//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- A SZLOVÁKIA MAGYAROK KÉNYSZERTELE-
PÍTÉSEINEK EMLÉKEZETE 1945 Tanulmányok,
családtörténetek, visszaemlékezések
- A SZLOVÁKIA MAGYAROK KÉNYSZERTELE-
PÍTÉSEINEK EMLÉKEZETE 1945 Tanulmányok,
családtörténetek, visszaemlékezések
:

20.GÚTA CSEPREGINÉ NAGY GIZELLA (1929) GÚTA–DVÙR NESILY, DVÙR PÍSEÈNÝ – GÚTA – (SOPRON) R

20.GÚTA CSEPREGINÉ NAGY GIZELLA (1929) GÚTA–DVÙR NESILY, DVÙR PÍSEÈNÝ – GÚTA – (SOPRON) R


 

 

     62 GÚTA CSEPREGINÉ NAGY GIZELLA (1929)*

GÚTA – DVÙR NESILY, DVÙR PÍSEÈNÝ – GÚTA – (SOPRON) – KÉMÉND

„…Háromszor cseréltünk gazdát, pedig mi el sem mozdultunk innen.”

 

74 éves vagyok. Gútán születtem, ma Kéménden lakom. Édesapám kisparaszt volt, többnyire bérelt földeken dolgoztunk. Nyolcan voltunk testvérek: hét leány és egy fiú; heten még ma is életben vagyunk.

Gyermekkoromat Gútán töltöttem. Egy nádfedeles, öreg házacskában laktunk, közös udvarban. Elöl a nagyapám testvére szoba-konyhában, hátul pedig mi egyetlen szobában és egy hideg konyhában, amit csak nyáron lehetett használni. Télen, ha fölnéztünk, a kéményen keresztül láttuk az eget.

1935-ben építési telkeket osztottak a nagycsaládosoknak. Mi is kaptunk, mert már akkor hat gyerek volt a családban. Ott élt még velünk a nagymama és a nagypapa is. Egész nyáron vetettük a vályogot.

Emlékszem, hatéves kislányként már én is tudtam segíteni. 1936 nyarán aztán be is költözhettünk a házba.

Igaz, hogy csak szoba és konyha volt, de ez nekünk maga volt a mennyország. Hófehér, meszelt falaira még most is emlékszem. 1935 szeptemberében kezdtem iskolába járni. Ekkor a családban már három iskolás volt, anyánk mindhármunknak házivászonból varrt szatyrot, és abban hordtuk a könyveinket, mindig csak régi könyvet vásároltunk.

Ma már szülõfalum várossá lett nyilvánítva. Az 1965-ös árvíz után sok ház összedõlt, és ezután megkezdõdött az újjáépítés és a városi rangra emelés.

Harmadik osztályba jártam, amikor 1938. november 7-én bejöttek a magyarok. Mint gyerek nem sokat értettünk a politikából. Apám tûzoltó volt, és az önkéntes tûzoltók besegítettek a rendfenntartásba.

Én mindig körülötte sündörögtem. Emlékszem, a katonáktól összeszedtem 1 pengõ negyven fillért. Egyik is adott, a másik is. Otthon aztán a testvéreimmel megcsodáltuk a magyar pénzt.

1945-ben fejeztem be a polgárit, tizenhat évesen. Évet veszítettem, mert az akkori iskolarendszer szerint volt nyolc elemi vagy ötödik után négy polgári, de ott fizetni kellett. Én elvégeztem hét elemit, aztán az elsõ polgárit különbözeti vizsgával letettem, és beiratkoztam a másodikba. Kisiskolás koromból olyan emlékeim vannak, amit mindig elmesélek az unokáknak, csak éppen nem akarják elhinni, hogy ez így volt. 1940-ben már nyolc gyerek volt a családban, és sokszor négyen jártunk egyszerre iskolába. Ha közösen mentünk moziba vagy színházba, én mindig a „ráadás” voltam. Ez azt jelentette, hogy minden tíz gyerek után lehetett egy ráadást adni. Hát ez a ráadás én voltam, mivel sokan voltunk testvérek és szorgalmas tanuló voltam, a tanító néni mindig besorolt engem is.

A másik érdekesség, hogy kesztyûnk nem volt, de mire felébredtünk, anyánk megsütötte a krumplit.

Ebbõl mindegyikünk kapott a kabátzsebbe. Egész úton melegített és tízóraira is ezt ettük. A háború alatt már a polgáriba jártam. Nálunk nem nagyon voltak pincék, mert a talajvíz miatt nem lehetett pincét ásni.

