//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- A SZLOVÁKIA MAGYAROK KÉNYSZERTELE-
PÍTÉSEINEK EMLÉKEZETE 1945 Tanulmányok,
családtörténetek, visszaemlékezések
- A SZLOVÁKIA MAGYAROK KÉNYSZERTELE-
PÍTÉSEINEK EMLÉKEZETE 1945 Tanulmányok,
családtörténetek, visszaemlékezések
:

26. NÉVTELEN HÁZASPÁR* HETÉNY – MÓR, KOMÁROM „ ...nem térhettünk vissza. Amikor már lehetett volna, addigra már

26. NÉVTELEN HÁZASPÁR* HETÉNY – MÓR, KOMÁROM „ ...nem térhettünk vissza. Amikor már lehetett volna, addigra már


NÉVTELEN HÁZASPÁR* HETÉNY – MÓR, KOMÁROM

...nem térhettünk vissza. Amikor már lehetett volna, addigra már elfáradtunk. És nem is lenne hova.”

Asszony (A): Mindketten Hetényben születtünk, onnan telepítettek ki bennünket. Jómagam tizenkét éves voltam akkor, a férjem meg akkor tizenöt. Mi Móron házasodtunk össze.

Férj (F): Nehéz sorsom volt, mert a szüleim már hatéves koromban elváltak. Édesanyám újra férjhez ment, édesapám is megnõsült. Az akkori törvények szerint a fiúgyermeket az apának ítélték, így én apámékkal éltem. Édesapámnál született egy öcsém, édesanyáméknál lett egy lánytestvérem.

Édesapám korán, a háborúban meghalt, Mosonmagyaróvár mellett vesztette életét. Addig sem volt könnyû dolgom, de ezután már tényleg nehéz sorsom lett. Napszámoskodtam, mindent el kellett vállalnom, mert én lettem a családfõ. Az öcsém akkor még nagyon kicsi gyerek volt. Nemsokára meg jött a kitelepítés.

Családunk is pár hold földön gazdálkodott, kisparasztok voltunk. Mihozzánk, Heténybe az oroszok kétszer is bejöttek. Egyszer ott voltak vagy két hétig, de aztán a németek visszaverték õket. A nyilas uralom alatt apámnak vissza kellett mennie a hadseregbe, de azt nem tudni a mai napig sem, hogy mi lett a veszte. Úgy mondták, hogy kint ült a padon, jöttek az oroszok, beszélni kezdtek vele, és õ tudott a nyelvükön, még csehül is jól beszélt. Na, állítólag akkor lefordult a padról, és meghalt; szívinfarktusa lett.

Mondtak azonban ezt is, azt is. Le is lõhették, de ezt már ki tudja. Mi, a család haza is hozattuk.

Hetényben van eltemetve. Meg is nézhettük volna, de már akkor legalább egy hónapja halott volt, senki nem nézte meg, nem tudjuk, hogyan is végezte.

A kitelepítést már csak hárman éltük meg. Ebben az idõben negyvennyolc családdal együtt mi is megkaptuk a fehérlapot. Csak azoknak adtak, akik korábban magyarnak vallották magukat. Korábban is voltak már családok, akiket a szudétanémet területekre, Csehországba vittek cselédnek. A kitelepítések egészen addig tartottak, amíg Beneąt kidobták az ablakon.** Akkor befejezték a telepítéseket. Minket azonban, sajnos, még mindig nem mentesítettek a kitelepítés alól.

Édesanyámék otthon maradhattak, õk akkor Komáromszentpéteren éltek. Amikor pakoltunk, jöttek a szomszédok, rokonok, segítettek mindenben. Készítették a ládákat. Fedett vagonokat kaptunk, abba rakodtunk. Nagyon nehéz volt a búcsú, nehezen tudtunk csak egymástól elszakadni. Mindent összepakolhattunk, bútort, ruhanemût, jószágot. Nekünk nem kellett sok vagon, mert kevés holmink volt, de voltak olyanok is, akik több vagonnal indultak útnak.

Jó sokáig voltunk úton. Napokat utaztunk, mire elértünk Mórra, a végállomásra. Többször megálltunk az úton, hiszen az állatokat etetni, itatni kellett. Móron a kitelepített svábok házait kaptuk meg. Ez is eléggé változó volt, hiszen volt olyan ház, amelyikben benne lakott a gazda, volt olyan, amelyikben már nem, de még a faluban élt, s akadt olyan is, ami már teljesen üres volt. Szegény svábok, nekik sem lehetett könnyû, hiszen elvették tõlük ingó és ingatlan vagyonukat, az egész életük munkáját. Engem 1952-ben vittek el katonának, 1955-ben szereltem le. Három egész évet töltöttem katonaként. Talán a legszebb korszakom volt az.

