//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- A SZLOVÁKIA MAGYAROK KÉNYSZERTELE-
PÍTÉSEINEK EMLÉKEZETE 1945 Tanulmányok,
családtörténetek, visszaemlékezések
- A SZLOVÁKIA MAGYAROK KÉNYSZERTELE-
PÍTÉSEINEK EMLÉKEZETE 1945 Tanulmányok,
családtörténetek, visszaemlékezések
:

25. NÉVTELEN”* (1926) HETÉNY – •EHUN – HETÉNY – SZULOK, KOMÁROM „A községházán apám jele

25. NÉVTELEN”* (1926) HETÉNY – •EHUN – HETÉNY – SZULOK, KOMÁROM „A községházán apám jele



NÉVTELEN”* (1926) HETÉNY – EHUN – HETÉNY – SZULOK, KOMÁROM

 

A községházán apám jelentkezett a házunk kulcsaiért. Azonban nem engedtek vissza a lakásba.”

Mindig nagy boldogság számomra, ha szülõfalumra gondolok. Hetény mindig kitartott a magyarsága mellett, tiszta színmagyar református falu volt. Szép gyermekkorom volt. Szüleim mindent megadtak nekünk, amit csak lehetett. Földmûvesek voltak. Apámnak egyhónapos volt a leánya, amikor bevonult, majd 1914-ben Galíciában fogságba esett. 1921-ben tért haza, ekkor a leánya már hétéves volt. 1922-ben megszületett bátyám, 1923-ban én. Boldogok voltunk, 16 hold földünk volt. 1938. november 6-án díszkapu fogadta a bevonuló magyar hadsereget.

Örömmámorban úszott az egész falu. E. M. õrnagy volt a parancsnok, aki a falu díszpolgára lett. 1943-ban besorozták a bátyámat, 1944-ben engem. Anyám odaadta mindkét fiát a hazának. Mindketten szerencsésen hazatértünk. El kellett mindent viselnünk. A ház, ahol születtem, kedves, boldog otthon volt mindaddig, amíg a háború le nem sújtott, mert 1945. január 8-án bombatalálat érte a házunkat.

(* A visszaemlékezõ kérésének megfelelõen sem az õ nevét, sem pedig a szövegben elõforduló többi nevet nem tüntetjük fel. 74)

Az oroszok reggel bevonultak a községbe és akkor a német repülõk megkezdték a megtorlást. Én ugyan nem láttam, de szüleimtõl hallottam, hogy csak úgy feketéllett a kert vége az orosz katonáktól.

Amikor a bombázás elkezdõdött, a szüleim befutottak a házba, hogy biztonságban legyenek az ajtó mögött, a szekrény és a fal takarásába rejtõzve el. De akkor már csak úgy hullottak a bombák. A házunkat is eltalálta. Olyan találatot kapott, hogy a tõlünk 150 méterre lévõ tóban is találtak tetõanyagot. Szüleim szerencsésen megúszták, élve maradtak ezen a helyen. Azt mondják, azért ért bennünket bombatámadás, mert a kertünkben a sok öreg gyümölcsfa alá bújtak el az oroszok. Hetényben csak három házat ért bombatámadás, kivétel nélkül mind olyan házakat, ahol oroszok rejtõztek. Én ebben az idõben még katona voltam, így történt, hogy nem tartózkodtam otthon.

1944 augusztusában soroztak be, majd karácsony elõtt minket Komáromból, a 2-es erõdbõl mint tüzéreket indítottak el Németországba. Ott Heilbronnban kötöttünk ki. Egy évig voltam ott katona. Majd 1945 májusában jöttek az amerikaiak és akkor fogságba estem. A fogságom pedig 1945 májusától 1946 januárjáig tartott. Ekkor jöttem haza.