Az utolsó idõkben, ha légiriadó volt, akkor hazaengedtek bennünket az iskolából. Ilyenkor szaladtunk hazafele, ez másfél km-es lódulást jelentett. Az utolsó évet már jóformán távúton végeztem, mert 1945 januárjában kórház lett az iskolából. Így aztán bementünk, megkaptuk a tananyagot és otthon tanultunk.

Akkor volt olyan nagyon esõs esztendõ. Az utak alig voltak járhatóak, a hidakat fölrobbantották, úgyhogy csak kevés foglaló katona jött a faluba. Aztán azt vettük észre, hogy újra Csehszlovákiához tartozunk.

Rövid 16 évem alatt immár harmadszor cseréltünk gazdát, pedig mi el sem mozdultunk innen.

Ennyi elõzmény után most írhatok a Beneą-dekrétumok hatásáról. Másodrendû, bûnös, üldözött emberek lettünk. A bûnünk az volt, hogy rossz helyre születtünk, és hogy magyarok voltunk. Két nõvérem még a háború alatt Sopronba ment zárdába, és õk ott is maradtak. (Arról is lehetne írni, mert az 1949– 50-es években már én is ott voltam, és szemtanúja lehettem az õ kálváriájuknak.)

* Én már 75. évemben vagyok, s nagyon nehezemre esik az írás. Ezt a történetet is csak azért írom le, mert a magyarországi rokonaim is biztattak. Van még egy család a rokonságban, ahol élt két kis árva. A fiú egy egyik nagymamánál, a leány a másiknál. A kitelepítéskor a leány nagymamáját áttelepítették, a fiúé itt maradt. Így a két testvért elválasztották egymástól. A fiú most itt él Muzslán, és õ a menyem édesapja. A leánytestvér, ha jól tudom, Siófokon él. Majd lehet, hogy egyszer az õ történetüket is megírom. 63

Nálunk 1945 után nem mûködött magyar iskola, még alapfokon sem. Tehát itt továbbtanulási lehetõség nem volt. Egy nyolctagú családnak bizony nehéz volt a megélhetés: bérelt, pár hold földön dolgoztunk.

Amikor pedig jött a cséplés, odaállítottak egy ellenõrt (rendszerint szlovák volt), aki ellenõrizte a termést.

Ha jó ebédet készítettünk neki, akkor azalatt, míg megebédelt, a gazda 1-2 zsák gabonát „ellopott” a sajátjából. A beszolgáltatás után maradt is, meg nem is a gazdának (nem voltunk kulákok). E kis kitérõ után most már elmondom, hogyan érintett engem a Beneą-dekrétum, és hogyan változtatta meg az életemet.

1946 tavaszán, körülbelül április végén munkásokat toboroztak Csehországba, mezõgazdasági munkára. Olyan hírek terjedtek el, hogyha nem tudják az önkénteseket összetoborozni, akkor elvisznek bennünket. Tanakodott a család, hogy mi legyen. Én voltam otthon a legidõsebb, de még nem töltöttem be a tizenhét évet sem. A szüleim féltettek a bizonytalanságtól. Nem tudtuk, hova, merre vinnének el bennünket. A szomszéd lány, aki jóval idõsebb volt, mint én, biztatott, és megígérte szüleimnek, hogy vigyáz rám. Õ tudott szlovákul, mert az elsõ köztársaság idején szlovák iskolába járt. Végül úgy döntött a család, hogy jelentkezzem. Biztató volt az is, hogy egy olyan osztálytársam is velünk jött, akinek az apja intézte a toborzást. Õ lett azután a gazda a munkahelyen, a felesége pedig a szakácsnõ. Így aztán két teherautónyi munkást összetoboroztak, és vittek bennünket Csehországba. Jobban jártunk, mintha keletre vittek volna.

Egy majorszerû állami birtokon kötöttünk ki. Úgy hívták, hogy „Dvùr Nesily”. Voltak ott állandó lakosok (cselédek) is. Ez a helység Morvában van, Hodoníntól (itt született Masaryk) körülbelül egy kilométerre, a Morva folyó partján. Minket szezonmunkára vittek, ez azt jelentette, hogy a kapálástól kezdve mindent csináltunk. Két nagy teremben szállásoltak el bennünket. Fürdési lehetõségnek ott volt a Morva folyó. Nem voltunk mi finnyásak. Enni kaptunk, fizetést is. Ez abban az idõben igen nagy szó volt.