* A visszaemlékezõ Ján Masaryk csehszlovák külügyminiszter 1948. márciusi rejtélyes öngyilkosságát keveri össze Edvard Beneą köztársasági elnök hat hónappal késõbb, agyvérzés nyomán bekövetkezett halálával. 77

A: Mi csak hárman voltunk szüleimmel. Én egy szem gyermek voltam. A mi családunk is földmûveléssel foglalkozott. Egy kis falusi házunk volt, az utca felé két kis ablakkal, egy ganggal. Szoba-konyhás, meg kamra volt hozzá. Mellette meg a fészer. Teheneket tartottunk, abból éltünk. Szegény jószágokat is magunkkal hoztuk, édesapám még Móron is azokkal a tehenekkel járt szántani. Megvoltak egészen a téeszesítésig. A kitelepítésnél én csak tizenkét éves voltam, de azért nagyon jól emlékszem sok mindenre.

Arra nagyon emlékszem, hogy mindenki sírt, rítt.

Édesapám is volt katona. Lengyelországban és Terezinben. Jó sokáig volt oda. Amikor hazatért, arra jól emlékszem, épp a szõlõbõl jöttünk haza, ahol egy tavaszi napon kötöztünk, és nagy esõ volt. Mire elállt az esõ, én mint afféle gyerek kimentem az utcára sarazni, játszani. Egy mellékutcában laktunk Hetényben, nem a fõutcán. Ahogy ott játszottunk, egyszer csak jött haza apám. Elkiáltotta magát: „Irénkém, gyere ide!” Mindjárt be is szaladtam édesanyámhoz, hogy szóljak, hazajött édesapám. Édesanyám nem hitte el, azt gondolta, hogy becsapom. Mondta is nekem: „Miért nem eléje mentél, kislányom?” Hát nem mertem, mert nem ismertem meg. Tényleg õ jött haza. Nagy volt ám a meglepetés. Õk még akkor nagyon fiatalok voltak, úgy 37 év körüliek. Alig telt el pár év, jött a kitelepítés.

Arra én is emlékszem, hogy rokonok segítettek csinálni a nagy ládákat, amibe pakoltunk. Arra is emlékszem, hogy évekig álltak a ládák a móri házban kibontatlanul. Abban reménykedtek szüleim, hogy hamarosan csak hazamehetünk. Aztán lassacskán mégiscsak kipakoltunk, hiszen kellett ez-az. Már Móron született meg az öcsém, így lassanként berendezkedtünk.

Én negyedik osztályig jártam Hetényben iskolába, de tavasszal abbamaradt, mert kitelepítettek. Már Móron folytattam a tanulást, újból negyedikes lettem. Sajnos, nem sokat foglalkoztak velünk a szlovák tanítók, így sok pótolnivalónk maradt. A magyar iskolákat szerintem nem szüntették meg, csak elhatározták, hogy meg kell tanulnunk szlovákul. Ha mostani fejjel belegondolunk, nem volt ez rossz, hiszen a szlovák nyelv volt a hivatalos. Minden ügyet úgy kellett intézni, nem lett volna rossz dolog az, ha mindenki megtanulja.

Emlékszem arra is, hogy a mozdony után a legelsõ vagonban voltunk. Szép, nagy magyar zászló lengett rajta. Elöl álltak azok a vagonok, amelyikbe a családokat helyezték, majd az állatoké, ezt követték a takarmányosok. Mi kevéssel utaztunk, de volt olyan család, akiknek több vagonban voltak a dolgai.

Bennünket nem is Mórra akartak vinni, hanem Kaposvárra. A hetényi rektornak volt egy ismerõse Pesten, és õ intézte el állítólag, hogy közelebb kerüljünk. Így utaltak bennünket Mórra. Apukámnak is volt egy unokatestvére Budapesten, ott több napig álltunk. Mikor megtudta Rebi néni, hogy a hetényiek Pesten vannak, megkeresett bennünket. Itt felvették újra a rokoni kapcsolatot, Móron is többször meglátogatott bennünket.

Móron mi egy nagy, hosszú, sváb házba kerültünk. A tulajdonos még az udvarra volt kirakodva. A ház elsõ részét kiürítették nekünk. A középsõ részén laktak az idõsebbek, a ház végén meg a fiatalok. Ott sírtak szegények. Mondták apámnak, hogy õket egy régi, pici házba akarják költöztetni, látják, hogy mi kevesen vagyunk, hadd maradjanak õk is itt a hátsó részen. Szegény apám persze hogy beleegyezett. Így laktunk jó ideig együtt, három család egy udvarban.