Ansbachban voltunk elõször katonák, akkor napiparancsban hallottuk, hogy Hitler beült a kocsijába és a végsõ gyõzelemre indult. Mi pedig megyünk felszabadítani hazánkat, Magyarországot. Akkor Nürnbergtõl egészen Münchenig lementünk. Utána, harmadnapjára kint a feketelobogók, és azt mondják, Hitler hõsi halált halt. Ez volt nekünk a parancs-kihirdetésben. Utána, aztán május 2-án szörnyû idõjárás volt, ugyanis esett a hó. Ahogy ballagtunk dél felé, a hazánk felé, kiadták parancsba, hogy a holnapi naptól kezdve az amerikai hadsereg fog velünk rendelkezni, mert fogságba estünk. És ekkor a fegyvereinket összegyûjtötték, a falu végén ásattak velünk egy nagy gödröt, majd abba mind betemettük, aztán az egyik fõhadnagy beszédet mondott. Arról beszélt, hogy most temetjük el hazánkat. Erre a mondatra nagyon jól emlékszem. Majd azt is mondta, hogy ettõl a naptól kezdve az amerikai parancsnokság fog rólunk gondoskodni.

Aztán egy hónapig a szabad ég alatt tartózkodtunk. Ott volt a köpenyünk, ha esett az esõ. Jól kitaláltuk, hogy hogyan lehet a legjobban átvészelni ezt az idõszakot. Viszont jól kosztoltak bennünket, a sok koplalás után ez nagyon fontos volt.

Egy hónap után aztán átkerültünk a barakkokba, fabarakkokba. Ebben voltunk nyártól fogva egész január 22-éig, amíg be nem vagoníroztak, és haza nem küldtek bennünket Magyarországra. Akkor itt, Komáromban, a Monostori Erõdben fogadtak bennünket a magyar katonatisztek: ott állították ki azt a levelet, amiben az állt, hogy hazamehet mindenki abba a községbe, ahová való. Mi is kaptunk határátlépési engedélyt, mert már nem mehettünk ám át a hídon Heténybe, csak úgy szabadon, mint azelõtt, hanem csak úgy, ahogy a csehszlovák katona engedte. Bizony, nagyon csúnyán fogadott minket. Nemcsak én voltam így, hanem volt más hetényi, gútai, ógyallai, újgyallai, naszvadi, meg komáromi fiú is.

Bizony, sokan nem jöttek vissza. Egy komáromi fiú, akinek a neve is az volt, hogy K. L., õ is ott halt meg Heilbronnban, meg egy naszvadi fiú, V. J. Õ is egy bombázáskor halt meg. Én kiállított õr voltam a bombázás idején, de leszaladtam a pincébe és így életben maradtam. A Jóisten velünk volt, mert a pince beszakadt ugyan, de az egyik katonakolléga nyugtatott, hogy minden elcsendesült, s egy kis napfény szûrõdött be a pincébe. Aztán az egyik fiú a másikat a nyakába vette, hogy megnézze, mi az, s akkor láttuk, hogy az a pincének a bedeszkázott vészkijárata. No, így egymás nyakára állva ugráltunk ki, így menekültünk meg mi is, meg a németek is. A Jóisten ugyanúgy velem volt akkor, mint a szüleimmel otthon.

Sokan vesztek oda. Emlékszem egy erdélyi fiúra, õ olyan ellátó volt, hajtotta a lovakat, hozta az ellátmányt, azt is találat érte. Ott feküdt a kocsin, a kenyerek szanaszét körülötte. Akik megsebesültek, azokat összeszedték, majd bevitték a kórházba. Egy naszvadi fiút ott kellett hagynunk a kórházban, szilánkot kapott a tarkóján, õ szegény ott is maradt meghalva. Kimentünk a városba, és tudomásunkra jutott, hogy a magyar katonákat egy bizonyos helyen összegyûjtik, majd újból lett egy kis ütegünk.

Az elõbb ott hagytam abba, hogy amikor mentünk haza, a csehszlovák katona nagyon durván fogadott.

Elvette a maradék pokrócomat és a német csajkámat is. Kérdezte, hogy hova megyek. Mondom neki, Heténybe. Durván odalökte, hogy „mars!” Próbáltam kimenni az állomásra, ott vonatra ültem és délután valamikor úgy négy óra tájban érkeztem meg a hetényi állomásra. A hetényi vasútállomás a falutól három kilométerre volt. Mindennap érkeztek foglyok, mindig érdeklõdtek a szüleim, hogy nincs-e köztük hetényi is. Hazafelé menet apámmal egy dombon futottunk össze. Tárt karokkal fogadott, nagyon örült, hogy élve megúsztam. Édesapámmal karonfogva mentünk hazáig. Boldogan éltünk ott egy évig. A lebombázott házunk végében lévõ kocsiszínt befalazták, az lett a konyha, az istálló meg a szoba.

