem voltunk? Jött is papír, hogy menjünk, azelõtt voltunk otthon valakinek a temetésére (bizonytalankodva emlékezni próbál), igen, és rá két hétre volt ez 81 az összejövetel és akkor már mi nem mentünk. De Bikalon voltunk tavaly, ott van ötvenkét család Kürtrõl, és azok rendeztek ilyen ötvenéves találkozót. Én voltam Hirdrõl, meg a V-ék mind.

K: Mi volt ezen a találkozón?

A: Ott voltak a sok kürtiek, akikkel együtt jártunk iskolába. úgy ismertem meg õket, hogy az egyik barátnõm aki volt, odaült hozzám az asztalhoz és mondta, hogy ez az, az meg amaz, akikkel együtt jártam, meg szomszédok voltunk.

K: Azóta, 1947 óta nem is találkoztak?

A: Nem, nem. Ötven éve nem láttam, csak akkor.

K: Olyan soha nem volt, hogy azt mondták, hogy no, elmegyünk és meglátogatjuk a Bikalra telepített kürtieket?

A: Eleinte volt, hogy én Á-nál voltam búcsún, temetésen, de … hát nem volt, hogy most menjünk meglátogatni ezeket.

B: Ilyen nem volt, mert nem értünk rá, na. (Mondja indulatosan) Mikor tsz volt, ki voltak mérve a földek, be kellett segíteni az embernek, nem értünk rá, mikor? (Panaszkodik, hogy szabadságot se nagyon kaptak, nyaralni sem jártak, csak nyugdíjas korukban jártak szakszervezeti üdülésekre.)

K: Hogy zajlott ez a találkozó?

A: Ott volt a kürti polgármester is, az ottani vezetõség is beszédet mondott, köszöntöttek, aztán ebéd volt. Nagyon szép volt.

K: Hányan voltak?

A: Sokan. Három nagy terem tele volt. Meg a K. volt, a keresztlányom, azok vittek kocsival. Misével kezdték, nagyon szép volt. Megvendégeltek. A bikaliak szervezték, semmit nem kellett vinni, befizetni, mindent õk álltak.

K: Igaz az, hogy a bikaliak összetartóbbak?

A: Persze, mert sokan vannak. Ötvenkét család került oda, az már olyan, mintha Kürtön volnál. (Számolgatja, hogy Hirdre hányan kerültek.) Tízen, tizenöten voltunk fölvidékiek.

K: Arra soha nem gondoltak, hogy Bikalra költözzenek a többi kürtihez?

A: Ah, nem. Örült az ember, hogy egyszer letelepedtünk.

B: Úgy emlékszem, a pécsi állomáson a kitelepítéskor azt mondta az R. J.: „Én vagyok a hirdi bírónak a veje, ne féljenek maguk, nem sokáig lesznek Hirden!” Két évig ki nem csomagoltunk! Mert otthon, amikor osztották azokat a kitelepítési lapokat, azt mondták, hogy „ez maguknak csak egy kirándulás lesz”. Hát ez jó kirándulás lett!

K: Akkor volt egy hosszú idõszak, amíg még reménykedtek, hogy még hazatérhetnek?

B: Bizony volt. Anyánk mindig mondta, hogy „nem kell kicsomagolni azokat a ládákat”, utána pakolásztuk csak ki azokat a törékeny holmikat.

K: Mikor kezdtek beletörõdni?

B: Hát, amikor két évet itt tölt az ember, akkor már bele kell nyugodni, hogy innen többet nem megyünk haza. Ez volt, sajnos. De már most mit lehetett csinálni? Itt vagyunk és kész.

K: Azon elgondolkoztak valamikor, hogy ha nem telepítik ki magukat, akkor hogy alakult volna a sorsuk, jobb lett volna vagy rosszabb?

B: Kezdetben legalábbis én azt mondtam, hogy jobb lett volna otthon maradni. De aztán ugye ott is ez a világválság kezdett … ezek is (a felvidéki rokonok) mikor voltak itt, mondták, hogy „tinektek itt jobb, mint nekünk ottand”. Pedig hát Pozsonyba vannak.

K: A felvidékiek könnyen boldogultak mikor idekerültek Hirdre, nem voltak gondjaik a gazdálkodással?

B: Nem, nem, sõt, örültek, hogy nem megyünk folyton a vezetõséghez, hogy ez van, az van, gazdálkodtunk, akkor volt a beadás, úgy osztottuk be, hogy oda is jutott, meg magunknak is.

A: Nehéz volt újrakezdeni. Fõleg amikor jött a nagy leadás. Zsírt, szalonnát leadni, nem volt mindegy.