Késõbb õk megvásárolták tõlünk a házrészüket, s abból a pénzbõl vettünk itt, Komáromban egy családi házat. Szegény apám annyira örült, hogy közelebb kerülhetett az otthonához. Öröme azonban nem tartott sokáig, mert három év elmúltával szívinfarktusban meghalt. Móron mi, gyerekek jobban és hamarabb beilleszkedtünk, mint a felnõttek. Szüleim Móron is a mezõgazdaságból éltek. Kaptunk egy kis földet, meg szõlõt, azt mûveltük. Mikor elvégeztem az iskolát, nem mentem továbbtanulni, mert kellett a pénz. Elhelyezkedtem a vendéglátóiparban, konyhán dolgoztam kézilányként.

A hetényiek Móron is tartották a kapcsolatot. A templomban mindig találkoztunk, meg volt egy kultúrotthon, ahol zenés összejöveteleket tartottak. Mi is odajártunk. Keveredtünk a helyiekkel. Itt ismerkedtünk meg a férjemmel, s 1957 novemberében össze is házasodtunk.

F: Sokáig nem mehettünk még haza, Heténybe. Talán csak az ötvenes évek végén. Addig csak leveleztünk egymással, de találkozni nem lehetett. Édesanyám, aki odaát maradt, nagyon hiányzott, meg a rokonság. Mi is nehezen viseltük, de a szüleinket nagyon megviselte a kitelepítés. Testvérek, családok szakadtak el egymástól.

Amikor aztán hazamehettünk vízummal, akkor jó sokáig maradtunk otthon. Volt úgy, hogy hetekig.

Alig gyõztük a rokonok látogatását, mindenki szeretett volna vendégül látni. 78

Móron mi egy kis parasztházat kaptunk, egy konyhával és két szobával. Volt hozzá még egy kis kert is. A (nevelõ) anyám nem ment férjhez, én voltam a családfenntartó. Nem volt könnyû, az biztos. Sajnos, így nem volt módom szakmát tanulni. Késõbb a vasútnál helyezkedtem el. Amikor a vagonokban hoztak bennünket át, és láttam a vasutasokat, nem gondoltam volna, hogy egyszer én is az leszek.

Anyám és az öcsém Móron maradtak, de már mind a ketten elmentek közülünk. Öcsém is megházasodott, két családja lett, de nagyon hamar vége lett az életének.

A: Akkoriban még volt munkalehetõség, mindenkinek sikerült elhelyezkednie valahol. Ott voltak a bányák, a környezõ települések üzemei, és hát Móron a mezõgazdaság, a bortermelés. Iparkodó, gazdag település volt az akkor. A szorgalomnak meg is lett az eredménye, ma is szép település. Emlékszem, kezdetben nem szerettek bennünket. Az idõ múlásával azonban csak rájöttek, hogy mi sem önszántunkból jöttünk ide, számunkra olyan idegenek õk is, mint amilyen idegeneknek tartanak minket.

F: A szegényebb svábokkal nem volt gondunk. Õk nagyon szorgalmas, munkás emberek voltak. Csak a gazdagabbak nehezteltek ránk, hiszen nekik sok mindenüket elvették.

A: Mondjuk, mi sem örültünk annak, hogy a hátrahagyott házainkba békéscsabai tótokat telepítettek.

A mi házunkban lakók ott is maradtak.

F: A negyvennyolc családból egy sem tért haza, nem mehetett. Azok, akiket Csehországba telepítettek, azok majd mind visszatértek. Az igaz, hogy sokan nem költözhettek be a saját házaikba, de családtagoknál, itt-ott csak megfértek. Mi viszont nem térhettünk vissza. Amikor már lehetett volna, addigra már elfáradtunk. És nem is lenne hova. A régi házaink vagy nincsenek meg, vagy mások lakják.

Nem azért, mert a mi falunk volt Hetény, de nem volt ám az egy szegény település. Dolgos emberek lakták, és szép, gondozott falu volt. Lakói alkalmazkodni tudtak munkához, emberekhez, mindig a helyzetnek megfelelõen. Úgy gondolom, hogy nagyságrendben nem volt nagy különbség az otthagyott és a kapott ház, illetve a földet illetõleg. De az mégsem Hetény volt. Móron már másabb, felvilágosultabb emberek voltak, nem mint odahaza.

A: Nálunk, Hetényben egyszerû, parasztemberek éltek, józan paraszti ésszel és gondolkodással.

Sokat kellett tanulnunk, hiszen egészen másképp végeztek el bizonyos munkákat, mint mi. Mi, hetényiek kukoricalevélbõl készítettük a kötözõnek valót, õk meg a zsuppot meggyúrták vizesen, úgy mondták, hogy gica. S a rozsnak a szalmájából készítették a kötözõt. Lehet, hogy jobb is volt úgy, ahogy õk csinálták. Sok mindent megtanultunk tõlük, átvettük a szokásaikat.