75 Januárban aztán katonaság érkezett a községbe, onnan se kimenni, se bejönni nem lehetett, a kisbíró a deportáltak házához vitte a lapot. Nekünk is elhozta, a házból ki sem mehettünk, és egész napra ottmaradt egy katona. Édesapám késõbb azt mondta: ha kell, embert ölök, de innen nem megyünk el.

Másnap bevagoníroztak. A komáromi állomásra vittek bennünket. Anyám csak sírt. Amit egy vagonba be tudtunk pakolni, elvihettünk. Talán még nyolc tyúkot is, hogy legyen mit ennünk, meg persze tüzelõt, mert a nagy hidegben majd megfagytunk. Érsekújvár felé vittek bennünket. A katonák már nem õrizték a vonatot, ezért apámnak az az ötlete támadt, hogy amikor megáll a vonat, én szálljak le, és menjek el nénémékhez, Komáromszentpéterre. Szökevényként bújjak meg.

Hóban, fagyban elindultam hazafelé. Reggel hét órára megérkeztem a nénémhez. Egy-két hónapig náluk bujkáltam. Nem mehettem vissza Heténybe. Szüleim megérkeztek a Prágától hatvan kilométerre lévõ Podìbradyba, egy ehun nevû majorba. Ott kipakoltak, lakást kaptak. Bátyám és a felesége még Hetényben átszöktek az apósáékhoz, így õket sem deportálták.

Levelet küldtek a szüleim, hogy nincs nagyobb baj, munkára kell az ember, így vonatra ültem és megkerestem apámékat. Anyám megbetegedett, ezért hazaküldtek bennünket Komáromba, mindenünket hátrahagyva. Mezei doktor, akivel együtt voltunk fogságban, õt megkerestük, s anyámat elhelyezte a kórházban, mi pedig hazamentünk Heténybe.

A községházán apám jelentkezett a házunk kulcsaiért. Azonban nem engedtek vissza a lakásba. Az állatállományunkat is elvitték. Deportálták a módos embereket, meg a föld nélküli zselléreket is. Az volt a bûnük, hogy magyarok voltak. Apám községi elöljáró és presbiter volt. Tiszteletre méltó ember volt, mindenki szerette. Ezért kellett minket kidobni, kirúgni, deportálni, mindenünket elvenni?

Apukám kijárta azt, hogy a fehérlevél szerint leltározzák fel a vagyonunkat. Megkaptuk a leltárt a megmaradt házról, földekrõl, gyümölcsösrõl. Bátyám apósa hazaszállíttatta a podìbrady-i bútorunkat, sõt egy nagyon rendes hetényi család még a baromfit is megõrizte. Mondták, hogy majd a naszvadi szerelvénnyel elküldenek bennünket Magyarországra. A bátyám kinyomozta, hogy a tehén és az ökrök Gyulamajorban vannak. A magyar katonák teherautóra tették a teheneket, és a komáromi állomáson bevagoníroztak. Szulokba december 5-én érkeztünk meg, s megkaptuk a Petõfi Sándor utca 15. szám alatti lakást. Senki sem tudta, hogyan élünk majd, mi lesz velünk, ha nagy árván megérkeztünk Magyarországba.

Egy naszvadi kereskedõ lett a hatodik szomszédunk. Õ vigasztalta anyámat. Naszvadról kilencven családot telepítettek ki.

A szomorú karácsony ott ért bennünket. Távol a szülõfalunktól, távol a testvéreinktõl, rokonainktól.

A szomszéd Kálmáncsa községbõl a presbiter és a református lelkész – utóbbi Tóth János volt – írtak a püspöknek levelet. 1948 áprilisára már ötvenkét kitelepített hetényi családról szerzett tudomást a püspök.

