//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- A SZLOVÁKIA MAGYAROK KÉNYSZERTELE-
PÍTÉSEINEK EMLÉKEZETE 1945 Tanulmányok,
családtörténetek, visszaemlékezések
- A SZLOVÁKIA MAGYAROK KÉNYSZERTELE-
PÍTÉSEINEK EMLÉKEZETE 1945 Tanulmányok,
családtörténetek, visszaemlékezések
:

21. HETÉNY FEKETE ANDRÁSNÉ GÁL ESZTER HETÉNY – MÓR, TATA „... ennek az egésznek a Beneą volt a kitalálója.”

21. HETÉNY FEKETE ANDRÁSNÉ GÁL ESZTER HETÉNY – MÓR, TATA „... ennek az egésznek a Beneą volt a kitalálója.”


65 HETÉNY FEKETE ANDRÁSNÉ GÁL ESZTER HETÉNY – MÓR, TATA

... ennek az egésznek a Beneą volt a kitalálója.”

Idevalósiak vagyunk mi, Komáromtól az elsõ faluba, Heténybe. Huszonegy éves voltam, amikor a kitelepítés történt, úgyhogy én mindenre nagyon jól emlékszem. Tizennyolc éves voltam, amikor osztották az úgynevezett fehérlapokat. Akkor arra voltak kíváncsiak, milyen állampolgároknak valljuk magunkat. Nem is mondhattuk volna magunkat szlováknak, hiszen nem beszéltük azt a nyelvet, és ami a legfontosabb, felmenõink mind magyarok voltak, amíg csak vissza tudok emlékezni. Mi így magyaroknak vallottuk magunkat. Ez 1946 tavaszán volt. Rá egy évre jött egy rendelet, hogy nem vagyunk kötelesek a csehszlovák kormánynak adót fizetni. Aztán 1947-ben pedig megkezdték a telepítést.

A mi falunkból 1948 áprilisában negyvennyolc családot telepítettek ki. Ezt követõen nemsokára be is szüntették, mert a lakosságcserébe bevonni szánt magyarokat már kitelepítették. Tehát mi az utolsó kitelepítettek között voltunk. Minket már elég késõn hoztak át, utána néhány hónapra már be is fejezték azt a hercehurcát.

Engem a szüleimmel együtt telepítettek ki. Én korábban férjhez mentem, de két hónap után különváltunk.

A kitelepítéskor így csak én jöttem el, a férjem ottmaradt. A férjem családját a korábbi években Csehországba deportálták. Csúnya világot éltünk mi akkor.

Szüleimmel Mórra kerültünk. Ógyallán vagoníroztunk és Szobnak vittek bennünket. Ott volt az elosztó, ott tudtuk meg, hogy Mór az úticél. Budapesten vártunk még egy hosszabb ideig. A rákoskeresztúri állomáson álltunk egy napig, csak azután indultunk el Mórra.

A csomagoláshoz nem kaptunk sok idõt, talán két-három napot. Mi mindenünket hozhattuk magunkkal.

Szüleim kisparasztok voltak. Még most is megvan a leltár, mind a két nyelven, hogy mit hagytunk otthon. Nekünk szerencsénk volt, mert még a jószágokat is magunkkal hozhattuk. Egy pár ökröt, egy tehenet, meg egy anyadisznót. Három vagonban elfértünk. Egyikben voltunk mi, a bútorokkal, a másikban az állatok, a harmadikban meg a takarmány, és némi tüzelõ volt. Mindenki elképzelheti, micsoda szívfájdalom volt ez a pakolás. Otthagyni az õsi földet, az õsi vagyont, otthont, melyben még az ükszüleink is születtek. S ennek az egésznek a Beneą volt a kitalálója.

Mostanában már mondogatják a rádióban, hogy nem volt jogos a trianoni békeszerzõdés. 1920-ban nem lett volna szabad így felosztani az országot. Akkor adták át a magyarlakta részeket három különbözõ országnak. Így mi Csehszlovákiához tartoztunk 1938-ig: akkor felszabadult ez a rész, mi újból az anyaországhoz kerültünk. Ám jött 1945, ismét visszacsatoltak bennünket Csehszlovákiához.