F: Gazdag kultúrélet folyt nálunk, Hetényben. Apám trombitált a rezesbandában. Tanította is a hangszeren való játékot, és nagyon szépen fújta. Hívták akkor Budapestre is zenélni, de a mi fajtánk olyan földhöz ragadt fajta, nem mozdult ki a falujából. Nagyon sokan életük során még a szomszéd faluban sem jártak. Mi így nevelkedtünk, ez volt a természetes.

A: Vásárolni is csak Komáromba jártunk, de oda is csak nagy ritkán. Voltak asszonyok, vagy a család idõsebb asszonyai, a nagymama, akik bejártak rendszeresen vásározni, piacozni. Nem ám kerékpárral, vagy autóval, hanem gyalog. Akkoriban nem volt távolság tíz kilométert gyalogolni. Korán reggel keltek, és arra szánták a napot. Vitték a túrót, tejfölt, ami volt. Keresték is a városi háziasszonyok a kínálatot.

F: Nekünk otthon ökreink voltak, azokkal szántottam, minden munkát megcsináltak. Szerettem is õket, hiszen tudták a dolgukat, mentek szépen arra, amerre kellett. Elvittük õket Mórra is, késõbb pedig eladtam. De talán jobban is jártam, mert nemsokára jött a téeszesítés, akkor úgyis elvették volna. Nem volt más választás, mint belépni a téeszbe. Vagy menekült volna az ember valamerre, bányába, az iparba.

Mi hét hold földet és egy hold szõlõt kaptunk. Már említettem, a földek körülbelül egyformák voltak az otthagyottakkal. Mennyiségben nem, de minõségben azért volt különbség, hiszen akik közelebb voltak a tûzhöz, azok jobbakat kaptak.

A házunk eredeti tulajdonosával mi is találkoztunk, õt nem telepítették ki Mórról. Szegényebb volt.

Fájt neki, hogy csak úgy kirakták a házából egy másikba. Természetes, hogy neheztelt ránk. Mi sem tennénk másképp.

A: A mi házigazdánknak meg már akkor cipõüzlete volt. Õ megértette, hogy mi nem vagyunk rossz emberek. Késõbb, amikor eljött a fürdõbe, bejött hozzánk. Most már nem él szegény, csak a testvére jön még ma is.

Mi megismerkedtünk a hetényi lakásunkban lakókkal. Az utcán elmentünk a házunk elõtt, a szomszédokhoz betértünk, de a saját házunkba soha nem mentünk be. Nem akartuk tovább szomorítani a helyze79tet. A házunk még ma is megvan, talán egy kicsit átalakították, korszerûsítették. A férjemékét viszont lebontották. Õk ott laktak a falu közepén, a mostani nagy áruházzal szemben. Mi meg a községházától is kintebb.

F: Ennyi év távlatából úgy gondolom, a kitelepítéssel az volt a céljuk, hogy a felvidéket szlovákosítsák.

Voltak közülünk is, de nem sokan, akik megtagadták a magyarságukat, és reszlovakizáltak. Talán a módosabbak, akiknek sok mindent kellett volna otthagynia. Abban az idõben még volt tartásuk az embereknek, nem mint ma.

A: Összetartottunk, és még ma is tartjuk a rokonsággal a kapcsolatot, de már egyre kevesebben vannak követõink. Hetényben külön világ volt. Majdnem az egész község egy nagy családot alkotott, mert vagy koma, vagy sógor, ángy, keresztanya. Keresztszülõk is többen voltak. Nekem négy volt. Kettõ vitt a templomba, kettõ meg vissza.

Lejegyezte: Monostori Éva

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Halloween mix-ek és Jelmez mix-ek már 500.-Ft/kg-tól 1 zsák 15-18 kg gyors 1-2 napos szállítási határidõ    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon :)    *****    Lilith Megéhezik 4 - Az Apáca Show,a fantasy új epizódja elérhetõ    *****    Felnõtt mesék, különös történetek, némi erotikával fûszerezve. Versek, eszmefuttatások. Underground írások,Sniffanytól.    *****    BLACKPINK NEWS • Gyere és ismerd meg a világ egyik legismertebb és legnépszerûbb dél-koreai bandját, a BLACKPINK-et!    *****    LEPD MEG MAGAD VAGY SZERETTEDET EGY KÜLÖNLEGES MANDALÁVAL, VAGY ÁSVÁNYÉKSZERREL! RENDELÉS ÜZENETBEN VAGY AZ OLDALON!    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    IGAZÁN DÖGÖS ÉS EGYEDI SZERETNÉL LENNI? 10-20% CSAK MA MINDEN ÁSVÁNYKARKÖTÕRE, GYÖNGYKARKÖTÕRE, MEDÁLRA! NÉZD MEG FB-OT!    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...