Nagyon összetartottak a naszvadiak, az udvardiak, a zseliziek.

B. D. hetényi áttelepítettnek érdekes a története. Õ, mondjuk ki, nagy kommunista volt. A Donnál állt át az oroszokhoz, orosz katonai ruhában érkezett Heténybe, mikor az oroszok elfoglalták a falut. Õt sem kímélték, õt is kitelepítették Mikére. Késõbb, mikor már Magyarországon voltunk, felutazott Budapestre, ott, a minisztériumban kapott állást, mert szovjet partizán volt.

1953. március 22-én jöttünk erre az üres telekre. Egy melléképületben húztuk meg magunkat. Majd nagy keservesen felépítkeztünk. Ennek az ára azonban az volt, hogy le kellett mondani a szuloki házról, földrõl. Testvéreinkkel levél útján tartottuk a kapcsolatot. Csak anyám 1954-es halálakor kaptunk határátlépési engedélyt. Aztán, amikor 1955-ben táviratot kaptam, hogy bátyám apósa meghalt, akkor járhattam újra Hetényben. Bátyám egy évvel idõsebb nálam, még ma is él. Nõvérem tíz éve meghalt.

A régi házba 1948 áprilisában hazátlan, békéscsabai szlovákok települtek. Késõbb új házat építettek.

Ritkán járok Hetényben, de nagyon kedves érzés, mikor a szülõföldre lépek. Vannak, akik visszalátogatnak a régi szülõházba, én azonban nem fogtam kezet a szlovákkal, aki a házunkba költözött.

Visszavágtak a szlovákok, visszavágott a csehszlovák kormány az 1938-as visszacsatolásért. Kellett nektek a Fölvidék? Miért születtek meg a fehérlevelek? A magyar lelkületet képviselõ embereket telepítették ki. Így járt az apám is. „Verd a melled Magyarországon!” – mondták. „Kivágjuk a magyarokat a Fölvidékrõl!” – Szörnyû dolgok voltak ezek. Ma is fáj az ember szíve.

A háború után Hetényen a magyar iskolát bezárták. Kurtakeszibe, a szomszéd faluba mentek a gyerekek szlovák iskolába, csak 1948 táján nyitották meg újra a magyar iskolát. Az egész családunk szenvedett lelkileg. Apám megélte, hogy átjárható lett a határ. A hét éves orosz hadifogságnak köszönhe76tõen jól beszélte a nyelvet. Elment tolmácsnak 2–3 évig. Felajánlották a szuloki ház kárpótlását. Apám vonatra szállt, a veszett fejsze nyelét keresni. Bekövetkezett a tragédia. A rendõrök másnap értesítettek, hogy Fonyódon a vonat alá esett. Másnap Fonyódra siettem, de mire odaértem, elhunyt. Kárpótlást persze nem kaptunk, mivel lemondtunk a vagyonunkról. Más volna most a helyzetünk, ha nem tartozunk a kitelepített 52 család közé.

Lejegyezte: Monostori Éva

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Halloween mix-ek és Jelmez mix-ek már 500.-Ft/kg-tól 1 zsák 15-18 kg gyors 1-2 napos szállítási határidõ    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon :)    *****    Lilith Megéhezik 4 - Az Apáca Show,a fantasy új epizódja elérhetõ    *****    Felnõtt mesék, különös történetek, némi erotikával fûszerezve. Versek, eszmefuttatások. Underground írások,Sniffanytól.    *****    BLACKPINK NEWS • Gyere és ismerd meg a világ egyik legismertebb és legnépszerûbb dél-koreai bandját, a BLACKPINK-et!    *****    LEPD MEG MAGAD VAGY SZERETTEDET EGY KÜLÖNLEGES MANDALÁVAL, VAGY ÁSVÁNYÉKSZERREL! RENDELÉS ÜZENETBEN VAGY AZ OLDALON!    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    IGAZÁN DÖGÖS ÉS EGYEDI SZERETNÉL LENNI? 10-20% CSAK MA MINDEN ÁSVÁNYKARKÖTÕRE, GYÖNGYKARKÖTÕRE, MEDÁLRA! NÉZD MEG FB-OT!    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...