Legtöbbünknek a munka sem volt nehéz, mert otthon is ezt csináltuk. Májustól november végéig dolgoztunk ott. Ez alatt az idõ alatt egyszer hazamehettünk három napra. Persze, nem egyszerre, és a gazdánknak be kellett jelenteni. Önkényesen otthagyni a munkát nem lehetett.

Esténként énekelgettünk, táncoltunk, ha nem voltunk nagyon fáradtak. Volt közöttünk, aki harmonikán játszott. A vasárnap szabad volt. Ilyenkor mostunk, tisztálkodtunk. Elõfordult, hogy bementünk Hodonínba, de legkésõbb éjfélre otthon kellett lenni. Én fiatal voltam és örültem, ha otthon pihenhetek.

Mindenütt másodrendû állampolgárnak, bûnös nemzetnek néztek bennünket. Késõbb aztán a helyi fiatalok kezdtek velünk megbarátkozni. Nem volt sem rádiónk, sem újságunk. A helyiek mindig külön csoportban dolgoztak. Esténként aztán, amikor daloltunk, õk is odajöttek hozzánk.

Emlékszem, egyik alkalommal krumplit szedtünk. Megszedtük a zsákokat, és a traktorra vártunk.

Énekelni kezdtünk: „Kis lak áll a nagy Duna mentében…” Úgy elfogott bennünket a honvágy, hogy olyan szívbõl énekeltünk, még a könnyeink megeredtek. A szomszéd földön dolgozó helyiek is odasereglettek és hallgattak bennünket. Ez a kép ennyi év után is elevenen él bennem. Az idõs morva munkavezetõ nem szólt ránk. Nagyon kedves bácsi volt.

Mikor ebben a majorban végeztünk a munkával, átvezényeltek bennünket egy másik majorba.

Ezt „Dvùr Píseèný”-nek hívták, és távolabb, úgy kb. három km-re volt a Morva-folyótól és Hodoníntól is.

Az utat le lehetett rövidíteni, ha az erdõn keresztül lévõ gyalogúton mentünk. Ez azonban félelmetes volt.

Inkább nem is mentünk be a városba. Itt cukorrépát termesztettek. Ekkor már október körül volt. A reggelek eléggé hidegek voltak. A helyiek itt is idegenkedve fogadtak bennünket. Akkor ez nekünk fel sem tûnt, hisz a politikáról nem tudtunk semmit. Dolgoztunk, mégpedig keményen. Ugyanis már jól benne voltunk az õszben. Cukorrépát szedtünk, kézi erõvel. Géppel kiszántották, aztán mi rakásra dobáltuk. A végeket nagy éles késsel levágtuk, traktorra dobáltuk és úgy szállították el. Ez nehéz munka volt, különösen reggel, majd megfagytunk. Sokszor zúzmarás volt reggel a répa. A répáról levágott részt pedig takarmányozásra használták. Ez a munka november végéig tartott, nagyon nehéz két hónap volt. Ekkor kaptunk egy igazolást, hogy ott dolgoztunk és jöhettünk haza. Teherautóval hoztak haza bennünket. Úgy gondoltuk, hogy a következõ évben ismét eljövünk ide dolgozni, de nem így történt.

Itt kezdõdik az a rész, amikor a Beneą-dekrétumok megváltoztatták az életemet. Igaz, én a szerencsésebbek közé tartoztam. Hazaérkezésem után azon gondolkodtam, mit kezdjek magammal, 18. évemben jártam. Jött a tél, munkalehetõség sehol sem volt. Továbbtanulásról szó sem lehetett. Unokanõvérem varrónõ volt, így odakerültem hozzá, hogy legalább az alapokat elsajátítsam. Varrógépe volt anyámnak is, és jól 64 jött, hogy tudtam varrni az öt kisebb testvéremnek. Gondjainkat tetézte, hogy anyánk megbetegedett és kórházba került. A karácsonyi ünnepekre engedték haza, itthon további orvosi kezelésben részesült.

S ekkor jött 1947 januárja. Csikorgó hideg tél, térdig érõ hó. Egy reggel (a dátumára már nem emlékszem) a varrónõ unokatestvéremékhez mentem: nagy fölfordulás volt a háznál, megkapták a papírt, hogy telepítik õket Csehországba. Hat munkaképes ember volt a családban, hát ez ideális volt a munkaerõ szempontjából. Kétségbeesve rohantam én is haza. Az egész falu megbolydult méhkashoz hasonlított. A katonaság körbefogta a falut. Otthon is szomorú kép fogadott. Anyám a betegágyban, kisírt szemmel. A gyerekek megszeppenve húzódtak egy sarokba. Mi is megkaptuk a Csehországban szóló kitelepítési

papírt. Még most is sírva fakadok, ha ezekre a napokra gondolok.

Az utcában alig volt ház, ahol ne csomagoltak volna. Kit Magyarországra, kit Csehországba telepítettek.

A szegényebbeket Csehországba, a gazdagabbakat Magyarországra. Apám az orvostól kért igazolást, hogy anyánk nincs szállítható állapotban. Ezzel az igazolással és az enyémmel, amely igazolta, hogy dolgoztam fél évig, elment a kitelepítési bizottsághoz, mert engem egyedül akartak elvinni. Apám azt mondta, hogy tavasszal megint készülök oda visszamenni. Így aztán én megmenekültem a kitelepítéstõl.

Sok olyan család volt, ahol a szülõk betegek voltak, innét elvitték a munkaképes fiatalokat. A lakást azonban az öregeknek el kellett hagyni, s azután rokonoknál húzódtak meg.

Nekünk szerencsénk volt, mert szoba-konyhás lakásban, egy beteg asszonnyal és öt apró gyerekkel maradhattunk. Az egyik szomszédunkat, akinek csak egyetlen helyiségbõl állt a lakása, de négy munkaerõ volt a családban, elvitték. Abba a lakásba nem is költözött be senki. A fiúk, aki orosz hadifogságból tért haza, úgy találta a lakást, üresen. Ezután õ is utánuk ment Csehországba. Késõbb hazatértek. Már mindannyian halottak. Az egyikük, aki késõbb a sógorom lett, azt írta, hogy a vagonban a kannában megfagyott a víz, dunnába takarózva vészelték át az utat. Azokat a napokat sohasem felejtem el. Szomszédok, rokonok, jó barátok estek a kitelepítés áldozataivá. Még ma is nehezen írom le ezeket a sorokat, olyan felindultság vesz erõt rajtam. Aggódva vártuk a híreket. Lassan, lassan jöttek a visszajelzések. Ezt már olyan sokan elmondták, leírták. Az egészet újkori rabszolgavásárhoz lehetett hasonlítani. Egy ismerõsömmel, akivel együtt dolgoztam Csehországban, ötven év múltán találkoztam, Mezõberénybe telepítették õket. Azóta levelezünk.

Aztán jött a hír, hogy leállították a telepítést. Hittük is, meg nem is, állandó rettegésben éltünk. Aztán érkezni kezdtek a Magyarországról áttelepültek, mustrálgatták a házakat (Magyarországra innen a módosabb gazdákat telepítették át). Õk, akik átjöttek, a szegényebb réteghez tartoztak.

Hogyan változott meg az életem a Beneą-dekrétumok miatt? Úgy, hogy elhatároztam, átszököm Magyarországra, hogy tovább tanulhassak. 1947 szeptemberében aztán átszöktem, és a soproni tanítóképzõben folytattam tanulmányaimat. A szökés életveszélyes volt, így aztán csak az 1948-as februári események után jöttem haza látogatóba. Ekkor megegyezés született a két ország között, hogy évente háromszor, speciális diákútlevéllel hazajöhetünk. Ezek az évek is keservesek voltak, távol a családtól, minden támogatás nélkül. De ez már egy másik történet. Az unokák mindezt el sem hiszik. Pedig ezek megtörtént dolgok.

 

 

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Halloween mix-ek és Jelmez mix-ek már 500.-Ft/kg-tól 1 zsák 15-18 kg gyors 1-2 napos szállítási határidõ    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon :)    *****    Lilith Megéhezik 4 - Az Apáca Show,a fantasy új epizódja elérhetõ    *****    Felnõtt mesék, különös történetek, némi erotikával fûszerezve. Versek, eszmefuttatások. Underground írások,Sniffanytól.    *****    BLACKPINK NEWS • Gyere és ismerd meg a világ egyik legismertebb és legnépszerûbb dél-koreai bandját, a BLACKPINK-et!    *****    LEPD MEG MAGAD VAGY SZERETTEDET EGY KÜLÖNLEGES MANDALÁVAL, VAGY ÁSVÁNYÉKSZERREL! RENDELÉS ÜZENETBEN VAGY AZ OLDALON!    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    IGAZÁN DÖGÖS ÉS EGYEDI SZERETNÉL LENNI? 10-20% CSAK MA MINDEN ÁSVÁNYKARKÖTÕRE, GYÖNGYKARKÖTÕRE, MEDÁLRA! NÉZD MEG FB-OT!    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...