Miután Mórra megérkeztünk, régi, öreg svábházakat kaptunk. Mór akkor még nagyon szegény község volt. Ezen a vidéken a fõ termény a szõlõ volt, meg talán még most is az. Híres a borvidékérõl ez a terület. Igen ám, de a szõlõ nagyon kényes, és nem volt minden évben termés, vagy jó termés. Egyik év viszi a másikat. Ha nincs termés, akkor nincs pénz.

Egy házat kaptunk a szüleimmel, s némi kis földet és szõlõt is. Összehasonlítva az otthagyott házunkkal, ez nagyon szegényes, régi épület volt. Szüleim Hetényben 1941-ben építették fel a házat, melyet ott kellett hagyni 1948-ban. Itt meg régi, öreg házba kerültünk. Földet se kaptunk annyit, amennyit odahaza mûveltünk. Odahaza tizenkét holdunk volt, Móron csak hetet adtak. Mórra öt községbõl jöttek a családok, mi az utolsó telepítettek között voltunk, így nekünk nem nagyon jutott, csak a maradék.

Be kellett illeszkednünk, pedig kezdetben a móri svábok bizony leköpdöstek bennünket a határban, ha találkoztunk. Azt mondták: „Pfuj, büdös telepes!” Annak hívtak bennünket. De szép lassan rájöttek, hogy mi végül is hoztuk magunkkal mindenünket. Ingóságunkat, vagyonunkat. Egyedül a földet és a házat birtokoltuk, nem úgy, mint számos más család, akik tényleg telepesek voltak, s csak egy kis batyuval jöttek át az ország másik felébõl letelepedni, új életet kezdeni. Én még mindig a hetényi konyhabútort használom, ami a szüleimé volt. Nekem ez a kedves, nem is válnék meg tõle semmiért. 66

Dolgozgattunk, kaptunk egy hold szõlõt is, azt is mûveltük. Édesapám leszerzõdött a borra, így el tudtuk magunkat tartani. Volt bikánk is, majd késõbb teheneket tartottunk, abból is jött némi pénz. A tejet elhordták a bányászok, abból a pénzbõl félretehettek. Jó dolgosak és jó spórolósak voltak a szüleim mindig, így a félretett pénzünkbõl meg tudtuk vásárolni ezt a házat itt, Tatán. 1963-ban jöttünk ide lakni.

Korábban említettem, hogy a kitelepítéskor már válófélben voltam. Idõközben sikerült is elválni, majd Móron 1960-ban ismét férjhez mentem egy szintén hetényihez. Ide, Tatára már négyen költöztünk.

A szüleim és mi ketten.

Hetényben és Móron is a családi gazdaságban dolgoztam. Édesapámmal ketten takarítottuk be az otthoni termést. Móron már egy kicsit más volt, mert télen be kellett menni a Mezõkertbe dolgozni, hogy ki tudja fizetni édesapám az adót a földek után. Ez a Rákosi-rendszerben volt. Érdekes dolgok voltak abban az idõben. Karácsony második ünnepén pucoltuk, raktároztuk a sárgarépát, meg a krumplit a pincékbe. Visszagondoltunk az otthoni karácsonyokra, amikor szenteste libamájat, töpörtyût ettünk, másnap pedig a libaaprólékból levest készítettünk, majd megsütöttük a hízott liba többi részét is. Volt, aki disznóhúst készített, illetve töltött káposztát. Nálunk, reformátusoknál nincs böjt. Nekünk azt tanították, hogy amit a szánkon beveszünk, az nem bûn, csak az, amit kiejtünk. Ebben a korszakban tiltották a vallást, azt mondták, nincs Isten, így bevágtak bennünket karácsony második ünnepén is dolgozni.

A téeszek megalakulásakor be kellett lépni, és bevinni a földjeinket, állatainkat, mindent. Ez több lépcsõben történt, hiszen volt a forradalom, akkor visszakaptuk, majd 1960-ban megint téeszesítettek bennünket. Az állatokat, mindent elvittek. Ha meg otthon vágtunk disznót, akkor meg ott voltak a beszolgáltatások.

Kezdetben csak a disznó bõrét kellett beadni, majd késõbb a zsírt, meg mindent.

Az otthon maradottakkal csak nagy nehezen tudtuk tartani a kapcsolatot. Egészen 1956-ig csak levelezni volt szabad, de hazamenni nem. Akkor mehettek elõször a szüleim látogatóba. A következõ évben már én is voltam. Budapestre kellett utazni a vízumért, azzal lehetett csak átmenni. Az elsõ hazalátogatás jórészt sírásból állt és persze örömbõl is. Állt az otthoni házunk, sõt még ma is áll, bár az elejét mára már újjáépítették.

Kívülrõl mindig megnézem, de belül nem jártam, már akkor is benne lakott a Békéscsaba környékérõl áttelepült szlovák család. Nem mentünk soha oda. Minek? Csak fájt volna a szívem.

Iskolás voltam akkor Hetényben, talán második osztályos, amikor jött a rendelet, és szlovákul is tanítottak. De csak szavakat, egyszerû mondatokat. Így nem nagyon tanulhattuk meg a nyelvet. Mindvégig magyar iskolába jártam. Úgy emlékszem, Komáromban is megmaradt a gimnázium és a polgári iskola is.

Én nem jártam oda, mert akkor a faluhelyen az volt a szokás, hogy az alsóbb iskolából kimaradtak a gyerekek, és otthon segítettek a szüleiknek.

A határon nem volt különösebb nehézség átjutni, ha megvoltak a megfelelõ irataink. Nem éreztünk mi azt soha, hogy rossz szemmel néznének ránk. Mi eléggé késõn mehettünk elõször haza, még temetésekre, betegség esetén sem engedélyezték. Csak 1956 után. Sok családtagunk maradt odaát, hiszen minket már az utolsó transzportokkal hoztak el, így a szüleim testvérei már ottmaradtak. Sok év telt el, mikor legelõször találkoztunk.

A Mórra kitelepítettek tartották egymással a kapcsolatot. Hetény község teljesen református község, így minden áttelepítettel találkoztunk vasárnaponként a templomban. Mórra általában a református településekrõl telepítették a családokat. Kismányáról (körülbelül harminc családot), Garamsallóról (harmincnyolc családot), Komáromszentpéterrõl (tizenkét családot), Hetényrõl (negyvennyolc családot). Mi még úgy nevelkedtünk, hogy vasárnap templomba mentünk. A szüleimtõl is, meg az iskolában is azt tanultam, hogy hat napon át munkálkodjál, de a hetediket szenteld az Istennek. Én ebben nevelkedtem, így is volt ez jó. Milyen szép is volt az még Hetényben, amikor tizenegy óra után a templomból özönlött a nép haza.

Az egész falu járt akkor még templomba. Tíz órára mentünk a templomba, addigra édesanyám már megfõzte az ebédet, mert jó korán keltünk. Késõbb meg már én is fõztem. A templom után meg sétáltunk az utcákon, és labdáztunk. Hazamentünk ebédelni, délután meg eltársalogtunk. Kiültünk az utcára, ott is beszélgettünk, vagy a családi összejöveteleken.

Nem tudom, hogy lenne kifejezetten hetényi ebéd. Õsszel a hízott kacsát, libát készítettük. Késõbb volt már disznóhús és egyéb húsételek. Hétköznap is jól táplálkoztak a hetényiek, csak nem volt annyi húsétel, azt inkább vasárnaponként készítettük el. Sütöttünk rétest is. Az jellegzetes sütemény volt mifelénk. Most is elkészítem, a szezontól függõen – meggyes, meg cseresznyés rétest sütök. Ez volt a nagy süteményünk, még szilveszterkor is ezt készítettünk. Szilveszteri vacsora szilvalevessel kezdõdött 67 és rétessel végzõdött. Vacsora után meg mentünk a bálba. Oda mi nem vittünk magunkkal semmit, csak táncolni mentünk. Fiúk, meg leányok. Abban az idõben már tizennégy éves kor után volt udvarlónk. Úgy intézték mindig a fiatalok, hogy falubeli legyen az udvarló.

A tizennégy éves kor már vízválasztó volt a leányok életében. Nem csak az udvarló végett, hanem ebben a korban kezdtük el készíteni az úgynevezett „Hetényi Toledót”. Ez egy olyan terítõ, amit talán a világon csak itt, Hetényben készítenek. Mikor bejöttek a téli napok, akkor reggel nyolc órától akár egészen tíz óráig varrtuk ezeket. A kész terítõket asszonyok vitték el a vásárokba, nagy keletjük volt. Az árából pedig felruházkodhattunk. Nem volt ez abban az idõben olcsó mulatság, mert sok, bõ szoknyában jártunk ám.

Az 1960-as évek elején azért változott a helyzet, s a fölvidéki nép elkezdett vándorolni, közelebb az otthonhoz. Mégiscsak arra gondoltunk, hogy egyszer csak hazamehetünk. Ketten jöttünk Tatára, a többiek meg Szõnybe, Komáromba költözködtek.

Így, ennyi év elmúltával is azt gondolom, hogy csúnya dolog volt ezt tenni velünk. De ha nézem a televíziót, hallgatom a rádiót, csak azt látom, hogy ma is csak mindenütt üldözik a magyart. Üldözik Erdélyben, üldözik a Felvidéken, üldözik a Délvidéken. A szerencsétlen ember meg mit tehet arról, hogy magyarnak született? S ha jól meggondolom, 1920-ig magyar terület volt ez mindig. Ott születtek õseink, oda kötõdünk, az a szülõföldünk. Természetes, hogy így ragaszkodunk hozzá.

Egyébként ha visszagondolok arra a tizennyolc évre, ami 1920-tól 1938-ig tartott, azt kell mondanom, hogy nem volt a magyarságnak rossz sorsa ott a Felvidéken. Szerintem ma rosszabb a helyzetük.

1938-ban pedig Horthy Miklós kormányzó bevonult Komáromba is a fehér lovon, felszabadított bennünket.

Az újbóli elcsatolásig megint csak jó sorunk volt. Más volt már a helyzet az 1947-es években, mert akkor meg úgy ûzték a magyarokat, hogy deportálták õket.

Apósomék is erre a sorsra jutottak. Õ volt a gazdaközösség pénztárosa. Abban az idõben minden falunak volt saját magtára, amibõl kiporciózták a jószágok eledelét. Az én apósom is ilyen ember volt, nála volt a magtár kulcsa, õ felelt érte. S ezért kikiáltották háborús bûnösnek, elkobozták az összes vagyonukat és felvitték õket Csehországba cselédeknek. Utána meg jött a kulákosítás, s akkor a cseh nagybirtokos menesztette a népet, mert tõle is megvonták a birtokot, földeket. Így kerültek vissza apósomék is. De volt olyan család, aki hazatérve nem mehetett be a volt házába, mert már elfoglalták azt a Romániából, Magyarországról betelepedett szlovákok. Késõbb azért rendezõdött a sorsuk, mert visszakapták a házaikat.

Nekik talán jobban sikerült az életük, mert õk, ha hányattatott sorsuk ellenére is, de visszatérhettek az otthonukba, nem úgy, mint mi. Nem sok ember volt olyan, aki szlováknak vallotta magát. Legalábbis én nem emlékszem rá. Volt az embereknek tartásuk, önérzetük.

Lejegyezte: Monostori Éva

 

 

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Halloween mix-ek és Jelmez mix-ek már 500.-Ft/kg-tól 1 zsák 15-18 kg gyors 1-2 napos szállítási határidõ    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon :)    *****    Lilith Megéhezik 4 - Az Apáca Show,a fantasy új epizódja elérhetõ    *****    Felnõtt mesék, különös történetek, némi erotikával fûszerezve. Versek, eszmefuttatások. Underground írások,Sniffanytól.    *****    BLACKPINK NEWS • Gyere és ismerd meg a világ egyik legismertebb és legnépszerûbb dél-koreai bandját, a BLACKPINK-et!    *****    LEPD MEG MAGAD VAGY SZERETTEDET EGY KÜLÖNLEGES MANDALÁVAL, VAGY ÁSVÁNYÉKSZERREL! RENDELÉS ÜZENETBEN VAGY AZ OLDALON!    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    IGAZÁN DÖGÖS ÉS EGYEDI SZERETNÉL LENNI? 10-20% CSAK MA MINDEN ÁSVÁNYKARKÖTÕRE, GYÖNGYKARKÖTÕRE, MEDÁLRA! NÉZD MEG FB-OT!    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...