K: Nem gondoltak arra, hogy elmenni az iparba?

A: Voltak olyanok is, de a mieink amíg bírtak, gazdálkodtak. Amíg jött a tsz, addig gazdálkodtak, utána meg már a tsz-ben.

K: Igaz az, hogy a templomban külön ülésrend van?

A: Most is így van, bal felén a svábok, jobb felén a magyarok. Igen. Van, aki sváb azért a jobb felén ül.

B: Ez valamikor is volt, mikor mi még nem voltunk itt. 82

K: Máshol a faluban nem volt ilyen elkülönülés, például. nem jártak külön kocsmába?

A: Itt csak egy kocsma van, nem úgy, mint Kürtön. Ott három volt. A mi férjeink ott együtt jártak, nyolcan voltak nagy barátok. De itt nem, nem volt ilyen nagy élet.

K: Mulatságok voltak?

A: Bálok voltak, hogyne. Együtt magyarok, svábok, jóban voltunk, a D-ékkel, Z-ékkel Mi ültünk a falnál, néztük a fiatalokat, a férfiak hozták oda az italt, süteményeket. Még olyan fiatalasszonyok voltunk.

A B. is hogy megtáncoltatott, mondja is a múltkor: „Ilonka, emlékszik, hogy megtáncoltattam a kultúrban?”(Nevet)

K: Hogy kezdõdtek ezek az ismerkedések, mikor idekerültek Hirdre? Munkahelyen, a szomszédokkal?

B: A templomban. Mise után beszélgettünk, a bálban, de a misét azt tõlünk tanulták meg, hogy menni kell, elõtte nem sokan jártak. Itt látták, hogy az összes felvidéki, akár vasárnap, akár ünnepnap, mentünk templomba.

A: És mi milyen szépen tudtunk énekelni! Máig is.

K: Mennyire tartják ezek a hirdi svábok a svábságukat?

A: Azért még tartják. Ha összejönnek, svábul beszélgetnek.

B: Az elején, de most már azért …

A: Dehogynem, ha a K. néni meg a P. összeakadnak …

B: Azok „svancigolnak”?

A: Hogyne, máris mondja a magáét!

B: Hát, mert rosszul tud magyarul, azért …

A: Ha összejönnek ezek az öregjei, a még nálunk is öregebbek, ezek még beszélnek.

A: Az ilyen mi korunkbeliek, mint ez a B. is, hozzáment egy sváb emberhez…

K: A hirdi õslakos magyarok soha nem mondtak a felvidékiekre ilyeneket, hogy „telepesek”, „jöttmentek”?

B: Nem. A szemünkbe legalábbis nem. Azt tudhatták, hogy mi nem önként jöttünk ide, az meg volt nekik mindig magyarázva, ahogy õket is elvitték. Tudták, hogy itt szemrehányás nincsen, hogy mi valakit kitúrtunk, ilyen nem volt … nem is tudtuk, hogy hova jövünk, én annyit sírtam mikor ide kikerültünk, hogy az borzasztó. Mi egy tanyára kerültünk (Hird mellett), olyan dzsungel volt, mert már õk is tudták, hogy menniük kell…

A: Nem kellett volna elfogadni …

B: Hát nem. (Elmeséli, hogy kerültek Hirdre.) A-ék is egy tanyára kerültek, ott egy vízimalom volt, és volt hozzá egy ház bent a faluban, itt szemben. Nekünk is adtak volna, akkor voltunk bolondok, mikor nem fogadtuk el, „nekünk ez nem kell! minek? hisz megyünk úgyis haza.” Ezek a kitelepített svábok mind bekerültek a faluba, mind építettek, elhelyezkedtek az iparban és építettek. Jobban jártak, mint mi.

A: Biztos hogy jobban jártak. Minket meg beültettek a földbe, túrtuk a földet. Jobban jártak …mindnek olyan házuk van … de jó a kapcsolat a faluban.

B: Ma már minden egybe van. Nincs az, hogy te sváb gyerek vagy, te fölvidéki … már ilyen nincs.

A: Persze, az én lányom is már itt született, az unokák is, azok meg már pláne. Azok már nem mennének haza, de már a gyerekeink se.

B: Á, azok már nem!

A: De tartjuk a kapcsolatot azért. Én fõleg sokszor telefonálok, névnapokra …

Lejegyezte: Árendás Zsuzsa

 

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942
zeneszerző, orgonaművész, orgonatervező, karnagy
79 éve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2021
33 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2021
58 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 22 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre